Jegyzõkönyv ÁÉT szeptember 30-án megtartott ülésérõl November 13.

Átírás

1 Jegyzõkönyv ÁÉT szeptember 30-án megtartott ülésérõl November 13. ftsz.hu Szám: HUM/1219/2008 JEGYZÕKÖNYV az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács szeptember 30-án megtartott ülésérõl Köszöntöm az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén megjelent hölgyeket, urakat. Az ülést megnyitom. Elsõként a napirendi pontok elfogadására teszek javaslatot, a meghívóban szereplõ hat plusz egy, egyebek napirend megtárgyalását kezdeményezem. Úgy látom, van ettõl eltérõ! Bárdos Judité a szó. A BRDSZ-nek lenne napirend elõtt egy bejelentése. Még tanulom a szakmát, már legutóbb itt voltam, néztem, hogy elõször el kell-e fogadni az ülés napirendjét, hogy onnan indul meg az ülés, és akkor a napirendek tárgyalása elõtt írtam föl, hogy napirend elõtt. Javaslom, hogy fogadjuk el az ülés napirendjét, mert legalábbis a Parlamentben addig nincs ülés, amíg nincs napirend. Aki egyetért? Nem tudom, kell-e megismételni, mindenki elõtt ott van a tervezet a hét napirendi pont megtárgyalásával, aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a mai ülést ennek megfelelõen fogjuk folytatni. Mielõtt rátérünk a napirendi pontok tárgyalására, napirend elõtt kíván-e valaki szólni? Igen. Dr. Bárdos Judit fõtitkár asszony. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében - ami nem igazából szokott sokszor elõfordulni - köszönetet szeretnék mondani a minisztérium vezetésének, hogy a katasztrófavédelem területén dolgozó közalkalmazottak, úgy, mint bármely más, a rendvédelem területén mûködõ közalkalmazottak, január 1-jére visszamenõleges hatállyal megkapták az átlag 5%-os keresetnövekedésre való kiegészítést. Még egyszer köszönjük a miniszternek és mindazoknak, akik ebben az ügyben közbenjártak és közrejátszottak, hogy az OKF ezt a pénzt megkaphassa. Köszönöm. Köszönöm szépen. Jólesik, amikor a minisztériumot dicsérik. Mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a Kormány döntésének megfelelõen tudott a minisztérium tenni. Tehát amit korábban is többször, ezen a fórumon is kifejtettünk, hogy az egyensúlyi tartalékból szerettük volna megoldani, és végül is a kormány úgy döntött, hogy az egyensúlyi tartalékból biztosította ezt a negyvenkettõ egész valahány tizedmillió forintot. Köszönjük szépen. Jó lett volna, ha erre hamarabb sort tudunk keríteni, de úgy gondolom, hogy ez is mindenképpen így megnyugvás. Más napirend elõtti igény nincs? Akkor még természetesen majd a 7., egyebekben is bármilyen kérdés elõvezetésére sor kerülhet. Elsõként, Tájékoztató a 13. havi illetmény évtõl történõ kifizetésérõl. A javaslattevõ a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, a Fõvárosi Tûzoltók Szakszervezetével, a Belügyi Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben. Elõterjesztõnek Szõke Irmát kértük föl. Átadom a szót, tessék parancsolni! Szõke Irma asszony, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály vezetõje: Tisztelt tanácskozás! Arról szeretném Önöket tájékoztatni, nagy örömmel, hogy az egységes Közszolgálati Sztrájkbizottságban foglalt álláspontnak megfelelõen 2009-ben a 13. havival kapcsolatosan kéttípusú elszámolás fog történni. Történik egy évi korrekció, január 16-áig, és az új törvénymódosítás és javaslatoknak megfelelõen december 31-éig a évi 13. havi még abban az évben kifizetésre kerül. Tehát megszûnik a havi kumulált elszámolás is, egy összegben a 2009-re esedékes 13. havi a törvénymódosításoknak megfelelõen kerül kifizetésre. És ezzel akkor a Kormány eleget tesz az egységes megállapodásnak. Köszönöm, nagyon röviden ennyi. Köszönöm szépen fõosztályvezetõ asszonynak. Ugye korábban már megtörtént a szükséges törvénymódosítás, annak tartalmi változása is volt. Biztosan ismert a szakszervezetek elõtt. Tehát az idõarányos kérdés, meg, meg néhány olyan dolog ami menet közben fölmerült. A jelenlegi terv ez. Dr. Bárdos Judit fõtitkár asszony. Én annyira nem örülök összességében a december havi kifizetésnek, hiszen a január 16-áig esedékes korrekció egy minimális összeg lesz. Az érdekképviseletek és a Kormány között évi bérmegállapodás tartalmaz adott esetben egy opciós két hetet is, amely opciós két hétnek a kifizetésére, ha minden igaz, akkor február hónapban kerülne sor. Én azért felhívom tisztelettel a minisztérium vezetésének a figyelmét, hogy mind itt, mind pedig más miniszter irányítása alá tartozó szerveknél is egyöntetûen mintegy 8, 3 %-os keresetcsökkenése lesz havonta a

2 munkavállalóknak. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy tudjuk, hogy éves szinten eloszlik az a 13. havi, amit majd decemberben fog kézhez kapni, mégis január hónaptól érzékelhetõ keresetcsökkenése lesz minden egyes munkavállalónak. Azért felhívnám tisztelettel arra a figyelmet, hogy kéne valami technikát, vagy plusz pénzt valahonnan elõszedni a büdzsébõl, még mielõtt az érdekképviseletek és a Kormány az OKÉT ülésen leül a konkrét bértárgyalásra. Mert az infláció mértékét az a keresetnövekedés, amely adott esetben akár egy illetményalap emelkedéssel, akár egy közalkalmazotti táblaemelkedéssel bekövetkezik, egy ilyen 5,5 6 %-os, nem tudja a 8, 3 %-os hiányt pótolni. Önök mondhatják azt, hogy decemberben megkapják. Igen. Decemberben megkapják, az év tizenkettedik hónapjában, Tizenegy hónapon keresztül pedig üres lesz ez a százalék a zsebben. Tehát mindenképpen fel kell egy negatív visszhangra valamilyen módon készülni a Kormánynak. Nem csak a Kormánynak, hanem az érdekképviseleteknek is. És talán meg kellene találni azt az arany középutat, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet valamilyen módon, ha nem is egyensúlyba hozni, de egyensúly közeli állapotba. Én nem tudok egyelõre kivezetõ utat így ebbõl, de azt kérem, hogy valami közös gondolkodással kéne ezt csinálni. További hozzászólás, javaslat, vélemény? Talabér Zoltán. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Szintén azt tudnám mondani, hogy ez a 8,3 %, ez egy hiányzó összeg. Ám különbözõ pénzügyi manõverekkel biztos bebizonyítható, hogy valamilyen módon nem lesz hiányzó. Azt mondanám, hogy az idén az úgynevezett 1,1 %, valamint a további 1,1 %-os infláció kompenzációra nem látunk semmiféle tervet. Ezeknek a problémáját látom inkább egy kicsit sarkalatosnak, kézzelfoghatónak. Ugyanis, az úgynevezett 1 %, ami az egyszeri kifizetéssel lett kompenzálva, az még mindig nincs beépítve a bérbe, valamint további 1,1 %-os infláció kompenzációt fizetnek ki most a nyugdíjasoknak, ami szintén a keresetekben még egyelõre tervbe sincs véve, hogy a közszolgálatban ez hogy lesz kompenzálva. Ez összesen 2,1 %-ot generál gyakorlatilag, amit igencsak úgy érezzük, hogy komolyan kéne venni, már most, indulóban. Köszönöm. Köszönöm szépen. Fõosztályvezetõ asszony nem kíván reagálni? Akkor én azért mondok néhány gondolatot ehhez. Amit fõtitkár asszony fölvet, az egy komoly gond. Amikor aláírásra került a megállapodás, ez akkor is látható volt, hogy ez a szépséghibája ennek a megállapodásnak. Ezzel a problémával, én azt gondolom, hogy mindenképpen foglalkozik a Kormány. Ma már lehet tudni a jövõ évi beterjesztett költségvetési számokat is, a Kormány benyújtotta a Parlamenthez. Benyújtotta az adótörvényeket is. Ebbõl azért lehet látni néhány dolgot. Egyik legfontosabb az, hogy a Kormány törekszik ebben az évben is a szakszervezetekkel a megállapodásra a jövõ évi bérrõl, tehát lesz bértárgyalás, mint ahogy van. Önök ezt nálamnál is jobban tudják. A bértárgyalásnál ezeket a problémákat, amiket én valós problémának érzek, azt gondolom, hogy valamilyen módon el kellene majd rendezni, hogy a munkavállalók érdekeinek ez minél jobban megfeleljen. A jövõ évi költségvetés azzal számol, hogy reálbér-növekedés lesz Magyarországon. A 4,3 %-os infláció fölött, 2,2 2,5 %-os reál-bérnövekedés van a költségvetési törvényjavaslatban. A reálbér-növekedésnek az egyik része a személyi jövedelemadó törvény változása, ami éppen az a kategória, amely leginkább érinti a közszolgálatban lévõket, a 36 %-os adósáv, 2 millió Ft fölött lép be. Ebbõl mindenképpen van egy többlet jövedelem. A többlet jövedelemnek a másik része a majdani bérfejlesztésnek a mértéke. A Talabér úr által fölvetett dologra is azt mondom, hogy egyértelmû, hogy az ez évi 1, és várhatóan nem várhatóan, biztos lesz egy második üteme az inflációt követõ bérfejlesztésnek, tehát volt júliusban egy ,- Ft, és most is egy ehhez hasonló mértékû, majd ahogy a számok alakulnak, annak megfelelõen lesz egy emelés. Ez mindenképpen be fog épülni a jövõ évi emelésnél úgy, hogy amikor meg lesz határozva a köztisztviselõi illetményalap, ami most , akkor olyan mértékben kell megemelni, hogy nem a betervezettel, hanem, hogy a bázist figyelembe vegye. Ez egy egyszerû technika. Szerintem ez így mûködik. Ez a szándéka a Kormánynak, ezt nagyon határozottan tudom mondani, mert ez van a 3 éves megállapodásban is, tehát az hogy 2008-ban nem csökkenhet a reálbérük. Ezt akkor be kell építeni. Nagyon fontos, hogy milyen megállapodásra jut a Kormány és az érdekképviseletek a következõ évrõl. A költségvetésben el van különítve egy elég jelentõs összeg, a MEH-nél van elkülönítve, és az önkormányzati vonatkozásban is ugyanúgy van egy központosított elõirányzat. Az a Kormánynak a szándéka, hogy a jövõ évi béremelés ugyanúgy történjen, mint az ez évi volt. Tehát, hogy a következõ évben is a béremelés az önkormányzati szférában is abból az elkülönített, fölülrõl nyitott kasszából, amennyi lesz, annyinak kell lenni. Az önkormányzatok a tûzoltóknál minden hónapban, névre, személyre, ahogy ebben az évben is, megkapják az ez évi bérnövekedést a következõben is. Azt gondolom, hogy ez egy korrekt megállapodási, vagy kiindulási pont. Ez van a költségvetési törvényjavaslatban. A központi igazgatásban ugyanaz, mint az idei eljárási rend, megkapja minden minisztérium a jövõ évi béremelésnek a fedezetét. Majd az, ami a költségvetés végsõ elfogadásánál megvalósul. Én elfogadom hogy a 13. havi juttatásnak az átalakításából adódó 8,3 %-os havi mínuszt valamilyen módon kezelni kell, az igaz, hogy éves átlagban meglesz. Tehát azt azért mondtam, hogy a korábbi törvénymódosításnál, mert most már 3 hónap után kap idõarányost, hogyha valaki hamarabb megy nyugdíjba, vagy hamarabb vált, tehát ez szerintem elõnyös a munkavállalói oldalon. A jövõ évi bérfejlesztésnek a hatása, ami azért valahol ilyen 6 % körüliben gondolkodom, ez nem teljesen fedi le a 8,3 %-ot, de ha hozzávesszük azt a kétszeri kiegészítést, az már ott majdnem közel van. Akkor is rosszul néz ki, hogy ha januárban egy jelentõs béremelés után nem lesz a borítékban több. Azt gondolom, hogy ez a kormányoldalnak is és a másik oldalnak is egy lecke, hogyan lehet ezt majd megoldani, de nem most itt fogjuk tudni eldönteni. Fõtitkár asszonynak köszönöm a figyelemfölhívást, a minisztérium ezt az álláspontot fogja képviselni ebben a dologban, az adójogszabálynál is és a költségvetésnél is erre figyelemmel volt a benyújtott javaslat. Terjéki László.

3 Terjéki László úr, tûzoltó tagozatvezetõ, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Egy észrevételt szeretnék. Nem tudom, hogy jól hallottam-e, de én úgy tudom, hogy a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok hivatásososai elvileg - jó, nem a maga az ember, mert az ember természetesen igen, hanem maga a Tûzoltóság nem kapta meg, csak szintén a 60 %-át annak az 5 %-nak, tehát nekik ezt ki kellett elvileg gazdálkodni, tehát nem az egészet kapta meg, egyedül a Tûzoltóság. Tehát, ha jövõre megkapnák, biztos, hogy nagyon tudnának örülni neki. Köszönöm. Nem, nem csak a hivatásos önkormányzati tûzoltóság nem kapta meg, a központi közigazgatásban is, pl. a KSZF-nek nevezett, jelentõs létszámot foglalkoztató csapat sem kapta meg, és hát az önkormányzatok egészére nézve, mondjuk a pedagógusok, vagy egészségügyben dolgozók sem kapták meg. Itt egyedül a rendvédelmi szervek voltak, ahol mindenütt a munkaadó tudta biztosítani, hogy, a munkaadó, így mondtam, hogy a munkaadó biztosította. Azt gondolom, hogy ez is egy fölvethetõ téma lesz a megállapodásnál. Bár a véleményemet nem tudom véka alá rejteni, hogy ha egy munkaadó van abban a helyzetben, hogy fölfele eltéríti, akár a közalkalmazotti garantált minimumtól, akár a köztisztviselõi törvényben szabályozottól, annak az emelését utána már nem biztos, hogy a központi költségvetésre lehet egy az egyben ráterhelni, mert ilyen régi mondáshoz szoktam, hogy aki rendel, az fizet. Azt, ami a költségvetési törvényben, illetve a törvényekben benne van, azt a Kormány rendeli, azt fizeti is, de ettõl eltérõt nem. Ez már itt a saját véleményem volt, amit nem is biztos, hogy el kellett volna mondani. Tessék parancsolni! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Csodálkozom azon, amit most Államtitkár Úr elmondott, mert januárban, vagy februárban foglalkoztunk ezzel a témával, és ezen a fórumon az hangzott el, hogy az önkormányzati tûzoltóságnak az 5 %-os bérfejlesztés minden egyes forintja ki lesz fizetve. Ezzel szemben Államtitkár Úr most mást mondott! Köszönöm szépen. Én az 5 %-os béremelésrõl nem tettem említést. Elmondtam a jövõ évvel kapcsolatos véleményemet. Valószínû félreértettük egymást, de Talabér úr! Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Engem az Államtitkár Úr által elmondottakból az a rész továbbra is kérdésként foglalkoztat, az ez évben, az úgynevezett 1 %-os, ami valamikor május, június tájékán lett elõször kifizetve. Ennek csak az elsõ része, tehát a megállapodás elsõ része került rendezésre. Mert ez ,- Ft-ban lett megállapítva. Ebbõl 15 lett elõször kifizetve, és a megállapodás másik része azt mondta, hogy novemberben felülvizsgálatra kerül, hogy a további rész mennyi lesz valójában. Én kétszer egy, két inflációs százalékot mondtam. Az elsõre természetesen már született megállapodás, a második 1,1 % bejelentett inflációra még nem történt a közszolgálatban semmiféle intézkedés, megállapodás sem. Én ezt a részt különválasztottam és külön kérdeztem. Ez, úgy gondolom, hogy nem kezelhetõ együtt az elsõ 1 %-kal, illetve nem kezelhetõ együtt a második részlettel, a ,-Ft-tal. Mert az egy külön tétel. Ezért kérdeztem meg külön is, hogy az úgynevezett 1 egész %, amire májusban történt megállapodás, ,- Ft, ez beépül valójában ezek szerint a bérbe. Ezt köszönettel vesszük. És a második része, az úgynevezett mostani 1,1 %, ami a nyugdíjasoknál már kompenzációra került, a közszolgálatban még csak nem is beszélnek róla, mi a terv ezzel kapcsolatban, mert ez további 1,1 %. Köszönöm. A nyugdíjasok nyugdíj kiegészítésére, amire novemberben kerül sor, a Kormány az elmúlt heti ülésén döntést hozott, hogy 1,1 %-kal kell visszamenõleg januártól megemelni. Ennek van egy elég nagy volumene és egy elég nagy átfutási ideje, hogy a nyugdíjpénztár ezt megfelelõen elõkészítse. Itt is volt egy kis polémia, hogy most, szeptember utolsó napjaiban, pontosan meg tudjuk-e mondani, hogy mennyi lesz 2008-ban az infláció és a számítást, milyen inflációs elõrejelzés alapján végezzük el, de a nyugdíjak miatt ezt meg kellett tenni. A közszolgálatban lévõk esetében novemberre volt az ígéret, hogy sor kerül a második lépcsõre. A Kormány novemberig meghozza a szükséges döntést. Én azért nem siettetném azt a dolgot, mert még hátra van október, november, december, három hónap. Legalább a szeptember havi inflációs számokat kell tudni, hogy elég nagy pontossággal meg lehessen mondani, hogy mennyi egyszeri kifizetés jár a közszolgálatban dolgozóknak ahhoz, hogy 2008-ban reálbér csökkenés ne legyen. Mert ez az ígéret, ez a megállapodás. Ehhez csak annyit, hogy minél pontosabb legyen ez a szám, novemberig a Kormány meghozza a döntést. Be van tervezve, a kifizetése is. Elõterjesztések el fognak készülni. Ebben biztos vagyok, hogy ez meglesz. Azért nem tudjuk ma megmondani, hogy mennyi ez a forint, mert legalább az elsõ háromnegyed évi inflációs számokat hadd lássuk! Lezárhatjuk-e ezt a 13. havit? Kicsit ki is terjeszkedtünk már, de gondolom az nem probléma. Talabér úr! Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Elnézést, hogy még egyszer kértem szót, de az elõzõbõl kimaradt, pontosan azért, mert bonyolult a kérdés, úgy látom, hogy nem is igazán tudjuk megfogni ezt a kérdést. Én egy kérdést nem tettem fel, az elhangzott, Államtitkár Úrtól, hogy a köztisztviselõknél mi lesz a technikája ennek, hogy a köztisztviselõi illetményalap emelésre kerül. Tudjuk, hogy a közalkalmazottak egy nagyobb létszám. Náluk a technikát igazából nem látjuk, már csak azért sem, mert lejárt a 3 éves megállapodás a minimálbérek vonatkozásában is. A minimálbérek emelkedtek 3 év alatt. Ezt most úgy hírlik, hogy be kívánja fagyasztani a Kormány, nem kíván további megállapodást kötni. Ha nem kíván további

4 megállapodást kötni, akkor, az automatizmus megszûnik. Akkor hogyan történik a közalkalmazottaknál a közalkalmazotti tábla? Köztudott, hogy az a minimálbérhez illeszkedik, azaz most ,- Ft-on van, akkor, hogy lesz a technikája, ez a kérdés? A beterjesztett törvényjavaslatok szerint is és a Kormány szándéka szerint is az elõzõ évhez hasonlóan, a közalkalmazottaknál a garantált minimum, ami a táblában van benne, ennek az emelésére került sor. Itt figyelembe kell venni a jövõ évi inflációt, a jövõ évi reálbér növekedésének a tervezett mértékét és az ez évi tervezett inflációt meghaladó inflációt. Ez egy elég pontosan számolható dolog, és a tábla kerül bele a közalkalmazotti törvénybe, ami továbbra is a garantált minimumot fogja jelenteni, amelyet minden közalkalmazottnak meg kell, hogy kapjon. Fõtitkár asszony! Segítség annyiban, hogy elkezdõdött az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban a tárgyalás, egyrészt a évi kompenzációról, másrészt pedig informális beszélgetés folytatódott a évi keresetnövekedésrõl, béremelkedésrõl. Abban maradtak, hogy a következõ OKÉT ülésre a Kormány csinál egy durva elõterjesztést, hogy mi legyen a megállapodásnak a tartalma. Valószínûsíthetõ, hogy a konkrét megállapodás tervezet szövege október végére elkészül. Itt illetményalap emelésrõl, közalkalmazotti bértábla emelésrõl, és adott esetben kompenzációról lehet szó. Ezek a tárgyalások még eléggé képlékeny állapotban vannak, hiszen csak most kezdõdtek meg. Köszönöm szépen a kiegészítést. Ez az, amit most el lehet mondani, mind a két oldal részérõl is. A szándékok viszont egyértelmûen láthatók. Elsõ napirendi pontot lezárhatom? Úgy látom, hogy igen. Akkor térjünk rá a második napirendi pont tárgyalására: hivatásos tûzoltók, veszélyes katasztrófavédelmi és tûzoltói beosztás pótlékának 45 %-ról 100 %-ra történõ emelése. Javaslattevõ a Hivatások Tûzoltók Szakszervezete, Fõvárosi Tûzoltók Szakszervezete és Belügyi Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben került ide. Elõterjesztõnek felkérve az OKF. Kivágó Tamás tábornok úr, Öné a szó. Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság: Köszönöm szépen Államtitkár Úr. Köszöntöm én is az Érdekegyeztetõ Tanács összes résztvevõjét. Egy rövid tájékoztatást szeretnék adni a jelenleg az illetményalap 45 %-ában folyósított veszélyességi pótlék ügyében, amit fölemelnénk 100 %- ra. Ez a jelenlegi illetményalappal mintegy ,- Ft-os növekedést jelentene fejenként, plusz ennek a járulékai, fõs vonulós tûzoltóállományra számolva ez 2, 8 milliárd Ft-os többlet kiadást eredményezne a költségvetés részére. Tudjuk, hogy a költségvetési törvény tervezetét a pénzügyminiszter úr benyújtotta a Parlament részére, ebben ez az összeg nem szerepel, úgy, hogy ennek fedezetét én jelenleg, az OKF részérõl nem látom biztosítottnak, nem tudom, hogy Államtitkár Úr ehhez még kíván-e hozzáfûzni, de a 2,8 milliárd forint, mint fedezet, a jövõ évi költségvetési törvényben nem szerepel. Köszönöm a figyelmet. Köszönöm szépen. Kérdés vélemény, javaslat? Kajsza Zoltán úr elõször. Köszönjük szépen a tájékoztatást. Pontosan tudjuk, hogy a költségvetési törvényben ezt nem tervezték be. Miután mi már 2005 óta várunk ennek a pótléknak a megemelésére, hiszen itt, ennél az asztalnál, annak idején, 2005-ben valamennyi szakszervezet és a minisztérium egyetértésével született meg az a döntés, hogy a tûzoltók veszélyességi pótlékát az illetményalap 45 %-áról 100 %-ra emeljük meg. Abban az évben volt az ominózus brüsszeli demonstráció, ez a brüsszeli demonstráció lehúzta ezt az úgynevezett tûzoltói emelést, és az ominózus 7 milliárd Ft, hiszen akkor 7 milliárd Ft-ról beszéltünk itt a minisztérium asztalánál, hogy annyi van a minisztérium tartalékában, hogy az lesz szétosztva. Ebbõl a 7 milliárdból 12 milliárd lett abban az évben, viszont a tûzoltók egy forintot nem kaptak ebbõl a 7 milliárdból sem, és a 12 milliárdból sem. Most ismét elõkerült a Hszt. módosítás, és a tegnapi nap folyamán kezünkbe került az IRM-nek egy munkaanyaga, érdekes módon a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezetét se be nem vonták, se nem értesítették ennek a munkaanyagnak a kiadásáról. Képviselõnket, aki jelen volt az IRM-ben egy egyeztetésen, számon kérték, hogy mit keres ott, hiszen nem a minisztérium hatásköre alá tartozik, viszont mi is a Hszt. hatálya alá alá tartozunk, tehát igenis, jogunk van, úgy érzem, beleszólni a törvényalkotásba, illetve a módosításokba. És miután az IRM jelen pillanatban napirendre tûzte a pótlékok egységesítésének tárgyalását, ezért mi pontosan azért javasoltuk, hogy akkor úgy, mint a bevetési pótlék, az 100 %, azt a tûzoltóknál is, illetve a katasztrófavédelmi beosztás veszélyességi pótlékát emeljük fel a 45 %-ról egységesen 100 %-os bevetési pótlékra. Tehát ez volt az indoka, ezért kértük, és miután napirenden van a Hszt-nek ilyen irányú módosítása, ezért mi azt kérnénk a minisztériumtól, illetve a felügyeleti szervtõl, hogy igenis, következetesen, ezt járja ki a tûzoltók részére, hiszen ez egy hátrányos megkülönböztetés 2005 óta a tûzoltók részére. Jelen pillanatban ezt kérjük, hogy ezt a pótlék egységesítés keretén belül, a jogszabály módosításnál módosítsák. Köszönöm. Köszönöm szépen. További hozzászólás? Babák László úr.

5 Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály vezetõje: Sok mindennel egyet lehet érteni, amit Kajsza elnök úr elmondott. Azonban árnyalnunk kell itt néhány kifejezést, mert mindketten, és itt az ügyvivõk, akik jelen vannak, részt vettünk ezeken a tárgyalásokon. És nem tudunk olyan BÉT akkor még BÉT jegyzõkönyvet mutatni, ahol az akkori munkáltatói oldal és a szakszervezet megegyeztek volna a 100 %-os pótlékról. Azt tudom mondani, hogy nem tudunk, sajnos nem tudunk ilyet mondani, vagy mutatni. Ha igen, akkor azt mutassuk majd föl! Viszont valóban folytak tárgyalások arról, hogy az akkori demonstráció felfüggesztésével megtesz mindent, emlékszem, szó szerint idézem a szöveget: a Minisztérium megtesz mindent annak érdekében, a demonstráció elmaradásakor, annak érdekében, hogy ez a pótlék 100%-ra fel legyen emelve. Ez az egyezség nem került aláírásra. Nem is született egyezség, tehát itt egyezségrõl, megítélésem szerint nem lehet beszélni. De nézzük meg akkor a jegyzõkönyveket, én ezt most, jelen pillanatban vitatom. A pótlékok egységesítése folyik, valóban. És azok a pótlékok amelyek itt fel vannak sorolva, ezek mind olyan pótlékok, amelyek most a Hszt-ben módosításra kerülnek, amelyek valóban, egyik másik rendvédelmi szervnél le vannak maradva, a másikhoz képest. Igaz, hogy ezek az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó rendvédelmi szerveket érintik elsõsorban. Mi is sérelmeztük, mint szakmai oldal, hogy kb. nulla percet kaptunk ennek a véleményezésére, hiszen nem csak ez van ebben a jogszabályban, hanem más is található, de megtettük azért a véleményünket, s mivel hátrányos nincsen ebben a törvényjavaslatban, tehát nincsen egy szigorítás, egy elvonás, ezért aztán gondolom, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetés még nem késõ késõbb sem. Tehát továbbra is azt mondom, hogy a 100 %-os veszélyességi pótléknak egyetlen legfõbb akadálya van, az, hogy meglegyen ennek ez a több mint 2 milliárdos forrása. Köszönöm szépen. Köszönöm. Nagy Gábor úr! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Köszönöm a szót Államtitkár Úr! Annyiban szeretném kiegészíteni fõosztályvezetõ úr szavait, hogy augusztus 2-án, vagy 3-án, ugyan nem ebben a teremben, ebben tévedett a Kajsza úr, hanem a 346-osban volt, és hogyha visszaemlékszünk, az az ominózus rövidgatyás, BÉT ülés volt. Ott, amikor a fõtitkár asszony beterjesztette a 7 milliárd Ft-tal kapcsolatos, a szakszervezetek egyetértésével tett javaslatát, arra Juhász államtitkár úr azt mondta, hogy a minisztérium elfogadja a szakszervezetek által beterjesztett javaslatot. Ebben pedig az szerepelt, hogy 100 %- os a veszélyességi pótlék. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Fõtitkár asszony! Csak azért, hogy Önt tájékoztassuk, ez a vita nem 2005 óta folyik és nem 2003 óta. Ez a vita igazából azóta folyik, mióta a tûzoltóknak ennyi lett a veszélyességi pótléka. Még Pintér Sándor volt akkor a belügyminiszter, amikor félig-meddig ígéretet tett arra, hogy bizonyos tekintetben tehát meg tudja szerezni hozzá a pénzügyi fedezetet. Akkor ezt lehetne módosítani. Én viszont azt kérem Öntõl, hogy a Hszt. módosítás, az érinti a két tárcát. Tehát ez nem egy állapot, és ezt, mint érdekképviselet mondom, hogy, mi is az utolsó pillanatban értesülünk a Hszt-nek errõl a tervezett módosításáról, amit most a Parlament elé be alkarnak terjeszteni. Még akkor is, hogyha egy meghatározott része pozitív a szolgálati viszonyban állókra, hiszen felemeli a ruházati költségtérítés összegét, adott esetben pedig elvon belõle mintegy kvázi 20 %-40 %-ot, hogy utalvány formájába adja, bevezet új pótlékot. Ha rendvédelmi szervnek tekintik a tûz- és katasztrófavédelem szolgálati viszonyban álló tagjait is, vagy ehhez tartozónak, akkor egyforma mértékkel kell mérni, való igaz, mindenkit. Tehát én azt kérem a Minisztérium vezetésétõl, hogy hasson oda, hogy a Hszt. módosítás ne az itteni rendvédelem nélkül történjen, hogy a minisztérium vezetése is bele tudjon szólni ennek a jogszabály módosításnak a tartalmába. És ha bele tud szólni és kikéri a rendvédelem, tehát az OKF, és az OKF-hez tartozó érdekképviseletek véleményét, akkor valószínûnek tartom, hogy valamilyen paritásos alapon meg lehetne egyezni. És miután a lényeg az, hogy megegyezés legyen és nem szembenállás, ezért én kérem Önt, hogy ezt a jószolgálati tevékenységet tegye meg, ami nem is igazából jószolgálati tevékenység, hanem a jogalkotási törvényben foglaltak elõírásainak a betartása lenne a Minisztérium részérõl. Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban meg tudom nyugtatni a szakszervezeti oldalt, hogy a Minisztérium a jogalkotási törvényben elõírtakat maradéktalanul betartja. Minden törvénynek az életét valamelyik minisztériumból figyelemmel kísérik, vizsgálják, hogy kell-e módosítani. A Hszt-ben nekünk is van felelõsségünk, és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak is. Nincs ebben az évben a Parlament napirendjén, hogy Hszt. bekerülne. A minisztériumban folyik elõkészítõ munka, az IRM-ben. Amikor az IRM-ben elkészül egy valamilyen koncepció, akkor elsõsorban van egy szakma-politikai egyeztetés, amirõl mi pontosan megkapjuk igen, de ezt fogom tudni elmondani, hogy rá van írva, hogy munkaanyag, biztos rá van írva, hogy a Kormány álláspontját nem tükrözi. Egész jó ma kaptam meg A jogalkotási törvény szerint, a tervezeteket ki kell tenni minden minisztériumnak a honlapjára. Ez azért történik, hogy

6 az érintettek, vagy csak érdeklõdök, javaslatot tehessenek, elmondhassák a véleményüket. Babák úr jelezte, hogy az OKF tett észrevételt ez ügyben, tehát a Minisztériumhoz tartozó rendvédelmi szervek dolgozóinak az érdekeit a jogalkotás szerint itt figyelembe vesszük. Amikor lesz egy olyan anyag, amire minisztériumi álláspontot kell tenni, akkor ezt meg fogjuk tenni. Utána még legalább három sora lesz ennek az egyeztetésnek. Én magam részérõl szorgalmazom, mert van jó néhány olyan kérdés a Hszt-ben, amit kellene módosítani. Tehát megérett jó néhány kérdésben, hogy tegyünk benne rendet. Készülnek anyagok, Csire Péter kollégám ennél többet is fog tudni mondani. Dr. Csire Péter úr, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje: Csak ahhoz kapcsolódóan, amik itt módosítások keringenek, a mai napon. Túri András rendészeti szakállamtitkártól kaptunk egy faxot, és akkor idézem: a Hszt. felülvizsgálata során beérkezett nagyszámú észrevételre figyelemmel nem a Hszt. módosítására, hanem új törvény kidolgozására kerül sor. A Hszt. helyébe lépõ új törvény koncepciójának elõkészítését megkezdtük. Ezt, mai - úgyhogy lehet, hogy ez már okafogyott. Dr. Csire Péter úr, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje: De akkor itt valamiféle új fejlemény -. köszönöm Dr. Csire Péter úr, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje: Vagy párhuzamos jogszabály elõkészítés van. Ezt csak azért mondom, mert Köszönöm, Csire Péter fõosztályvezetõ úrnak az, éppen aktuális tájékoztatást. Rögtön megadom a szót. Dr. Csire Péter úr, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje: Én akkor most megmondom õszintén, nem tudom már, mirõl van szó. Azt gondolom, hogy rendjén van ez a dolog, mert, hogy egy jó törvény szülessen, ehhez el kell játszani ezeket a köröket. Ki kell tenni a honlapra a tervezeteket, hogyha az nem jó, akkor egy másikat. Azt gondolom, hogy a európai országokban egy-egy jogszabály módosítás, vagy éppen egy új Hszt. sehol nem megy két hónap alatt végig a rendszeren, ez szerintem Magyarországon sem fog menni. Lehet, hogy ahhoz, hogy egy jó jogszabály módosítás, vagy akár új Hszt. legyen, lehet, hogy még el fog telni kétszer egy fél év. A fontos az, hogy majdan az új jogszabály jó legyen. Annyit akartam még elmondani a napirendhez, az azért elég világos, hogy ennek a problémának, a 45 %-ról 100 %-ra történõ fölemelésének a veszélyességi pótléknak, erre jövõ évben nincs költségvetési fedezet. A jövõ évi költségvetési, a jövõ évi bértárgyalásánál nem látom gyakorlati megvalósítását, mert, hogyha a köztisztviselõi illetményalap, amibõl számolunk mindent, valamilyen mértékben megemelésre kerül, más rendvédelmi szervek nem fogják azt mondani, hogy az 0,1%-al kisebb legyen azért, hogy ezt megoldjuk. Tehát gyakorlatilag nem látom a lehetõségét. Ha a költségvetési törvényjavaslatot megnézik, akkor, azt kell látni, hogy a jövõ évi adó- és járulékcsökkenések fedezetének egy jelentõs része a minisztériumok költségvetésébõl kerül biztosításra. A tárcák igen jelentõs mértékben megkurtított költségvetéssel kell, hogy a jövõ évi gazdálkodást végigvigyék. Ebbõl adódóan nagyon határozottan úgy látom, hogy semmiféle azon túli bérkorrekciónak és rendezésnek nem lesz pénzügyi fedezete, mint ami majd a megállapodásban létrejön, és aminek a fedezetét a Kormány biztosítani fogja. Azzal kellett szembenézni, hogy jövõ évben a munkaadókat is, ez a tûzoltókat is, meg a központi igazgatásban is, ,-Ft-ig a járulék, amit a munkaadók fizetnek, 4 %-kal csökken. Másrészt az adójogszabályban elég sok változás lesz, mintegy 300 milliárd Ft értékben marad kint pénz, vagy a munkaadónál, vagy a munkavállalónál. Ennek a fedezetét valahogyan meg kellett teremteni. Ehhez a mi tárcánknak is, és az OKF-nek is hozzá kellett járulni. Éppen ezért azt gondolom, hogy most, a Hszt. módosításával egy idõben lehet itt eredményt elérni, a történelmi dolgokat hiába is boncolgatjuk, hogy mi volt, és hogy volt. Ennek pénzügyi forrás szükséglete van, meg jogszabály is. Tehát azt gondolom, hogy napirenden kell tartani. Értem a szakszervezetek követelést, ott lehet megnézni, amikor a jogszabály módosítás lesz. Fõtitkár asszony? Nem? Nagy Gábor elõször! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Köszönöm a szót Államtitkár Úr! Csak a jegyzõkönyv kedvéért szeretném elmondani, amit fölolvasott Csire fõosztályvezetõ úr,

7 hogy Túri úr mit írt. Még Jenei úr volt a szakállamtitkár az IRM-ben, amikor döntés született arról, hogy ezt a folyamatot végre kell hajtani. Azóta eltelt 2 év. Most, 2 év után eljutottunk újra oda, hogy új Hszt. kell. Szóval ez játék a Hszt. alá tartozó teljes személyi állománnyal. Én ezt így gondolom. Ezt így nem tudom elfogadni, ne haragudjon! A Magyar Köztársaság költségvetése, azt gondolom, hogy nem játék! Két évvel ezelõtt a Parlament elfogadott egy konvergencia programot, amelyben azt kívánta megvalósítani, hogy az államháztartás hiánya az akkori majd 10 %-ról a mastrichti kritériumnak megfelelõ szintre csökkenjen. Teljes egyetértés volt a magyar Parlamentben abban, hogy csökkenteni kell az állam szerepvállalását, csökkenteni kell a közkiadásokat. Ebben az idõszakban, amikor ezt ez a Kormány igen jelentõsen meg tudta valósítani, és 2009 végére elérünk oda, hogy a hiánycél érdekében teljesítjük a feltételeket, akkor az állam, a közszférának a szerepvállalásában én épp azt gondolom, hogy egyedül a tûzoltók azok, akik nagyon nagy terhet nem kaptak a vállukra! A közszférának a többi része igen jelentõs terhet kapott. A tûzoltóknál a munkaidõ csökkentést úgy tudtuk végrehajtani, hogy nem járt bércsökkenéssel. Azt gondolom, hogy a közszférának a többi szereplõihez képest, ha reálisan nézzük, a tûzoltók el kell, hogy fogadják azt, hogy ez nem játék! Én a véleményüket teljes mértékben meghallgatom, tudomásul veszem, meg is tudom érteni, de azt azért nem tudom elfogadni, hogy ez játék lenne a tûzoltókkal! Köszönöm szépen. Most Kajsza úr, és akkor utána újból Nagy Gábor úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Márpedig úgy érezzük, hogy igenis, a mindenkori kormány, az packázik a közszolgálatosokkal, a törvénnyel. Ugyanis évek óta ezt játsszuk, Államtitkár Úr, hogy elhúzzuk a bértárgyalásokat a különbözõ tényleges és valós költség megállapításokat egész addig, amíg a Parlament vagy a Kormány elé nem kerül a költségvetés. Utána széttárjuk a kezünket, és azt mondjuk, hát most már mit akarunk uraim, megvannak a költségvetési számok, itt már nem lehet változtatni. Szeretném megjegyezni, hogy ez a munkaanyag, ami itt van, az IRM-ben készült, ez azt írja, hogy Rendõrség költségigénye 1 milliárd 80 millió plusz az õrzési pótlék, 160 millió. A Vám és Pénzügyõrség tekintetében 754 millió Ft, és a évi költségvetésbõl finanszírozható. Ez közel 2 milliárd Ft, ami megfinanszírozható a költségvetésbõl, a tûzoltók 2 milliárd, vagy 3 milliárd Ft-ja nem megfinanszírozható. Tudom, hogy ez egy tervezet, tehát ez nincs végrehajtva Éppen ezért az kérném A mai ülésünk napirendjét elfogadtuk. Én olyat nem mondtam, hogy a jövõ évi költségvetés el van fogadva. Én nagyon pontosan fogalmaztam, hogy a jövõ évi költségvetésben szerepelnek jelentõs összegek a jövõ évi béremelésre, ezek felülrõl nyitott elõirányzatokat jelentenek, és annyi kerül kifizetésre, amennyi a megállapodásban fog szerepelni. Kajsza úr, nem jó, hogyha nem pontosan idézzük egymást. És nem hiszem, hogy most itt vitát lehetne arról nyitni, hogy bármelyik minisztériumban, bármilyen munkaanyag készül. Ha ilyen napirendi javaslat lesz, akkor azt is, természetesen az Önök kedvéért megtárgyaljuk, de sokféle anyag készül, sokféle anyagot elõ lehetne hozni, hogyha van ilyen, akkor azt tegyük napirendre, most itt a 45 %-100 % van napirenden! Ebben én elmondtam a véleményemet. Babák László úr elmondta, hogy mi a pénzügyi vonulata ennek az összegnek, jogszabályváltozás és pénz kellene hozzá. Még egy helyesbítés, Államtitkár Úr! Ön azt említette, hogy a tûzoltók munkaidõ csökkentése nem járt bércsökkentéssel. Szeretném közölni, hogy a tûzoltók sokkal több munkaidõt dolgoztak, mint amennyit lehetett volna, és a munkaidõ csökkentés az nem jár együtt a bércsökkentéssel! Hiszen ugyanazon illetményrendszer alapján dolgoznak, mint azok, akik hosszúhosszú évek óta sokkal kevesebbért végzik ugyanezt a munkát, kevesebb idõ alatt. Tehát igenis, ne mossuk össze a kettõt! Mert a tûzoltók munkaidõ csökkentése, az Európai Uniós irányelvvel történõ jogharmonizációs kötelezettség, amit nem hajtott végre a Magyar Állam a mai napig sem. És ez nem járhat bércsökkenéssel a tûzoltók részére, hiszen ugyanazon kategóriába dolgoznak, ugyanazon bér alapján. Köszönöm. Kajsza úr! Mai ülés napirendjén szerepel ezzel kapcsolatos vita? Azt javaslom, hogy ott mondja el. Ön hozta fel! Elnézést, hogy napirendhez nem illõ dolgot fölhoztam. Nagy Gáboré a szó! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Államtitkár Úr, csak azért kértem szót, hogy én nem a Hszt. pénzügyi vonzatára gondoltam, amikor az elõbb megszólaltam, hanem arra, hogy a Hszt. módosítás körül, ami zajlik 2 éve, én arra mondtam, hogy ez játék. Tehát nem a pénzügyi vonzatára. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. További észrevétel 45 %-ról 100 %-ra? Nincs? Lezárhatom? Akkor a második napirendi pontot ezzel

8 lezártam. Harmadik: Közterületi pótlék bevezetése a hivatásos tûzoltóknál. Ugyanazok a kezdeményezõk. Elõterjesztõnek OKF. Tábornok úré a szó. Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság: Köszönöm Államtitkár Úr! A közterületi pótlék a Hszt.-ben jelenleg 45 %-kal van rögzítve. Ennek összege ,- Ft/fõ/hónap le Szintén a vonulós állományra tett javaslatot a szakszervezet, ez 2,3 milliárd Ft-os éves kihatással járna. Szintén törvényt és rendeletet kéne hozzá módosítani, és a költségvetési törvényben ennek az összegnek szintén nincs fedezete tehát a jövõ évi finanszírozását ennek sem látjuk biztosítottnak. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm. Részben az elõzõ napirend kapcsán elmondottak is vonatkoznak. Kajsza Zoltán! Egy kérésem lenne. Államtitkár Úr, az elõbb említette, illetve az elõzõ napirendi pont már, hogy rövid idõ áll rendelkezésre az ilyen különbözõ anyagoknak a véleményezésére. Az OKF elkészítette a véleményét. El is küldték, úgy tudom, a Minisztérium részére, hiszen az elõbb ezt említették. Szeretném megkérdezni, hogy ezekrõl a pontokról milyen véleményt alkottak, illetve egyeztették-e ezt a szakszervezetekkel, mielõtt a véleményüket elküldték a Minisztérium részére. Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály vezetõje: Arra volt lehetõségünk, hogy az IRM által elkészített anyagról mondjunk véleményt. Arra nem volt lehetõség, hogy hozzátegyünk, más javaslattal éljünk, hanem arról, hogy a rendõrségen, a büntetés végrehajtásnál a pótlékrendszer hogyan alakuljon. Nyilvánvalóan erre olyan észrevételt tudtunk tenni, hogy nem teszünk észrevételt. Más pontjaihoz tettünk, ami nem bérkérdés jellegû volt. Ezért aztán a szakszervezetekkel egyeztetni nem kellett, hiszen az nem a mi feladatunk, hanem mindig a jogszabály elõkészítõnek, a kezdeményezõnek kell a megfelelõ fórumokon ezeket a jogszabályokat egyeztetni az illetékes szakszervezetekkel. Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? Tessék parancsolni. Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete: Egyetlen hozzászólásom lenne, mind a tûzoltó szakszervezetek képviselõinek, mind a Kormány képviselõjének, aminek Téged tartalak ebben a helyzetben, hogy az 55 %, lehet hogy nem járható egyik évrõl a másikra. De az is elõrelépés lenne, hogyha csak 10 %-kal megemelnénk egyikrõl a másikra, tehát ha elindulna ez a folyamat. Ami nem kerülne 2 milliárdba, mind a két fél nyerne rajta valamit és egyik félnek sem kerülne annyiba, mint amit most a másiktól követel. Ezt csak felvetettem, tehát nem -. Köszönöm. Értem, köszönjük szépen. Harmadik napirendi pont. Lezárhatom? Van, Nagy Gábor úr! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Köszönöm a szót Államtitkár Úr. Csupán azt szeretném megkérdezni, hogy mi akadályozta meg az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot abban, hogy az általa benyújtott javaslatban szerepeljen a közterületi pótlék, szerepeljen a veszélyességi pótlék? Õk csak javaslatot tesznek? Ezt a javaslatot, amikor letették a költségvetési tervezetet, megtették-e? Köszönöm szépen. Most nem az IRM-hez átküldött véleményre kérdezett, hanem az ez évi költségvetési törvény javaslatról? Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Igen, hát Parlament most Nem emlékszem pontosan, hogy szerepelt-e, de mint megoldandó feladat jó néhány kérdés szerepelt a katasztrófavédelemtõl bekért anyagba. Nem tudom, hogy tételesen benne volt-e, egy ilyen táblázatban, elég sok olyan pont volt, ami napirenden lévõ és megoldandó feladat, aminek egy kis részét sikerült a jövõ évi költségvetésben megoldani, egy másik részét viszont nem. Tehát több ilyen javaslat volt, és ez a tárca elõtt ismert szakszervezeti követelés. Tábornok úr, esetleg ki tud egészíteni? Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság: Annyival tudnám kiegészíteni, azt hiszem, nyolc pontban foglaltuk össze a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok többlet igényeit, amit fölterjesztettünk a Minisztériumba, s a Pénzügyminisztériumba is. Azonban a mozgástér mivel bázis szemléletû költségvetési tervezés van, tehát a Pénzügyminisztérium mondja meg, hogy mi a bázis, és arra mit lehet rárakni sokkal kevesebb volt a lehetõségnél, ezért az igényekbõl jelentõsen vissza is kellett venni. Természetesen

9 elsõbbséget élveztek azok a dolgok, amik ebben az évben megtörténtek. Tehát a tûzoltó létszámfejlesztésnek a jövõ évi bérhatása, azoknak a dologi többlet költsége, illetve az ez évi bérnek a jövõ évbe történõ beépítése. Igen, de egy, nem is merem mondani, hogy szerény összeget azért kaptak a tûzoltók itt pluszban a jövõ évben, ha, sikerül majd a futási km utánit, itt a dologit is egy kicsit a személyin kívül emelni. Tehát én nem vagyok elégedetlen teljes mértékig, de persze azt tudom, hogy a másik oldalon ülõknek ez csak részben elégíti ki az igényét. De nem az a helyzet van a jövõ évi költségvetésben, hogy az idei, és nincs több, hanem néhány kérdést sikerült elrendezni. Itt volt ombudsmani vizsgálat, annak eredményeként is kaptunk valamennyi új pénzt. Ez a költségvetés most még törvényjavaslat, tehát majd a parlamenti szakaszban lehet azt mondani, hogy ez megvalósult. Harmadik napirendi pontot lezárhatom-e? Igen. Akkor a négyes napirendi pont: tûzoltó munkaidõ perek hatásai, a kifizetések ütemezése. Javaslattevõ: Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, Fõvárosi Tûzoltók Szakszervezetével és a Belügyi Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben. Elõterjesztõnek az OKF-et kértük föl. Én itt a címmel azért nem tudok egészen egyetérteni. Nem hiszem, hogy ma tudunk kifizetések ütemezésérõl is beszélni, de ez volt a kezdeményezés. Tehát a napirendnek ez a címe. Babák úr fogja mondani, nem tábornok úr, Öné a szó, Fõosztályvezetõ Úr! Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály vezetõje: Elõzetesen jelezni szeretném, hogy az általam elmondottak az Önkormányzati Minisztérium jogi képviseleti szakterületével egyeztetésre kerültek, tehát az OKF és a Minisztérium álláspontját fejtem most ki. Annyit az elõzményekrõl, tekintettel, hogy jegyzõkönyv is készül, hogy a tûzoltók 40 órás munkaidõ perének nevezett kb. 160 perben 4000 tûzoltó perli a saját munkáltatóját, az Önkormányzati Tûzoltóságot. Ezekben a perekben több ítélet elsõ fokon, illetve másodfokon is született már. Ezek közül nyilván a másodfokú ítéletek jogerõsek. Egymásnak legtöbb esetben ellentmondanak. Lehet valamiféle szignifikáns pernyerést mondani a 48 óra irányába, de valójában a Legfelsõbb Bíróság ez év júliusában meghozott és szeptemberben kihirdetett ítélete lehet esetleg mérvadó, amely egyetlen, a Tolna megyei tûzoltóságok, a Dombóvári, Paksi és Szekszárdi Tûzoltóságok ügyében hozott ítéletében 48 óra ítéletet hozott. Ami tulajdonképpen a jogalapot illetõen, ezeknél a tûzoltóságoknál eldõlt. Az álláspontunk szerint ez ebben a három tûzoltóság esetében elfogadható, azonban még több felülvizsgálati kérelme van benn a Minisztériumnak is, és az OKF-nek is, ahol esetleg részletesebben fejtõdik ki az az álláspont, ami a Tolna megyei perekben nem sikerült, hiszen beavatkozóként egyikben sem vett részt a Minisztérium. Várjuk azt, hogy még valószínû ebben az évben a Legfelsõbb Bíróság ezekben a perekben is ítéletet hoz, és ha esetleg ellentmondó lesz az az ítélet, akkor talán egy jogegység döntés volna, ami tisztázná a helyzetet. Itt már az ÁÉT elõtt is beszéltünk arról, hogy valójában a munkavállalói oldalról sem teljes egészében értenek egyet a Legfelsõbb Bíróságnak ebben az egyedi ügyben hozott ítéletével. Tehát valójában mi azt mondjuk, hogy a jogalapot illetõen még nem zárultak le a jogviták. Az összegszerûséget illetõen talán még rosszabb a helyzet, hiszen egyetlen jogerõs ítélet van, ez a Szombathelyi Önkormányzati Tûzoltóság pere. Itt a bíróság másodfokon jogerõsen bizonyos összegeket megítélt a tûzoltók számára, ami valójában én úgy gondolom, hogy meglepõ volt a munkáltatónak is és a munkavállalóknak is, és most is szóbeszéd tárgyát képezi, az, hogy igazán nem pontosan megragadható, hogy ezek az összegek milyen teljesítményhez tartoznak. Tehát azt az elszámolást, amit a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete Excel táblában összeállított, annak a számolási mechanizmusát mindenképpen vitatja, mondjuk azt, hogy a munkáltatói oldal. Hiszen nem megalapozott, és összegszerûen mondjuk azt, hogy eltúlzott összegeket jelenítenek meg. Legjobb esetben is egy kétszeres összeg jelent meg a szombathelyi tûzoltóknál. Sajnálatos volt az, hogy ebbe a perbe, sem a OKF, sem pedig az Önkormányzati Minisztérium nem tudott beavatkozni, azért, mert a szombathelyi tûzoltóság elmulasztotta jelezni, hogy itt ilyen perrõl van szó. Éppen ezért, ahogy Államtitkár Úr is említette, a kifizetés ütemezése korai még, mint tárgyalás, hogy ez mikor történik, hiszen egyetlen ítélet van az összegszerûséget illetõen. Az összegszerûség valóban a szombathelyieknél fog megjelenni. Itt az ítéletet tanulmányozni kell, hiszen a bíróság majd itt, kifejezetten Szombathelyen ki fogja mondani a kifizetésnek a határidejét. Ebben kell ott helyben a tûzoltókkal tárgyalásokat folytatni, hogy ez hogyan, és miképpen történik meg. Az pedig, hogy hogyan lesz ez finanszírozva, egy egészen más kérdés lesz. Államtitkár Úr, ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen. Fõtitkár asszony! Csak ülök, hallgatok és nézek. Az egész kezd kísértetiesen hasonlítani arra az állapotra, amely az elmúlt egy évben a Rendõrséget jellemezte. A szakközépiskolai perek, az 1,2-es szorzó és sok minden tekintetében. Ott szerencsére megegyezés született a munkáltató és az érdekképviselet között, és a szakközépiskolai éveket azért gyakorlatilag a Legfelsõbb Bíróság jogegységi döntése után egységesen elismerték mindenhol. Ahol ezen túlmenõ követelés volt, ott panasszal, tehát a szolgálati út betartásával történik az eljárás. Avval talán egyet tudok érteni, hogy meg kell várni, hogy hogyan néz ki írásba foglalva az ítélet, hogy milyen határidõt szab a Bíróság. Viszont egy következõ tárgyalássorozatot kellene kezdeményeznünk, így, ahogy vagyunk, hogy, ha és amennyiben elfogadják a Legfelsõbb Bíróság ítéletet, akkor, hogyan történik ennek a kiterjesztése mindegyik tûzoltóra. Tehát megítélésünk szerint, ahogy nem kellett minden egyes rendõrnek peresíteni a szakközépiskolai éveket, úgy nem hiszem, hogy szükségszerû lenne, minden egyes tûzoltónak peresíteni a túlmunka ellentételezését. Nem lenne igazából korrekt azokkal a tûzoltókkal szemben, akik hallgattak a saját munkáltatójukra, akik azt mondták, hogy várjuk meg a legfelsõbb bírósági ítéletet, és utána egységesen kielégítünk mindenféle ilyen irányú tûzoltó igényt, ha így dönt a Legfelsõbb Bíróság. Szóval nem hiszem, hogy

10 ez csak 4000 tûzoltóról szól, ez szól az összes vonulós tûzoltóról, aki ebben az idõszakban nem megfelelõ munkarendben dolgozott. És talán errõl is kéne majd tárgyalást folytatni. Köszönöm szépen. Kajsza Zoltán! Annyit szeretnék reagálni a Katasztrófavédelem képviselõjének elmondására, hogy nem igaz, hogy nem tudtak a szombathelyi perrõl, hiszen az egész országban mindenhol, mind a 85 városban indítottunk pereket, és errõl tájékoztattuk is valamennyi felet. A lehetõséget is felkínáltuk, hogy az általunk összeállított táblázatban bármikor hajlandók vagyunk összeülni, egyeztetni. Nézzük meg, hogy mik azok, amiket õk sérelmeznek, mik azok, amiket mi sérelmezünk. Nem hajlandó egyeztetni senki. Az idõhúzás taktikáját választja mindenki. Tudjuk, hogy ki van adva minden egyes önkormányzati tûzoltóságnak, hogy a végsõkig fellebbezni kell. A Legfelsõbb Bírósági ítélet ellen is fellebbviteli kérelmet kell benyújtani. A Pénzügyminisztérium képviselõjének elmondanám, hogy ez az idõhúzás az adófizetõknek évente mintegy másfél milliárd Ft kamatot jelent jelen pillanatban, és csak a 48 óra feletti idõrõl beszélünk! Hogy miért a 48 óra feletti idõrõl, ez is egy érdekes dolog, hiszen ebben még van a jogvitánk, és majd nyilván ezt a bíróság el fogja dönteni, ha nem, akkor majd nyilván az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Bíróság, az Emberi Jogi Bíróság fogja eldönteni, hogy ez hátrányos megkülönböztetés-e vagy nem. Hiszen jelen pillanatban egy olyan gumi-szabály szerint dolgoznak a tûzoltók, hogy a törvény szerint a heti munkaidõ 40 óra. A tûzoltóknál pedig a munkáltatóra tolja át a törvény a felelõsséget, ami megállapíthat 40 és 48 óra közötti idõt, bármennyit. Erre mondta az ombudsmani vizsgálat, hogy egy munkáltatónál különbözõ munkaidõ-beosztásban dolgozó emberek, ugyanazon bérkategória szerinti foglalkoztatása alkotmányellenes ban mondta ezt az ombudsman. Felhívta a jogalkotók figyelmét, a Parlament elnökének a figyelmét, hogy ezt módosítsák, a mai napig nem tették meg. El lehet húzni ezeket a pereket, akár még 2-3 évig. Nem?... Én arra kérem a minisztérium vezetését, hogy nem húzzuk az idõt! Állapodjunk meg! Mi azt mondjuk, hogy a vitatott kérdésekben meg tudunk valószínûleg állapodni, hiszen nekünk is az az érdekünk, hogy ennek minél elõbb pont kerüljön a végére. A költségvetés is így jár a legjobban, hiszen a kamatok terheitõl megszabadul, hiszen az évek alatt elhúzódó költségek, úgy perköltség, mint kamat tekintetében igen jelentõsen fognak nõni. Mi készek vagyunk arra, hogy egyeztessünk! Mi ezt szeretnénk kérni, hogy üljünk le, beszéljük meg, állapodjunk meg! Valóban, mi is azt mondjuk, nem feltétlenül szükséges minden tûzoltónak perelni, viszont érdekes lesz az, hogy jogalap nélküli kifizetéseket, hogy fog teljesíteni majd a Minisztérium, vagy a tárca. Hiszen valóban mindenki ugyanebben a cipõben jár, de tudjuk, hogy vannak jogvesztõ hatályok, meglátjuk, hogy fognak dönteni. Mi várjuk a válaszokat. Várjuk az egyeztetést, mi készek vagyunk egyezkedni, sõt, akár a pereket is fel tudjuk függeszteni, vagy meg tudjuk szüntetni, ha meg tudunk állapodni. Köszönöm. Köszönöm szépen. További hozzászólás? Nagy Gábor úr. Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Csak szeretném megerõsíteni fõtitkár asszonynak a szavait, hogy valóban elhangzottak munkáltatók részérõl olyan kijelentések, amelyek azt mondták elég egy-két-három fõvel perelni, hisz a példák is elõttünk voltak, elõttünk volt a -féle per, ahol az országban egyetlen egy fõ perelt és kifizették a teljes állománynak. Elõttünk van a kismamaper, ahol egyetlen nõszemély perelt és kifizették a teljes állománynak. Rendkívül kellemetlen volna, ha ezek után meg azt mondjuk, hogy nem fizetjük ki a teljes érintett állománynak. Köszönöm szépen. További hozzászólás? Babák úr! Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály vezetõje: Köszönöm Államtitkár Úr! Azt, hogy nem igaz a szombathelyi per ismerete, annyiban árnyalnám, hogy mi egy perrõl akkor tudunk, és akkor tudunk beavatkozni, ha annak a pernek idézõ végzését megkapjuk. 130 per indult el, ha Szombathely nem jelzi, akkor nem tudunk beavatkozni, és nem tudjuk ezeket a jogvitákat lefolytatni. Tehát ezért nem avatkoztunk be Szombathelyen. Szombathely elsõ fokú ítélete után, amit a sajtóból tudtunk meg, már a perrendtartás szerint nem lehet beavatkozni, ezért nem tudott az OKF sem, és a Minisztérium sem beavatkozni. Nincs kiadva ilyen utasítás, hogy a munkáltatóknak fellebbezni kell a végtelenségig, hanem az az álláspont, amit elmondtam, hogy valamennyi jogorvoslatot ki kell használni, legalább addig, ameddig, ez a 3-4 jogorvoslati kérelem ami bent van, végig nem megy a Legfelsõbb Bíróságon. Nem kell mind a 160-nak a Legfelsõbb Bíróságon kikötni, nyilvánvalóan, Tehát mi azt várjuk, hogy ez a néhány -, konkrétan, azt hiszem, Borsod megyében, és még néhány perben született, ennek kell végigfutnia, ez ebben az évben megoldódhat. A különbözõ területek munkaideje, ez így nem igaz. A tûzoltó munkaidejét az befolyásolja, hogy mit ír a törvény, azt írja, hogy 48 óra lehet maximum, természetesen ennél lehet valóban kevesebb, hiszen van ma is olyan tûzoltóság, ahol kevesebb munkaidõben meg tudják a szolgálatot oldani. De jelen pillanatban úgy vannak megállapítva a legkisebb tûzoltó létszámok, hogy a 48 óra viszonylag kényelmesen kiadható legyen. Tehát ezek a tartalékok ezt szolgálják. Ennél nagyobb eltérések nem lehetségesek. Ez nagyobb tûzoltóságon mindenhol így van.

11 Köszönöm szépen. Babák úr azt mondja, hogy mégis igaz az, amit elmondott, Kajsza úr, tudjuk-e ezt a kérdést rendezni itt, hogy melyikõjüknek van igaza? Ön azt állította, hogy nem igaz az, hogy Szombathelyrõl nem tudott az OKF Babák úr azt állítja, hogy abban az idõben, amikor még beavatkozóként a perbe be tudtak volna lépni, akkor nem tudtak a szombathelyi perrõl. Természetesen ezt nem tudjuk elfogadni. Hiszen Babák is ott volt a tárgyaláson. Tehát nyilván tudtak róla, hogy hogy lesz. A elsõ fokról, arról a helyzetrõl beszélünk, amikor még be tud avatkozni az, akinek végül fizetni kell. Ez a kérdés, persze, hogy tudunk, hát - nézzük mi is a televíziót néha. Egy nagyon kis információt csak a perekrõl, és igazán nem akarom elvinni más irányba a szót, de a beavatkozásról van szó. Zala megyében már másodfokú ítéletet hozott volna a bíróság, amikor a Minisztérium bejelentkezett beavatkozóként. Visszatették elsõ fokra, majd a legelsõ tárgyaláson a Minisztérium bejelentette, hogy köszönjük szépen, de nem kívánunk beavatkozni. Szeretném megkérdezni, hogy a beavatkozásnak, akár az OKF, akár a Minisztérium részérõl, van-e valamilyen elõre mutató, vagy megoldást hozó ügymenete, vagy egyszerûen csak az idõhúzás miatt kívánnak beavatkozni, hogy a pereket megakasztva, visszaminõsítsék õket szintén elsõ fokra? Egyébként elmondanám, hogy Zala megyében ismételten megítélték a 40 órát, elsõ fokon is, ugyanúgy megy másodfokra, csak elveszítettek a kollegák 4 hónapot. Köszönöm. Akkor továbbra is fönntartja azt, hogy nem igaz az, amit a Babák úr mondott, hogy amíg be tudott avatkozni -? Jó. Elnézést! Én úgy tudom, minden tûzoltóságnak jelentési kötelezettsége van az OKF irányába, hogy ellenük perek indulnak. Ennek a jelentési kötelezettségnek szerintem minden tûzoltóság eleget tett. Ettõl kezdve nem mondhatjuk azt, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem tudott a perekrõl, hiszen nekik kötelességük volt tájékoztatni a felettes szervet. Babák úr, azt kérdezem, hogy minden tûzoltóság eleget tett-e ennek a kötelezettségének, ha van ilyen kötelezettsége? Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály vezetõje: Reméltem, hogy igen, de kivizsgáltuk Szombathely, Vas megyébõl egyedül nem tett eleget. Akkor Vas megyére Kajsza úrnak nem volt igaza, kérem, hogy pontosítsa, amikor azt állította, hogy Babák úr nem mondott igazat. Államtitkár Úr, akkor állapítsuk meg, hogy én sem tudom megmondani, meg a Babák úr sem tudja megmondani, tehát egy állítás, egy tagadás. Nem tudjuk eldönteni ennél az asztalnál, hogy tudtak róla vagy nem. Szerintünk, miután jelentési kötelezettségük volt, mindenféleképpen tudni kellett róla. Köszönöm. Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy akkor tudunk érdemben tárgyalni, meg korrektül megegyezni is, ha pontosan igyekszünk fogalmazni. Engem nagyon zavar az, ha a szakszervezeti oldal azt kénytelen mondani, hogy nem igaz ez vagy az az állítás. Azt gondolom, hogy anélkül nehezen tudunk továbbmenni, ha ilyen dolgokat nem varrunk el. Nem a szakszervezeti oldal Egy szakszervezet ezt állítja, mert az, hogy egy újságban mit állít a szakszervezeti vezetõ, az egy dolog, de itt, ezen a fórumon azt gondolom, hogy ebben azért pontosnak kell lenni. Akkor ezt így lezártuk, Kajsza úr most azt mondta, hogy nem tudja biztosan, így ez szerintem elfogadható, tudunk továbbhaladni? Van-e még további észrevétel? Nagy Gábor úr!

12 Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Köszönöm a szót Államtitkár Úr, csak egy pillanatra, visszatérve az elõbbi incidensre. Egy telefonjába kerül Államtitkár Úrnak, hogy fölhívja a Szombathelyi Önkormányzatot, és megkérdezi, hogy az OKF indított-e fegyelmi eljárást akkor, amikor megtudta, hogy a jelentési kötelezettségnek nem tett eleget a szombathelyi parancsnok? Ez egy telefon kérdése. Arra szeretnék visszatérni, itt, ezen a fórumon, amit fölvetett a BRDSZ, és amit fölvetettünk mi. Most még indítsunk el 4000 pert, vagy elég az a permennyiség, ami a bíróság elõtt van? Mert ez nem mindegy! Köszönöm szépen. Köszönöm a jó tanácsot. Tervezem, hogy a vita végén reagálok a fölvetett kérdésekre, tessék parancsolni, további hozzászólás? Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete: Én annyit hozzátennék, hogy ez más jogilag, mint a GYES-en lévõk, vagy az iskolai végzettség beszámítása vagy nem beszámítása. Az egy nagyon egyszerû dolog, hogy valaki jogosult, vagy nem jogosult, valaki elvégezte vagy nem végezte. Itt munkaidõ nyilvántartásokról van szó. Véleményem szerint nem lehet összevonni, olyan módon, hogy utólagosan visszavetítik azokra is, tehát a szakszervezetek képviselõinek alaposan meg kell fontolni, hogy milyen tanácsot adnak a tûzoltóknak. Mert esetlegesen téves tanácsadás esetében a saját képviseltjeiket hozzák nehéz helyzetbe. Mivel ebben az esetben nem egyértelmû, hogy ki lesz a kifizetõ, tehát, hogy a Kormány lesz, vagy az önkormányzatok lesznek, és milyen módon oldódik ez meg, ha utólag a Bíróság jóváhagyja, hogy ki kell fizetni ezeket a munkaidõ után járó pénzeket. Nem tudom, hogy meg tud-e valakivel állapodni jogilag, hogy ki lesz a másik fele. Innentõl kezdve én azt mondom, hogy gondolják végig erõsen a képviselõk, hogy milyen tanácsot adnak. De én nem javaslom azt, hogy arra bíztassák, hogy ne pereljenek, mert majd úgyis rájuk is visszafele vonatkoztatni fognak. Ez egy kétséges dolog, ebben a helyzetben, nagyon is, szerintem. Köszönöm szépen a tanácsot. Fõtitkár asszony! Mint belsõ érintett, szeretnék a kollégának reagálni, aki nem élt át még ilyen nagy létszámú pereket, hogy hogyan mûködik ez. A szakközépiskolai pereknél a Rendõrség tekintetében eltérõ végzettséggel rendelkezõ szakközépiskolai bizonyítványokról, évekrõl volt szó. És teljesen egyértelmû, hogy peren kívül is meg tudta állapítani a munkáltató, mindazok tekintetében, akik nem indítottak pert, hogy jogosult-e a szakközépiskolai évek beszámítására, vagy sem. Nagyon egyszerû a túlóra pereknél is ez, csak technikai kérdés, hogy hogyan tudom bizonyítani, hogy túlórázott, nem túlórázott, mennyit túlórázott, és hogyan tudom ellentételezni utána a teljesítményt. Egyébként a kibicnek semmi se drága! Köszönöm szépen. Nagy Gábor úr! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Szintén ehhez szeretnék hozzászólni. Tehát volt az önkormányzati tûzoltóság történetében már ilyen jellegû per, mikor egyetlen egy személy perelte a délutáni éjszakai pótlékot, és ott is nyilvántartásokat kellett átnézni, és a teljes személyi állomány megkapta és ott is milliárdos volt a költség. Tehát ebbõl indultunk mi ki akkor, amikor ezt így felvállaltuk. De lehet, hogy igazad van! Van-e további hozzászólás? Ezzel kapcsolatban még néhány dologgal szeretném kiegészíteni, meg fölmerült kérdés. A Minisztérium vezetése elég sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nagyon határozottan állítom, hogy abban érdekelt nem csak a Minisztérium, hanem a Kormány is, hogy minél hamarabb záruljanak le ezek a perek. Szombathelyen született egy jogerõs ítélet, de valószínû tudják Önök is, hogy született jogalapot illetõen a Borsod megyei Bíróságon is ítélet, amely pont ezzel ellentétes. Éppen ezért, amíg ebben az országban két egyenlõ szintû, ellentétes bírósági ítélet van, nincs egyetlen egy köztisztviselõ sem, és nincs a Kormány abban a helyzetben, hogy az egyiket fogadja el, mondjuk a Vas megyeit, és ne a Borsod megyeit. Az államháztartási törvény elég szigorúan elõírja, hogy mindent meg kell tennünk a közpénzeket illetõen, csak megfelelõ jogalap alapján fizessünk. Ha csak a szombathelyiek pereskedtek volna, akkor most az lenne a jogi helyzet, ami az elõbbi esetben volt. De a Minisztérium vezetése, azt nem tudja fölvállalni, hogy mondjuk a tiszaújvárosi tûzoltóknak a 48 óra fölött teljesített idõre nem jár, Vas megyében a szombathelyieknek meg jár. Én azt gondolom, hogy a szakszervezetek se tudnák ezt elfogadni. Most, hogyha megállapodni akarnánk, akkor melyik, a Borsod megyei, vagy a Vas megyei jogerõs ítéletet vegyük-e alapnak? Higgyék el, az a szándékunk, hogy minél hamarabb szülessen olyan bírósági döntés, amely alapján van lehetõség azt a megoldást választani, hogy a Magyar Köztársaság valamennyi tûzoltójára egyforma szabály legyen! Ehhez mindent meg fogunk tenni, és reményeim szerint még az idén a Borsod megyei ítéletnél a felülvizsgálati kérelem is el fog dõlni. Ha ez hasonló lesz, mint a szombathelyi, akkor nekünk kényelmes a helyzetünk, mert akkor tudunk dönteni. Persze, hogy a jogi helyzet mi -,

13 azért csak érdemes megnézni a Borsod megyei jogerõs ítélet indoklását, meg a Vas megyeit, ami egymással ellentétes. Két jogszabály van, egy hazai, és van a uniós jogszabály. Annak a kérdését kell eldönteni a jogászoknak, hogy most melyiket, hogyan kell alkalmazni, van-e visszamenõlegesség? Mert itt volt a középiskolai éveknek a vitája is. De lehet az orvosoknál, az ügyeleti díjnál is. Hogy az uniós jogszabályt mettõl kell, és kell-e visszamenõlegesen alkalmazni, azért ezek a kérdések én nem vagyok jogász, mindenképpen elgondolkodtatók abban az esetben, amikor egy jelentõs közpénz kifizetésére fog sor kerülni. Fölmerült, hogy van-e jogalap, vagy nincs jogalap. A Magyar Köztársaság Kormánya meg fogja teremteni a jogalapot, a Kormánynak a feladata, hogy jogalapot teremtsen arra, hogy a jogos kifizetéseket érvényesíteni lehessen. Az biztos, hogy a tûzoltók a tûzoltóságokat perelték, tehát a tûzoltónak a tûzoltóságnak kell fizetnie, a tûzoltóságot a fenntartó önkormányzatnak kell abba a helyzetbe hozni, hogy tudjon fizetni, az önkormányzatoknak pedig a tûzvédelmi törvénybõl levezethetõen mivel ez egy mûködési kiadás majd a Magyar Köztársaság költségvetésének kell biztosítani. Abban az esetben, amikor egyértelmû jogi helyzet lesz, higgyék el, hogy abban érdekelt nem csak a Minisztérium, hanem a Kormány is, hogy minél hamarabb kiderüljenek ezek a dolgok. Költségvetés tervezése van, egy ilyen összegnek a költségvetési betervezése, nem tervezése, hogyan tervezése, ez egy fontos kérdés, mert akármilyen nagyságrendû milliárdokról beszélünk, higgyék el, hogy nem arra játszunk, hogy többe kerüljön az adófizetõknek. Ez egy rosszindulatú feltételezés. Higgyék el, hogy a jogászok is a Minisztériumban is, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságon is egyértelmûen abban érdekeltek, hogy ez az ügy rendezõdjön, és ennek megfelelõen tesszük a lépéseket. Tehát a jogalap meglesz hozzá. Nagyon nehéz válaszolni arra a megkeresésre, amit a Jogi Irodától kaptak, de készülünk a válasszal a Minisztériumból. Folyamatosan változik a dolog. Most van egy szombathelyi jogerõs ítélet, úgy tudom, hogy még nincs kihirdetve, írásban még a múlt hét végéig nem kaptuk meg. Ezt meg kell nézni, de az a döntõ érvünk, hogy van egy Borsod megyei, tiszaújvárosi per, ami pont ellenkezõ elõjelû. Addig nem fogunk tudni itt elõre haladni. Ennyit tudok elmondani a tûzoltó munkaidõ perekkel kapcsolatban. Árok Kornél! Árok Kornél úr, területi ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete: Egyetlen egy kis eltérés van, amit Államtitkár Úr mondott. Az a Borsod megyei per, azt egy fõ indította, és a per tárgya ugyan a munkaidõ nem jó megállapítása, de mégsem ugyanez a peranyag. Tehát mást követelt az illetõ. Köszönöm. Köszönöm szépen. De a jogalapot illetõen a bíróság az indoklásában kifejtette az álláspontját, és tessék megnézni! Azt gondolom, hogy most ezt a jogi vitát nem kell itt lefolytatnunk, de éppen emiatt szerintem nem tudunk addig továbblépni. Kajsza úr, és utána Nagy Gábor úr! Köszönöm a szót Államtitkár Úr! Örömmel hallottam, hogy a Minisztérium hatáskörébe tartozik, hogy a jogalapot teremtsék meg. Kb óta erre várunk, hogy a jogalapot teremtse meg a Minisztérium arra, hogy a tûzoltóknak mennyi a tényleges, törvényes munkaideje! Szeretném figyelmébe ajánlani az OBH 3182/2003-as számú ügyét, ahol az ombudsman általános helyettese, Takács Albert úr, aki késõbb igazságügy miniszter úr is lett egy rövid idõre, azt állapította meg, hogy a Hszt.-ben meghatározott illetményrendszer, és ebbõl következõen a jövedelem azonos a órás váltásos rendben, és a hivatali szolgálati rendben foglalkoztatottakéval. A tûzoltók által teljesített többletmunkaidõ sem szabadidõben, sem illetményben nem kerül megváltásra. Ez a mai napig érvényes. Az Alkotmány 70. -a kimondja, hogy a jogok és kötelezettségek megállapítása során köteles az azonos helyzetben lévõ jogalanyokat indokolatlan megkülönböztetés nélkül egyenlõként kezelni. Majd megállapítja, hogy ez a hátrányos megkülönbözetés tilalmával összefüggõ alkotmányos visszásságot okoz ban írta ezt Takács Albert úr. Javaslatot tett az Országgyûlés Elnökének, hogy fontolja meg a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény olyan módosítását, amely megszünteti a tûzoltók szolgálati rendjének és a Hszt. hatálya alá tartozó más hivatásos állományú személyek szolgálati rendjének mai eltérõ rendjét. Ez a mai napig nem történt meg, ezért folynak a perek Köszönöm. Köszönöm szépen. Kajsza úr, fölírtam. Ön azt mondta, hogy jogalap nélküli kifizetések, majd visszanézhetjük én a kifizetéseknek a jogalapjára tettem ígéretet, hogy meg fogjuk teremteni. Ön a jogalap nélküli kifizetéseket említette hozzászólásában. Én erre reagáltam, és nem a munkaidõ jogalapjába mentem bele. Itt más hozzászóló is azt kifogásolta, hogyan lesz itt a kifizetés, hogyan lesz meg a jogalap akkor, hogyha nem pereskednek. Erre mondtam én, egyértelmûen, hogy ez a Kormány dolga, meg a Minisztérium dolga is, meg fogjuk teremteni, ha eljutottunk oda. A kifizetésnek a jogalapjáról beszéltem, erre tettem ígéretet, hogy ez meglesz. Nagy Gábor úr! Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete: Államtitkár Úr köszönöm a szót. Én értem, amit Államtitkár Úr mond, de hogyha lehetséges lenne, azt tessék kimondani, hogy akkor másik 4000 tûzoltónak nem kell pert indítani. Mert tõlünk erre a kérdésre várják a választ. Azt, hogy én

14 elmondom egy emberkének, hogy a jogalapot megteremtik, azt nem biztos, hogy érti, de azt meg fogják érteni, hogyha az Államtitkár Úr konkrétan kijelenti azt, hogy nem kell perre menniük. Köszönöm szépen. Felelõtlen lennék, ha a tûzoltóknak bármilyen ilyen tanácsot adnék. Ha tudnám, hogy milyen döntések születnek a bíróságon, ha tudnám, hogy olyan döntés lesz, hogy a 48 óra feletti túlóra, akkor mindenkinek nyugodtan azt mondanám, ne pereskedjen. De ha azt fogják levezetni majd a bírósági ítéletben, a feljebbviteli eljárás során, mert visszaadják, mondjuk Vas-megyében mert ez elképzelhetõ, akkor tõlem azt fognák kérdezni, hogy miért beszéltem én õket le a pereskedésrõl? Ma nem vagyunk abban a helyzetben, azt tudom mondani, ha lesz egységes Legfelsõbb Bírósági döntés, akkor ennek megfelelõen meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy pereskedik, vagy nem pereskedik. Zárójelben mondom, hogy a pereskedést lehet szüneteltetni, ezt Önök is tudják, hogy minél kevesebb költség legyen. Fõtitkár asszonyé a szó! Csak összefoglalom magamnak ezt az egészet. Ha és amennyiben születik valamilyen szintû jogerõs döntés, én már nem mondok szinteket, mert a felülvizsgálati kérelem után más fellebbviteli eljárás ugyanabban témába nincs nagyon. Tehát ha többféle ellentétes ítélet születik, valószínûsíthetõ, hogy a Minisztérium, vagy az OKF, vagy bárki, jogegységi döntést fog kérni ebben a kérdésben, mert több ellentétes ítéletnek nem lehet helytállni egységesen. Tehát, ha és amennyiben a jogegységi döntés megszületik, és az akár a 40 óra, vagy a 48 óra feletti jogalapot megállapítja a kifizetésre, akkor mindazoknak kifizetésre kerül, akik addig pert nem kezdeményeztek. Ugye, így szólt az Ön összefoglalója? Igen. Köszönöm szépen. Korábbi miniszterek erre tettek ígéretet, hogy egyértelmû legyen. Erre nem akartam És ebben nem változott a Minisztérium mostani vezetésének sem a véleménye. Ideiglenesen Ideiglenesen. Bízunk benne, hogy hamar a végére jutunk. 5. napirend. Szociális és Munkaügyi Minisztérium által készített, elég hosszú, nem olvasom végig. Tessék parancsolni. Tisztelettel köszöntöm az ÁÉT fórumát. Miután egy részben ügyrendinek tekinthetõ kérdésrõl van szó szerintem, az elõzõ témakörök után ragyogó helyzetben vagyok, mert senkinek nem lesz sem olyan fájó, sem olyan bonyolult a kérdés, amirõl itt szót kell ejtenünk. A kérdés napirendre tûzését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezte. A jelentést magát a munkáltatói és a munkavállalói oldal is megkapta, úgyhogy én most ebbõl részletekkel nem untatnám a itt jelenlévõket. Megállapíthatjuk, hogy Minisztériumunkban a BRDSz, a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete és Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége rendelkezik reprezentativitással. Eleget tettünk annak a kötelezettségünknek, hogy amennyiben itt további ilyen szakszervezetek lennének, azokat is fel kelljen venni a Tanács soraiba, úgyhogy szerintem errõl olyan nagyon több idõt nem kéne vesztegetnünk. De természetesen, hogyha valakinek van ezzel kapcsolatban kérdése, észrevétele, akár az anyaggal, akkor szívesen állok rendelkezésre. Köszönöm. Köszönöm szépen. Elhangzott, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárának javaslatára került napirendre, ez így akkor rendben van a mi területünkön. Nincs hozzászólás? Köszönöm szépen. Akkor a 6-os napirendi pont: július 21-én megtartott ülésen elhangzottakból adódó feladatok állásásról beszámoló, tájékoztató. Munkáltatói oldal. Elsõként: adatszolgáltatás kérése az OKF-nél foglalkoztatott közalkalmazottak béremelésérõl. OKF. Kivágó Tamás úr, pv. dandártábornok, fõigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság: Államtitkár Úr, köszönöm a szót! A KÉT, tehát a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztetõ Tanács július 31-i ülésén a szakszervezetek megkapták a kért adatszolgáltatást, úgyhogy ezen túl vagyunk.

15 Köszönöm szépen. Szakszervezeti oldal rendben van? Bólogatást látok. Köszönöm. b) pontban: béremelés fedezetének biztosítása OKF részérõl. Itt a napirend elõtt is, gondolom, hogy illõ módon megkaptuk a elismerést, akkor ez rendben van. Köszönjük szépen. c) pontban: Együttmûködési Megállapodás, az ÁÉT ügyrendjének áttekintésére. Elõször is, szeretnék egy kis színest. Nem tudom, hogy mennyiben tudják az itt jelenlévõk, hogy pontosan két éves az Együttmûködési Megállapodásunk és az Ügyrendünk, mert szeptember 30-án írtuk alá 2006-ban. Az együttmûködési megállapodást áttekintettem, ezt most mindkét oldal csak egy szakmai véleménynek tekintse, de kiinduló alapnak jó. Szerintem az együttmûködés ( kazetta csere) gondolkodunk, egy olyan, gondolom egy két hetes határidõben, amikor erre beérkeznek javaslatok, azokat szívesen fogadjuk, és döntünk a beépítésrõl. Az Ügyrendet azért az élet nem mindenhol igazolta. Ezen sem kívánnék tételesen végigmenni, mert most mi nem egy kodifikációs bizottság vagyunk itt. Mindenesetre azért vannak olyan pontok amikre szeretném fölhívni a figyelmet, hogy azon talán változtatni kéne. Egyrészt rögtön a második pontunkban az van most mindenki elõtt nincs itt, de nem is igényel ez most ekkora betekintést hogy kik az érdekegyeztetés résztvevõi. Ide javasolnám bevenni, amit már Simon úr a Sport Szakszervezet részérõl két ízben fölvetett, és a múltkor a BRDSZ részérõl a fõtitkár asszony is megerõsített, hogy talán létre kéne hozni egy olyan kifejezetten minisztériumi altagozatot, vagy nem tudom, errõl majd döntünk valamit, amivel tehát, ami ülésezik, csak a Minisztériumra tartozó dolgokban. Ezzel természetesen a többi kollégát sem kívánjuk kizárni, de hogy ne untassuk egymást. A munkáltatói oldalnak a felsorolását kicsit konkrétabbá kéne venni, mert kialakult egy olyan gyakorlat az állandó meghívottakra, hogy ezt esetleg rögzíteni is lehetne. Véleményem szerint azt a pontot, hogy az ülést levezetõ elnöke nem jogosult az egyeztetés során az õt delegáló szervezet képviseletében nyilatkozattételre, ezen módosítani kéne, mert hogy ebben a székben szerintem mindkét oldalról nagyon nehéz megállni azt, hogy az ott ülõ ne nyilvánuljon meg. Természetesen itt mindig vannak olyan etikai szabályok, de ezek inkább etikaiak, hogy ebbõl a székbõl úgysem úgy fog esetleg nyilatkozni mint hogyha másik oldalon ülne. Az egyeztetési tárgykörök szerintem maradhatnak. Én annyit szeretnék javasolni, aztán lehet, hogy ezzel magamra vonom a haragot, hogy felesleges, tehát ki kéne iktatni ezt a kéthavonta ülést tartunk szabályt, mert úgyis benne van, hogy szükség szerint, és elég jól körül van bástyázva, hogy össze kell hívni, amikor az oldalak kérik. Tehát nem megkerülhetõ a szabály, viszont kéthavonta ne érezzük azt, hogy nekünk most itt kötelezõen üléseznünk kell, ha nem merülnek fel olyan napirendi pontok. Az írásos elõterjesztésekkel tudom, hogy állandóan gondok vannak. Ez sajnos nem titkársági feladat, tehát ezen nehezen fogunk tudni mi változtatni. Egyeztetési tárgykörökrõl azt mondtam, hogy ez maradhat. Még egy dolog. A 22. pontunkban volt egy olyan, az általában kiadásra kerülõ jogszabály tervezetekkel kapcsolatban, úgy adtuk ki régebben a jogszabályokat, hogy az érintett szakszervezetek egyetértésével, stb. Ezt az IRM egy anyag kapcsán kifogásolta, hogy ilyet a jogalkotási törvény nem ismer. Tehát valószínûleg ezt a pontunkat el kell hagyni. Természetesen az benne maradhat, hogy ilyen elõterjesztések esetén is, magában az elõterjesztés szöveges részében feltüntetésre kerül, hogy a szakszervezetek a témával egyetértettek vagy nem. Én ennyit szántam volna gondolatébresztõnek. Nagyon szívesen fogadjuk a jegyzõkönyv számára, ha valaki már most meg akar nyilvánulni ebben a témában. De én azt kérném, hogy egy olyan jó két hetes határidõvel, ha beérkeznének módosítási javaslatok, azért nem vállalnám elõbb, mert elõtte a szószerinti jegyzõkönyvvel elég sok dolgunk lesz, tehát addig nem biztos, hogy tudnánk azzal foglalkozni. Köszönöm. Köszönöm szépen. Fõtitkár asszony! Két megjegyzésem lenne. Az egyik: egyrészt nem kaptuk meg, de ezt megjegyzésen kívül. Jó, ez a régi. Az egyik. Javasolnám a Minisztériumnak létrehozni az érdekegyeztetõ fórumát, de ezt teljesen függetlenül ettõl a testülettõl. Mint ahogy minden ágazatban, akik itt ülnek, mûködik. Mûködik az OKF-en, mûködik a Rendõrségen, teljesen független a minisztériumi érdekegyeztetõ, tehát ettõl a fajta érdekegyeztetéstõl. Az a belsõ dolgozókra vonatkozik. S ide tényleg kéne olyan, ahol pl. a Minisztérium ügyeit meg lehetne tárgyalni, azon persze senki más nem ül, mint a Minisztériumban érintett szakszervezetek, vagy érdekképviseletek. A másik, a BRDSZ-nek nagyon keserû tapasztalata van a feloldásával annak a szabálynak, hogy kötelezõ kéthónaponként találkozni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, közel egy éve nem hívták össze az érdekegyeztetõ fórum ülését, mert nincs olyan kötelezettsége a Minisztériumnak, hogy kéthavonta ott ülésezni kell. Összegyûlik annyi probléma. Ez nem akkora teher a Minisztérium vezetésének, 2 órától, most 4 óra lesz, mindjárt befejezzük, tehát kéthavonta két órát fordíthat az érdekképviseletek problémáira is, meg adott esetben a kommunikáció jobb így, mint hogyha írásba elkezdünk mindenféle levelezgetést és akkor számoljuk, hogy hány napos az ügyintézési határidõ. S adott esetben nem kapunk választ. Köszönjük a javaslatokat!

16 de írásban megtesszük Talabér Zoltán. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Köszönöm. A PVDÉSZ részérõl meghallgatva a Szebeni Andrea által elmondottakat, annyiban reflektálnék, egyetértünk azzal, hogy a Minisztérium hozzon létre egy saját fórumot, ami ne az ágazati szintû érdekegyeztetési dolgokat, hanem helyi jellegû egyeztetési dolgokat tartalmazza. A kéthavonta kötelezõen kategóriát továbbra is javasoljuk benntartani, pontosan ugyanazokkal az aggályokkal, ami elhangzott. A jogalkotásról szóló törvényre hivatkozást annyiban szeretnénk revideálni, hogy abban benne van, hogy a Szakszervezetekkel köteles egyeztetni. Tehát én nem tudom, hogy az IRM miért mondja azt, hogy nem. Ez benne van a, a Jat-ban, hogy köteles egyeztetni, kiadás elõtt, a munkavállalókat érintõ törvénytervezeteket, és szabályokat. Mert ez a módja egyébként, a jogalkotásról szóló törvény ezt írja elõ. Én most nem tudom ide elõcitálni ezt a törvényt, de utána kell nézni, ebben benne van, hogy köteles egyeztetni, hiszen hogy tud egyébként 5 napon belül mert a szakszervezeteknek van egy törvényben biztosított 5 napon belüli kifogásolási joguk az hogyan tud 5 napon belül kifogásolni, ha ez nincs egyeztetve? Köszönöm. Köszönöm szépen, hogy pontos legyen, tehát nem az egyeztetést kifogásolja, hanem azt, hogy ezt bele kell írni. Tehát, mivel egy törvény kimondja, abból kell kiindulni, hogy a törvényt mindenki betartja, tehát nem kell beleírni, hogy a szakszervezetekkel egyeztetve kerül kiadásra. Ugye jól értem? Van-e további? Tessék parancsolni! Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete: Örülök neki, hogy most másfél év után sikerült elérni, hogy a Minisztérium saját részérõl is lesz egy ilyen érdekegyeztetõ fórum, ami nem lehet természetesen ennek az ÁÉT-nek az alárendeltje semmilyen módon, önálló. A másik az, én azt gondolom, hogy, meg kéne kapjuk írásba ezt az anyagot, és akkor utána két héten belül mi reflektálunk erre. Tehát, ezért Javaslat Simon Tamás úr, fõtitkár Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete: Tehát ezért nem akarok a többire kitérni, mert szerintem egyszerûbb, ha egy írásos anyagra térünk ki, mert lehet, hogy félrehalljuk, vagy egyebek. Jó. Köszönöm. Bocsánat, tehát egy-két héten belül kérnénk a javaslatokat a jelenleg hatályos ügyrendhez. És akkor a következõ ÁÉT ülés elõtt írásba kiküldjük a módosított változatot, hogy akkor mindenki meg tudja nézni, és akkor tudjunk róla dönteni. Itt az egyébben kell-e reagálni? Tessék parancsolni. Egy dologra szeretnék reflektálni. Nem a szakszervezetekkel való jogszabály egyeztetési kötelezettséget akarjuk anulálni, hanem magában a jogszabály norma szövegében nem kerülhet feltüntetésre, hogy a szakszervezet egyetértésével, vagy a szakszervezetek túlnyomó többségének egyetértésével. Tehát, ha bármilyen tárcarendeletünk lesz, amit mi így akarunk ezentúl kiadni, az IRM vissza fogja dobni. Ettõl függetlenül magában a felterjesztõ feljegyzésben természetesen benne lesz, hogy a szakszervezetekkel ez egyeztetésre került, és hogy egyetértettek vagy nem. Ennyit szerettem volna pontosítani rajta. Köszönöm titkár asszonynak. Ezt a kérdést akkor lezárom. D) pont: veszélyességi pótlékban részesülõk körére beérkezett szakszervezeti javaslatok. OKF. Babák úr. Babák László úr, pv. ezredes, OKF Humán Fõosztály vezetõje: Köszönöm Államtitkár Úr! A szakszervezetek több alkalommal is javaslatot tettek szinte valamennyi, talán a HTFSZ kivételével az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és alárendeltjénél dolgozó veszélyes katasztrófavédelmis tûzoltók pótlékának kiterjesztésére. Nem csak ezt kértük be, hanem bekértük azokat a szakmai javaslatokat is, amelyet a megyei igazgatóságok, illetve az OKF fõosztályai tettek meg. Feldolgoztuk, és ott tartunk, hogy 62,7 millió Ft-ra rúg ez az igény, ami beterjesztésre került. Tulajdonképpen a megelõzési szakterületekkel, ADR ügyintézõ, illetve ADR ellenõrzési területekkel egészülne ki az

17 OKF-en dolgozók köre ebben a veszélyességi pótlékban. Jelenleg, a jövõ évi költségvetés ismeretében erre fedezetünk nincsen. Olyan javaslatot sem a szakszervezetek, sem a munkáltatók nem tettek, amelyben átcsoportosításról beszéltek volna, hogy elvegyünk máshonnan, és akkor áttegyük, tehát racionalizáljuk ezt a dolgot, mindenki csak hozzátenni kívánt. Sajnos így ezért ezt a plusz kiadást, fedezet hiányában nem tudjuk egyelõre kezdeményezni. Köszönöm a szót. Köszönöm szépen. Talabér úr! Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Köszönöm szépen a szót. A PVDSZ az egyik kezdeményezõje volt a veszélyes katasztrófavédelmi pótlék felülvizsgálatának, hogy ne a korábbi rendelet, és ne egy anyagi szemléletû elosztási rend uralkodjon az OKF-en, hiszen abban az idõben, egy anyagi szemléletû, egy fix keretösszegre megállapított pótlékról volt szó, amely pótlékot nyilván csak olyan embereknek tudták, akik ebbe a összegbe belefértek. Ez a Katasztrófavédelemnél nem fedte le azokat a foglalkozásokat, akik gyakorlatilag ezzel foglakoznak. A mai napig az a probléma, hogy elsõsorban olyan hivatásosok kapják meg a közalkalmazottakra nincs is erre kiterjesztett normatív szabály akiknél kérdéses, hogy közvetlenül foglalkoznak-e ezzel. Másrészt olyanokat zár ki belõle a jelenlegi szabályozás, akik foglalkoznak ezzel a témával, ám osztályvezetõi beosztásban vannak, ezért kizáró ok az osztályvezetõ, nem kaphatja meg, pedig véleményünk szerint ez megint csak nem fedi a szabályt, a szabályosságot. A másik problémánk, hogy a közalkalmazottakra nem terjed ki, erre nincs is normatív szabály, ezt kértük, hogy a normatív szabályt pótolandó, kerüljön valamilyen normatív szövegbe ez be. A legnagyobb problémánk az, hogy most, itt halljuk az ÁÉT-en ennek a problémakörét, és igazából úgy gondoltuk, hogy ezt KÉT-en kellett volna elsõsorban tisztázni. Mi azt kérnénk, hogy elõször KÉT-en tisztázzuk le a köröket, majd utána kerüljön be egy tisztázott beosztási kör, és ennek nyilván legyen meg a forrása, mert amit itt most hallottam, erre nincs forrás, ezt természetesen tudtuk, hogy nincs forrás. Ezt azért mértük fel, mert kaptunk egy olyan bíztatást, hogy januártól talán ez kiterjeszthetõ, ha fel van mérve korrektül és hitelesen az, hogy kik azok, akik erre jogosultak. Ennyiben szeretném, ha ez a dolog most nem ponttal, hanem egy pont, pont, ponttal kerülne folytatásra. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. További hozzászólás ehhez a kérdéskörhöz? Igen, Fõtitkár asszony! Egy mondattal, ha és amennyiben a Minisztérium vezetése nem tájékozott a tekintetben, hogy egy ilyen igény ügye felmerül az érdekképviselet oldaláról, akkor a 2009-es költségvetés pontosítására azért ebben nem tud felkészülni. Mi úgy értékeltük, hogy ez egy figyelem felhívás, annak az érdekében, hogy a következõ évi költségvetésnél valamilyen formában, akár ütemezetten is ez betervezésre kerüljön. Köszönöm szépen. Legutóbb is beszéltünk errõl a dologról, azzal teljesen egyetértek, hogy a KÉT-re vigyük a következõ körben, bólogatnak, Tábornok Úr is. Abban, én a múltkor még túlzottan optimista voltam, hogy ebbõl a pénzbõl oldjuk meg úgy, hogy igazságosabbá tesszük a kérdést. Tehát, hogy lesz olyan, aki most kap, majd ezentúl nem kap, és hogy igazságos legyen. Ezt a kérdést vegyük le napirendrõl, és ebbe ne menjünk bele, vagy majd ezt is a KÉT-en eldöntjük Itt mondják, hogy a KÉT-en beszéljünk errõl! Talabér úré a szó. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Én mindenképpen, már most, elgondolkoztató tényként szeretném azt rögzíttetni, hogy ez a keret, ez nem elegendõ. Ez volt az, ami miatt, úgy készült el a miniszteri rendelet is, hogy egy fix összeghez volt kötve, és ez az összeg nem volt elegendõ lefedni ezt a területet. Tehát korrektül csak az tudja lefedni ezt a területet, ha nyilvánvaló költségekben reálisan le fogja fedni azt, akik ezzel valójában foglalkoznak. Köszönöm. Köszönöm szépen. Akkor abban maradtunk, hogy a KÉT-en folytatjuk ezt a kérdéskört, tehát nem lezártuk itt. (veszélyes katasztrófavédelmi beosztások pótléka) Következõ. e) pont: IRM megkeresése. Fõosztályvezetõ úr már elmondta, amit akar, valamit, kiegészíteni? Dr. Csire Péter úr, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje: Ehhez kapcsolódóan nincs, de két dologra szeretnék reflektálni, csak nem akartam az elõbb közbeszólni. A szakszervezet közremûködése bizonyos munkáltató által kiadott jogforrások vonatkozásában. Én tiszteletben tartom az IRM álláspontját, de azért mind a kettõnk számára jelentene garanciát, és megvan a jogalapja annak, hogy valahogy megjelenítsük a -, korábbiakban ilyenek voltak az államtitkári intézkedések, most ilyen lett egy miniszteri utasítás vagy egy szabályzat, amelynek a hatálya kiterjed a Minisztériumon túlra is. Mert a Munka Törvénye erre felhatalmazást ad, hogy rögzítsük azt, hogy a szakszervezetekkel egyetértésben, véleményüket kikérve, együttdöntési jogkörben adtuk ki, mert mind a kettõnk számára jelentene biztosítékot. Szerintem, ezt ki lehet ezzel védeni, nem a jogalkotási törvényre hivatkozunk, hanem a Munka Törvénykönyve nevesíti, hogy a képviselettel rendelkezõ, reprezentatív szakszervezetek hogy vettek részt az eljárás folyamatában. Ez mind a kettõnknek garancia. Az egyik. Szerintem ezt ezzel át tudnánk hidalni, ha javasolhatom.

18 A másik dolog, az ÁÉT ülések. Hogyha ragaszkodunk a két hónapos kötelezõ összehíváshoz, akkor megfontolásra javaslom, hogy legyen-e külön a tárcának egy érdekegyeztetõ tanácsa. Óhatatlan lesz a párhuzamosság, fontoljuk meg, gondoljuk át, hogy nem lenne-e célszerûbb valami hatékonyabb formában mûködtetni az Érdekegyeztetõ Tanácsot, akár úgy is, hogy két ülés között, ha úgy is tudjuk, hogy fix idõpontban összehívásra kerül, valamilyen szakmai munkacsoportot hozzunk létre. Pontosan azért, hogy színvonalasabb legyen az ülések elõkészítése, hogy legyenek írásos elõterjesztések a napirendi pontokra, hogy tényleg olyan napirendi pontokat tudjunk feltenni, amelyekrõl érdemben tudunk tárgyalni, és abban valamiféle állásfoglalás születhet. Mert az, hogy párhuzamosan mûködjön két érdekegyeztetõ tanács, és abban többé-kevésbé megegyezõek legyenek a tagok, arra nem tudom hogy van-e szükség, hatékonyság szempontjából mondom ezt elsõsorban. Nem inkább az Érdekegyeztetõ Tanács ülésének elõkészítését kellene színvonalasabbá tenni? Ez egy hangos gondolkodás volt. Köszönöm. Köszönöm szépen. Elõször fõtitkár asszony jelentkezett. Itt félreértés van. Ha mûködik az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács, ezen a Minisztérium irányítása alá tartozó szervek képviselõi is itt vannak. A saját, minisztériumi érdekegyeztetõ fórumon, ha jól látom, 3 szervezetrõl van szó, akivel le kéne ülni beszélgetni, és az nem ugyanaz a kör, és nem ugyanaz a téma. ( ) tehát, ha ott nem tudunk eredményt elérni adott kérdésben, akkor természetesen ide kell, hogy jöjjön, de csak akkor, ha ott nincs eredmény. ( ) a javaslatokat. De abban tökéletesen igaza van, hogy írásbeli elõterjesztések már régen nem készültek a munkáltatói oldal részérõl, amelyet megküldenének az érdekképviseleteknek, mert sok fölösleges beszédet ki lehetne adott esetben szûrni. Köszönöm szépen. Tessék parancsolni! Simon Tamás úr, fõtitkár, Ifjúsági és Sportminisztériumi és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete: Jogilag két külön forma, és kötelezõ a Minisztérium részére, hogy a másikat is mûködtesse. Az, hogy nem mûködtet, az szomorú. De ettõl még kötelezettsége, és ne keverjük a két dolgot össze. Én ragaszkodom ahhoz, hogy legyen külön. Tehát a Minisztérium dolgozóinak is elementáris érdeke, hogy minden itt lévõ szervezetnek is létezik ez a munkáltatóval való együttmûködés, hiszen egész más problémák merülnek ott föl. Én itt ülök több órát, amikor olyan problémákat hallok, ami minket nem érdekel, de itt kell üljek, mert ha szavaznom kell, akkor tisztességgel meghallgatom õket, próbálok segíteni, amiben lehet, de az egy másik fórum. Aminek nincsen ma semmiféle lehetõsége, hogy megszólaljon. Köszönöm. Köszönöm szépen. Itt konkrétan az hangzott el, hogy minisztériumi egyeztetõ fórum. Tehát az egy más jogi intézmény, ne ennek a része. Elhangzott a javaslat, azt gondolom, hogy végig kell gondolni, most nem kell itt benne döntetnünk. Az ügyrend módosítása kapcsán aktuális lesz ezt a kérdést majd eldönteni. Ott figyeljünk majd oda, amikor az ügyrendünket is módosítjuk, annak kapcsán meg tudjuk hozni ezt a döntést is, akár így, akár úgy. Végig kell gondolni mind a két oldalnak, hogy hogyan tudjuk ezt mûködtetni, hogy hatékony legyen. Tehát következõkben fogunk róla dönteni. Fõosztályvezetõ úrnak köszönöm a két kiegészítést. Újból Szebeni Andreáé a szó. Támogatási szerzõdések állása. Köszönöm szépen, hogy oldjam kicsit a végére a hangulatot. Röviden szeretnék hallani a munkavállalói oldal tagjai, vagy hosszan? ( ) Nagyon röviden Ha minden igaz, a mai napon megérkezett az utolsó hiánypótlás, és hogyha azt a pénzügyi szakterület rendben találja, akkor én elhoztam, fölmutatom, ezek az elõkészített szerzõdések. Szerintem ebbõl egy-két héten belül várható, hogy pénz

19 lesz. Hadd szólítsam meg a Szõke Irma asszonyt! ( ) konkrétan ott lesz Szõke Irma asszony, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály vezetõje: Azt gondolnám, hogy az elszámolás abban az egy esetben, aki még nem tett eleget és nincs lezárt elszámolása, nem hiszem, hogy a többieknek erre várni kellene. Azt gondolnám, hogy a többiek támogatási szerzõdése minden további nélkül elõkészíthetõ, és akinek nyitott elszámolása van 2007-rõl, amikor az elszámolás megtörtént, az övé akkor fog ezután elkészülni. Hát nem gondolnám, hogy a nyolc szakszervezet vár a kilencedikre. Azt gondolnám, hogy ennek nincs akadálya. Nekem az a gondom, hogyha az az egy nem számol el, akkor az nem részesül, és ha õ nem részesül, akkor az összes többieknek a fejkvótája megnõ. ( ) az a végén Dr. Csire Péter úr, Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje: Vagy kiegészítjük a támogatást, Csak azt döntsük el Egy pillanat, most fõtitkár asszonynak van javaslata, utána Alapvetõen nem értek valamit szeptember 30-a van, és 2007-es elszámolásról beszélünk itt még. Elméletileg a Minisztériumnak a saját pénzügyi beszámolóját is már régen meg kellett volna csinálni, amiben ez az összeg szerepelt! Akkor ez egy olyan tétel, amelynek nincsen ellentételezése a másik oldalon, számlával nem lefedett. Ha tõlünk megkövetelik azt, hogy határidõre teljesítsünk, és mondjuk ezek szerint 8 szervezet határidõre teljesít? Vagy amelyik nem teljesít határidõre, de már beküldte, az is elég nagy problémát jelent. De, hogy 9 eltelt hónapot várni azzal, hogy 2007-ben hova költöttem a pénzt, ez nem korrekt! És én, bármennyire is érintett vagyok ebben az egész kérdésben, jogászilag azt mondom, hogy ezt nem engedheti meg a Minisztérium vezetése egyetlen egy érdekképviseletnek sem, hogy az elõzõ évi pénzügyi juttatásaival 9 hónapon keresztül ne számoljon el! Talabér úr. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Köszönöm a szót. Én úgy gondolom, hogy volt egy támogatási szerzõdésünk, amit a 2007-re kötöttünk, az elszámolás abban úgy van, hogy határidõzve van, január nem tudom meddig kellett elszámolni. Ez ott benne van, hogy aki nem számolt el, az jogvesztõ. Ez a jogvesztõ hatály. Miután itt volt egy közben egy fennforgás, hogy ide-oda mozogtunk, ennél fogva azt lehet mondani, hogy visszakaptunk bizonyos dolgokat, hogy késõbb korrigáljuk, én úgy gondolom, hogy annak is volt egy határideje, mert én úgy emlékszem, hogy erre külön határidõt szabott, aki visszaadta ennek az elszámolásnak a problémakörét. Aki ennek nem tett eleget, az végleges jogvesztést jelent az én olvasatomban. Én úgy gondolom, hogy mindenféleképpen ma már ott kéne lennünk, hogy, hogy a támogatási szerzõdést aláírjuk. Én úgy tudom, legalábbis a mi szervezetünknek azt jelezték vissza, hogy mi elszámoltunk, elfogadták, én már jönnék megállapodni! S úgy gondolom, hogy ha egy szervezetrõl van szó, akkor azt az egy szervezetet én el tudom azt fogadni, hogy azt mondjuk, ha elszámol jó, ha nem számol el, pótlólag majd felosztják ezt a pénzt. De ( ) de nincs többlet Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: de úgy gondolom, hogy ma már alá kéne írnunk, ezt az együttmûködési megállapodást! Jó, én azt gondolom Dr. Földvári Béla úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa: Én a múltkor is elmondtam, hogy 2007-ben nem használtunk fel gyakorlatilag semmit, a ,- Ft-ból fölhasználtunk ,- Ft-ot. Erre kaptam egy hiánypótlási felszólítást, mert hiányzott róla egy záradék, benyújtottam. Nekem az MKKSZ székházában vezetnek mindenemet, alszámlánk ott van, nem gazdálkodunk külön. Bevittem, nagy nehezem aláírattam. Most benyújtottam újra. Tisztában vagyok vele, hogy vissza kell fizetnünk vagy nem tudom hány ezer Ft-ot. Azt mondta a fõosztályon a kolleganõ, akivel kapcsolatban álltam, hogy megkapjuk napokon belül, hogy ennyi,

20 tehát a ,- forintunkat elfogadja, a többinek a visszafizetésérõl gondoskodjunk. Ha ezt megkapom, az MKKSZ azonnal vissza fogja utalni. Bent voltam, megbeszéltem az MKKSZ-ben. Ezzel tisztában vagyok, hogy ezt nekünk vissza kell fizetni. Nem használtuk föl. A Közigazgatási Hivataloknál, mindenki tudja, tavaly milyen átalakulások folytak, nem úgy mûködtünk, ahogy korábban, nem tudtunk egy kihelyezett értekezletet megtartani, mert mindenki félt. El sem mertek volna jönni, mert mindenki az állását féltette. Kb. errõl van szó, megmondták, hogy most nem mozgunk, nem merünk, most nem csinálunk semmit. Visszafizetjük a pénzt. Én ezt a múltkor is mondtam, hogy nálunk ez a helyzet. Már megbeszéltük, vissza lesz fizetve. Köszönöm szépen. Nem ez a probléma, hanem az, hogy a évi pénzbõl kívánnak-e fölhasználni, ez a kérdés, hogy 2008-ban igényt tartanak-e arra a pénzre, ami Önöket illeti meg, ha elszámolnak? Dr. Földvári Béla úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa: Köszönöm Államtitkár Úr! Természetesen, sõt az idén már folyik is a mûködésünk. Tehát nincs probléma, ilyen. Majd a pénzügy, majd azt elrendezik. Tehát akkor 2008-ban hasznos célra fogják fordítani azt a pénzt, ami jár Önöknek. Akkor azt a variációt tudjuk elkészíteni. Én csak javaslatot teszek, ez az oldal fog döntetni. Mind a két variáció megvan a pénz szétosztására. Az is, hogy elszámolnak vele, és kaphatnak, és az a variáció is, hogy nem számolnak el és nem kaphatnak a 2008-ból. Tehát akkor ott meglesz az elszámolás. Kaphatnak. És akkor azt a papírt kell elõvenni, ezt föl is tudjuk olvasni, hogy akkor kinek mennyi jár, de biztos tudják Önök jobban, mint kellene. Nem? Nem? Szerintem nincs ebben titok. Mert megvan, hogy mennyit pénzt osztunk, mennyi pénz jár. És akkor a szerzõdést nagyon gyorsan meg tudjuk kötni. És ahogy fõosztályvezetõ asszony mondta, addig az az egy szakszervezet nem kapja meg a pénzt, míg ott le nem zárul az elszámolás. Ez így elfogadható-e? Fõtitkár asszony? Két kérdés merült föl mindenkiben. Tehát hogyha egyszer hatszázvalahány ezer forint visszafizetésének kellene megtörténni, azt a pénzt szét kell osztani a többi érdekképviselet miért? Szõke Irma asszony, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály vezetõje: Már bocsánat Az elõbb nagyon szépen elmondta fõtitkár asszony, hogy mi van azzal a pénzzel Szõke Irma asszony, ÖM Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály vezetõje: Épp arra szerettem volna reagálni! Most hadd ne menjünk bele egy költségvetési elszámolási technikába! De nagyon szívesen elmondom. A 2007-es maradvány pillanatnyilag visszafizetési kötelezettséggel terhelt. Az ez évi beszámolóban ez az összeg, amit a szakszervezet visszafizet, kötelezettség vállalással nem terhelt maradvány. Felszabadult. Vissza fogjuk a költségvetésnek fizetni az nem osztható föl újra. A 2008-as támogatásban, akkor , - Ft egyenlõen mindenkinek, és az igazolt taglétszám arányában mindenki meg fogja kapni a rá esõ részt. Erre mondtam azt, hogy nem kell megvárni a szerzõdéseket, amíg az az elszámolás nyitott. Mindenki mással lehet szerzõdni, és ha annak az elszámolásnak a lezárása és a visszafizetés megtörtént, azzal a szakszervezettel az új szerzõdéskötésre ezt követõen kerül sor. Egyetlen egy kiegészítés, mikor utalnak pénzt?