Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező"

Átírás

1 Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező Horváth Árpád december 16. A segédletek egy része a matek honlapon található: Kötelező irodalom: Bagyinszki György: Diszkrét matematika főiskolásoknak, TypoTEX Kiadó, Bp György Kárász Sergyán Vajda Záborszky: Diszkrét matematika példatár, Bp. 2003, BMF-NIK-5003, (Továbbiakban Példatár). Levelezősöknek a matek honlapon elérhető NetworkX-es segédlet. Ajánlott irodalom: Tóth Mihály: Számítástudomány algebrai alapjai Tóth Mihály: Bevezetés a formális nyelvek és automaták elméletébe (Handout, 1992.) Fellegi Tibor: Absztrakt algebrai összefoglaló (a matek honlapról utalás van rá) Demetrovics, Denev, Pavlov: A számítástudomány matematikai alapjai (a formális nyelvek és absztrakt automaták részhez) A beadandó feladatok eredménye 20 %-ban beleszámít a félévközi- illetve vizsgajegybe. Beadás: a következő alkalomkor vagy addig papíron vagy a következő elektronikus formákban pdf, png, gif, jpg, odt (OpenOffice, Abiword vagy KWord), Microsoft Word (.doc). Az utolsó beadási határidejét még pontosítjuk. Ahol nem tüntetünk fel mást, a feladatsorszámok a Diszkrét matematika példatár feladataira utalnak. 1

2 1. Gráfelmélet 1.1. Mintafeladatok 5.1. fejezetből 1., 2., 3. (három feladat!), Az illeszkedési mátrix E V (4 csúcs, 3 él esetén 4 3-as) típusú mátrix, ij-dik eleme 1, ha i-dik csúcs rajta van j-dik élen, különben 0. 8., 14., 15. (izomorfia), 5.2. fejezetből 1. definíció. Euler-sétának nevezzük azt az élsorozatot a gráfban, amely minden élet pontosan egyszer érint. (Minden élen átmegy, és egyiken sem többször.) Az Eulersétát zártnak nevezzük, ha az utolsó csúcspontja egyezik az elsővel, különben nyílt Euler-sétának nevezzük. 1., 4. (csak Euler-séta kell) 5.4. fejezetből 1., 3., 4., 8., 9., 10., 11., 2. Beadandó feladatok feladat. Írjuk fel az alábbi gráf szomszédsági mátrixát. Adjunk meg benne egy feszítőfát feladat. Ábrázoljuk az alábbi súlymátrix-szal megadott súlyozott mátrixot! Adjuk meg egy lehetséges maximális súlyú feszítőfát az ábrán (élek vastagításával vagy színezésével)! Írjuk fel a feszítőfa súlyát valamint az élek sorrendjét, ahogy hozzávettük a fához! Adjuk meg a feszítőfa Prüfer-kódját! S =

3 2.3. feladat. Az alábbi Prüfer-kódok esetén rajzoljuk fel a fát, amennyiben lehetséges: 62, , Alapfogalmak A fogalmak definíciói megtalálhatóak a feladatgyűjtemény 23. oldalától kezdődően. 2. definíció. Egy gráfot egyszerű gráfnak nevezünk, ha nincs benne többszörös és hurokél. 3. Fák 3. definíció. Fáknak az összefüggő körmentes gráfokat nevezzük. 4. definíció. Egy összefüggő gráf feszítőfáján olyan fákat értünk, melyek részgráfjai az eredeti gráfnak, tartalmazzák annak öszűszes csúcsát, és fák. 4. Három fákkal kapcsolatos algoritmus 1. tétel. Egy n csúcspontú fát egy olyan n 2 elemű listával (egy számsorozattal) egyértelműen leírhatunk, melyek elemei a számok 1-től n-ig. Ezt a listát nevezzük a fa Prüfer-kódjának Ez az alábbi algoritmussal bizonyítható A Prüfer-kód előállítása Kiindulás: egy fa valamilyen formában megadva (ábra, szomszédsági mátrix) 1. Legyen v 0 elemű lista. Sorszámozzuk meg a csúcsokat 1-től n-ig. 2. Keressük meg a legkisebb sorszámú egyfokszámú csúcsot a (maradék) fán. Hagyjuk el az élet, és fűzzük a lista végéhez az él másik végén található csúcs sorszámát. 3. Ismételjük a 2. pontot addig, amíg egy él marad, az így kapott lista lesz a Prüfer-kód. 2. tétel. A Prüfer-kód csak egyféle fához tartozhat, és bármilyen {1,2,...,n} elemekből álló n 2 elemű Prüfer-kód egyetlen fát ír le. Ezt az alábbi algoritmussal bizonyítható. A fenti két tételből következik, hogy az ilyen kódok száma n n n = n n 2, és ezzel az n csúcspontú fák száma is ennyi, mivel a Prüfer-kódok és fák között kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés, algebrai nyelven bijekció van. 3

4 4.2. A Prüfer-kódból a fa visszaállítása 1. Legyen v a Prüfer-kód, számoljuk ki n-et, ha a kód hossza n 2. Legyen E = {1,2,...,n} a csúcsok halmaza. Induljunk ki egy n csúcsú 0 élű gráfból. 2. Vegyük a lista (a Prüfer-kód) első elemét. Kössük össze ezt a sorszámot E halmaznak azzal a legkisebb x sorszámával, ami nem szerepel a listában. 3. Hagyjuk el a lista első elemét, és töröljük x-et az E halmazból. 4. Ismételjük a 2. és 3. pontot addig, amíg el nem fogy a lista összes eleme. 5. Az E megmaradt két elemét kössük össze A legkisebb súlyú feszítőfa létrehozása 5. definíció. Az olyan egyszerű gráfokat nevezzük súlyozott gráfoknak, melynek minden éléhez egy pozitív számot rendelünk. A számot az él súlyának nevezzük, az összes él súlyának összegét a gráf súlyának nevezzük. 6. definíció. Egy n csúcsú súlyozott gráf súlymátrixának olyan n n-es mátrixot nevezünk, amelyben, ha i és j között él fut, akkor a mátrix ij-edik eleme, és természetesen ji-dik eleme is az él fokszáma. A többi esetben a mátrixelem végtelen. (Programban a végtelent egy olyan szám helyettesítheti, amely biztosan nagyobb a program által kezelt gráfok fokszámánál.) Algoritmus: Feladat: Legyen adott egy összefüggő súlyozott n-csúcsú G gráf például súlymátrix-szal. Keressük meg a minimális feszítőfáját, azaz azt a részgráfját, amely fa, és kisebb súlyú az ilyen fáknál. 1. A kezdőgráfunk legyen egy csúcsú él nélküli G gráf. A pont sorszámát válasszuk 1-nek. (Vagy bárminek 1 és n között.) Ezt a gráfot tekintsük a G részhalmazának. 2. Keressük meg, azokat az éleket a G gráfban, amelyek a G gráfból kivezetnek. Keressük meg ezek közül a minimális súlyút. (Ha több ilyen van, akkor válasszunk közülük.) Vegyük hozzá G -höz ezt az élt és a másik végpontját. 3. Ismételjük a 2. pontot, amíg G-t kifeszítő fát nem kapunk. Ez lesz a minimális súlyú feszítőfa. A fenti algoritmusban minden minimális helyett írhatunk maximálisat. 4

5 5. Relációk, számosság, algebrai struktúrák Definíciók, tételek A következő foglamak és tételek szükségesek pl. a példatár 5. és 19. oldaláról illetve a következő fejezetekből. Descartes-szorzat, reláció (bináris, homogén), homogén bináris reláció tulajdonságai (dichotóm, ha a R b és a R b közül egyik mindig teljesül). Részbenrendezés, teljes rendezés. Ekvivalenciareláció, ekvivalenciaosztályok Függvénytulajdonságok (szürjektív, injektív, bijektív) a osztója b-nek, a kongruens b-vel Kétváltozós művelet, tulajdonságai (asszociativitás, kommutativitás, idempotencia, disztributivitás) Félcsoport, csoport, Abel-csoport, gyűrű, test 6. Relációk 1. példa. Alább példákat mutatunk a később definiálandó kételemű (binér) relációkra. Számok között: =,,< osztó (a osztója b-nek) akár ez is lehet: a négyzetgyöke b-nek Egyenesek között: párhuzamos, metsző, kitérő Egyenes és sík között: az egyenest tartalmazza a sík az egyenes metszi a síkot az egyenes párhuzamos a síkkal Ember és település között: a település az ember szülőhelye 6.1. feladat. Határozzunk meg binér relációkat a következők között: két ember; két háromszög; determináns és valós szám; ember és egész szám, két egész szám. A relációk általános definíciójának megadásához a Descart-szorzattal kell kezdenünk. 7. definíció. Legyenek H 1,...,H n halmazok. Ekkor a D = {(h 1,...,h n ) h i H i } halmazt a H i halmazok Descartes-szorzatának nevezzük és a H 1 H n kifejezéssel jelöljük. 5

6 2. példa. Legyen A = {1, 2} és legyen B = {a,b}. Ekkor a Descartes-szorzat A B = {(1,a),(1,b),(2,a),(1,b)}. 8. definíció. Legyen H 1 H n a H i (1 i n) halmazok Descartes-szorzata. Ekkor a R H 1 H n halmazt a H i halmazokon értelmezett relációnak nevezzük. 3. példa. Legyen A = B = {1, 2, 3}. Reláció-e ekkor R = {(a i,b i ) a i < b i és a i A valamint b i B}? Igen, mert R = {(1, 2),(1, 3),(2, 3)} A B. 4. példa. Legyen A = {Lánczos Kornél, Esterházy Péter, Neumann János, Csoóri Sándor}, T a magyar települések halmaza, E az évszámok halmaza, F a foglalkozások halmaza. Válogassunk ki úgy elemnégyeseket, amelynél az első tag ember A-ból van, a második az ember születési helye, a harmadik a sz. éve, a negyedik a foglalkozása. Ez reláció, mert része az A T E F halmaznak. (Lánczos Kornél, Székesfehérvár, 1893, fizikus) (Esterházy Péter, Csákvár, 1950, író) (Neumann János, Budapest, 1903, matematikus) (Csoóri Sándor, Zámoly, 1930, költő) (Csoóri Sándor, Zámoly, 1930, politikus) És ez már hasonlít egy szokványos relációs adatbázishoz, amelyről más tantárgyban esik szó. Ott tanulják meg, hogy az utolsó két sorban látható ismétlődésekhez hasonlóakat hogyan lehet csökkenteni egy adatbázisban. Az előbbi relációt 4-változósnak nevezzük, és általánosan definiálható az n-változós reláció. Minket a továbbiakban a kétváltozós reláció érdekel amit binér relációnak is nevezünk. 9. definíció. Egy relációt homogénnek nevezünk, ha a Descartes-szorzat tényezői mind azonos halmazok feladat. Adjuk meg a következők esetén, hogy hány változósak, és homogének-e. Pont illeszkedik az egyenesre. Egyenesek párhuzamossága. A valós számok a kisebb műveletre nézve. {(x, y, z) ahol x virágnak y a latin neve és z a hivatalos magyar neve} 6

7 6.1. Homogén binér relációk A A alakú szorzatok részhalmazai. Az ilyen relációt úgy szoktuk jelölni, hogy megadjuk az A alaphalmazt, és a rajta értelmezett reláció jelét egy rendezett párban. Például (R, ) A homogén binér relációkat a következő tulajdonságok szerint csoportosíthatjuk: 10. definíció. Az alábbiakban R az A halmaz feletti R homogén binér reláció, a,b és c tetszőleges elemei az A-nak (azaz bárhogy is választjuk ezeket A-ból, a tulajdonság feltételének mindig teljesülniük kell). 1. Reflexív: ara 2. (a) Szimmetrikus: Ha arb akkor bra. (b) Antiszimmetrikus: Ha arb és bra akkor a = b. 3. Tranzitív: Ha arb és brc, akkor arc. 4. Dichotóm: arb és bra közül legalább egyik teljesül. Elnevezés Ekvivalenciareláció Rendezés vagy félig-rendezés Teljes rendezés definíció reflexív, szimmetrikus és tranzitív reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív reflexív, antiszimmetrikus, tranzitív és dichotóm 11. definíció. Legyenek a és b egész számok. Azt mondjuk, hogy a osztója b-nek, ha van olyan c Z, melyre a c = b. Jelölése: a b. Azt mondjuk, hogy a kongruens b mod m, ha m (a b) (azaz azonos maradékot adnak m-mel való osztáskor). Jelölése a b mod m vagy tömörebben a m b. 12. definíció. Két halmazt diszjunktnak nevezünk, ha nincs közös elemük (azaz metszetük üres). Egy halmaz diszjunkt felbontásán olyan H 1, H 2...H n halmazokból álló halmazt értünk, melyre H i H j = bármely olyan i és j pár esetén, melyek nem egyenlőek, és az összes halmaz uniója a H halmazt adja. 3. tétel. Bármely (H, R) H halmaz feletti R ekvivalenciareláció esetén a H halmaznak létezik H 1, H 2...H n diszjunkt felbontása, melyre 1. arb ha a és b ugyanabban a H i halmazban találhatóak 2. a és b ugyanabban a H i halmazban találhatóak, akkor arb Ezt a felbontást a H halmaz R ekvivalencia-reláció szerinti ekvivalenciaosztályainak nevezzük. A m kongruenciához tartozó ekvivalenciaosztályokat gyakran egyszerűen és kissé pongyolán a 0, 1,... m 1 számokkal jelöljük. Nyilván az adott szám jelöli azt az ekvivalenciaosztályt, amelybe az adott szám tartozik. 7

8 6.2. Függvények A már megszokott függvényeket most a relációkból származtatjuk úgy, hogy elhagyjuk a többértékű függvényeket : egy értékhez csak egy másikat rendelhet a függvény. Például a négyzetgyök függvénynél csak a nemnegatív értéket hagyom meg. A továbbiakban a relációknál megszokott R jelölés helyett a függvényekhez jobban illeszkedő f jelölést használjuk. 13. definíció. Az olyan nem feltétlenül homogén, de binér relációkat nevezzük függvényeknek, amelyben egy elem csak egyszer lehet a reláció bal oldalán. Másképpen fogalmazva, ahol a f b és a f c csak akkor teljesülhet, ha b = c. A függvényeknél az a f b jelölés helyett f (a) = b jelölésmódot vezetünk be. Az f (x) = y esetén azt mondjuk, hogy f az x változóhoz az y-t rendeli, vagy másképp, az x képe y. Egy f függvény esetén a zárójelben szereplő elemek halmazát a függvény értelmezési tartományának nevezzük és D f -el jelöljük. (Angolul domain of f.) Egy f függvény esetén a képként fellépő elemek elemek halmazát a függvény értékkészletének nevezzük és R f -el jelöljük. (Angolul range of f.) Ha egy f függvény az A B Descartes-szorzatból származik és D f = A, akkor a függvényt A B típusúnak nevezzük és így jelöljük ezt: f : A B Egy f : A B függvényt bijekciónak (vagy kölcsönösen egyértelmű függvénynek) nevezünk, ha minden elem egyszer lép fel képként. Kissé precízebben: ha f (a) = b és f (c) = b csak akkor teljesülhet, ha a = c. és B a függvény értékkészlete (nem bővebb annál). 7. Halmazok számossága A halmazok egyenlőségének definíciója azon a nyilvánvaló tényen alapul, hogyha egy katonai táborban minden katona felül egy lóra és nem marad üres ló, akkor ugyanannyi a lovak és katonák száma. A pontos definíció azonban a végtelen számosságú halmazok szövevényes világában is alkalmazható. Érdemes tudatosítani, hogy míg a számok határértékeként csak egyféle pozitív végtelen szerepel, addig a halmazok számosságában többféle. 14. definíció. A és B halmazokat egyenlő számosságúnak nevezzük, ha létezik közöttük f : A B bijekció. Jele: A = B. Egy A halmaz számossága A = n Z +, ha A = {1,2,...,n}. Ha van ilyen n, vagy üres halmaz esetén a halmazt véges halmaznak nevezzük (az üres halmaz számossága 0). 15. definíció. A természetes számok számosságát megszámlálhatóan végtelen számosságnak nevezzük. 4. tétel. Az egész számok, a páros számok, a prímszámok és a racionális számok számossága is megszámlálhatóan végtelen. 8

9 N = {páros számok} bizonyítása: az n 2n bijekció létezik a két halmaz között. N = Q bizonyítása kell. Lásd Példatár c) megoldása. 5. tétel. A valós számok számossága nagyobb, mint megszámlálhatóan végtelen. Ezt kontinuum számosságnak nevezzük. 16. definíció. Halmaz hatványhalmaza: az összes részhalmazaiból álló halmaz. Az A halmaz hatványhalmazásnak jelölése P(A) vagy 2 A. 5. példa. P({a,b}) = { ;{a};{b};{a,b}}. 6. tétel. Egy n elemű halmaz hatványhalmaza 2 n elemű. 7. tétel. Minden halmaz hatványhalmaza nagyobb számosságú az eredeti halmaznál. 8. Absztrakt algebra Az absztrakt algebrában az a célunk, hogy a műveletek tulajdonságaiból származó következményeket egyszerre tárjuk fel különböző matematikai objektumok esetén. Nem érdemes ugyanis ugyanazt külön bizonyítani számokra, mátrixokra, vektorokra és más pl. a kvantummechanikában szükséges bonyolultabb struktúrákra, érdemesebb ezeket egyszerre kezelni. n-változós művelet Algebrai struktúra 8.1. Egyműveletes struktúrák 17. definíció. Félcsoportnak nevezünk egy halmazt egy műveletre nézve, ha a művelet 1. nem vezet ki soha a halmazból, 2. a művelet asszociatív a halmaz felett, azaz bármely a,b,c G elemek esetén (a b) c = a (b c). Azaz mindegy melyik melyik művelete végzem el előbb, ugyanazt kapom. Példák: a valós számok az osztásra nézve (R,/) félcsoport, az egész számok az osztásra nézve (Z,/) nem az, mert ott például a 3/2 kivezet a számhalmazból. 18. definíció. Egy (G, ) félcsoportot csoportnak nevezünk, ha 3. létezik egységeleme, azaz olyan e G melyre bármely G-beli a elem esetén e a = a e = a. Azaz van olyan elem, amivel a halmaz bármely másik elemét megszorozva ármelyik oldalról, azt a másik elemet kapjuk vissza. 4. minden G-beli a elemnek létezik (a 1 -nel jelölt) inverzeleme, melyre a 1 a = a a 1 = e. 9

10 19. definíció. Egy (G, ) csoportot Kommutatív csoportnak vagy Abel-csoportnak nevezünk, ha a művelet kommutatív a csoport felett, azaz bármely G-beli a és b esetén a b = b a. Niels Henrik Abel norvég matematikusról matematikai díjat is neveztek el. A díjat odaítélő öt fős nemzetközi bizottság tagja volt 2004 és 2006 között a jelenleg élő egyik legnagyobb magyar matematikusunk, Lovász László is feladat. Mi lesz a valós számok körében egy szám inverze, ha a művelet az összeadás, és mi lesz, ha a művelet a szorzás? Nézzük meg, hogy a természetes, egész, racionális, valós és komplex számok körében az összeadás illetve a szorzás művelettel csoportot, Abel-csoportot alkotnak-e? Csoportot alkotnak-e a sík adott pont körüli elforgatásai? Ha igen, mi lesz az egységelem és egy adott forgatás inverze? Hogyan definiálhatnánk a kivonást és az osztást az összeadás és szorzás segítségével? Gondoljunk az inverzelemekre. És egy nehezebb kérdés: Vajon miért csak az utóbbi kettő alapművelet tulajdonságait vizsgáljuk a számok esetében? 8.2. Kétműveletes struktúrák Ezt még sajnos a feladatgyűjteményből kell megnézni. gyűrű, test 8. tétel. Az alábbi fontosabb algebrai struktúrákat érdemes ismerni: (Z, +, ) gyűrű (Q, +, ) test (R, +, ) test (C, +, ) test Megjegyzések a feladatmegoldáshoz és mintafeladatok Gyakori feladat, hogy valamely véges halmaz feletti struktúrát műveleti táblázattal (kétműveletesnél két táblázattal) adunk meg, és meg kell állapítani, hogy milyen algebrai struktúrát alkot a halmaz az adott egy vagy két műveletre. Általában az asszociativitás megállapítása a legnehezebb, ezért általában meg szoktuk adni a feladatban, hogy asszociatív a művelet a halmazon. A további tulajdonságok esetén indokolni kell, hogy miért mondjuk. Egységelem esetén meg kell adni, hogy a struktúra melyik eleme az. Ha minden elemnek van inverzeleme, akkor azokat meg kell adni. A kommutativitást is indokolni kell (a táblázat szimmetrikus a főátlóra) ; ; ( megérteni a megoldást); a) b) ; ( és ) b) e) h); a) f); ; 4.2.6; 4.3.1; 4.3.3; a) c) Döntsük el, hogy igaz-e az alábbi állítás. Válaszunkat indokoljuk! 1. Van olyan halmaz, amelynek számossága egyezik valamely valódi részhalmazásnak számosságával. 10

11 9. Beadandó feladatok feladat b) (részletezve, szöveges magyarázattal) 9.2. feladat. A mod 5 maradékoszályokra írjuk fel a szorzás és az összeadás műveleti tábláját. ({0;1;2;3;4},+ 5, 5) milyen algebrai struktúrát alkot? + 5, 5 az összeadás és szorzás maradéka öttel való osztás után feladat. Legyen H = P({0; 1; 2}) halmaz a {0; 1; 2} halmaz hatványhalmaza, Igaz-e az efelett értelmezett részhalmaz relációra, hogy a) kétváltozós b) reflexiv c) szimmetrikus d) antiszimmetrikus e) tranzitív f) dichotóm? Ezek alapján milyen típusú reláció? 9.4. feladat. Ugyanilyen módon vizsgáljuk meg a valós számok felett értelmezett < relációt és a feljebb definiált mod 3 maradékosztályokon értelmezett m kongruenciát feladat. Írjuk fel H = P({0; 1; 2}) hatványhalmazt elemeinek felsorolásával. Hány eleme van? 9.6. feladat. Döntsük el, hogy igazak-e az alábbi állítások. Válaszunkat indokoljuk! (Nemleges válasz esetén általában ellenpéldával indokolhatunk.) 1. Minden rendezés teljes rendezés. 2. A valós számok a szorzásra nézve Abel-csoportot alkotnak. 3. Van a valós számoknál nagyobb számosságú halmaz. 4. A mod 5 kongruenciareláció ekvivalenciareláció feladat. Döntsük el, hogy igazak-e az alábbi állítások. Válaszunkat indokoljuk! (Nemleges válasz esetén általában ellenpéldával indokolhatunk.) 1. A valós számok a szorzásra nézve Abel-csoportot alkotnak. 2. A mod 5 kongruenciareláció ekvivalenciareláció feladat. A mod 5 maradékoszályokra írjuk fel a szorzás és az összeadás műveleti tábláját. ({0;1;2;3;4}, 5, 5 ) milyen algebrai struktúrát alkot? 5, 5 az összeadás és szorzás maradéka öttel való osztás után. 11

12 3. konzultáció Formális nyelvek, automaták Tóth Mihály PowerPoint bemutatójának PDF változata elérhető a honlapjáról: Oktatási anyagok/a szám. tud/formalnyelvek*.pdf Az itt szereplő szöveg eredetileg a Demetrovics-féle könyv jelöléseit követte, jelenleg közelítettem a jelöléseket Tóth Mihály jelöléséhez, de a következő dolgok esetén a jelölések eltérnek attól: ebben a segédletben a szavakat görög betűk jelölik, a nem teminális jeleket latin nagybetűk (A,B,C), a terminális jeleket kisbetűk (ez egyezik). 10. Formális nyelvek 20. definíció. A formális nyelvek alapvető definíciói. Ábécé: jelek véges halmaza (K, W, V) Ezek egyesítése, különbsége a halmazokéhoz hasonlóan definiált. Ábécé betűi: a jelek (a, b, c k ) a K Szó: jelek véges sorozata (α, β, ω) Szó hossza: a sorozat hossza (length) (lg(α)) Üres szó (λ): melyre lg(λ) = 0 Szavak konkatenációja (összefűzése): αβ = a 1 a 2 a 3 a n b 1 b 2 b m, ahol α = a 1 a 2 a 3 a n, β = b 1 b 2 b m (Asszociatív, kommutatív, egységelemes-e? lg(αβ) =?) Tükörkép: α 1 = a n a 2 a 1 a fenti alfával. Hatvány: α 0 = λ,α 1 = α,α n = α n 1 α W(V) a V ábécé összes szava (zárt a konkatenációra) V ábécéből alkotott formális nyelv (L(V) vagy L): bármely L(V) W(V) Nyelvek konkatenációja: L 1 L 2 = {αβ α L 1,β L 2 } Nyelvek hatványa: L 0 = {λ},l 1 = L,L n = L n 1 L Példák: V 1 = {0,1}, L 1 (V 1 ) =, L 2 (V 1 ) = {01,0,λ}, L 3 (V 1 ) = {ω0ω 1 ω W({0;1})}, V 2 = {i f ;then;a;b} L 1 (V 2 ) = {if a then b; if a then if b then c} L 2 (V 1 )L 3 (V 1 ) az csak a határt jelöli (Generatív) grammatikák megadásához 4 dolgot kell megadni: G(V T ;V N ;X 0 ;F) V T : terminális jelek, V N : nem terminális jelek, X 0 : kezdőszimbólum, F: helyettesítési szabályok. Grammatikák típusai (Chomsky-hierarchia) Legyen α,β,ω W(V T V N ) A,B V N a V T (X 0 λ szabály mindenhol megengedett) szabályok típusa grammatika típusa automata αaβ ω 0-típusú, általános Turing-gép αaβ αωβ 1-típusú, környezetfüggő A ω 2-típusú, környezetfüggetlen PDA A ab vagy A a 3-típusú, reguláris FDA A fentieken kívül az X 0 λ szabály mindenhol megengedett, ha sehol sem szerepel a jobboldalán X 0. Ha ezt hozzávesszük, akkor egy nyelv típusa nem fog függeni attól, ha az üres szót λ hozzáadjuk, vagy elvesszük belőle. 12

13 21. definíció. A nyelvet n-típusúnak nevezünk, ha van olyan n-típusú generatív grammatika, amely a nyelvet generálja. (Pl: környezetfüggő nyelvet generál a környezetfüggő grammatika.) automaták: PDA: push-down automaton=nem determinisztikus veremautomata; FDA: véges (angolul finite) determinisztikus automata véges determinisztikus automata (FDA) megadása állapotgráffal (ez irányított gráf): nyíl mutat a kezdeti (általában q 0 -lal jelölt) állapotra. A nyilakon szereplő jelek (az ábécéből) jelzik, hogy egy adott állapotból azt olvasván a szalagról hova jut tovább. A kettős körök jelzik a végállapotokat. Ha egy szó esetén a kezdeti állapotból elindulva végállapotba jutunk amikor a szó végére értünk, akkor az automata felismerte a szót. 11. Beadandó feladatok Határozzuk meg, hogy az L(G) nyelvben benne van-e: λ, abb, aabb? Írjuk le szavakkal és halmazjelölésekkel, milyen szavakat tartalmaz! Soroljuk be a Chomsky-féle hierarchiába a grammatikát! V T = {a,b}, V N = {X 0 } F = {X 0 ab;x 0 ax 0 b} 2. Határozzuk meg, hogy az L(G) nyelvben benne van-e: 01, 111, 1111? Írjuk le szavakkal milyen szavakat tartalmaz! Soroljuk be a Chomsky-féle hierarchiába a grammatikát! V T = {0,1}, V N = {X 0,A} F = {X 0 1;X 0 1A;X 0 0X 0 ;A 1X 0 ;A 0A} 3. Adjunk meg olyan reguláris grammatikát, amely pontosan azokat az 0 és 1 jelből álló szavakat generálja: (a) melyek két 0-ra kezdődnek; (b) melyekben pontosan egy 0 van. 4. Felismeri-e az alábbi automata a csupa egyesekből álló szavakat? Adjunk meg három olyan szót, amit az alábbi véges determinisztikus automata felismer! Adjuk meg, milyen szavakat ismer fel (szóban vagy halmazjelöléssel)! 5. Adjunk meg FDA-t, amely az alábbi nyelvet ismeri fel, illetve grammatikát, amely ezt generálja: L = {αα 1 α W({0,1})} 13

14 6. Adjunk meg FDA-t, amely az alábbi nyelvet ismeri fel, illetve reguláris grammatikát, amely ezt generálja: L = {α01 α W({0,1})} 7. Döntsük el, hogy igazak-e az alábbi állítások. Válaszunkat indokoljuk! (Nemleges válasz esetén általában ellenpéldával indokolhatunk.) (a) Egy környezetfüggetlen nyelvhez létezhet olyan általános grammatika, amely azt állítja elő. (b) A szavak konkatenációja egységelemes félcsoport. 8. Adjuk meg halmazleírással vagy írjuk le szavakkal milyen nyelveket ad meg a 4.9 és 4.10 ábrán látható véges determinisztikus automaták. 14

15 Tartalomjegyzék 1. Gráfelmélet Mintafeladatok Beadandó feladatok Fák 3 4. Három fákkal kapcsolatos algoritmus A Prüfer-kód előállítása A Prüfer-kódból a fa visszaállítása A legkisebb súlyú feszítőfa létrehozása Relációk, számosság, algebrai struktúrák Definíciók, tételek 5 6. Relációk Homogén binér relációk Függvények Halmazok számossága 8 8. Absztrakt algebra Egyműveletes struktúrák Kétműveletes struktúrák Beadandó feladatok Formális nyelvek Beadandó feladatok

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28.

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28. Miskolci Egyetem Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28. KOMBINATORIKA Permutáció Ismétlés nélküli permutáció alatt néhány különböző dolognak a sorba rendezését értjük. Az "ismétlés

Részletesebben

Matematikai alapismeretek. Huszti Andrea

Matematikai alapismeretek. Huszti Andrea Tartalom 1 Matematikai alapismeretek Algebrai struktúrák Oszthatóság Kongruenciák Algebrai struktúrák Az S = {x, y, z,... } halmazban definiálva van egy művelet, ha az S-nek minden x, y elempárjához hozzá

Részletesebben

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok Pécs, 1994 Lektorok: Dr. FEHÉR JÁNOS egyetemi docens, kandidtus. Dr. SIMON PÉTER egyetemi docens, kandidtus 1 Előszó Ez a jegyzet

Részletesebben

FELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b.

FELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b. FELADATOK A RELÁCIÓK, GRÁFOK TÉMAKÖRHÖZ 1. rész A feladatsorban használt jelölések: R = {r R r < 0}, R + = {r R r>0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b. 4.1. Feladat. Adja meg az α = {(x, y) x +

Részletesebben

II. Halmazok. Relációk. II.1. Rövid halmazelmélet. A halmaz megadása. { } { } { } { }

II. Halmazok. Relációk. II.1. Rövid halmazelmélet. A halmaz megadása. { } { } { } { } II. Halmazok. Relációk II.1. Rövid halmazelmélet A halmaz (sokaság) jól meghatározott, megkülönböztetett dolgok (tárgyak, fogalmak, stb.) összessége. A halmaz alapfogalom. Ez azt jelenti, hogy csak példákon

Részletesebben

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét - 1 - Az óraszámok az AROMOBAN követhetőek nyomon! A tananyag feldolgozása a SOKSZÍNŰ MATEMATIKA (Mozaik, 013) tankönyv és a SOKSZÍNŰ MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY

Részletesebben

Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező

Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező Horváth Árpád 2010. június 18. A segédletek egy része az http://elearning.bmf.hu oldal Számítástudomány kurzusában található, de esetleg a

Részletesebben

Lineáris Algebra gyakorlatok

Lineáris Algebra gyakorlatok A V 2 és V 3 vektortér áttekintése Lineáris Algebra gyakorlatok Írta: Simon Ilona Lektorálta: DrBereczky Áron Áttekintjük néhány témakör legfontosabb definícióit és a feladatokban használt tételeket kimondjuk

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 5 V ELEmI ALGEbRA 1 BINÁRIS műveletek Definíció Az halmazon definiált bináris művelet egy olyan függvény, amely -ből képez -be Ha akkor az elempár képét jelöljük -vel, a művelet

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I. Geometria I. Alapfogalmak: Az olyan fogalmakat, amelyeket nem tudunk egyszerűbb fogalmakra visszavezetni, alapfogalmaknak nevezzük, s ezeket nem definiáljuk. Pl.: pont, egyenes, sík, tér, illeszkedés.

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem, 2005

Széchenyi István Egyetem, 2005 Gáspár Csaba, Molnárka Győző Lineáris algebra és többváltozós függvények Széchenyi István Egyetem, 25 Vektorterek Ebben a fejezetben a geometriai vektorfogalom ( irányított szakasz ) erős általánosítását

Részletesebben

1. Három tanuló reggel az iskola bejáratánál hányféle sorrendben lépheti át a küszöböt?

1. Három tanuló reggel az iskola bejáratánál hányféle sorrendben lépheti át a küszöböt? skombinatorika 1. Három tanuló reggel az iskola bejáratánál hányféle sorrendben lépheti át a küszöböt? P = 3 2 1 = 6. 3 2. Hány különböző négyjegyű számot írhatunk föl 2 db 1-es, 1 db 2-es és 1 db 3-as

Részletesebben

A kvantummechanika általános formalizmusa

A kvantummechanika általános formalizmusa A kvantummechanika általános formalizmusa October 4, 2006 Jelen fejezetünk célja bevezetni egy általános matematikai formalizmust amelynek segítségével a végtelen dimenziós vektorterek elegánsan tárgyalhatók.

Részletesebben

Ismerkedés az Abel-csoportokkal

Ismerkedés az Abel-csoportokkal Ismerkedés az Abel-csoportokkal - Szakdolgozat - Készítette: Takács Mária (Matematika BSc, Tanári szakirány) Témavezető: Kiss Emil (Algebra és Számelmélet Tanszék, Matematikai Intézet) Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET BUDAPEST, 1997 A szerzők Lineáris Algebra, illetve Lineáris Algebra II c jegyzeteinek átdolgozott

Részletesebben

2. Interpolációs görbetervezés

2. Interpolációs görbetervezés 2. Interpolációs görbetervezés Gondoljunk arra, hogy egy grafikus tervező húz egy vonalat (szabadformájú görbét), ezt a vonalat nekünk számítógép által feldolgozhatóvá kell tennünk. Ennek egyik módja,

Részletesebben

Hraskó András, Surányi László: 11-12. spec.mat szakkör Tartotta: Surányi László. Feladatok

Hraskó András, Surányi László: 11-12. spec.mat szakkör Tartotta: Surányi László. Feladatok Feladatok 1. Színezzük meg a koordinátarendszer rácspontjait két színnel, kékkel és pirossal úgy, hogy minden vízszintes egyenesen csak véges sok kék rácspont legyen és minden függőleges egyenesen csak

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás

Alkalmazott modul: Programozás Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Feladatgyűjtemény Összeállította: Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Frissítve: 2015.

Részletesebben

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1 2. fejezet Halmazelmélet D 2.1 Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenl nek, ha elemeik ugyanazok. A halmazt, melynek nincs eleme, üres halmaznak nevezzük. Jele:. D 2.2 Az A halmazt a B halmaz

Részletesebben

A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2006

A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2006 A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2006 Köszönöm Koós Gabriella végzős hallgatónak, hogy felhívta a figyelmemet az anyag előző változatában szereplő néhány

Részletesebben

Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény. Szeszlér Dávid, Wiener Gábor

Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény. Szeszlér Dávid, Wiener Gábor Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény Szeszlér Dávid, Wiener Gábor Tartalomjegyzék Előszó 2 1. Feladatok 5 1.1. Térbeli koordinátageometria........................... 5 1.2. Vektortér, altér..................................

Részletesebben

A lineáris tér. Készítette: Dr. Ábrahám István

A lineáris tér. Készítette: Dr. Ábrahám István A lineáris tér Készítette: Dr. Ábrahám István A lineáris tér fogalma A fejezetben a gyakorlati alkalmazásokban használt legfontosabb fogalmakat, összefüggéseket tárgyaljuk. Adott egy L halmaz, amiben azonos

Részletesebben

Szeminárium-Rekurziók

Szeminárium-Rekurziók 1 Szeminárium-Rekurziók 1.1. A sorozat fogalma Számsorozatot kapunk, ha pozitív egész számok mindegyikéhez egyértelműen hozzárendelünk egy valós számot. Tehát a számsorozat olyan függvény, amelynek az

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Diszkrét Matematika I.

Diszkrét Matematika I. Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. egyetemi jegyzet mobidiák

Részletesebben

Absztrakt algebra I. Csoportelmélet

Absztrakt algebra I. Csoportelmélet Absztrakt algebra I. Csoportelmélet Dr. Tóth László egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem 2006 Bevezetés Ez az anyag tartalmazza az Algebra és számelmélet című tárgy 4. féléves részének kötelező elméleti

Részletesebben

Juhász Tibor. Lineáris algebra

Juhász Tibor. Lineáris algebra Juhász Tibor Lineáris algebra Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Juhász Tibor Lineáris algebra Eger, 2013 Készült a TÁMOP-425B-11/1-2011-0001 támogatásával Tartalomjegyzék

Részletesebben

2. Halmazelmélet (megoldások)

2. Halmazelmélet (megoldások) (megoldások) 1. A pozitív háromjegy páros számok halmaza. 2. Az olyan, 3-mal osztható egész számok halmaza, amelyek ( 100)-nál nagyobbak és 100-nál kisebbek. 3. Az olyan pozitív egész számok halmaza, amelyeknek

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 7 VII. Gyűrűk 1. Gyűrű Definíció Egy a következő axiómákat: gyűrű alatt olyan halmazt értünk, amelyben definiálva van egy összeadás és egy szorzás, amelyek teljesítik (1) egy

Részletesebben

Lineáris algebra I. Kovács Zoltán. Előadásvázlat (2006. február 22.)

Lineáris algebra I. Kovács Zoltán. Előadásvázlat (2006. február 22.) Lineáris algebra I. Kovács Zoltán Előadásvázlat (2006. február 22.) 2 3 Erdős Jenő emlékének. 4 Tartalomjegyzék 1. A szabadvektorok vektortere 7 1. Szabadvektorok összeadása és skalárral való szorzása...............

Részletesebben

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Matematika A 1. évfolyam 4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Készítette: Vidra Gábor Matematika A 1. évfolyam 4. modul: POLIÉDEREK FELSZÍNE, TÉRFOGATA Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Geometriai axiómarendszerek és modellek

Geometriai axiómarendszerek és modellek Verhóczki László Geometriai axiómarendszerek és modellek ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék Budapest, 2011 1) Az axiómákra vonatkozó alapvető ismeretek Egy matematikai elmélet felépítésének

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Fogalomhálók alkalmazása osztályfelbontási problémákra PhD értekezés

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Fogalomhálók alkalmazása osztályfelbontási problémákra PhD értekezés Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Fogalomhálók alkalmazása osztályfelbontási problémákra PhD értekezés Készítette: Körei Attila okleveles matematikus Hatvany József Informatikai Tudományok

Részletesebben

2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 )

2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 ) Fogalom gyűjtemény Abszcissza: az x tengely Abszolút értékes egyenletek: azok az egyenletek, amelyekben abszolút érték jel szerepel. Abszolútérték-függvény: egy elemi egyváltozós valós függvény, mely minden

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm

http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Formális nyelvek és fordítóprogramok http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Könyvészet 1. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán, Formális nyelvek és fordítóprogramok, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2007. 2.

Részletesebben

Kombinatorika. 9 10. évfolyam. Szerkesztette: Surányi László Ábrák: Hraskó András. 2015. december 6.

Kombinatorika. 9 10. évfolyam. Szerkesztette: Surányi László Ábrák: Hraskó András. 2015. december 6. Kombinatorika 9 10. évfolyam Szerkesztette: Surányi László Ábrák: Hraskó András 2015. december 6. A kötet létrehozását 2008-tól 2010-ig a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány támogatta Technikai

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 0 ÉRETTSÉGI VIZSGA 00. február. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Matematika emelt szint Fontos tudnivalók Formai

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA. 2003. május-június SZÓBELI EMELT SZINT. Tanulói példány. Vizsgafejlesztő Központ

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA. 2003. május-június SZÓBELI EMELT SZINT. Tanulói példány. Vizsgafejlesztő Központ PRÓBAÉRETTSÉGI 2003. május-június MATEMATIKA SZÓBELI EMELT SZINT Tanulói példány Vizsgafejlesztő Központ 1. Halmazok, halmazműveletek Alapfogalmak, halmazműveletek, számosság, számhalmazok, nevezetes ponthalmazok

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam

Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő 11. évfolyam Tematikai egység címe órakeret 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 10 óra 2. Geometria 30 óra 3. Számtan, algebra 32 óra Az

Részletesebben

Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium

Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium 2600 Vác, Németh László u. 4-6. : 27-317 - 077 /fax: 27-315 - 093 WEB: http://boronkay.vac.hu e-mail: boronkay@vac.hu Levelező Matematika Szakkör Halmazok

Részletesebben

Gáspár Csaba. Analízis

Gáspár Csaba. Analízis Gáspár Csaba Analízis Készült a HEFOP 3.3.-P.-004-09-00/.0 pályázat támogatásával Szerzők: Lektor: Gáspár Csaba Szili László, egyetemi docens c Gáspár Csaba, 006. Tartalomjegyzék. Bevezetés 5. Alapvető

Részletesebben

Halmazok. Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai.

Halmazok. Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. Halmazok Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai. 1. lapfogalmak halmaz és az eleme fogalmakat alapfogalmaknak tekintjük, nem deniáljuk ket. Jelölés: x H,

Részletesebben

Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés

Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2005 Bevezetés A logika a gondolkodás általános törvényszerűségeit, szabályait vizsgálja. A matematikai logika a

Részletesebben

Matematika emelt szintû érettségi témakörök 2013. Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár)

Matematika emelt szintû érettségi témakörök 2013. Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár) Matematika emelt szintû érettségi témakörök 013 Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár) Tájékoztató vizsgázóknak Tisztelt Vizsgázó! A szóbeli vizsgán a tétel címében megjelölt téma kifejtését

Részletesebben

6. modul Egyenesen előre!

6. modul Egyenesen előre! MATEMATIKA C 11 évfolyam 6 modul Egyenesen előre! Készítette: Kovács Károlyné Matematika C 11 évfolyam 6 modul: Egyenesen előre! Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Munkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára. Makara Ágnes Bankáné Mező Katalin Argayné Magyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit

Munkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára. Makara Ágnes Bankáné Mező Katalin Argayné Magyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit Kalandtúra 7. unkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára akara Ágnes Bankáné ező Katalin Argayné agyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit BEELEGÍTŐ GONDOLKODÁS. SZÓRAKOZTATÓ FELADVÁNYOK. oldal. 6... 6.

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY

MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY Pék Johanna MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY Nem matematika alapszakos hallgatók számára Tartalomjegyzék Előszó iii. Lineáris algebra.. Mátrixok...................................... Lineáris egyenletrendszerek..........................

Részletesebben

Lineáris algebrai módszerek a kombinatorikában

Lineáris algebrai módszerek a kombinatorikában Lineáris algebrai módszerek a kombinatorikában Nagy V. Gábor SZTE Bolyai Intézet Eötvös Loránd Kollégium, Matematika Műhely Szeged, 2013. október 25. ELK 13 A Gyárfás Lehel-sejtés 1/21 Definíció. A G 1,...,

Részletesebben

DISZKRÉT MATEMATIKA RENDEZETT HALMAZOKKAL KAPCSOLATOS PÉLDÁK. Rendezett halmaz. (a, b) R a R b 1. Reflexív 2. Antiszimmetrikus 3.

DISZKRÉT MATEMATIKA RENDEZETT HALMAZOKKAL KAPCSOLATOS PÉLDÁK. Rendezett halmaz. (a, b) R a R b 1. Reflexív 2. Antiszimmetrikus 3. Rendezett halmaz R A x A rendezési reláció A-n, ha R Másképpen: (a, b) R a R b 1. Reflexív 2. Antiszimmetrikus 3. Tranzitív arb for (a, b) R. 1. a A ara 2. a,b A (arb bra a = b 3. a,b,c A (arb brc arc

Részletesebben

Fordítóprogramok felépítése, az egyes programok feladata. A következő jelölésmódot használjuk: program(bemenet)(kimenet)

Fordítóprogramok felépítése, az egyes programok feladata. A következő jelölésmódot használjuk: program(bemenet)(kimenet) Fordítóprogramok. (Fordítóprogramok felépítése, az egyes komponensek feladata. A lexikáliselemző működése, implementációja. Szintaktikus elemző algoritmusok csoportosítása, összehasonlítása; létrehozásuk

Részletesebben

Gyakorló feladatok ZH-ra

Gyakorló feladatok ZH-ra Algoritmuselmélet Schlotter Ildi 2011. április 6. ildi@cs.bme.hu Gyakorló feladatok ZH-ra Nagyságrendek 1. Egy algoritmusról tudjuk, hogy a lépésszáma O(n 2 ). Lehetséges-e, hogy (a) minden páros n-re

Részletesebben

- hányadost és az osztót összeszorozzuk, majd a maradékot hozzáadjuk a kapott értékhez

- hányadost és az osztót összeszorozzuk, majd a maradékot hozzáadjuk a kapott értékhez 1. Számtani műveletek 1. Összeadás 73 + 19 = 92 összeadandók (tagok) összeg Összeadáskor a tagok felcserélhetőek, az összeg nem változik. a+b = b+a Összeadáskor a tagok tetszőlegesen csoportosíthatóak

Részletesebben

LIMBAJE FORMALE ȘI COMPILATOARE Lucrări de laborator FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK

LIMBAJE FORMALE ȘI COMPILATOARE Lucrări de laborator FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK LIMBAJE FORMALE ȘI COMPILATOARE Lucrări de laborator FORMÁLIS NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK LABORGYAKORLATOK http://www.ms.sapientia.ro/~kasa/formalis.htm Nyomtatott változat Kása Zoltán 0 Formális nyelvek

Részletesebben

22. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 1.)

22. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 1.) 22. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 1.) A) A PERMUTÁCIÓK CIKLIKUS SZERKEZETE 1. feladat: Egy húsztagú társaság ül az asztal körül. Néhányat közülük (esetleg az összeset) párba állítunk, és a párok

Részletesebben

Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag!

Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag! Részletes követelmények Matematika házivizsga Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag! A vizsga időpontja: 2015. április

Részletesebben

Szakdolgozat. Pongor Gábor

Szakdolgozat. Pongor Gábor Szakdolgozat Pongor Gábor Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Egy kétszemélyes játék számítógépes megvalósítása Témavezetı: Mecsei Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Pongor Gábor Programozó

Részletesebben

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február 1 A TANTERV SZERKEZETE Bevezető Célok és feladatok Fejlesztési célok és kompetenciák Helyes

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Gráfelmélet II. Gráfok végigjárása

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Gráfelmélet II. Gráfok végigjárása Gráfelmélet II. Gráfok végigjárása DEFINÍCIÓ: (Séta) A G gráf egy olyan élsorozatát, amelyben a csúcsok és élek többször is szerepelhetnek, sétának nevezzük. Egy lehetséges séta: A; 1; B; 2; C; 3; D; 4;

Részletesebben

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 00 május 9 du JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Oldja meg a rendezett valós számpárok halmazán az alábbi egyenletrendszert! + y = 6 x + y = 9 x A nevezők miatt az alaphalmaz

Részletesebben

Lineáris algebra és mátrixok alkalmazása a numerikus analízisben

Lineáris algebra és mátrixok alkalmazása a numerikus analízisben Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Lineáris algebra és mátrixok alkalmazása a numerikus analízisben Szakdolgozat Készítette: Borostyán Dóra Matematika BSc matematikai elemző Témavezető:

Részletesebben

Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről.

Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről. Kiegészítés az előadássorozathoz. Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről. A valószínűségszámítás (és a matematika) bizonyos kérdéseiben fontos szerepet játszik a lineáris algebra néhány

Részletesebben

MATEMATIKA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ

MATEMATIKA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ MATEMATIKA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA Pék Johanna BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA (Matematika tanárszakos hallgatók számára) Tartalomjegyzék Előszó ii 0. Alapismeretek 1 0.1. Térgeometriai alapok............................. 1 0.2. Az ábrázoló

Részletesebben

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra) MATEMATIKA NYEK-humán tanterv Matematika előkészítő év Óraszám: 36 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Részletes felsorolás A tananyag felosztása: I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek,

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Részbenrendezés maximális kompatibilis kiterjesztéseir l ütemezéselméleti vonatkozásokkal. PhD értekezés

Miskolci Egyetem. Részbenrendezés maximális kompatibilis kiterjesztéseir l ütemezéselméleti vonatkozásokkal. PhD értekezés Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Részbenrendezés maximális kompatibilis kiterjesztéseir l ütemezéselméleti vonatkozásokkal PhD értekezés Készítette: Lengyelné Szilágyi Szilvia Hatvany

Részletesebben

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x = 2000 Írásbeli érettségi-felvételi feladatok Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a egyenletet! cos x + sin2 x cos x +sinx +sin2x = 1 cos x (9 pont) 2. Az ABCO háromszög

Részletesebben

Soukup Dániel, Matematikus Bsc III. év Email cím: dsoukup123@gmail.com Témavezető: Szentmiklóssy Zoltán, egyetemi adjunktus

Soukup Dániel, Matematikus Bsc III. év Email cím: dsoukup123@gmail.com Témavezető: Szentmiklóssy Zoltán, egyetemi adjunktus Síktopológiák a Sorgenfrey-egyenes ötletével Soukup Dániel, Matematikus Bsc III. év Email cím: dsoukup123@gmail.com Témavezető: Szentmiklóssy Zoltán, egyetemi adjunktus 1. Bevezetés A Sorgenfrey-egyenes

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja.

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja. 9. ÉVFOLYAM Gondolkodási módszerek A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása. Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. A megismert számhalmazok

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. május 8. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Formai előírások: Fontos tudnivalók

Részletesebben

1992. évi verseny, 2. nap. legkisebb d szám, amelyre igaz, hogy bárhogyan veszünk fel öt pontot

1992. évi verseny, 2. nap. legkisebb d szám, amelyre igaz, hogy bárhogyan veszünk fel öt pontot 1991. évi verseny, 1. nap 1. Bizonyítsd be, hogy 1 101 + 1 102 + 1 103 +... + 1 200 < 1 2. 2. Egy bálon 42-en vettek részt. Az első lány elmondta, hogy 7 fiúval táncolt, a második lány 8-cal, a harmadik

Részletesebben

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI, Halmazok definíciója, megadása HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,. A következő definíciók közül melyek határoznak meg egyértelműen egy-egy halmazt? a) A:= { a csoport tanulói b) B:= { Magyarország városai ma c) C:=

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 3. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

Komputer statisztika gyakorlatok

Komputer statisztika gyakorlatok Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tómács Tibor Komputer statisztika gyakorlatok Eger, 2010. október 26. Tartalomjegyzék Előszó 4 Jelölések 5 1. Mintagenerálás 7 1.1. Egyenletes

Részletesebben

Lineáris algebra I. Vektorok és szorzataik

Lineáris algebra I. Vektorok és szorzataik Lineáris algebra I. Vektorok és szorzataik Ismert fogalmak Témák Vektortér Lineáris kombináció Lineáris függőség, függetlenség Generátorrendszer, bázis, dimenzió Lineáris leképezések Szabadvektorok vektortere

Részletesebben

MATEMATIKA TAGOZAT 5-8. BEVEZETŐ. 5. évfolyam

MATEMATIKA TAGOZAT 5-8. BEVEZETŐ. 5. évfolyam BEVEZETŐ Ez a helyi tanterv a kerettanterv Emelet matematika A változata alapján készült. Az emelt oktatás során olyan tanulóknak kívánunk magasabb szintű ismerteket nyújtani, akik matematikából átlag

Részletesebben

Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek

Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek Ebben a fejezetben megadottnak feltételezzük az abszolút tér egy síkját és tételeink mindig ebben a síkban értendők. T1 (merőleges

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Mesterséges intelligencia, 7. előadás 2008. október 13. Készítette: Masa Tibor (KPM V.)

Mesterséges intelligencia, 7. előadás 2008. október 13. Készítette: Masa Tibor (KPM V.) Mesterséges intelligencia, 7. előadás 2008. október 13. Készítette: Masa Tibor (KPM V.) Bizonytalanságkezelés: Az eddig vizsgáltakhoz képest teljesen más világ. A korábbi problémák nagy része logikai,

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Matematika Készítette: a gimnázium reál szakmai munkaközössége 2015. Tartalom Emelt szintű matematika képzés... 3 Matematika alapóraszámú képzés... 47 Matematika

Részletesebben

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Feladat: Egy gyár kétféle terméket gyárt (A, B): /db Eladási ár 1000 800 Technológiai önköltség 400 300 Normaóraigény

Részletesebben

Lineáris algebra bevezető

Lineáris algebra bevezető Lineáris algebra bevezető 1 Egyismeretlenes egyenletek bemelegítés Az ilyen egyenletek rendezés után ax = b alakba írhatók Ha a 0, akkor a(z egyértelmű megoldás x = b/a Ha a = 0, akkor b 0 esetben nincs

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Prof. Dr. Závoti József. Matematika III. 2. MA3-2 modul. Eseményalgebra

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Prof. Dr. Závoti József. Matematika III. 2. MA3-2 modul. Eseményalgebra Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Prof. Dr. Závoti József Matematika III. 2. MA3-2 modul Eseményalgebra SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.

Részletesebben

Halmazok-előadás vázlat

Halmazok-előadás vázlat Halmazok-előadás vázlat Naiv halmazelmélet:. Mi a halmaz? Mit jelent, hogy valami eleme a halmaznak? Igaz-e, hogy a halmaz elemei valamilyen kapcsolatban állnak egymással? Jelölés: a A azt jelenti, hogy

Részletesebben

Egy irányított szakasz egyértelműen meghatároz egy vektort.

Egy irányított szakasz egyértelműen meghatároz egy vektort. VEKTOROK VEKTOROK FOGALMA Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon, hogy az egyik pont a kezdőpont, a másik pont a végpont, akkor irányított szakaszt kapunk. Egy irányított szakasz

Részletesebben

Fazekas nyílt verseny matematikából 8. osztály, speciális kategória

Fazekas nyílt verseny matematikából 8. osztály, speciális kategória Fazekas nyílt verseny matematikából 8. osztály, speciális kategória 2005. január 12. feladatok kidolgozására két óra áll rendelkezésre. Számológép nem használható. példák tetszőleges sorrendben megoldhatók.

Részletesebben

2. feladat Legyenek 1 k n rögzített egészek. Mennyi az. x 1 x 2...x k +x 2 x 3...x k+1 +...+x n k+1 x n k+2...x n

2. feladat Legyenek 1 k n rögzített egészek. Mennyi az. x 1 x 2...x k +x 2 x 3...x k+1 +...+x n k+1 x n k+2...x n Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, 2012 13-as tanév MATEMATIKA, III. kategória a gimnáziumok speciális matematikai osztályainak tanulói részére Az első forduló feladatainak megoldásai Kérjük a javító

Részletesebben

9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek

9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek 9. előadás Környezetfüggetlen nyelvek Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom Bevezetés CF nyelv példák Nyelvek és nyelvtanok egy- és többértelműsége Bal- és jobboldali levezetések A fák magassága és határa

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

A digitális számítás elmélete

A digitális számítás elmélete A digitális számítás elmélete 1. előadás szept. 19. Determinisztikus véges automaták 1. Példa: Fotocellás ajtó m m m k b s = mindkét helyen = kint = bent = sehol k k b s m csukva b nyitva csukva nyitva

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 0814 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május 5. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

Szakmai zárójelentés

Szakmai zárójelentés Szakmai zárójelentés A csoporttechnológia (Group Technology = GT) elvi és módszertani alapjaihoz, valamint a kapcsolódó módszerek informatikai alkalmazásaihoz kötődő kutatómunkával a Miskolci Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

Analízis I. jegyzet. László István. 2008. november 3.

Analízis I. jegyzet. László István. 2008. november 3. Analízis I. jegzet László István 2008. november 3. Tartalomjegzék 1. Halmazok 5 1.1. Halmaz fogalma............................ 5 1.2. Halmaz megadása........................... 6 1.2.1. Eplicit megadás.......................

Részletesebben

Debrecen. Bevezetés A digitális képfeldolgozás közel hetven éves múlttal rendelkezik. A kezdeti problémák

Debrecen. Bevezetés A digitális képfeldolgozás közel hetven éves múlttal rendelkezik. A kezdeti problémák VÁZKIJELÖLŐ ALGORITMUSOK A DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁSBAN Fazekas Attila Debrecen Összefoglalás: A digitális képfeldolgozásban vonalas ábrák feldolgozása során gyakran használatos a vázkijelölés. Ez a módszer

Részletesebben