Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének december 18-i üléséről

Átírás

1 3-1-18/2003. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének december 18-i üléséről Jelen vannak: Bókay Endre, dr. Bretter Zoltán, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, dr. Deák Péter, Dévényi Sándor, Erb József, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kerényi János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnár Ferenc, Molnárné Garai Edit, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, dr. Schmidt József, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton Weller János Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Várnai Márton Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Manolakisz Tamás Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Bakos Edit a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Sajkás Péterné az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, Kiss Tibor ügyvezető igazgató, Nyirati István Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója, Gasz Zoltán PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatója, Szirmai Csaba Pécsi Közlekedési Rt. vezérigazgatója, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, Jeszták Laljos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Maximné dr. Milter Anna, Bagoly Attila, Balázsné Donát Aranka osztályvezetők, Schranz Richárd a Közterületfelügyelet vezetője, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Keresnyei János a Pécs TV vezetője, dr. Novák Zoltán a Helyi Választási Bizottság elnöke, Bíró Gyula az Üszögért Egyesület elnöke

2 2 Dr. Toller László: köszönti az ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a testületi ülés elején 34 fő képviselő megjelent, az ülést határozatképessé nyilvánítja és 9.20 órakor megnyitja. Felkéri dr. Novák Zoltánt a Helyi Választási Bizottság elnökét, adjon tájékoztatást a december 14.-i időközi választásról. Dr. Novák Zoltán: ez évben immár másodízben, december 14-én egyéni önkormányzati választókerületi időközi választásra került sor, Pécs Megyei Jogú Városban. Sajnálatos módon mindkét esetben haláleset miatt vált szükségessé az időközi választás. A Helyi Választási Bizottság a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelően 4 jelöltet vett nyilvántartásba, a MIÉP képviseletében Bottlik Sándor, függetlenként Farkas Rezsőné, a FIDESZ-MDF képviseletében Nagy Csaba, és az SZDSZ-MSZP képviseletében Stenczer Béla. A választás az évi C. törvény rendelkezéseinek betartásával, rendben rendkívüli esemény nélkül zajlott le. A választásra jogosult 5578 fő közül 1170-en járultak urnákhoz, ami a májusihoz hasonlóan 21 %-os megjelenési arányt jelentett. Az urnákban lévő 1169 szavazólapból mindössze 4 volt érvénytelen. Az érvényes szavazatok megoszlása a következő: Bottlik Sándor 27 (2,3 %) Farkas Rezsőné 20 (1,7%) Nagy Csaba 645 (55,3%); Stenczer Béla 473, (40,6%). A Helyi Választási Bizottság mindezek alapján - megállapította, hogy az időközi önkormányzati egyéni választókerületi választás alkalmával a választókerület választójogosultjai a körzet önkormányzati képviselőjévé a FIDESZ-MDF közös jelöltjét, Nagy Csabát választotta meg. Munkájához ez úton is sok sikert, erőt és egészséget kíván. Tájékoztatásul elmondja, hogy Nagy Csaba képviselő megválasztásával megüresedett listás mandátum betöltésére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló LXIV. tv a, valamint a választási eljárásáról szóló C. tv a értelmében a jelölő szervezet bejelentése alapján a későbbiekben kerül sor. Dr. Toller László: köszöni a Választási Bizottság elnökének tájékoztatását. Jókívánságát fejezi ki a bizottság elnökének és tagjainak, külön gratulál Nagy Csaba képviselőnek a választáson elért sikeréhez. Megkérdezi, az írásban megküldött napirendhez van egyéb javaslat? Kukai András: napirendre kéri A pécsi Szennyvíztisztító Telep I/C ütemének önkormányzati tulajdonba adása című napirendi pontot. Horváth Zoltán: napirendre kéri a Támogatási szerződés megkötése az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal című előterjesztést.

3 3 Meixner András kéri napirendre venni az Önálló Bábszínház létesítése című előterjesztést. Hódosi Vera előterjesztőként kéri napirendről levenni a 11. sorszámú, Pécs Szentlőrinc volt MEZŐGÉP telephely és környéke területrendezési tervéről szóló Ör módosítása című előterjesztést, további egyeztetés céljából. Sik László Lajos: napirendre kéri felvenni a - közgyűlési anyagokkal kiküldött - Városi Labdarúgó Stadion rekonstrukciója című előterjesztést. Dr. Toller László: napirendre kéri a Pécsi Vízmű Rt. alapító okiratának módosítása című előterjesztést. Bókay Endre: kéri napirendre venni a Sportbizottság elnökének megválasztása című előterjesztést. Nagy Csaba: a Sportbizottságban szakértő változása című előterjesztést kéri napirendre venni, amelynek anyagát hamarosan kiadják a képviselőknek. Javasolja továbbá, hogy az írásos meghívóban a 2.) sorszám alatti Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata című előterjesztést vegyék le napirendről. Úgy gondolja, további egyeztetésekre lenne szükség a Pécsújhegyi-, és Pécs-Üszögi Településrészi Önkormányzat megszüntetéséről, ill. szétválasztásáról. Egyéni képviselőként javasolja, hogy a Parkolásról szóló rendelet módosítása című előterjesztés tárgyalását halasszák el a soron következő ülésükre. Indoklásul elmondja, tájékozódni kíván a rendeletben megjelölt további két utca parkolási rendszerbe való bevonásáról. Az egyik a választókerületében található, ezért szeretné az ott élő állampolgárokkal egyeztetni. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni dr. Toller László polgármesternek stadion-rekonstrukciós ügyben. Nagy Csaba: mivel nem kaptak valamennyi kérdésre választ, szintén hasonló témában kíván kérdést feltenni, mint De Blasio Antonio; a stadionrekonstrukció ügyében. Staub Ernő: ugyanebben a témában kíván kérdést feltenni. Dr. Toller László: kiosztásos anyagként kéri a Dunántúli Napló 5-6. oldalát képviselőtársai rendelkezésére bocsátani. Várbíró Péter: napirenden kívül kíván szólni a 24. sz. választókerülettel kapcsolatban. Dr. Toller László: további kérés, javaslat nem lévén szavazást kér. Elsőként a Pécsi Vízmű alapító okiratának módosításáról kéri a döntést.

4 4 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Városi Labdarugó Stadion rekonstrukciója című előterjesztés napirendre vételéről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést 33 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, és 1 tartózkodás mellett vette napirendre. Az Önálló Bábszínház létesítése című előterjesztés napirendre vételét bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a testület 35 igen szavazattal, ellenszavazat, és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre felvette. A pécsi Szennyvíztisztító Telep I/C ütemének önkormányzati tulajdonba adása című előterjesztés napirendre vételéről kéri a döntést. Megállapítja, hogy a testület 33 igen szavazattal, ellenszavazattal, tartózkodás nélkül vette napirendre az előterjesztést. Szavazást kér a Támogatási szerződés megkötése az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal" című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett napirendre vette. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának levételére vonatkozó indítványról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a testület a 9 igen szavazat, 18 ellenszavazat, és 4 tartózkodás mellett nem vette le napirendről az előterjesztést. A Parkolásról szóló rendeletmódosítás napirendről levételét bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 12 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést nem vette le napirendről. A Sportbizottságban szakértő változásáról szóló előterjesztés napirendre vételéről kér döntést. Megállapítja, hogy az előterjesztést a Közgyűlés 27 igen szavazat, 1 ellenszavazat, és 5 tartózkodás mellett napirendre felvette. A Sportbizottság elnökének megválasztása c. előterjesztés napirendre vételéről kéri a döntést.

5 5 Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat, és tartózkodás nélkül vette napirendre az előterjesztést. Végezetül az ülés napirendjéről az elfogadott kiegészítésekkel együtt kéri a döntést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az ülés napirendjét - az alábbiak szerint - elfogadta. N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.) Az SZMSZ-ről szóló 12/2001. (03.30.) sz. rendelet felülvizsgálata, részönkormányzatok megszűnése, és alapítása 3.) Füstköd (szmog)-riadó rendelet 4) a.) Gépjárműadóról szóló önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, b.)iparűzési adóról szóló Ör. módosítása 5.) A víz-és csatornadíjakról szóló évi 38. sz. Ör. módosítása 6.) A helyi autóbusz-közlekedési viteldíjak megállapításáról szóló 32/1998. (12.15.) sz. Ör. módosítása Kérdések: a.) b.) c.) De Blasio Antonio: Stadion rekonstrukció Nagy Csaba: Stadion rekonstrukció Staub Ernő: Stadion rekonstrukció 7.) A vásárok és piacok tartásáról szóló évi 65. sz. Ör. módosítása 8.) Közterület-használatról szóló évi 13. sz. Ör. módosítása 9.) A parkolásról szóló 81/2001.(12.20.) sz. Ör. módosítása 10.) A 29/2002. (05.10.) sz. Ör. módosítása 11.) Pécsi víz völgye változtatási tilalmáról szóló 15/2003.( ) sz. Ör. módosítása

6 6 12.) A 2/2000. (02.25.) sz. Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról szóló rendelet módosítása 13.) Dr. Pozsárkó István aljegyző közszolgálati jogviszonyának megszüntetése 14/a. Sportbizottságban szakértő változás 14/b. Sportbizottság elnökének megválasztása 15.) Megállapodás a Pécs és Környéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás létrehozására 16.) Egyesített Egészségügyi Intézmények szolgáltatási vásárlása 17.) Költségvetési rendeletmódosítási javaslat a Pécs-Pogányi Repülőteret működtető Kft évi működési többletigény biztosításáról 18.) Pécsi Súlyemelő Egyesület elhelyezése a Mecsekaljai Oktatási Sportközpontban 19.) Közoktatási intézmények kötelező eszköz-és felszerelési jegyzék teljesítése 20.) Szociális intézmények takarítási feladatainak ellátása 21.) Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző átszervezése 22.) A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola átszervezése 23.) PÉTÁV Kft. részvénytársasággá történő átalakítása 24.) ONYX Holding Kft. BIOKOM Kft-ben lévő üzletrészének megvásárlása 25.) Pécsi Fürdő Kft. önkormányzati készfizető kezességvállalásának meghosszabbítása 26.) Önkormányzati Tűzoltóság részére a évi teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célok meghatározása 27.) Labdarúgó Stadion fejlesztése 28.) Önálló Bábszínház létesítése 29.) Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye alapító okiratának módosítása 30.) Ingatlan bérbeadás ÁFA-ja évtől

7 7 31.) Pályázati felhívás a 25 emeletes Magasház értékesítésére 32.) IHM ITP 17 pályázat benyújtása 33.) IHM ITP 17 B pályázat benyújtása 34.) Pécs város középtávú foglalkoztatási koncepciójának elkészítése 35.) Közmunkaprogram keret évi felhasználása 36.) Bérbeadással vegyes vállalkozási szerződések módosítása 37.) Videokonferencia bonyolítására alkalmas géppark beszerzése 38.) Egyéni Képviselői Internetes Oldalak létrehozása 39.) CITYLOG Internet-alapú beszerzési rendszer továbbfejlesztése 40.) Pollack M. Műszaki Szakközépiskola és a SZILTOP Kht. között megkötendő bérleti szerződés jóváhagyása 41.) Az MK Tanácsadó Kft-vel kötött szerződés kiegészítése 42.) Intézményi és felújítási igények kielégítése, valamint a felújítási keret átcsoportosítása 43.) Regionális Egészségügyi Tanács kialakítása 44.) Vasútegészségügyi Kht. pályázatához hozzájáruló nyilatkozat megadása 45.) A Tímár utcai Idősek Otthona működési engedélyének módosítása 46.) A hajléktalan személyek egészségügyi ellátása a téli időszakban 47.) Rókus utcai rendelőben üres helyiség hasznosítása 48.) A 25. sz. házi gyermekorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása 49.) A 47. sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása 50.) A 15. sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségre vonatkozó megbízási szerződés módosítása 51.) TÁMASZ Alapítvány támogatási kérelme a hajléktalan ellátás téli időszak feladatainak finanszírozására 52.) Viziközművek évi rekonstrukciója

8 8 53.) Vízközmű fejlesztési hozzájárulás felhasználása 54.) Kerékpárút építési program 55.) Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda elhelyezése 56.) Néptánccal a Gyermekekért Alapítvány C önerős pályázati kérelme 57.) Alapítványok támogatási kérelmei 58.) Matthias Rex Diákalapítvány támogatása 59.) Alapítványok szerződésmódosítási kérelmei 60.) Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány támogatása 61.) Pécsi Napközi Otthon Alapítvány kérelme 62.) A 176/2003.(04.17.) sz. közgyűlési határozat módosítása 63.) A hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése a Pécsi Ipari Park területén 64.) Bányaszolgalom alapítása 65.) Önkormányzati tulajdonú garázsok értékesítésre történő kijelölése 66.) Batthyány u Pollack M. Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola rekonstrukciója II. ütem pótmunkái 67.) Cserebogár dűlőből nyíló földút értékesítése 68.) Muskotály u hrsz-ú telek értékesítése 69.) Pécsi Szennyvíztisztító telep I/C. ütemének önkormányzati tulajdonba adása 70.) Támogatási szerződés megkötése az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal 71.) Pécsi Vízmű Rt. alapító okiratának módosítása 72.) Tájékoztató az ISPA projekt aktuális állásáról Napirenden kívüli felszólalás: Várbíró Péter: 24. sz. választókerület ügyében

9 9 Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a /2003. sz. alatt: 1.) Schaffer Attila Péter közgyógyellátási ügye 2.) Schafferné Berger Mária közgyógyellátási ügye 3.) Fenyősi Annamária rendszeres gyermekvédelmi támogatási ügye 4.) Nyári Béla rendkívüli gyermekvédelmi támogatási ügye A közgyűlési vita anyaga 1-9. kazettán. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kéri, az előterjesztést a kiegészítő anyaggal együtt fogadják el. Miután a beszámolóhoz kapcsolódó kérdés, vélemény nem hangzott el, döntést kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 25 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 8 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 561/2003. (12.18.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, valamint a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolóját az alábbiak szerint fogadja el: A Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtására készített jelentését az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint, A Kulturális Bizottság 142/2003. ( ) sz. határozatát az előterjesztés 2. sz. mellékletében írtak alapján;

10 10 A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 399, 400, 402, 404, 410, 411, 413, 414, 417/2003. (11.10.), 426/2003. (11.24.) sz. határozatát az előterjesztés 3. sz. mellékletében foglaltak alapján; Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 85, 86, 87, 88, 89, 90, 92, 93/2003. (11.11.) sz. határozatait az előterjesztés 4. sz. melléklete szerint; A Költségvetési Bizottság 224, 225, 226/2003. (11.12.) sz. határozatait az előterjesztés 5. sz. mellékletében írtak alapján; a 238/2003. (11.26.) számú határozatát a kiegészítő anyag 2. számú mellékletére figyelemmel; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 193, 194, 196, 205, 206/2003. (11.13.) sz. határozatait az előterjesztés 6. sz. mellékletében a 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214/2003. (12.04.) számú határozatait a kiegészítő anyag 4. számú mellékletében találhatóak szerint; A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, valamint az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának együttes ülésén hozott 138, 139, 140, 141, 143, 144, 145, 146, 148, 149/2003. ( ) sz., valamint a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 153/2003. (11.18.) sz. határozatát az előterjesztés 7. sz. mellékletére, valamint a 163, 164, 166, 167 /2003. ( ) számú határozatait a kiegészítő anyag 3.számú mellékletében foglaltakra figyelemmel. A Közlekedési és Kommunális Bizottság 123,127/2003. (11.19.) számú határozatait a kiegészítő anyag 1. számú melléklete szerinti tartalommal, Az Oktatási Bizottság 127, 129, 130, 135, 136/2003. (12.04.) számú határozatait a kiegészítő anyag 5. számú mellékletében találhatóak szerint. Kapják: dr. Toller László polgármester, Meixner András, Juhász István, dr. Tóth Bertalan, Soó László, Nyőgéri Lajos, dr. Schmidt József, Kukai András, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető 2.) Az SZMSZ-ről szóló 12/2001. (03.30.) sz. rendelet felülvizsgálata, részönkormányzatok megszűnése, és alapítása Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök Dr. Schmidt József: a évi választásokat követően módosult az SZMSZ, a polgármester és a képviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenség

11 11 szabályaival, valamint a vagyonnyilatkozattal egészült ki a rendelet. Ezzel egyidejűleg döntött a testület, hogy a jegyző készítse elő az SZMSZ felülvizsgálatát. Az előkészítés során megállapították, hogy nem szükséges új rendelet alkotása, de a jelenlegit több tekintetben módosítani, illetve pontosítani kell. Így a részönkormányzatok létrehozásával, működésével kapcsolatos szabályokat. Javasolják továbbá a rendeletbe beilleszteni azt az ellenzéki képviselőtől érkezett módosítást, hogy a részönkormányzatok választása esetén a jelöltek delegálhatnak a jelölési eljárást bonyolító bizottságokba 1-1 tagot. Bizonyos paragrafusok más szövegkörnyezetbe, illetőleg pontosításra kerültek. A rendeletmódosítási javaslatba beépítettek egy jogi kontrollt, miszerint a településrészi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hatáskörébe utalja. A módosítások másik része az összeférhetetlenségi szabályokhoz kapcsolódik; és beépült a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság jogosítványaként a polgármester illetményére vonatkozó javaslattétel A részönkormányzatok joga. felsorolását tartalmazó paragrafusban is módosulás történt, a Pécs-Újhegy, és Üszög Településrészi Önkormányzat helyett Újhegy és Üszög Településrészi Önkormányzata önállóan (külön) szerepel az SZMSZ-ben. Az Üszögért Egyesület kezdeményezte, hogy legyen önálló részönkormányzat a településen. A kérelem többszöri tárgyalása után állapította meg a bizottság, hogy a testület létrehozható, sőt nem is tagadható meg. Ezt követően a módszer kérdése vetődött fel; az egyik a kiválás lehetősége, a másik a jelenlegi részönkormányzat megszüntetése, - amelyre van törvényes mód és a jelölések kiírása, illetőleg választás mindkét részönkormányzat tekintetében. Az utóbbi módszert javasolják, mert így a részönkormányzat területén ténylegesen lakók választják meg a testületek tagjait. Kéri az előterjesztés, a rendeletmódosítás és határozat elfogadását. Dr. Toller László: jelzi, az előterjesztéshez egy módosító indítvány érkezett, amely a napirend előtti hozzászólalás lehetőségét kívánja visszaállítani. Dr. Mikes Éva: jegyző asszonyt kérdezi, eddig a településrészi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzata tekintetében csak egy törvényességi jóváhagyási jogkör volt? Dr. Papp Judit: igennel válaszol a kérdésre. Dr. Mikes Éva: az előterjesztésben foglaltak szerint a rendeletmódosításban érdemi saját elhatározásukból következő változás mindössze az újhegyi településrészi önkormányzat két testületté válása, illetőleg az új választás kiírása; valamint ami tejesen új a részönkormányzatok SZMSZ-ét a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hagyja jóvá.

12 12 Fontosnak tartja ezen túl, ha egy településrészi önkormányzat az SZMSZ-ét jóváhagyja, nemcsak a törvényességi felügyelet keretében - annak jogi szabályai tekintetében kerül sor a jegyző részéről egy törvényességi döntésre, hanem érdemben, és szabályaiban a mindenkori városi önkormányzat felülbírálhatja a településrészi önkormányzat döntését. Eddig a részönkormányzatok maguk dönthették el természetesen a törvényesség keretein belül hogyan kívánnak működni. Amennyiben az említett szabályt elfogadja a testület, akkor a mindenkori nagy, városi önkormányzat politikai viszonyai szerint a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága érdemben megalkotja, s ily módon kötelezővé teszi a településrészi önkormányzatok számára a Szervezeti és Működési Szabályzatukat. Mindez azért van, mert Pécsújhegyen komoly viták voltak a helyi SZMSZ módosítása tárgyában, és a részönkormányzat vezetőjének véleményét nem teljes mértékben fogadták el a részönkormányzat tagjai. Úgy gondolja, ez nem lehet indok, a politikai alkalmasságot az határozza meg, hogy valaki egy testületben milyen módon képes a saját véleményét elfogadtatni, illetve alkalmazására rábírni a testületet. Ilyen szabályokat felesleges beépíteniük a rendeletbe, mert a részönkormányzatokat vezető képviselőknek kell megoldaniuk, hogy a munka eredményes legyen. Amennyiben nem tudják megoldani, próbálják meg az emberi, és munka kapcsolataik terén rendezni, s nem egy ilyen szabállyal. Ha a vezetőnek nem sikerül a jövőben és a jelenben az akaratát a településrészi önkormányzaton keresztülvinni, akkor hazamenekül a nagy önkormányzathoz, és a politikai viszonyok leképezésével felállított bizottság - megkerülve az egyetértés létrehozásának kötelezettségét a részönkormányzatban mintegy kötelező jelleggel majd meghozza a nagy önkormányzat a döntést. Úgy gondolja, ez politikailag, emberileg, minden módon kifogásolható; amikor a településrészi önkormányzat feladata a demokrácia helyi érvényesítése. Kellemetlen, ha a településrészi önkormányzatban viták vannak, de azt sem feltétlenül úgy kell rendezni, hogy 217 pécsi állampolgárnak úgy adják meg a településrészi önkormányzat lehetőségét, hogy ürügyül használják arra, hogy új választásokra kerüljön sor Újhegyen. Tény, a legrosszabb változat ebben a tekintetben, hogy ugyanúgy fog felállni az önkormányzat. Egy településrészi önkormányzati választás azonban nem játék, nem úgy történik, hogy annyiszor ismételik meg, amíg megfelel, s ha nem, akkor gondoskodnak róla, hogy a nagy önkormányzat olyan szabályokat alkot kötelező jelleggel a településrészi önkormányzat számára, amilyeneket akar. Kezdeményezni fogja a belvárosi részönkormányzat megalakítását, ahol nem 217-en laknak, hanem 7500-an. Ha sikerül megoldani ezt a feladatot arra törekszik, hogy szabályaiba ne szólhasson bele a nagy önkormányzat. Felhívja a figyelmet, az ilyen jellegű problémákat másként kellene rendezni, s nem ilyen antidemokratikus, a részönkormányzatok alapjogaiba taposó mentőövek beépítésével. Dr. Toller László: jó lenne, ha valaki levenné a belváros fejlesztésének terhét a városról. Molnárné Garai Edit: csatlakozva dr. Mikes Éva szavaihoz: számára is megdöbbentő, - nem lebecsülve a lakosság akaratát - hogy 217 fővel lehet

13 13 részönkormányzatot létrehozni. Második ciklusát tölti a Mecsekszabolcsi Részönkormányzatban, amely a lakosságszám arányában - 5,5 M Ft-tal gazdálkodik évente. Kérdés, amennyiben a 217 főt veszik figyelembe a költségvetési keret felosztásánál, mire lesz elegendő az összeg. A választás költsége szintén megfontolandó, hiszen nagy összegeket lehet erre fordítani, de nem tudja érdemes-e? Jegyző asszonytól kérdezné, hogy az 54.(3) bekezdése szerint, Pécs Mecsekszabolcsnál a tagok száma 7 fő a vezetőn kívül, ugyanakkor az 55. (9) bekezdésében már 4 legtöbb szavazatot kapott jelölt szerepel. Dr. Papp Judit: jelzi, elírás történt, a helyes szám 4 fő. Molnárné Garai Edit: örömmel fogadta, hogy néhány indítványa bekerült a módosításba, így a delegáltak alkalmazása, illetve a településrészi önkormányzat a megválasztásától számított 30 napon belül köteles az alakuló ülését megtartani. Az utóbbi esetükben ugyanis problémát okozott. Nagyon megfontolandónak tartja, hogy még egy választást ilyen politikai megfontolásból vállaljon-e a terület, példaként István aknát, vagy Árpádtetőt említi, amely igen elkülönítetten él a várostól. Ilyen indokok alapján bárki kezdeményezheti a testület megalakítását. Javasolja, ne keveredjen a részönkormányzat működésébe a politika. Kérdéses, érdemben hogyan tudja a 217 fős részönkormányzat az általa megjelölt feladatot ellátni? Dr. Toller László: teljesen egyetért Mikes Éva képviselővel a törvényességi felügyeleti, ellenőrzési jogkör gyakorlását illetően, jobban szereti a közgyűlésnél látni, hiszen kvázi bizottsága a településrészi önkormányzat is. Dr. Schmidt József bizottsági elnök jelezte, hogy befogadja az indítványt, hogy a Közgyűlés hatáskörébe kerüljön vissza a javaslathoz képest az SZMSZ-ek jóváhagyása. Kéri, a tárgyszerű felvetésekkel foglalkozzanak, István akna és Árpád-tető sohasem volt önálló település. Üszög viszont a 70 -es évekig igen, tehát itt a Közigazgatási Hivatal álláspontja szerint is kötelező a településrészi önkormányzat létrehozása, ha a lakosság kezdeményezi. A másik két településrészre ez nem érvényes. Dr. Mikes Éva: amennyiben így lesz, megköszöni, ilyen módon módosító indítványként fenntartja, és majd kiderül, hogy kell róla szavazniuk. vagy sem? Abban egyetértenek, hogy az SZMSZ jóváhagyásnak mindenképpen nyilvánosan kell történnie, és nem bizottsági hatáskörben. Megjegyzi, amennyiben egy területen településrészi önkormányzat működik, nem jelenti azt, hogy a város nem felelős annak fejlődéséért. Dr. Toller László: célszerűnek tartaná, ha egyszer elgondolkodnának a 3 kerület visszaállításáról. A városban annak idején rosszul megszüntetett intézménye volt. A decentralizált igazgatás jelentősen könnyítené, és egyben nehezítené is jegyző asszony feladatát.

14 14 Kittl János: nehezményezi, hogy a részönkormányzatoknak biztosított keretösszeget nem emelték meg infláció mértékével. Jónak tartaná, ha ezen összegeket emelni tudnák. Kéri, az önkormányzat a részfeladatokat adja le a részönkormányzatoknak. Ezáltal saját területükön a jelenleginél sokkal kevesebb befektetési összeggel meg lehetne oldani a feladatokat. Nagy Csaba: megkérdezi jegyző asszonyt, hogyan lehet létrehozni egy településrészi részönkormányzatot? Van-e törvényi szabályozás arra vonatkozóan, hogy 217 lakos közül hány főnek kell ezt az igényt jelezni. Kérdése, ebben az esetben mi a jogszabályi háttér? A választ követően kívánja folytatni felszólalását. Dr. Papp Judit: válasza, nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy hány főnek kell kezdeményezni a településrészi önkormányzat létrehozását. Ez lehet 1 fő is, de az általános tapasztal szerint eddig egyesületek kezdeményezték a részönkormányzatok megalakítását. Miután igen kevésnek találták a lakosságszámot. A Közigazgatási Hivataltól írásban véleményt kértek. Jelzi, a Közigazgatási Hivatal válasza, mivel a települést közigazgatásilag 1988-ban csatolták Pécs városához, a képviselőtestület nem tagadhatja meg kérésüket. A testületnek eleget kell tennie a törvényi kötelezettségnek. Az Ötv a pontosan megfogalmazza, - s ez egy kicsit erősebb kategória az 55.. alapján - mikor lehet részönkormányzatot létrehozni. Vizsgálják, önálló volt-e a település. Szakértőket kértek meg, így pl. a Levéltár álláspontját, pontos kimutatások alapján és olyan szakértőkét, akik ténylegesen tudták ezt az önkormányzatnak prezentálni, tehát valóban önálló település volt korábban. Ezt vizsgálják először egy részönkormányzat alakításánál, bár ez sem feltétel, mert ettől függetlenül egy képviselőtestület létrehozhat részönkormányzatot, de ebben az esetben nem tagadhatja meg. Az elmondottakról szól a jogi álláspont. Nagy Csaba: megjegyzi, az élet furcsa helyzeteket tud teremteni. Választókerületében van olyan utca, ahol nem 217 a lakosság száma, hanem kb. 247 a lakások száma, így közel 700 vagy 800 ember él és mégsem hoznak létre részönkormányzatot, pedig az itt élőknek talán több problémájuk van mint az üszögieknek. Tájékoztatást kíván adni arról, hogy ezt az ügyet hogyan tudatták az egyébként demokratikus körülmények között megválasztott azon részönkormányzati tagokkal, akik most elvesztik mandátumukat. Tegnap volt egy részönkormányzati ülés, egy napirendi ponttal, ahol egyik képviselőtársuk Sík László Lajos megérkezett a részönkormányzati ülésre, majd tulajdonképpen nem beszélve arról a napirendről, amiért összehívták az ülést, paragrafusokat és jogszabályokat felolvasva közölte a részönkormányzati tagokkal, hogy eddig tartott munkájuk és innét kezdve megy ki merre lát, mert a maga részéről befejezettnek nyilvánította a részönkormányzati ülést, majd kellemes ünnepeket kívánva eltávozott a teremből. Úgy gondolja, ismerve az ügy hátterét, milyen viták zajlanak a részönkormányzatnál, milyen elszámolási kérdések merültek fel a

15 15 részönkormányzatok pénzeit illetően, véleménye szerint ezekkel a kérdésekkel komplexen kell foglalkozni, mert hovatovább már olyan érzése van, mint egy hitbizomány kezdi el egy-két képviselőtársuk aki részönkormányzatot vezet, és itt 2 képviselőtársukról van szó kezelni ezeket az intézményeket. Ezt súlyos hibának tartja és tisztelet a kivételnek, mert van nagyon jó és pozitív példa és érdekes, hogy ezek a példák mind egy frakcióból jönnek. Azt kell mondania, ha komolyan gondolják a részönkormányzatok intézményének gondolatát, azt, hogy a demokratikus intézményrendszer kiszélesítéséről van szó, ha az embereket be akarják vonni a települések életének rendezésébe, akkor el kell gondolkodni azon, hogy egyes képviselőtársaik mit tesznek az egyes részönkormányzatokban és azt hogyan teszik, és mi módon próbálják meg akaratukat ráerőltetni az ott élőkre. Nyilván ezekben vannak politikai viták, de ha megnézik a települési részönkormányzatok jegyzőkönyveit, akkor ezek nem politikai, hanem helyi viták. Arról van szó, hogy ki, hogyan, mit, milyen rendezvényeket szervez, ki hogyan mire fogja elkölteni azt a kevés pénzt, amit a részönkormányzatok kapnak. Nagyon kéri, próbáljanak meg ebben egy alapvető stílusváltozást elérni, mert azt gondolja ez nem játék, nem hitbizomány, ez egy olyan demokratikus intézmény, amit a legmélyebben ki kellene bontani és ki kellene szélesíteni. Méltánytalan az érintett részönkormányzati tagokkal szemben, akiket a településen megválasztottak az emberek, ahogyan velük szemben eljárt a testület, és az illetékes képviselő is. Azt gondolja ez nem polgári gondolkodásmód, ez nem méltó egy önkormányzati képviselőhöz, ahogy ezt az ügyet intézték, és ahogy intézve lesz. Dr. Toller László: kéri, a településrészi önkormányzatok belső életének előre modellezését ne ezen az ülésen végezzék el. A részönkormányzatok szükségességét, indokoltságát hangsúlyozza, és kéri a tárgyra térést azzal, hogy Baranya megye településeinek egyharmada fő közötti lakosságszámot mutat. Nem szokatlan tehát az, hogy 200 fő körüli települések teljes autonómiával bírnak. De Blasio Antonio: úgy gondolja tisztán kell látni a helyzetet. Arról van szó, hogy jelenleg Újhegyen van egy részönkormányzat, amely több mint ember részönkormányzata, a várostól jól elkülöníthető városrészben. Jelenleg arról beszélnek, hogy az előterjesztő véleménye és javaslata alapján megszüntetik ezt a több ezer fő, és választás által létrehozott önkormányzatot azért, hogy utána újra kiírjanak itt is részönkormányzati választásokat azért, hogy létrehozzanak Üszög városrészben is egy részönkormányzatot, ahol egyébként fő él. Nem tudja, kellően érzékelteti-e a különbséget és a hangsúlyt fővel szemben van fő. Az előterjesztés variációi között megtalálható az a lehetőség is egyébként, hogy Újhegy részönkormányzatát nem oszlatják föl, hanem megtartva a jelenlegi, ottani részönkormányzatot, amelynek a létrehozásában sokkal nagyobb részt vállaltak az újhegyi polgárok is, hiszen arányukat tekintve valószínűleg az ő akaratuk jelent meg akkor, amikor a választásokon azt a részönkormányzatot választotta meg, amely ott ma működik. Ehhez képest a helyzet az, - és mondják ki az igazat a jelenlegi részönkormányzati vezető nem tud kijönni a részönkormányzat tagjaival,

16 16 kisebbségben van Sík László Lajos képviselőtársuk. Nem politikai, hanem vélemény kisebbségről van szó. Rendszeresen vélemény kisebbségben marad, és ezt nagyon nehezen tűri. Ezért egy huszárvágással úgy döntöttek, hogy föloszlatják azt a részönkormányzatot ahol nem a vezető mond le ami egyébként így lenne tisztességes -, hanem megváltoztatja a rendeletet, hogy esélye legyen a pozícióban maradásra, egy többségi pozícióban egy új választás kiírásával. Jó, ha ezt megérti mindenki, mert erről szól a történet. Rendszert változtatnak meg azért, hogy Sík László Lajosnak részönkormányzat vezetőként esetleg többsége lehessen majd. Rosszabb nem lehet számára a helyzet, csak jobb. Esetleg olyan embereket választanak meg, akikkel jobban szót ért a jelenlegi részönkormányzati felállásnál. Szeretné felhívni a figyelmet arra is, hogy ez pénzbe kerül, közpénzen megpróbálják Sík László Lajos képviselőtársuknak a többséget biztosítani az újhegyi részönkormányzatban. Kéri, ezt ne tegyék. Dr. Toller László: az objektivitás és a szubjektivitás kezd keveredni. Kérése, maradjanak az objektivitás talaján, mert egyszerűbb lesz a döntés is. Ha a véleménykülönbségeket elkezdik tovább turbósítani, akkor sosem érnek a vita végére, másrészt nem a tartalomról beszélnek. Sík László Lajos: De Blasio Antonio képviselőtársa hozzászólására reagálva véleménye, ügyes volt amit elmondott, de nem ez az igazság. Azért nem, mert 1998-ban a következőként tudott megalakulni a Pécs-Pécsújhegy- Üszög Településrészi Önkormányzat: ehhez a jogosultságot az üszögi településrész biztosította. Azért tudott létrejönni ha képviselőtársa visszaemlékszik, Meszes, Újhegy soha nem volt önálló településrész mert Üszöggel együtt kezdeményezték a megalakítást. Abban az időszakban 1:4 arányban voltak a politikai viszonyok, és nagyon jól tudtak együttműködni a részönkormányzat tagjaival. Úgy gondolja, jelentős eredményeket is értek el. Nem a részönkormányzat vezetője, hanem az Üszögért Egyesület kezdeményezte alanyi jogon a terület szétválását, amely törvény adta lehetőségük. Nem sérülnek az újhegyiek érdekei, hiszen az előterjesztés a településrészi önkormányzat megmaradását, a jelölési eljárás kiírását és a településrészi önkormányzat fenntartását kezdeményezi. Ugyanez történik Üszög vonatkozásában is. Megjegyzi, hogy a Pécs-Újhegy-Üszög Településrészi Önkormányzat választásán az üszögi lakosok ugyanúgy részt vettek. Így, ha most kettéválnak, úgy gondolja, jogszerű, ha saját maguk intézik el azokat a kérdéseket, amelyeket a képviselőtestület csak szubjektivitásnak tart. De Blasio Antonio: javasolja Sík képviselőtársának, bízzák a nézőkre és a hallgatókra, hogy ki mond igazat. Ő nem érintett az ügyben képviselőtársával ellentétben. Felhívja a figyelmet arra, nagyon rossz logika az, amikor bárki úgy gondolja, hogy az 5000 fővel szemben 214 fő választotta meg a jelenlegi részönkormányzatot. Nagy valószínűséggel az újhegyi szavazatok az 5260 fős lakosság szavazati aránya többsége döntött a részönkormányzati tagok megválasztásáról. Azzal is egyetért, amit képviselőtársa mondott, nem azt szeretné, hogy Üszögnek ne legyen külön részönkormányzata. Csupán

17 17 arra hívta fel a figyelmet, hogy az üszögi részönkormányzat megalakulása miatt nem szükséges a jelenlegit feloszlatni, mert azt valószínűleg az újhegyi polgárok többségi szavazata hozta létre. Úgy kell hagyni, ahogy van, és Üszögben ki kell írni egy részönkormányzati választást, ahol megalakul egy új részönkormányzat természetesen Sík László képviselő vezetésével, hiszen ő a helyi képviselő. Az előterjesztés egyik variációja tartalmazza is ezt a lehetőséget. Miért kell egy jelenleg jól működő részönkormányzatot feloszlatni? Más okot nem lát, csak azt, hogy a jelenlegi tagság nem mindig ért egyet a vezetővel, ezért a vezető megpróbálja a tagságot leváltani Úgy gondolja, ez nem helyes. Dr. Toller László: jelen előterjesztésnél egy törvényességi feltétel teljesüléséről kell vitatkozniuk. Az a kérdés, megfelel-e a kezdeményezés a törvényeknek, nem pedig az, hogy ki, hogyan vezette, vezeti a részönkormányzatot. Akkor járnak el helyesen, ha az előterjesztésről vitatkoznak. Dr. Mikes Éva: számára nem arról szól a vita, hogy megfelelnek-e a törvényes elvárásnak, hogy az üszögiek önkormányzatot alakítsanak, hanem annak a módjáról. Az előterjesztés is két alternatívát terjeszt elő. Az egyik szerint Pécs-Üszög a 217 lakójával kiválik Újhegyből, és ott részönkormányzati választás lesz. A második alternatíva pedig az, hogy az úgy nevezett fős részönkormányzatot is feloszlatják, és így válik ketté. Abban az esetben ha egy településből kiválik egy településrész, az saját alkotmányos önkormányzati jogán önkormányzatot alakíthat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a település önkormányzata feloszlik, és azt újra Kéri, kell gondolják választani. végig, és tekintsék megfelelő helyes joggyakorlatnak. Úgy gondolja, ilyen esetben ugyanúgy, mint a település kiválásnál az egyetlen helyes és követendő módszer, ha Üszög le akar válni erről a településrészi önkormányzatról, tegye meg, ehhez joga van. Még az a probléma sem áll fenn, hogy az üszögi részönkormányzati képviselőknek távozniuk kellene a testületből, mert az előterjesztés szerint nincs üszögi részönkormányzati képviselő. A 217 fő az 5 utcával leválik, és ott részönkormányzati választást kell tartani. Véleménye szerint így jogszerű, méltányos, objektív, és a legkevésbé sem lehet politikai vitákat belevinni. Nem beszélve a költségekről. Egyébként, ha objektíven nézik, akkor ez a megoldás teljesíti mindazon feltételeket, amelyeket nekik célként szabnak ki. Megalakul egy külön részönkormányzat, vagyis az igényre jog szerint megoldást ad a lehető legminimálisabb költségekkel. Ehhez képest, ha nem állnak a szubjektív feltételezések, akkor kéri, a másik megoldás szükségességét indokolják. Juhász István: De Blasio Antonio képviselőtársa szépen és hitelesen adta elő a részönkormányzat jövőbeli működésének elképzelésére vonatkozó tényeket és hipotéziseket. Sajnálja, hogy képviselőtársa hozzászólása után kiment a teremből, így a reagálását nem tudja meghallgatni. Az egyetlen tény, amit elmondott, hogy ötezer valahány száz főről beszélt a kétszáz fővel szemben. A TV-nézők tájékoztatására elmondja, hogy pontosan 2905 főről van szó, hiszen más részönkormányzatok is az újhegyi választókörzetből szerveződnek, és ebből 217 fő az üszögi részönkormányzat leendő szavazóinak száma. Ez volt az egyetlen tényszám, amely elhangzott az ellenzék részéről. Ismételten elmondja, nem 5000 és nem is 4000, hanem

18 18 pontosan 2905 fő, amiből 217 fő üszögi. Az ellenzéki képviselők szinte saját magukkal vitatkoztak, hiszen az előterjesztőn kívül egyedül Sík László Lajos a részönkormányzat vezetője kért szót jelen előterjesztés kapcsán. Ő most éppen azért kívánt hozzászólni, mert képviselőtársai nem a Közgyűlésnek, hanem a TV-n keresztül a város lakóinak prezentálták azt az előterjesztést, amelyben nem is szerepel, amit elmondtak. Egyszerűen arról van szó, hogy egy törvényességi feltételnek kellene megfelelni, amely akkor teljesül, ha az előterjesztésben foglalt eljárás szerint újraválasztják mindkét részönkormányzatot. Mitől félnek ellenzéki képviselőtársai, ha annyira biztosak abban, hogy a részönkormányzati tagok megválasztásánál többségbe kerülnek? Nézzék meg még egy választáson, és akkor természetesen az a többség amit már többször vélelmeztek a rendelkezésükre fog állni. Nagy Csaba: valóban elhangzott részükről egy téves szám. Ezért elnézést kérnek, nem a szándékos félrevezetés volt a céljuk. Egyébként szinte teljesen mindegy, hogy a kb főhöz hogyan viszonyul a 200, ezért mondanivaló lényege nem változott. Mikes Éva felvetésével kapcsolatban elmondja, úgy gondolja, akkor lehetne bebizonyítani mindenkinek, hogy nincs igazuk, ha az egyes alternatívát fogadná el a Közgyűlés. Minden más esetben arról van szó, hogy a Pécs- Újhegy-Üszögi Településrészi Önkormányzat tagjait a kormányzó koalíció tagjai le akarják váltani valamilyen oknál fogva. Az előterjesztésben szereplő javaslat szerint a Közgyűlés dönthet úgy, hogy Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzat kiválását és önálló működését állapítja meg. Ebben az esetben csak Üszög vonatkozásában szükséges új választás, mivel a jelenlegi Pécs-Újhegy-Üszögi részönkormányzati tagok között nincs Üszögben lakó személy. Véleménye szerint a demokráciában fontos, hogy mindenki kifejtse véleményét, és az is, hogy beszéljenek arról, minek mennyi költsége van. Úgy gondolja, teljesen felesleges Újhegyen új választást kiírni e két okból kifolyólag. Miután a törvény lehetővé teszi, természetesen meg kell adni az üszögi településrészen lakó 217 főnek, hogy éljenek a törvény adta jogukkal, ezzel a pozitív diszkriminációval, és megválaszthassák településrészi önkormányzatukat. Ez lenne az európai, polgári, demokratikus megoldás a kérdésben. Kéri képviselőtársait, eszerint foglaljanak állást az SZMSZ módosításának megszavazásakor. Ha ez megtörténik, akkor minden, amit felvetettek, felesleges félelem volt. Ha pedig nem így történik, akkor éppen azzal bizonyítják be, hogy nekik igazuk volt. Molnárné Garai Edit: részönkormányzati képviselőként szomorúan látja, hogy a politika beszivárgott a részönkormányzatok életébe. A munkatervben mindenképpen javasolja jegyzőasszony felé, hogy a részönkormányzatok vezetői évente legalább egyszer teljes körű beszámolót tartsanak a Közgyűlés felé. Trombitás Károly: kérdése, mennyi lenne a teljes választás költsége? Nem lenne-e célszerű ezt az összeget inkább Üszögre fordítani? Az előző Közgyűlésen, a településszerkezeti terv tárgyalásakor az üszögiek részéről felvetődött kérést miszerint az Ipari Parktól egy néhány tíz méteres

19 19 véderdő válassza el a lakóházaikat nem vette figyelembe a Közgyűlés. Ezért furcsa, hogy időnként hivatkoznak az üszögiek kérésére, és mindennél fontosabbnak tartják, máskor pedig még csak nem is tárgyal róla a Közgyűlés. Azon a bizonyos településrészi önkormányzati ülésen amikor a képviselő úr elterelte a vitát a tervezett napirendről a településrészi önkormányzat által 2003-ban felhasznált költségkeretről készült kimutatásról, illetve a részönkormányzat évi munkájának értékeléséről lett volna szó. Dr. Toller László: a kérdésre válaszolva elmondja, egy ilyen választás költsége 400 eft körül van. Bár furcsának tartja a kérdést, mert ilyen alapon a rendszerváltáskor elegendő lett volna egy költségen megválasztani egy parlamentet, amely működhetne 1000 évig. Így nem kerülne pénzbe az országnak, csak az egy másik rendszer. Dr. Mikes Éva: polgármester úr utóbbi megjegyzésére reagálva elmondja, a demokrácia valóban pénzbe kerül, csak arra kell törekedniük, hogy ennek elfogadása mellett a lehető legtakarékosabban történjen. Az előterjesztés két alternatívát, a határozati javaslat már csak egyet tartalmaz. Leírja, hogy a Pécs-Üszögpuszta Településrészi Önkormányzat kiválással is megalakulhat, valamint azzal, ha feloszlatják az Újhegyi Részönkormányzatot. A határozati javaslat pedig a jelenlegi részönkormányzat feloszlatását tartalmazza. Kérdése továbbra is fennáll, mert nem kapott választ. Tekintettel arra, hogy a Pécs-Újhegy-Üszögpusztai Részönkormányzatban jelenleg nincs is üszögpusztai részönkormányzati képviselő ezért kiválás esetén még az ő esetlegesen megüresedő helyére sem kellene választást kiírni. Jelenleg csak újhegyi képviselők vannak a részönkormányzatban, ami egyébként bizonyítja azt a feltételezésüket, hogy mégis csak Újhegy véleménye volt a döntő a részönkormányzat választásakor. Ebből következően, ha Üszögpuszta kiválással alakít részönkormányzatot, akkor Újhegyen nem kell új választást kiírni. A törvényesség feltételei teljesülnek, és nem teremtenek ilyen elképesztő példát, hogy azért valamit fel kell oszlatni, mert valaki más kiválik. Kéri képviselőtársait, mondják el azon érveket, amelyek azt igazolják, hogy a Pécs.Újhegy-Üszögpusztai Részönkormányzat teljes feloszlatása jogszerű, illetve csak ez felel meg a jogszabályi feltételeknek, mert közjoggal foglalkozó jogászként nem látja ennek indokát. Nem állítja azt, hogy a Pécs- Újhegy-Üszögpusztai Részönkormányzat feloszlatása jogszerűtlen, csak nem érti, miért kellene megtenni. Juhász képviselőtársának mondja, hogy a demokrácia nem arról szól, hogy részönkormányzatokban mérkőznek egymással. A jogszerűen megválasztott részönkormányzatokat békén kell hagyni, ahol pedig új igény van, azt teljesítsék. Ilyen alapon közvélemény kutatások helyett állandóan kiírhatnának választásokat. Valaki csak meg tudja indokolni, hogy két jogszerű alternatíva helyett miért csak az egyiket preferálja az előterjesztés. Az előterjesztés csak a feloszlatás lehetőségét tartalmazza, ezért módosító indítványt nyújt be a határozati javaslathoz, mely az alábbi: a Pécs- Üszögpusztai Részönkormányzat kiválással alakuljon meg, és ne pedig a jelenlegi önkormányzat feloszlatásával.

20 20 Dr. Mikes Éva: a határozati javaslat első pontját olyan módon kívánja módosítani, hogy a Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécs-Újhegy-Üszögi Településrészi Önkormányzatból az Üszögi Településrészi Önkormányzat kiválással megalakulhat. A 2. pontban pedig rendelkezzenek a Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzat létrehozására szolgáló választások kiírásáról. Dr. Toller László: jelzi, hogy erről a két módosításról fognak külön szavazni. Staub Ernő: el kell ismernie, hogy az MSZP-SZDSZ-Munkáspárt koalíció bizonyos tekintetben kiszámítható, hiszen Nagy Csaba képviselőtársa javasolta a jelen előterjesztés levételét a napirendről. Ehhez képest ő módosító indítványt nyújtott be, számítva arra, hogy a napirendi pont levételére irányuló javaslat nem ér célba. Miután az előterjesztés témája az SZMSZ-ről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, ezért nem a konkrét témához nyújtotta be módosító indítványát, hanem egy másik ügyben, amely egy apró változtatást jelentene. A 4. fejezet 33. -áról van szó, melynek a jelenlegi SZMSZ-ben napirenden kívüli felszólalás a címe. Módosító javaslata, hogy ez az intézmény újból napirend előtti felszólalás legyen, és ennek megfelelően változna az első bekezdés első tagmondatának szövege, miszerint bármely képviselő az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt a napirenden nem szereplő ügyekről és a további rész változatlan maradna. Indoklását a részletes vitában fogja elmondani. Nagy Csaba: Trombitás Károly képviselőtársa felvetette a választás költségeinek kérdését. Úgy gondolja, erről beszélni kell. A költségek szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy Újhegyen és Üszögben egyszerre tartanak választást, vagy csak Üszögben. Ha demagóg akarna lenni, azt mondaná, hogy az így megtakarított összegből az üszögi lakók védőerdő megvalósítására irányuló kérését lehetne teljesíteni. Csatlakozik Mikes Éva képviselőtársához, hogy csak Üszögben legyen választás, mert tudják, hogy a Pécs-Újhegy-Üszögpusztai Településrészi Önkormányzat csak Újhegyen lakó polgárokból áll. Nem tudja, mi lesz a szavazás végeredménye, és azt gondolja, hogy az elmúlt időszakban a Pécs-Újhegy-Üszögpusztai Településrészi Önkormányzat megválasztott képviselői sok munkát végeztek, meg kell említeni a nevüket, és meg kell köszönniük eddigi munkájukat. Bízik abban, hogy a szavazás végeredményeként csak Üszögben lesz településrészi önkormányzati választás, és akkor feltételes lesz, amit mond. A településrészi önkormányzatban végzett munkát megköszöni dr. Fekete Évának, Krizsánovics Károlynak, Lucz Zsuzsannának és Varga Gyulának. Dr. Toller László: az általános vitát lezárja, és jelzi, hogy a rendeletről folytatják le a részletes vitát, amelyhez csak egy módosító indítvány érkezett Staub Ernőtől a napirend előtti felszólalásról. Emlékezteti képviselőtársait arra, hogy ezt a vitát két évvel ezelőtt 5-6 óra alatt folytatták le. Javasolja, hogy a módosító indítványt előterjesztőn kívül frakciónként egy hozzászólás legyen.

21 21 Staub Ernő: úgy gondolja, nem vitatható, hogy a napirend előtti felszólalás a parlamentáris demokrácia egyik alapeleme. Nagyon fontos és nem csupán ellenzéki jogosítvány. Az SZMSZ napirenden kívüli felszólalásra vonatkozó része szerint Bármely képviselő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely országos jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az önkormányzat és szervei intézményeit, a rész- és kisebbségi önkormányzatok működését, megítélését, a város- és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalhat, jelzéssel élhet. A demokrácia nemcsak pénzbe, hanem időbe is kerül, és nem mindegy ennek az időpontja. Lehet erre azt mondani, hogy ugyanez az intézmény működik napirenden kívüli felszólalásként is, de talán mégsem véletlen, hogy a parlamentben óta ennek az ülésrenden belül meghatározott időpontja van. Amikor az előző ciklus többsége megváltoztatta, nagyon jól tudta, hogy ezzel teljesen bizonytalan időpontba kerül a napirenden kívüli felszólalás. Azzal is tisztában vannak, hogy jóval nagyobb a nyilvánosság érdeklődése napirend előtti politikai kérdések iránt, mint a szakpolitikai részletkérdések iránt. Úgy gondolja, a nyilvánosság igényét is akkor elégítik ki, ha visszatérnek a napirend előtti felszólalás intézményéhez, amely mindig meghatározott időben, az érdeklődők számára követhető módon zajlik. Hozzáteszi, hogy amikor ezt megszüntette a közgyűlési többség, a politikai fórumon nemcsak politikusok szóltak hozzá nemtetszésüket kifejezve, hanem Boros János egyetemi tanár, és az akkor Közgyűlésen kívüli SZDSZes politikusnak számító Bretter Zoltán ígéretet tett arra, hogy az SZDSZ frakció erre a témára valamilyen módon visszatér. Bár véleménye szerint csak egy módon lehetne visszatérni, ha visszaállítják. Az ellenérvek között mindig az szerepelt, hogy az érdemi munkától vették el az időt a napirend előtti felszólalások. Ezt nem tartja szerencsésnek, és méltatlannak, kicsinyesnek tartja, hogy tulajdonképpen egy intézmény működik, és csak az időpontjáról vitatkoznak alkalmanként. Azt gondolja, igazán méltányos lenne visszaállítani a napirend előtti felszólalás intézményét. Dr. Toller László: megjegyzi, egyedül a magyar parlamenti demokráciához tartozik a világ összes parlamentjét figyelembe véve a napirend előtti felszólalás. Dr. Bretter Zoltán: Staub képviselőtársa által elmondottak jó részével egyetért. Alap intézménynek tartja a napirend előtti felszólalást, de nem időkorlátok nélkül. Annak idején javasolta, próbáljanak megállapodni egy olyan formában, amelyben a mindenkori ellenzék elmondhatja politikai véleményét, de ne tegyék lehetetlenné a Közgyűlés működését. Tulajdonképpen csak azzal nem ért egyet, hogy megjelenik egy módosító indítvány anélkül, hogy a FIDESZ frakció előzetesen egyeztette volna. Ha megkeresi az SZDSZ-t és az MSZP-t ebben az ügyben, talán sikerülhetett volna megegyezniük. A módosító indítvány csupán fél sor, és csak az van benne, hogy legyen. Véleménye szerint egy SZMSZ-ben másként kellene szerepelni. A politikai viták ma már olyan szintre jutottak, ahol kérdéses, hogy politikai vita-e, vagy egészen más. Annak idején, amikor az SZMSZ szerint lehetőség volt a napirend előtti felszólalásra, talán nem volt ugyanez a helyzet. Most nem lát garanciát arra, hogy az időkorlátoktól független