A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, P. Parey

Átírás

1 A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, P. Parey A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa; a trágya legtöbbször 4-6 hónapot tölt az istálló közelében épitett trágyatelepen, s ez alkalommal szem elıtt tartandó: a) hogy annak mennyisége és trágyaereje olyan tökéletesen, amennyire csak lehetséges, megtartassék; b) hogy annak tömege lehetıleg egyenletes minıségü legyen. Ez okból a trágyatelepek épitésénél következı irányelvek veendık figyelembe: 1. A trágyatelep minden irányban vízátnembocsátó legyen, s a trágyalé belıle el ne szivároghasson az altalajba, mert ott veszendıbe menne; hogy pedig ennek mily fontossága van, abból is kitetszik, hogy a trágyalé és vizelet aránylag jóval több, fıleg ammoniakszerü növénytápanyagot tartalmaz, mint maga a ganaj.

2 Ott, hol a talaj agyagból áll, minthogy az agyag a folyadékokat nem ereszti magán keresztül, semmi további intézkedésre nincs szükség. Ha azonban talajunk homok vagy egyáltalában vízáteresztı, akkor a trágyatelep alját c / m vastag agyaggal kell meghordani s azt ledöngölni; továbbá kivánatos az agyagozás által víztarlóvá tett trágyatelep alját kikövezni vagy kifalazni oly módon, hogy az a trágyakút felé minden irányból egyenletes eséssel birjon. Ahol hydrauli-meszet olcsón lehet kapni, czélszerőbb az áteresztı talajt c / m vastag betonréteggel vonni be. A lisztté oltott mészhez azon szárazon 2-3 rész felerészben homok, másik nagyobb felerészben kıdarabok kevertetvén; s a kiváló gonddal eszközölt keverés után mérsékelten megnedvesítjük, a trágyatelep helyén a kivánt vastagságban elteregetjük, s azután addig ledöngöltetjük, míg a felszinen vizenyıs pép nem mutatkozik, mely lehetıvé teszi a teljesen sima és egyenes felület létesitését. 2. A trágyatelepet minden áron meg kell óvni a külrıl odafolyó víztıl. Az épületek ereszérıl lecsepegı és egyéb az udvaron összegyülı víz másfelé vezettessék, - mert nemcsak nagyobbitaná a trágya vizenyısségét, de ha a trágyatelep nem volna képes azt befogadni, akkor kilugozná a trágyát s annak legértékesebb részeit magával vivén, elfolyna.

3 3. A trágyatelep nagysága, illetve területe úgy számitandó ki, hogy a trágyarakás 1 40 m /-nél magasabb seholsem legyen; mert különben az alsóbb rétegek megszenesednének, mi pedig lehetıleg elkerülendı. Tapasztalás szerint egy számottevı marhára mintegy 7 1 m / 2 területet kell számitanunk, feltéve, hogy a trágya évenkint csak kétszer lesz elhordva; ha azonban a trágyát gyakrabban hordják el, akkor a terület megfelelıleg kisebb lehet. 4. A trágyalét egy külön tartányban (trágyalé-kút) kell felfogni, amely úgy legyen elhelyezve, hogy a trágyalével a trágyarakást minden irányban és könnyen megöntözni lehessen; legjobb helye lesz a trágyatelep egyik hosszu oldalának közepén. A trágyalé-kút falazás, esetleg deszkázás által teljesen vízhatlanná tétessék, s egy erıs farácscsal oly módon takarandó be, hogy a trágya szilárd részei bele ne juthatssanak. A trágyalé-kútból a levet szivattyúval emeljük ki; nagysága pedig 10 drb számottevı marhára m / 3 legyen; ha tehát mélységét 1 57 m /-re; veszszük, a trágyalé-kút területe a telep területének 1 / 30 részét képezendi. 5. A trágyatelepen levı ganajt, amennyire csak lehet, védelmezni kell a napsugaraktól, mert ez a trágyát fölmelegítvén, fokozza az erjedést s a trágya

4 felbomlását; de azonkivül annak a hatását is alább szállítja. Ezen úgy segíthetünk, ha a trágyatelepet gyorsan növı és árnyékot vetı fákkal (péld. vadgesztenye-, szilfával) ültetjük körül; de igen közel ne ültessük, mert különben gyökereik a telep falazatát megrongálhatnák, azonkivül a fák is elpusztulhatnának. 6. Végül a trágyatelep úgy helyezendı el, hogy a szekerekkel és kocsikkal könnyen hozzájuthassunk. A trágyatelep alakja, ha azt a helyi viszonyok engedik, hosszukás négyszög legyen, melynek hosszu oldala az istálló hosszában nyulik, mi a trágya kihordását megkönnyiti. A trágyatelep mélysége a középen m /. Az emberi ürülék igen nevezetes trágyaértékkel birván, egy ember után 60 krtól egész 3 frt 50 krnyi értéket képvisel; ez okból kivánatos, hogy a cselédség árnyékszékei a trágyateleppel összeköttetésben legyenek. A fentebb kifejtettek megvilágitására a mellékelt 24. és 25. ábrában a Schattmann-féle, Francziaországban díjjal kitüntetett és legjobbnak talált mintatrágyatelepek alaprajzát és átmetszetét mutatjuk be. Ez 20 7 m / hosszu, 9 41 m / széles és három oldalról téglafalazattal van körülvéve s talaja kikövezve. A telepet egy 1 93 m / széles járda c két részre osztja; a legmélyebb helyen d-nél van a trágyalé-kút, melyre egy állvány van építve, benne áll a szivattyú és a szőrı. A járdának minden méterre 27 8 c / m esése van, s a két részletnek, a és b-nek, a trágyalékútig 1 56 m /-re c / m lejtése van, hogy a trágyalé úgy a járda, mint pedig a fal mentében levı kis csatornában a kútba folyhasson. Ez egy földbe sülyesztett, 1 25 m / mély és 1 57 m / széles kádból áll. Az állvány (25. ábra) 2 88 m / magas, 2 41 m / hosszu és 1 94 m / széles, s alul három oldalról 0 58 m /-ig a föld felett be van deszkázva, hogy szalma és ganaj a kútba be ne hulljanak s a szivattyút be ne tömjék. Az állvány felsı része szintén be van deszkázva; ide áll a munkás, hogy az 5 33 m / magas szivattyút hajthassa.

5 Igen lényeges a szivattyú mellett az állványra helyezett szőrıkád, 0 77 m / magas és 0 7 m / átmérıvel; ez kettıs átlyukasztott fenékkel bir, ászokfákon fekszik s egy 0 48 m / vastagságu szalmaréteggel van ellátva, melyet a lyukas fenék leszorítva tart. Ennek czélja: a trágyalé megszőrése, ha azt az aprólyukacsu öntözırózsákkal biró edényekben a földekre akarjuk kivinni. A szőrıkádból a trágyalé ez esetben közvetlenül a szállitóhordókba folyik. Mozgékony csatornákban, melyek ismét mozgékony bakokon nyugszanak, vezethetjük a trágyalevet a szivattyútól a telep azon részére, ahová csak akarjuk; a lének azon része, mit a trágya be nem szivott; ismét visszafolyik a kútba. A 26. ábra alaprajza, a 27. annak átmetszete; a a járda, mely a telepet két részre bb osztja, melynek mindenike a közép felé mintegy 0 31 m / eséssel bir; d a szivattyú a lének a telepen való szétöntözésére, vagy pedig hogy a földeket öntözı hordókat vele megtölthessék. A trágyalé vezetésére az e csatorna szolgál, mely a b bakokon nyugszik (27. ábra); k a trágyatelepre helyezett cseléd-árnyékszék (26. ábra). A 28. és 29. ábrában látható trágyatelep is hosszukás négyszög-alaku, az udvar felületén él mintegy 0 48 m /-rel mélyebb, s kövezetével együtt lapos medenczéhez hasonlít, melyre a szekerek mindenütt reájárhatnak. A telepet a mintegy 0 48 m / mély és ugyanoly széles kifalazott trágyalé-csatorna két négyszögre osztja, melyek mindenike a nyil irányában az f árok felé mintegy 0 31 m / eséssel bir. A lécsatorna a h trágyalé-kút felé lejt és a trágyalevet ebbe vezeti, s egymástól 8 c / m távol esı erıs léczekkel van bontva, melyek a falba vannak eresztve. A kút egyik sarkán áll a szivattyú. Mielıtt a trágya a telepre kerül, a léczezetet rızsével borítják be, hogy trágyát lehessen rárakni, anélkül hogy a szalmástrágya a csatornába vagy kútba hullhatna. Ezáltal nemcsak a hely lesz jobban kihasználva, de megakadályozzuk nyáron a lé elpárolgását, télen pedig a lé befagyását. Minthogy a telepen összehalmozott trágya leve nemcsak az f árok irányában, de az oldalon is kisajtolódik, a telepet c c c c sekély csatorna környezi, melynek a nyilak irányában van esése, s mely a benne összegyülı levet a g nyiláson át szintén a trágyakútba juttatja. A d d d d csatorna az esıvizet van hivatva elvezetni. A 29. ábra átmetszete a trágyalé-kút berendezését mutatja a szivattyúval, mely ennek segélyével vagy a telepen szétöntözhetı, vagy hordókba szivattyúzható. Ennek lévezetéke szintén igen egyszerü s a czélnak megfelelı. Az f csatornának a h kútba szájadzását, valamint a g nyilást is igen jó, vasrostélylyal látni el, hogy a szilárd trágyának a kútba jutását s így a szivattyú eldugulását meggátoljuk. A 30. és 31. ábrák Dr. v. d. Goltz és Kinzel munkájából vannak kölcsönözve. Az elsı egy 8 79 m / széles és hosszu telep átmetszete, melynek szélei alkalmas kövekkel vannak környezve és cementtel kiegyenlítve; a kövezet a környezettel van egymagasságban s a közepe felé 15 7 c / m eséssel bir. Az f-nél egy kis kút van, ezt egy vízhatlan falazat övezi s egyszersmind mint iszapfogó szerepel; innen a trágyalé egy alkalmas kis csatornán át a telep mellett levı trágyalé-kútba folyik c, s minthogy ez a telepen kivül esik, kiválóan alkalmas arra, hogy egyik sarkában cseléd-árnyékszéket állítsunk fel. Ebbe jó egy rostélyt csináltatni, hogy a vizelet a trágyaléhez folyhasson, míg az ürülék oldalvást a telepre vihetı és azzal elegyíthetı. Ezen trágyatelep, melynek belsı világa 2 51 m / hosszu, 0 94 m / szélés és 1 57 m / mély, a szerzı állitása szerint 1 40 m / magas rakásnál és 2 17 m / felsı kiterjedésnél m / trágyát képes befogadni, s 4 ló, 15 tehén vagy ökör, 6 borju és 4 sertés létszámához elegendı. A 31. ábra merıleges átmetszetben egy m / hosszu, 6 27 m /széles trágyatelepet mutat, melyet egy 0 94 m / széles és 16 c / m magas falazott sáncz b veszen körül; a telep feneke az udvarral van egyszinben és minden oldalról 0 31 m / eséssel bir a közép felé. Az egyik oldaltól egészen a középig a trágyalé-tartány c látható, mely 2 51 m / hosszu és 0 94 m / széles, s erıs átfúrt tölgyfa-deszkákkal van borítva, hogy a híg lé átcsoroghasson rajta. Hogy a telep a levet el ne szivároghassa, alul 0 31 m / vastagságban agyagréteggel g van kidöngölve, a

6 létartány alatt is. Ezen telepen 1 40 m / magas rakásnál és m / hosszuságnál és 4 39 m / szélességnél m / trágyát helyezhetünk el. Úgy a 30. mint a 31. ábrán látható telepre szekérrel reá lehet hajtani. Angliában mindinkább lábra kapnak a fedett trágyatelepek, mert összehasonlitó kisérletek szerint a fedett telepeken tartott trágya sokkal nagyobb trágyaerıt mutatott. Németországban is többfelé találhatni fedett trágyatelepeket. Angliában a trágyalevet igen nagy mértékben használják öntözésre. Az istállók és ólak olyan gyüjtıcsövekkel lesznek ellátva, melyek a trágyalevet, sıt a vízzel higitott ganajt is kis tartányokba, (cess pool) vezetik, ahol az egyéb hozzákeveredett részektıl elválasztják. Ezekbıl a folyadék drain-csöveken egy nagy, a földbe sülyesztett, vízmentesen kifalazott és beboltozott tartányba (tank) ömlik, mely oly nagyra készitendı, hogy esetleg gallon (1 gallon = l) folyadékot befogadhasson. Miután a híg trágya e medenczében 32. ábra, kellıképen vízzel felhigíttatott, c / m belsı világu öntöttvas-csöveken, a farm gızgépe által hajtott szivattyú segélyével, directe a földekre hajtatik. Minden 2 ½ H / a nagy tábla közepén egy m / magas karja van a lévezetéknek (stop cok), mely a m / mélyben fekvı csövekre van erısítve; ezen karokra 5 2 c / m széles guttapercha-csöveket csavarnak és a folyékony trágyát a csı végére erısitett fémcsı segélyével, mely a tüzifecskendık csıvégéhez hasonlít, a szántóföldek és réteken szétfecskendik. A fecskendezést a tábla közepén kezdik meg körben, arra a csövet megmeghosszabbítván, köralakban mindig tovább haladnak. E czélból a csı végét vezetı munkáson kivül még csak egy gyermekre van szükség, ki a csövek mozgatásánál segédkezik; ily módon egy nap 10 acre-t (3 83 H / a ) megtrágyáznak. Hogy a csövek eldugulása esetén azok szétrepedése gátoltassék, és hogy a folyadék kifolyása szabályosabb legyen, a szivattyúk szélkazánnal (safty valve) vannak összekötve. Ez erıs rézbádogból van, 0 94 m / magas és 0 63 m / széles, s egy éppen olyan vastag csıvel van összekötve, mint aminıkbe a szivattyúk a levet bocsátják; mielıtt a lé a csıvezetékbe kerül, a szélkazánba jut (32. ábra), honnan a comprimált levegı szorítja tovább (a a szélkazán, b azon csı, mely a levet a szélkazánba hozza; c azon csı, melyen a lé a kazánból kiszoríttatik). A marhaudvarok trágyalé-vezetéke (33. ábra) rendszerint 23 5 c / m magas és 15 7 c / m széles falazott csatornák; ezen csatornákhoz a mélyebb pontokon homokkıbıl faragott és

7 kovácsoltvas-rostélylyal ellátott nyilások vezetnek (34. ábra) ezek ugyane czélra az istállókban is elınynyel használhatók.