TÓVIDÉK KISTÉRSÉG KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA

Átírás

1 MELLÉKLET TÓVIDÉK KISTÉRSÉG KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA (aktualizált munkaváltozat) A törzsanyag készítésében közreműködtek: 1. Barticel-Kis Krisztián, Feketelak: református lelkész 2. Fodor Zoltán, Füzesi Általános iskola; igazgató 3. Lapohos András, Szülőfalum Alapítvány; elnök 4. Láposi Éva-Hajnal, Szülőfalum Alapítvány; ügyvezető 5. Orbán Tibor, Szentmártoni református lelkész 6. Póka Enikő, Téka Alapítvány; ügyvezető 7. Sükösd Sándor, Ördöngősfüzesi református lelkész 8. Török Bálint, szamosújvári alpolgármester A munkát koordinálta és a kivonatot összeállította: Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke 1

2 TARTALOM I. BEVEZETŐ II. ÁLTALÁNOS ADATOK: 1. A régió, Mezőség, rövid leírása 2. Tóvidék leírása 3. Történelmi adatok 4. Történelmi statisztikai adatok 5. A projekthez csatlakozó községek adatai 5.1 Ördöngösfűzes 5.2 Szépkenyerüszentmárton 5.3 Búza 5.4 Feketelak 5.5 Melegföldvár 6. Intézményi adatok : 6.1 Közigazgatás 6.2 Egyházak 6.3 Kulturális intézmények 6.4 Civil szervezetek 7. Gazdasági adatok 8. Társadalom 9. Információhoz való hozzáférés III. KULTÚRA, KÖZMŰVELŐDÉS HELYZETE 1. Kulturális örökség 2. Működő programok, tevékenységek IV. TURIZMUS-FALUTURIZMUS V. SWOT ANALÍZIS VI. CÉLKITŰZÉSEK; STRATÉGIAI PRIORITÁSOK VII. KÖZÉPTÁVON TERVEZETT HUMÁN ÉS INFR. FEJLESZTÉSEK VIII. PRIORITÁSOK ( PROJEKTEK, FORRÁSOK, IDŐTERVEK IX. PÁLYÁZATOK X. JÖVŐKÉP 2

3 I. BEVEZETŐ 2007 őszén a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus által elindított Közkincs Program keretén belül 15 tóvidéki, mezőségi szórványmagyar falu együttműködésével és részvételével megalakítottuk a Tóvidéki Közkincs Kerekasztalt. Ezzel sikerült megalapozni a térségben létező kulturális, oktatási és társadalmi faktorok hosszú távú együttműködését ben tovább folytattuk a munkát és, most már más szinten, sikerült továbbfejleszteni a térségben létező kulturális faktorok együttműködését. A Közkincs projekt egy olyan folyamatot indított el a Tóvidéken amely lehetőséget nyit a kisrégió, nem csak kulturális, rehabilitálására, a térség kulturális fejlesztési stratégiájának a kidolgozására.. Ezt az elkövetkezendőkben egy általános kistérségi fejlesztési stratégia kidolgozása fogja követni. A kulturális stratégia kidolgozásakor ebben a térségben a következő sajátos kiindulópontokra kell figyeljünk: - a kistérség szórványhelyzete - a román többségű önkormányzatok érdektelensége a magyar kulturális örökség iránt; a magyar faluközösségek fejlesztési gondjainak elhanyagolása - a közösségi önszerveződés, a történelmi örökség következtében, hatékonyságát veszítette - a kulturális fejlesztési stratégiát lehetetlen szétválasztani a térség általános vidékfejlesztési követelményeitől A stratégia jelen változata magába foglalja a évek változásait ( melyek egy részét a Közkincs Kerekasztal generálta ) és az újabb meg a tervezett projektek, programok bemutatását. 3

4 II. ÁLTALÁNOS ADATOK: 1. A régió, Mezőség, rövid leírása Erdély középső részén, fölrajzi, földtani, történelmi, kulturális és mentális szinten jól meghatározható területet nevezünk jelenleg Mezőségnek. A régió határait a különböző szakterületek kutatói enyhén ellentmondva határozzák meg. Projektünk számára a legérthetőbb ha úgy vesszük,hogy a Kis-Szamostól keletre kezdődik Mezőség, majd a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos keríti körbe. Régiós szomszédai északon Máramaros nyugaton Szilágyság és Kalotaszeg, délnyugaton Aranyosszék, délen Küküllőmente, keleten Marosszék, északkeleten Besztece vidéke. Területe mintegy 6000 négyzetkilométer. A földtörténeti harmadkorban ( triász) itt még tenger volt. Visszahúzódása után lerakodott üledékes kőzetekben kősó és földgáz halmozódott fel, melyek a medence legjelentősebb altalaj kincseit képezik. A dombvidék átlag magassága m. Éghajlata mérsékelt kontinentális. A nyarak melegek, a júliusi középhőmérséklet 18 C, ez újabban néha C fölé emelkedett. A telek hidegek, a januári középhőmérséklet -3 C. Jelentős a hőmérséklet ingadozás, főleg tavasszal és ősszel. A csapadék mennyisége mm/ év körül van, ebből a legkevesebb a Mezőségen esik. Területe erdőfoltokkal (tölgy, kőris, juhar, szil, hárs) tarkított dombos vidék, lejtőin gyakori fölcsuszamlásokkal ( suvadásokkal). 2. Tóvidék leírása (a Közkincs Kerekasztalhoz tartozó faluközösségek ) A Mezőség észak-nyugati felén a Katonai, Gyekei, a gyekei Faluközi, a Cegei ( a Hódostó) Szentgotthárdi tavak vizét levezető Füzes pataka ( amely Szamosújvár mellett ömlik a Kis-Szamosba) mellett található települések.. A Füzes patak melletti tavak egykor az egész Mezőség halban leggazdagabb tavai voltak. A cegei Hódostót a legnagyobb erdélyi állóvízként emlegetik a források. Ezt óta birtokolta a Wass család. A Gyekei tó három részből áll, amit gátak választanak el ( Katonai tó, Gyekei tó, Faluközi tó). Így a leghosszabb összefüggő mezőségi állóvíz ( 7 km) volt. Ezeket a tavakat már az őskortól használhatták. Valószínű, hogy a bronzkorban kezdték tervszerűen kiépíteni őket ugyanis a tavak zárógátjaiból a XX. sz. elején bronzkori halász-szerszámok kerültek elő. A középkori források említenek halászokat, halászeszközök létezését, földesurak halászati rendelkezéseit jobbágyaik felé, halfajtákat ( csuka, kárász, sügér, csompó ), nádvágást. Az újkori források már gazdagabbak és egyértelművé teszik a halászat fontosságát, a halászati kultúra szintjét. A halászati módszerek, eszközök változatosak és archaikus jellegűek voltak, pl: a rekesztető halászat ( nádból kötött kerítés); szigonyos halászat; télen lékelés; bárkából, csónakból való halászat; kettős hálóvarsa, vesszővarsa; emelőhalászat kereszthálóval; keresőhalászat húzóhálóval stb. 4

5 A halászat mellett az itt lakók haszonra fordították a nádat, gyékényt; halászati eszközök készítésére, kerítések, épületek befedésére. Gyékényből változatos és minőségi használati és dísztárgyakat készítettek, készítenek. A nádat télen, februárban aratták. A tavakban fészkelő jelentős számú vízimadár állomány lehetőséget biztosított a vadászatra is. 3. Történelmi adatok Mezőség egyes részei már az őskorban lakottak voltak. A völgyek jó telephelyet biztosítottak a korszak vadászainak, később állattenyésztő, kisebb mértékben földművelő közösségeinek. Sok településről és környékéről kerültek elő régészeti leletek: cserépedény-darabok, kőkorszakbeli csákányok, fazekaskorong nélkül készült vastag agyagedények, égetett halászsúlyok, tüzelőhely nyomai, csákányok, vésők és pénzek. Ennek magyarázata az, hogy a Szamos völgye a különböző népcsoportok lakóhelye, új szállásterületet kereső népcsoportok útvonala volt. Az első régészeti nyomok a felső- paleolitikumból határolhatók be, de a Szamosvölgy forgalma a neolitikumban lendül fel ( pl. festett kerámiás csoportok, Petresti kultúra). Ebből a korszakból származnak a vasasszenegyedi leletek is ( csiszolt kőbuzogányok, kővésők, agyag és csonttárgyak). A rézkorban nagyállattartó csoportok érkeznek a vidékre, egyik temetőjüket Melegföldvárt tárták fel. A korai bronzkorban ezt a népcsoportot is felváltja egy balkáni eredetű félnomád pásztornép. A középső bronzkorban a Wietenberg kultúra gazdag népe határozza meg egész Belső-Erdélyt. Őket a közép-európából érkező halomsíros népesség űzi el. Az I évezred kezdetén a hamvasztásos, urnasíros Gáva kultúra népe lakja be a Mezőséget. ( a géták, dákok elődei). Az I. évezred végére alakul ki a dák királyság. A római hódítás után ez a terület Dacia Superiorhoz tartozik. A kérői castrum a provincia mélységbe tagolt védelmi rendszerének egyik pontja volt. A Tóvidék területe ebben az időben viszonylag lakatlan volt. A népvándorlás korából Cegén vizigót (terving) földművesek régészeti emlékei kerültek elő. Hunokról, a térséghez legközelebb az Újösön talált lovastemetkezési hely tanúskodik. Ebben az időben (V sz.) a Szamos völgyön kívül nem nagyon van életre utaló nyom a környéken. A hunok legyőzése után a gepidák foglalták el ezek szállásterületeit. Központjuk Kolozsvár környéke és a Kis-Szamos mente. Tóvidéki megtelepedésük nyomai: a Cegén talált gazdag női sír, gyöngyökkel, kétoldalas fésűvel, fülbevalóval. Mezőség lakhatóságát a gepidák tartották meg. Őket 567-ben szórja szét az avarlongobárd szövetség. A meghódolt gepidák nyomait a mezőségen csak a mezőbándi temetkezésekben találtak. Helyettük mind jobban érzékelhetőek az avar uralom nyomai. Ennek ellenére ez az időszak Erdély településtörténeti mélypontja. Viszont az avar uralom nyitja meg a szlávok előtt a Kárpát medence keleti felét. Az Erdély közepén letelepedett szlávok avar fennhatóság alatt gabonával, állattal adóztak, viszont a Mezőségen eléggé ritka a szláv településhálózat ( kivéve a Kis-Szamos bal partját). A honfoglaló magyarság különböző társadalmi rétegeinek megtelepedése a század fordulójától kezdődik meg. A Mezőséget stratégiailag megszállják mivel az a terület ami életmódjuknak a 5

6 legjobban megfelel és védelmi zóna a besenyő betörésekkel szemben.. A Kis-Szamos két partján a Zsombor és Agmánd nemzetségek nyomait találjuk. A 10 sz. legvégén alakulnak ki Belső-Szolnok, Kolozs, Doboka vármegyék ami annyit jelent, hogy a területükön élt nemzetségek kénytelenek voltak földjeiknek kétharmadát s népének egy részét is a király közvetlen rendelkezése alá bocsátani. A nemesi vármegyék és a rendi szerkezet kialakulása nyomán Mezőség a különböző rangú nemesi családok ( Bebek, Kendí, Kemény, Wass, Kornis, Bornemissza, Hunyadi, Bánffy, Béldi, Haller sbb. ) tulajdonrésze lesz. A jobbágyfalvak mellett voltak kisnemesi, szabadparaszti faluközösségek, vagy mezővárosok is ( Búza, Szék, Ördöngösfüzes, Szentmárton stb.) 4. Történelmi statisztikai adatok A népesség történeti alakulása : a mai erdélyi Mezőség és ezen belül Tóvidék etnikai - társadalmi képe történelmileg meghatározott. A honfoglaló magyarság gyorsan elfoglalta az életformájának és geo-politikai érdekeinek (pl. sóbányák) megfelelő belső erdélyi területeket. Ugyanakkor ezek lesznek a magyarság szempontjából az első elveszített területek is Erdélyben, míg a peremvidék ( pl. Székelyföld) megmarad színmagyarnak. A völgyekben erős földművelő, kézműves magyar települések alakultak ki. A XIV. század elején a magyarság a Mezőség több száz faluját népesítette be. Ezeket a közösségeket az időszakosan bekövetkező idegen dúlások jelentősen megtizedelték. Mivel itt nemesi tulajdonú területek voltak többségben a tulajdonos gazdasági érdeke a gyors újratelepítést követelte. Itt jött számításba az elsősorban juhtenyésztéssel foglalkozó románság. A román falvak lélekszáma akkor haladta meg a magyar falvakét, amikor az ellenséges pusztítások következtében kihaló magyar falvakat tölti fel a román jobbágyság. A folyamat a 15 éves háború idejében és következtében gyorsul fel, amikor történeti források szerint a vidék magyar lakosságának 75 % kipusztul ( között). Mezőség magyarsága számára a következő nagy csapást a Rákóczi szabadságharc évei jelentették. A megfogyatkozott közösségeket pedig az 1717-es tatár beütés csak tovább pusztította ( ekkor égett le teljesen Cege). Lássunk egy pár statisztikai adatot. Az évben történt összeírás szerint: Búza mezővárosban 4 lélek és 5 ház, Feketelakon 5 lélek, Melegföldváron 3 lélek, Centén 5 lélek, Kisdevecseren 6 lélek és 6 ház, Nagydevecseren 8 lélek, Vasasszentivánon 2 lélek maradt meg. A sorozatos pusztítások nyomán a Mezőség 31 falvából 19 maradt meg. Ez pedig véglegesen megpecsételte a itten honfoglaló és több száz évig többségben élő magyarság sorsát. A XVIII és XIX sz.-ban a többségében már román falvakban, közegben élő magyarság, életmódjában, életkörülményeiben mind jobban közeledik a románsághoz és fokozatosan nyelvében, vallásában is beolvad. 6

7 5. A projekthez csatlakozó települések adatai ( földrajzi, közigazgatási elhelyezkedés, népesség) 5.1 Ördöngösfüzes: - A település a Füzes patak völgyében fekszik, keresztezi a Kis-patak. - Földrajzi koordinátái: é. sz ,16, k. h ,44 - A község 6 km-re található Szamosújvártól és a 109 C számú úton érhető el. Önálló közigazgatási egység. Hozzá tartozik Füzesmikola, Kisszék, Bonc ( Micula, Sacalaia, Bont). - Határai szomszédosak Szamosújvárral, Székkel, Szamosújvárnémetivel, Szépkenyerüszentmártonnal és Cegével. - Etnikailag és vallásilag heterogén: magyarok, románok, cigányok lakják, reformátusok, katolikusok, ortodoxok, gör. katolikusok. - A község lakosai 2002-ben : 2631 lakosból 1569 román; 635 magyar; 426 cigány; 1 német 5.2 Szépkenyerüszentmárton: - Kolozs megyében, az Erdélyi Mezőség észak-nyugati dombos vidékén található. A Devecseripatak völgyében és annak mellékvölgyeiben (Vásárhelyi-patak) terül el. A falu a megye keleti részében fekszik, Kolozs megyei határai szomszédosak Ördöngösfüzessel, Bálványosváraljával, Cegével és Buzával. - Földrajzi koordinátái: é. sz ,04, k. h ,96 - A falu 35 km-re található Szamosújvártól és a 109 C számú úton, majd Ördöngösfüzes után, a Rosia fogadónál balra térve jutunk el a kelet- nyugat irányú völgyben található településre. - Szentmárton közigazgatási községközpont. Hozzá tartozik Bálványoscsaba ( Ceaba), Kötke ( Cutca), Nagydevecser ( Diviciori Mari), Kisdevecser (Diviciorii Mici), Mohaly ( Máhal), Erdőszombattelke ( Samboieni), Kékesvásárhely ( Targusor) - A község lakósai 2002-ben 1744 lakos; ebből 1509 román, 182 magyar és 53 cigány. A magyar lakóság a községközpontba tömörül, páran élnek Nagydevecseren és Kékes-vásárhelyt. 5.3 Búza: - Kolozs megyében az Erdélyi Mezőség központjában található. A falu a megye keleti részében fekszik, határai szomszédosak Feketelakkal, Noszolyal, Kékessel, Vasasszentgotthárdal - A falu 35 km-re található Szamosújvártól és a 109 C számú úton, majd Cegénél balra térve jutunk el a településre. Kolozsvár felől ugyancsak a 109 C számú Szamosújvár-Pusztakamarás- Mócs-Kolozsvár útvonalon közelíthető meg Cegéig. - Búza közigazgatási községközpont. Hozzá tartozik Keresztesvölgy 7

8 - A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 1213 lakosból 616 román, 587 magyar és 10 cigány nemzetiségű. 5.4 Feketelak: - Kolozs megyében, az Erdélyi Mezőség központjában található ( Mezőség földrajzi központjaként határozzák meg ) A falu a megye keleti részében fekszik, határai szomszédosak Búzával, Gyekével, Melegföldvárral, Katonával és Vasasszentgotthárdal. - Földrajzi koordinátái ,72 N, ,08 E - A falu 28 km-re található Szamosújvártól és a 109 C számú úton érhető el. Kolozsvár felől ugyancsak a 109 C számú Szamosújvár-Pusztakamarás-Mócs-Kolozsvár útvonalon közelíthető meg. - Feketelak közigazgatásilag Gyekéhez tartozik (Légen, Kőristanya, Kispulyon és Vasasszentgotthárdal együtt). - Református lelkipásztori hivatalához tartoznak a következő filiák: Cege, Gyeke, Pujon, Göc. - A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakósból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű 5.5 Melegföldvár: - Kolozs megye keleti részében fekszik, határai szomszédosak Búzával, Feketelakkal, Melegvölggyel, Kaporral és Katonával. - Földrajzi koordinátái: ,84 N, ,52 E - A falu 65 km-re fekszik Kolozsvártól, a megye székhelyétől és 40 km-re Szamosújvártól. Az országutakkal való kapcsolatot a 109 C megyei út biztosítja, mely Szamosújvárat köti össze Pusztakamarással. A DC 18-as községi úton zajlik a közlekedés Melegföldvár és Búza község között. - Közigazgatásilag Katona ( Catina) községhez tartozik, másik négy településsel együtt: Kapor(Copru), Hágótelep(Hagau), Hodály(Hodaia) és Melegvölgyitanya (Valea Calda). - a község ( Katona) lakossága 2002 ben 2203 lakos; 1668 román; 459 magyar; 76 egyéb - a falu ( Földvár) lakossága 1992-ben : 628 lakos; 372 román, 256 magyar 6. Intézményi adatok : 6.1 Közigazgatás: - A projekthez tartozó falvak községközpontjai: Ördöngösfüzes ( 3 magyar tanácsos a 11- ből); Szépkenyerűszentmárton ( 0 magyar tanácsos); Búza ( 5 magyar tanácsos a 9-ből); Katona ( 2 magyar tanácsos ); Gyeke ( 1 magyar tanácsos, Feketelak képviselője) 8

9 - minden helyi tanács román többségű ( kivéve Búza ) - magyar polgármester van Búza községben Cégér István ; alpolgármester Ördöngösfüzesen- Debreceni István. 6.2 Egyházak : - a román lakosság abszolút többsége görög-keleti egyházhoz tartozik; kisebb része görögkatolikus - a magyar lakóság többsége református egyházhoz tartozik - kisebb hányada a lakosságnak a neoprotestáns egyházakhoz tartozik 6.3 Kulturális intézmények: - minden községközpontban található művelődési ház. Állapotuk romos, vagy félig felújított. Tevékenységek és programok szempontjából a legaktívabb az ördöngösfüzesi. Kihasználtság meghatározása: legtöbbet lakodalmak és falutalálkozók lebonyolítására használják. 6.4 Civil szervezetek: A tóvidéki magyar közösség aktívabb a civil önszerveződésben mint a román. A 90-es évek második felétől alakítottak meg civil szervezeteket. Ezek az alapítványok, egyesületek általában a helyi értelmiség; tanárok, tanítók, református lelkészek, mérnökök kezdeményezésére jöttek létre. Programjaik általában helyi jellegűek. Tartalmilag: falutalálkozók, elszármazottak találkozója, hagyományápolók, kézműves körök, színjátszó kör, kórusok, gyerekfoglalkozások. stb. Tágabb célközösséget céloznak meg a gyerektáborok, fesztiválok és versenyek. A tóvidéki kistérségben létező civil szervezetek: Szülőfalum Alapítvány- Ördöngösfüzes; Pro- Búza Egyesület; Szépkenyerüszentmártoni Mezőség Egyesület; Ördöngösfüzesi Kulturális Egyesület; Buzatelek Egyesület 7. Gazdasági adatok A kistérség belső gazdaságát alapvetően az agrárgazdasági termelés határozza meg. A térség közepestől egészen a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Kiemelkedően magas arányú a gabona, ezen belül a kukorica vetésterülete (60 %-a a művelt szántóterületnek). A földhasználatot természeti adottságok korlátozzák ( csak legeltetésre alkalmas földcsuszamlásos, kopár domboldalak) ezért a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken az 9

10 eddiginél fokozottabb mértékben kell megvalósítani környezetkímélő földhasználatot és gazdálkodási rendszert. Jellemzők: - jelentős méretű a kihasználatlan gyep- és legelőterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). - Nincs teljesen kiépülve a piacra jutás szervezett intézményrendszere és infrastruktúrája. - a Füzes völgye jelentős természeti értékkel rendelkezik, amelyek megőrzése érdekében az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség. - jelentős a halgazdálkodás szerepe a tavak láncolatában A mezőgazdaságban foglalkoztatottak mellett jelentős réteget ( középkorúak, fiatalok) jelentenek a városra ingázók; a többi falusi értelmiségi, háztartásbeli. 8. Társadalmi adatok A kistérség falvainak lakósága nagyobbrészt kiöregedett ( Lak, Szentmárton, Noszoly, Pujon, Kékesvásárhely, Légen ). Társadalmilag aktív vagy aktivizálható réteg ezekben a falvakban csak most kezd megjelenni, miután megkezdődött a városokból való hazatelepülés. Jobb a helyzet Buzában, Ördöngösfüzesen, Melegföldváron ahol egy számottevő középgeneráció tervez jövőt magának. 9. Információhoz való hozzáférés adatai Sajtó előfizetés; átlagosan 5 %. Televízió ; rádió átlagosan 95 % ; Internet hozzáférés kb.7 % III. KULTÚRA, KÖZMŰVELŐDÉS HELYZETE 3. Kulturális örökség Népi műveltség : A térségben még őrzik a hagyományos életrendhez kötődő szokásokat. A karácsonyi és húsvéti ünnepek szokásait nemzedékről nemzedékre őrizték napjainkig. Ilyenek: a hagyományos disznóvágás, kalácssütés húsvétra és karácsonyra, kenyérsütés, pálinkafőzés. Húsvétkor szokás bárányt vágni, tojást festeni, különleges túrós lepényt sütni. A község falvaiban ma is találunk 10

11 fonáshoz, szövéshez értő asszonyokat (szőnyegeket, ágyterítőket, abroszokat, kendőket tudnak szőni) Tóvidéken még található olyan ház és gazdasági épület melyeket vert agyagból nádfedél alá építették. Viselet: a mezőségi magyarság szinte a XX. század végéig megőrizte hétköznapi és ünnepi viseletét, mely a régi erdélyi polgári és kisnemesi ruházat elemeit konzerválta. Néptánc: A Mezőség régies, de gazdag és fejlett tánc- és zenekultúrája több tényező együtthatásának köszönhető. Ez a közép-erdélyi nagytáj őrzött meg a legtöbbet az erdélyi reneszánsz és barokk örökségéből, s ezt fejlesztve alakította ki a sajátos újabb erdélyi tánc- 435és zenestílust. A későbbi magyarországi új stílus és más idegen, polgári hatások ide csak későn jutottak el, s ezeket erős válogatással olvasztotta magába. A magyar, román, cigány és szász kultúra összefonódása, kölcsönhatása itt fokozta a legmagasabbra az erdélyi tánc- és zenekincs gazdagságát. A táncok és a táncdalok állandó csereberéje következtében a Mezőségen teljesen összemosódnak a magyar és román jellegzetességek határai, s valódi zenei és táncbéli kétnyelvűség érvényesül. A képet tovább színezik a hajdan eltérő jogállású - jobbágyi, kisnemesi, mezővárosi - közösségek árnyalatnyi különbségei is. A nemzetiségek, a falvak és falucsoportok eltéréseiben a közép-erdélyi tánc- és zenestílus fejlődési fáziskülönbségeit szemlélhetjük. Gasztronómia: még él a jellegzetes helyi konyha (túrós puliszka, bálmos, töltött káposzta, tyúkleves, lepények), és jellegzetes szilvapálinka, amelyeket minden arra tévedő turista és helyi lakos értékel Közművelődés A huszadik század első felében, de még az 50-es, 60-as évek során is figyelemreméltó közművelődési élet zajlott ezekben a falvakban. A tanítók sikeresen töltötték be közösségszervező hivatásukat. Ehhez járultak hozzá a még élő, alakuló néphagyományok, a falu dinamikus demográfiája, a nagyszámú, helyben élő ifjúság. Így például a Tóvidéki Ének és Sport Egyesület keretén belül szerveznek férfikórust Damó László karvezető tanító irányításával. Művészet Barcsay Jenő emlékének ápolása ( Katona-Melegföldvár) Nemesi kastélyok és udvarházak ( Wass, Béldi stb. ) Parasztirodalom Kiss István ( Szépkenyerüszentmárton); Kiss Mária ( Feketelak) 11

12 Naiv festészet: Szépkenyerüszentmártoni Kiss Ildikó Irodalom: Wass Albert munkásságának nagy része a Tóvidékhez kötődik Sütő András, Kemény Zsigmond, Nagy Jenő munkássága. 2 Működő programok, tevékenységek A kistérséghez tartozó településeken a létező civil szervezetek, az egyházak és az iskola töltenek be jelenleg közművelődés- és közösségszervező szerepet. Az általuk szervezett programokat, tevékenységeket a következőképpen csoportosíthatjuk: - táborok: buzai népművészeti tábor; szépkenyerüszentmártoni honismereti tábor, feketelaki néptánc tábor, földvári szórványtábor - rendszeres közművelődési programok: az ördöngösfüzesi Szülőfalum Alapítvány által szervezett tevékenységek ( kézműves kör, néptáncoktatás, népdalkör ) - egyházi és tájmúzeum Füzesen - időszakos közművelődési tevékenységek: előadások, szavalóversenyek, iskolai programok stb. - egyházi ünnepekhez kapcsolódó programok - kulturális turizmus: szépkenyerüszentmártoni Mezőségért Egyesület ( részleges feltételek) - színjátszó kör: Búza ( 2008 őszén bemútató) - hagyományőrzők: füzesi asszonykórus és néptánccsoport - falunapok: Búza, Szentmárton, Feketelak, Melegföldvár - emlékjelhagyás: feketelaki Wass Albert kopjafa; emléklapok A kistérség közművelődési életére jellemzőek a rövid távú, időszakos programok, tevékenységek. Hosszú távú tervek helyi szinten is léteznek de forráshiányból vagy a szakképzett, következetes munkát végző programszervezők hiányában nehezen valósulhatnak meg. Ezért szükséges a kistérségi összefogás egy közös kulturális fejlesztési stratégia mentén. IV. TURIZMUS-FALUTURIZMUS Erről a témáról egyelőre a lehetőségek, tervek szintjén kell beszélni. Nagyobb odafigyelés és elkötelezettség lehetővé tenné a turizmus fejlődését ebben a térségben is. A lakosság életkörülményeinek javítására is szükséges az infrastruktúra modernizálása. 12

13 A kulturális turizmus lehetőségei még kihasználatlanul állnak. Ehhez sok szállal kötődik a település- és vidékfejlesztés, közösségfejlesztés, hagyományőrzés, vállalkozás-fejlesztés és a turizmus több más ágazatának fejlesztése is. Önmagában a kulturális turizmustól tartósan nagy forgalmat, a jövedelmezőség szétterítését nem várhatjuk, ehhez a programválasztékot bővíteni kell, másfelől, ha a kulturális turistát több napra akarjuk megállítani a térségben, óhatatlanul többféle szolgáltatást kell nyújtani (szállás, vendéglátás). A legnagyobb gondot a szálláshely kapacitás megteremtése jelenti mindenütt, kevés a vendégfogadásra alkalmas ház, (amíg nincs jövedelem, nincs visszaforgatható pénz a belső-külső átalakításokra), és még kevesebb azok száma, akik meggyőzhetők a falusi vendégfogadás előnyeiről (vállalva az erdélyi falusi turizmus minősítő rendszerébe való bekapcsolódást és a képzést is). A falvak számára az egyik legnagyobb kulturális attrakció lehet az amelyet Wass Albert nevével fémjelezhetünk. A térség sokkal többet profitálhatna belőle. Kultusza óriási tartalékokat rejt mind a személyéhez, mind regényalakjaihoz és a még élő szemtanúkhoz köthető helyszíneken: kreatív, élményszerű programokkal külön tematikus útvonal jelölhető ki a Wass-emléktúrák, de akár Wassemléktáborok alkalmával is. A kulturális turizmus legfőbb hivatása, hogy hozzájáruljon a kultúra fennmaradásához, s a lokalitások védelmével, erősítésével mérsékelje a globalizációs hatásokat. S tegye ezt úgy, hogy növelje a helyi társadalmi kohéziót, segítse a helyi megélhetést. A Mezőség hatalmas infrastrukturális hátránnyal indul, de alulfejlettségét előnyére is fordíthatja. Még kevéssé ismertsége is előny lehet, hiszen a sokhelyütt már telített, új desztinációkat kereső erdélyi turizmusban új irányok alternatíváját nyújthatja. S a kései indulásnak talán lehet még egy haszna: ellentétben egy-egy erdélyi térséggel, elkerülheti az idegenforgalom iparszerűvé válásának buktatóit, s fenntartható fejlődési pályán őrizheti meg eredetiségét, a szépséget tájaiban és embereiben egyaránt. A szabadidő eltöltésének is kiváló lehetőségei vannak a faluban a táj szépségének és a helyben élők vendégszeretetének köszönhetően. A csend és a tiszta levegő is jelentős vonzerőt gyakorolhat. A laki tó környékén lehetséges lenne a sátorozás vagy camping kialakítása, fogadókkal, étteremmel, magánházakkal, hétvégi házakkal. 13

14 V. SWOT ANALÍZIS Erősségek: - még élő, archaikus népi műveltség - közösségi öntudat; összefogás lehetősége - a táj egyedi szépsége ( tavak, védett növények, állatvilág) - hagyományos gasztronómia - belső kommunikáció Gyengeségek: - a falvak kiöregedése - közösségi leaderek hiánya - képzett szakemberek hiánya - elmaradott infrastruktúra - gyengülő etnikai öntudat Lehetőségek: - a népi kultúra értékeinek viszonylag könnyű újratanítása - nyitottság az önszerveződés felé - kulturális turizmus lehetőségei - olcsó telkek; házak - visszatelepülő lakosság - faluturizmus - hétvégi turizmus - kézművesség - emlékjelhagyások lehetősége Veszélyek: - gyorsuló asszimilálódás - tájkép rombolása - a globalizációs folyamatok negatív hatásai 14

15 VI. CÉLKITŰZÉSEK; STRATÉGIAI PRIORITÁSOK Általános célkitűzések: - A térség kulturális rehabilitációja - A kulturális kínálat minőségének javítása - Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése Speciális célkitűzések: - Képzett közművelődési humán erőforrás kialakítása - Közművelődési infrastruktúra kialakítása és fejlesztése - A közművelődési projektek tartós finanszírozásának biztosítása - Helyi közművelődési intézmények létrehozása, megerősítése - Helyi, kistérségi és nemzetközi kulturális rendezvények szervezése - A hiteles népi kultúra védelme; a kulturális önértéktudat megerősítése - A kistérségi kézművesség, falusi turizmus, ökoturizmus, kulturális turizmus fejlesztése - Műemlékvédelem; emlékjelhagyás - Információs hálózat kiépítése - Kulturális szolgáltatások fejlesztése - Tanulmányok és projektek kidolgozása a közösségi fejlesztés és támogatás érdekében - körök, szakmai megbeszélések, konferenciák, műhelyek, táborok és más ezekhez hasonló rendezvények szervezése - a szellemi örökség begyűjtése, archiválása, digitalizálása és közkincsé tétele - a települések közötti kommunikáció erősítése; együttműködési egységek stabilizálása; helyi lakosság tudatformálása: a és a helyi honlapok fejlesztése - A kistérség kulturális erőforrásainak, sokszínűségének, adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében 15

16 VII. KÖZÉPTÁVON TERVEZETT HUMÁN ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK A Közkincs Kerekasztal által létrehozott Tóvidék Egyesület koordináló szerepet tölt be a fejlesztési programokban, a térségi színtő projektek kidolgozásában és lebonyolításába. Az Egyesülethez tartozó szervezetek, intézmények és közösségek továbbra is autonóm módon gazdálkodnak faluközösségük forrásaival, projektjeivel. 1. HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS. Működő és tervezett programok: Kulturális intézményvezető képzés - Szakmai lebonyolító a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány - A képzést a román munkaügyi és tanügy-minisztériumok akkreditálták - A képzést a térségből 5 személy fejezte be Néptáncoktató és koreográfus képzés től zajlik az ilyen jellegű képzés a Romániai Magyar Táncszövetség szakmai irányítása alatt - a képzés egyik helyszíne a szamosújvári Téka Alapítvány ig a térségben működő amatőr és hagyományőrző néptáncegyüttesek vezetői, koreográfusai el kell végezzék ezt a jellegű képzést Szakmai képzések ig szakmai jellegű képzéseket szervezünk a következő témákban; pályázatírás és projektmenedzsment; általános menedzsment; kulturális marketing, falusi vendégfogadás; kézműves jellegű képzések ; NGO menedzsment; vidékfejlesztési szakember képzés. - A képzéseket akkreditált intézmények szakmai támogatásával bonyolítjuk le - A résztvevők kiválasztásánál figyelembe vesszük a kistérségi minél teljesebb lefedését Konferenciák, találkozók, szakmai beszélgetések szervezése - Havi rendszerességgel szervezzük a fenti tevékenységeket - Helyszín; a térséghez tartozó települések A humán erőforrás fejlesztésének célja az, hogy minden közösségben létezzen legalább egy képzett intézményvezető; az egész kistérségben egy kulturális referens ; a tervezett/végzett programok szakszerű lebonyolításához szükséges szakember 16

17 2. INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSI ERŐVONALAK ÉS IGÉNYEK: A Tóvidék Egyesület jogi keretein belül az általános fejlesztéseket valósítjuk meg. A lokális jellegűek a helyi közösségek felelősség-vállalásának, terveinek eredményei lesznek ig a következő infrastrukturális fejlesztések szükségesek: A falugondnoki szolgáltatás elindításához szükséges gépjármű beszerzése- megvalósult Középtávon legalább két falusi tájház létrehozása ; Feketelakon és Búzában ; Feketelakon 2009 augusztusában adjuk át. Projekt kidolgozva és pályázat leadva a Norvég Civil Alaphoz 4 település számára ; Búza, Ördöngösfüzes, Szentmárton és Melegföldvár A Tóvidék Egyesület infrastrukturális felszereltségének megvalósítása megvalósult A romos állapotban lévő falusi művelődési házak egy részének felújítása a megyei tanács támogatását kértük Balázs-Bécsi Attila megyei tanácsos, a megyei művelődési és oktatási bizottság elnökén keresztül A kulturális útvonalhoz szükséges minimális infrastruktúra létrehozása - folyamatban Wass Albert emlékház létrehozása- folyamatban Tóvidék Háló létrehozása az e-transylvania pontokon belül 2010-ig pénzügyi okokból halasztva VIII. PRIORITÁSOK ( PROJEKTEK, FORRÁSOK, IDŐTERVEK) A kistérségi összefogás eredményeként már megfogalmaztuk azokat a lehetséges projekteket amelyek hozzájárulhatnak a térség kulturális rehabilitációjához. Az alábbi projekttervek helyi és közös kezdeményezésűek; helyi és kistérségi szinten valósíthatóak meg. A pályázati kifutási idők miatt egy részüket halasztottuk, noha már megszereztük a támogatást. Szám Projekt elnevezése Lehetséges források időhatár 1. Tóvidéki kulturális útvonal A közösség létező forrásai kezdet 2008 létrehozása Nemzeti Vidékfejlesztési Alap 2. Kulturális szakemberképzés Szülőföld Alap Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Regionális Operatív program

18 Communitas Alapítvány 3. Feketelaki Tájház létrehozása - Téka Alapítvány Szamosújvár - A feketelaki magyar közösség augusztus - Nemzeti Vidékfejlesztési Alap; 322-es intézkedés - Norvég Civil Alap 4. Falugondnoki hálózat - Szülőföld Alap( Önkormányzat) létrehozása - helyi önkormányzatok 6. Wass Albert Emlékház Melegföldvári és feketelaki ref ig létrehozása egyház 7. Információs hálózat kiépítése Progress Alapítvány ig E-Transsylvania Egyesület 8. Táj és faluházak létrehozása: Búza, Füzes, Szentmárton, Földvár - Norvág Civil Alap ig IX. ÖSSZEÁLLÍTOTT, ELBÍRÁLT VAGY ELBÍRÁLÁS ALATT ÁLLÓ KISTÉRSÉGI SZINTŰ PÁLYÁZATOK: - A feketelaki táj- és közösségi ház létrehozása támogató a Szülőföld Alap - I. Mezőségi Civil Műhely támogató a Communitas Alapítvány - A tóvidéki népi értékek digitalizálása és internetes megjelenítése támogató a Szülőföld Alap. A program nyomán digitalizált értékek hamarosan megjelennek a honlapon - A hagyományos műveltség út a korszerűség felé támogató a Norvég Civil Alap. Integrált kulturális fejlesztési projekt a Tóvidék hagyományos értékeinek megmentése érdekében áprilisáig tart. - Kisbusz vásárlása a Tóvidéki közösségek számára - támogató a Szülőföld Alap - Kistérségi rendezvények, táborok és fesztiválok szervezése támogatók a Szülőföld Alap, OKM, Communitas Alapítvány, NKA, Kolozs megye tanácsa, Eurotrans Alapítvány, 18

19 - Helyi közösségek rehabilitációja a táj- és közösségi házak létrehozása által - Az új projekt további négy faluban hoz létre ilyen intézményeket: Búza, Ördöngösfüzes, Melegföldvár és Szentmárton A közösségek biztosítják az épületet, a Civil Alap a renoválást és infrastruktúrát. A Közkincs által létrehozott cselekvési terv mentén csatlakoznak a helyi közösségek is. X. JÖVŐKÉP A kistérségben a tervezett stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: - Megerősödik a kulturális identitás és önértéktudat - A kulturális értékmentés aktív közösségformáló erővé válik - Átalakul és korszerűsödik a közművelődés szerkezete - Átalakul a közművelődési élet szervezeti struktúrája - A kulturális fejlesztés generálta turizmus által a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek. - A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz. - A vidéki kulturális élet átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra. - A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció. - A fiatalok közösségi aktiválását segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek. - A településeken belüli információs pontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere. SZAMOSÚJVÁR