Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata május 11-i Közgyűlésének

Átírás

1 3-1-7/2000. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata május 11-i Közgyűlésének Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, De Blasio Antonio, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Kerényi János, Hódosi Vera, Horváth Zoltán, Kablár János, dr. Kádár Géza, Körömi Attila, dr. Kodra Károly, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Márton András, Meixner András, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő. képviselők. Távol lévő képviselők: dr. Deák Péter, Gonda Tibor, Mischinger István, Regényi Béla, dr. Révész Mária, Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Cserép Attila r. ezredes, dr. Mikes Éva, dr. Szili Katalin országgyűlési képviselők, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kosztics István a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Begovácz Rózsa a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Frank Gábor a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Modrovits Sándor, dr.tolnai Márta, Spolár János, Jeszták Lajos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, főosztályvezetők, dr. Nász László, Decsi János, dr. Mikoly Liliann osztályvezetők, Marosváriné Gebhardt Piroska, Műszaki Osztály képviseletében, Palanovics Ágnes GESZ képviseletében, dr. Szűcs Valéria Gyámhivatal vezetője, Csatlós Ferenc Közterület-felügyelet vezetője, Albert Pál a Közüzemi Rt. képviseletében, Bebesi Jenő városi tűzoltóparancsnok, Nyirati István Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója, Gasz Zoltán PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó Mihályné a Temetkezési Vállalat igazgatója, Márfy Miklós Piac- és Vásárigazgatóság igazgatója, dr. Dunai Imre a Dunántúli Napló képviseletében, Szijártó Ildikó a Pécs TV Kft. képviselője, Kékes Péter a Pécsi Ipari Park vezérigazgatója, Frey Tamás vezérigazgató, Pfeiffer Márton igazgató.

2 2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 37 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.05 órakor megnyitja. Köszönti a terembe érkező dr. Mikes Évát az 1-es választókerület országgyűlési képviselőjét. Megkérdezi, a kiküldött meghívóban szereplő napirendhez van-e további javaslat? Galbáts Andárs: kéri, hogy a Pécsi Vízmű jelenlévő vezetősége sürgős elfoglaltsága miatt a 6. - Pécsi Vízmű Rt-nél tisztségviselők visszahívása, megválasztása, díjazásuk megállapítása - és a Pécsi Vízmű Rt. alapító okirat módosítása.- napirendi pontot lehetőség szerint egymás után, az 5. napirendi pontot megelőzően tárgyalja a testület. Dr. Kunszt Márta: kéri, hogy a 24. napirendi pontként szereplő, Önkormányzat egyes társaságainak átalakítása című előterjesztést a rendeletek után tárgyalják. De Blasio Antonio: kéri a 8. és a 9. napirendi pontot cseréljék fel, mivel a 9. napirendi ponthoz kapcsolódóan olyan módosító indítványt kívánnak benyújtani, amely az előző előterjesztést befolyásolja. Dr. Gáspár Gabriella: kérdést kíván feltenni aljegyző úrnak a TVközvetítések tárgyában. Staub Ernő: a FIDESZ frakció nevében kéri napirendre venni a Személycserék a bizottságokban című előterjesztést, amely az ellenzék tagjain belül történő csere lenne. Szirmai Csaba: ehhez kapcsolódóan kéri, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban történő szakértő cserét is vegyék napirendre. Márton András: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak a Városháza omló homlokzatával kapcsolatban. Meixner András: kérdését aljegyző úrhoz intézi, hogyan lehet elszállítani egy közterületen álló roncs autót. Dr. Toller László: szavazást kér a 24. napirendi pont hetedikként történő tárgyalására irányuló javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a 24. napirendi pont 7. pontként történő tárgyalására vonatkozó javaslattal egyetértett. Indítványozza az 5. napirendi pontban szereplő Forrás biztosítása a Felsővámház utca felújítására című előterjesztés tárgyalásának elnapolását,

3 3 mivel a forrás megjelölése tekintetében voltak viták, és kiosztásos anyagként, rendeletről lévén szó, az SZMSZ szerint nem tárgyalható. Dr. Toller László: szavazást kér Galbáts András indítványáról, mely szerint a 6. és 13. napirendi pontokat egymás után, sorszámú napirendi pontként tárgyalja a testület. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a napirendi pontok cseréjét elfogadta. De Blasio Antonio képviselő úr javaslatáról, a napirendi pontok felcseréléséről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az indítványt elfogadta. Szavazást kér a Személycserék a bizottságokban című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. A teljes napirendről kéri a testület döntését a módosítások figyelembevételével. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 egybehangzó igen szavazattal a napirendet elfogadta. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Ujvári Jenő: PVSK MIZO ügyben b/1.) Staub Ernő: A lányok, a lányok.. b/2.) Staub Ernő: Pécs M. J. Város esete a biztosítási pályázatokkal c.) Papp Gábor: ki mond igazat a garzonház ügyében? d.) De Blasio Antonio: városunk és az ólomkohó e.) Dr. Füredi Péter: fűnyíró elv a centralizációban f.) Czukor Antal: Mindszenti József hercegprímás emlékezetére 1.) Beszámoló a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 2.) A távhőszolgáltatásról szóló 35/1999.(10.05.) sz. Ör. módosítása 3.) A lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló évi 22. sz. Ör. módosítása

4 4 4.) Rendelettervezet az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 6/2000. (02.29.) sz. Ör. módosításáról 5.) Pécsi Vízmű Rt-nél tisztségviselők visszahívása, megválasztása, díjazásuk megállapítása 6) Pécsi Vízmű Rt. alapító okirat módosítása 7.) Önkormányzat egyes társaságainak átalakítása K é r d é s e k: a.) Dr. Gáspár Gabriella: TV közvetítések tárgyában b.) Márton András: Városháza omló homlokzatával kapcsoaltban b.) Meixner András: hogyan lehet elszállítani a közterületen álló roncs autót? 8.) A Pécsi Tömegközlekedési Rt-nél tisztségviselők díjazásának megállapítása 9.) Javaslat az önkormányzati Tűzoltóság fejlesztését célzó meghiúsult pályázat felszabaduló önrészének felhasználására 10.) Egyesített Egészségügyi Intézmények évre vonatkozó támogatási igénye 11.) Pécs, Lánc u. 8. sz. alatti ingatlan vízdíjtartozásának rendezése 12.) A Péter-Pál Sírkamra végleges megóvására forrás biztosítása 13.) Kisebbségkutató Közalapítvány alapító okiratának módosítása 14.) Pécs város belépése a Magyar Urbanisztikai Társaságba 15.) Pécs város tűzoltóparancsnokának beszámolója a tűzoltóság évi munkájáról 16.) Beszámoló Pécs Megyei Jogú Város évi közbiztonsági helyzetéről 17.) Beszámoló a DDRF Rt évi üzleti tevékenységéről 18.) Beszámoló a Pécsi Ipari Park évi üzleti tevékenységéről, gazdálkodásáról 19.) Beszámoló a Pécsi Temetkezési Vállalat évi üzleti tevékenységéről, gazdálkodásáról 20.) Beszámoló a Polgármesteri Hivatal átszervezésének tapasztalatairól 21.) Beszámoló az évi közhasznú foglalkoztatásról

5 5 22.) Etnikai Fórum Csaba u. 11. sz. önkormányzati ingatlan kérelme 23.) Foglalkoztatáspolitikai feladatok meghatározása 24.) A Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Képviselői Alapjának felhasználásáról szóló szabályzat módosítása 25.) Könyvvizsgálói megbízási szerződés módosítása 26.) Dr. Princz János megbízási szerződés módosítása 27.) Balatoni táborok működtetése 28.) Batthyány u sz. alatti épület 2. üteme 29.) Dischka Gy.u. 8/2. sz. terület vagyonátadása 30.) Belvárosi Általános Iskola vagyonátadása 31.) Pécs, Verseny u. 19. sz. telephely hasznosítása 32.) Közműépítéssel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás 33.) Mecsekoldal átmeneti vízellátása (közkifolyók, tartályok) 34.) Utca társulásos beruházások viziközmű társulati megvalósítása 35.) Bizottságokban személycserék Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyekről a /2000. sz. alatt külön jegyzőkönyv készült : 1.) Vételi ajánlat a BÁZIS DÉV Fa. adóssal szemben fennálló Polgármesteri Hivatal követelésének értékesítésére 2.) Az önkormányzat híreinek megjelentetése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásra érkezett ajánlatok 3.) Óvári Zoltánné ápolási díj ügye 4.) Rohán Tamás átmeneti segély ügye 5.) Bischof Lászlóné temetési segély ügye 6.) Arday Renátó és Fajcsy Zoé Virginia kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatási ügye 7.) Horváth Gyula lakásfenntartási ügye 8.) Vinkovics Tibor és Vinkovics Tiborné közgyógyellátási ügye

6 6 9.) Dianovics Mihályné közgyógyellátási ügye 10.) Jorcsák József és Jorcsák Józsefné közgyógyellátási ügye 11.) Dr. Csutorás Sándorné közgyógyellátási ügye 12.) Ambrus Istvánné közgyógyellátási ügye 13.) Horváth Gyula és Horváth Gyuláné közgyógyellátási ügye 14.) Róth Nándorné közgyógyellátási ügye 15.) Magenheim Józsefné közgyógyellátási ügye 16.) Horváth K. Mátyásné közgyógyellátási ügye 17.) Csecskó Gizella közgyógyellátási ügye 18.) Szabó József közgyógyellátási ügye 19.) Szabó Józsefné közgyógyellátási ügye 20.) Tóth Jánosné közgyógyellátási ügye 21.) Guth Vendelné közgyógyellátási ügye 22.) Melles Lászlóné közgyógyellátási ügye A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1-8. kazetta. Dr. Toller László: bejelenti, hogy a felújított Zsolnay kút átadására órakor kerül sor, melyen kéri képviselőtársai megjelenését. Jelzi, az ebédszünetre óra között kerül sor. Papp Gábor: indítványozza, hogy az ebédszünetet fél órával hosszabbítsák meg a polgármester úr által jelzett programra való tekintettel. Dr. Toller László: egyetért képviselő úrral, így óráig rendeli el az ebédszünetet. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Ujvári Jenő: tegnapi napon nagy élményben részesülhetett, aki jelen volt a kosárlabda mérkőzésen, illetve aki a Széchenyi téren ünnepelte a bajnokságot nyert PVSK MIZO női kosárlabdacsapatát. Akik nem rendszeres szurkolók, azok is érezhették, hogy jó példát kapott a pécsi ifjúság akartból, odaadásából és szorgalomból, és jól tükrözte az összefogás erejét.

7 7 Gratulálnak a csapat tagjainak, Rátgéber László és Füzi Ákos edzőknek és mindazoknak, akik hozzájárultak a győzelemhez. b/1.) Staub Ernő: a női kosárlabda csapat sokszor kerül szóba a Közgyűlésen és mindig a legnagyobb elismeréssel. Tudják, hogy más területen is vannak mérhető teljesítmények, gazdaságban, kultúrában, de a leginkább mérhető teljesítmények közé tartozik a sport és a lányok okot adnak arra, hogy megemlítsék őket. Hol Európa legjobb 8 csapata közé kerülnek, hol Magyar Kupát nyernek, vagy veretlenül bajnokságot, amely a Play off rendszer bevezetése óta nem fordult elő. Aki volt már mérkőzésen, tudja, hogy ennek a csapatszellemnek közösség és közönségteremtő ereje óriási. A város régóta méltó anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti őket. Rászolgálnak erre; 29 mérkőzésből 29 mérkőzést nyertek a bajnokságban és az Euro Liga figyelembevételével is 84 %-os az évi teljesítményük. Mindezt átalakult játékos állománnyal érték el. Bourgsban is nyerni tudtak egy olyan csapat otthonában, amelynek a költségvetése 4,5-szerese az övékének. Ott eddig csak olyan csapatok nyertek, akik később Európa-bajnokok lettek. Szakmai és erkölcsi súlya van a visszatérő amerikai meghívásoknak is. A MIZO Pécsi VSK-nál nem akarják a csapategységet felbontani drága játékosok leigazolásával. Pécs esetében sok más várossal együtt szokás az elvándorlást említeni negatív tendenciaként. Budapest, és néhány kiemelkedő fejlődésű vidéki város nagy vonzerő a diplomás fiatalok számára. Ez a jelenség statisztikailag is kimutatható. Ez a csapat a maga keretein belül ezen is fordít, az újvidéki Rátgéber László, a pesti Csák Magdolna, és a litván Vilutyte Jolanta, aki 10 éve játszik már Pécsett, már pécsivé lett. Rózsa Gábor szakosztály igazgató Sportbizottsághoz írt beszámolójából idéz: Engedjék meg, hogy levelem zárásaként megköszönjem azt a kiemelt figyelmet és áldozatvállalást, melyet irányunkban nyújtottak az elmúlt években. Kiemelt segítségük nélkül, mely nem kizárólag anyagi, hanem erkölcsi jellegű is, most már évek óta nem tudtunk volna sikereket elérni. Bízunk benne, hogy elképzeléseiknek megfelelően képviseltük és képviseljük városunkat, a sportéletben is megfelelő zászlóvivőknek bizonyulunk, a hazai és a nemzetközi csatározások során méltó módon öregbítjük Pécs város hírnevét. Hosszú ideje tartó jó eredményeinknek köszönhetően rendszeresen fogadjuk Európa élcsapatait, a csapatok vezetőit, sponzorait és egyre többször kell sportszerűen fejet hajtaniuk csapatunk teljesítménye előtt. Külföldi vendégeinkkel érkező újságírók meleg szívvel nyilatkoznak vendégszeretetünkről, a fantasztikus szurkolótáborunkról, az itt eltöltött szép napokról és viszik hírül hazájukba emléküket. Bízunk benne, hogy eredményeinkkel tovább tudunk haladni az általunk megtervezett úton, még több örömet szerezve városunknak és a sportot kiemelten szerető pécsieknek. Dr. Toller László: úgy gondolja, az egész Közgyűlés nevében gratulálhatnak a PVSK MIZO 5. bajnoki címéhez. b/2.) Staub Ernő: november 8-án Pécs városa ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben a város ingatlanainak, vagyonértékének három érvre történő egységes biztosítására. Törvényességi kifogás miatt az ügy a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága elé került.

8 8 Volt néhány érdekes momentum, a pályázatok borítékbontásánál a Véleményező Bizottság 5 tagjából 2 volt jelen, a 3. volt képviselőtársuk, a Közgyűlésről ment el, hogy részt vegyen a bizottság munkájában. Az december 19-én hivatali idő után küldött ajánlat pontosítási felhívás határideje másnap reggel 7,30 óra volt. A győztes az AB Aegon lett, az összevont ajánlatot december 20-án Papp Béla alpolgármester úr, a többit december 22-én munkaszüneti napon Pap Béla és az akkori jegyző úr írta alá, miközben az elektronikus biztosítási rendszer a Városházára történő belépést nem rögzített. A Döntőbizottság megállapította, hogy az Önkormányzat négy helyen sértette meg a közbeszerzési törvényt és kötelezte az Önkormányzatot, hogy a kérelmező Providencia részére 30 eft szolgáltatási díjat fizessen meg. Ez ellen fellebbezett az Önkormányzat, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést elutasította és a perköltség megfizetésére kötelezte. Eltelt 3 év, és Pécs városa ismét kiírta közbeszerzési pályázatát az ingatlanok, vagyonértékek egységes biztosítása tárgyában január 1-től december 31-ig terjedő időtartamra. Van-e fejlődés? Van, talányos faxváltásokról másnap reggelre kért módosításokról most nincs tudomásuk. Van fejlődés a büntetés összegében is, most 3 M Ft bírságot szabott ki a Döntőbizottság az Önkormányzatra, ez az emelkedés meghaladja az inflációs szorzót, 30 e Ft igazgatási díjat ezúttal az OTP Garanciának kell fizetni, a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az eljárás nyertese a Hungária Biztosító lett 204 ponttal, a kérelmező OTP Garancia 200 pontot kapott. A Döntőbizottság szerint az eljárást lezáró döntés jogellenes volt, a nyertes egyéb szolgáltatásként olyan ajánlatot tett, ami semmilyen formában sem kapcsolódik a beszerzés tárgyához, útszakasz díszburkolásáról van szó. Ajánlatkérő előnyként értékelt több olyan tényt, amit a biztosítási törvény alapfeladatként ír elő a biztosítók számára. Ajánlatkérő a felhívásban nem példálózó felsorolásként, hanem konkrétan kármentességi engedményben határozta meg az egyéb szolgáltatások nyújtásának lehetőségét, így az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében csak az ilyen felajánlást tartalmazó ajánlatokat fogadhatta volna el. A Döntőbizottság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a jogsértés az eljárást meghatározó céljával a nyertes személyének kiválasztásával összefüggésben merült fel. Felvetődik a kérdés, lesz-e korrekt, szabályos eljárás biztosítás ügyben Pécsett? Kéri, ha polgármester úr reagál a felszólalásra, az MDNP-t és a FIDESZ-t ne állítsa be a város, a közterek és a burkolatuk ellenségének. Ő sem gondolja, hogy a Véleményező Bizottságot a rossz szándék vezette, de a pályázatokat a kiírásnak megfelelően kell elbírálni. Oda kellett volna írni, hogy burkolóbiztosítók előnyben. Dr. Toller László: képviselő úr összes észrevétele igaz. Ha látta a Versenyhivatal levelét, láthatta a szignóját és rajta, amit odaírt. Így nem lehet, bár szabályos volt és természetesen fellebbezték a Versenyhivatal döntését. Így valójában nem lehet és nem is fog többet előfordulni. A Versenyhivatal határozatára ráírta, hogy így nem lehet pályázatot elbírálni. Arról van szó, hogy aláírt egy elbírálással kapcsolatos előterjesztést, másnap a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ezt felülbírálta, és egy

9 9 másik előterjesztés került a Közgyűlés elé, amelynek alapján történt az elbírálás. Hozzáfűzi, egyhangú döntést hozott a Közgyűlés arról, hogy a második pályázat a nyertes. Nagy Csaba: ő is részese volt e döntési folyamatnak. Már korábban is elmondta, jó lenne, ha a város végig gondolná, hogy a közeljövőben milyen módon folytatja le a közbeszerzési eljárásokat. Egy biztos, azon cégeknél, ahol rendszeresen előfordulnak a közbeszerzések, külön emberek foglalkoznak e témával, egyedi munkaköri leírás alapján. Nem egyszer Budapestről fogadnak szakértőket. A közbeszerzési eljárás az utóbbi időben annyira kinőtte magát, hogy már szakmának nevezhető. Ennél a helyzetnél is az volt a probléma, hogy más volt az a csoport, aki kiírta az elbírálási szempontokat és mások bírálták el a pályázatokat. Kéri jegyzőasszonyt, illetve polgármester urat, hogy a jövőben jobban figyeljenek erre. Véleménye szerint e célra külön csoportot kell az eddigieknél jobban és hatékonyabban foglalkoztatni, így a jelenlegi problémák elkerülhetők. A város le tudja folytatni jogszerűen a közbeszerzési eljárásokat. Pécsett is vannak olyan példák, ahol ezeket az eljárásokat profi szakemberek végzik, pl. a Mecsekérc Rt-nél. Dr. Toller László: van az apparátusban profi, és országosan elismert közbeszerzésekkel foglalkozó szakember, dr. Illés Judit személyében, de dr. Modrovits Sándor is abszolút profinak tekinthető ezen a területen. Szeretné, ha a képviselők hovatartozásra való tekintet nélkül néha hallgatnának a szakemberekre, és akkor kevesebb lenne a probléma. Az ülés vezetését átadja Papp Béla alpolgármesternek. c.) Papp Gábor: az utóbbi időben többen botrányt sejtetve kérdezték tőle, mi a helyzet a város garzonház építési programja körül? Utánanézett, összegyűjtötte a tényeket, de nem sikerült választ adnia, sőt ma már meggyőződése, hogy az a homály és rengeteg ellentmondás, amely a város garzonház építési programját fedi, ne lehet véletlen. Tény, hogy a város konszenzussal döntött a garzonház építési programról a 137/1999. (04.01.) sz. határozatában, amely kimondja, A Közgyűlés támogatja, hogy az Aidinger úton a 23891/78. helyrajzi számon 80 lakásos garzonház épüljön. Tény, hogy a város közbeszerzési eljárás keretében döntött a tervező kiválasztásáról és az Aidinger útra szóló tervek megrendeléséről. Erről szól a 372/1999. (07.01.) sz. határozat. Az is tény, hogy a Közgyűlés a garzonház építéssel kapcsolatban nem hozott több döntést. Ezek után dr. Toller László polgármester út letette itt az ő szavait idézi Az első 30 szociális bérlakás építésének alapkövét. Ezzel nem is lett volna probléma, ha a város döntésének megfelelően kijelölt területen, az Aidinger úton teszi meg, azonban ez a Béke utcában bonyolódik. Kérdés, ki döntött erről az építkezésről, miért tér el az eredeti programtól, ki adta erre a felhatalmazást, milyen forrásból fedezik, lezajlott-e valóban a közbeszerzési eljárás?

10 10 Tény, hogy nem sokkal később megjelent az építkezésen egy információs tábla, mely szerint az építtető a Közüzemi Rt. és a kivitelező a Bayer Center Kft., amely kapcsolatrendszerről sokféle hír van a városban. Az is egyértelmű, hogy a Közüzemi Rt. úgy érezte, elvégezte kötelező feladatát; a városban lenyírta az összes füvet, helyrehozta az utakat és most kiegészítő tevékenységként betör az ingatlanpiacra is. Városlakók figyelem! Kérem, telefonáljanak be a polgármester úrhoz, ha önök is úgy látják, hogy lenne még hol füvet nyírni és utat kátyúzni. Tény, hogy a közpénzekből gazdálkodó Közüzemi Rt. a rendkívül megalapozott beruházást hitelből finanszírozza. Egyre érdekesebb az ügy, persze az előbbihez hasonló kérdések itt is megfogalmazhatóak. Az is tény, hogy a Közbeszerzések Tanácsa eljárást kezdeményezett - amit soha sem tesz megalapozatlanul - Pécs város szociális garzon bérlakás építésének tárgyában. Tény továbbá az is, hogy a Közüzemi Rt. nem folytatta le a közbeszerzési eljárást. A legsúlyosabb tény az, hogy dr. Toller László polgármester valótlan állításával félrevezette azt a parlamenti közbeszerzési bizottságot, amely a város garzonház építési programja után érdeklődött. A jegyzőkönyvből szó szerint idéz: A Közüzemi Rt. közbeszerzési eljárás keretében bonyolítja az egész történetet. Mint tudják, dr. Toller László polgármestertől semmi sem hangzik el véletlenül, erre a magatartásra azonban nem tud elképzelni egyetlen megalapozott indokot sem. Felhívja Nürnberger képviselőtársa figyelmét is, hogy a város polgármestere a személyén keresztül az egész városra hoz szégyent, amikor valótlant állít egy hivatalos testület előtt, mely nyílván nem marad következmény nélkül. Vajon mi lehet az a mögöttes érv, vagy netán kapcsolatrendszer, amely szükségessé tesz egy ilyen elkapkodott, hatályos döntéseikkel ellentétes és hitelből finanszírozott kétes építkezést? Soó László: a Közgyűlés hozott még további határozatot a 80 lakásos ház ügyében éppen a legutóbbi ülésen, amikor a lakásalap felosztásáról a 80 lakásos garzonházra vonatkozóan döntött. Ebben is szerepel, hogy közbeszerzési eljárás keretében, a költségvetési forrást most biztosította a Közgyűlés erre a célra. A Közbeszerzések Tanácsának Döntőbizottsága az elnök úr kezdeményezésére vizsgálódik a 30 lakásos garzonház ügyében meglehetősen homályos indokok alapján, amelynek az az alapja, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén polgármester úr szóbeli kiegészítésében valami olyasmit mondhatott, hogy a 80 lakáson kívül 30 lakás is épül a városban. Ez valahogyan félreérthető volt, hogy a kettő együttes közbeszerzési eljárás keretében valósul meg. Tény, hogy a város Közgyűlése 388/1999. (07.01.) sz. határozatával teljes mértékben jóváhagyta, hogy a Közüzemi Rt. mint gazdasági társaság saját kockázatára hitelkonstrukcióban lakást építsen és értékesítsen és ehhez az Önkormányzat anyagi támogatását nem vette igénybe. Minderről tájékoztatta jegyzőasszonyt a Közbeszerzési Tanács irányában is. Ilyen formában a közbeszerzési törvény 1.. a., b., c. pontja rögzíti azokat a szervezeteket, intézményeket, melyekre a törvény vonatkozik.

11 11 Ezek közé a Közüzemi Rt. nem tartozik, a d.) pontban merülhetne fel a közbeszerzési eljárás igénye, nevezetesen, ha az Önkormányzat pénzéből, illetve az Önkormányzat garanciavállalásával vett volna fel hitelt a Közüzemi Rt. Egyik sem áll fenn és természetesen a későbbi értékesítés során fog kitisztulni ez a dolog, minden esetre az alapkő letételekor polgármester úr közvélemény számára tudatosította, hogy a tervező, a finanszírozó bank, a kivitelező kiválasztása pályázati eljárásban történt, de ezt a Közüzemi Rt. mint gazdasági társaság folytatta le és nyílván nem a közbeszerzési törvény alapján. De Blasio Antonio: felhívja a Költségvetési Bizottság elnökének figyelmét egy olyan korábbi ügyre, amely kísértetiesen hasonlított ahhoz, amit most szintén félreértelmezett. Egy pénzalapról szóló döntés nem helyettesít tárgyi döntést. A jogászok is kimondták, hogy hibás döntés volt azt gondolni, ha valamit nem írnak bele a költségvetésbe, akkor azt megszüntették. Egy pénzalap felosztás nem elég ahhoz, hogy helyettesítse a lakásprogram módosítását. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. Amit elnök úr mondott, újra egy félreértelmezése annak, amit már egyszer félreértelmezett. A cég felügyelő bizottsága esetleg megvizsgálhatná az ügyet. Az Önkormányzati- Jogi Főosztálynak pedig az lenne a feladata, hogy a Közgyűlés döntéseit vizsgálja meg. Dr. Toller László: egy 600 Mrd Ft-os autópálya közbeszerzéséhez képest valószínűleg kisebb volumenű közbeszerzés kérdéséről van itt szó. Ami jó, azt nem biztos, hogy valakinek el kell rontani. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a lakásépítési program a polgároknak tetszik, van, akinek nem tetszik és minden eszközzel próbálja elrontani. Ők teljesen biztosak abban, hogy szabályosan és a legsportszerűbben próbálják a programjukat megvalósítani. A másik ilyen kérdés, amely nem etikai, hogy ugyanez történt a buszok ügyében és ugyanez fog történni minden pozitív döntés tekintetében, ha néhány képviselő nem próbál felülemelkedni önmagán. Különösen úgy, hogy a Pécsi Rádióban, illetve az országos Televízióban teljesen valótlan, hamis híreket kürtöl világgá a lakások és a PMFC összefüggésében. Ezt határozottan visszautasítja minden érintett szervezet nevében, hogy két olyan dolgot mosnak össze, ahol nyilvánvalóan nem igaz az állítás. Szeretné a szemenszedett rágalmakat visszautasítani. Van egy másik oldala az egész történetnek, hogy a Parlament Közbeszerzési Bizottsága miért foglalkozik állandóan pécsi ügyekkel, azért, mert van olyan képviselőtársa, aki Perlaki képviselő úrnak hordja fel az anyagokat, de legalább az egészet vinné, mert akkor Perlaki képviselő úr sem kényszerülne olyan állítások megfogalmazására a Versenyhivatalnál, amelyek fél információkon alapulnak. Ha a Közbeszerzési Bizottság kéri, mert még nem kérte minden beszerzéssel kapcsolatos komplett anyagot rendelkezésükre bocsátanak. Ezt még tőle is elmulasztották kérni, pedig ott volt az ülésen. Szirmai Csaba: addig teljesen egyetért Papp Gábor képviselőtársával, amíg felvet egy problémát a FIDESZ tisztán látása érdekében. A problémát abban látja, hogy felkéri a városlakókat, hogy a polgármestert keresse fel az, aki kátyút lát még a városban. Nem hiszi, hogy szocialista

12 12 képviselő a Parlamentben elmondta volna, hogy Orbán Viktort hívja fel bármely szegény ember, aki a 35 Mrd Ft visszautasítása vonatkozásában úgy érzi, kár érte az országot. Tehát a probléma felvetést akceptálja, de a felhívogatások, ugratások nem kellenének ebben a Közgyűlésben. Ha már egyszer felismerik, próbálják meg mindkét oldalon mellőzni. Bókay Endre: Papp Gábor felszólalása politikai jellegű, azzal a szándékkal készült, hogy zavart keltsen a közvéleményben és a Közgyűlésben. Két különböző dologról van szó, egészen más a 80 lakásos Aidinger utcai garzonház építése, hiszen azt az Önkormányzat végzi, a pályázat kiírása megtörtént és reméli, rövidesen megkezdődhet az építkezés is. Megpróbálnak hozzá állami támogatást szerezni. A 30 lakásos ház építését a Közüzemi Rt. végzi. Papp Gábor is megszavazta a 10 M Ft-os támogatást, amit a Közgyűlés átutalt ennek a háznak a felépítésére. Megjegyzi, ezen területen az Önkormányzat nem építhetne, hiszen a telek a Közüzemi Rt. tulajdonában van, tehát nekik van joguk építkezni. Felhívja a figyelmet, hogy az építési terv 3-4 éve elkészült, csak a cég, vagy az igény miatt nem kezdődött meg az építkezés. Most, miután nagyon megdrágultak a lakások, célszerű elkezdeni ezt a munkát. Semmiféle kifogást nem talál ebben, mivel az Önkormányzat nemcsak a Közüzemi Rt-nek adott ilyen jellegű támogatást, kölcsönt, hanem más szervezeteknek is. Példaként említi a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére nyújtott szociális bérlakás építésére szóló támogatást. Ezt nem kifogásolták. Számára ezért Papp Gábor hozzászólása elfogadhatatlan, és kéri, a jövőben is tartózkodjon attól, hogy a közvélemény előtt ilyen zavart keltsen. Nagy Csaba: mindannyian konszenzussal fogadták el a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére nyújtott támogatást, örülnek, hogy végre valami megmozdult ezen a területen. Nagyra értékelik a Cigány Önkormányzat ezen kezdeményezését. Valójában tetszene nekik ez a lakásépítés, egyet is értenének vele, de az a helyzet, hogy hitelből épül, amikor a városnak nagyon kevés pénze van az utak felújítására, takarításokra, kátyúzásokra. Nem lehet ezt így folytatni, főleg nem oly módon, hogy a testületnek erről nincs tudomása, a Közüzemi Rt. nem vonja be a testületet. Úgy véli, minden olyan döntés, amely világos, egyértelmű erőviszonyok között megfelelő jogi háttérrel rendelkezik, konszenzussal hozható meg ebben a testületben, de ilyen jellegű döntéseket hozni nem lehet. Magyarországon létezik a közbeszerzési törvény, melynek vannak olyan pontjai, amelyeket be kell tartani; vagyis beruházásoknál meghatározták azt az összeget, amely felett az Önkormányzatoknak, állami szervezeteknek közbeszerzési eljárást kell kezdeményezni. Idézi polgármester úr szavait abból a jegyzőkönyvből, amely a budapesti meghallgatáson készült: A lakásokra röviden vissza szeretnék térni. Nem igazán értem a kérdését, merthogy ha az első 30 szociális bérlakást kérdezi a képviselő úr, akkor az építést mint ilyet a Közüzemi Rt. közbeszerzési eljárás keretében bonyolítja az egész történetet. Ez a kijelentés

13 13 egyértelműen arról szól, mintha a Közüzemi Rt. közbeszerzési eljárást indított volna el az ügyben. Ez álláspontjuk, és a tények szerint nem így történt. Papp Gábor képviselőtársa azt kérdezte polgármester úrtól, miért mondott valótlant, miért nem a közbeszerzési törvénynek megfelelően történt a beruházás elindítása? Erről kellene beszélniük, és nem arról, ki, mivel ért egyet a lakásépítés területén. Körömi Attila: polgármester úr által használt retorika szerves része, miszerint az ellenzék elrontja a jó ügyeket, nem igaz. Konszenzussal hozták meg a döntést a 80 lakásos garzonház építésére és a törvényességi kifogásokon túl az is probléma, hogy amennyiben ez az építkezés drágább a piaci áraknál, ebből a pénzből több lakást lehetne építeni. Polgármester úr megtévesztő parlamenti nyilatkozata őt minősíti, ehhez nem kell kommentár. A TV2 hírműsorában Soó László képviselő úrtól elhangzott egy olyan nyilatkozat, amely igazából az egészet teszi tanulságossá és kérdésessé: A közbeszerzés majd akkor jön képbe, amikor a város megveszi ezeket a lakásokat. Tehát nyilván a város akkor veszi meg a lakásokat a Közüzemi Rt-től. Nagyon érdekes dolog, hogy Soó László, mint az MSZP frakció tagja, a Költségvetési Bizottság elnöke, a Közüzemi Rt. vezérigazgatója már előre tudja, hogy ebben az ügyben közbeszerzést fog kiírni a város és azokat a lakásokat fogja megvenni, amelyeket most a Közüzemi Rt. épít hitelből. Az ügy még bonyolultabb, mint gondolták. Kéri, hogy a Közüzemi Rt. beszámolójában külön mellékletben tájékoztassák a képviselőtestületet a garzonházépítés minden mozzanatáról; hogyan került a telek a Közüzemi rt. tulajdonába, ki vette fel a hitelt, ki adott erre engedélyt, ki szavazta meg a több, mint 100 M Ft-os hitel felvételét, miért nem indítottak közbeszerzési eljárást, mekkora összeggel kötötték meg a szerződést a vállalkozóval, stb.? A közbeszerzési törvény mindenkire nézve kötelező, egyetlen esetben tesz kivételt, - éppen az előző kormány terjesztette elő a Parlamentben 1996-ban - a kormány mentesülhet az eljárás alól, amikor múlti cégek megállapodásai alapján esetlegesen felmerülő beruházásoknál az árak letörése érdekében szükséges mellőzni. d.) De Blasio Antonio: április 28-án a pécsi keleti városrészek kezdeményezésére - részben a hatósági eljárási hibák miatt voltak korábbi felszólalások a Közgyűlés e témakörben, rossz térképet használtak, Pécs érintettségét vitatták közmeghallgatás formájú nyilvános tárgyalást tartottak a pécsi Városházán a komlói Béta-akna Használt Akkumulátor Feldolgozó Üzem környezetvédelmi engedélyezési eljárása keretében. Erről minden helyi sajtó beszámolt, a Dunántúli Napló egy kis hírben, míg az ingyenes hirdetési újság fél oldalban. Az esemény hihetetlen érdeklődés keltett. Az érintett területek önkormányzati képviselői és a szakbizottság vezetője megtisztelte jelenlétével az érdeklődőket. A jegyzőt a Városfejlesztési Főosztály vezetője képviselte, amit be is jelentett az ülésen. Az eseményen jelen volt a terület FIDESZ-es országgyűlési képviselője, dr. Mikes Éva és a másik FIDESZ-es képviselő Körömi Attila.

14 14 A felszólalók kivétel nélkül sérelmezték a város polgármesterének hiányát, bár tudomása szerint a városban tartózkodott, a közmeghallgatás előtt fél órával távozott a Városházáról. Nemcsak azt sérelmezték, hogy polgármester úr nem jelent meg a közmeghallgatásra, hanem a város vezetése sem. Úgy véli, polgármester úrnak el kell döntenie, hova megy. Azt nem érti, miért nem gondoskodott helyettesítéséről, hiszen ez kötelessége lenne. Egyik alpolgármester sem volt jelen, tehát a város vezetését senki nem képviselte. A környezetvédelem nem csupán retorika kérdése, tettekben kell megnyilvánulnia. Tény, hogy a városvezetés részéről senki nem volt jelen, csak reménykedik abban, hogy ez nem az ügy minősítése volt a részükről. Papp Béla: úgy gondolja, a város vezetése oly módon képviseltette magát, hogy az a főosztályvezető, aki ért is ehhez a kérdéshez, teljes szakmai tekintélyével jelen volt. Egy ilyen jellegű lakossági fórumra legfeljebb a szokásjog érvényes, tehát nem volt szerencsés ilyen direkt módon számon kérni a város vezetésétől az azon való részvétel hiányát. Az ügy és a szakmaiság fontos, amit a Városfejlesztési Főosztály képvisel. Természetesen, ha nincs akadályoztatás, részt vesznek ilyen rendezvényeken. Körömi Attila: Jeszták Lajos főosztályvezető bejelentette, hogy a jegyzőt képviseli, ugyanis ez nem általános lakossági fórum volt, hanem a Környezetvédelmi Felügyelőség által megszervezett, jogászuk által lebonyolított nyilvános tárgyalás, amelyet törvény tesz kötelezővé. Ne keltsék azt a látszatot a város lakossága felé, hogy egy olyan közmeghallgatás volt, amelyet a város saját elhatározásából tartott meg. Kötelező volt, nyilvános tárgyalásnak hívják és a hatósági ügy mellett kötelező része. Ebben az eljárásban a jegyzőnek nyilatkozatot kellett tennie, helyette Jeszták Lajos főosztályvezető tette meg. Ezzel nincs is semmilyen probléma, a város politikai vezetéséből azonban senki nem volt jelen egy olyan ügyben, amikor ólom kohót akarnak létesíteni Baranya megyében. Ez elfogadhatatlan. e.) Dr. Füredi Péter: egy korábban megindult pozitív tendenciára hívja fel a figyelmet, amely reményei szerint nem semmisül meg a legutóbbi döntésük nyomán, amely a centralizációra vonatkozott. A Mezőszél utcai Általános Iskolából keresték meg azzal, hogy nagyon jól működő rendszert építettek ki egy vállalkozóval kötött szerződésben, akik vállalták a konyha működtetését és reformkonyha bevezetésével a gyerekeket az egészséges életmódra próbálták nevelni. Az iskolában már hosszú idő óta pedagógiai program az egészséges életmód, életvitel, táplálkozás, amely az egész életre kihat. Az volt a cél, hogy a diákok otthon is alkalmazzák. Ez azt jelentette, hogy az ebédben fontos volt a zöldség, gyümölcs, próbáltak változatos étrendet biztosítani. A centralizáció végrehajtása következtében felmerül a kérdés, mi lesz ezzel a pozitív példával? Az Önkormányzatnak nem kerül több pénzébe, mint bármely más étkeztetés. A centralizációnak is lehetnek előnyei, hiszen az áttekinthetőség, az egyszerűség, az egy kézben tartás megtakarítást is jelenthet. Mi történik azon intézményekkel, amelyek pozitív irányba térnek el az átlagostól, hiszen a centralizáció következtében ez a program is

15 15 megsemmisülhet, holott sokkal célszerűbb lenne ehhez igazodni, a többi intézményben is alkalmazni. Reméli, kérdésére tudnak válaszolni. Papp Béla: nincs kizárva, hogy egy napirend előtti felszólalás kapcsán felmerült kérdésre polgármester úr válaszoljon, de a kérdéseket az ebédszünet után szokták feltenni. De Blasio Antonio: a kérdés költői kérdésként fogalmazódott meg, feltételezve, hogy a napirend előtti felszólalásokhoz mindenki hozzászólhat. Nem az elfogadott határozatot kívánják megkérdőjelezni, hanem inkább a figyelmet ráirányítani egy pozitív kezdeményezésre. Nagyon jó hatással van a gyerekekre. Célszerűnek tartanák, ha ezt az intézményt kivennék a centrális gazdálkodásból, vagy az átalakításnál ezeket a tapasztalatokat megpróbálnák felhasználni. f.) Czukor Antal: 25 éve, május 6-án hunyt el Mindszenti József hercegprímás, akit sokan és méltán tartanak az évszázad egyik legnagyobb magyarjának, mert ő úgy volt a nemzetek feletti egyetemes katolicizmus főpapja, sorsa összefonódott hitével és nemzetével. Talán ez adott erőt számára ahhoz a töretlen helytálláshoz, melyet a nácizmus és a kommunizmus vérzivatarában tanúsított. A nyilas éra alatt felemelte szavát a zsidóüldözés ellen, emberszeretetéből fakadóan segítette az üldözötteket, felekezetükre való tekintet nélkül. Mint veszprémi püspököt tartóztatták le a nyilasok több paptársával együtt, és szigorú börtönőrizetben tartották a dunántúli harcok végéig. Emlékirataiban írja: Hasonló inzultus Veszprémben csak 270 évvel előbb esett meg Széchenyi Pál püspökkel, Heirter labanc generális korában. Az országot elfoglaló vörös hadsereg barbár rémtetteit is el kellett viselnie. Egyházmegyéjéből csak egyetlen a megrázó adatok közül: Az Irgalmasok Kórházában az oroszok bevonulása óta ezernél több asszonyt kezeltek, közülük 800-at ázsiai szifilisszel. Sok asszony öngyilkos lett, vagy megőrült, és hányról nem tudunk. A kommunizmus soha nem fogadta el, és ennek bátran hangot is adott, tudva azt, hogy Rákosiék ezt nem hagyják megtorlatlanul. Nem is hagyták karácsonyán vonszolták el 74 éves édesanyja mellől a hírhedt Andrássy út 60-ba, ahol kezdetét vette a kereszténység és a magyarság egyik legnagyszerűbb vértanújának kálváriája. Hogy a koholt vádak beismerésére késztessék, embertelen kínzások sorozatának vetették alá, de megtörni nem tudták. Kínzásainak részleteiről nem beszélt szívesen. - Egy férfi nem beszél ezekről mondta. Nem hogy a jellemét, a férfi büszkeségét sem tudták megtörni. Az 1956-os forradalom leverése után, hogy megideologizálják a szovjet csapatok behívását, azt az otromba hazugságot hangoztatták, hogy Mindszenti vissza akarta állítani a nagybirtok-rendszert. Nem igaz! A II. világháború előttről fennmaradt dokumentumok igazolják, hogy nem is volt híve a nagybirtok-rendszernek. Az 1956-ban történő szabadulása után 15 évet töltött az Amerikai Követségen, majd 1971-ben hagyhatta el az országot.

16 16 Vallásában, hitében szent, tisztében kérlelhetetlenül következetes, jellemében igazi férfi, szívében hazáját szerető magyar volt. Emlékezz rá tisztelettel utókor! g.) Dr. Tóbiás János: Jelzőtáblák és jelzők metamorfózisa címmel elmondja, a téma nem ismeretlen a hallgatóság előtt, mégis indokoltnak látja a kérdést előhozni. Megjegyzi, nem mások bosszantása a célja, hanem az, hogy egy olyan témát vegyen elő, ami nagyon sok embert foglalkoztat, amely ügyben több levelet kap bizonyára a többi belvárosi képviselőhöz hasonlóan -, ami számos egyéb probléma mellett komolyan foglalkoztatja Pécs város lakosságát. Nem tudja, a város vezetői és a témában érintett felelős ügyintézők mennyit közlekednek járművel és gyalog a belvárosban, és milyenek a tapasztalataik. Mert a belvárosiak természetesen jól ismernek minden kanyart, szögletet, aszfaltegyenetlenséget, bokatörés-veszélyes mélyedést, féltengelytörő huppanót. Mérgelődnek is eleget. Dicsérik az Urat, némelykor meg az urakat is. Nem tudni, a József utcát miért kerülik el mindig a komolyabb útjavítások. Sok a kátyú, alattomos mélyedés, amelyekben megáll az esővíz. A közlekedő autók a frissen festett házakra felverik a vizet, bekoszolva, csúnyává téve. Sokat gondolkodnak a József utcai lakók: mi ez, talán valami átok? Szándékosság nem lehet, mert a Szent Mór utcától a Papnövelde utcáig, a Vak-Bottyántól a Perczel utcáig széles e belvárosban csak egy-két szerencsésebb utca van, amelyik burkolatot kapott. A töredezett kövezetű utcák lakói irigykednek, de csak mérsékelten. Hiszen már az is öröm, hogy a várost látogató turisták legalább nem minden utcában kockáztatják a bokarándulást. A várfal északi oldalán, az Aradi vértanúk útján külön szerencsejáték lehetőséget adnak a keresztirányú bakhátak. Lehet tippelni, hogy ugyan melyiken ugrik nagyobbat a kocsi, és melyik napszakban kerül sor a tengelytörésre. Ámde most már félre az állandó kötözködéssel, bírálgatással, a hibák folyamatos felemlegetésével, észre kell venni a dolgok pozitív oldalait is. Az útjavítások milliárdos tételt jelentenének a városnak, és ez az összeg bizonyára átmenetileg nem áll rendelkezésre. Ezt tudomásul kell venni megértőleg. Ezt meg is teszik. Akadt azonban egy érdekes pozitív élmény. Egy baráti jóindulatú figyelmeztetés, egy kedves emlékeztetés, amelyet komoly figyelmességnek kellett venni. A Mohácsi úton kihelyezett tábla szövege a következő volt: Úthibák! Ezt a táblát nyugodtan ki lehetne tenni minden egyes Pécs határát jelző tábla mellé. A valós tényállást bizonyító eljárásban kiderülne, komoly a figyelmeztetés. Néhány évvel ezelőtt, amikor még a jelenleginél is gyakoribbak voltak a felvonóhibák, az itt megforduló német turisták helytelenítették, miért kell a magyaroknak a régi, jól bevált neveket megváltoztatni. Kérdésükre azt válaszolták, hogy a közismert lift nevet miért használják újabban úgy, hogy nem működik. A maga részéről bízik abban, hogy lesznek komoly útjavítások, és a hevenyészett foltozgatások után egy-két héttel nem kell 4-5 kilós

17 17 aszfaltdarabokat félredobálniuk. Különösen hisz abban, hogy Pécs város neve Pécs marad, és még véletlenül sem lesz belőle Úthibák. Sokkal szebbnek tart egy olyan elnevezést, mint: Virágos Kaposvár, mint Pécs az úthibás. A belvárosi lakosok nagyon kérik a város vezetését, tegyenek valamit ezen ügyekben. Papp Gábor: kétségtelen, kevés pénz áll a Közüzemi Rt. rendelkezésére ezen munkák elvégzésére, és nagyon kevés helyre jutnak el. Arra hívja fel a Közüzemi Rt. figyelmét, hogy ahová már eljutnak, illetve a kiadott alvállalkozón keresztül eljut a város és készül kátyúzás mert azért van ilyen a városban, pl. nemrég választókerülete É-i részén, Daindolban, a Mecsek hegység igen meredek utcáiban -, ott törekedjenek a jó minőségű munka elvégzésére. Kéri a Közüzemi Rt-t, hogy ezeknek a munkáknak az átvételénél a minőségellenőrzésre komoly hangsúlyt fektessenek, és ha már pénzt költenek rá, akkor legalább a lyukakat tisztességesen kátyúzzák ki, s ne az legyen, hogy az első tavaszi zápor, vagy májusi eső kimossa ezeket az aszfalttömedékeléseket. Megemlíti pl., hogy a 23-as busz végállomásánál igen nagy tömegben gyűlik össze az aszfalt. h.) Sík László Lajos: Felejtsünk, vagy emlékezzünk, javaslat a leendő Czinderi tömbben emlékhely létesítésére címmel teszi meg hozzászólását: Már többször feltette magának e kérdést, amikor megemlékezéseket hallott, vagy olvasott, politikai, illetve jelentős gazdasági eseményekről: felejtsünk, vagy emlékezzünk? Mivel korunkban a politikai eseményekkel kapcsolatosan az utóbbi divatos megoldás, reméli egy gazdasági tevékenységre való visszaemlékezés nem ad alapot megkövezésére, de ha igen, akkor vállalja. Úgy gondolja, e körben nem vitatható, hogy Pécs városa a múlt és jelen régió vezető települése, mert e vidék mindenkori igazgatási, közlekedési, kulturális, vallási központja, amelynek gazdasági életében történt jelentős változás és fejlődésében felgyorsulás egybeesett a szénbányászat kialakításával, nagy mértékben annak köszönhető, hogy a XIX. század első felében a 15 ezer lelket számláló városból a századfordulóra 40 ezer, napjainkig pedig 160 ezer fős nagyvárossá nőtte ki magát. Az 1850-es évektől a bányaüzemek mellett, a kor igényének megfelelő lakótelepeket, elemi iskolákat, templomot, sport- és kulturális létesítményeket, utakat, ivóvíz- és szennyvízcsatorna- közműhálózatot, világítási hálózatot létesített és tartott fenn a bányavállalat. Mindezek eredményeként Pécs a XIX. és a XX. században épült közintézményeinek az egyházi kulturális épületeiben, lakóházaiban, a belváros utcáinak köveiben benne van a bányászat haszna, a bányák által a városnak és az egyháznak fizetett bérleti díjak, a városnak és az államnak fizetett adópénzek, a pécsi kereskedőknek, iparosoknak a bányászok jövedelméből származó üzleti eredménye, és minden idők legnagyobb, az utóbbi fél évszázadban az ércbányászattal együtt megvalósított urbanizációs tevékenysége.

18 18 A bányászat másfél évszázados tevékenysége alatt nem lehet elégszer ismételni a szén- és ércbányászat együtt a városban, közvetlenül és közvetve új városrészeket, utakat, közműveket létesített és tartott fenn anélkül, hogy a bennük élő lakók, illetve használók tudták volna, hogy mindez a bányászatnak köszönhető. Most, amikor a Pécsi földalatti bányászat már megszűnt, a külszíni pedig hamarosan megszűnik, lakossági és civil szervezeti megkeresés és támogatás meggyőzte arról, hogy indokolt lenne a város fejlődését másfél évszázadon keresztül elősegítő iparágnak nem csak periférikus ipari tárgyi emlékhelyeket fenntartani, hanem a városközpont közelébe egy méltó helyen és javasolja a Czinderi tömbben létesítendő közparkot művészi igényű, egyszerű, méltó emlékművet állítani, hogy a régió minden idők legnagyobb gazdasági tevékenységére, a pécsi bányászatra Pécs város lakossága emlékezzen. A Czinderi tömböt azon megfontolásból javasolja, mert területileg közel egyenlő távolságra van a két jellemző bányaterülettől, mert nevében is található kapcsolódás, hiszen az első pécsi bánya, a László táró tulajdonosa Czinderi László volt, mert a folyamatba helyezett Czinderi tömb rendezésénél, annak rrt. készítése során a tervbe beépíthető elfogadás után a javaslat. Jelen felszólalását nemcsak figyelemfelkeltésnek szánta. Ajánlja az illetékes főosztályok és bizottságok érdemi döntéselőkészítő feladatainak sorába, remélve, hogy e javaslattal nemcsak az történik, amit a bányászok a himnuszukban énekelnek, hogy ha majd a földön végóráinkat éljük, Isten kezében életünk, ő majd megsegít, reméljük hanem egy civil kezdeményezés, mint erkölcsi és anyagi támogatással a végleges bányabezárás előtt megvalósul. Papp Béla: egyetért azzal, hogy ez a gazdasági tevékenység legalább emlékmű szintjén megörökítésre szorul. Úgy gondolja, egy ilyen felszólalásra nem lehet azonnal rögtönözve nekimenni a dolognak, hiszen a kérdés eléggé komplex. Észrevételével reméli, nem sérti azoknak az érzületeit, akik a bányához kötődnek, a Czinderi utca a pécsiek emlékezetében egy más, még a bányászatnál is régebbi üzletághoz kapcsolódik. Ezért nem tudja, szerencsés-e a helykijelölés, azonban a bányász emlékek megőrzését támogatja. Több napirend előtt felszólalás nem lévén tisztségviselői beszámoló keretében elmondja, hogy április 28-án Fellbachban járt, a testvérváros meghívására, 35 fős pécsi ifjúsági sportdelegációt kísért. A gyerekek ottani szereplése rendkívül sikeres volt. Ami megnyerő volt számára, hogy viselkedésükkel, magatartásukkal kivívták a helyiek és a többi csapat szimpátiáját. Megemlíti továbbá, hogy Fellbach városától két iskola sportszer-adományt kapott. Visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

19 19 Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztatást ad a április 27-i közgyűlés zárt ülésén hozott határozatokról. Napirend tárgyalása: 1.) Beszámoló a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett a beszámolót elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 215/2000. (05.11.) sz. határozata beszámoló a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A Közgyűlés Dr. Toller László polgármester előterjesztését megtárgyalta és a Város és Környezetfejlesztési Bizottság 44., 46/2000. (04.05.) sz., a Közlekedési és Kommunális Bizottság 47/2000. (04.11.) sz., a Költségvetési Bizottság 34/2000. (04.12.) sz., a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 38., 39., 40., 41/2000. (04.11.) sz, a 46., 47., 48/2000. (04.18.) sz., az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság 62., 63., 64/2000. (04.05.) sz. és a 72/2000. (04.12.) sz. átruházott hatáskörben hozott döntéseit tudomásul veszi. Kapják: Dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Kukai András, Soó László, Kablár János bizottsági elnök, Fratanolo János mb. bizottsági elnök 2.) A távhőszolgáltatásról szóló 35/1999. ( ) sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Kukai András és Gonda Tibor bizottsági elnökök Kukai András: a távhőtörvény alapján a tavalyi év során a testület elfogadta 35/1999. (10.05.) sz. önkormányzati rendeletét, amely egységes szerkezetbe foglalja a távhővel kapcsolatos szolgáltatásaikat. Jelen esetben nem történik más, csupán az 56/2000. ( ) sz. önkormányzati határozatban

20 20 foglaltakat próbálják ezen módosító indítvánnyal, az áralkalmazási feltételek kiegészítéseképpen a 35/1999. (10.05.) sz. rendeletbe beépíteni. Kéri a testületet, hogy ezt a módosító javaslatot, mint magasabb rendű jogszabály és a korábban elfogadott önkormányzati határozat alapján előírt programot fogadják el. Dr. Toller László: Horváth Zoltán képviselő írásos módosító indítványáról kérdezi a bizottsági elnök úr álláspontját. Kukai András: a korábban elfogadott önkormányzati határozat szindikátusi szerződésébe az indítványban megfogalmazottak beépítésre kerültek és a testület elfogadta a programot. A bizottság nem tárgyalta meg a módosító indítványt, így azt nem tudja befogadni. Horváth Zoltán: az SZDSZ részéről nem támogatták a szindikátusi szerződés aláírását. A hivatkozott rész is ennek a szerződésnek az elemét képezte. Ennek ellenére meg tudják szavazni az előterjesztést, amennyiben az utolsó bekezdés elmaradna, amely az árképzésről és annak egy bizonyos eleméről szól, és így hangzik: Mint minden árkalkulációnál eseti árképző elemként kell figyelembe venni a fogyasztók PÉTÁV-val szembeni tartozásának az előző árkorrekció óta bekövetkezett növekedését. E költségtényezőt akkor is érvényesíteni kell az árban, ha ennek következtében az új átlagár-növekedés mértéke meghaladja a fogyasztói infláció nagyságát. Véleménye, ha a közgyűlés elfogadja az imént idézetteket, az azt jelentené, ha február 24-ét követően növekszik a kintlévőség a társaságnál, akkor ezt a növekedést azokkal fizettetnék meg, akik egyébként rendesen fizetik a PÉTÁV díjakat. Ezt elfogadhatatlannak tartják. A kintlévőség-növekedés okozhat problémát, amit azonban nem ilyen módon kellene megoldani, hanem elsősorban a cégnél intézkedéseket tenni a kintlévőségek növekedésének megakadályozására. Információi szerint a kintlévőségek nagy része az önkormányzati bérlakások bérlőinek nemfizetése következtében állt elő, illetve növekszik. Éppen ezért semmiképpen nem értenek egyet azzal, hogy ezt a növekményt a rendesen fizető polgárok terhére oldják meg. Ismétli, a melléklet utolsó bekezdésének elhagyásával támogatják az előterjesztést, ellenkező esetben nem. Dr. Toller László: szeretné, ha az előterjesztést támogatnák. A módosító indítvány két részből áll: az egyik, a korábban elfogadott szindikátusi szerződés ellenében megy. Az ügyészségi észrevételek alapján világos az is, hogy önálló árrendeletet kell alkotni annak érdekében, hogy ez a szindikátusi szerződés, illetve az egész közös társaság működése normális mederben történjen. Amennyiben az árképzést elkezdik újra vitatni, akkor nem biztos, hogy el tudják fogadni az árrendeletet, ami pedig a PÉTÁV működőképességét veszélyezteti. Véleménye, hogy a Horváth képviselő által felvetett problémák az árképzésen kívüli tényezőkkel is megoldhatók, hiszen a kintlévőségek behajtását markánsabban kellene megoldani, pl. a jelzálogjogok jelentősebb érvényesítésével. Ez esetben nem a kintlévőség korrekciós elemként történő