J E G Y ZİKÖNYV. Készült: Jász- Nagykun- Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsának rendkívüli ülésén.

Átírás

1 J E G Y ZİKÖNYV Készült: Jász- Nagykun- Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsának rendkívüli ülésén. Helyszín: JNSZ Térségi Integrált Szakképzı Központ Tárgyaló terme (Szolnok, Baross u. 37. Képzıközpont, tetıtér) Idıpont: november :00 óra Jelen vannak: Karcagi Nagy Zoltán a Társulási Tanács Elnöke Ferenczné Teleky Éva a Társulási Tanács alelnöke Sinka Albert (JNSZM. Önkormányzat) Dr. Grúberné Kerékgyártó Tünde (Polgármesteri Hivatal Szolnok) Tereminé Hanász Judit (Túrkeve Város Önkormányzat) Tamás Zoltán (Jászberény Város Önkorményzat) Batta Attila (Mezıtúr Város Önkormányzat) Budai Ferenc (Törökszentmiklós Város Önkormányzat) Tóth József (Kisújszállás Város Önkorményzat) Ambrus Dénes (Fegyvernek Város Önkormányzat) Wenner-Várkonyi Attila (Kunszentmárton Város Önkormányzat) Csomor János (Jászárokszállás Város Önkormányzat) Korom Endre (Teleki B. Gimnázium tagintézmény vezetı, Mezıtúr) Juhászné Patkós Edit (Teleki B. Gimnázium igazgató, Mezıtúr) Szatlóczki Edit (Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat, képviselı) Szőcs István (Tiszafüred Város Önkormányzat) Dr. Sebestyén Katalin (Mezıtúr Város Önkormányzat) Dr. Komjáti Katalin (JNSZ TISZK) Szőcs Gyula (JNSZ TISZK igazgató Szolnok) Kaló Zsoltné (JNSZ TISZK gazdasági vezetı) Nagy Lajosné (JNSZ TISZK szakmai vezetı) Göröcs Regina (JNSZ TISZK jegyzıkönyvvezetı) A jelenléti ívben megjelölt 11 Társulási tag közül a következı személyek adtak le meghatalmazást: Tóth József a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium igazgató helyettese (Dr. Ducza Lajos települési képviselı helyett), Tereminé Hanász Judit oktatási munkatárs (Dr. Szabó Zoltán Túrkeve Város polgármestere helyett), Sinka Albert JNSZ Megyei Önkormányzat szakképzési referense (Molnár Imre a JNSZM Önkormányzat delegáltja helyett), Szőcs István a Tiszafüredi Városi Polgármesteri Hivatal köztisztviselıje (Pintér Erika Tiszafüred Város Polgármestere helyett). 1

2 Napirendi pontok 1. Elıterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa november 30-ai ülésére a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzésszervezési Társulás évi költségvetésének és kötelezı elıirányzatainak megállapítására Elıadó: Karcagi Nagy Zoltán elnök 2. Elıterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa november 30-ai ülésére a Társulási Tanács elnökhelyettesének megválasztására Elıadó: Karcagi Nagy Zoltán elnök 3. Egyebek Elıadó: Szőcs Gyula igazgató Karcagi Nagy Zoltán: Elnök Úr köszönti a jelenlévıket, és az Ülést megnyitja. Megállapította, hogy az Ülés határozatképes, valamint azt, hogy a kiküldött meghívóban összesen 3 napirendi pont szerepel, ebbıl a 3. az Egyebek. Kérdezem Szőcs Gyula igazgató urat, a Munkaszervezet igazgatóját, hogy az Egyebekben van-e valamilyen tájékoztató? Szőcs Gyula: Igen, egy rövid tájékoztatót tartalmaz. Karcagi Nagy Zoltán: Kérdezem a Társulási Tanács tagjait, a delegáltakat, hogy van-e napirendi javaslatuk a mai Ülésünkhöz? Sinka Albert: Tisztelt Társulási Tanács. Molnár Imre képviselı úr távollétében meghatalmazással én képviselem ıt az Ülésen, és az 1. napirendi pontra vonatkozóan lenne elıterjesztés. Elég fontos napirendi pontról van szó, és ennek okán, hogy a képviselı úr véleményét megfelelı pontossággal közvetítsem, felolvasnám azokat a véleményeket pontokba szedve, amelyeket a költségvetésrıl kialakítottunk, és erre vonatkozóan azért teszem ezt, mert erre a napirendi pontra van javaslatom, és ezzel indokolom a javaslat tételt. Karcagi Nagy Zoltán: Én úgy gondolom, hogy az 1. napirendi pontban elhangozhat ez a felolvasás, ill. véleményközlés. Én úgy értelmezem, hogy ezért nem kell külön napirendi pontot létrehoznunk, de ha van más javaslat, akkor szívesen meghallgatom. Tehát ha nincs egyéb javaslat, akkor ezt beépítjük az 1-es napirendi pontba, és meghallgatjuk a megye véleményét Sinka úr tolmácsolásában. Karcagi Nagy Zoltán: Amennyiben nincs további javaslat, a kiküldött meghívóban szereplı napirendi pontokat bocsátom szavazásra. Kérem, aki egyetért azzal, hogy ezt a 3 napirendi pontot tárgyaljuk, kézfelnyújtással jelezze. Szavazás: Igen: 11 (100 %) Nem: 0 2

3 Tartózkodott: 0 A Társulási Tanács egyhangúan elfogadta a napirendi pontokat. 1. Elıterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa november 30-ai ülésére a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás évi költségvetésének és kötelezı elıirányzatainak megállapítására Karcagi Nagy Zoltán: Ismerteti az 1. napirendi pontot. Karcagi Nagy Zoltán: A leírt anyagban szerepelnek az irányadó szempontok, részletezve vannak a bevételek-kiadások alakulása. Mindenki megkapta az anyagot, és volt ideje áttanulmányozni. Három tervezet is szerepel, az 5/A., 5/B. és 5/C. mellékletben. Röviden ismertetném az 5/A. mellékletet. 8 fı van ebben a mellékletben becélozva, és a hozzájárulás az önkormányzatok részérıl 1.285,- Ft/fı. Az 5/B. mellékletben szintén 8 fı van megjelölve, itt 1.604,-Ft/fı terhelné az önkormányzatokat, tehát ez költségesebb az önkormányzatok szempontjából. Az 5/C. mellékletben meg van jelölve egy fél állás is. Kaló Zsoltné: Igazából ez hét fıállás, egy 4 órás és egy 6,5 órás, mert fél informatikus bérét Szolnok Megyei Jogú Város felajánlotta, hogy az 1.000,-Ft-os elvárt költségvetéshez teljesíthetı legyen, ill. 4 órás a szakképzési vezetı, az hat és fél. Karcagi Nagy Zoltán: Tehát ebben az esetben így alakulna a létszám, és az önkormányzati hozzájárulás tanulónként 1.006,-Ft, tehát 1.000,-Ft. durván kerekítve, és itt lépne be az 5 %-os SZAHO bent tartása. Dióhéjban errıl szólna az 1. napirendi pontunk. Vitára bocsátom az anyagot, illetve úgy gondolom, hogy most Sinka úr elmondhatná, amit az elıbb jelzett. Sinka Albert: A felolvasást nem fontos jegyzetelni, mert a levelet leadom, és szó szerint megmarad. Olvasom a levelet. Tisztelt Társulási Tanács. 1./ Sajnálatos, hogy a Társulási Tanács Munkaszervezete nem tartja az elıterjesztés kiküldésére megállapított 8 napos határidıt, amelyet a Társulás SZMSZ-e határoz meg. Különösen fontos, hogy a költségvetési elıterjesztés elfogadása elıtt megfelelı idı álljon rendelkezésre az alapos végig gondolásra. Erre sajnos most nincs lehetıség. A TISZK alapszerzıdése szerint a költségvetést az Ellenırzı Bizottság elızetesen köteles véleményezni, és a Társulás minısített többsége fogadja el. (Ez ugye nem történt meg.) 2./ Az önkormányzatok még csupán a költségvetés koncepcióit készítik elı, tehát van idı a TISZK költségvetésének az alaposabb végiggondolására is. 3./ A felnıttképzés az intézményekben zajlik, nem látható, hogy milyen humán erıforrás felhasználással gondolja a Munkaszervezet részérıl, hogy ık is meg tudnak jelenni ezen az egyébként egyre zsugorodó piacon. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a Munkaszervezet direkt módon foglalkozzon felnıttképzések szervezésével, ez a TISZK Irányítási Kézikönyvének összeállításakor is megállapításra került. A felnıttképzést a Társulás alapszerzıdése sem tartalmazza, ezért ez egy olyan önként vállalt feladat, amely költségvetési kockázatot jelent, és a konferencia terem költséges üzemeltetését is szükségessé teheti. (Sinka Albert: zárójelben jegyzem meg, hogy a felnıttképzésnek vannak bizonyos jogszabályi feltételei, ezek sem állnak fenn teljes mértékben, tehát véleményünk szerint ez egy felesleges pontja a költségvetésnek.) 3

4 4./ A Szolnokon megvalósított TIOP beruházásokról, annak tartalmi részleteirıl teljes mértékben Szolnok város döntött, elıleget biztosított, és állta a beruházás önerejét. Hasonló volt ez a többi fejlesztéssel érintett intézmények esetében is, ahol értelemszerően a kedvezményezettek igényei szerint történt a beruházás megvalósítása. Természetes volt ezek után, hogy a beruházások fenntartási költségei is a kedvezményezetteket terheli. Sajnálatos módon a Munkaszervezet úgy készítette el a költségvetési tervezetet, hogy a Szolnok várost illetı fenntartási költséget, illetve annak egy részét is, a Társulás többi tagjaira kívánja áthárítani. A Társulási tagok, és a Társulások erre nem adtak felhatalmazást a Munkaszervezet számára. Ezért ez nem elfogadható. A Munkaszervezetnek azt kell végrehajtania, amivel a Társulás megbízta. Nem érthetı, hogy a TISZK miért nem adja át üzemeltetésre a teljes szolnoki TIOP beruházást. Az érintett intézménynek a Munkaszervezet miért nem szerepelteti a közösségi tér mőködtetési költségeit a költségvetésben, hiszen nem született ilyen döntés a Társulás és az alapító önkormányzatok részérıl. Az alapszerzıdés mellékletét képezi egyébként az ingatlanok felsorolása, és funkciójának feltüntetése, melynek elfogadása a tagok részérıl egyhangú döntést igényel. 5./ Eddig nem volt önálló nevelési vezetı a Munkaszervezetben, most mi indokolja ezt, hiszen a nevelési feladatokat is az iskolák végzik. Amennyiben mégis szükség lenne ilyen munkakörre, ezeket a szakmai vezetıvel egy álláshelyre össze lehet vonni. 6./ A költségvetés feltünteti a 3 % munkaadói járulékot, annak ellenére, hogy ez 2011-re eltörlésre kerül. Többletköltsége több mint ,- Ft., ezért a költségvetésbıl ezt törölni kell. Ez által tovább csökkenthetı a cég költségvetési változat szerinti önkormányzati támogatás összege. 7./ A kiadások alakulásának indoklásánál a évhez viszonyított adatokat tüntettek fel, amely vélhetıen egy átmásolási hiba lehet. 8./ A fizetések eltérítése néhány esetben nincs összhangban a háttér intézmények mőködtetésére vonatkozó elvekkel. Mi indokolja ezt? A megyei közgyőlés elnökének az álláspontja, melyet levélben is megküldött minden társulási tag önkormányzat számára, hogy a kötelezı minimum tartja indokoltnak a bérkifizetéseknél, amelyet a saját intézményeinél is alkalmazni kell. Ez az eltérés önmagában 4,6 millió forinttal növeli a költségvetés kiadását. 9./ A Cafetéria összege csökkentendı, ugyanis a települések sem tudnak közalkalmazottaik részére ilyen juttatást biztosítani. 10./ A jogtár szakkönyvek költségét 50 %-kal javasoljuk csökkenteni. 11./ Indokolt a felnıttképzést és az épületüzemeltetést mind költség, mind bevételi oldalról törölni a költségvetésbıl, annak érdekében, hogy az egy tisztább, a tényleges helyzetet tükrözı költségvetés legyen. 12./ Javasoljuk a Munkaszervezet elhelyezésére az alapszerzıdés szerinti helyiségbérlet fenntartását. 13./ A megyei önkormányzat 1.000,-Ft./tanuló összegő hozzájárulásnál magasabb összeget nem támogat. Mindezek alapján javasoljuk a költségvetésrıl szóló napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, és a döntés elhalasztását. Ferenczné Teleky Éva: Tisztelettel venném, ha ennek a levélnek a fénymásolatát megkaphatnánk. Sinka Albert: Természetesen, de elıbb befejezném a levél felolvasását. Ott tartottam, hogy a megyei önkormányzat 1.000,-Ft/tanuló összegnél magasabb hozzájárulási összeget nem támogat. Javasoljuk a költségvetésrıl szóló napirendi pont 4

5 tárgyalásának elhalasztását a 8 nap kiértesítési határidı, az elızetes Ellenırzı Bizottsági véleményezés biztosítására, valamint azért is, hogy a TT. tagok a polgármesterrel is tudjanak egyeztetni. Mindazon által az itt nem szereplı, de fölvetendı kérdés, hogy A.B.C. variáció esetében az A. úgy szól, hogy 50,1 millió Ft-os költségvetésnél 1.604,-Ft/tanuló támogatást kér a Munkaszervezet. B. variáció esetében 45,6 millió Ft-os költségvetésnél 1.285,-Ft/tanuló támogatást kér a szervezet, a C. variáció esetében pedig 60,2 millió Ft. a költségvetés, és mindössze 1.006,- Ft/tanuló a támogatás. Most jelenleg azt mondom, hogy ellentmondásnak tőnı, hogy épp abban az esetben, ahol 15 millióval magasabb költségvetés esetében a legkevesebb önkormányzati támogatást igényli. Ezt azért jó lenne megindokolni. A létszám hozzájárulás a megállapodás alapján úgy szólt, hogy az elızı tanév október 1-i létszám alapján történik. Ez jelenlegi állapot szerint úgy tőnik, hogy ez a jelenlegi tanév létszámát tartalmazza. Tehát ez is korrigálásra szorul. Ennyi lenne, és átadom másolásra a levelet. Karcagi Nagy Zoltán: Köszönjük szépen, és megkérném a Munkaszervezet munkatársát, hogy fénymásolja le valamennyi jelenlévı számára a levelet, hogy tudjunk róla érdemben tovább tárgyalni. Karcagi Nagy Zoltán: További jelentkezésre, hozzászólásra van lehetıség, kíván-e valaki szólni? Dr. Sebestyén Katalin: Egy technikai kérdésem volna, Sinka Albert úrtól kérdezném, hogy a feltüntetett változatoknál, a Munkaszervezetnek a tagjainál szerepel külsı szakértı, jogi szakkérdéssel kapcsolatban egy személy, változott-e az, amikor a megállapodást kötöttük, hogy a megyei önkormányzat nagyon sok segítséget, jogi szakértést nyújtott az elıterjesztések elıkészítésében. Ez változott-e, vagy miért van arra szükség, hogy külön egy személyt állandóan igénybe vegyen a Munkaszervezet? Magyarán, miért kell egy állandó jogász egy ekkora Munkaszervezet mellé? Ez változott-e az elızı évekhez képest? Sinka Albert: A megyei önkormányzat nem zárkózott el semmilyen feladattól, amely segítségére volt a Munkaszervezetnek, de annyi tájékoztatást erre a kérdésre elmondanám, hogy elızetesen volt egy megbeszélésünk a megyei jogú várossal, ahol felvetettük azt a lehetıséget a Munkaszervezet számára, amikor is arról tájékoztattak bennünket, hogy a fenntartási idıszakban milyen sok, egyéb irányú tevékenység van, hogy most eljött az az idıszak, amikor a tagok, az önkormányzatok, illetıleg intézmények bizonyos szolgáltatásait igénybe lehetne venni annak érdekében, hogy a költségvetés összegét minél lejjebb tudjuk faragni az egyben tartás érdekében. Ezt nyilván úgy nyilatkoztuk ki, hogy a többi tag errıl nem tudott, de én úgy gondolom, hogy az intézmények, a Fenntartók ez elıl nem zárkóznak el, hogyha ilyen megkeresés érkezik feléjük. Tóth József: Néhány részben kapcsolódóan lenne kérdésem, és véleményem, elsısorban a megjelent A.B.C. változatú költségvetésekhez. Egyrészt általánosságban, mind a három költségvetésre vonatkozóan. Kérdésem lenne az, hogy minden igyekezetem ellenére a meglévı létszámadatok költségei alapján nekem semmilyen módszerrel nem sikerült a rendszeres személyi juttatások összegét levezetni. 5

6 Ez mindegyik költségvetésre igaz, nekem ez gyakorlatilag nem jött össze, nyilván az én képességem hiányával is magyarázható. Bizonyára visszamaradt ez a költségvetési tervezési tábla valamikorról korábbról, azért úgy gondolom, hogyha a Társulási Tanács elé kerül egy költségvetés, akkor Tb. járulék címén 29 %-os Tb. járulékot szerepeltetni, amikor ez egy már két éves történet, nem igazán ildomos, mint ahogy már elhangzott, munkaerıpiaci járulék sem létezik már, amire viszont tervezve is van összeg, mint ahogy tételes egészségügyi hozzájárulás sem létezik már immáron két éve. Szerepel a táblázatban, de nincs rá tervezve összeg. Viszont a rendszeres személyi juttatásokból megint csak számomra nem levezethetıek sem 29 %-kal, sem 27 %-kal a rendszeres személyi juttatások után fizetendı Tb. járulékoknak az összege. Ez mindegyik táblára vonatkozik, függetlenül attól, hogy melyik tábláról van szó. Nem találom a költségvetésnél azokat a megalapozó számításokat, amelyek az intézményi bevételeket részletezik, és így valóban érthetetlen a már korábban elhangzott ,-Ft-os felnıttképzési saját bevételhez, legalább is a szolgáltatásoknak a típusát, vagy valamilyen megalapozó számítást ismerni kell. A bérleti és lízingdíj bevételekkel hasonló módon vagyok, hiszen a TIOP pályázat keretében elkészült beruházások igénybevételének intézményi részérıl van valamilyen költsége, amelyeknek tervezhetısége bizonyára rendelkezésre áll, és ez alapján mindenképpen ennek bevételét úgy gondolom, hogy tervezni szükséges. Valóban, a Cafetéria összegében megjelenı ,-Ft-ot én legalább is, hogyha ez a Cafetéria biztosításra kerül, akkor mindenképpen valamilyen ösztönzı rendszerhez, pl. a tervezett bevétel mértékéhez kötném, javaslatom szerint kb. annak 10 %-os mértékéig. Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés, amely itt elıttünk van, ez valamilyen szempontból mindenképpen átdolgozásra szorul, és valóban igaz az is, hogy az itt megjelenı létszám adatok legalább is a mi városunk iskoláinak statisztikáival nem szinoníma. Meggyızıdésem szerint ezek az adatok a százalékos szavazati arányok alapján a Társulási Tanács eredeti szavazati arányait, és az ahhoz igazodó létszámokat tükrözik, de nem biztos, hogy a százalékos arányok minden esetben annak megfelelıek, mint amit e tekintetben korábban megállapításra került. Én magam egyetértek azzal a javaslattal, hogy ennek a költségvetésnek az újragondolása, és késıbbi tárgyalása mindenképpen indokolt. Karcagi Nagy Zoltán: További kérdés, hozzászólás, vélemény van-e? Szőcs István: Egy kérdésem lenne azokhoz a variációkhoz, alternatívákhoz, amelyekben a felnıttképzés szerepel, hogy milyen konkrét felnıttképzési programunk van, amelyet értékesíteni tudunk, amire alapozzuk ezt a bevételt? Karcagi Nagy Zoltán: A válaszra megadom a szót Szőcs Gyula igazgató úrnak. Szőcs Gyula: Nagyon sok minden elhangzott, kezdeném talán idırendi sorrendben, és itt is a sorszám szerinti elsıvel. Mivel ez egy rendkívüli Társulási Tanács Ülés, ezért itt nem a 8 napos határidı, amit figyelembe kell venni, tehát ez itt nem is volt elvárás, hogy tartsuk, és ezért nem is tartottuk, hasonlóan a korábbi rendkívüli Ülésekhez, ahol ez elıírásra került. Csütörtökön postázásra került az anyag, tehát tulajdonképpen az 5 napot hasonlóan az elmúlt két évben követett rendkívüli Ülések gyakorlatához ezt tartottuk. Hogy ez elég-e, vagy sem, az más kérdés, de itt a 8 nap nem volt elvárható, illetve nem releváns ebben az esetben. Az Ellenırzı Bizottsággal kapcsolatban az a sajnálatos helyzet alakult ki, hogy a Társulási Tanács részben kicserélıdött, elızetes tapogatózó tárgyalásaink nem vezettek eredményre, és 6

7 gyakorlatilag nem mutatkozott készség az Ellenırzı Bizottságban való részvételre. Akik régebbi tagok, azoknak ez nem újdonság. Emlékezhetünk arra, hogy milyen nehezen sikerült a legutóbbi alkalommal is az Ellenırzı Bizottságot egyáltalán megalapítani, és gyakorlatilag abból az Ellenırzı Bizottságból ha jól számolom vagy senki nincs itt, vagy egy ember maradt volna hírmondónak, aki szintén jelen pillanatban nincs is itt. Tehát Ellenırzı Bizottságot nem tudtunk megalapítani, az önkormányzati választások után sokáig elhúzódott az, hogy hivatalosan az egyes önkormányzatok kit is jelölnek majd állandó tagként a Társulási Tanácsba. Az Ellenırzı Bizottság tagjai az elıírások szerint a Társulási Tanács tagjaiból kerülnek ki. Csak példaként mondom, hogy elnök úr is nem rég, kb. egy hete jelezte, hogy ıt is a Karcagi Önkormányzat hivatalosan nevesítette, tehát igazából aki a megkeresésünkre nem vállalta, az igazából lehet, hogy csak azért nem vállalta, mert még nem volt biztos, hogy ı lesz a Társulási Tanácsban az adott település delegáltja. Minden esetre ezek a tényezık szinte mondhatni, hogy lehetetlenné tették azt, hogy ellenırzı Bizottság egyáltalán megalakuljon, és ezért értelemszerően nyilvánvalóan nem is tudta a költségvetést véleményezni. Még talán csak annyit, hogy teljesen igaz, hogy a költségvetés az egyik legfontosabb dolog, amirıl a Társulási Tanács dönt, különösen ebben a nehéz gazdasági helyzetben, de az a javaslat, hogy van idı kiosztott anyag 2. pont alaposabb végig gondolásra, ez szerintem azért nem így van. Hiszen az elızı évben elfogadott költségvetés az tulajdonképpen november 30-ig szól, és december 1-tıl az már pénzügyileg a 2011-es évhez tartozik, és ilyen alapon ennek a költségvetése alá tartozik. Az elmúlt két évben nem volt ilyen éles a probléma, hiszen a Társulási Tanács legelsı döntései között szerepelt 2008-ban, hogy a majdani mőködést azt a két várhatóan nyertes projektnek a költségvetésébıl fedezzük. Mivel két éven át tartott, tól augusztusáig, illetve szeptemberéig a TÁMOP, ill. TIOP projekt, így ezeknek a projekteknek a költségvetésébıl a Társulási Tanács korábbi határozatai alapján a kiadásokat a TISZK, ill. a Munkaszervezet mőködtetését azt tudtuk fedezni, és föl sem merült korábban az a helyzet, hogy netán itt projekt források nélkül hogyan is tud mőködni, amikor eljön a pénzügyi fordulónap, és már egy új költségvetési évrıl beszélünk. Ily módon viszont most ez egy teljesen új helyzet, hiszen holnaptól kezdve már a 2011-es költségvetés szerint kell foglalkoztatni valahány embert itt a Munkaszervezetben, és nyilván ezzel nem várhatunk esetleg hónapokat, februárig nem tudunk várni, legalább is nem célszerő, hiszen a Munkaszervezetnek addig is el kell látni feladatokat. Hogy ez a feladat milyen körő és mire vonatkozik, az is vita téma, hiszen itt Sinka úr ahogy tolmácsolta Molnár úrnak, ill. a megyének a véleményét, itt az is kiderült, hogy itt ez is vita tárgya, hogy egyáltalán mik az ellátandó feladatok. De akár mik is, nyilván valamekkora emberi erıforrás kell, és az ı foglalkoztatásuk viszont gyakorlatilag a holnapi naptól már esedékes lenne. Igazból ilyen értelemben a korábbi évekhez képest eltérıen attól most nincsen sok idınk ennek a részletes kimunkálására. A felnıttképzést többen is említették, ıszintén szólva nagyon meglepınek tartom azokat a felvetéseket, amelyek azt mondják, hogy a TISZK-nek ne is legyen tevékenységi köre, hiszen minden létezı olyan fırumon, amely a kormányváltás után elhangzott, és volt részünk szakmai tanácskozásokon, konferenciákon részt venni, ott minden esetben a kormányt képviselı államtitkár, vagy egyéb olyan személy, aki kompetensnek tőnı nyilatkozatot tett, mind azt erısítette, hogy a felnıttképzés az nem egy szőkülı, hanem egy bıvülı terület. A felnıttképzésben a TISZK-eknek éppen az uniós forrás miatti eszköz háttere az szinte predesztinálja ıket arra, hogy a felnıttképzési piacba bekapcsolódjanak, és minden korábbi Ülésen, amikor a felnıttképzésrıl szó volt, ezek igaz, hogy nem teljesen kifejtve, de mindig is így hangzottak el, hogy a TISZK-ünknek feltett szándéka a felnıttképzésbe intenzíven bekapcsolódni. 7

8 Ez nem most az elıkészítı tárgyalásokon, hanem mondhatni másfél éve napirenden lévı kérdés, és eddig még sem a megyétıl, sem más Társulási Tanácsi tagtól ezt nem hallottuk, hogy elleneznék a felnıttképzésbe való bekapcsolódást. Az való igaz, hogy Szőcs István úrnak a kérdése, és Tóth József úrnak a kérdése is, hogy a bevételi oldalon jó volna pontosabban tudni, hogy most mire is alapozódnak ezek, hát felnıttképzés vonatkozásában néhány dolgot most tudok erre mondani. A TÁMOP projekt kapcsán vásárolt szakmai szolgáltatás keretében kidolgozásra került az intézményekkel való sorozatos egyeztetések után az ı pillanatnyi felnıttképzési tevékenységüket is felmérve és arra alapozva, illetve erre és a TISZK-nek a céljait összevetve, egy felnıttképzési portfóliónak a kialakítása, elindult a felnıttképzési akkreditációnak a megszerzése, amely gyakorlatilag várhatóan a januári FAT ülésen fog megtörténni, és ennek alapján a folyamat elindult, és ennek mentén tevékenykedtünk. A felnıttképzési portfólióban a TISZK jellegébıl adódóan OKJ-s képzések, illetve olyan egyéb nem kimondottan szakmai képzések, hanem akár nyelvi, akár a munkaerıpiaci elhelyezkedést segítı kiegészítı jellegő, nem kimondottan OKJ-s, de egyéb szakmai képzéseknek a felsorolása található. Ebben a listában kb. huszon egynéhány képzés található, amelyet ismertettünk már a Társulási Tanáccsal is, és akkor ez gyakorlatilag tudomásul vételre került. Ismétlem, hogy sem akkor, sem azóta kivéve az utóbbi két-három hétnek az egyeztetı tárgyalásait mások nem jelezték, hogy alapvetıen gondjuk lenne a felnıttképzési tevékenységgel. A megye valóban az utóbbi egyeztetési tárgyalási fordulókon tett föl erre nézve javaslatot, ill. vélemény formát, de ennyire nyíltan és egyoldalúan ez nem hangzott el, hanem csak most volt olvasható. Nyilván idı kell a vélemények kikristályosodásához. A legutóbbi felnıttképzési tevékenység szükségességét megerısítı jelenség az egy múlt héten történı Nyírvidéki TISZK-nek a TÁMOP záró konferenciája volt. Ott Parragh László úr, a Kamarának az elnöke azt mondta és kiemelte az elıadásában, hogy egyrészt aláírásra került a Kamara és a Kormány között valamiféle együttmőködési megállapodás, amelynek hangsúlyos eleme az, hogy a felnıttképzéssel is foglalkozik. Parragh László úr nem elıször mondta el, hogy a 2011-es évben kormányzati lépésekkel helyzetbe kívánják hozni a TISZK-eket az által, vagy annak érdekében, hogy a felnıttképzésbe ha akarják, ha nem, intenzíven be kell nekik kapcsolódni, pontosan azért, mert a TISZK-ek fenntartását látják állami szinten is, hogy problémás. A felnıttképzést látják egy olyan bevételi forrásnak, hogy mesterségesen helyzetbe hozva a TISZK-eket, igenis elvárják, hogy bekapcsolódjunk, és erre rövidesen valamikor meg fognak születni az intézkedések. Csak nem lehet véletlen, hogy lassan egy év óta a nyilatkozók következetesen ebben a témában mindig ugyan azt mondják. Nekem személyesen is meggyızıdésem, hogy a felnıttképzés valóban bıvülı piac, ebbıl van bevétel, és ha van bevétel, az a Társulás érdekeit szolgálja, hiszen kölcsönös érdekünk, hogy a bevételekkel hozzájáruljunk az önkormányzatok terhének a csökkentéséhez. Ez a cél vezérelt minket, viszont az is biztos, hogy érdemi felnıttképzési tevékenységet úgy folytatni, hogy valakinek, vagy valakiknek a sokadrangú tevékenysége mindössze, úgy igazából lehet, csak nem lesz eredményes, hiszen a piac az valóban éles verseny, és sok piaci cég foglalkozik a gondolattal, hogy ı is bıvíti a képzését. Nekünk ebben a versenyben helyt kell állni, és nyilván erıforrásokra van szükség, itt alapvetıen emberi erıforrásra gondolok, illetve felnıttképzésnek a beindításakor nyilván a szükséges akkreditációk költségei pénzt visznek, de már egy-két jól sikerült tanfolyamnak az árát visszahozhatja. Néhány program már ügyesen gazdálkodva, és nem önkormányzati hozzájárulásból, részben elkészítésre, részben megvásárlásra került, tehát igazából van már néhány olyan programunk, amelyre alapozva lehet majd ennek a bizonyos felnıttképzésnek nekivágni, és ha közös a szándék, akkor az iskolákban meglévı szakértelmet kihasználva ez tovább fog folytatódni. 8

9 A tanulói létszámokra térnék még ki, és hogy miért kell jogi szakértı és egyéb külsıs szakértelem. A tanulói létszámok vonatkozásában egy érdekes kettısség van itt. Azzal, hogy Tiszafüred jelezte visszatérési szándékát, és ha még nem is nagy százalékos arányú Tiszafüred, úgy lenne talán méltányos a többiekkel szemben, hogy vegye ki a maga részét a többi önkormányzatot terheli fenntartási kötelezettségbıl. A másik, hogy ezek a számok, a októberi statisztikai adatok alapján készültek, és az NSZFI gyakorlatilag 1 fı eltérést jelzett akkor, amikor beadtuk, és ezzel az 1 fı eltérésnek a kitisztázásával elfogadta ezeket a létszámokat, tehát gyakorlatilag az iskolák által felénk szolgáltatott, majd a mi általunk az NSZFI felé közölt, és az NSZFI által más csatornákon ellenırzött létszámokról van szó. Való igaz, hogy a korábbi egyeztetéseken jelezték, hogy néhány esetben nem feltétlenül stimmel ez a létszám, de ıszintén szólva az októberi statisztikai adatokon alapszik, és ilyen mechanizmus alapján jött létre, akkor úgy gondolom, hogy nem itt kell keresni az eltérés okát, hanem meg kell nézni, hogy akkor mit hasonlítunk és mivel, és akkor ebben lehet, hogy találunk néhány eltérést. Én a magam részérıl nyugodt vagyok az NSZFI jóváhagyó nyilatkozata után, hiszen ık ezt le szokták ellenırizni más csatornákon, hogy ezek a létszámok valósak-e. A külsı szakértelem igénybevételéhez kötıdıen annyit mondanék, hogy a Munkaszervezetben nagyok sokféle kompetencia van jelen a mostani létszámot alkotó munkaerık összességében. Nyilván mindenre nem lehet ilyen, és a projekt idıszakban is, és valószínőleg a késıbbiekben is nyilván nem feltétlenül folyamatosan, de alkalmanként, idıszakonként nagyon is szükség lehet, amikor a legkülönbözıbb dolgokban valakinek a tanácsát, véleményét, szakszerő és vállalt véleményét kell kérni. Ilyen esetben valóban mőködhet részben az a dolog, amelyet a megye, vagy más Társulási tanács tag javasolt vagy fölvetett, de el kell, hogy mondjam, habár Dr. Sebestyén Katalin kérdése általában szólt, és gondolom, hogy talán az elnök urat, vagy a Munkaszervezetet kellett volna elsısorban errıl kérdezni, de Sinka úr megválaszolta helyettünk is, habár nem értünk vele egyet teljes egészében a válaszával annak a tartalmát illetıen, azért el kell mondanom, hogy voltak zökkenık ezekben az együttmőködésekben korábban. A 2008-as megalakulás óta nem egy alkalommal bebizonyosodott, hogy ez a fajta támogatás ez néha nagyon jól mőködött, néha pedig több kárt okozott, mint amennyi hasznot, tehát nem feltétlenül lehet minden esetben ezt követni. Mi is úgy gondoltuk egyébként, és az 1.604,-Ft-os változatban ott nem is csak a jogi, hanem további egyéb külsı szakértelem igénybevétel alkalom szerően, tehát nem arról van szó, hogy ott valakik fizetés szerően kapnák kvázi a pénzt tılünk, az esetleg el sem végzett munkáért, hanem arról van szó, hogy amennyiben tényleg valós igény merül fel. Az Irányítási Kézikönyvünk 17 vagy 18 közös kulcsfolyamatát hosszú hónapok alatti munkával az iskolák minıségügyi csoportjai, illetve azok vezetıi munkálták ki, és végül úgy lett elfogadva kora tavaszán, vagy elején. Minden olyan szakember, aki belenézett ebbe, és minıségügyi szakembernek nevezhetı, azt mondja, hogy nagyon nagy munka és tekintélyes anyag a Kézikönyv, de ha azt végre akarjuk hajtani, ahhoz részben az iskolákban, részben az önkormányzatokban, részben itt a Munkaszervezetben, szinte majd hogy nem egy teljes ember kellene, hogy ezt mőködtesse. Nem is fejtegetem ezt tovább, mert ha kell, akkor még bele tudnánk menni, de példaként akartam felhozni, hogy ilyen külsıs szakértelem lehetne pl. adott esetben egy minıségügyi ismeretekkel rendelkezı, és az iskolai önkormányzati minıségügyi kérdések kezelésében is jártas szakembernek az eseti foglalkoztatása. Én úgy gondolom, hogy mivel egyikünk sem jogász a Munkaszervezetben, a jogi szakértelemre így vagy úgy, de mindenképpen szükség van, hiszen nap, mint nap jönnek 9

10 olyan helyzetek, amelyek még nem fordultak elı az életünkben. Nyilván az önkormányzati gyakorlatban is az van, hogy ott is van kihez fordulni, ott is vannak rutinszerően végezhetı tevékenységek, nálunk is vannak ilyenek, amelyek ismétlıdnek, de mindig hoz az élet új dolgokat, és ehhez muszáj, hogy igénybe vegyük saját érdekünkben, és nem csak a saját Munkaszervezet, hanem a Társulás érdekében azt a jogi szakértelmet, vagy közigazgatási szakértelmet, hiszen a jogszabályok elég sőrőn változnak. Nem lenne jó belefutni olyan csapdahelyzetbe, amelynek aztán anyagi következménye lenne. Ha olyan változat kerül elfogadásra, amelyben mondjuk külsıs szakember megfizetésére nincsen lehetıség, vagy csak korlátozott mértékben, akkor nyilván csökkenti a mőködésünk elvárt hatékonyságát, illetve növeli annak az esélyét, hogy valamiféle szakszerőtlen, vagy jogszerőtlen történik. Ez senkinek sem érdeke, tehát én kérem megfontolásra azt, hogy esetenként a külsı szakértelem igénybe vehetı legyen. Karcagi Nagy Zoltán: Köszönjük szépen igazgató úr hozzászólását. További kérdés, javaslat, hozzászólás? Sinka Albert: Csak egy reagálás. Soha nem mondtuk a megyei önkormányzat részérıl, hogy a TISZK ne foglalkozzon felnıttképzéssel. Itt is azt írtuk, hogy a Munkaszervezet direkt módon ne foglalkozzon. Mivel az erıforrások erre korlátozottan vannak meg, az intézmények, az iskolák pedig adottak, oda kell irányítani ezt a tevékenységet, és akkor semmi probléma. Wenner-Várkonyi Attila: Technikai jellegő kérdésem lenne. Mivel az önkormányzatok valószínőleg februárban fogják elfogadni az éves költségvetésüket, kérdésem lenne, illetve én úgy gondolom, vagy vélelmezem, hogy megoldható-e az a dolog, hogy most valóban a költségvetésrıl esetleg most nem döntenénk, hiszen nagyon sok kérdés vetıdött itt most fel. Úgy gondolom és kérdésem is, hogy decemberben visszatérnénk rá, elegendı lenne akkor tárgyalni a költségvetésrıl, hiszen hogyha itt a mai Ülésen megállapodás születik, akkor vélelmezhetı, hogy ezt be tudjuk építeni még a költségvetés beszámításakor a nagy, vagyis az önkormányzatok költségvetésébe. Ez megoldható-e? Én úgy látom, hogy igen, tehát majd válaszolnak rá. Ferenczné Teleky Éva: Gondoltuk, hogy ez a mai közgyőlés igen izgalmas lesz, hiszen eltérı önkormányzati érdekek, és azonos önkormányzati érdekek szólnak most. Szeretném azt is mondani, hogy Szolnok Megyei Jogú Város ugyan úgy érdekelt a költségei csökkentésében és minimalizálásában, és a takarékos racionális mőködésben a Munkaszervezetet érintıen is, mint valamennyi település, mert nem hiszem, hogy Magyarországon van olyan önkormányzat, amely ne hasonló gondokkal küszködne, mert a kiindulópontunk az azonos. Mi mégis ha döntést hozunk, vagy ha decemberben, akkor is megfontolásra javaslunk vagy ajánlunk a többi önkormányzat részére. Az elsı az, ami pont Sinka úr itt a végén említett, ismételten másodszor, ez az a fajta jövıképpel és TISZK stratégiával összefügg, amely gyakorlatilag nem elıször, és gondolom, hogy nem utoljára próbálunk ismét körbejárni, hogy az a fajta eljárás, hogy miszerint a felnıttképzés bekerüljön a TISZK mőködésének jövıképébe, és a Munkaszervezethez csoportosított költségvetéshez is akár direkt módon, ez mindenképpen azzal a stratégiával függ össze, hogy hogyan gondolkodunk a jövıben a Munkaszervezet mőködésérıl. És elnézést a Munkaszervezetben nem ezt a leendı 8 fıt gondolom, vagy 6 fıt vagy 10 fıt, hanem gyakorlatilag azt a fajta feladatkört, amelyet felölhet ez a jövıben, amennyiben ebben lesz megegyezés. Én azt gondolom, hogy amikor valamilyen lehetıséget elvonunk a gazdálkodásból, akkor mindenképpen azt is figyelni kell, hogy akkor mi az, ami bevételként mondjuk ott marad. Ha nem termel bevételt, akkor az önkormányzatok támogatása növekszik. 10

11 Tehát én megkérdezem, hogy nem az lenne inkább a célunk, hogy ha és akár 1 fı beállításával ezt a felnıttképzést elindítsuk, és én azt tudom és bízva abban, amit igazgató úr itt most elmondott, hogyha olyanfajta felnıttképzési rend alakul ki, amely nem sérti az intézmények mőködését, akkor ez miért okoz nekünk gondot, hogy lehetıséget adunk arra egy szervezetnek, hogy a jövıben egy picit a bevételeit növelve a mi támogatásaink csökkenthetıek legyenek? Tehát én egyszerően nem értem ezt a fajta gondolkodást. Vissza kell oda lépnünk, hogy mi a jövıben szerepük? A jövıbeni szerepükkel kapcsolatosan az elızı tárgyalásunkon, és az elızı közgyőlésen is volt egy nagyon érdekes és elgondolkodtató kérdés, hogy miszerint önkormányzati feladatok párhuzamossága tapasztalható. Mi lehetne más, mint párhuzamosság, hiszen ez egy kistérségi együttmőködés. Azok a feladatok, amelyek jelenleg intézményeknél vannak, azok egy második szinten, egy fölötte lévı szinten vannak meghatározva, és valamilyen egységesített keretbe téve ezek azok a szolgáltatások, amelyek a TÁMOP-os vonalon kialakultak. A projektet nem lehet úgy megközelíteni, hogy csak a nagyobb kedvezményben részesülı településnek fontos, az minden egyes iskolának lehetıséget biztosít arra, hogy igénybe vegye. Elkészültek szakmai anyagok, nagyon sok település van, amelyek ezeket átszenvedték, tehát ez is egy nagyon érdekes dolog. Ezt a pályázatot, ezt a projektet ugyan ezen települések képviselıi valamikor elindították. Nem tudom, hogy akkor végig gondolták-e, hogy mi van ebben a pályázatban, végig olvastáke, hogy milyen folyamatokat fog ez indukálni. Ugyan ide kapcsolnám az épülettel kapcsolatos kérdéskört. Amikor a pályázatot elfogadták a települések képviselıi, nevesítve volt ez a beruházás is, és elnézést, akkor sem kifogásolta senki, hiszen ez a beruházás benne maradt ebben a projektben, ebben a megosztásban maradt benne. Ugyanakkor van ebben a 13 pontos javaslatban egy közösségi tér mőködtetési költségeirıl szóló 4-es pont, hogy gyakorlatilag nem volt errıl döntés, hiszen nem született döntés a Társulás és az alapító önkormányzat részérıl. De született, szeretném felhívni a figyelmet, mi döntöttünk, mert a 6 TIOP-os beruházás helyett csak ötöt nevesítettünk, amikor a vagyont átadtuk mőködtetésre. Ha hatból kivonjuk az ötöt, akkor azt döntöttük, hogy egyrıl nem döntöttünk. Értik ugye a tisztelt települések képviselıi? Picit nem csak abban a pillanatban kellene tudni gondolkodni, hanem egy picit az elızmények és a jövı szempontjából, a következmények szempontjából is. Egyáltalán nem merült föl abban a döntési pontunkban, hogy mind a 6 helyszín átadásra kerüljön. Még egy gondolatot. Miért gondolnánk azt, hogy a közösségi tér mőködtetési költségeit, a mi üléseinknek a színterét Szolnok városnak kellene megfizetnie? Tisztelettel megkérdezem, hogy miért gondolják a jelenlévık, hogy ez így korrekt és így egyenrangú? Ezeket a mi üléseinket elıkészítik emberek, azok a folyamatok itt zajlanak, és gyakorlatilag nem hiszem, hogy ez csak Szolnok számára jelent mőködtetési költséget. Én azt gondolom, ha ma nem fogunk tudni döntést hozni, mert ez elképzelhetı, akkor nyilván sok idıt nem adtunk magunknak, mert mindenképpen decemberben biztos, hogy el kell, hogy fogadjuk ahhoz, hogy az önkormányzatok a saját költségvetés elıkészítı munkájukba be tudják állítani a költségeket, ahhoz bizony idıütemezésre van szükség. Gyakorlatilag nekünk meg kell elızni a települési döntés elıkészítéséhez a mi költségvetésünk kimunkálását. Bizonyos elveket mégis csak el kellene tudni fogadni, mert ez egy patthelyzet lehetıségét mutatja. Én azt gondolom, hogy Szolnok Megyei Jogú Város még egyszer mondom mindenben partner, ami saját befizetési kötelezettséget és elveket meghatározunk, és az a mi városunknak is kedvezı, akkor természetesen mi is emellett fogunk dönteni. Én értem és köszönöm is, hogy felmerültek olyan, a költségvetést pontosító tételek, amelyekre biztos, hogy kapunk választ, hogy milyen járulékok hogyan kerültek ebbe bele, mert ha nincs rendben, azokat újra kell tervezni, ez egyértelmő. Tehát ezeket helyre kell tenni, ha abban 11

12 valami nem jó. Nem vagyok gazdasági szakember, úgy hogy nem is vállalom föl ezt a felelısséget. Én azt szeretném kérni, hogyha ma nem döntünk, akkor állapodjunk meg bizonyos olyan elvekben, amelyek vihetıek tovább, mert decemberben újból itt fogunk ülni, és nem fog semmi változni, ebben biztos vagyok. Valamiféle olyan közös irányt próbáljunk meg kialakítani, amely elmozdulás mindenki részérıl. Én ezt javaslom a konstruktivitás reményében, mert a felelısség az közös. Még annak okán is csak két mondatot szeretnék mondani. Ha azt megnézzük, hogy az elızı években az iskolák befizetéseibıl igen nagy összeg került elvonásra a mi szakképzı rendszereinkre, és elnézést, került beruházásra, átadásra oda, ahol nem voltak érintettek a TIOP-os beruházásokban. Tehát én azt szeretném ezzel felmutatni, hogy Szolnok város igen is tud a többi településsel együtt gondolkodni, de az érdekeit szeretné megtartani, és a saját határait is. Nyilvánvalóan a mi célunk az, hogy egy mőködıképes Munkaszervezet legyen, tudjanak teremteni saját bevételeket, hogy a következı évi novemberi tárgyalásunkon azt tudjuk látni, hogy a saját bevételeink tervezhetıbbek, magasabbak, ehhez egy létszám beállítása azt gondolom, hogy nem ez a legnagyobb kiadási tétel. A mi célunk az az, hogy minél stabilabb, költségtakarékosabb legyen ez a Munkaszervezet, ebben szeretnénk elmozdulni. Én tisztelettel várom az Önök véleményét, és hogy mi legyen az az irány, hogyha az itt megfogalmazottak nem jók, mert hogyha ilyen határokat mondunk meg, hogy ki mennyit ad hozzá, hogy ezer forint, meg ilyenek, nem ez a jó kiindulási alap. Kezdjük már onnan, hogy mi legyen az ı jövıképük, mert amit most meghatározunk, az a második lépés, amikor a saját hozzájárulásunkat tudjuk mérlegelni. Tehát mindenképpen egy kicsit projektszerőbb gondolkodásra hívnám a települések képviselıit, mert nem fogjuk tudni jó irányba elvinni ezt az ügyet, én nekem ez a meggyızıdésem. Karcagi Nagy Zoltán: Köszönöm szépen alelnök asszonynak a hozzászólását. Dr. Komjáti Katalint szeretném megkérdezni, mint jogi tanácsadónkat, hogy most ebben az esetben, mint a napirenddel kapcsolatosan döntenünk kell-e ma, vagy dönthetünk úgy, hogy egy decemberi idıpontot jelölünk meg. Dr. Komjáti Katalin: Jelöljünk meg egy decemberi idıpontot, de azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy attól függetlenül, hogy most azt mondják Önök, hogy legyen egy második forduló, ahogyan Teleky Éva alelnök asszony elmondta, a második fordulónak lenni kell, mert akkor miért lesz második forduló. A másik pedig, hogy vannak itt a Munkaszervezetben olyan kollégák, akiknek a mai nappal lejárt a munkaszerzıdése. tudomásom szerint van egy olyan Társulási Tanácsi határozat, amely a jelenlegi létszámot fogadta el évre, ugyanakkor viszont tudjuk, hogy mirıl beszélünk, tehát arról mindenféleképpen döntenie kellene a Társulási Tanácsnak, hogy mi legyen ezekkel az emberekkel. Az, hogy itt néhány ember úgy dolgozik, hogy ma dolgozott itt utoljára, megvannak a feladatai, és fogalma sincs róla, hogy mi fog vele történni, ugyanakkor azt is tegyük hozzá, hogy a TISZK-nek az életében ez az elkövetkezı decemberi idıszak, illetve a Munkaszervezet életébe a beérkezı szakképzési hozzájárulások tömeges fogadása miatt ez egy nagyon nehéz idıszak. Ezt úgy kell elképzelni, hogy tavaly 1000 db szerzıdés érkezett be, az év utolsó három hetében, az 1000 db szerzıdés az 1000 db banki átutalás, tehát itt ezt a feladatot el kell végezni. Az rendkívül jó lenne, hogyha itt a megye által említett összefogás jegyében valóban jogász kollégák be tudnának jönni december utolsó három hetében, és azt az 1000 db szerzıdést együtt közösen át tudnánk nézni. Ugyanis tavaly is az történt, hogy az iskola igazgató hölgyek 12

13 és urak a Társulás által elfogadott szerzıdésekbe önkényesen belejavítgattak, ez által törvénysértıvé váltak a szerzıdések, tehát hiába volt egy szerzıdés mintánk, amit elfogadott a Társulási Tanács, egyenként át kellett nézni az összes 998 db szerzıdést. Most ezt azért mondom, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket nem biztos, hogy távirányítással lehet mőködtetni, és háromszáz valahány millió forint szakképzési hozzájárulás fogadásánál, ahol az ellenırzést azzal kezdik, hogy megnézik a szerzıdést, amelynek alapján fogadtuk, akkor majd nem tudom, hogy ki teszi alá a szignóját, hogy ı a távolból megnézte azt a szerzıdést. Visszakanyarodva az eredeti témára, azt gondolom, hogy most itt ezeket a munkajogi szituációkat valamilyen szinten rendezni kell, ha másként nem, akkor úgy, hogy akkor hatalmazza föl itt ezen a Társulás a Munkaszervezet igazgatóját, hogy 1 hónappal meghosszabbíthassa ezeknek a dolgozóknak a munkaviszonyát, mert ugye az már egy decemberi munkaviszony lesz, amelyre januárban kell kifizetni a bért. A jelenlegi szituációban, hogy nincs elfogadott költségvetés, nincs meg a fedezet. Tehát ebben mindenféleképpen azt javaslom, hogy valamilyen döntést kell hozni, hogy akkor hány emberrıl van szó, és ha más nem, akkor legalább meg legyen hosszabbítva a szerzıdésük. Karcagi Nagy Zoltán: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Nagy Lajosné: Én a szakmai vonalhoz szeretnék visszakanyarodni, a felnıttképzéshez, és a központi épületnek a hasznosításához. A felnıttképzéssel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy ezek intézményi bevételek is lehetnek. Az volt a kérdés, Sinka úr azt mondta, hogy itt az aulában történı képzést akkor ezt ki kell fizetni. Nem feltétlenül, mert ha én kihelyezem egy intézménybe, pl. Fegyvernekre, Fegyvernek kap terembérletet belıle, esetleg Homok fog ott tanítani valamilyen seprőkötést, vagy bármi mást. Tehát mindenféleképpen neki bevétele van, annak az intézménynek jó, mert a pedagógusa jól jár, meg nekem is jó, mármint a Társulásnak is jó, merthogy átfuttattuk a dolgot, és ez is hoz pénzt. Tehát egy kicsit összetettebben kellene ezzel foglalkozni, annál is inkább, mert az való igaz, hogy olyan eszközök nem maradtak a Munkaszervezet, vagy a Társulás hasznosításában, hiszen a vagyonnal kikerültek a tanmőhelyek, de ezek megint csak lehetnek más módon bevételi források. A központi épülettel kapcsolatban pedig nem feltétlenül csak költségnek kell felfogni, már jelentkezett cég, aki kivenné, éppen december 15-én, és ezzel egy sorozatot indítana el, tehát több alkalommal szeretné bérelni az aulát, illetve ezt a helyiséget. Nyilván meg kell várni, hogy ezek beinduljanak, ez ad-hoc nem megy, egymásnak adják tovább, illetve mi piártevékenységet folytatunk, akkor ez egy bevételi forrás. Mondhatjuk azt, hogy lemondunk róla Szolnok város javára. Ferenczné Teleky Éva: Volt itt még az elhelyezéssel kapcsolatosan egy olyan felvetés, miszerint a megyei önkormányzat épületébe költözzön vissza a Munkaszervezet. Az alapító szerzıdés oda van bejegyezve, vagy a Pedagógiai Intézetbe, vagy hová? Sinka Albert: Az van a megállapodásban, hogy a Gesztor szervezet biztosítja az elhelyezést, és annak valamilyen költséget felszámít, tehát bérleti díjat fizet. Ferenczné Teleky Éva: Ezt tisztelettel megköszönöm, mert aki ezt megfogalmazta, az biztosan gondolja azt is, hogy más oldalon mennyit kaptak az intézmények. Én szeretném most mondani, hogyha ennyire kiélezıdik a közös érdek mellett azzal szemben az egyéni, akkor Szolnok eláll attól, hogy biztosítsa a 12 %-ot. Végig kell gondolni, hogy 13

14 most néhány százezer forint reményében, amely most ilyen módon megtakarításként jelentkezik, mi az, amit veszítenek az intézmények, akik pl. a megyei fenntartásában vannak. Lehet itt apró dolgokat érvényesíteni, a nagyoktól pedig elesni. Ha most itt ilyen fajta gondolkodás elindul, hogy majd egy olyan bevételi oldal kialakítása lesz, miszerint azok, akik részesültek a projektbıl, és olyan, aki nem, az különbözı tételeket fizessen. Én abban bíznék, hogy van olyan bölcsesség, amely felülírja az egyezség fölötti aprólékos gondolkodást, mert nem hiszem, hogy Önök járnak jobban. Szolnoknak olyan gondolata is van, hogy a 12 %-ot meg szeretné tartani, és amennyiben eljut odáig ez a fajta együttmőködés, akkor Szolnok is végig fogja gondolni. Lehet, hogy átgondolja, hogy átveszi az épületet, lehetséges, és akkor majd fizetnek Önök azért, hogy itt Társulási ülést tartunk. Karcagi Nagy Zoltán: Ha a Társulási Tanács hoz is egy döntést, akkor nyilván egy ajánlás az önkormányzatok irányába. Dr. Komjáti Katalin: A költségvetést a Társulási Tanács fogadja el. A Társulás költségvetését nem kell elfogadtatni a tagokkal. Sinka Albert: Ez nem egy adók módjára kivetett hozzájárulás. Épp az a probléma, hogy az azt érzet merül fel, hogy kivetik a tagokra, és tetszik, nem tetszik, fizetni kell. Ennek épp az a lényege, hogyha nincs megállapodás, akkor sajnos olyan helyzet állhat elı, amely esetleg a mőködıképességet veszélyeztetheti. Kényszer van arra, hogy igen is állapodjunk meg, egyezzünk meg a kölcsönös érdekek alapján, és annak alapján fogják a testületek elfogadni, és beépíteni a saját költségvetésükbe. Ha egy testület nem fogadja el, márpedig ehhez joga van, ez nem ultimátum a testületek felé, ez a testület, ez már többször felmerült, hogy milyen jogosítványokkal rendelkezik a tagok felé, ajánlattételi vagy kérelem szintő javaslatokat tehet. Ferenczné Teleky Éva: Akkor elképzelhetı, hogy decemberben ismét összeülünk, hasonlóan nem fogunk tudni megállapodni, mint ahogy most sem. Azt a kevésbé támogatott valamit el kezdik körbevinni a közgyőlésen, és majd nem fogadják el, ebbıl a spirálból valahogyan nem lehetne kilépni? Nem lehetne valahogy mégis úgy gondolkodni, hogy a megoldás reményében valamilyen közös javaslat szülessen? Nem tudom, hogy mi gátolja azt, hogy mi, akik itt vagyunk, abban a szerepben, hogy elnézést küldöttek vagyunk, egy felelısséggel vagyunk itt. Nem csak az önkormányzatunkat képviseljük, hanem egy Társulási Tanács mőködését, és a Társulásért is felelısségünk van. Én tisztelettel kérem, hogy ne egy érdekképviseleti szervként járjunk már el, másfajta megközelítésben javasolnám, hogy próbáljuk megtalálni a közös pontokat. Én a magam részérıl nem látom, hogy mi az, ami közös. Ezeket kellene valamilyen módon összeszedni. Szőcs István: Én látok itt közöset, mert az elıterjesztett három variációs javaslatot, amelynek kritikáját hallottuk Sinka úr részérıl, vagy kiegészítését.. Azt mondta a végén, hogy 1.000,-Ft-nál magasabb támogatást nem tud elfogadni. Az egyik variáció 1.006,-Ft., és az ı módosítási javaslatában az a 6,-Ft. meg is van. Tehát már is meg van a közös pont, mert kiindulásképpen és a biztonság érdekében az 1.000,-Ft-ot el lehet fogadni. Két embert biztos, hogy alkalmazni lehet, de nem kell mindenkit bizonytalanságban tartani. Itt a vita a többletekben van. Ne keressünk vitapontokat, mert úgyis van elég, hanem keressük a fix pontokat. Vitatott kérdés például a felnıttképzés, nem volt megnyugtató a válasz. Pedig egyszerő kérdést tettem fel, van-e akkreditált felnıttképzési programunk, amire az üzleti terv bevételét alapozzuk? Azt a választ kaptuk, hogy intézményeknél van, meg hogy koncepció van errıl, meg van egy lista. Ezt nem lehet a piacon értékesíteni. 14

15 13 évet dolgoztam a felnıttképzésben, ott ádáz konkurencia harc van. Ott olyan egyedi termékekkel kell megjelenni, hogyha valaki be akar törni, ilyen szervezet költségvetésébe megjelenı bevételt lehessen elérni, hogy csak úgy csillog. Az a megközelítés, hogy az intézményeknek a felnıttképzési programjait koordinálja a TISZK, és ezeknek együttesével jelenjen meg egy extra kínálat, ez nem jelent felnıttképzést. Annak sincs értelme, hogy az intézmények felnıttképzési programjait akkreditálja, átvegye, ez egyfelıl egy felesleges akkreditációs költség, másfelıl meg az intézményeknek konkurencia, hiszen egyszerő ezt a kérdést megoldani azzal, hogy koordinálunk egy megrendelést, valamilyen átképzéssel mondjuk a megyében, az intézményeink végrehajtják. Én egy koordináló szerepben vagyok, nem pedig felnıttképzési intézményi szerepben. Ez nem felnıttképzés. Azért kérdeztem, hogy mi az a konkrét program, amit mi, mint TISZK tudunk nyújtani, és az intézményeink nem tudják? Még akkor is elgondolkodtató, hogy valóban mi vagyunk azok, nem tudnák az intézményeink kvázi kihelyezett feladatként elvégezni helyettünk, mert ezt fél ember nem tudja ellátni. Ahogy tervezve vagyon, tehát egy fél emberre nem lehet elvégezni ezt a feladatot. Még egy dolgot, senki nem vitatta a gazdasági egységnek a mőködését. A fix pontokat le lehet rögzíteni, lehet még azon beszélgetni, hogy hogyan finomítsunk. Én azt mondom, hogy ne menjünk el úgy a mai napon, hogy semmiben ne állapodjunk meg, és semmilyen konkrétumot nem mondunk ki. Szőcs Gyula: Köszönöm Szőcs István Úr hozzászólását, majdnem maximálisan egyetértek mindennel, ami elhangzott. Szándékosan nem mondtam konkrét program megnevezést, ennek megvan az oka. Van már akkreditált programunk van közvetlenül akkreditáció elıtt álló programunk, és úgy gondolom, hogy egyikkel sem vetélytársként jelenünk meg az iskolák kínálatát ismerve, hiszen, ezt fölmértük elıre és amennyiben azok az adatok, szolgáltatások helyesek voltak, akkor ez nem párhuzamosságot, nem versenyhelyzetet jelent iskola és TISZK között, melynek valóban semmi értelme, másfél év óta ezt mondjuk minden létezı fórumon. Fehér foltokra, üres területekre próbálunk átmozdulni, annak reményében, hogy lesz lehetıségünk megmaradni a felnıttképzési piacon. A koordináló szerep az egyik részterület felnıttképzés címszó alatt de valójában egy koordináló szerep nem nevezhetı felnıttképzésnek, de tudunk segíteni abban hogy az iskoláink közül ne csak 6 legyen aki érdemben foglakozik felnıttképzéssel, hanem esetleg 16 legyen 1 vagy 2 év múlva. Információink szerint nagyon sok oka van, hogy az iskoláink miért nem éltek eddig a felnıttképzési lehetıségeikkel, ez most egy külön megbeszélés tárgy lehetne, de úgy gondolom, hogy amennyiben az iskolában szándék van rá de energia nincs rá, de kölcsönösen kiegészítve egymást, tudunk egymásnak segíteni. Azon kívül a fehér foltokra rámozdulva az iskolákat nem hátrányos helyzetbe hozva, látunk 4-5 olyan konkrét témát, amik a jövı év elsı félévének a vége felé, tavasszal, nyáron már beindulható képzéseket jelentenek, konkrét ipari cégek, konkrét elképzeléseik kapcsán. Volt itt egy olyan munka, ahol kiválasztottuk ezeket a programokat, hiszen másképp nem is lehet. Ezek a lépések megtörténtek és folyamatosan változik a gazdasági helyzet, új és új dolgokat kell észre vennünk, ezért is kell többek között, hogy valaki ezzel tudjon foglalkozni. Nagyné Kati hozzászólását kiegészítve mondanám, hogy az igaz, hogy a TIOP-os forrásokból megvalósult eszközök üzemeltetésre át lett adva megfelelı önkormányzatoknak, de ez gyakorlatilag az iskola rendszerő nappali tagozatos képzésre vonatkozik. Minden olyan esetben, ahol ezeket felnıttképzésre igénybe lehet venni, - szóltak errıl korábbi napi rendi pontjaink a Társulási Tanácsi üléseken nyilván arra szervezhet az iskola is hiszen ott van, de az tulajdonképpen továbbra is TISZK-es tulajdon. Itt intenzívebb a koordináló szerepünk és nem is szabad megállni a koordinálásnál, hanem a szervezésnél és az elıkészítésnél is intenzíven bele kell folyni Karcagon, Jászberényben, Túrkevén és Szolnokon a TIOP-os forrásból beszerzett eszközök kihasználtságának növelése 15

16 során. Vannak konkrét céljaink, konkrét igényekre a felnıttképzés területén, és vannak olyan, amelyek most vannak alakítás alatt, de ezek is jó eséllyel néhány hónap vagy fél év múlva már megvalósíthatók lesznek. Grúberné Kerékgyártó Tünde: Én is azt gondolom, hogy nem fog itt ma megegyezés születni, de ha haza mennek egy átgondolást érdemes lenne véghez vinni. Van egy 1006 Ft/fı ajánlás és ez vélemény szerint nagyon penge élen táncol, ha azt most elfogadjuk, akkor elıfordulhat az, hogy év közben egy újabb költségvetést be kell vinni az önkormányzatnak, mert a TISZK mőködı képességét veszélyezteti. Van egy 1600 Ft/fı, az biztos megalapozott, de álom, és van egy 1285 Ft/fı, ami a TISZK mőködıképességének lehetıségét tudná biztosítani. Ami most, de csak most van így. Decemberben a TISZK visszautalja az önkormányzatoknak a mőködési kölcsönöket, de ez szerepel is az Önök anyagában. Azt gondolom, hogy nagyon sok önkormányzatnak marad is ebbıl pénze, ha kifizeti ebbıl, amit be kell fizetni tanuló létszám arányosan. Véleményem szerint felnıttképzés a TISZK tekintetében valóban nincs, de adjuk meg a lehetıséget kompenzálni a felnıttképzésbıl és más bevételi forrásból. Vegyük figyelembe az országos költségvetést, hogy ez által milyen megszorítások fognak bekövetkezni. Illetve sokkal nehezebb az önkormányzatoknál év közben költségvetést be tervezni, mint év elején. Nagy Lajosné: Azt is fontolják meg, hogy csökkenı lesz a gyerek létszám, viszont a feladat nem lesz csökkenı, illetve a költség sem. Dr. Komjáti Katalin: A TIOP beruházás kapcsán a vagyon át lett adva a beruházási helyeken, és Nekem furcsa ez a felvetés, mert akkor mikor ez a pályázat elkészült, tudomásom szerint ennek az épületnek a tervrajza részét képezte a pályázati anyagnak, szóval egyértelmő volt, hogy itt iroda helységek lesznek a munkaszervezet részére. Nem értem miért szeretnék kihelyezni máshova a munkaszervezetet bérleti díj fizetése mellett, vagy amikor a pályázat elfogadásra került, akkor kellett volna ezt végig gondolni. Karcagi Nagy Zoltán: Véleményem szerint is az 5/c. változat veszélyezteti a munkaszervezet fenntarthatóságát. Szutorisz-Szügyi Csongor Úr javaslata volt, hogy üljön össze az Igazgatók tanácsa és a munkaszervezetben zajló munkafolyamatokat értékelje ki. Gondolkozzunk azon, hogy a Társulás hozzon ma egy határozatot, mivel mi vagyunk a Társulási Tanács és nem az önkormányzatok. Nekünk a Társulási Tanács érdekeit és a munkaszervezet fenntarthatóságát kell néznünk ebben az esetben. Wenner-Várkonyi Attila: Igaz, hogy Nekünk csak 3,2 %-os szavazati arányunk van, de az eddig hallottak alapján, ha ez elıre lendít valamit, akkor Kunszentmárton Város Önkormányzata az 1285 Ft/fıs hozzájárulást most el tudja fogadni. Én tudok dönteni Kunszentmárton Város nevében. Karcagi Nagy Zoltán: További kérdés, hozzászólás? Ferenczné Teleky Éva: Az mindenképpen hasznos lenne, ha végig tudnánk nézni, hogy ki melyik változatot támogatja, szavazás elıtt egy körkérdés formájában. Szolnok Város, ezt a közel 1300 Ft/fı tartani tudja a maga részérıl. Annyit szeretnék még mondani, hogy ha esetleg a c. változat felé mutat a többség, hogy itt a szakképzési hozzájárulásból 5 % levonásra kerül iskolánként. Ebben az esetben Szolnok Város nem tud további szakképzési hozzájárulás %-ot adni. Lehet azt gondolnák, hogy evidens, pedig nem, mert eddig döntésünk a 12 %-ról van. Tehát az 5 % mellett, ezt a 12 %-ot már nem adnánk. 16

17 Batta Attila: Én úgy érzem, hogy nem a felsorolt pénzeket kellene megszavazni, hanem egy olyan költségvetést csinálni, ami a valós. A megye részérıl elhangzott sok olyan dolog, ami nem is él. Én beszéltem polgármester Úrral, és İ is azt mondta, hogy a biztos mőködést támogassuk. Hatalmazzuk fel a gazdasági vezetést, hogy készítsen egy normális, korrekt tervezetet, ami jó is, tehát nem tele hibával, és akkor ha az például 1180 Ft, akkor arról tudunk dönteni. Azt, hogy összeget szavazunk meg és ahhoz csinálnak egy költségvetést, azt Én nem tartom korrekt dolognak. Tamás Zoltán: Csatlakoznék Szolnokhoz a szakképzési hozzájárulás terén, hiszen nagyságrendileg, mi hozzuk a második legtöbbet Jászberénybıl. Mi is az 1285 Ft-ot támogatjuk a biztos mőködés érdekében. Illetve meg kellene határoznunk, hogy hány fıvel mőködjön a munkaszervezet a biztos mőködés érdekében. Azt is meghatározhatjuk, hogy ha a többség el tudja fogadni az 1285 Ft-ot, akkor azt is fogadjuk el, ha el tudjuk. És a JNSZ Megye által elhangzott pontok alapján, hogy mi ne kerüljön bele a költségvetésbe, a legközelebbi ülésre dolgozza át a munkaszervezet, ezekkel az irányszámokkal, amit ma el tudunk dönteni. Az egész költségvetést nem tudjuk el fogadni, mert vannak benne hibák. Illetve a dolgozók munkaszerzıdésének meghosszabbítására az Igazgató Urat fel kell hatalmaznunk, és ez már valóban a évi költségvetést fogja terhelni. Egyes dolgokban döntsünk, mert döntenünk kell és decemberben újra össze kell ülnünk. Ambrus Dénes: Az alelnök Asszony hozzászólásával egyetértek. Nem az egyéni érdekeket nézzük, hanem azért alakult a szervezet, hogy a megye szakképzését összefogja. Nem teljesen rajtunk múlott, bele lettünk kényszeríve, most is megvannak azok a józan okok, ami miatt ezt nem tudjuk megszüntetni. Ezt mőködtetni kell, és okos módon kell mőködtetni, meg van ez a fenntartási idıszakból fakadó kötelezettség. A TISZK a mőködése során elég sok plusz szolgáltatást nyújtott Nekünk, amit Én hasznosnak ítéltem. Annak a pártján vagyok, hogy a szervezetet olyan módon mőködtessük, hogy okos dolgokat nyújtson nekünk a pénzünkért. Mi könnyebb helyzetben vagyunk, mert a szavazati arány szerint kevesebb hozzájárulást kell fizetnünk. Fegyvernek Városának sem áll rendelkezésére olyan anyagi forrás, hogy a földtıl el tudjunk rugaszkodni, de a köztes változatot, 5/a változatot el tudjuk fogadni. Úgy kell most döntenünk a költségvetésrıl, hogy év közben ne kelljen az önkormányzatoknak újabb költségvetést tárgyalnia. A év véleményem szerint egy átmeneti idıszak lesz, mert jelentıs strukturális változások várhatók. Olyan formában kell tartanunk ezt a szervezetet, hogy minden irányban tudjuk gyorsan reagálni. Ha leépítjük úgy a munkaszervezetet, hogy ne tudjunk reagálni, az nagyon rossz lesz. A felnıttképzés illetıen úgy gondolom, hogy ha azokat az iskolákat, akik felnıttképzés révén jelentıs összegre tesznek szert, azokat a TISZK nem zavarja, hanem segíti, akkor tulajdonképpen a megegyezés lehetséges. Karcagi Nagy Zoltán: Hallgassuk meg az utolsó három hozzászólást. Ha nem is döntünk a költségvetésrıl, viszont döntenünk kellene a bér- és létszámadatok vonatkozásában. Hallottunk már több állásfoglalást, a többség eddig a 5/a. változatot támogatja. Sinka Albert: Csak egy pontosítást szeretnénk Dr. Komjáti Katalin hozzászólásához. Nem olvasható az ki a felolvasott észrevételeimbıl, hogy a munkaszervezetnek innen mennie kell, ez egy teljesen téves gondolat. A költségvetéssel kapcsolatban pedig az 5/c változat penge élen táncol, de javasoltunk néhány olyan költség csökkentı tényezıt, ahol ez a variáció biztosabb lesz, és ha ezek megvalósulnak, akkor a megyei önkormányzat tudja vállalni az 5/c változatban foglaltakat. 17

18 Csomor János: Jászárokszállás Városa van itt a legkisebb szavazati aránnyal, de ez a kis város már Ft-ot hagyott már itt, ami nem kis összeg. Nem nagyon tudtuk átbeszélni az anyagot, de váltottunk pár szót, és meglepıdve tapasztaltam, hogy a költségvetésben néhány adat (például TB) már nem él, ami egy kis bizonytalanságot jelentett a mi esetünkben is. Úgy váltam el a polgármester Úrtól, hogy ezeket jövı hét keddre, csütörtökre tisztázzuk. Mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy mőködıképes legyen a TISZK. Úgy látom, hogy a mőködıképességrıl meg tudunk egyezni, de a pontosításokról tennünk kell még egy kört. A mi esetünkben is fölmerült, hogy a végsı döntést csak késıbb hozzunk, és elhangzott a polgármester Úr részérıl, hogy jó lenne, ha ez a költségvetés fix és biztos számokat tükrözne. Véleményem szerint az 5/a vagy az 5/b variáció fog érvényesülni, ebben mi is partnerek vagyunk, csak kerüljön pontosításra ez az anyag. Kaló Zsoltné: Tisztelt Társulási Tanács! A 3 %-ot valóban eltévesztettem, de nagyon nehéz úgy költségvetést csinálni, hogy nincs jövı évi költségvetési rendelet, ezt nézzék el nekem, hiszen az december hónap közepén szokott megjelenni. Azért vannak évi számok, mert október 30-ig vagyunk lekönyvelve, nem tudtam bele tenni a év végi számokat, elnézést kérek, ez nekem még nem áll rendelkezésemre. Karcagi Nagy Zoltán: Úgy gondolom, hogy három dologról kellene dönteni. Volt egy javaslat, hogy a költségvetés elıterjesztését átnapolni egy másik idıpontra, állást kellene foglalnunk a bér- és létszámadatok tervezését tekintve, illetve a decemberi hogyan továbbról kellene itt még is csak állást foglalnunk, sıt, ezekrıl majd szavaznunk is kell. Van e még hozzászólás, észrevétel? Ferenczné Teleky Éva: A hozzászólásokat hallgatva, úgy tőnik, hogy az 5/a és az 5/c variáció jöhet szóba, decemberben. Azt kérjük, hogy egy pontosított, precíz átdolgozást az a. és a c. variációk vonatkozásában. És hatalmazzuk fel a munkaszervezetet, hogy hosszabbítsa meg a lejárt munkaszerzıdéső dolgozók szerzıdését a költségvetés elfogadásáig. És figyelmébe ajánlom mindenkinek a 12 %-ot, legyen a mi költségvetési gondolkodásunknak a része. Batta Attila: Felhívnám rá a figyelmet, hogy a 12 %-os szerzıdésekbıl mi csak a 60 %-át kaptuk meg. El kellene költenünk mostanáig, de még meg se kaptuk. Szőcs Gyula: Ha a cégek nem írják alá a 12 % elosztásáról szóló szerzıdést addig nem tudunk haladni. Ez a dolog most fölgyorsulni látszott az utolsó hetekben, hiszen egy intenzív rábeszélı kampány kezdıdött. Remélem, hogy ez a szám javul még. Kaló Zsoltné: Amikor a Társulási Tanács döntött a 12 %-ról, az alapján mi legeneráltuk a szerzıdéseket és kiküldtük a cégeknek és az iskoláknak is a továbbadási szerzıdést. Aki visszaküldte, már régen a bankszámláján van ez a 12 %. De mivel azt tapasztaltuk, hogy nehezen írják alá, ezért októberben a kollégáimmal még egyszer legeneráltuk az összes alá nem írt, vissza nem érkezett szerzıdést és újból kipostáztuk a cégeknek, egy szívhez szóló levéllel, hogy az iskoláknak nagyon fontos ez a 12 %, ha nem írják alá, akkor nekem ezt az összeget az MPA-hoz be kell fizetnem január 15-én. Ez a pénz jelenleg a szakképzési hozzájárulás elkülönített bankszámláján van. Tapasztalataink szerint folyamatosan jönnek be a pénzek és folyamatosan utaltam ki, jelezve az iskoláknak, hogy évi pénz, illetve írtam egy körlevelet az iskoláknak, hogy fokozottan figyeljék a bankszámlájukat, mivel évi pénz és december 31-ig el kell költsék. Úgy gondolom, hogy az utóbbi idıben millió Forintot utaltam ki. 18

19 Korom Endre: Lehet, hogy ez csak a mi intézményünket érinti, Én a többi intézmény gazdálkodását nem tudom. Létszám arányosan a ránk esı rész körülbelül Ft-nak kellett volna lennie, amibıl a múlt hétig befolyt körülbelül Ft. Tehát gyakorlatilag ennek 30 %-a hiányzik, ezt az összeget nem foglyuk tudni el költeni, hiába próbálunk mögé tenni számlát, ha a számla korábbi, mint az utalás dátuma, akkor ezt nem fogják elfogadni. Ha december közepéig nem érkezik be az összeg, akkor nem tudjuk elkölteni, és be kell fizetni az államnak. Tehát, ennek a tükrében ez a 12 % nem nagyon tud meghatni. A múlt heti adatokat mondtam el, a mai napon jelezték, hogy érkezett még. Kaló Zsoltné: Én úgy tudom, hogy elsısorban a TISZK-et ellenırzik, a TISZK fogadási idıpontja a számító, az miatt, hogy én mikor adom tovább nem büntetheti az NSZFI. Korom Endre: Nem Ön ellen mondtam ezt, gondolom, hogy a TISZK számláján sem áll ez a pénz, mert úgy folyik be. Kaló Zsoltné: Ez a pénz itt van nálam egy éve ott ül a számlán, csak addig nem utalhatom, amíg a támogató nem egyezik bele, és nem írja alá a szerzıdést. Az elszámolást minden iskola csak januárban adja be, és rögzíti a SZAHO programban, és úgy gondolom, hogy ebbıl adódóan van egy kis mozgás terük. Korom Endre: Egy kicsi van, ez valóban igaz, de szerintem lesznek beszorult pénzek. Kaló Zsotné: Nem rajtam fog állni. Karcagi Nagy Zoltán: Történt e megkeresés ebben az ügyben bármelyik fél részérıl? Kaló Zsoltné: Igen. Most újból kiküldtük az alá nem írt, vissza nem küldött szerzıdéseket. Még annyit szeretnék bejelenteni, hogy a TIOP-os pénzügyi vezetı mai nappal kérte a felmondását, mert Kjt. szerinti bérezéssel nem marad itt, és a TIOP záró kifizetési kérelem még nincs bent. Karcagi Nagy Zoltán: Már az elsı jelek mutatkoznak a munkaszervezet bizonytalanságával kapcsolatban. Budai Ferenc Úr, Törökszentmiklós Város képviselıjének el kellett mennie, de úgy nyilatkozott, hogy a bér- és létszámadatok tekintetében az 5/a változatot támogatja, a költségvetés tárgyalásának elhalasztása mellett szavaz illetve a munkaszervezet igazgatóját meghatalmazza a dolgozók munkaszerzıdésének meghosszabbításával. Magam részérıl Én is ezeket a javaslatokat támogatom. Szavazásra bocsátanám az 5/c változatot JNSZ Megyei Önkormányzat javaslatára. Sinka Albert: A Megye javaslata, hogy ezt a témát halasszuk el. Karcagi Nagy Zoltán: De a tervezettel kapcsolatosan mégis csak egy egységes álláspontot kellene kialakítanunk. Sinka Albert: Az egységes álláspontra vonatkozóan, mi azt javasoljuk, hogy meg van az 5/c változatra a fedezet, amennyiben a javaslatunkban feltüntetett takarékossági lépések érvényesítésre kerülnek, így a költségvetés nem fog penge élen táncolni. 19

20 Karcagi Nagy Zoltán: Értem Én, de a Társulási tanács többi tagja az 5/a változat mellet foglalt állást. Sinka Albert: A költségvetésre vonatkozóan nekem szavazásra nincs felhatalmazásom. Csomor János: Nekem sincs. Ferenczné Teleky Éva: A költségvetés tényleges elfogadására Sinka Úrnak nincs felhatalmazása, de alternatíva van. Sinka Albert: Benyújtottuk írásban, ehhez tartjuk magunkat.. Ferenczné Teleky Éva: Benyújtnak 13 pontot, de mi az ultimátum, ha nem ez? Szolnok Város elfogadhatónak tartja a c. változatot is és az a. változatot is, és kérem a Megyét valamilyen elmozdulás felé. Ön azért van itt, hogy helyettesítse azt, aki egyébként teljes jogú tag, legyen szíves már egy konstruktív magatartás gyakorolni, mert ez nem vezet sehova. Karcagi Nagy Zoltán: Ennek a dolognak a végére pontot tesz egy szavazás. Batta Attila: Kis békítı szándékkal mondanám, kössünk kompromisszumot. Szavazzunk, úgy hogy, az a. és a c variációt dolgozzák át újra az elhangzott javaslatok szerint, arról konkrétan tudunk dönteni decemberben. Ferenczné Teleky Éva: De nem a 13 pontot kell át dolgozni. Batta Attila: Esetleg, azt is figyelembe véve. Wenner-Várkonyi Attila: A megye és Szolnok Város majdnem 50 %-ot tesz ki, legyen már egy olyan javaslatom, hogy dolgozzanak már össze. Kaló Zsoltné: Ez már megtörtént és ez lett az eredménye. Wenner-Várkonyi Attila: Ez szomorú és legközelebb ez lesz Én nem jövök el. Karcagi Nagy Zoltán: tanuló és másfél milliárdról van szó. Valamilyen megállapodást kell kötni. Úgy fogalmazzuk meg az állásfoglalásunkat, hogy az a. és a c. változatok további finomítását kérjük? Sinka Albert: Figyelembe véve azt itt elhangzott észrevételeket. Karcagi Nagy Zoltán: Rendben. Szavazzunk. A évi költségvetés vonatkozásában az elıterjesztés 5/a. és 5/c mellékletek átdolgozása mellet ki szavaz? Szavazás: Igen: 9 (74,8 %) Nem: 0 Tartózkodott: 2 (25,2 %) Karcagi Nagy Zoltán: Az állásfoglaláshoz is kell minısített többség? 20