SZAKDOLGOZAT Halász Ágnes Réka 2009

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Halász Ágnes Réka 2009"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Halász Ágnes Réka

2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment alapszak Dél-Korea gazdaságpolitikai elosztórendszerei Az ázsiai modell, az új gazdaságpolitikai irányzat Készítette: HALÁSZ ÁGNES RÉKA Témavezető: György László Budapest 2009

3 Tartalomjegyzék 1.Dél-Korea avagy mi áll az elosztórendszerek hátterében (1. sz. melléklet) Az ország történelme A konfucianizmus meghatározó szerepe a koreai társadalomban A gazdaságpolitika története A társadalmi elöregedés jelensége Nyugdíjrendszer A nyugdíjrendszer általános szerepe és fajtái [5] Dél-Korea nyugdíjrendszere A nyugdíjreformokról általánosságban [5] A koreai nyugdíjrendszer problémái és a lehetséges reformlépések Oktatáspolitika Az oktatáspolitika feladata [9] Az oktatás minőségi értékelése és állami finanszírozása napjainkban [9] Az oktatáspolitika kialakulását meghatározó tényezők Oktatáspolitikai megközelítések és modellek a világban Oktatáspolitikai megközelítések A felsőoktatási modellek Az árnyékoktatás [2] Oktatáspolitika Dél-Koreában (3. sz. melléklet) Az oktatás hagyománya és szerepe a konfuciánus koreai társadalomban Dél-Korea oktatáspolitikájának történelme Az oktatási rendszer felépítése Az oktatási rendszer irányítása Az oktatási rendszer finanszírozása [72] Eredmények az oktatásban A munkaerőpiac és az oktatási rendszer összekapcsolódása Újkeletű tendenciák az oktatásban Egészségügy Az egészségügy általános szerepe, piaca, szereplői és az ellátás szintjei [6] Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája [6] Forrásteremtés, avagy a finanszírozási rendszerek Forrásallokáció, avagy a szolgáltatók finanszírozásának mechanizmusai Az egészségügyi közkiadások [6] A gyógyszerpiac [6] Egészségügy Dél-Koreában (10. sz. melléklet) Az egészségügy helyzete és szerepe Koreában A nemzeti egészségpolitika története Az egészségügyi rendszer felépítése Az egészségügyi rendszer finanszírozása Az egészségügy emberi erőforrása Az egészségügy információs rendszere [16] Az egészségügyi rendszer reformjai és eredményei Az egészségügyi rendszer problémái és lehetőségei A gyógyszerpolitika és a gyógyszerpiac Koreában Gazdaságpolitikai elosztórendszerek a világban Gazdaságpolitikai ideológiák és iskolák Az elosztórendszerek szerepe a gazdaságpolitikai felfogásban Irodalomjegyzék Mellékletek...59

4 Tartalmi kivonat Dél-Korea alig több mint öt évtized alatt egy elmaradott agár-országból fejlett, magas hozzáadott értékkel dolgozó gazdasággal rendelkező országgá vált. Sikerének egyik kulcsa, hogy a konfucianizmus okozta társadalmi különbségek a vertikális társadalmi berendezkedés és ennek magatartásbeli következményei, valamint az erős nemzeti öntudat és az ország politikai szervezetlensége nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzet érdekeit szem előtt tartó állami szerepvállalás az ország irányításában és gazdasági életében az évek folyamán ilyen nagy mértékben járult hozzá az ország fejlődéséhez. A globalizáció fokozott térnyerése és a jelentős társadalmi elöregedés a 65 év felettiek aránya a társadalomban várhatóan 2018-ra eléri a kritikusnak mondott 14%-ot következtében a szociális háló iránti igény és a minőségi oktatás szerepe nagymértékben megnövekedett, ezáltal fontos szerephez juttatva a fiatalnak mondható gazdaságpolitikai elosztórendszereket. A nagyarányú urbanizáció miatt felbomlott családokban az idő múlásával egyre inkább elhalványul a gyermeki gondoskodás konfuciánus hagyománya. A magukra maradt idősek ellátása és az életpálya fogyasztásának kisimítása döntő szerepet játszott a nyugdíjrendszer létrehozásában. Azonban a befizetői oldal fokozatos zsugorodása az eltartottak számának stabil növekedése mellett az alig pár évtizede működő elosztórendszer esetében napjainkra komoly finanszírozási gondokat eredményezett. Az egészségügyi rendszer, valamint a lakosság általános egészségi állapota ezzel szemben nem mint a körülmények által életre hívott rendszer jelenik meg a koreai gazdaságpolitikában, hanem mint a nemzet gazdasági növekedésének és belső stabilitásának egyfajta bázisa. A kiadások finanszírozását illetően azonban a rendszer inkább az egyének kultúrából eredeztethető magas egészség iránti keresletrugalmasságára támaszkodik. Ezt mutatja, hogy az állam a teljes egészségügyi kiadásnak alig több mint a felét, a GDP-nek pedig csupán 3,2%-t fordította az egészségügyre 2007-ben. Az oktatást a gazdasági növekedés egyik legfontosabb közvetett motorjának tekintik. A tanulás a konfuciánus kultúrában rendkívül fontos szerepet tölt be, mely a közösség érdekein túl az egyén boldogulásához is nagyban hozzájárul. Ennek megfelelően az oktatási rendszer helyzete az állami prioritások között szerepel, így kiemelkedően magas támogatottságot élvez. Sőt, ezen felül az árnyékoktatásra költött személyes kiadások is évről évre növekednek, ezzel is mutatva a tanulás fontosságát. A rendszer működését és intézményi hátterét folyamatosan felügyelik és a kor kihívásainak megfelelve fejlesztik pl.: alaptanterv módosítások, oktató programokat sugárzó műsorszolgáltató, annak érdekében, hogy a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldala a lehető legnagyobb mértékben illeszkedjen. Dél-Korea és az elosztórendszerek részletes tanulmányozását követően kirajzolódott egy újfajta gazdaságpolitikai irányzat, mely mind szellemiségében (az egyes elosztórendszereket prioritása), mind céljaiban, mind a kiadások arányában és nagyságában eltér az ismert három fő gazdaságpolitikai irányzattól. Az ázsiai modellnek nevezett új irányzat a kínálatorientált iskola egyes jegyeit is magán viseli, mint pl. a megtakarítások és a beruházások állami szintű ösztönzése és a munkaerőpiac rugalmasságának célzott megteremtése. Mára Dél-Korea egy dinamikusan fejlődő országgá vált, mely fejlődési útját tekintve példaként szolgálhatna Magyarország számára is. Bár a társadalmi-, és kulturális különbségek szembetűnőek, mégis érdemes volna levonni a tanulságokat, valamint a pozitív, esetleg nálunk is alkalmazható gyakorlatok átvételét meggondolni.

5 1. DÉL-KOREA AVAGY MI ÁLL AZ ELOSZTÓRENDSZEREK HÁTTERÉBEN (1. SZ. MELLÉKLET) 1.1. Az ország történelme A koreai államalapítás története visszanyúlik i.e ra, amikor a legenda szerint Tangun, a félig isteni, félig emberi lény megalapította azt a nemzetet, melyből minden koreai származik. Ez a legenda adja a napjainkban is erősen meghatározó, egységes koreai identitástudat gyökerét. [7] A valóságban az időszámítás kezdetétől Silla hatalomra kerüléséig (i. u. 668) állandó belső csatározások, és a kínai dinasztiákkal szembeni ellenállás jellemezte a félszigeten élő törzseket. A Silla korszak végétől (918) egészen a XIX. század elejéig egymást váltva előbb a Vang ( ), majd a Csoszon dinasztia ( ) vezetése alatt állt az ország. [17] Az 1910-ben a japánok által annektált, majd a második világháborús kapitulációjukat követően felszabadult Korea azonnal heves hidegháborús ideológiai csatározások középpontjába került, melynek eredményeként 1948-ban nagyjából a 38. szélességi fok mentén a nagyhatalmak kettéosztották a félszigetet. Az augusztus 15-én, délen megalakult Koreai Köztársaság és a szeptember 9-én, a félsziget északi felén létrejövő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a hidegháborús légkörben egyaránt saját magát tekintette a koreai nép egyedüli, jogos képviselőjének. Az ellentét háborúba torkollott, melynek az 1953 júliusában aláírt, a pillanatnyi status quot rögzítő fegyverszünet vetett véget, létrehozva a félszigetet ma is megosztó, 238 km hosszú, demilitarizált övezetet (DMZ). [7] [61] re a félsziget két országa között enyhült a légkör, de Észak-Korea gyanítható nukleáris fegyverzetfejlesztési programjának nyilvánosságra kerülése aláásta a tárgyalásokat. Az utóbbi években újabb közeledés volt megfigyelhető, melynek eredményeként elindult a családegyesítési program. [17] Az enyhülés eredményeként 2007-ben a két koreai állam aláírta a békét és megindult az első menetrendszerűen közlekedő vonat a két ország között. A járatot főként kétirányú teherszállításra és a közös működtetésű, Kaesong város (Észak- Korea) mellett létesült ipari régió dél-koreai munkásainak átszállítására használták. A vonal működését Észak-Korea 2008 decemberében, feltehetőleg Lee Myung-bak keményebb politikája miatt beszüntette. A közúti kapcsolat azonban továbbra is mindennapos az ipari régió és az észak koreai üdülőhely között. [50] [52] 1.2. A konfucianizmus 1 meghatározó szerepe a koreai társadalomban 1 A konfucianizmus nem egy vallás, hanem inkább az élet és a helyes kormányzás filozófiája. Kung-Fu Ce (i.e ) mai napig meghatározó történeti személyiség. Az embert eredendően jónak tartotta, aki a helyes ismeretek gyakorlása és elsajátítása révén nem veszíti el ezt a tulajdonságát és ezáltal harmóniában élhet önmagával. Eszmerendszerében a családi életet és a társadalmi kapcsolatokat ugyanaz az öt féle összefüggés szabályozza (a feljebbvaló iránti tisztelet, fiú apa iránt érzett szeretete, a házastársi és a testvéri szeretet, valamint

6 Az utóbbi évtizedek modernizációs folyamatának ellenére az ország csak felszínes társadalmi változásokon ment keresztül (pl.: öltözködés, építészet, városkép), mivel ha mélyebbre tekintünk, az értékek, ideológiák szintjére, látszik, hogy a társadalmi magatartást, az egyéni viselkedést és az üzleti életet meghatározó alapelveket még napjainkban is a konfuciánus hagyományok határozzák meg. [7] A nagyarányú urbanizáció ellenére a család megmaradt, mint legfontosabb társadalmi egység, és mint a hierarchikus tekintély-hatalmi szerkezet alapja, valamint továbbra is fontos az idősek, a feljebbvalók tisztelete, és a tanároknak, szakembereknek járó megkülönböztetett tisztelet megadása. [7] [18] A konfucianizmusból eredő vertikális társadalmi berendezkedés (az egyén a felsőbb hatalomnak van alárendelve) számos olyan erényt és tanítást hordoz, mely elősegíti a nyugati értelemben vett modernizációt, ilyen tulajdonság például a kemény munka, önérdek háttérbe helyezése és a motiváció a fejlődésre. [17] A koreaiak döntő többségére jellemző, hogy az ország hazai és nemzetközi üzleti életben elért sikereinek hatására mindinkább megerősödik nemzeti és individuális öntudatuk. [7] 1.3. A gazdaságpolitika története A függetlenség elnyerését követően, az északi ipari területektől immár elzárt Dél-Korea egy romokban heverő gazdasággal rendelkező elmaradott agrár országgá vált. A koreai háború csak tovább súlyosbította a helyzetet és a békét követő közel egy évtized alatt sem tudott az ország a fejlődés útjára lépni. A kaotikus belpolitikai, gazdasági és társadalmi helyzet ellenére a háború utáni helyreállítási munkálatokat nagyrészt amerikai segélyekből (1,8 millió dollár támogatás és 1,2 millió dollár katonai segély) fedezték. [25] [46] Az állam a gazdasági és pénzügyi szektor meghatározó tényezőjévé és egyben irányítójává vált, azonban idővel a politika és a gazdaság olyannyira összefonódott, hogy ezáltal az ország helyzete még az as évek elejére sem javult. Az általános elégedetlenség 1960 áprilisában megbuktatta az addig a hatalmat gyakorló Li-Szin Man katonai diktatúráját. [46] Ezt követően a tiszavirág életű Második Köztársaság megbuktatása után, 1961 júliusában a kizárólag katonatisztekből álló Nemzeti Újjáépítés Legfőbb Tanácsa vette át az ország irányítását. [46] Ennek keretében Pak Csong-Hi tábornok vezetésével katonai diktatúra és az 1950-es éveket jellemző importhelyettesítő gazdasági stratégiát elhagyva, exportorientált iparosítás kezdődött. A látványos fellendülés a rendkívül olcsó munkaerőnek, a gazdaság minden fontos szegmensére kiterjedő ellenőrzésnek és az ország geopolitikai környezetéből/helyzetéből adódó kedvező világpiaci helyzetének volt betudható. Ez a magántulajdonon alapuló, de egyben erősen centralizált irányítású, tervgazdasági rendszer a barát iránt érzett hűség), amely végeredményben az öt fő erény (emberszeretet, igazságosság, tisztelet, bölcsesség és őszinteség) gyakorlásához is elvezet, ezáltal elérhetővé válik a harmónia. [2]

7 (egyfajta irányított kapitalizmus ), mely idővel már csak félkatonai politikai berendezkedéssel párosult kb. az 1980-as évek végéig maradt fenn. [25] A rendszerben a gazdasági modernizáció és fejlesztés kulcsszereplőjévé az állam vált, mely átfogóan intézte mind a köz-, mind a magánszektor irányítását. Az új modell kialakítását nagyban megkönnyítette a konfuciánus hagyományokból eredő erős vertikális társadalmi berendezkedés, a társadalom politikai szervezetlensége és a tradicionalizmus, mely szoros összhangban állt a hatalom struktúrájával és célkitűzéseivel. Állami felügyelet mellett a chaebolok 2 jelentős támogatást és piaci védelmet élvező gazdasági szereplőkké váltak. [46] Az 1993-as pénzügyi nyitás következtében, mely megteremtette a chaebolok közvetlen, külföldről történő hitelfelvételének lehetőségét, az ország külső tartozása 1997-re több mint háromszorosára (150 milliárd dollárra) emelkedett, míg a valutatartalékok aránya nem változott. Ez a tény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1997-es ázsiai pénzügyi válság, mely a térség valutáinak és értéktőzsdéinek hatalmas zuhanását eredményezte, Dél-Koreát még súlyosabban érintette. Az Nemzetközi Valutaalap 3 57 milliárd dolláros, szigorú feltételekhez kötött 4 segélycsomagja révén a külföldi tőke addig nem látott arányban épült be a korai gazdaságba komoly részesedéseket szerezve az értékpapír piacon (30%) és a nagyvállalatokban (50%). [8] A válság és a segélycsomag részeként végbemenő reformok hatására nem csak a gazdasági növekedés fordult vissza, hanem komoly belpolitikai problémák is kialakultak: nőtt a munkanélküliség, az infláció, valamint vállalatok és bankok mentek tönkre. [7] [25] A kormány, hogy kilábaljon a helyzetből drasztikusan csökkentette a kamatlábat, hatalmas tőkeinjekcióval segítette a pénzügyi intézetek rekapitalizációját, lehetővé tette a KKV-k nagyobb szerepvállalását a gazdasági életben, valamint tárgyalóasztalhoz ült az öt legnagyobb chaebollal, hogy lépéseket tegyenek a nagyvállalatok átstrukturálására. [25] Az, hogy ezeket az intézkedéseket felülről jövő kényszerrel, de a domináns politikai és gazdasági erők egyetértésével hajtották végre csak segítette az országgal gazdasági kapcsolatban álló szereplők optimizmusának mihamarabbi visszatérését. [44] Ezen felül fontos szerepet játszott az ismételt fellendülésben a dél-koreai munkaerő kiemelkedően magas jövedelemtermelő képessége. [8] Az elmúlt két évtized nagyban kihatott a gazdaságra és a technikai fejlődésre, mely különösen az IT szektorra, vagy bővebben az infokommunikációs technológiára (IKT) volt jelentős hatással. Az ezredforduló környékén Dél-Korea első volt a félvezetők, az LCD és a 2 Többnyire családi alapon szerveződő helyi, rendszerint több különböző profilú vállalatot összefogó nagy iparipénzügyi csoportosulások. 3 IMF, International Monetary Fund, 4 Feltételek: kamatemelés, pénzpiaci és ipari szerkezetátalakítás, a pénzpiacok liberalizálása, az állam pénzpiaci szerepvállalásának csökkentése, a bajba jutott hitelintézetek és iparvállalatok bezárása, valamint a könyvviteli és számviteli szabályok szigorítás [8]

8 TFT monitorok, a mobiltelefonok gyártásában, valamint a hajóépítésben. [8] [44] (2. sz. melléklet) 1.4. A társadalmi elöregedés jelensége Az elmúlt négy évtized gazdasági növekedése komoly változásokat eredményezett a délkoreai társadalom számára. Az átlagos életszínvonal emelkedésével, valamint számos más szociális mutató javulásával a születéskor várható élettartam 2009-re a nőknél 82 év fölé, míg a férfiak esetében 75,45 évre nőtt. [46] [61] Ez, valamint a baby boom korosztályának 5 közeledő nyugdíjazása a prognosztizált demográfiai folyamatok szerint 2005 és 2050 között feltehetőleg megnégyszerezi a 65 év fölötti korosztály arányát a társadalomban. Ugyanakkor az eddig sosem tapasztalt alacsony születési ráta (2009. év közepén 1000 főre átlagosan 8,93 születés jutott) következtében ugyanebben a periódusban, a számítások szerint az aktív lakosság aránya több mint negyedével lesz kisebb, ami egyben azt is jelenti, hogy az idősebb generáció függőségi aránya (65+/15-64 év közöttiek) közel hatszorosára emelkedik. [48] Bár az ország lakossága jelenleg még fiatalnak mondható a többi OECD 6 tagország demográfiai mutatóit tekintve, a szervezet becslései szerint csupán alig több mint két évtizednyi idő (22 év) elegendő ahhoz, hogy a 65 év fölötti korcsoport aránya a teljes lakosságon belül a 2000-ben mért 7%-ról 14%-ra emelkedjen, ami az ENSZ szerint már a társadalom elöregedettségét jelenti. Az előrejelzések szerint 2018-ban fogja elérni az idősek aránya a 14%-ot. Összehasonlításképpen, ugyanez a folyamat Franciaországban várhatóan 115 év, míg Japánban 24 év alatt fog lezajlani. [53] 1. Táblázat: Demográfiai adatok és várható alakulásuk 2005 és 2050 között Forrás: [14] [38], [53], Lakkosság (millió fő) Népesség növekedési üteme Terméke nységi ráta Várható élettartam Átlagos életkor év közöttiek aránya 65 év felettiek aránya ,0 2,3% 6,0 55,3 év 19,9 év - 2,9% ,5 1,8% 4,5 63,2 év 19,0 év - 3,1% ,4 1,5% 2,7 65,8 év 22,2 év - 3,8% ,4 0,6% 1,6 71,3 év 27,0 év - 5,1% ,1 0,6% 1,5 75,9 év 31,8 év - 7,3% ,3 0,3% 1,2 76,9 év 34,5 év 71,8% 9,1% ,2 0,1% 1,2 79,1 év 37,9 év - 10,9% , ,6% 14,3% ,0-0,1% 1,2 81,0 év 43,7 év - 15,7% ,3-0,5% 1,3 81,9 év 49,0 év - 24,1% ,7-1,0% 1,3 82,6 év 53,1 év - 32,0% ,3-1,3 83,3 év 56,2 év 53,7% 37,3% 5 akik az as koreai háborút követően születtek 6 Organisation for Economic Co-operation and Development,

9 2. NYUGDÍJRENDSZER 2.1. A nyugdíjrendszer általános szerepe és fajtái [5] A gazdasági fejlődéssel járó társadalmi változások miatt egyre gyakrabban maradnak az idősek és a rokkantak megfelelő védőháló nélkül. Az olyan egyéneknek, akik koruk, fizikai/szellemi állapotuk, vagy a családeltartó halála miatt nem jutnak keresethez a gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei közül a kiadási karakterisztikájában sajátos nyugdíjrendszer biztosít támogatást. Elmondható, hogy a rendszer alapvető célja az öregkori szegénység csökkentése mellett az életpálya fogyasztásának kisimítása. Az állami szerepvállalásnak a nyugdíjrendszerekben alapvetően két oka van: egyrészt a munkavállalók rövidlátása, hogy fiatalon nem gondolnak az öregkorukra, másrészt a morális kockázat, miszerint a munkavállalók arra számítanak, hogy öreg korukban a társadalom nem hagyja majd őket éhen halni. Az állam az így felmerülő költségek minimalizálása érdekében azokat is kötelezik a rendszerben való részvételre, akik, amúgy erre nem szorulnának rá, valamint korlátozza a kifizetéseket azon személyek számára, akik munkában töltött éveik alatt nem tudtak eleget megtakarítani. Az ellátás mechanizmusa a hozzájárulás meglétével jellemezhető. A hozzájáruláshoz kötött nyugdíjrendszerek finanszírozásának alapvetően két formája van: a felosztó-kirovó (PAYG), ahol az aktívan dolgozók fizetéséből járulékot vonnak le, mely az idősebb generáció nyugdíjának alapját képezi (generációk közötti újraelosztás), valamint a tőkefedezeti vagy más néven tőkésített (FF), ahol a dolgozók által befizetett járulékokat befektetik és ezeknek az állami vagy magánpénztárak által menedzselt befektetéseknek a hozama a későbbi járadék lényeges része lesz. A felosztó-kirovó rendszer legnagyobb hátránya, azonban hogy rendkívül érzékeny a népesség korösszetételének változására, hiszen az aktív munkavállaló és a nyugdíjas réteg arányán alapul. A kifizetésre kerülő összegek keletkezésének az egyik módja járadékkal (szolgáltatással) meghatározott (DB), melyben a kapott nyugdíj az aktív kori jövedelem és egyéb meghatározó tényezők függvénye, ezekben a rendszerekben a kockázatot a munkavállaló a kormánnyal közösen viseli. A másik a járulékkal (befizetéssel) meghatározott (DC), melyben a nyugdíj összegét csak az határozza meg, hogy az egyénnek visszavonulásáig mekkora volt számláján a befizetés és annak hozama, itt a kockázatot a munkavállaló egyedül viseli. Általánosságban elmondható, hogy a DB rendszerek PAYG típusúak, míg a DC rendszerek FF típusúak. A kettő keveréke az egyéni számlás (NDC) PAYG típusú hibrid rendszer.

10 A hozzájáruláshoz nem kötött nyugdíjrendszerek által megállapított minimális nyugdíj azoknak nyújt segítséget, akik amiatt, hogy nem szereztek nyugdíjjogosultságot, ki vannak téve az öregkori szegénység veszélyének. A mainstream által javasolt nyugdíjrendszer három pillérből áll, melyek a következők: i) kötelező állami nyugdíjat biztosító DB, ii) kötelező, a magánszféra által működtetett, tőkésített DC, iii) önkéntes, magánszféra által működtetett DC Dél-Korea nyugdíjrendszere A tapasztalt társadalmi változások (1.4. fejezet) mellett a konfucianizmus filozófiai hatása még napjainkban is nagyban hozzájárul ahhoz a tényhez, hogy az idősebb generációk kevésbé függnek az állam által biztosított védőhálótól. Felmérések kimutatták, hogy a lakosság mindössze 3%-a gondolja, hogy a közjóléti intézményeknek kellene az idősek ellátását biztosítania, valamint, hogy az idősebb generációk 62%-a kap rendszeres anyagi támogatást gyermekeitől. Az állami szerepvállalásban is megmutatkozik a konfucianizmusban elfogadott gyermeki gondoskodás hagyománya: adókedvezmény, kedvezményes lakásvásárlási kölcsön és speciális havi hozzájárulás jár azok számára, akik gondoskodnak szüleik ellátásáról. Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság és a vele járó gazdasági visszaesés a munkanélküliség és az infláció emelkedése megnehezítette a fiatal generációk számára szüleik támogatását, melynek következtében főként a vidéken élő idősebb generációk létbiztonsága került veszélybe. A szégyenbélyeg miatt, azonban csak a 65 év felettiek 10%-a vette igénybe a rászorultsági vizsgálatot is igénylő, átlagosan havi 126 amerikai dollárnak megfelelő összeget folyósító csökkentet nyugdíjat az év folyamán [47] Dél-Korea 1988-ban hozta létre az állami kézben lévő társadalombiztosítási rendszerét, az NPS-t (National Pension Scheme), mely nyugdíjat biztosít az idősebb generációk számára. Az ezt követő 10 évet a lefedettségi kör szélesítése, a hozzájárulási arány emelése, valamint a helyettesítési arány csökkenése jellemezte. Kezdetben csak az 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok dolgozóit érintette a rendszer, majd a fokozatos kiterjesztés (1992: 5 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok, 1995: a mezőgazdaságból vagy halászatból élők, valamint a vidéken élő egyéni vállalkozók) révén 1999-re minden alkalmazottat és városban élő egyéni vállalkozót is biztosított a rendszer. [28] Az NPS által lefedettek köre a munkaerőpiacon így 47%-a nőtt, ami még mindig jelentősen elmaradt a rendszer által kitűzött 68%-os céltól. Hozzávetőleg 5 millió aktív kereső maradt kívül a biztosítási rendszeren, akik többnyire részmunka időben dolgozók, háztartási alkalmazottak, munkanélküliek, vagy olyan egyéni vállalkozók, akik nem jelentettek be jövedelmet. [47] A kezdeti 3%-os hozzájárulási arányt előbb, 6%-ra (1993), majd 1998-ban 9%-ra emelték. A helyettesítési arány pedig 40 év

11 szolgálat után a kezdeti 70%-ról 60%-ra esett vissza 10 év alatt. [28] Elmondható, hogy az 1998-as, nyugdíjrendszert érintő módosítások az alacsony hozzájárulás és a magas juttatás által okozott ellentmondásos helyzetet kívánták orvosolni. [48] A hozzájárulás mértékét az NPS 4,5-4,5% arányban megosztja a munkavállaló és a munkáltató között, míg az egyéni vállalkozók, a mezőgazdaságból élők és a halászok kötelező hozzájárulási aránya a fokozatosan emelkedést követve 2005-től egységesen 9%. [47] Egy 2003-as biztosítási statisztikai értékelés szerint az NPS pénzügyileg 2036-ra deficites lesz és 2047-re teljesen ki is merül. (3. táblázat) A megjósolt hosszú távú pénzügyi instabilitás következtében a rendszer helyzete újra fontos kérdéssé vált, mivel komoly bizalmatlanságot ébresztett a munkavállalók és a nyugdíjasok körében. A probléma orvoslására a kormányzat módosító javaslatokat dolgozott ki, melyek a hosszas egyeztetés következtében azonban csak 2007-ben léptek életbe. Ennek eredményeként a deficitessé válás csak 2040 után, míg a teljes kimerülés csak 20 évvel később, 2060 körül várható. Ami azt illeti, ez volt az első alkalom, amikor egy hivatalos kormányzati irat az állami és a magánnyugdíjak közötti kapcsolattal együttesen foglalkozott és egy több pilléres rendszer létrehozásáról rendelkezett az időskori jövedelmek folyósításának biztosítása érdekében. A 9%-os hozzájárulási arány megmaradt, azonban a helyettesítési arány a jelenlegi 60%-ról 2008-ra 50%-ra esett vissza, majd évente 0,5%-kal csökkentve 2028-tól kezdve 40% lesz. Szintén ebben az évben került bevezetésre az alapnyugdíj, mely 2008-tól kezdődően az átlagkereset 5%-ában, majd a fokozatos emelést követően 2028-tól 10%-ában lett meghatározva. Ez a rendszer 2008-ban a 65 év felettiek 60%-ának folyósított járandóságot, azonban január 1-jétől ezt 70%-ra emelték. A rendszer pénzügyi forrásait adókból biztosítják, a központi kormányzat 72%-kal, míg a helyi kormányzatok a fennmaradó 28%-kal járul hozzá a finanszírozásához. Az erre a célra felhasznált összeg 2008-ban közel 2,2 trillió won (kb.: $2,4 milliárd dollár) volt. A nyugdíjkorhatár a jelenlegi 60 évről 2013-ban 61 évre változik, majd attól kezdve 5 évente 1 évvel növekszik egészen 2033-ig, amikor ez 65 évben lesz meghatározva. [22] [28] [48] Táblázat: Dél-Korea jelenlegi nyugdíjrendszere Forrás: [22] [54] Rendszer neve Jellemző Részvétel Finanszírozás National Basic Living Security Scheme és Basic old-age pension (2007) NPS & Special Public Pension Schemes Retirement Payment Scheme Szegénységi nyugdíj és az alapnyugdíj NPS és a három foglalkozási ág nyugdíjrendszere (PAYG, DB) Egyösszegű kifizetés nyugdíjazáskor (DB vagy DC) Általános jog Kötelező Kötelező Központi és helyi kormányzat (adókból) Munkáltató és munkavállaló közös hozzájárulása Munkáltató hozzájárulása

12 3. Individual Pension Scheme (1994) A köztudatban, mint adókedvezménnyel támogatott megtakarítási rendszer él Önkéntes Személyes hozzájárulás Elmondható, hogy a végleges nyugdíj összege két tényezőből tevődik össze, az alapnyugdíjból és az egyén bevételeitől függő részből. Az alapnyugdíj kiszámításának képlete: 1.5(A + B) (1+0.05n) 7. [62] 2007-ben a biztosítottak száma fő volt, akik közül mentesült a hozzájárulás fizetése alól. [20] 2008-ig főként csak özvegyi és rokkantsági nyugdíjat folyósítottak, mivel csak ekkor érte el a rendszer első, 20 éves munkaviszonnyal rendelkező korcsoportja a nyugdíjkorhatárt (60 év). [47] A 2008-ban éppen 20 éves múlttal rendelkező állami társadalombiztosítási rendszernél régebbi gyökerekkel rendelkezik három, speciálisan közalkalmazottak számára létrehozott rendszer, mely az állami tisztviselők (1960), a katonák (1963) és az iskolai tanárok (1975) időskori ellátását biztosítja. Összesen kb. 1,4 millió embert biztosítanak ezek a rendszerek, ami az aktív munkaerő 6%-ának felel meg. Ezekben a rendszerekben az ellátás mechanizmusa PAYG típusú, a hozzájárulás aránya pedig 17%-ban van meghatározva, mely egyenlő arányban megoszlik a kormányzat és a közalkalmazottak között. 30 év hozzájárulást követően a helyettesítési ráta hozzávetőleg 70%, mely kiemelkedően jónak mondható. [40] Mivel azonban ezek a rendszerek nagyobb arányú hozzájárulást követelnek és ezáltal a kifizetéseik is magasabbak, az ebből adódó különbségek miatt nincs lehetőség a felhalmozott nyugdíjjogosultság átváltására az NPS és e rendszerek között. Ez a tény nagyban gátolja a munkaerő országon belüli szabad áramlását. [47] Dél-Koreában ezen felül működik még az 1961-ben létrehozott végkielégítési rendszer is. Annak érdekében, hogy ebből egy modern vállalati nyugdíjrendszert hozzanak létre, a kormányzat 2003-ban a rendszer megreformálását kezdeményezte, mely azonban csak ben került elfogadásra. Egészen az utóbbi időkig ez volt a magánszektorban dolgozók időskori ellátásának legfontosabb pillére. Alkalmazása minden 5 főnél többet foglalkoztató vállalat számára kötelező, a hozzájárulás aránya 8,3%-ban van meghatározva, melyet azonban teljes egészében a munkáltatók fizetnek. A munkavállaló egy éves folyamatos munkaviszony után automatikusan bekerül a rendszerbe, és amikor elhagyja a vállalatot mindegy milyen okból minden ledolgozott egy év után, az utolsó három hónapi bért alapul véve egy havi fizetést kap. A kifizetések általában egy összegben történnek, csak ritkán van lehetőség a 7 1,5 állandó; A a nyugdíjba vonulást megelőző 3 év ár indexált átlagos keresetének az átlaga; B a biztosított személy szokásos havi jövedelmének átlaga a biztosítási időszakban, a nyugdíj folyósításának megkezdése előtti év értékeire korrigálva; n a biztosított évek száma 20 (amikor n > 20); 0,05 kiegészítő szorzó

13 kifizetések évjáradékká történő áttranszformálására. A munkáltatók fizetési nehézségei miatt a jogosultaknak kb. a negyede nem kapja meg a neki járó összeget. [40] Az Employee Retirement Security Act-re (ERSA) alapozott új rendszer önkéntes alapon működik. Ennek keretében a munkavállalók (min. 50%) és a munkáltatók közös megegyezése alapján minden 5 főnél többet foglalkoztató vállalat átalakíthatja a végkielégítési rendszerét vállalati nyugdíjrendszerré től az 5 főnél kisebb vállalatok és a részmunkaidőben dolgozók is csatlakozhatnak a rendszerhez. A rendszerben a kifizetésre kerülő összegek keletkezésének módja lehet járadékkal (DB) és járulékkal (DC) meghatározott is ez szabadon megválasztható, azonban a két esetre eltérő szabályok és követelmények vonatkoznak decemberéig mindösszesen vállalat az összes vállalat 3,5%-a csatlakozott a rendszerhez. 75%-a a legnagyobb 59 vállalatnak mely csatlakozott a DB típust választotta. [40] Az NPF-et (National Pension Fund) tartalékalapként hozták létre 1988-ban, azzal a céllal, hogy a munkavállalók számára bevételt biztosítson maradandó sérülés és halál esetén, valamint, hogy az időskori nyugdíjat folyósítsa év végére megközelítőleg 220 trillió won halmozódott fel. Az alap befektetéseinek nagy részét a pénzügyi piacon eszközölte ben, s eredményeként 7,05%-os megtérülési rátát ért. el, nagymértékben javítva az alap pénzügyi stabilitását. [34] 2.3. A nyugdíjreformokról általánosságban [5] A nyugdíjrendszerek reformjainak középpontjában a költségvetési deficit javítása mellett, mely elsősorban a DB-rendszereknél jelentkezik, általában a rendszer igazságosabbá tétele egyre szorosabb kapcsolat kiépítése a nyugdíjak és a befizetések között áll. A nyugdíjreformok típusai négy nagy kategóriába sorolhatók: a parametrikus reformok a nyugdíjrendszer paramétereiben történik változás, a paradigmatikus reformok új típusú vagy egy komplementer nyugdíjrendszer bevezetése, a befektetési politikát érintő szabályozási reformok, valamint az adminisztratív reformok. A reformok bár nominálisan megnyirbálják a jövőbeni kifizetéseket, általában növelik a folyósítás valószínűségét, de hogy egyetlen csoport se szenvedjen el indokolatlan hátrányokat fontos a lépések jól átgondolt, fokozatos ütemezése. A reformok következtében hosszabb távon, ahogy a járulékfizetési fegyelem erősödik általában csökkenthető a járulékkulcs. Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjreform pozitív szemlélői és nagy támogatói a pénzügyminisztériumok A koreai nyugdíjrendszer problémái és a lehetséges reformlépések A demográfiai változások következtében a koreai nyugdíjrendszer befizetői oldala fokozatosan zsugorodik, míg a rendszer által eltartottak száma stabilan növekszik, annak

14 ellenére, hogy a Távol Keleten az emberek gyakran még a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoznak. [25/6. old.] A rendszer fiatalságából fakadóan a befizetések mértéke jelenleg még messze meghaladja a kifizetésekét, de az utóbbiak várható jövőbeni növekedése miatt az állam az NPS rendszer keretében folyamatosan növekvő tartalékalapot hozott létre a GDP 10%-ának értékében. Mindezek ellenére a látszólagosan kedvező helyzet csak ideiglenes, mivel költségvetési szempontból a rendszer közép és hosszú távon fenntarthatatlan. Ezen a problémán még az 1999-es jogosultsági kör kiterjesztésével elért bevétel növekedés sem tudott segíteni, csupán kitolta a folyamatot. A Világbank pénzügyi előremutatása szerint az ország implicit nyugdíj adóssága már 1995-ben elérte a GDP 30%-át és ez az arány 2050-re, mikorra feltehetően a tartalékalapok kimerülnek akár a 195%-ot is elérheti. A három foglalkozási alapon szerveződött rendszer helyzete még rosszabb, számottevő tartalékalap hiányában ezek már régóta deficitesek. [47] 3. Táblázat: A nyugdíjrendszerek pénzügyi helyzete Forrás: [32] Állami nyugdíjrendszerek NPS Tanárok Közalkalmazottak Katonaság deficitessé válás éve 2036 (becsült adat) Az előirányzott tervek között szerepelt a finanszírozás fenntarthatóságával és a nyugdíjjogosultság szállíthatóságával kapcsolatos problémák megoldása, valamint a biztosítottak körének további kiterjesztése és a beruházási, illetve adminisztrációs hatékonyság növelése. Az egységesítésére tett javaslatok keretében a három foglalkozási alapon szerveződő rendszer fokozatos megszüntetését indítványozták, azáltal, hogy e három munkakör új tagjait már az NPS rendszer biztosítsa. [47] Szakmai vélemények szerint a biztosítottak köre tovább növelhető lenne a nyugdíjrendszer újra strukturálásával, ha az egyben a hatékonyság és a méltányosság növekedését is eredményezné. [47]

15 3. OKTATÁSPOLITIKA 3.1. Az oktatáspolitika feladata [9] A történelmi korok és társadalmi rendszerek folyamatos változása ellenére elmondható, hogy az oktatáspolitika mindenkori feladatai között szerepel(t) a társadalmi kohézió megteremtése, az esélyegyenlőség és a szakképzés biztosítása, a kultúrateremtés, a kor műveltségének továbbörökítése és az önreflexióra nevelés. Fontos, hogy a célok rangsorolása és súlyozása mellett a megvalósítás eszközeinek menedzselését is a legnagyobb társadalmi hasznosság elérése érdekében kell végezni. A sokáig elsősorban hatalmi érdekeket kiszolgáló gazdaságpolitikai elosztórendszernek a globalizáció következtében még összetettebbé váló cél-rendszere és feladatköre napjainkban világszerte komoly pedagógiai (mit és hogyan kell eredményesen oktatni) és finanszírozási (azon módszerek keresése, melyek a társadalom számára a legelőnyösebbek a hatékonyság és a méltányosság szempontjából) viták kereszttüzében áll Az oktatás minőségi értékelése és állami finanszírozása napjainkban [9] Az oktatás minőségi értékelésének megértését egyes oktatás-gazdasági alapfogalmak bevezetése teszi lehetővé. Ilyen alapfogalom az oktatás gazdaságosságának elve, mely értelmezhető úgy, mint az oktatásra fordított összegek célszerű felhasználása, melynek során a források tekintetében rendkívül fontos az idő, a mennyiség és a minőség, valamint az ár megfelelősége. Az eredményesség az oktatásban pedagógiai értelemben az oktatási folyamat során a tanulók magatartásában, tudásában, tevékenységében érvényesülő pozitív megnyilvánulások, teljesítmények, illetve ezek rendszere [55], melyhez a viszonyítási alapot a követelmények adják. A minőségi értékelés harmadik alapfogalma a hatékonyság, melynek meghatározásához az oktatási folyamatok eredményeit és ráfordításait szükséges ismerni. Ez azonban főként a ráfordítások terén mérhetőségi problémákat okoz. Az oktatási és más célok közötti erőforrás elosztást a külső hatékonyság, míg az egész oktatásra vagy csak egyes intézményekre vonatkozó ráfordítás-kibocsátás kapcsolatpárt a belső hatékonyság vizsgálja. A felsőoktatás szempontjából megkülönböztethető még az allokációs hatékonyság a kereslet és a kínálat illeszkedése, a termelési hatékonyság az egységnyi oktatási jószág felhasználásához szükséges erőforrás mennyisége és a dinamikus hatékonyság az ösztönzöttség az innovációra.

16 A méltányosság megnyilvánulása az oktatásban az esélyegyenlőség biztosítása, melynek keretében minden tanköteles számára ingyenes és hozzáférhető közoktatást biztosít az állam. Az oktatáspolitika állami támogatásának egyik módszere a közvetlen (kínálatoldali) finanszírozás más néven az ún. intézményfinanszírozás, mely az intézményi és egyéb, előre meghatározott feladatok ellátásához szükséges költségeket fedezi. A másik módszer a közvetett (keresletoldali) finanszírozás, melynek keretében az állam a tanulókat különféle ösztöndíjakkal és/vagy kedvezményes diákhitelekkel finanszírozza Az oktatáspolitika kialakulását meghatározó tényezők Nyilvánvaló, hogy az oktatási rendszer kiépülése az egyes országokban egy összetett folyamat végeredménye. Kialakulását nagyban meghatározza a történelem és a kultúra, valamint mélyen gyökerezik az adott ország intézményi rendszerében és lakosainak hozzáállásában/viselkedésében. [29] A világot ért gazdasági-társadalmi folyamatok változásának hatására az oktatás szerepe is jelentősen módosult. A globalizáció, a tudomány és a technika fejlődése a mára többpólusúvá vált világrendet szemléletváltásra kényszerítette, mely az oktatáspolitika területén elsősorban az élethosszig tartó tanulás (LLL 8 ) és tudásalapú társadalom koncepciójának megszületésében nyilvánult meg. [31] A kormányzati politika, melyet egy ország aktuális vezetési rendszere örökbe kap, komoly befolyással bír az oktatásra, ugyanúgy, ahogy a törvényhozók újabb és újabb kezdeményezéseikkel megpróbálnak megfelelni a helyi és nemzetközi elvárásoknak. [29] Az igények és tendenciák megváltozásának felismerése természetesen nem elég, komoly szerepe van az aktív állami szerepvállalásnak is, mivel az emberi erőforrások fejlesztése közismerten rendkívül fontos mozgatórugója a gazdásági növekedésnek. Ellentétben más nyersanyagokkal gazdasági és társadalmi szempontból az emberi tényezőnek nem csak a mennyisége, mind inkább a minősége a meghatározó. [4] Mivel az oktatás meghatározza a munkaerőpiac minőségét, annak gazdasági erők által befolyásolt gyakorlatias oldalának célja, hogy biztosítsa a megfelelő képességekkel és munkakultúrával rendelkező munkavállalók folyamatos kinevelését. [4] [29] Fontos megemlíteni, hogy egy ország számára emberi erőforrásainak minőségi javulását nem csak a magas szintű képzés, hanem az informális oktatás is meghatározza, értve ez alatt az országba kerülő technológiát, know-how-t és igazgatási/vezetési módszereket. [4] Az oktatási rendszernek nyitottnak kell lennie a civil társadalomból jövő hatásokra, melyek megpróbálják érvényre juttatni véleményüket, hogy szerintük hogyan kellene a jövő 8 LifeLong Learning

17 generációját jobb és újabb képességekkel felruházni, hozzáállásukat megváltoztatni, illetve motiválni őket. [29] 3.4. Oktatáspolitikai megközelítések és modellek a világban Oktatáspolitikai megközelítések Az oktatáspolitika elmélete eredetileg négy oktatáspolitikai megközelítést (elitista, egalitarista, liberális és demokrata) határol el egymástól, azok alapvető értéktételezése alapján. Ezek az oktatáspolitikai modellek valójában történelmi eredetűek, egy adott ország adott időben megvalósult gyakorlatának, illetve alapvető jellemzőinek leegyszerűsített elvonatkoztatásai. [10] 4. Táblázat: Oktatáspolitikai megközelítések Forrás: [10/12. old.] Megközelítésmód Elitista Egalitarista (kiegyenlítő) Liberális (szabad piaci) Demokrata Célcsoport Minőséget annak, aki megérdemli. Ugyanazt a minőséget mindenkinek. Minőséget annak, aki megengedheti magának. Minőséget mindenkinek. Milyen politika szükséges a megvalósításhoz? Centralizáció, liberalizáció. Centralizmus és kontroll. Decentralizáció és liberalizmus. Decentralizáció és liberalizmus. Milyen eszközök állnak rendelkezésre az oktatáspolitika megvalósításához? Nincsenek eszközök. Strukturális, intézményi eljárás-módok és eszközök. Nincsenek eszközök. Funkcionális eszközök. Az esélyegyenlőség-elvű, egalitarista politika jelszava a mindenkinek ugyanazt. [10/11. old.] Megvalósítása centralizmust és ellenőrzést feltételez, mely strukturális és intézményi eljárásmódokat, eszközöket alkalmaz a gyakorlati kivitelezés érdekében. [10] Ennek megnyilvánulására például Dél-Korea esetében, a középszintű oktatásban működő Equalization Policy (EP), mely a tanuló lakóterületén belül találomra jelöli ki a középiskolát. A lottó-szerűen működő rendszer mindenki számára megteremti az esélyt a bekerülésre egy nívósabb intézménybe. A rendszerhez 1974 óta számos város és tartomány csatlakozott, azonban az EP-ből kimaradó területeken továbbra is a versenyen, a tanulók teljesítményén alapuló felvételi rendszer működik. [23] Az állami törekvés, hogy az árnyékoktatást (mivel nem mindenki engedheti meg magának) a formális oktatási rendszer keretei közé szorítsák szintén az egalitarizmus megvalósulását célozza. A kormányzat ennek keretében a MOEHRD (Ministry of Education and Human Resource Development) révén számos nevelési programot támogat, melyek konkurenciaként szolgálnak az árnyékoktatási szektor számára; ilyenek például az iskola utáni foglalkozások, korrepetálások, TV-s oktatóprogramok, valamint az internetes iskolák. [27]

18 A felsőoktatási modellek A felsőoktatással kapcsolatos társadalmi jelenségek megértését, a nemzetközi összehasonlításokat megkönnyíti, ha a történelmileg kialakult és lényeges különbségeket hordozó modellekből indulunk ki. [13/77. oldal] A modellek eltérő intézményrendszerrel rendelkeznek, valamint a hallgatók és a tanárok szempontjából másként alakul az irányítás és a finanszírozás rendszere is. A három alapmodell a brit, a kontinentális európai és az amerikai mellett a szakirodalom, mint speciális esetet, a japán modellt is számon tartja. [13] 5. Táblázat: A felsőoktatási modellek és jellemzőik Forrás: [13] [59] Korszak Modell neve Lényeges jellemzői független (nincs állami beavatkozás) XVIII. Brit nincs piaci verseny sz. az oktatás erősen elit jellegű a gazdasági, társadalmi modernizáció motorja a felsőoktatás XIX. sz. Kontinentális európai a finanszírozásban és a tartalmi kontrollban meghatározó az állam Humboldti modell Napóleoni modell az egyetem a szellemi szabadság fő feladat: tanárképzés, a megtestesítője (tudomány temploma) bürokrácia képzése alapvető eleme a verseny: a hallgatóért, a támogatásért (piaci jelleg) XX. sz. Amerikai nincs közvetlen állami beavatkozás és felelősségvállalás az egyetem gazdálkodó szervezet XXI. sz. Japán speciális ötvözete a három alapmodellnek (nem teljesen önálló modell) 3.5. Az árnyékoktatás [2] Az árnyékoktatás, mint fogalom csupán az 1990-es évek óta létezik, így nem olyan rég óta része a pedagógia fogalomtárának. A tény, hogy a modern tömegoktatással rendelkező társadalmakban az iskolarendszerű oktatás mellett egyéb, akár intézményesült letéteményesei is voltak/vannak az oktatásnak, függetlenül az adott ország politikai berendezkedésétől, sosem volt ismeretlen jelenség a kutatók előtt. A szocialista országokban ilyen szerepet töltenek be a művelődési házak és a közösségi kulturális intézmények, melyeknek feladatai közé tartozik/tartozott (többek között) a rászoruló felnőtt lakosság iskolarendszerű oktatása. Főként azonban a nem szocialista országokra jellemző, hogy az állami oktatás mellett a magániskolai képzés is megtalálható, mely az iskolarendszerű oktatásba beilleszkedő egyházi és alapítványi iskolákat, valamint az egyéb magánkézben lévő oktatási intézményeket foglalja magában. A kétféle oktatási rendszer, az állami és a magán, speciális metszete adja ki az árnyékoktatás fogalmát, mely valójában a piaci haszon érdekében folytatott, tehát magántulajdonú, de nem iskolarendszerű oktatás. Lényegét tekintve az alapoktatáshoz képest nyújt mennyiségben és minőségben, valamint a tananyag elsajátításának módszerében mást. Az árnyékoktatás elsődleges célja a szolgáltatást igénybe vevők oktatási rendszerben történő sikeres előrejutását szolgálja. A fogalom egy igen széles tevékenységi kört fed le, de a

19 jelenség általános vizsgálatakor a kutatók azonban csak a tömegeket érintő és akadémikus tárgyakra 9 vonatkozó esetekkel számolnak. Mark Bray az árnyékoktatás két típusát különbözteti meg: az egyik a remediáló, vagy más néven korrepetáló; a másik a gazdagító, mely a már korábban is eredményesen teljesítő tanuló ismereteinek további bővítését célozza ben Ukai Russel által megfogalmazott harmadik típus a célzottan a felvételire felkészítő árnyékoktatás, mely a fejlett országok többségében nem ismeretlen jelenség. Az első két típus létét általában a világ valamennyi országának oktatásirányítása hallgatólagosan elfogadja, csupán a hatalmas üzletet generáló harmadik típussal szemben tapasztalható éles állami szintű elutasítás világszerte. A már az 1980-as évek óta észlelt jelenséget eleinte csak a konfuciánus, kelet-ázsiai társadalmak egyik specifikumának tartották, mivel úgy tűnt, hogy ez a képzési forma csupán annak a jele, hogy mennyire fontos szerepet tölt be az oktatás ezekben a társadalmakban. Az első, témában megjelent kutatásokat követően azonban hamar világossá vált, hogy az árnyékoktatás világméretű jelenség, mely csupán hamarabb, szélesebb körben, korábban indusztrializálódott formákban s nagyobb hatásfokkal jelent meg, mint Nyugaton. [2/113. old] A TIMSS 10 által végzett nemzetközi oktatásügyi kutatás kimutatta, hogy a jelenség mára már világszerte igen széles körben elterjedt és alkalmazott, valamint, hogy az árnyékoktatásban való részvétel megléte, vagy annak hiánya fontos háttérmutatójává vált a diákok oktatásban elért eredményességének. Az árnyékoktatás fogyasztóit a felmérés három csoportra bontotta, akik főleg korrepetálásra, akik főleg gazdagításra ebbe a csoportba tartozik Dél-Korea és akik komplexen mindkettőre alkalmazzák ezt a fajta tevékenységet. Fontos tendencia, hogy demográfiai okokból az árnyékoktatás szélesebb körben és magasabb minőségben érhető el a nagyobb városokban, mint a gyérebben lakott településeken. Amíg az emberek szellemi képessége nem egyenlő és a versengés jelen van az oktatásban, addig az árnyékoktatás háttérszerepe mindvégig biztosított marad. 6. Táblázat: Az árnyékoktatásban résztvevő tanulók aránya Dél-Koreában iskolai szintre lebontva Forrás: [15] [27] Főváros Vidék Országos Általános oktatás 82% 54% 88,2% Középszintű oktatás 66% 46% 78,4% Felsőoktatás 59% 12% 63,1% 7. Táblázat: Az árnyékoktatásra költött összeg a GDP %-ában kifejezve (Dél-Korea) Forrás: [23] [27] [70] 9 Akadémikus tárgyak alatt a világ oktatási rendszereiben az életkortól függetlenül az oktatás különböző szintjei közötti előrehaladást segítő tárgyakat értjük, melyek közé az anyanyelv és irodalom, a matematika és az idegen nyelv tartozik. 10 Trends in International Mathematics and Science Studies;

20 Év Az árnyékoktatásra költött Az oktatásra költött összeg összeg a GDP %-ában kifejezve a GDP %-ában kifejezve ,2% 3,49% ,9% 3,74% ,79% 4,4% 3.6. Oktatáspolitika Dél-Koreában (3. sz. melléklet) Az oktatás hagyománya és szerepe a konfuciánus koreai társadalomban Korea mély történelmi és nemzeti identitástudattal rendelkező ország, melyben a konfucianizmus hatása mind a mai napig erősen jelen van a hétköznapi élet számos területén. [29] Szerepe még napjainkban is kétségtelenül meghatározó gyermeknevelést és a taníttatást illetően. [29] A konfuciánus eszményeire épülő társadalmak a tanulást egyaránt közösségi és egyéni érdeknek tekintik. [2] Közösségi szempontból a tanulás eredményeként megszerezhető műveltséget és erkölcsös személyiséget a szociális harmónia eléréséhez és az ideális állam melyet csak megfelelően képzettek vezethetnek megteremtéséhez elengedhetetlennek tartják. [29] Másfelől a tanulás, mint az egyéni kiteljesedést szolgáló érdek, és mint önérték jelenik meg ezekben a társadalmakban. Kung-Fu Ce az ember személyiségfejlődését az életkorral lépcsőzetesen előre haladónak tekinti, melyben az egyes életkori szakaszok szerepük szerint az élet más és más területeit állítják az egyén figyelmének és belső alakulásának középpontjába. [2] A folyamatban megfigyelhető az önmagára fókuszáló én fejlődése, mely az emberi közösségekhez, társadalmakhoz való kapcsolódásban teljesül ki. (4. sz. melléklet) Mindemellett a konfuciánus országok többségében a mai napig erős állami szerepvállalásról beszélhetünk, mely az erős kisközösségekkel kiegészülve (ilyen például a család) biztos alapot ad az egyéni kibontakozáshoz. [2] A tanulás kiemelkedően fontos szerepét a konfuciánus társadalmakban számos, a hétköznapi életben is megfigyelhető jelenség is alátámasztja. Ilyen például a tanárok társadalmi elismertsége, melyet még az évszázados hagyományokra visszanyúló egyedi megszólításmódjuk is alátámaszt, valamint az óriási, oktatást támogató könyvpiac. Ezen felül megfigyelhető, hogy a hétköznapok beszélgetéseinek fontos része az iskolával kapcsolatos kérdések érdembeli megvitatása, illetve az állami médiában rendszeresen közölt oktatóprogramok figyelemmel követése. [2] Általánosságban elmondható a konfuciánus országokról, így Dél-Koreáról is, hogy mivel az előrejutás és az iskolai teljesítmény szorosan összefonódik 11, ideális esetben a szülő- 11 Ez a fajta összefonódás a kínai vizsgarendszerig a hivatalnokok kiválasztására vezethető vissza, melyet később más országok, így Korea is átvett a Csoszon-dinasztia ( ) idején.

21 gyermek kapcsolatot a magas szülői teljesítményelvárás és az erős érzelmi támogatás jellemzi. [2] [29] A teljesítmény ilyen szintű szerepe az előrejutásban azonban kedvezőtlen jelenségekkel is együtt jár. Ilyen például, hogy ezekben a társadalmakban az oktatásnak nincsenek olyan mellékrendszerei, melyek támogatnák a tanulmányaikban gyengébb képességeik miatt elmaradókat abban, hogy visszajussanak az életkoruknak megfelelő képzési szintre. [2] Dél-Korea oktatáspolitikájának történelme A régi történelmi szövegek tanulsága szerint a közoktatás Koreában az ún. Három királyság (i.e i.u. 668) korszakában, pontosan i.u. 372-ben, a kínai oktatási rendszer hagyományait követve kezdődött. Azonban a nyugati kultúra és a modernizáció csak az as évek vége felé, az első keresztény misszionáriusok megérkezésével érte el Koreát, amikor is az akkori király, Kojong megnyitotta az állami iskolákat az összes néposztály előtt. Az első, misszionáriusok által alapított és a kor szellemében modernnek mondott fiúiskola 1886-ban, majd rá egy évre, 1887-ben az ország első lányiskolája is megnyitotta kapuit. Ezt követően, az 1900-as évek elején gombamód szaporodtak a magánkézben lévő középszintű oktatási intézmények, melyekbe többnyire az oktatás fontosságát felismerő arisztokrata réteg fiataljai jártak. [74] Miután 1910-ben Japán annektálta az országot az oktatáspolitikát négy fő irányelv alapján, a japán császár előtti hódolat jegyében átszabályozták. Elsősorban a koreai nép elnemzetietlenítése és alacsony szintű szakképzésre kényszerítése volt a jellemző. Emellett alkalmazott eszköz volt a koreaiak eltiltása egyes tudományágak hallgatásától, valamint az erős diszkrimináció. A koreai nyelv használatát teljesen mellőzték az oktatásban, helyét a japán nyelv vette át, sőt gyakran névváltoztatásra is kényszerítették a koreai embereket. A teljességhez hozzátartozik, hogy néhány pozitívum is köszönhető a japán oktatási rendszernek. Ezek egyike a modernizáció, melynek keretében fokozatosan egyre többek számára vált elérhetővé az oktatás. Másfelől, felismerve a műszaki- és a szakképzés mindenkori jelentőségét, a korszak folyamán kiépült ezen oktatási területek ma is érvényes képzési alapja. A japán katonai akadémiára való bekerülés felbecsülhetetlen gyakorlati és szervezettségbeli tudást nyújtott a bejutó koreaiak számára. Az itt megszerzett tudást alkalmazta később Pak Csong-Hi tábornok is. [29] A Japántól való függetlenedést követően, a konfuciánus hagyományokhoz hűen az oktatás szerepe döntően meghatározó maradt, de számos esetben a körülményekhez és igényekhez igazították az oktatáspolitika szabályozását. [29] Ennek keretében történt az alkotmány irányelveivel összhangban a demokratikus oktatási rendszer alapjainak lefektetése. Ezt

22 követően az 1960-as, 70-es években az oktatásban résztvevők diákok és tanárok egyaránt számának célzott növelése, azonban túlzsúfolt tantermekhez, férőhely hiányhoz és rendkívül versengő felvételi rendszerhez vezetett. (5. sz. melléklet) Az 1980-as évek az oktatás színvonalának minőségbeli fejlesztésével és a képzési rendszer normalizálásával teltek. Ebben az évtizedben került be az alkotmányba az élethosszig tartó tanulás szükségességének megfogalmazása és egy szándék kinyilatkoztatás az oktatás hatékonyságának növelésére, valamint az innovációs igényre. Az 1990-es évektől, az előző évtized eredményeire alapozva a jövő társadalmának megfelelő oktatáspolitika kialakítása volt az elsődleges cél. Ennek érdekében 1995 májusában reformsorozatot indítottak útjára, mely azóta is folyamatosan formálódik. [72] Az oktatási rendszer felépítése A tanév az általános és a középszintű oktatásban több mint 220 napból áll, mely hozzávetőleg 34 oktatási hétnek felel meg. A felsőoktatásban a tanév hosszúsága intézményenként változó, de nem lehet rövidebb 32 hétnél. A nyári szünet július és augusztus hónapra esik (kb. 45 nap), míg a téli vakáció december közepétől február végéig tart (kb. 70 nap). Általános tendencia, hogy a diákok iskolában és egyéb, tanulással kapcsolatos tevékenység végzésével töltött ideje egyre növekszik. Egyes iskolákban nem ritka a szombat délelőtti oktatás sem. [71] Az 1995-ben a meginduló reformsorozat keretében az akkor még Ministry of Education (MOE) tan- és tanári segédkönyv politikáját újragondolva három kategóriát állított fel. Az első kategóriába (iltchong) a minisztérium által kiadott könyvek, míg a másodikba (ijong) az általa engedélyezett kiadványok kerültek. A harmadik csoportba a MOE vagy oktatási felügyelők által elismert, az adott tantárgyhoz kapcsolódó, hasznosnak ítélt források tartoznak. Az állami iskolákat nem, de a magániskolákat megilleti a szabad választás joga. [71] A jelenlegi koreai oktatási rendszer alapjait az 1949-ben kiadott oktatási törvény határozza meg, [71] melyeknek célja, hogy az egyéni képességeknek megfelelően minden állampolgár számára biztosítsa az alap-, a közép-, és a felsőfokú képzésben való részvétel lehetőségét, bármiféle diszkrimináció nélkül. Ezt a törvényt 1998-ban az oktatás minden szintjén megújítottak, de az között bevezetett lineáris, négyszintű, éves képzési rendszer megmaradt. Az elemi és középfokú oktatási törvény második cikkelye pontosan meghatározza azokat az iskolatípusokat, melyeket az állampolgárok számára elérhetővé kell tenni. Ezek az alábbiak: Beiskolázás előtti képzés: óvoda

23 A középszintű oktatás alsó szintje: átvezető iskola és polgári középiskola Alapképzés: általános és polgári iskola A középszintű oktatás felső szintje: középiskola és szakközépiskola Speciális iskolák Egyéb, egyedi képzést biztosító intézmények [72] 8. Táblázat: Az oktatási rendszer felépítése Forrás: [21b] alapján a szerző 23 Posztgraduális képzés Phd. fokozatot nyújtó intézmény Főiskola/egyetem (4 év) év Felsőoktatás Főiskolára előkészítő oktatási intézmény (2-3 év) év Középiskola Szakközépiskola Középszintű oktatás év átvezető iskola 6-11 év Elemi oktatás Általános iskola 3-5/6 év Beiskolázás előtti képzés Óvoda Beiskolázás előtti képzés Koreában a 3 éves kortól igénybe vehető óvoda a beiskolázás előtti oktatás legelterjedtebb formája. Ennek felügyeletét a 2005-ben életbe lépő, kora-gyermekkori oktatást szabályozó törvény látja el. A kormány azon törekvése, hogy az egész napos foglalkoztatással emelje az óvodai képzés színvonalát a kiadási költségek és az óvodába járók arányának nagymértékű emelkedését eredményezte (2003-ban tapasztalt 29,1 %-ról 2007-re 35,5%-ra emelkedett ez az arány) re minden állami óvodától elvárják az egész napos foglalkoztatást. A képzés ezen szintjének kiterjesztését az állam az emberi erőforrásba történő befektetésnek tekinti, mellyel a korai tanulási készségek célzott fejlesztését kívánja erősíteni. [72] Ennek keretében ötféle (a pszichológiai, a szociológiai, a kifejező készségbeli, a nyelvismereti és az információszerzési) készséget igyekszenek különböző játékos tevékenységgel, célzottan fejleszteni. [74] Alapszintű oktatás Az ingyenes és kötelező oktatás 1953 óta létezik és kezdetben csak az elemi iskolai képzésre terjedt ki, mely a 6 és 11 év közötti korosztályt jelenti (I-VI. osztály). A tanulók minden évben automatikusan egy osztállyal feljebb lépnek, míg a tehetségesebb gyereknek lehetőségük van tudásszintjüknek megfelelő osztályba kerülni, függetlenül az életkoruktól. Az általános, tanulásra irányuló társadalmi hajlandóság és a kormányzat oktatáspolitikai lépéseinek köszönhetően ezen a képzési szinten a beiskolázottság aránya megközelíti a 100%- ot (99,9%). [72] [74] Az idegen nyelv ismeretének bővítésére 1997 óta az angol nyelv oktatása bekerült a nemzeti tantervbe. [72]

24 Középszintű oktatás A középszintű oktatás kétszintes, melynek alacsonyabb szintje ( átvezető iskola ) a 12 és 14 év közötti korosztály, azaz a VII-IX. osztályba járók képzését biztosítja. Az oktatási rendszer ezen szintje 2004 óta országszerte ingyenes és kötelező, melyet csakúgy mint az elemi képzés esetén, a lakhelyhez legközelebb eső oktatási intézménynek kell biztosítania. [69] [72] [74] A középiskolákban, a 15 és 17 év közötti korosztály (X-XII. osztály) folytatja tanulmányait. Ezen a szinten az intézmények két nagyobb csoportra bonthatók, a hagyományos tantervű középiskolákra és a szakközépiskolákra. Az általános tantervű iskolákba a bekerülés területi alapon határozódik meg. Ezekben az iskolákban a diákok a XI. évfolyamban érdeklődési körüknek megfelelően, kötelező jelleggel fő tantárgyat választanak, melyet két éven keresztül szinte egyedüliként hallgatnak. A választott tantárgyi csoportba a tanuló sikeres felvételi vizsgával és megfelelő tanulmányi eredménnyel kerülhet be. A szakközépiskolákban az általános tudás megszerzésén felül különféle szakképesítés is szerezhető, mely lehet mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, gazdasági, művészeti, természettudomány, nyelvi vagy akár halászati is. A három évig tartó középiskolai képzés költségei mindkét iskolatípus esetén komoly szülői hozzájárulást igényelnek. [72] Az esélyegyenlőség és az oktatás megfelelő minőségének biztosítása érdekében a nemzeti tanmenet felügyeletét a minisztérium látja el, mely a regionálisan hatályban lévő irányelvekkel kiegészülve az egyes iskolák egyéni céljainak és jellegzetességeinek megőrzése mellett a kellő rugalmasságot is biztosítják. A nemzeti és társadalmi igények változását tükrözendő a kormányzat 1954 óta hét alkalommal változtatta meg a tanmenetet. (6. sz. melléklet) [72] Felsőoktatás [72] A felsőoktatási törvény második cikkelye hét kategóriába sorolja a felsőfokú képzést biztosító intézményeket: egyetemek ipari egyetemek tanárképző főiskolák a főiskolára előkészítő intézmények távoktatást folytató főiskolák műszaki főiskolák egyéb, egyedi képzést biztosító felsőfokú intézmények

25 A felsőoktatási intézmények egyedi hatáskörrel rendelkeznek a felvételiző tanulók elbírálásával kapcsolatban, a kormányzatnak csak az alkotmány alapelveinek (pl. esélyegyenlőség) betartatására terjed ki a hatásköre. A továbbtanulás előtt kötelezően elvégezendő pályaalkalmassági vizsgálat keretében öt nagyobb témakör érintett (a koreai nyelv, a matematika, az angol nyelv, egy szabadon választott tantárgy, valamint egy második idegen nyelv vagy a kínai írásjelek), melyek közül a diákok alkotmányos joguknál fogva szabadon választhatnak. Az kormányzat előrelátását mutatja, hogy az 1985-ben megalapított Nemzeti Tanárképző Főiskolán 1990 óta a jelentkezőknek pályaalkalmassági és személyiség teszteket kell kitölteniük, elősegítve ezzel a későbbiekben általuk folytatott oktatás színvonalának előzetes megítélését. A gyors fejlődés következtében a főiskolára előkészítő intézmények napjainkban vezető szerepet töltenek be a rövid távú képzést nyújtó felsőoktatási intézmények között. Ezekben a közepes szakmai képzettséget biztosító intézményekben az oktatás szakmától függően 2, vagy akár 3 évig is eltart. A bekerülést az iskolai eredmény és a felvételi teszt együttes eredménye határozza meg, azonban általános trend, hogy a felvettek közel 50%-a azonos képzési területű szakközépiskolákból kerül ki. Az oktatási rendszer legmagasabb szintjén a Phd. fokozatot nyújtó egyetemi képzések állnak. Azok, akik teljesítik a minimális tanulmányi kreditpontot, rendelkeznek két nyelvvizsgával, valamint túl vannak már a szigorlati vizsgájukon a felvételi követelmény értelmében jogosultak a disszertáció megírására. Speciális oktatás [72] A speciális oktatás keretében, a képzés minden szintjén, kifejezetten a fogyatékkal élők számára biztosítanak tanulási lehetőséget ben a súlyosan fogyatékos tanulók száma megközelítőleg fő volt, számukra 141 speciális iskolában folyt a képzés. A kevésbé sérült, hozzávetőleg gyermek oktatása a hagyományos iskolarendszer keretén belül speciális osztályokban történik. Ezekben az intézményekben és osztályokban az oktatást külön erre szakosodott tanárok végzik Az oktatási rendszer irányítása Ministry of Education and Human Resources Development (MOEHRD) A kormányzat ráébredt, hogy a fejlett országok csoportjához történő csatlakozás kulcseleme az emberi erősforrás és tudás állandó fejlesztésében rejlik. Ezt kifejezendő a Ministry of Education, (MOE) nevét január végén Ministry of Education & Human Resource Development-re változtatták, mely óriási gondolkodásmódbeli váltást jelent és tükröz is egyben az ország oktatáspolitikájának történetében. [36]

26 Állami szerv, mely az oktatással, a tudományokkal és a tudományos élettel kapcsolatos döntések kialakításáért és megvalósításáért felelős. A koreaiul Hongik Ingan -nak nevezett oktatási ideológia értelmében a tanulás révén minden koreainak ideális, önfenntartásra képes állampolgárrá kell válnia, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a nemzeti demokrácia fejlődéséhez és az emberiség jólétéhez. [72] Az oktatásért felelős helyi irodák Az 1991-es önrendelkezésről szóló törvény következményeként kialakultak az oktatás lokális szintű megvalósításának módszerei. A decentralizáció következtében a MOE költségvetési tervezetének nagy részét és a jelentősebb adminisztratív kérdések hatáskörét a helyi szervezetekre ruházta át. [72] Oktatáspolitikai tanácsadó szervezetek Mint tanácsadó szervezet, a 25 tagú Education Innovation Council a köztársasági elnököt, míg a Policy Advisory Council az oktatásért és humán erőforrás fejlesztésért felelős szakági miniszter munkáját segíti oktatással kapcsolatos döntéseinek meghozatalában. [72] Az oktatási rendszer finanszírozása [72] Az oktatás finanszírozását Koreában a központi kormányzat, a helyi vezetés és a magániskolák független forrásai látják el, de emellett az intézmények még mindig nagy arányban támaszkodnak a szülők által fizetett tandíjakra. Az egyéni vagy vállalati felajánlások aránya a finanszírozásban még napjainkban is elhanyagolható. A központi kormányzat költségvetésének oktatásra szánt részéből az alap- és középfokú oktatást felügyelő irodák, az állami irányítás alatt álló egyetemek, valamint az adminisztratív és kutatási szervezetek finanszírozása mellett jut némi pénz a magánkézben lévő felsőoktatási intézmények támogatására is. A központi kormányzat kötelessége a tankötelezett diákok oktatását ellátó tanárok bérének megfizetése, valamint az oktatás lokális szerveinek éves költségvetését finanszírozni, mely hozzávetőleg az adókból befolyó pénzösszeg 15%-át tette ki 2005-ben. A magánkézben lévő intézmények finanszírozását az egyszeri beiratkozási díjak és a rendszeresen fizetendő tandíjak fedezik. A kormány törvényi rendelkezésben menti fel az adózás alól a magántulajdonú iskolákat oktatási célú beszerzések és eladások esetén, ezen felül igény szerint kölcsönt biztosít számukra az esetleges díjazási és a működtetési költségek hiányának fedezésére, beruházásokra és felújításokra. 9. Táblázat: A közfinanszírozás megoszlása az oktatás egyes szintjei között (2006) Forrás: [68] Beiskolázás előtti 2% Elemi oktatás 33%

27 Középfokú oktatás 42% Felsőoktatás 15% Egyéb kiadás 8% A beiskolázás előtti képzést az állam az emberi erőforrásba történő befektetésnek tekinti és emiatt kiemelten fontosnak tartja és ezáltal egyre inkább támogatja is ben állami és helyi szinten közel millió wont költöttek a beiskolázás előtt álló gyermekek oktatására, ez állami szinten , míg helyi szinten millió wont jelent. Az állam a magánóvodákat is egyre nagyobb arányban támogatja, míg 2003-ban csupán millió won-nal, addig 2007-ben már megközelítőleg millió won-nal segytette ezeket az intézményeket Eredmények az oktatásban A hosszú évtizedek alatt Korea oktatás iránti elkötelezettsége mindvégig rendületlen maradt. A színvonalas oktatási rendszer miatt magasan képzett munkaerő a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egyik fő forrásává vált. Alig 30 év alatt majdnem 100%-os lett a beiratkozási arány az elemi és a középfokú oktatás területén (7. sz. melléklet), valamint a felsőoktatási rendszere mérete is a fejlett országok szintjére emelkedett (8. sz. melléklet), miközben egy 2005-ben készült OECD felmérés szerint a résztvevő országok közül Korea erre messze a legkevesebbet költi. [21a] [25] Az országban az egy főre jutó Phd-k száma a legmagasabb a világon. [29] A 15 évesek tudását és képességeit vizsgáló, háromévente megrendezett PISA felmérések 12 is a koreai oktatási rendszer sikerességét igazolják. [65] 10. Táblázat: A PISA felmérés eredményei Dél-Koreában Forrás: [65] Résztvevő országok száma 32 : 28 OECD ország + 4 partner ország 41 : 30 OECD ország + 11 partner ország 57 : 30 OECD ország + 27 partner ország Összesített eredmény Év Tudományág Matematika Olvasás Tudományok Problémamegoldó készség na na na na A munkaerőpiac és az oktatási rendszer összekapcsolódása Annak érdekében, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala a lehető legnagyobb mértékben fedje egymást oktatási téren Dél-Koreát Szingapúrhoz és Tajvanhoz hasonlóan nagymértékű állami beavatkozás jellemzi. Mivel a két oldal gyakori manipulálása lehetővé teszi, hogy egy ország alacsony ipari színvonalról viszonylag magas, hozzáadott értékkel működő iparágakat honosítson meg, ez a gyakorlat főként azokban az országokban jellemző, 12 Programme for International Student Assessment,

28 ahol viszonylag rövid idő alatt zajlott le az iparosodás. [39] Ilyen esetben a kormányzat bármikor elő tudja mozdítani a munkaerőpiac keresleti oldalának növekedését és mivel erős állami kontroll alatt tartja annak kínálati oldalát is mind szerkezetileg, mind nagyságát tekintve, mindig biztos lehet abban, hogy a munkaerőpiac összetétele stratégiájának megfelelően fog alakulni. Ennek megvalósítását számos általános, gyakorlatban alkalmazott módszer segíti: erősen központosított oktatási rendszer a kormányzat oktatásra fordított kiadásai kiemelten magasak közel 10 éven át tartó tankötelezettség erős szakképzési rendszer felvételi korlátozások a felsőoktatásban, annak érdekében, hogy a kormány a hiányszakmák felé irányítsa a tanulni vágyókat cégek ösztönzése állami támogatással, hogy segítsék a sikeres képzést oktatási szaktanácsadók alkalmazása. [39] Koreában az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatát számos egyéb tényező is meghatározza, melyek közül a legfontosabbak: szakmai gyakorlat, vagy szakirányú munkatapasztalat fontos pozitív tényező álláskereséskor főként egyetemi körben jellemző a nagyobb cégek által tartott munkaerő-toborzás még napjainkban is elterjedt jelenség a családtagok, barátok ajánlása révén munkát szerezni; minél alacsonyabb az illető végzettsége, annál inkább rákényszerül, hogy ilyen módon találjon munkát a munkaügyi hivatalnak szinte elhanyagolható szerepe van a diákok kiközvetítésében [19] A chaebolok az ország gazdaságának meghatározó elemei és egyben a legnagyobb munkáltatók is. Az erősen konfuciánus koreai kultúra ezek vezetésében, irányításában is megmutatkozik, értve ez alatt a kapcsolatrendszerek kiemelkedő szerepét a fennmaradásában és a terjeszkedésében. Az együttműködés négy nagyobb szinten van jelen a mindennapi életben, melyek a következők: családi, alumni 13, regionális, valamint az állami/kormányzati szint. [45] A családok, a családi kapcsolatok kiemelt fontossággal és tekintéllyel bírnak a koreai társadalomban és ez a chaebolok vezetésében is megmutatkozik. Az alapító(k) 13 Egyes szám: alumnus, jelentése: végzett növendék, volt diák

29 családtagjai szinte mindegyik vállalatcsoport vezetése esetén vezető szerepkörrel bírnak. Általában a legidősebb fiúgyermek megörökli apja pozícióját annak visszavonulása, vagy elhalálozása esetén. Dél-Koreában az oktatás kiemelkedő szerepet tölt be a kulturális és társadalmi életben, melynek következményeként egy felsővezető karrierje nagyban függ attól, hogy mely iskolákban végezte tanulmányit. Ez nem csak a főiskolák/egyetemek esetében fontos, mint a világ számos más országában, hanem a középszintű oktatási intézményeket is érinti. A chaebolok többsége általában csak valamelyik nagynevű egyetemen/főiskolán végzettek közül vesz fel gyakornokokat, friss munkaerőt. A legtöbb felsővezetőnek az államigazgatás, az üzleti élet és a pénzügyi világ területén megvan az ún. K-S előélete, mely a Kyunggi High School-ban és a Seoul National University-ben folytatott tanulmányokat jelöli. Habár a regionális szint jelentősége napjainkra már megkopott, még mindig említésre érdemes a chaebolok vizsgálata esetén. Sok esetben a felső vezetők az alapítókkal azonos régióból származnak, de napjainkra ezzel szemben a képességek és a tehetség előnyt élvez. Koreában állami és politikai támogatás nélkül senki nem képes chaebolt létrehozni, ezért is mondják, hogy a gazdaság állami irányításának idején a kormányzat és az ipar kapcsolatának gyermekeként jöttek létre ezek a gazdasági konglomerátumok. A jó kapcsolat fenntartása érdekében számos olyan embert helyeznek a chaebolok felsővezetői közé, aki az előtt az államigazgatásban, a katonai, vagy a pénzügyi szektorban dolgozott. [45] 11. Táblázat: A munkaerőpiac összetétele Dél-Koreában (ezer fő) Forrás: [66] Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma a teljes lakosságban száma %-os aránya 2,4% 2,0% 6,8% 4,4% 3,6% 3,7% 3,5% 3,2% férfiak 2,9% 2,3% 7,6% 5,0% 3,8% 4,0% 3,8% 3,7% nők 1,8% 1,7% 5,6% 3,6% 3,3% 3,4% 2,9% 2,8% Megoszlása korcsoportok szerint év év év év év év év év év év na év felett becsült adat a évi népszámlás alapján; 2 a 15 év felettiekre vonatkozóan

30 Újkeletű tendenciák az oktatásban A 21. század fontos jellemzője a tudásalapú társadalom, melyben a jóléten, a nyitottságon és a világháló által nyújtott lehetőségeken van a hangsúly. A siker kulcsa nem az erőforrások mennyiségén, hanem azok minőségén és kihasználásuk hatékonyságán múlik. Ennek elérésben az oktatásnak kulcsfontosságú szerep jut. [71] Mióta a 19. század utolsó évtizedeiben bevezetésre került a modern oktatási rendszer Koreában öt alkalommal került sor annak átfogó megreformálására. Az eddig utolsó, ötödik reform 1995-ben zajlott le, mellyel megkísérelték megoldani a rendszerben résztvevők számának hirtelen növekedése által okozott problémákat, valamint kísérletet tettek, hogy felkészítsék oktatási rendszerüket a 21. század kihívásaira. Az utóbbi cél elérése érdekében az oktatás újraértékelésével igyekeztek megfelelni a globalizáció és a digitális korszak kihívásainak. Ennek keretében elmozdulás történt (1) a tanuló-orientált oktatási mód felé, (2) hangsúlyt kapott az egyénekben rejlő lehetőség, a kreativitás és a személyiség fejlesztése, (3) az iskolák hatáskörének kiterjesztése, valamint (4) az esélyegyenlőség biztosítása és (5) egy nyitottabb oktatási rendszer kiépítése az információs technológia segítségével. [36] Az erősen tudásalapú és kultúra-tudatos társadalom kinevelése érdekében a tandíjak csökkentése mellett a távoktatás új lehetőségeként e-learning programokat is kialakítottak. Az állami irányítás alatt álló EBS 14, egy nívós, főleg ismeretterjesztő és oktató programokat sugárzó dél-koreai műsorszolgáltató, mely 1951-ben rádiós közvetítéssel indult. A technológia fejlődésének következtében 2006 óta már hordozható készülékeken is foghatók a szolgáltató műsorai, melyek a koreai mellett már külön angol nyelvű csatornákon is elérhetőek (pl.: EBSe(nglish)). [36] [73] A műsorok között minden korosztály, beleértve a felnőtteket is, találhat magának megfelelő szórakozási, tanulási lehetőséget. Annak érdekében, hogy a különórák költségeit leszorítsák és az oktatás területén csökkentsék ez egyes régiók közötti hézagokat 2004 áprilisában az EBS új szolgáltatást indított EBS Online Lectures néven, melynek 2008 márciusában megközelítőleg regisztrált felhasználója volt. (9. számú melléklet) Egy évvel később, 2005 áprilisában a rendszert kibővítették, létrehozva ezzel a Cyber Home Learning System-et, mely újabb tanulónak biztosította a lehetőséget az elektronikus oktatásban való részvételhez. [41] 2006 áprilisában, Ms. Eunhee Choi, a MOEHRD képviseletében elmondta, hogy a nyugati oktatási rendszerek mintájára az oktatási év kezdetét 2007-től március hónapról szeptemberre tervezik áthelyezni, valamint, hogy az angol nyelv egyre nagyobb térhódításának elismeréseként a nyelv beszédközpontú oktatását már az első osztálytól 14 Educational Broadcasting System,

31 megkezdik. (Eddig csak a harmadik osztályban kezdték a nyelvtanulást a diákok és az is nyelvtan centrikus volt.) [12] A Korea Education and Research Information Service (KERIS) 1999-ben jött létre a Korea Multimedia Education Center (alap. 1997) és a Korea Research Information Center (alap. 1996) egyesítésével. A szervezet fő célja egyfajta elektronikus felületként szolgálni a tanárok kutatási tevékenységének, de mindemellett, mint cyber iskola is szolgál a diákok önképzésére. [71] Számos más országhoz hasonlóan a koreai társadalomban is megfigyelhető jelenség az idősebb generációk egyre növekvő aránya. Ők azonban az életkor előre haladtával egyre kevésbé vesznek részt a továbbképzésekben, illetve az oktatásban, ezért a kormány célul tűzte ki az életen át tartó tanulás (LLL) megvalósítását. [25] Ennek intézményi szintű képviseletére a MOEHRD-nek ezentúl esetleg mint MOLLE (Ministry of Lifelong Education) kellene tovább működnie, ezzel is tudatosítva az emberekben ennek fontosságát a 21. században. [36] 12. Táblázat: Beiskolázottak száma korcsoportok szerint (fő) Forrás: [67] Korcsoport év év év év év 40 év felett Összesen

32 4. EGÉSZSÉGÜGY 4.1. Az egészségügy általános szerepe, piaca, szereplői és az ellátás szintjei [6] Az egészségügy vitathatatlan fontosságát a társadalmi és gazdasági környezetben három tény határozza meg. Egyfelől az, hogy egészségügy a világ országainak többségében a legnagyobb foglalkoztató, valamint, hogy súlya miatt döntő szerepe van egy adott ország államháztartási egyensúlyának kialakulásában is. A legszorosabb kapcsolatot azonban az okozza, hogy az egészségügy alapjaiban képes befolyásolni egy társadalom általános egészségi állapotát és ezáltal a gazdasági teljesítőképességét is. Az egészségügy piaca egyfelől a fogyasztói és a vásárlói funkció elkülönülése ( thirdparty payment) és az ehhez kapcsolódó kétféle erkölcsi kockázat (ex ante 15 és ex post 16 moral hazard) jelensége miatt, másfelől a piaci kudarcok 17 előfordulása következtében létrejövő alacsonyabb társadalmi jóléti szint, valamint az egészség unikális értéke miatt különleges piacnak számít. E szempontok miatt általánosan elfogadott az a szemlélet, hogy az egészségügyben a piacot államilag szabályozni kell, a vita csak a beavatkozás mértéke körül zajlik. A WHO 18 megfogalmazása szerint az egészségügyi rendszer része minden olyan tevékenység, mely elsődlegesen az egészség előmozdítását, helyreállítását vagy megőrzését szolgálja. Ennek megfelelően a rendszer elemei és intézményei a következőek: (a felsorolásba az egészségügyi intézmények beszállítói nem tartoznak bele) Szolgáltatók Finanszírozók Szakemberképzés Egészségpolitika Szakmai szervezetek Páciensek Az egészségügyben az ellátás a beteg egészségi állapotától függően három szinten alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás történhet Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája [6] 15 Az egyén kevésbé motivált egészséges életet élni a betegségek megelőzése érdekében 16 Megbetegedés esetén sem a beteg, sem az orvos nincs ösztönözve a költséghatékony kezelésre 17 Piaci kudarcoknak tekinthető a verseny hiánya, a tökéletlen és az aszimmetrikus informáltság, a heterogén jószágok jelenléte, a pozitív és negatív externáliák, a beteg kiszolgáltatottsága, valamint a származékos, kínálat vezérelte kereslet. 18 Egészségügyi Világszervezet, World Health Organization,

33 Az egészségügy finanszírozása az igények és a lehetőségek számának növekedése, valamint a végesen rendelkezésre álló erőforrások miatt a rendszer súlypontját képezi. A finanszírozáson belül megkülönböztethető a forrásteremtés, mely a rendszer alapvető karakterisztikáját adja, valamint a forrásallokáció, mely azt határozza meg, hogy a harmadik fél milyen mechanizmuson keresztül finanszírozza a szolgáltatókat. Az állam és a piac feladatmegosztása, valamint a magánszereplők részvétele alapján az alábbi háromféle egészségügyi rendszer különböztethető meg. (13. táblázat) Mivel azonban a szolidaritás kizárólag állami beavatkozással és korlátozottan érhető el elmondható, hogy a gyakorlatban nincsenek tiszta rendszerek. PÁCIENS (fogyasztó) Pénz (közvetlen) Szolgáltatás EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK Pénz (tb-járulék, adó, biztosítási díj) Biztosítás HARMADIK FÉL (finanszírozó) Igénylés Pén z (szolgáltatók finanszírozásának különbözo technikái) 1. ábra: Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája Forrás: [56] A finanszírozás domináns jellege Közfinanszírozás (társadalombiztosítás vagy/és költségvetés) Közfinanszírozás Vegyes finanszírozás (magán- és közfinanszírozás hasonló fajsúllyal) 13. Táblázat: Egészségügyi rendszerek Forrás: [6/74. oldal] A szolgáltatók domináns tulajdonformája Köztulajdon Vegyes (köz- és magántulajdonú szolgáltatók hasonló fajsúllyal) Magántulajdon Forrásteremtés, avagy a finanszírozási rendszerek 14. Táblázat: A forrásteremetés módozatai Forrás: [6/85. oldal] Állami költségvetés Third Horizontális Közösségi (beveridge-i modell) finanszírozás Társadalombiztosítás party (keresztmetszeti) (bismarcki- modell) payment kockázatmegosztás Magánbiztosítás Magánfinanszírozás Out-of-pocket payment 19 MSA 20 időbeli kockázatmegosztás 15. Táblázat: A közösségi finanszírozás típusai Forrás: [6/83. oldal] Állami költségvetés Társadalombiztosítás Életmentő, sürgősségi ellátás Emberi jog Emberi jog Nem sürgősségi ellátás Állampolgári jog Biztosítási jogviszony alapján 19 Zsebből fizetett összegek 20 MSA (Medical Saving Accounts) egészségügyi előtakarékossági számlák rendszere

34 Finanszírozás (forrásteremtés) Adóalapú Járulékalapú A forrásallokációért felelős Nemzeti Egészségügyi Társadalombiztosító(k) intézmény Hatóság/Szolgálat (de)centralizált A közösségi finanszírozás két módon történhet, míg a magánfinanszírozás esetén három alapesetet különböztethetünk meg. (14. és 15. táblázat) A magánbiztosítás működési logikája az ekvivalencia-elven alapul, azaz a biztosítási díjat az egyén jövőbeni várható kezelési költségeinek megfelelően próbálják kiszámolni. Egy magánbiztosító az egészségügy finanszírozásában négyféle funkciót tölthet be, mely lehet elsődleges, kiegészítő, pótlólagos, vagy duplikációs. A költségáthárítás (cost-shifting), a hatékonyság növekedése, valamint az ellátáshoz való hozzáférés javulása és a fogyasztói preferenciák jobb kielégítése a rendszer előnyeinek, míg a kontraszelekció, a lefölözés és a kétszintű ellátás (two-tired accessibility to services) a rendszer vélt hátrányainak tekinthetők, így a piaci kudarcok közé tartoznak. Az out-of-pocket payment a beteg saját számlájára teljesített összes egészségügyi kiadást foglalja magába, melyek lehetnek nem támogatott szolgáltatások, vagy a költségmegosztás valamely formája (önrészesedés, co-insurance, co-payment) révén felmerülő terhek. Az MSA az egészséggel kapcsolatos pénzügyi kockázatok kivédésének másik formája. A rendszerben az egyéni számlán felhalmozott pénz kamatozik, mely elhalálozás esetén örökölhető. Előnye az öngondoskodás előtérbe helyezése és a költségtudatosság révén a moral hazard megszüntetése, míg hátránya a horizontális kockázatmegosztás hiánya. A negatív következmények enyhítése érdekében az állam szabályozza a piac működését. 16. Táblázat: A magánbiztosítási piaca állami szabályozásának eszközei Forrás: [6/97. oldal] A biztosításhoz való hozzájutást segítő sztenderdek A biztosítás tartalmával kapcsolatos sztenderdek Kibocsátási követelmények Biztosítási díjakkal kapcsolatos követelmények Megújítási követelmények Meghatározott tartalommal bíró biztosítási csomag engedélyezése Minimális ellátási követelmények Forrásallokáció, avagy a szolgáltatók finanszírozásának mechanizmusai A harmadik fél a finanszírozás módjával befolyásolja a szolgáltatók magatartását és ezáltal hatékonyságukat is. A finanszírozás lehetséges technikái az alábbiak lehetnek: Fizetés: az orvosok közalkalmazotti státuszukból kifolyólag esetleges kiigazítások alapján, központilag megállapított fizetést kapnak Fejkvóta: adott időszakra páciensenként fix összeget juttat a finanszírozó a háziorvosnak

35 Költségvetési korlát: éves költségvetési korlát megállapítása a szolgáltatóra Kórházi napok díjazása: fix összegű napidíj a foglalt korházi ágyak után Szolgáltatásfinanszírozás: teljesítményalapú finanszírozás, mely során a teljesített és kiszámlázott beavatkozások alapján térít a szolgáltató Esetfinanszírozás: szintén teljesítményalapú finanszírozási módszer, de ennek során a diagnosztizált eset és a hatóságilag hozzárendelt kezelési költség alapján utólagosan kap a kórház fix összegű térítést a finanszírozótól 4.3. Az egészségügyi közkiadások [6] Az egészségügyi közkiadások alakulását számos tényező befolyásolja, melyek közül a legjelentősebbek a gazdasági, a társadalmi és a demográfiai tényezők, valamint a technológiai fejlődés, de emellett az egészségügyi rendszer finanszírozási és ellátórendszeri oldalának paraméterei is komoly hatással vannak a kiadásokra. A közkiadások visszafogására számos direkt és indirekt eszköz áll az egészségpolitika rendelkezésre. Ilyen például a szükségtelen ellátások és a fölös kapacitások visszaszorítása, az ellátás progresszivitásának fokozása, a társadalom elöregedéséből fakadó terhek csökkentése vagy a kiadások részleges áthárítása a magánfinanszírozásra A gyógyszerpiac [6] A gyors technológiai fejlődés mellett a gyógyszerpiac mind a mai napig az egészségügyi kiadások jelentős hányadéért felelős, és a nemzetközi tendencia is azt mutatja, hogy ez az arány folyamatosan növekszik. Az árpresszió miatt a gyógyszerpiac szabályozottsága egyre jelentősebb szerepet játszik az egészségpolitikán belül. A gyógyszereket általában vénykötelességük és szabadalmi védettségük alapján csoportosítják. A nem vényköteles gyógyszerek általában nem élveznek támogatást, viszont szabadon reklámozhatók. A generikus készítmények esetén a hatóanyag az originális gyógyszerekkel szemben már nem élvez szabadalmi védettséget, ezért az áruk alacsonyabb. Megfigyelhető az a világméretű tendencia, mely a drágább originális gyógyszerek helyett a jóval olcsóbb generikus készítmények használatát ösztönzi. Emellett már számos módszer létezik a közösségi gyógyszerkiadások csökkentésére. 17. Táblázat: A gyógyszerpiac keresleti és kínálati oldalát szabályozó lépések Forrás: [6/ old] Keresleti oldal Költségmegosztás Dobozdíj %-os támogatás Az el nem fogyasztott gyógyszerek számának csökkentése Orvosok receptfelírási szokásainak ellenőrzése Terápiás protokollok kidolgozása Kínálati oldal (árakat szabályozó) Referenciatermékekre épülő ártámogatás Marketingköltségek maximalizálása Profitrés maximalizálása Árak csökkentése

36 Gyógyszerkeretek felállítása orvosonként Általánosan elfogadott még a bizonyítékon alapuló gyógyszerpolitika, a támogatott gyógyszerek körének csökkentése, a mennyiségi szabályozás, valamint a pozitív és negatív gyógyszerlista felállítása Egészségügy Dél-Koreában (10. sz. melléklet) Az egészségügy helyzete és szerepe Koreában A lakosság egészségi állapotának kulcsszerepe miatt egy minimális, ingyenesen elérhető közegészségügyi rendszer biztosítása nem csak az adott ország gazdasági fejlődéséhez járul hozzá, de a belső stabilitás megteremtésében is fontos szerepet játszik. [37] Koreában bizonyítottan fontos szereppel bír az egészségügy, valamint a lakosság általános egészségi állapota. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a gazdasági fejlődés korai szakaszában, már 1963-ban megjelent az egészségbiztosítás lefedettségének kérdése a kormányzat prioritásai között. A korszak számos nemzetközi összehasonlításából kiderül, hogy a koreaiak kereslet rugalmassága az egészségügyi szolgáltatások iránt a legtöbb országhoz képest jóval magasabb. [35] A konfuciánus elvek miatt a koreai emberek nagyon tudatosan törekednek a társadalmi rend fenntartására és így személyes kapcsolataikat is kellő odafigyeléssel kezelik. Az orvosok rendkívül megbecsült és tisztelt tagjai a társadalomnak, melyet tiszteletteljes megszólítással fejeznek ki. Az erős kínai behatással rendelkező hagyományos koreai orvoslás még napjainkban is külön rendszerként működik. Számos gyógymódot alkalmaz az egészség megőrzése és a betegségek megelőzés érdekében, úgy mint a gyógynövények használata, az akupunktúra és a moxibúció 21. A diagnózist általában a szem megvizsgálásával, meghallgatással, a pulzus kitapintásával, valamint a beteg kikérdezésével állítják fel. [35] Az Egészségügyi Minisztérium 22 küldetése, hogy elősegítse a minőségi életvitel kialakulását, és hogy hozzájáruljon a nemzet fejlődéséhez azáltal, hogy áldoz a lakosságra és alapvető szociális szolgáltatásokat nyújt. A minisztérium átfogó célja egy olyan társadalomi helyzet elérése, melyben minden ember boldog és egészséges. A megvalósítás érdekében a testület számos célkitűzést állított fel: a szociális háló kiterjesztése 21 A moxibúció hővel történő gyógykezelési forma, amivel a test akupunktúrás pontjait stimulálják. A kifejezés a japán mogusa ("fekete üröm") illetve a latin bustion ("égetés") szavak összetételéből származik. Többféle moxibúciós technika létezik: közvetlen moxibúció és közvetett moxibúció óta Ministry for Health, Welfare and Family Affairs,

37 a gazdasági növekedés megerősítése kéz a kézben az egészségüggyel és a szociális jóléti rendszerrel az öngondoskodó családok támogatása a közegészségügy és a szociális háló védelme. [77] A minisztérium az alábbi területekre fókuszál egészségpolitikájában, a tervezés és a szabályozás keretrendszerében: létrehozni egy, a teljes életszakaszon átívelő egészségügyi rendszert hatékonnyá tenni a közegészségügyi ellátást fokozni a National Health Insurance (NHI) lefedettségét és megerősíteni a kormányzat szerepét az egészségügyben támogatni a közegészségügyet. [77] Az új kihívásokra, mint az alacsony termékenységi ráta és a társadalmi elöregedés (1. táblázat) a minisztérium szakértői csoportok, regionális vezetők és egyéb, nem állami szervezetek összefogásával igyekszik megtalálni a megoldást. Bevonja őket a törvényalkotás és a megvalósítás folyamatába is, mellyel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a minisztérium az emberek tényleges igényeivel érdemben tudjon foglalkozni. Ezzel párhuzamosan a globális egészségügyi problémák kezelése érdekében a minisztérium szoros együttműködést folytat számos nemzetközi szervezettel, úgy mint a WHO vagy az OECD,. [77] A Gallup felmérése szerint azonban a lakosságnak csupán kétharmada elégedett az egészségügyi ellátás helyzetével. (11. sz. melléklet) A nemzeti egészségpolitika története A második világháborút megelőző sok évtizedes japán behatás az ország saját egészségügyi rendszerének kiépítésére is rányomta bélyegét, többek között innen maradt meg például Koreában az a japán szokás, miszerint nem csak a gyógyszerész adhat ki gyógyszert, hanem azt az orvosnál is meg lehet vásárolni. [43] Ezen felül három területen mutatkozik meg a japán modell hatása. Egyfelől a rendszer adminisztrációs struktúrájában, másfelől abban a tekintetben, hogy kik lehetnek biztosítottak, harmadrészt pedig a rendszer finanszírozási forrásainak mobilizálásában. [49] A félszigetet megosztó háborút követő függetlenedés után az ország szinte csak az iparosításra összpontosított. A szociális programok háttérbe szorultak és az egészségügyi projekteket többnyire csak külföldi forrásokból finanszírozták. Ebben az időben Korea a központi költségvetés megszokott 6%-a helyett csupán 1%-ot fordított egészségügyi kiadásokra. Az áttörés 1963-ban következett be, amikor is számos politikai, gazdasági és

38 történelmi okból kifolyólag az ország vezetése az egészségbiztosítási rendszer lefedettségét kiemelt tényezőként kezdte kezelni, habár számos nemzetközi egészségügyi rendszer megítélése szerint ez korai lépésnek számított egy olyan országban, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék értéke csupán 100 US$ körül mozgott. Még ebben az évben lehetővé vált a 300 főnél nagyobb cégek számára, hogy egészségügyi biztosítást nyújtsanak alkalmazottaik számára. Eleinte a rendszer kiépítése lassan haladt, így lehet az is, hogy csak 1969-ben hozták létre az első önkéntes egészségbiztosítási társaságot az országban. [43] Az 1976-ban indult egészségbiztosítási program (NHI) 3 alapelvre épült, melynek értelmében a biztosítottság a kötelező, a hozzájárulás mértékét a jövedelem egy fix százalékban határozta meg, ami mellett a szolgáltatásokból történő részesedés ettől független. A program értelmében 14 éven belül a teljes lakosságot be akarták vonni az egészségbiztosítási rendszerbe, ennek tényleges megvalósítása egy többlépcsős folyamat keretében zajlott le és végül csupán 13 évre volt szükséges a kivitelezéséhez. (18. és 19. táblázat) [43] A rendszerben a munkáltatók és a munkavállalók közösen, fele-fele arányban fizetik a szükséges hozzájárulást, mely biztosított személyétől/helyzetétől függően átlagosan 3-8% között mozogott. [49] 18. Táblázat: Az egészségbiztosítással rendelkezők megoszlása 1988-ban Forrás: [43] [49] Biztosítás típusa Év Vállalati biztosítás 8,6% 33,0% Kormányzati alkalmazottak, tanárok, nyugdíjasok 0,0% 10,7% Ön-foglalkoztatók 0,2% 4,2% Alacsony jövedelműek (Medical assistance) 5,7% 10,0% Urban Regional Medical Insurance 0,0% 22,7% Rural Regional Medical Insurance 0,0% 19,4% Összesen 14,5% 100,00% 19. Táblázat: Mérföldkövek a koreai egészségbiztosítási rendszer kiépítésében Forrás: [43] [49] [53] Év Esemény 1963 az önkéntes egészségbiztosítás engedélyezése 1976 kötelező egészségbiztosítás az 500 főnél több embert foglalkoztató cégek dolgozóinak 1977 a Korean Medical Insurance Societies szövetségének megalapítása 1977 kormányzati biztosítási program az alacsony jövedelműek számára (Medical Aid) 1979 kötelező egészségbiztosítás a kormányzati alkalmazottak és a magániskolák tanárai számára 1979 kötelező egészségbiztosítás a 300 főnél több embert foglalkoztató cégek dolgozóinak 1981 kötelező egészségbiztosítás a 100 főnél több embert foglalkoztató cégek dolgozóinak 1981 az ön-foglalkoztatók egészségügyi biztosítótársaságainak létrehozása 1981 bemutató programok a rendszer működéséről 3 földrajzi régióban 1982 kötelező egészségbiztosítás a 16 főnél több embert foglalkoztató cégek dolgozóinak 1988 regionális egészségügyi biztosítás a vidéki lakosságnak 1989 regionális egészségügyi biztosítás a városi lakosságnak az NHI és a Medical Aid kiterjed az egész lakosságra 1997 a regionális egészségügyi biztosítók valamint a kormányzati alkalmazottakat, a magán iskolák tanárait és a többi munkavállalót biztosító társaságok összeolvasztása szerkezeti szinten (pénzügyileg nem) egy társasággá 1999 az Unified Health Insurance Act foganatosítása 2000 ún. integrációs reform, és ún. szeparációs reform 2004 fizetési plafon felállítása a co-payment rendszerben

39 Az egészségügyi rendszer felépítése Koreában a társadalmi mutatók drasztikus fejlődésen mentek keresztül, különösen, ha a várható élettartam növekedését és a csecsemőhalandóság csökkenését vesszük figyelembe, amiben a megerősített közegészségügyi rendszer mellett a jövedelmek és az életszínvonal emelkedése is lényeges szerepet játszott. [53] Az ország átfogó közegészségügyi rendszerrel rendelkezik, melyet a munkavállalók és a munkaadók hozzájárulásaiból és kormányzati támogatásból finanszíroznak. Az NHI a National Health Insurance Corporation (NHIC) adatai szerint 2007-ben a lakosság 96,3 %-át biztosította, míg a fennmaradó 3,7%-ot, a rászorulókat, a hazafiakat és a veteránokat az általános adókból finanszírozott Medical Aid Programme biztosította. [24] [53] [77] (2. ábra) 20. Táblázat: A biztosítottak számának alakulása sémánként (ezer fő) Forrás: [24] Összesen (100%) NHI: (96,3%) Munkahely: (59,2%) Alkalmazott (49,8%) Közalkalmazott és tanár (9,4%) Önfoglalkoztató (37%) Medical Aid (3,7%) Az NHI három szervezet a minisztérium, az NHIC és a Health Insurance Review Agency (HIRA) közös irányításának eredményeként működik. (3. ábra) A működtetésért és a felügyeletért a minisztérium a felelős, a mindennapos ügyeket mint pl.: a biztosítási és egyéb díjak megállapítása és beszedése, valamint a juttatások kifizetése pedig az NHIC intézi. A HIRA feladata felülvizsgálni az egészségügyi juttatások jogszerűségét, kiértékelni a rendszer teljesítményét, valamint a biztosítottak, a szolgáltatók és más érintett felek anyagi helyzetét. [77]

40 2. ábra: Dél-Korea egészségügyi rendszerének felépítése Forrás: [24] 3. ábra: Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája (1. ábra alapján) Forrás: [24] A koreai egészségügyi rendszer irányítása három szintből épül fel, központi szinten a minisztérium, az egyes tartományokban az egészségügyi osztályok, míg lokális szinten az egészségügyi központok (Health Center) biztosítják a működést. Az ellátási rendszer ban 250 közösségi egészségügyi központból, egészségügyi alközpontból és egészségügyi állomásból állt. [16] A minisztérium felel többek között az egészségpolitikáért, a gyógyszerpolitikáért, a társadalmi jólétért, az egészségügy üzleti részeiért, a fertőző betegségek felügyeletéért, az ellátásért, a nemzeti nyugdíjbiztosításért, valamint a családjóléti feladatokért. Ezen felül a közegészségügy politikájának és célkitűzéseinek kommunikálásán túl a költségvetés meghatározása is a feladata. Az egészségügyi osztályok kétirányú közvetítő szerepet játszanak a kormányzat és az egészségügyi központok között. A központ feladatai közé tartozik az orvosi ellátás nyújtása mellett adminisztratív teendők elvégzése és az egészségügyi

41 szolgáltatások átfogó irányítása. Az egészségügyi alközpontok és az elsődleges egészségügyi állomások az orvosi ellátás és az egészségügyi szolgáltatások irányításában vesznek részt. [30] Az egészségügyi központokban történő közellátás feladata csupán az alapellátás nyújtására redukálódott, de ezen felül szerepet játszanak az oltások és a fertőző betegségek felügyeletében, valamint a statisztikai információk páciensektől történő begyűjtésében. [30] [53] A betegeknek lehetőségük van az ellátást nyújtó kiválasztására és jellemző, hogy gyakran egyenesen szakorvoshoz fordulnak. A biztosító pénztár a magánszolgáltatókat többnyire az elvégzett szolgáltatások alapján fizeti ki, egy központilag meghatározott árjegyzék alapján. Habár a kórházak elvileg nem profit alapon működnek, mégis azonosíthatók kereskedelmi vonatkozások. [53] Az ország egészségügyi intézményeinek mind száma, mind minősége emelkedett. A növekvő jövedelmek és az emelkedett életminőség növelte az emberek egészség iránti figyelmét. 15 év alatt több mint duplájára nőtt a regisztrált orvosi intézmények száma, de a hozzáférhetőség javításának érdekében a kórházi ágyak száma nagyobb arányban emelkedett, mint a lakosság növekedési üteme. [1] Az ellátást az utóbbi 40 évben bekövetkezett gyors fejlődésnek köszönhetően a magán szektor uralja, megközelítőleg az orvosok és ellátó helyek 90%-a, a kórházi ágyak 77%-a és a klinikák mindegyike magánkézben van. [33] [53] 21. Táblázat: Az egészségügy infrastruktúrája (db), (fő) Forrás: [1/táblázat 14.4] [77],

42 Az egészségügyi rendszer finanszírozása Dél-Korea egészségügyi költségei az alkalmazott rendszer karakterisztikájából és egyéb jellemzőiből kifolyólag öregedő társadalom, újabb technológiák, egészségtudatosság növekedése, páciensek elvárásai folyamatosan növekednek. [33] Dél-Korea összehasonlítva más OECD tagországokkal, jóval kevesebb költ az egészségügyre. Megközelítőleg a GDP-jének 6%-át fordítja egészségügyi kiadásokra, míg más, átlagos fejlett országok esetében ez kb. 8,6%, ezzel költekezési aránya a legalacsonyabb ezen országok között. A különbség a magán és a központi kiadások között évről-évre egyenletesen alakul, de az OECD mutatók szerint a központi kiadások aránya 2007-ben a GDP-nek csupán 3,2%-t tette ki, ami egy nagyon kis százaléknak mondható. [53] a teljes egészségügyi kiadás nagysága a GDP százalékában (A) 22. Táblázat: Az egészségügyi kiadások megoszlás Forrás: WHO Statistical Information System, év ,7% 4,4% 5,3% 5,2% 5,5% 5,5% 6,0% 6,5%* A teljes egészségügyi kiadásból a - magánkiadások aránya (X) 59,6% 49,3% 46,2% 47,5% 48,6% 47,8% 46,9% 44,9% - kormányzati kiadások aránya (B) 40,4% 50,7% 53,8% 52,5% 51,4% 52,2% 53,1% 55,1%** A kormányzati kiadások aránya a GDP %- ában (A) x (B) 1,49% 2,23% 2,85% 2,73% 2,82% 2,87% 3,18% 3,58% készpénzes kiadások aránya a magánszektor kiadásaihoz viszonyítva (Y) 83,8% 80,6% 82,5% 82,8% 81,9% 82,4% 82,1% 82,1% készpénzes kiadások aránya az összes kiadásaihoz viszonyítva (X) x (Y) 49,9% 39,7% 38,1% 39,3% 39,8% 39,3% 38,5% 36,8% külső források aránya a teljes egészségügyi kiadáshoz képest 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% a kormányzati költségvetés egészségügyre fordított hányada 7,2% 9,3% 11,4% 10,9% 9,1% 10,3% 11,0% 11,9% a társadalombiztosításra fordított kiadás aránya a kormányzat egészségügyre 79,0% 79,3% 81,3% 80,5% 80,6% 79,8% 77,5% 76,7% fordított kiadásaihoz viszonyítva egy főre jutó kormányzati egészségügyi kiadás (átlagos átváltási rátán US$) egy főre jutó teljes egészségügyi kiadás (átlagos átváltási rátán US$) * ,26 millió US$ ** ,20 millió US$ A közkiadások aránya az összes egészségügyi költséghez viszonyítva alacsonyak mondható, ha ezt ahhoz viszonyítjuk, hogy mekkora a biztosítás keretében nyújtott szolgáltatásokhoz történő személyes kezelési hozzájárulás mértéke és a kézpénzes (piaci áras) kifizetések olyan szolgáltatásokért, melyek kívül esnek a biztosítás által elérhető szolgáltatások körén. [53] Az egészségügyi magán kiadások legnagyobb hányadát jellemzően ezek a készpénzes kifizetések teszik ki, melyeknek aránya 2006-ban megközelítette a 37%-ot. A költségekhez történő hozzájárulás mértéke kórházi kezelés esetén 20%, míg a szolgáltatási

43 körön kívül eső járó-beteg ellátás eset 30-50% között mozog. Következésképp látható, hogy az NHI egy viszonylag átfogó, de betegségek esetén csekély védelmet biztosít. Jelenleg az egyes orvosi kezelések költségeit az egészségügyi szolgáltatókkal történő egyeztetését követően az NHI határozza meg. A kormányzat nagymértékben csökkentette egészségügyi kiadásait azáltal, hogy igyekszik leszorítani az ellátási költségek növekedésének ütemét. [38] Az NHI finanszírozását az ön-foglalkoztatók biztosítási díjainak közel 50%-os kormányzati támogatásával kiegészülve nagyrészt a többi biztosított és azok munkáltatóinak hozzájárulásai fedezik. [38] [77] Az NHI kötelező hozzájárulási aránya a 2001-es 3,4%-ról 2007-re 4,8%-ra emelkedett, amíg még így is jóval elmarad az OECD átlagtól. [38] Azoknak, akik sem munkahelyük által, sem önkéntesen nincsenek biztosítva pl.: az önfoglalkoztatók, a rendszertelenül dolgozók, a részmunkaidős alkalmazottak, a bevétel nélküliek a hozzájárulás mértéket pontrendszerben határozzák meg, melynek alapját képezi többek között a biztosított vagyona, jövedelme, autóinak száma, kora és neme. [24] Az hozzájárulási arányban bekövetkezett emelés és a növekvő kormányzati támogatás ellenére az NHI 2006 óta deficites, főként amiatt, hogy a kiadások 2004 óta 1/3 arányban emelkedtek. A rászorulókat biztosító Medical Aid Programme kiadásainak közel 10%-át szintén a kormányzat fizeti. [38] Összesen önfoglalkoztató alkalmazott 23. Táblázat: Az NHI mérlege (milliárd won) Forrás: [24] kiadás 2,164 7,678 10,110 14,893 21,588 24,560 bevétel 2,432 7,296 9,101 14,893 18,810 21,728 kiadás 1,007 3,513 4,952 6,.922 8,464 9,234 bevétel 994 3,625 4,553 4,672 4,.914 5,380 korm. tám ,552 2,829 2,869 n.a. kiadás 842 3,108 5,158 7,971 13,896 16,348 bevétel 1,080 2,880 4,448 9,163 13,123 15,325 korm. tám n.a. 1) a bevételek díjakból; a kormányzati támogatás az általános bevételekből folyósított támogatás és dohánytermékek adójából befolyó pénzösszeg 2) a 2000 és 2003-as év adatai a magán és közszféra alkalmazottainak együttes száma (közalkalmazottak és magániskolák tanárai) Az egészségügy emberi erőforrása Az egészségügyben dolgozók képzését Koreában szigorú törvény szabályozza, valamint csak olyan intézmények nyújthatnak orvosi kezelést és közegészségügyi ellátást, melyek szerződésben állnak a kormányzattal. A Medical Service Act kimondja, hogy a minisztériumnak van joga engedélyezni az orvosok, a fogorvosok, a tradicionális gyógyítók, a szülészek/bábák és a nővérek munkavégzését. A törvény értelmében a segédápolók, a csontkovácsok, az akupunktúrás és moxibúciós orvosok és a masszőrök kvázi-orvosi személynek számítanak. [77]

44 24. Táblázat: Az engedélyezett orvosi személyzet számának alakulása (fő) Forrás: [1/ táblázat 14.5], [3/780. old,] orvos * fogorvos gyógyszerész ápolónő keleti gyógyító dietetikus szülésznő/bába * az egy orvosra jutó lakosok száma 25. Táblázat: Az orvosi személyzet nemi megoszlásának alakulása 2007-ben (fő) Forrás: [77] 2007 orvos fogorvos gyógyszerész ápolónő szülésznő/bába Összesen Férfi/ Nő 72140/ / / / / főre jutó orvosok száma 1,90 0,50 1,20 4,80 0,20 évente diplomát szerzők száma Az egészségügy információs rendszere [16] Az információs technológia (IT) gyors fejlődésével a koreai közegészségügyi intézmények egyre nagyobb számban vezetnek be információs rendszert annak érdekében, hogy az ellátás minőségét javítsák és a felmerülő adminisztrációs költségeket csökkentsék. Számos tényező van, mely összefüggésbe hozható az egészségügyi intézmények egyre nagyobb arányú számítógépesítésével és a nemzeti egészségügyi információs rendszer (National Health Information System (NHIS)) iránti igény növekedésével: Az idősek egyre növekvő aránya a társadalomban, akik nagyobb igénybevételt jelentenek az egészségügyi szolgáltatásokra és forrásokra nézve A jogi rendszer kiforrottsága is nagyban elősegítette az egészségügyi szektor számítógépesítését ban az e-egészségügy három területe is hatóságilag elfogadottá vált: a tele-orvoslás, az elektronikus kórtörténet 23 és az e-recept rendszer a gyógyszertárak számára A kórházi piac 2007-es megnyitása számos pozícióját féltő koreai egészségügyi intézményt fejlesztésre ösztönzött mind a nyújtott szolgáltatások, mind az információs rendszer tekintetében. A koreai kormányzat az NHIS fejlesztésére az első 10 éves információs stratégiai tervet (Information Strategy Plan (ISP)) 1990-ben fogadta el, majd ezt 2001-ben egy újabb követte. Felmérések szerint az egészségügyi központok információs rendszere eredményesen javította a páciensek elégedettségi fokát és növelte az egészségügyi dolgozók produktivitását. Egyedül 23 electronic medical report (EMR)

45 a rendszer fenntartása okozott némi gondot, különösen az elmaradottabb vidéki területeken, ahol hiányoznak a megfelelően képzett számítógépes szakemberek Az egészségügyi rendszer reformjai és eredményei Általánosságban elmondható, hogy egy egészségügyi reform célkitűzése az ellátási rendszer hatékonyságának, méltányosságának és minőségének javítása. Koreában az egészségügyi reformoknak céljaik tekintetében két fő típusa különböztethető meg: a piaci verseny fokozására irányuló azon az elven alapul, mely szerint a kormányzat megbukott az egészségügyi szektor megreformálásán, példa erre a közegészségügyi intézmények privatizációja és a közellátási rendszer újraszervezése a kormányzati hatalom megerősítésére irányuló példa erre a nemzeti egészségprogram keretében a betegségek felügyeleti rendszerének kidolgozása, valamint az ellátási költségek és az egészségbiztosítási visszafizetések kormányzati szabályozása [30] 2000-ben két nagyobb egészségpolitikai reform ment végbe, az egyik az ún. integrációs reform, a másik pedig az ún. szeparációs reform volt. [33] 2000-ig az NHI nem volt egységes, közel 400 közegészségügyinek mondható biztosítóból tevődött össze, melyek igyekeztek elérni a teljes lefedettséget. A megosztottság következtében a hozzájárulás/biztosítási díjak és a juttatások nem voltak egységesen szabályozva, így előfordulhatott olyan, hogy azonos jövedelműek eltérő mértékben fizettek egészségügyi hozzájárulást ugyanazért a szolgáltatásért, ami horizontális méltánytalansághoz vezetett. [38] A 2000-es integrációs reform a biztosító társaságokat két lépésben egyetlen biztosítóvá egyesítette és a méltányosság érdekében megállapított egy általános hozzájárulási arányt a biztosítottak számára. Az első lépés során (1998. október június) a regionális egészségügyi biztosítókat (227 db), valamint a kormányzati alkalmazottakat és a tanárokat biztosító társaságot (1 db) olvasztották egybe, létrehozva ezzel a National Medical Insurance Corporation-t (NMIC). A 145 db vállalati egészségügyi biztosító ekkor még önálló maradt. A második lépés keretében, 2000 júliusában az NMIC-t és a vállalati biztosítókat az NHIC megalapításával szerkezetileg egyesítették. A biztosítók pénzügyi egyesítésére azonban csupán 2004-ben került sor. A reform következtében az irányítás adminisztratív költségei jelentősen csökkentek. [33] Azonban az ön-foglalkoztatók alacsony hozzájárulási arányának következtében fellépő finanszírozási problémát nem sikerült megoldania. [38] 26. Táblázat: Az adminisztrációs költségek aránya az integrációs reform előtt és után (százmillió won) Forrás: [33] (NHIC internal report, 2004) Egyesítés előtt (számos biztosító) Részleges egyesítés Teljes egyesítés (egyetlen biztosító)

46 Teles kiadás (A) Adminisztratív költségek (B) (B)/(A) aránya 11,4% 10,2% 8,7% 8,3% 5,4% 4,7% 4,7% adminisztratív költségek: dolgozók bére és egyéb általános kiadások Bár törvényileg már 1994-ben elfogadták a szeparációs reformot csupán 2000 júliusában vezették be. A reform keretében kötelezően különválasztották az orvosok gyógyszer felírási jogát a gyógyszerészek/patikusok gyógyszerkiadási jogától a járó-beteg ellátás szintjén. Azelőtt mivel mindketten adhattak ki gyógyszert recept nélkül, általános jelenség volt az orvosságok túlzott és nem rendeltetésszerű használata. Az gyógyszerek ellenőrzés nélküli kiadási rendszere, valamint az iparág nem igazán jövedelmező versenystratégiája során a cégek K+F helyett inkább vásárlásösztönzésre költöttek. [33] Mivel az orvosok számára a gyógyszerek eladási jogának megvonása szakterületenként eltérő mértékben, de minden esetben komoly bevételkiesést jelentett, az átlagosan 1/3-1/2 arányú jövedelemcsökkenésre az orvosok sztrájkkal reagáltak. A kiesés kompenzálásaként az orvosi ellátás költségei 41%-kal emelkedtek, melynek következtében az NHI finanszírozási problémái csak tovább súlyosbodtak és így 2001-ben közel 20%-os hiánnyal, 2,2 trillió wonos deficittel zárta az évet. A rendszer költségei ezen felül tovább növekedtek az új eljárásmód miatt, melyben receptet csak az orvos írhat fel. Az emiatt sűrűsödő orvos-beteg találkozókon általánossá vált a drágább gyógyszerek felírása a kedvezményes áruakkal szemben ami szintén növelte a rendszer finanszírozási problémáját. [38] Az orvosok elvesztették motivációjukat, hogy a biztosított számára azonos hatásfokú, olcsóbb, generikus gyógyszereket írjanak fel, mivel megszűnt az a térítési rendszer, mely számukra (általában) magasabb áron térítette meg az orvosságok költségét, mint amennyibe azok nekik valójában kerültek. [26] Az NHI súlyosbodó deficitjének megszüntetésére 2001-ben a kormányzat programot hirdetett, mely 2003-ra egyensúlyi helyzetbe állította a rendszert, ami azonban azóta újra veszteségessé vált. (23. táblázat) [38] Az egészségügyi rendszer problémái és lehetőségei Az egészségügyi rendszer megerősítésének érdekében Dél-Koreának számos kihívással kell szembenéznie, melyek az egészségpolitikára is komoly hatást gyakorolnak. Ilyen probléma a krónikus betegségek számának emelkedése, mely rávilágított arra, hogy a jelenlegi rendszer nem fektet kellő hangsúlyt erre a területre. Az elöregedő társadalom és alacsony termékenységi ráta szintén nagy kihívás a rendszer számára, mivel az idősek ellátása nagyban növeli az egészségügyi kiadásokat. A jelenlegi egészségügyi rendszerben a jövedelmek eloszlásának egyenlőtlensége a rendszer magas személyes hozzájárulási igénye miatt méltánytalansághoz vezethet. A kormányzat ezekre a kihívásokra válaszolva megpróbál

47 lépéseket tenni a betegségek megelőzésére, az NHI lefedettségének fokozására, saját szerepének megerősítésére, valamint kialakítani egy pénzügyileg fenntartható egészségügyi ellátórendszert. [77] A gyógyszerpolitika és a gyógyszerpiac Koreában A dél-koreai emberek erős gyógyszerhasználók, ami abban is megmutatkozik, hogy az NHI költségeinek általában közel harmadát csupán az orvosságok ára teszi ki. A gyógyszerpiac 2007-ben közel 8,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, mely abban az évben majdnem 10%-os növekedést jelentett. Bár az ország teljes egészségügyi kiadása alacsonynak mondható, 2007-ben a gyógyszerekre költött összeg megközelítette az OECD átlagot, a GDP 1,6%-át. A piacot főként helyi, generikus készítményeket előállító cégek uralják, melyek közül a legnagyobb a Dong-A gyógyszergyár, melynek a jelentések szerint az éves forgalma 571 milliárd won összértéket tett ki 2006-ban. [53] Előrejelzések szerint a várható élettartam emelkedés és a társadalmi elöregedés miatt fellépő növekvő gyógyszerszükséglet következtében a hazai piac növekedési ütem az elkövetkező években sem fog csökkenni. [42] A gyógyszerpiac Koreában példátlan átszervezésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, amikor is a kormányzat számos reformmal segítette elő az átláthatóság javulását. Az elkövetkező években a nemzeti egészségügyi biztosítási rendszer finanszírozása érdekében tett kormányzati lépések fontos szerepet fognak játszani a piaci igények növekedésének lassításában és ezen felül még akadályozhatják is a betegek innovatív gyógyszerekhez történő hozzájutását. A kormányzat 2006 decemberében hozta létre az NHI gyógyszerkiadási költségeinek racionalizálását célzó tervezetét (Drug Expenditure Racionalization Plan (DERP)), melynek kulcseleme az NHI gyógyszer-támogatási rendszerének megváltoztatása volt. [42] Ennek keretében a negatív lista rendszer helyett, melyen valójában az összes gyógyszer szerepelt és ezáltal biztosítási támogatásban részesült, egy pozitív lista rendszert vezettek be, melyre csak azok a gyógyszerek kerülhetnek föl, melyek bizonyítottan jó minőségűek és egyben a legolcsóbbak is. Az új rendszerben már csak ezek az orvosságok élveznek ár visszafizetési támogatást, valamint ezen felül a pácienseknek már receptfelírási hozzájárulást is kell fizetniük. [53] Az NHIC új stratégiaként bevezette az ártárgyalási rendszert, melynek keretében meghatározzák, hogy az adott gyógyszer felkerülhet-e a pozitív listára és ha igen, milyen áron. [42] A kormányzat azon reformtörekvései, melyek a gyógyszerekkel kapcsolatos költségeket akarták csökkenteni éles orvosi ellenállásba ütköztek szeptemberében az orvosok sztrájkot hirdettek azon kísérletileg bevezetett receptfelírási rendszer ellen, melyben az

48 orvosnak a gyógyszer kémiai összetétele és nem pedig márkaneve alapján kellett volna a recepteket felírnia. A módszer árnyoldala, hogy lehetőséget ad a gyógyszerészeknek arra, hogy ők dönthessenek arról, milyen márkájú gyógyszert adnak a betegnek októberében egy felmérés rámutatott, hogy Dél-Koreában az orvosságoknak több mint a fele jóval drágább, mint más fejlett országokban. [53] A kormányzat számos, a gyógyszereket érintő költségcsökkentő intézkedést tett az elmúlt években. A tényleges tranzakciós áron alapuló rendszer keretében a kórházak csak azon az áron kapnak költségtérítést, amilyen áron az adott gyógyszert beszerezték, így elestek a beszerzési kedvezmények révén nyerhető összegektől januárjában a referencia áron alapuló rendszert, mely egy felső visszatérítési összeghatárt állapít meg az azonos hatékonyságú gyógyszerekre még nem alkalmazták Dél-Koreában, bár a téma már megvitatás alatt állt. [53] A jövőben egyre nagyobb szerepet kap a költséghatékony gyógyszerhasználat, mely az egészségpolitika eszköztárát felhasználva remélhetőleg képes lesz hatást gyakorolni az orvosságok mértéktelen használatára és visszaszorítani azt az országban. [38] 27. Táblázat: Gyógyszerpiaci szereplők Dél-Koreában Forrás: [3] Gyártók száma Gyógyszer Gyógyhatású készítmény Kozmetikum Orvosi eszköz Kereskedők száma Nagykereskedők Gyógyszertárak Gyógyszerész A korlátozott gyógyszerek forgalmazói Keleti orvosságok kereskedői Keleti orvosságok nagykereskedői

49 5. GAZDASÁGPOLITIKAI ELOSZTÓRENDSZEREK A VILÁGBAN 5.1. Gazdaságpolitikai ideológiák és iskolák Egy adott ország gazdaságpolitikáját vizsgálva sosem hagyhatjuk figyelmen kívül a határokon belül érvényesülő, esetlegesen teljesen egyedi sajátosságokat és paramétereket, mivel például az adott kormányzat ideológiája többnyire döntő befolyással van cselekvési programjainak végkifejletére. Az egyes ideológiák preferencia rendszere komoly eltéréseket eredményezhet. Ezen felül vizsgálatunk során a nemzetközi erőviszonyok ismerete minden esetben fontos szereppel bír. [11] 28. Táblázat: A gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból Forrás: [57] Cél Szocialista Konzervatív Liberális Növekedés domináns jelentős jelentős Döntések telepítésének Individuális másodrangú jelentős domináns szintje Kollektív domináns elutasított elutasított Teljes foglalkoztatás domináns jelentős másodrangú Árszínvonal stabilizálása másodrangú domináns domináns A fizetési mérleg egyensúlya másodrangú jelentős jelentős Az elosztás Az esélyek legyenek egyenlők domináns másodlagos domináns szempontjai Egyenlősdi domináns másodlagos elutasított Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikájának alakulására két elméleti iskola volt komoly hatással, a monetarista és a keynesista. A két iskola hatása megmutatkozik a kínálatorientált gazdaságpolitika ismérveiben, melyet a harmadik fontos elméletként kell kezelni. Ez az iskola szöges ellentétben áll az előző kettővel, abban a tekintetben, hogy a gazdaságnak nem a keresleti, hanem a kínálati oldalára összpontosít, így ezáltal képes dinamizálni a piacot olyan esetekben is, amikor a másik két iskola már nem tud hatásokat elérni. (12. sz. melléklet) [11] Dél-Korea esetében megfigyelhető a kínálatorientált gazdaságpolitika legfőbb ismérve, a megtakarítások és a beruházások állami szintű ösztönzése. Az országban az 1960-as években a megtakarítások aránya csupán 2% körül mozgott, majd egy negyed század leforgása alatt, a jövedelmek növekedésével folyamatosan emelkedve ez a szint 30-40% között stabilizálódott. Kezdetben az országban csupán az állam szociális jóléti kiadásainak hiányában a szociális biztonság kényszere ösztönözte a lakosságot megtakarításra, a tőkepiacon elérhető kamatlábak több évtizedes negatív voltuk miatt ebben nem játszottak szerepet. A gazdaságpolitika intézkedései között szerepelt a beruházások adókedvezményekkel és olcsó állami hitelekkel történő támogatása. Megfigyelhető még, hogy a foglalkoztatottság növelését a kínálatorientált iskolához hasonlóan a munkaerőpiac rugalmasságának megteremtésével kívánja elérni. Elmondható, hogy ennek keretében a LLL, valamint a felvételi rendszer igény szerinti alakításával (állami befolyás) az embereket tudatosan a hiányszakmák felé irányítják, törekedve ezzel a munkanélküliség folyamatos alacsonyan tartására. [8] [11] [46]

50 Az elméleti iskolák mellet az elmúlt, közel 50 évben három gyakorlati gazdaságpolitikai irányzat volt megfigyelhető a modern gazdaságokban. Ezek a következők, a jóléti állam, a neoliberalizmus és a szociális piacgazdaság. [11] Azonban Dél-Korea gazdaságpolitikájának és elosztórendszereinek tanulmányozása, valamint az abból levont következtetések a három irányzat egyikéhez sem hasonlítható révén, felmerül egy új, úgynevezett ázsiai modell megalkotásának szükségessége. Ez a modell mindhárom irányzattól különbözik olyan értelemben, hogy az eddig ismertekhez képest egy teljesen más történelmi, kulturális és vallási gyökerekkel rendelkező gazdaságpolitikai rendszert ír le, mely ezáltal természetesen a térség több más országára mint például Szingapúrra is kiterjeszthető. Röviden úgy lehet jellemezni, hogy egyfajta félpiaci/félállami modell 24, melyben szinte az egész társadalmat átfogja a centralizált, erős állam. Az ázsiai modell szociális hálója révén jól tükrözi, hogy a gazdaságpolitikai rendszerek ezekben az országokban nem az egyént, hanem a családot tekintik a társadalom alapegységének, szemben a másik három irányzattal, ahol az egyén az. 29. Táblázat: Az ázsiai modell a három fő gazdaságpolitikai irányzat tükrében A versenyről Szükséges rossznak tartjaforrás: Abszolutizálja [11./30. old. alapján], [58] biztosítása mellett fontosabb, mint a hazai Növekedés, 1) Növekedés, életszínvonal Növekedés, életszínvonal Növekedés, életszínvonal életszínvonal * fokozása fokozása fokozása fokozása A gazdaság -politikai célokról A szociális hálóról Az állam szerepéről 2) A gazdaság, kormányzat, társadalom kapcsolatáról A teljes foglalkoztatottság felé, költségvetési eszközökkel (is) Univerzális mindenkire kiterjedő, a szelektivitás másodlagos A különböző egyenlőtlenségek enyhítése érdekében redisztribúció és allokáció Partnerkapcsolat a gazdaság és a kormányzat között A piac szerepének maximalizálása Csak rászorultsági alapon, kegyként Maradjon kívül a mikrogazdasági folyamatokon csak ott ahol a piac nem képes Kormányzat a gazdaságért * eltérő prioritással, ** fokozott városiasodás, családok felbomlása A pénz értékállóságának biztosítása Szelektív, nem tartja szükségesnek; a rászorult maga is tegyen jobb helyzetéért A piac negatív hatásainak semlegesítése (krízis esetén átmenetileg redisztribúció, allokáció) Gazdaság a társadalomért Fejlődés folyamatos fenntartása Elsődlegesen a család feladata; de a társadalmi változások** miatt egy hatékonyságra törekvő rendszer van kiépülőben A folyamatos állami jelenlét és irányító szerep Partnerkapcsolat a gazdaság és a kormányzat között az állam nemzetközi térhódításáért. A kultúrából és vallásból eredő erős nemzeti öntudat a gazdasági életben a nemzetgazdaság (általánosságban) prioritást élvező szerepében mutatkozik meg, így ott sokkal fontosabbnak értékelik a nemzetközi versenyt, mint a határokon belülit. A fejlődés fenntartásának igénye szintén a kulturális/vallási gyökerekből vezethető le. A politikai berendezkedés ezekben az országokban az elmúlt évtizedekig jellemzően diktatórikus volt. 24 [60]

51 Ennek hatásai máig tetten érhetőek a gazdaságpolitika működésében elég, ha csupán a másik három irányzathoz képest jóval erősebben megjelenő aktív állami szerepvállalást és irányítói szerepet tekintjük. Ebből következik az is, hogy ezekben az országokban a politika dominálja a gazdaságot, az üzlet van a kormányzatért, annak sikerességéért és nem pedig fordítva. A gazdasági és a gazdaságpolitikai folyamatok összetettségéből következően belátható, hogy tiszta rendszerek és hibátlan gazdasági működés nem létezik. Ennek következtében a piaci hibák által, a kormányzati intézkedések révén generált, úgynevezett kormányzati hibák a mindennapok részét képezik. Enyhítésük érdekében olyan kompromisszumok kötése válik szükségesé, melyek egyidejűleg biztosítják a gazdaság hatékonyságát és a társadalom szereplőinek viszonylagos megelégedettségét. Az egyes irányzatok értékítélete a hatékonyság és a méltányosság egymást kizáró rendszerében eltérő módon alakul. [11] Ezt az alábbi ábra segítségével könnyen szemléltethetjük, úgy hogy a három ismert irányzaton felül az ázsiai modell értékítéletét is megmutatjuk. 4. ábra: A hatékonyság és a méltányosság (egyenlőség) közötti választás sémája Forrás: [58/6.dia alapján] Dél-Koreában az állam társadalommal és gazdasági szereplőkkel kötött kompromisszumának stratégiai alapja a gazdaságpolitika elsődleges céljainak sikeres/folyamatos teljesülése. A viszonylagos jólét következtében a koreai emberek és a gazdaság résztvevői, többek között az évszázadok során rögzült vertikális társadalmi struktúra, a nyugaton megszokottól eltérő, család alapú társadalmi felfogás, valamint a minden téren erős nemzeti öntudat miatt hajlandóak elfogadni és a fennálló érdekazonosság miatt szolgálni is egy olyan gazdaságpolitikai rendszert melyben a méltányosság és az egyenlőség kevésbé preferált a hatékonysággal szemben Az elosztórendszerek szerepe a gazdaságpolitikai felfogásban A gazdaságpolitika funkcióinak és gyakorlati céljainak meghatározása Adam Smith óta időről időre változott, míg az 1990-es évekre kialakult egy 5 funkciót meghatározó elmélet. Ennek elemei a következők: i) a jogi és a társadalmi keretek biztosítása, ii) a verseny fenntartása, iii) a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció), iv) az erőforrások átcsoportosítása

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Tárgyszavak: felosztó kirovó nyugdíjrendszer; garantált nyugdíj; fiktív számla; bér; jövedelem; reform; nyugdíjhitel; szociálpolitika.

Tárgyszavak: felosztó kirovó nyugdíjrendszer; garantált nyugdíj; fiktív számla; bér; jövedelem; reform; nyugdíjhitel; szociálpolitika. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A svéd nyugdíjrendszer reformja Az 1990-es évek elején Svédország a nyugdíjrendszer radikális megreformálása mellett döntött. A bevezetett változások azonban olyan mérvűek

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Éves jelentés 2000 Előszó A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A pénzügyi felügyeletek integrálásával létrejött, az egész pénzügyi

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. dr. Lukács Marianna A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére A 2011-2014-s év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Magyarországon elindított strukturális, valamint

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPILLÉR EZEN BELÜL A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI RENDSZER AKTUÁLIS HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPILLÉR EZEN BELÜL A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI RENDSZER AKTUÁLIS HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE A KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPILLÉR EZEN BELÜL A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI RENDSZER AKTUÁLIS HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE Dr. Barta Judit tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Kereskedelmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Az Ön szociális biztonsági jogai. Cipruson

Az Ön szociális biztonsági jogai. Cipruson Az Ön szociális biztonsági jogai Cipruson A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 15. (OR. en) 9235/15 UEM 178 ECOFIN 383 SOC 345 COMPET 256 ENV 338 EDUC 164 RECH 155 ENER 196 JAI 360 EMPL 219 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben