Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének február 26- i üléséről.

Átírás

1 I /1998. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének február 26- i üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János k é p v i s e l ő k. Távollévő képviselők: Kerényi János, dr. Szabó László. Jelen vannak továbbá: dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Fischer Frigyesné Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Dán Tibor sajtóreferens, Maczekó Károly Számvevőszék, Albert Pál Közüzemi Rt. képviselője, Bebesi Jenő tűzoltóparancsnok, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Gömöry János főépítész, dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Bagoly Attila irodavezetők, Balázsné Donáth Aranka, Zalán László irodavezető helyettes, Csíkné Bock Márta GESZ vezetője, dr. Varga-Pál Józsefné Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység vezetője, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Lábady Imre referens, Marcz Róbert Sportcsoport vezetője, dr. Dunai Imre Új Dunántúli Napló, Szíjártó Ildikó a Városi TV képviseletében.

2 2 Dr. Páva Zsolt: köszönti a megjelenteket. Az ülést 9.00 órakor megnyitja. A testület az ülés kezdetén jelenlévő 38 képviselővel határozatképes. Megkérdezi, a kiküldött napirendhez képest kinek van indítványa? Papp Béla: kéri napirendre venni a "Füzes dűlő részletes rendezési terve", valamint a "Rózsadomb" szabályozási tervének módosítása" című előterjesztések tárgyalását. Dr. Kékes Ferenc: kéri napirendre venni az "Elővásárlási jog gyakorlása című" kiosztott előterjesztést. Megjegyzi, a határidő miatt vált sürgőssé a téma tárgyalása. Dr. Romváry Ferenc: napirend előtt kér szót, kertvárosi csendháborítás ügyében. Troska Gyula: kéri napirendre venni a "Pedagógiai programok jóváhagyása" tárgyú előterjesztést. Indítványozza, - az ügy fontosságára való tekintettel - hogy a költségvetést követően tárgyalja a testület. Dr. Faragó László: kéri polgármester urat - mint előterjesztőt -, hogy a költségvetés tárgyalását vegye le a napirendről, mert nem volt megfelelően előkészítve és egyeztetve. A bizottságok, illetve bizottsági elnökök nem tudtak róla, mi kerül a költségvetési javaslatba, így súlyos hibákat és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Baumgartner Sándor: kéri napirendre venni az Egyesített Egészségügyi Intézmények Népjóléti Minisztériumhoz benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos előterjesztést. Kérése továbbá, amennyiben a költségvetés elfogadásra kerülne, utána tárgyalják, mert a pályázat benyújtásának határideje február 28. Holnap mindenképpen el kellene juttatni a minisztériumba. Körömi Attila: tájékoztat arról, hogy az 5. napirendi pont - Pécs Megyei Jogú Város és intézményei évi biztosítási szerződéseinek vizsgálata - zárt ülésen történő tárgyalását kéri az érintett bróker cég képviselője, mivel véleménye szerint a cég gazdasági és üzleti kapcsolatait érinti. Megjegyzi, a törvény szerint aki személyében érintett, ilyen kezdeményezést tehet, és a testület dönti el, hogy ennek helyt ad, vagy sem, azonban személy szerint nem javasolja. Napirend előtt kér szót a városházi sikkasztási ügy új fejleményéről. Megemlíti továbbá, hogy támogatja Faragó képviselő úr indítványát. Tillai Aurél: napirend előtt kér szót a Szabadságharc ünnepi évfordulója kapcsán. Golob Ferenc: kérdése, hogy alpolgármester úr által napirendre kért két területrendezési ügy előterjesztése hol van? Papp Béla: jelezte, hogy kiosztásos anyag lesz.

3 3 Dr. Páva Zsolt: tájékoztatásul elmondja, a József A. utcai ingatlan hasznosítása című előterjesztés a Táblabíróság elhelyezésével összefüggő alternatívákat tartalmazza. Mischinger István: Faragó képviselő úr indítványát támogatják a kisebbségek részéről, ugyanis nem vonták be a költségvetés előkészítésébe. Megjegyzi, nemcsak pécsi, hanem nemzetközi vonzata is lehet, ezért kérik a költségvetés tárgyalásának elhalasztását. Dr. Kékes Ferenc: kéri napirendre venni - zárt ülésen történő tárgyalással - "Pécs Megyei Jogú Város Sajtódíjának adományozása" tárgyú előterjesztést. Dr. Gyurok János: napirend előtt kíván szólni a kisebbségi jogok megvalósulásáról. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az elhangzott indítványokról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület: "Füzes-dűlő részletes rendezési terve" című előterjesztést 31 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett, "Rózsadomb szabályozási terve módosítása" tárgyú előterjesztést 29 igen szavazattal, 7 tartózkodással, "Elővásárlási jog gyakorlása" című előterjesztést 35 igen szavazattal, 1 tartózkodással, "Pécs Megyei Jogú Város Sajtódíjának adományozása" tárgyú előterjesztést 37 egybehangzó igen szavazattal napirendre vette. zárt ülésen történő tárgyalását 33 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Romváry Ferenc napirend előtti felszólalását 35 igen szavazattal elfogadta. A "Pedagógiai programok jóváhagyása" című előterjesztést 35 igen szavazattal napirendre vette, a költségvetést követően történő tárgyalását 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények pályázatának tárgyalását 36 igen szavazattal, 2 tartózkodással napirendre vette, 3. Napirendi pontként történő tárgyalását 34 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Az 5. napirendi pont - Pécs Megyei Jogú Város és intézményei évi biztosítási szerződéseinek vizsgálata - zárt ülésen történő tárgyalását 26 igen, 9 nem szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta. Körömi Attila napirend előtti felszólalását 26 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett, Tillai Aurél napirend előtti felszólalását 36 egybehangzó igen szavazattal, Dr. Gyurok János napirend előtti felszólalását 34 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

4 4 Dr. Páva Zsolt: a költségvetés tárgyalásának levételét három képviselő indítványozta. Megjegyzi azonban, igen komplikált helyzet állt elő; különböző indítványok hangzottak el, továbbá több, írásban benyújtott módosító indítványt is kaptak a képviselők, ezért úgy gondolja, a mai napon nem tudják megtárgyalni a költségvetést. Javasolja, kezdjék meg e napirendi pont tárgyalását, és a közben felvetett kifogásokat, hiányosságokat vitassák meg, majd ha úgy adódik folytatják egy másik alkalommal. Abban az esetben, ha olyan bonyolulttá válik a helyzet, van mód a vita elnapolására. Ismételten kéri, tárgyalják a mai napon a költségvetést. Szavazást kér a József A. u. 10. sz. alatti ingatlan ügyének napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Zárt ülésen történő tárgyalását 27 igen, 2 nem szavazattal, 8 tartózkodással elfogadta. Dr. Pozsárkó István: felhívja levezető elnök úr figyelmét, két képviselő részéről hangzott el javaslat a költségvetés tárgyalásának levételét illetően. Úgy gondolja, meg kellene szavaztatni. Körömi Attila: úgy értelmezte, Faragó képviselő úr kérte polgármester urat, hogy előterjesztő jogán vegye le a napirendről. Ez nem ügyrendi javaslat volt, azonban megteheti a vita elején, és akkor szavazni kell róla. Dr. Páva Zsolt: jogos volt aljegyző úr megjegyzése, de miután kérésként hangzott el, nem szavaznak. A kiegészített, teljes napirendről kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 29 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a kiegészített napirendet elfogadta. A képviselőtestület az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Romváry Ferenc: Éva utcai üzlet működése b.) Körömi Attila: c.) Tillai Aurél: Közüzemi Rt-nél belső vizsgálat kérése március 15-e ünnepi évfordulója

5 5 Gyurok János: kisebbségi jogok megvalósulása Tisztségviselői beszámolók: a.) Dr. Páva Zsolt: b.) Papp Béla: Zsolnay Gyár Rt. ajánlata ( díszkút elhelyezése a Városháza épületében ) tömegközlekedési sztrájk 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetési rendelet-tervezete 2.) Népjóléti Minisztériumhoz benyújtandó pályázatok 3.) Pedagógiai programok jóváhagyása 4.) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 54/1997. (11.01.) sz. rendelettel módosított 23/1997. (04.25.) sz. önkormányzati rendelet módosítása 5.) Az Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatói pályázata 6.) A Pécsi Városi Sportlétesítmények Igazgatósága igazgatója, Tóth László közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 7.) Füzes dűlő részletes rendezési terve 8.) Rózsadomb - az évi 37. sz. Ör. által jóváhagyott- szabályozási tervének módosítása 9.) Pécs Megyei Jogú Város távoktatással összefüggő feladatvállalása 10.) Pedagógiai Intézettel megkötendő megbízási szerződés (pedagógiai programok szakértői véleményezése) 11.) Térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és azok térítési módja 12.) Ifjúsági fogorvosi praxis kiválása 13.) Megbízási szerződés módosítása 14.) Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása 15.) Beszámoló az évi ellenőrzési ütemterv teljesítéséről 16.) Elővásárlási jog gyakorlása

6 6 A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, kazetta. Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I /1998.sz. alatt: 1.) Vilutyte Jolanta és férje lakásbérleti szerződése 2.) Király Zoltán lakásvásárlási kérelme 3.) Kollár Józsefné lakásfenntartási támogatása 4.) Ifj. Boják Márton ápolási díj ügye 5.) Pécs Megyei Jogú Város és intézményei évi biztosítási szerződéseinek vizsgálata 6.) József A. u. 10. sz. ingatlan hasznosítása 7.) Pécs Megyei Jogú Város Sajtódíjának adományozása Staub Ernő: megjegyzi, Faragó képviselő úr részéről valóban kérés hangzott el, Mischinger képviselő úr azonban javasolta a költségvetés levételét a napirendről, és nem a polgármester urat kérte. Úgy véli, erről szavazni kellett volna. Dr. Páva Zsolt: kéri Mischinger képviselő urat, ismételje meg a felvetését. Mischinger István: úgy véli, időszerűtlenné vált, de továbbra is ragaszkodik a napirendi pont levételéhez, mert meg kellett volna tárgyalni a kisebbségekkel. Dr. Páva Zsolt: ez esetben kéri a testület döntését a költségvetés tárgyalásának napirendről történő levételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 13 igen, 24 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elvetette az ügyrendi javaslatot. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Romváry Ferenc: elmondja, választókörzetében az Éva utca környéki lakók, és közös képviselők kérték fel, hogy tegye szóvá a következőket: A piros ÁBC mellett, a diszkont üzlettel szemben van egy éjjel-nappal üzemelő bolt, ahol főleg a tavaszi-őszi időszakban a késői órákban többnyire italt vásárolnak, hangoskodnak, zavarják a lakók nyugalmát, akik több levelet írtak ez ügyben jegyző úrhoz. Fordultak már a Rendőrséghez is, de nem történt semmi intézkedés. Nem tudja, mi a

7 7 megoldás, de úgy véli, valami módon korlátozni kellene a bolt nyitva tartását éppen azért, mert éjszakai italárusítóvá vált. b.) Körömi Attila: emlékeztet arra, az előző Közgyűlésen, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság indítványát, - miszerint a városházi sikkasztási ügyben - miután a Városháza dolgozói nyilatkoztak, hogy a fiktív számlákat kibocsátó cégeknél nincs érdekeltségük - javasolta, nyilatkozzanak a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cégek dolgozói is a gyanú eloszlatása érdekében. Így korrekten lehet rendezni, nem a Városházának kell utánajárni, ki, melyik társaságban érintett. Ezt annak idején Kékes Ferenc MSZP frakcióvezető javaslatára a testület elvetette. Maradt a képviselők nyilatkozata, ő is megtette, eljuttatja a Jegyzői Irodához, nem érintett egyetlen cégben sem. Sokan nézték a TV-közvetítést, amely után két választópolgár - név nélkül - megkereste telefonon, bemondta három cég nevét, és azt is, kik lesznek érintettek ez ügyben. Felhívták a figyelmét, nézze meg a nyilvános CÉGINFO-t. Információjuk igaz volt, a Közüzemi Rt. egyik középvezetője ,- Ft értékű 3 db fiktív számlát bocsátott ki. Ez csak a szúrópróbaszerű ellenőrzés eredménye. Kéri polgármester urat, mindenféle szempont mérlegelése nélkül - mint ahogy tette 1995-ben a Közüzemi Rt. előző vezetője esetében - kérje fel az Igazgató Tanács elnökét, hogy a részvénytársaságnál rendeljenek el azonnali belső vizsgálatot még a mai napon. Dr. Páva Zsolt: természetesen a felvetést megvizsgálja, belátása szerint fog dönteni ez ügyben. c.) Tillai Aurél: a napokban a parlamentben "Magyarország 2000." címszó alatt külföldön élő magyarok, tudósok, művészek, professzorok találkoztak, hogy tanácsot adjanak, segítsék a magyar közéletet, tudományt. Úgy véli, akik eljöttek, nem hivatali kötelezettségből, hanem hazafiúi lelkesedésből tették. Hazafiak azonban itthon is vannak. Meggyőződése, hogy a Közgyűlés tagjainak 90 %-a felteszi március 15-én a kokárdát. E szimbólumnak azonban nemcsak külső jelentése van, hanem a 150. évforduló méltó megünneplését kívánja a társadalom. A Kulturális Bizottság ezért bizonyos összeget gondolt a pécsi megemlékezések, ünnepségek különböző rendezvényeinek céljaira. Megemlíti, 22 rendezvény lesz, amely eltér a korábbi hagyománytól - felvonulás, illetve a Kossuth téren, 48-as téren megrendezendő ünnepi megemlékezés -, hiszen a 150. év jelentős évforduló. E rendezvények nagy része pénzigényes, meghívókat, plakátokat kell készíteni, termeket bérelni. A Kulturális Bizottság által beállított összeget minden megfontolás nélkül eltörölték. Úgy véli, a rendezvények az idegenforgalom számára is jelentősek lehetnek, talán még pénzt is hozhatnak a városnak. Legalább gesztusként, a kért összeg 1/4 részét meg kellett volna szavazni, mert a város költségvetése szempontjából jelentéktelen összeg ahhoz, hogy a nehéz helyzetre hivatkozással mindenféle ünnepségtől tartózkodniuk kellene. Úgy véli, rendkívül rossz üzenet a polgárság felé; mely azt jelzi, hogy nem érdekli őket a - mindannyiuk számára oly jelentős - 48-as forradalom, nem érdekes a szabadságharc. A korábbi hétköznapi Közgyűlések alkalmával

8 8 szerényebb évfordulóknál is Rajczi Péter, vagy Balikó Zoltán mondott beszédet, megfogalmazva mindazt, amit a Közgyűlés tagjai éreztek. Kéri képviselőtársait, jelezzék a polgárok felé, hogy számukra fontos ez az ünnep, és legalább egy minimális összeget biztosítsanak a 22 rendezvény lebonyolításához. Amelyik nemzetnek nincsen múltja, annak jövője sincs, akiknek nincsen ünnepük, azoknak csak hétköznapjaik vannak, akiknek csak hétköznapjaik vannak, azoknak élete puszta robotból áll. Kéri a Közgyűlés segítségét, ne kelljen újabb 50 évet várni, hogy a szabadságharcot méltóképpen meg tudják ünnepelni. Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, - függetlenül a hiányolt összeggel kapcsolatos felvetéstől - a város vezetői korábban egyeztettek az ügyben. A kerek évfordulóra tekintettel úgy ítélték meg, az elmúlt éveknél mindenképpen ünnepélyesebb megemlékezést lenne indokolt tartani. Ennek következtében egy elég színvonalas program állt össze, melyről kiadvány készül az események ismertetése céljából. Példaként említi, az ünnep estéjén díszelőadás keretében mutatják be a Hunyadi László című operát a Nemzeti Színházban, továbbá lesznek különböző megemlékezések. Dr. Ujvári Jenő: kiegészítésként elmondja, a Kulturális Bizottság is foglalkozott az ünneppel. Igen színvonalas, több napra kiterjedő megemlékezést terveznek. Megemlíti, egyik új eleme egy közös emlékülés a Megyei Közgyűléssel a Papnövelde utcai megyei díszteremben, amely az ünnep kezdete lenne. Egy pécsi akadémikus mond ünnepi beszédet és a két Kulturális Központ megfelelő műsorral szerepel. Ezt követően lesz a hagyományoknak megfelelően a 48-as téri koszorúzás, ahol polgármester úr mond beszédet, illetve fáklyás felvonulás, a Kossuth téri koszorúzás, majd este a Hunyadi László című opera megtekintése. E rendezvények pénzügyi fedezete a költségvetési tárgyalások függvénye. A Közgyűlés pontosan fog értesülni a teljes programról, a műsorfüzet elkészülte után. Dr. Kunszt Márta: egy információval egészíti ki az elmondottakat; a Hunyadi László díszelőadására a Színház igazgatósága mindenkit szeretettel vár a képviselők közül is, ezért kéri, jelezzék a részvételi szándékukat. d.) Dr. Gyurok János: elmondja, az évi nemzetiségi törvény egyeztetési kötelezettséget ír elő a települési önkormányzatnak a kisebbségi önkormányzatokkal minden olyan ügyben, amely a kisebbségek oktatását, művelődését illeti. Két iskola esetében - a Miroslav Krleza Horvát Iskola, és a Felsővámház úti Általános Iskola - azonban nem történt meg. Ezért amennyiben a testület jogszerűen kíván eljárni, ezt az ügyet ma nem lehetne érdemben tárgyalni. Tisztségviselői beszámolók: a.) Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, a Zsolnay Gyár megkereste az Önkormányzatot, és felajánlotta, hogy a Városháza épületében, a bejárattal szemközti ablakívben egy dísz kutat helyeznének el, igen nagy

9 9 kedvezménnyel - mélyen az ár alatt - 3,9 M Ft-ért. Kéri a Kulturális Bizottságot, tárgyalja meg. Dr. Páva Zsolt: ezúton gratulál a PVSK női kosárlabda csapatának, akik - Sopronban drámai körülmények között - megnyerték a Magyar Kupát. b.) Papp Béla: a városi tömegközlekedésben kialakult sztrájk helyzettel kapcsolatban - figyelemmel kísérve a történteket - elmondja, úgy érzékelte, hogy a dolgozók részéről a céggel való azonosulás nem alakult ki. Határozott bérharc folyik a társaság nehéz gazdasági helyzetében. Úgy érzi, a dolgozóknak több empátiával kellene rendelkezniük. Megjegyzi, miközben Magyarország egyre inkább a piacgazdaságra törekszik, szembetűnő az a jelenség, hogy fokozottan ragaszkodnak az emberek az alapbérhez, és kevésbé hajlandók elfogadni a teljesítményhez, illetve a minőséghez kötődő bérezést. Megköszöni Kékes képviselő úr közreműködését a békéltetésben. Dr. Páva Zsolt: mivel néhány ügyben nem sikerült lezárni az egyeztetést a költségvetés vonatkozásában, 15 perces szünetet rendel el. Az ülés órakor folytatódik. 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetési rendelet-tervezete Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: a város kedvezőtlen helyzete tükröződik a költségvetés tervezetében is. Megjegyzi, nagyon látványos kiegészítő táblázatokkal felszerelt, mindenki számára közérthető anyagot kaptak. Ezért köszönet és dicséret illeti az előkészítő irodát. A másik pozitívum, hogy a nullbázisú tervezés majdnem sikeresen megvalósult, amely az eddigi gyakorlathoz mindenképpen pozitív elmozdulás. Elmondja, a múlt év decemberében, és az év elején sokkal optimistább volt, mert abban az időszakban határoztak Pécs város költségvetési koncepciójáról, melyet a Közgyűlés viszonylag nagy többséggel fogadott el. Olyan megoldásokat és javaslatokat tartalmazott, amely arra engedett következtetni, hogy a költségvetés gyakorlati megvalósulása követni fogja. Ez azonban nagyon kismértékben valósult meg, hiszen a költségvetés egészében az elvárások nem jelennek meg. Sőt az elvárásokat - azaz a költségvetés helyzete idén ne romoljon 1997-hez képest - figyelembe véve, megállapítható, hogy a költségvetés állapota évhez képest tovább romlik. Kérdés, meddig lehet ilyen formában a költségvetést maguk előtt görgetni? A másik, hogy ez a Közgyűlés négy év után milyen állapotban, milyen mozgástérrel képes átadni az idén belépő új Közgyűlésnek a város vagyonát? Ez olyan morális felelősséget jelent, amelyen el kell gondolkodniuk.

10 10 Módosító indítványt kíván tenni, igazodva a szakértői véleményhez, amely három területen látott lehetőséget a költségvetés helyzetének javítására. Az első javaslat, hogy az önkormányzat beszerzéseit a különböző beszállítóktól - az összes intézménnyel együtt végezze - a különböző cikkek és felhasználható javak vonatkozásában, mely kb. 20 %-os árcsökkenést jelenthet. Bruttó összegben, éves szinten 100 M Ft. Ezen túl az intézményi költségvetés csökkentése lenne szükséges, valamint a működő gazdasági társaságoktól nagyobb tőkebevonást, részarányt kell átvenni az önkormányzati költségvetés javára. Az első és harmadikként említett területen az előkészítő munka elindult. Megemlíti, a javaslat 288 M Ft megtakarítást irányoz elő. Átlagosan 4,5 %- kal csökkenti a költségvetést, vannak intézmények, ahol több, van ahol kevesebb. Nem érinti azonban a szociális intézmények egészét, a két működő színházat és a Tűzoltóságot. A többi területen ez a javaslat - ha elfogadja a Közgyűlés - életbe lépne. Úgy véli, ha a 288 M Ft-hoz a Polgármesteri Hivatal részéről is társulna hasonló arányú csökkentés, ez kb. 350 M Ft-ot tenne ki, melyhez járulhatna az elsőként említett 100 M Ft-os beszerzésből eredő megtakarítás. A Polgármesteri Hivatal így 450 M Ft-ot tudna megtakarítani. Ezzel az összeggel csökkenne a hitelfelvételi kényszer. Több okból is jó lenne; az első lépést megtennék abba az irányba, hogy az önkormányzat költségvetése stabilizálódjon, egyúttal az említett morális szempontoknak is eleget kíván tenni, hiszen ezzel elérhető, hogy az új Közgyűlés mozgástere a költségvetés tekintetében bővüljön. Kéri a Közgyűlést, hogy a felsorolt indokok alapján javaslatát, és módosító indítványát fogadja el. Tájékoztat arról, hogy a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően a költségvetést véleményezte a könyvvizsgáló, melynek záró mondatát idézi: "Mindezek alapján a költségvetést tárgyalásra és elfogadásra alkalmasnak tartjuk." Javasolja, Molnár Tamás, a Költségvetési Bizottság elnöke tegye meg kiegészítéseit. Molnár Tamás: úgy véli, beszámolót kell adni a költségvetési koncepcióban foglaltak teljesüléséről. A koncepcióban 2-3 éve szereplő folyó kiadások folyó bevétellel finanszírozása és a rendkívüli kiadások rendkívüli bevételekkel való egyensúlyba hozása nehezen valósítható meg, teljesülése elmaradt. Az intézményrendszer átalakítását szolgáló feladatokról az érintett tisztségviselő számol be. A null bázison alapuló normatív feladat-finanszírozás munkafeladatát - amit a Közgyűlés megfogalmazott - részben sikerült már e költségvetés tervezésénél is teljesíteni, illetve végigvinni, különösen a dologi kiadások tekintetében. A feladat-finanszírozás oldaláról pedig a személyi bér és egyéb járulékok vonatkozásában részleges teljesülés történt, ahogy Buzás Gábor is megfogalmazta könyvvizsgálói véleményében.

11 11 A szakmai normarendszer, és a statisztikai jogszabály megalkotására - mely Pilaszanovich Iván és Modrovits Sándor felelőssége volt - a határidő részben lejárt. A 7.) pont polgármester úr javaslatával ( véleménye szerint ) részben érintkezik, - abban a formában, ahogy a költségvetési koncepcióban szerepelt -, nem volt teljesíthető. Valamilyen keretösszegeket állapított volna meg ágazatonként. Az osztálylétszámokról és indítható osztályokról szóló koncepcióban foglalt napirend teljesülését Troska Gyula bizottsági elnök úr már előirányozta a költségvetés tárgyalását követő napirendi pontként. A Közgyűlés szándékától függően teljesülni fog. A 8.) pont teljesülése: a megyei egyeztető fórumokon való kötelezettségvállalások tekintetében - úgy gondolja -, az ott résztvevő tisztségviselők nyilatkoznak. A kiosztott csomagban van egy ilyen módosító indítvány. Az intézmény - felújítási program folytatódik az előirányzat szerinti összeggel. Természetesen a pénzmaradványok ugyanezen célt szolgálják. A Polgármesteri Hivatal átlagos bérnövekménye, - melyet a koncepció úgy fogalmazott meg, hogy nem haladhatja meg a Kjt-ben foglalt közalkalmazottakra vonatkozó részt - teljesült. A koncepció 11.) pontja a belső szabályzat - árubeszerzés, karbantartás, egyéb koncentrált költségkímélő megrendelésekről - készülőben van két fázisban. Úgy véli, ez évben a teljes bevezetésére nem kerül sor. A 12.) pontról aljegyző úr köteles beszámolni, mely a külső szervekkel, társaságokkal, harmadik féllel együtt kötött megállapodások szabályozásának belső feltételrendszeréről szól. Kifejezetten hivatalvezetői feladat. A 13.) pont a fizetési határidő 1999-re való átütemezéséről ad feladatokat a beruházások vonatkozásában. Az egyeztetések részben megtörténtek, részben folyamatban vannak a kivitelezőkkel. A költségvetés készítőinek új beruházásokra való kötelezése: hogy csak akkor indíthatja meg, ha 100 %- ban költségvetésen kívüli forrásból teljesíthető. Ezt irányelvnek tekintették, jó példa erre a kökényi hulladéklerakó nagy beruházása, mely 100 %-ban lefedezett. A folyó beruházásokról, azok leállításáról, felfüggesztéséről az illetékes tisztségviselő fog beszámolni. A 14.) pont kimondja a többségi tulajdonú társaságok nagyobb arányú bevonását a költségvetés bevételeinél, melyet a Tulajdonosi és a Költségvetési Bizottság több fordulóban megtárgyalt az érintett társaságokkal. A megfelelő nyilatkozatokra felkérte polgármester urat, hogy a költséggazdálkodásban való hatékonyabb részvételt teljesítsék a társaságok, melyek vezetőinek felelős nyilatkozata többnyire rendelkezésükre állnak, és jegyzőkönyvi formában rögzítésre kerültek. A vagyonhasznosításból származó bevételek bevonása a jelzett mértékben megtörtént (zárt ülési bizottsági jegyzőkönyvek, költségvetés). A szolgáltató típusú társaságoknál nem ilyen metodikát követtek, hanem a működési támogatás megvonását alkalmazták. Egy társaság kivételével tartják a koncepcióban foglaltakat. Városüzemeltetési kiadások mérséklése érdekében a Közüzemi Rt vezetőségével - a költségvetési koncepciónak megfelelően - tárgyalásokat folytattak. A jelzett mérték, illetve egyik mellékletben szereplő feladat-

12 12 átvállalások bizonyítják, hogy a költségkímélő megoldást követték a költségvetés összeállításakor. Az adósságszolgálati terhek időbeli egyenletes ütemezésének témakörében Pilaszanovich Iván irodavezető úr ad tájékoztatást. A költségvetésnek vannak pozitívumai is; a gazdasági társaságok a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb arányban kerültek bevonásra a bevételi oldalon. Vannak vitatott tételek a bevételi összegben, azonban az összbevétel volumene jelentősen növekedett a korábbi évekhez viszonyítva, amit pozitívumként kell értékelnie; főként, ha figyelembe veszi, hogy - nem teljesen a kondícióiknak megfelelő teherviselő képességű társaságok esetében - tovább is növelhető. Van tartalék még a bevételi oldalon a helyi adók körében. Kizárólag a képviselőtestületen múlik, hogy mennyire érzi át a költségvetés kiadási kötelezettségét és ezzel együtt a bevételi túltervezés kényszerét, illetve milyen mértékben tartja meg a kedvezményeket a helyi adók körének szabályozásakor? Sokkal hosszabb a bevételi negatívumok jegyzéke, hiszen az ingatlanértékesítési előirányzatok teljesülésének bizonytalansága több eladásra tervezett ingatlan esetében - csak a Bajcsy laktanyát emeli ki - olyan bizonytalansági tényezőt épít be a tervezett előirányzatba, amit nem akar elhallgatni. Ki lehet mondani, hogy a 200 M Ft-os bizonytalanság fennáll. További nehézséget jelent, hogy ingatlan listát állítanak össze, és mintegy 500 M Ft-tal egyéb, banki konstrukcióban próbálják előértékesíteni, amely leginkább azért hátrányos, mert a következő években telített piaccal szembesíti az önkormányzatot. Ez azt eredményezheti, hogy nem tudnak ilyen nagyságrendű ingatlanértékesítési bevételt beállítani. Egyrészt, mert nem lesz ingatlan, másrészt nem lesz felvevőpiac. A rendszeresen áron alul történt értékesítés következményei az elmúlt évben is megmutatkoztak, mintegy diszkontált eladás történt az önkormányzat ingatlanaiból. Megerősíti polgármester úr kijelentését, miszerint a hitel majdnem maximális szinten van betervezve. Megjegyzi, már második éve kénytelenek egyes társaságaiktól osztalék előlegként beszedni a tulajdonképpen jövő évben esedékes összegeket. Ez egy technika, amivel kényszerhelyzetben élhet az önkormányzat, azonban nem segíti a társaságok pénzügyi egyensúlyát, gazdálkodásának biztonságát. Szükséges volt továbbá a pénzmaradványt is betervezésre ajánlani, mintegy 150 M Ft majdan keletkező szabad pénzmaradvány szerepel a költségvetésben, mint tervezett bevételi összeg. A Kjt. támogatás három évre elosztott összege is, - 70 M Ft - ez évben a legutolsó. Megemlíti, bár jó célra, - az intézményrendszer felújítási összegét, 120 M Ftot fedezte - de belső kölcsönként ismét igénybe kellett venniük a Lakás Alapot képező bevételeket. A negatív kiadási tendenciákból leginkább azt emelné ki, - bár némileg csökkent az összes közalkalmazotti létszám, körül van - hogy nem csökkent az intézményi kiadások aránya, amely a Kjt. szabályozás és egyéb

13 13 inflációs hatások következménye. Ezen belül legintenzívebben a bérjellegű kifizetések aránya nőtt. Sajnos, csak 14 % a beruházásokra, felhalmozásra fordítható összeget tudtak elkülöníteni a költségvetésből, amely két okból szomorú. Egyrészt aránya miatt, hiszen 86 % működési, folyó kiadás mellett ez nem egyensúlyban lévő városi költségvetésre utal; különösen, ha figyelembe veszi, hogy vagyonértékesítésből származó bevételeket használnak fel tartósan működési kiadásokra. Egyértelmű vagyonfelélést jelent. Azért sem szolgálja a város korrekt, kiegyensúlyozott hosszabb távú működését az ilyen mértékű beruházási arány, mert papírforma szerint vagyonnövekménnyel járnak. Ez a vagyon azonban nem mobil, főleg nem piacképes, tehát szamaritánus jellegű, városi ellátó szolgáltató típusú beruházásokról van szó, nem lehet kimutatni olyan üzleti hasznot, amely a későbbiekben a városnak bevétel- többletet eredményezne. Nem lehet növelni a hitelfelvétel mértékét, ami bizonyos mértékig kényszerpályára állítja a döntéshozókat az idei év második felében és a következő években. Elfogyott, nem lehet bevételi forrásként nevesíteni a későbbiek folyamán a korábbi évek nagy arányú lakásértékesítésből származó bevételét sem, elfogytak a piacképes részvények, értékpapírok. A privatizációhoz kapcsolódó egyszeri bevételek sem ismétlődnek meg. A költségvetést a módosító indítványok értékelése után azzal ajánlja elfogadásra a Közgyűlésnek, hogy ebben a városgazdálkodási szituációban a bevételek ilyen mértékű csökkenése és a kiadási oldal kényszerítő növekedése mellett ennél jobb, biztonságosabban egyensúlyban lévő anyagot nem tudtak készíteni. Gonda Tibor: jelzi, hogy egységes hozzászólás keretében ketten kérnek szót. Először személyesen adna tájékoztatót frakciójuk általános viszonyulásáról, majd Ujvári alpolgármester úr kívánja felhívni a Közgyűlés figyelmét a módosító indítványokra. A Költségvetési bizottsági tagsága során is érezhető volt, hogy az idei év költségvetést előkészítő időszakában képviselőtársai talán még az előző éveknél is aktívabban vettek részt, az egyes bizottságoktól is megalapozottabb, átfogóbb, szélesebb körű javaslatokat, kaptak. Molnár Tamás bizottsági elnök úr rendkívül tárgyilagos tájékoztatást adott erről a folyamatról. Mindössze arra hívná fel a figyelmet, hogy a vágyak megfogalmazásától a realitásokig és egy lehetséges kompromisszum kereséséig 3-4 hónapos munkát végeztek. 20 Mrd forintos lista volt, amelynek tételei nem a valóságtól elrugaszkodott, hanem bizottsági szinten megalapozott kérelmek voltak; melyek döntő részben gazdagítanák a várost, növelnék az önkormányzat cselekvési terét. Ezzel szemben állt egy alig több, mint 13 Mrd forintos első körben tervezett bevételi főösszeg. A kettő közötti 7 Mrd forintos különbséget kellett úgy áthidalni - a Költségvetési Bizottságnak, kollégáknak -, hogy ez évben ne omoljon össze, és ne rójon a következő Közgyűlésre olyan terheket, melyeknek nem tud megfelelni. E munka eredménye lett a 15,7 Mrd forintos költségvetés. A bevételi oldallal kapcsolatban kiemelne egy-két tételt, alátámasztva Molnár Tamás gondolatait. Úgy véli, az idei évben határozottabb volt a Költségvetési Bizottság munkája a tekintetben, hogy körültekintő módon minden lehetségesen tervezhető

14 14 tételt beállítottak a bevételi oldalra, amely igen erőteljesen feszített. Reméli ez nem jelenti azt, hogy irreális. Hangsúlyozza, a vállalatok hozzájárulása jóval nagyobb, mint eddig volt. Az osztalék és hozambevétel 700 M Ft-tal szerepel; de ha figyelembe veszik a feladat átvállalásokban megnyilatkozó segítséget a vállalati szféra részéről, akkor az 1 Mrd forintot meghaladja, amit a vállalatok átvállalnak a város költségvetési terheinek csökkentése érdekében. Ez mindenképpen új elem, és egybeesik polgármester úr által szorgalmazott három témakör egyikével is. Az immateriális javak értékesítésében szerepel egy M Ft-os tétel, amelyről a Költségvetési Bizottság elnöke elmondta, hogy van benne bizonytalan tétel. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy semmiképpen nem fordulhat elő a tavalyi eset, ami az első félévi likviditási gondokat okozta, hiszen ebből az összegből mindössze 899 M Ft, amely direkt ingatlan értékesítésre szánt, és ennek kb. 1/3 része már realizált üzletek eredője. A frakciónak van egy módosító indítványa, amely - ezen tétel másik részével -, az 500 M Ft-os, 20. -ban szereplő forrásbővítési szándék miatt elkülönített listával foglalkozik. A frakció kérése, hogy a 13. sz. melléklet elfogadásától a Közgyűlés tekintsen el, mert további egyeztetést igényel. A költségvetés pozitívuma, hogy az intézményeknek 1998-ban nyugodt, kiegyensúlyozott működést biztosít. Úgy ítéli meg, hogy a költségvetés nyertese az intézményi szféra. Az elmúlt évek során ugyanis nem volt gyakorlat, hogy egész évre intézményi költségvetést hozzanak létre. Most intézménysorosan, lehetőség szerint év végéig szóló anyagot hagynának jóvá. Nem tettek - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - céltartalékra 5-10 %-ot. Ezzel egy biztosabb, jobb gazdálkodásra ösztönöznék az intézményvezetőket, ezáltal természetesen a felelősségük is megnőne. Polgármester úr kiemelte, hogy végre a nullbázisú költségvetés felé mozdulnak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden legálisan meglévő státuszt figyelembe vettek, és a tavalyi év során minden ténylegesen felmerült működési kiadásra alapoztak. Továbbá beépítésre kerültek a bérfejlesztés és az infláció rezsiköltségben jelentkező hatásai. A dologi költségek azon része, amelyek a szakmai feladatok dologi kiadásait fedezik, az idei évben is szűkösek, de a tavalyihoz képest semmiképpen nem csökkennek. Megjegyzi, figyelemmel kíséri a szakszervezetek - költségvetés kapcsán történő - megnyilvánulásait, de úgy gondolja, látniuk kell, hogy a város költségvetési helyzete nem olyan, hogy a 10,5 Mrd Ft-on kívül M Ftos jutalmazási keret jóváhagyásáról tárgyaljanak. A mai vita lényege is az, hogy elfogadják a nyugodt intézményi működést, vagy támogassák-e polgármester úr azon javaslatát, hogy 288 M Ft-tal 4,5 %-os elvonást hajtsanak végre az intézmények rovására. Elmondja, az volt az elve, hogy ez évben az intézmények nyugodt működését kell biztosítani. Pontosan ezért nem tartja túlzottnak, hogy a költségvetés 67 %-a feletti részét elviszi ez a szféra. Indoka, 1997-ben nem sikerült megvalósítani egy radikálisabb intézményracionalizálást. Úgy érzik, változatlan közgyűlési erőviszonyok mellett ezt nem látják célszerűnek erősíteni. Természetesen pedagógiai

15 15 programok mentén, szakmailag megalapozottan bármiféle szerkezet átalakításnak támogatói lehetnek. A másik ok, ez évben kerül bevezetésre a NAT. Az iskoláknál új pedagógiai programokat alkotnak, az oktatási ágazat hosszú távú hatékony működése szempontjából rendkívül fontos az idei év. Ehhez a munkához próbál a költségvetés kiszámítható intézményi finanszírozást biztosítani. Ennek kapcsán határozott szándékuk, hogy megoldják a Papnövelde utcai iskola helyzetét. Ez is a beruházási oldalt M Ft-tal terheli, de több éves problémát oldanak meg, és e tekintetben a következő testületet tehermentesítenék. Megemlíti, a bizottsági keretek részben megmaradtak, részben bővültek. Ezáltal igyekeztek tehermentesíteni a Közgyűlés munkáját, hogy kisebb ügyekkel foglalkozzon. Szeretnék növelni a bizottságok szakmai, és a saját pénzeszközök feletti rendelkezésével a döntés kompetenciáját is. A bizottsági keretek egyben belső tartaléknak is tekinthetők. Úgy véli, új szemléletről van szó. Példaként említi; a Sportbizottság kérelme esetében a Költségvetési Bizottság úgy foglalta állást, hogy az eddigi 70 M Ft-on kívül még 30 M Ft-ot otthagynak, a bizottság saját hatáskörben döntse el, milyen területen kívánja felhasználni. Egy területen vitatkozna Molnár Tamás képviselő úrral, a vagyonfelélés kérdésében. A beruházásokra közel 2 Mrd Ft-ot kíván fordítani a város. A direkt módon tárgyi eszközök értékesítésében pedig kevesebb, mint 1,4 Mrd forintot. Úgy gondolja, a vagyonkonvertálásnak pozitív hatása is lehet a városra, vagyis, ha a nem működő - bár piacképes - üres terület értékesítéséből működő infrastruktúrát fejlesztenek, pozitív a város életében. Ezért az idei évben vagyonfelélésről nem beszélhetnek. Megkéri Ujvári alpolgármester urat, hogy a frakció módosító indítványát ismertesse. Dr. Ujvári Jenő: az Érdekegyeztető Tanács szakszervezeti oldala a február 23-i ülésen, majd 24-én a Leöwey Gimnáziumban rendezett fórumán nyomatékosan elutasította, elfogadhatatlannak tartotta a város költségvetését. A közalkalmazottak a helyi jutalomkeret tervezésével kapcsolatos kifogásaikat hangsúlyozták. Elvárták, és követelték, hogy legalább 3 %-os összeg az intézmények költségvetésébe beépítve jelenjen meg, felhasználása pedig az érintett ágazatok ünnepi napjaihoz kapcsolódóan történjen. Méltányolva, és reálisnak elismerve a követeléseket, de figyelembe véve a város lehetőségeit, a mellékelt és kiosztott kompromisszumos módosító javaslatot terjeszti be, mint az ÉT elnöke, a Szocialista Frakció egyhangú támogatásával. Eszerint a 15. egészülne ki egy új bekezdéssel "Az intézményvezetők a személyi juttatások éves kerete 3 %-át nem meghaladó mértékig jutalmazhatják a közalkalmazottakat, melynek fedezete minden intézmény esetében az egyéb különféle bevételekből biztosítható. A bevételek hiánya, vagy nem elégséges mértéke miatt az intézmény költségvetési támogatást nem igényelhet." A második javaslat: A Papnövelde utcai oktatási intézmény elhelyezése, valamint az Építőipari Szakképzési Bázis kialakítása tervezési munkálatai elkészültek. Ezek a dokumentumok kizárólag olyan elemeket tartalmaznak, melyeket az illetékes szakhatóságok előírnak, tehát azok el nem hagyhatók.

16 16 Meg kell érteni, hogy a feladat költséges, és nem jelennek meg átlagon felüli igények. A két beruházás 300 M Ft-ból nem valósítható meg, ezért a Szocialista Frakció az alábbi módosító javaslatot indítványozza " A Papnövelde utcai oktatási intézmény végleges elhelyezését szolgáló Batthyány utcai beruházás, valamint az 506. sz. Szakmunkásképző épületének átalakítása megvalósíthatóságának biztosítására a költségvetés bevételi és kiadási összevont mérlege egyaránt 125 M Ft-tal emelkedik. A beruházási összeg nettó 100 M Ft-os növekedésének fedezete olyan ingatlan értékesítési többletbevételekből biztosítható, melyek a rendelettervezetben nem szerepelnek. Ezzel kapcsolatos a 4. ) pont javaslata is, amely felhívja és utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy további forrásbővítés lehetősége érdekében készítsen előterjesztést fedezetként felhasználható ingatlanokról, melyet a közgyűlési döntést megelőzően a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság, valamint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is tárgyaljon meg. Kéri képviselőtársait, fogadják el az elhangzott módosító javaslatokat. Dr. Páva Zsolt: természetesen SZMSZ szerűen járnak el, most az általános vitát tartják, ezután rövid szünetet rendel el, majd a konkrét módosító indítványokat tárgyalnák. Ezt azért hangsúlyozza, hogy a módosító indítványokat ne most véleményezze a testület, hiszen a későbbiek folyamán meg lehet tenni. Golob Ferenc: nagy csalódás érte a költségvetés áttekintésekor a tavalyi teljesítéseket, és a koncepciót összevetve. Általánosságként az a véleménye, hogy ez a költségvetés úgy rossz, és megvalósíthatatlan, ahogy van. Állítását alátámasztva kiragadná a fontosnak tartott pontokat. A központi támogatásokkal kezdené, amely tavaly 6,7 Mrd Ft volt, idén 7, 2 Mrd forint, 8 %-os növekedésről van szó, amely egy minimum 14 %-os infláció mellett óriási csökkenés. Ezen belül például a Színház támogatása, 100 M Ft-tal kevesebbet kap, mint tavaly. Egyéb fontos kérdés, hogy az SZJA átengedett része hány %-ot jelent,? Ugyanis tavaly 22 %-ot kaptak, amely nagyon kevés volt, idén a nominál összeg is kevesebb, mint a tavalyi, mennyi lehet most ennek a reálértéke és a befizetésekhez viszonyított százalékos aránya? Egyértelműen látszik az a teljesen elfogadhatatlan tendencia, hogy a kormányzat a megnövekedett önkormányzati feladatokhoz nem ad elég pénzt, még azt sem biztosítja, hogy az önkormányzatok saját erejükből oldják meg. A bevételek és kiadások további részei sajnos a város kompetenciájába tartoznak. A helyi adók nem növelhetők, az iparűzési adó a tavalyihoz képest elvárt 150 M Ft-os többlet bevétele reális-e? Az ingatlaneladásból származó bevételekkel kapcsolatban az előtte szólók már elmondták, hogy egyrészt a tervezett 900 M Ft-nak kb. 2/3 része bizonytalan. Ezen felül van még az 500 M Ft-os további ingatlan eladási lehetőség, amely a banki szférán keresztül történne. Gyakorlatilag ez egy burkolt hitel és vagyonfelélésre utal. Kérdése, ez nem váltható ki mással? Elhangzott továbbá, hogy a lakáseladásból származó 135 M Ft-os bevétel sem valódi bevétel, hanem egy nem szabad módon felhasználható összeg. Az osztalék és hozambevételeknél szintén halmozott jellegű probléma jelentkezik. A DDRF Rt. és a Vagyonkezelő Kft. az a két cég, amely

17 17 egyértelműen osztalékot, nyereséget tud termelni. Az előterjesztés szerint az idei év nyeresége terhére kellene befizetniük pénzt, egy bizonytalan nyereségből, amelyből tudnának gazdálkodni ez évben, és esetleg további nyereséget termelni. A legfontosabb kérdés, mi lesz az 1999-es nyereséggel, amit majd nem lehet felvenni? Ez a következő testületet érinti. Kockázatos, és etikailag is elitélendő ez a lépés, előre felvenni olyan nyereségeket, amelyek még nincsenek meg. A hitelállomány már most maximális, és ez évben még 717 M Ft-os hitelt. kívánnak felvenni az előterjesztés szerint, valamint további 300 M Ft-os folyószámla hitelt. Kérdés, hány százalékos hitelkamatra lehet számítani, mekkora lesz nominálisan a hitelállomány, illetve mikortól aktuális a kamatok illetve a hitel visszafizetése? Ez szintén a következő Közgyűlést fogja terhelni. Az előterjesztés 4. sz. mellékletében szereplő számítás szerint a göngyölített likviditási hiány 1,5 Mrd Ft, melyet három forrásból kívánnak megszüntetni; a működési folyószámlából - ami talán biztosnak látszik -, illetve a banki konstrukciós hitel eladásokból; az 500 M Ft-ból, amely bizonytalan, valamint a keletkező pénzmaradványból, ami szintén bizonytalan, legalábbis nagyságát és értékét tekintve. Ha eltekintenek a folyószámlahiteltől, akkor van két bizonytalan bevételi forrás és a 1,5 Mrd Ft-os göngyölített hiány év végén. Hogyan szűnik ez meg? A bevételeket összegezve elmondja, magas a - megvalósulását és annak formáját illetően - bizonytalan bevételek aránya. A vagyonfelélés egyértelmű; ingatlan eladásokról van szó, és az osztalék előlegeknél is erről. Maximális a hitelnagyság, a tervezet - hatásainak nagyságában - kiszámíthatatlan terheket helyez a következő testületre, és egyre inkább behatárolja működési lehetőségeit az előzőekben említett okok miatt. Az intézményekkel kapcsolatos kiadások százaléka évek óta és országos átlagban is változatlan, 67 %, ez nem kirívó arány. Polgármesteri Hivatal kiadásai közül néhány megjegyzés: ha az UNIBER beruházások zárlati munkáira, és az épületek felülvizsgálatára még 4,5 M Ftot elköltenek - az előterjesztésben szerepel -, azt jelenti, hogy cég ingatlanait 46 M Ft-ért adták el a Közüzemi Rt-nek. A prioritási lista első helyén áll a közalkalmazottak jutalomkerete, vagyis így teljesen bizonytalanná válik. Kérdése, a köztisztviselők jutalomkerete hol szerepel? Feltételezi, hogy valahol bent van a költségvetésben, akkor viszont jogos, hogy a közalkalmazottak jutalomkerete is szerepeljen. Egyébként is nagy a különbség a két szféra illetményei, jutalmai között. Ezt a helytelen kormányzati bérpolitikai okozza, legalább önkormányzati szinten próbálják meg csökkenteni. A városüzemeltetés nagyon fontos tétel. A Közüzemi Rt. részére e célra átadott összeg a rendelettervezet szerint 450 M Ft. Ugyanakkor az

18 18 előterjesztés 3. sz. mellékletében szerepel, hogy a Közüzemi Rt. saját erőből beruházásokat vállal, nemcsak a városüzemeltetéssel kapcsolatosakat. Kérdése, ha ezeket saját nyereségeiből fedezi, akkor ezt az összeget miért nem a városüzemeltetésre fordítja? Másik kérdése: miért számít új beruházásnak a társasházak felújítási alapjaként jelölt 12 M Ft-os összeg? Az önköltségi lakbér ugyanis tartalmazza a felújítási hányadot, abból kellene megvalósítani. A városüzemeltetési költségek keretbővítése tárgyában csatolt egy oldalas határozat tervezet, - melyet a költségvetés mellé kaptak meg -, a 450 M Ftos összeg 600 M Ft-ra történő emelésére tesz javaslatot úgy, hogy a különbözetet "a Közüzemi Rt. közreműködésével kellene előteremteni a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, azaz ingatlaneladás rovatának emelésével". Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a Közüzemi Rt. újabb ingatlanokat kap azért, hogy az azokkal történő gazdálkodásból - bérbeadás, eladás - keletkező bevételt városüzemeltetésre fordíthassa, mint az elmúlt időszakban is. Ebből azt a következtetést vonja le, ha az Rt-nek van pénze beruházásokra, fordítsa a városüzemeltetésre. Ha folyamatosan vásárol ingatlanokat, mint legutóbb az UNIBER ingatlanát, illetve ha az ingatlaneladásra és alaptőke emelésre van pénze az Rt-nek, akkor miért nem városüzemeltetésre fordítja? Sok millió Ft-os megtakarítást tudnának így elérni. Megjegyzi, a mai Pécsi Extrában található egy hirdetés, amelyben a Közüzemi Rt villa - és egyéb komoly telkeket kínál eladásra az igényes vásárlóknak. Hogyan ellenőrizhető ilyen szituációban, hogy az Rt mennyit fordít városüzemeltetésre, beruházásra és ingatlanvásárlásra? Teljesen bizalmi alapon működik, ami nem lenne baj, ha a cég csak azzal foglalkozna, amiért létrehozták; vagyis a városüzemeltetéssel, és kizárólag ezzel kapcsolatos, de önkormányzati pénzből megvalósuló beruházásokkal. Ez talán közvetlenül nem tartozik a vitához, de kapcsolódik hozzá. Felhalmozás és felújítási kiadások: Tavaly a főösszeg 11,6 %-át, azaz 1,7 Mrd Ft-ot jelentett. Idén a főösszeg 12,6 %-át, de már 2 Mrd Ft-ot tesz ki. Egyre inkább növekednek a tételek, egy ilyen rossz és gyenge bevételi konstrukció mellett. Önmagában is rossz a kép. Ezen belül néhány kérdés: végül is mennyibe kerül a Kökényi hulladéklerakó II. ütem kivitelezése? '97. novemberében egy közgyűlésen arról volt szó, hogy a tendert elnyerő kivitelező adott egy vállalási összeget. Ez egészen más volt, mint ami itt megjelenik a költségvetésben. A 6. számú mellékletbe beállított összeg 465,4 M Ft. Az ugyanott megadott '96. februári közgyűlési határozat előterjesztésében szereplő összeg 552 millió Ft. A hivatkozás a '96. februári közgyűlésre történik, amelynek az előterjesztése szerint 552 millióba kerül a Kökényi hulladéklerakó. A mostani előterjesztésben 465,4 M Ft szerepel, és az elfogadott tenderben pedig ennél kevesebb. Melyik az igazi szám? Vízgazdálkodási fejlesztések: Az 568/1996. (12.19.) sz. közgyűlési határozat - amelyet a rendelettervezet 6. sz. melléklete megjelöl - nem tartalmaz 1999-es és 2000-es elkötelezettségeket. Az előterjesztésben ezek is ott vannak, erre hivatkozni nem lehet. Ugyanebben a témában hozott határozatot a közgyűlés idén

19 19 január 29-én, amikor kimondta, hogy felül kell vizsgálni a költségvetési kondíciók ismeretében a vízellátási, csatornázási fejlesztési elképzeléseket. Ez nem történt meg. Nem azok az összegek kerültek beállításba a jelenlegi tervezetbe, amelyekről akkor beszéltek, hanem magasabbak. Ezek eddig egyetlen közgyűlési előterjesztésben sem jelentek meg, hogy kerülnek a költségvetés tervezetébe? Ez volt ezzel kapcsolatosan az egyik legfontosabb kérdés. A feszített és bizonytalan bevételforrás mellett miért nem történt meg ennek a fejlesztési programnak józan és reális átdolgozása, lecsökkentése? Figyelembe véve a következő - valószínűleg jóval nehezebb - éveket is, annyit kíván megjegyezni, hogy '99-re ez a program nem 300 milliót, hanem több, mint 1 Mrd Ft-os elkötelezettséget ír elő. Közlekedés, út, parképítés tételsor hulladéklerakóra vonatkozó legnagyobb összege ( amiről az előbb már szólt ) miért pontatlan? Az idetartozó többi közgyűlési határozat nélküli tétel hogyan került a tervezetbe? Itt nincs közgyűlési határozat jelölve, 94 M Ft-ról van szó egyébként, a közlekedés, út, parképítés tételsornál. Itt is csak annyit lehet megjegyezni, hogy a két legnagyobb összegű beruházási, felújítási kategória egyes tételeiről nem történt közgyűlési döntés. Különösen a víz, csatornázás tervezete tisztázatlan, pontatlan és irreális a forrásoldal figyelembevételével. Ráadásul ebben a formájában a következő testületre is hatalmas terheket ró. Példaként említi: '99-ben 3 Mrd Ft a prognosztizáció a vízi közművekre vonatkozóan. Ki győzi ezt, teljesen etikátlannak tartja. Összegezve, alapvetően sérül az alapelv, hogy folyamatos kiadások folyamatos bevételekből, egyszeri kiadások, beruházások pedig egyszeri bevételekből legyenek finanszírozhatók. Ezek már az előbbiekben is elhangzottak. A bevételi oldal teljesíthetőségének bizonytalansága, a hatalmas, lassan kezelhetetlenné váló hitelállomány, a parttalan vagyonfelélés, ugyanakkor az átgondolatlan, irreális nagyságú fejlesztések betervezése miatt a működés folyamatában majd a fizetőképességben, a likviditásban jelentkezhetnek, - valószínűleg jelentkezni is fognak - egyre nagyobb, kiszámíthatatlan és kezelhetetlen problémák. Mindezek sajnos nem csak ebben a ciklusban fognak jelentkezni, hanem fokozottabban a következő testületre hárulnak. Ez etikátlan és elfogadhatatlan. A fentiek miatt a költségvetés megszavazását a Magyar Demokrata Fórum nem tudja vállalni. Dr. Páva Zsolt: közbeveti, jegyzett minden hozzászólni kívánót. Előtte még Körömi Attila és dr. Faragó László urak vannak, és nyilván ha még valaki jelentkezni kíván. Tekintettel arra, hogy kb. 25 percig tárgyalásra kell mennie, ezért szünetet rendelne el. Körömi Attila: közbeveti, nem képviselői, nem frakciói véleményt, hanem a Pénzügyi Bizottság véleményét szerette volna elmondani. Kifejezetten nem kíván egy hozzászólásban szólni pénzügyi bizottsági elnökként és FIDESZ frakcióvezetőként, illetve képviselőként. Ezért jelzi a testületnek, hogy

20 20 először a Pénzügyi Bizottság véleményét szeretné elmondani majd, Faragó és Galbáts képviselő után a saját véleményét a költségvetésről. Dr. Páva Zsolt: elfogadja Körömi Attila bejelentését, majd szünetet rendel el (11,25 h - 11,55 h-ig). Szünet után a közgyűlés folytatja munkáját. Mielőtt megadná a szót Körömi Attilának, köszönti a teremben lévő vendég delegációt, akik Olaszországból, Venetto tartományból érkeztek. A legnagyobb szakterületű tömörülés, a "Viggia", küldöttsége van a teremben, Antonio Cett úr tartományi főtitkár-helyettes vezetésével. Köszönti a delegáció tagjait, eredményes, sikeres tárgyalásokat kívánva a megyében és Pécs városában, amelyek reméli, olyan módon zárulnak, hogy lesz még alkalom a velük való találkozásra a későbbiekben is. Ezután felkéri Körömi Attilát, tegye meg hozzászólását a Pénzügyi Bizottság elnökeként. Körömi Attila: a Pénzügyi Bizottság számára törvény teszi kötelezővé, hogy véleményezze a költségvetést. Ez a törvényi rendelkezés meglehetősen tágan értelmezhető, belefér egy egész részletes tárgyalás és csupán a költségvetés rendelet-tervezetének a törvényességi vizsgálata. Ez a kérdés véleménye szerint óta, egészen a mai napig nincs rendezve. Mivel a bizottság későn kapta meg az anyagot, egyhangúlag úgy döntött, nem óhajt visszaélni helyzetével és azt kérni, hogy a testület ne tárgyalja 26- án a költségvetést; ezért kifejezetten szűken értelmezve tekintette feladatát. Azt vizsgálták, hogy a bizottsági ülésen előkerült olyan sorok törvényességi, ill. jogszabályi feltételei biztosítottak-e, amelyek a testületi ülésen a legnagyobb vitát kiválthatják. Ezek pedig a következők voltak: ingatlanértékesítések, hitelfelvétel limitálhatósága, valamint a többségi, illetve 100 %-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részéről ez évben megtermelt eredmény jövő évben kifizethető részének előrehozása. A bizottság minden kérdésre azt a választ kapta a Pénzügyi - Gazdasági Iroda vezetőjétől, hogy ezek az aggályosnak tűnő sorok - tartalmukat nem tekintve - törvényesnek mondhatók. Ezért a bizottság azt az állásfoglalást hozta, miszerint a költségvetés rendelettervezetét vitára alkalmasnak és a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartja. A bizottsági ülésen egyetlen egy konkrét és keményebb kifogás érte a költségvetési rendelet tervezetét az irodavezető úr részéről, amit jegyzőkönyvben rögzítettek. Ez úgy hangzott, hogy: "a víziközmű beruházások bonyolítása mind szakmailag, mind pénzügyileg áttekinthetetlen és aggályos. Nem mondta, hogy törvénytelen és szabálytalan, ezt a bizottság tudomásul vette. Ezek után javasolta a bizottság a közgyűlésnek a rendelet-tervezet tárgyalását. A bizottsági ülésen Nagy Csabával együtt - mivel kisebbségben vannak a Pénzügyi Bizottságban, mert ketten a FIDESZ Polgári Párt, ketten a Magyar Szocialista Párt tagjai, egy fő pedig a SZDSZ tagja - kinyilvánították, hogy a költségvetési vita során a tartalmi kérdésekben elmondják saját véleményüket, de annak a költségvetésnek a végrehajtását fogják tudomásul venni, amit a testület elfogad. Bármilyen költségvetést is szavaz meg a