A Mobil Innovációs Központ Konzorciumi Szerzõdés aláíró tagjai

Átírás

1 Éves jelentés 2007

2 A Mobil Innovációs Központ Konzorciumi Szerzõdés aláíró tagjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Operációkutatási Tanszék Ericsson Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft. Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletág Magyar Telekom Nyrt. PKI Távközlésfejlesztési Intézete Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete NOKIA HUNGARY Kft. Pannon GSM Távközlési Zrt. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Siemens PSE Program- és Rendszerfejlesztő Kft. Siemens Networks Kft. Sun Microsystems Kft.

3 Elnöki bevezetõ és köszöntõ Dr. Pap László, MIK elnök Éves jelentés 2007 Immár közel két év telt el a Mobil Innovációs Központ életében, és eljutottunk a hazai telekommunikáció eddigi talán legjelentősebb, központilag támogatott kutatás-fejlesztési projektjének második beszámolójához, amely megerősíti, hogy az NKTH által kiírt pályázat jó célokat fogalmazott meg, és ezeket a célokat a Központ időarányosan sikeresen teljesítette. A Mobil Innovációs Központ júliusában kezdte meg professzionális szakmai tevékenységét. A Központ megalakulásával kezdetét vette az a folyamat, amely során a Központot létrehozó Konzorcium tagjai, telekommunikációs eszközöket gyártó nemzetközi nagyvállalatok, hazai telekommunikációs szolgáltatók, multinacionális számítástechnikai cégek, hazai kis- és közepes vállalatok, egyetemek és kutató intézetek egyesítették tudásukat, hogy megvalósuljon a pályázat kiírójának a legfontosabb célkitűzése: a régió ismét kerüljön be a szakterület nemzetközileg magasan jegyzett kutató-fejlesztő központjainak a családjába. A Központ megalakulásával létrejött egy olyan szervezet, amely hidat képes teremteni a kutatóhelyek, a szolgáltatók, az ipari nagyvállalatok és a hazai kis- és középvállalatok között, és képes lehet arra, hogy a Magyarországon és Európában is gyakran emlegetett innovációs lánc hiányzó elemeit kiépítse. Évtizedekkel ezelőtt Magyarországon hagyománya volt annak, hogy a társadalom nagyra értékelte a kutatás eredményeit, büszkén emlegette a legkiválóbb tudósok és mérnökök elméleti alkotásait, de úgy tekintett a kutatásra, mint az élsportra, hiszen maga a presztízs volt a motiváció. Kutatásról beszéltünk, alapkutatásról és alkalmazott kutatásról, de ezeket azonosnak tekintettük egymással, mert az ipar szempontjából nem volt különbség közöttük, mindkettőtől azt vártunk, hogy szellemi sikereket hozzon, hogy nemzetközileg eredményeket mutasson fel. Az élvonalbeli elméleti eredményeket a hazai ipar nem, vagy csak ritkán tudta gazdaságilag hasznosítani. Ebben az időben a kutatást lényegében csak központilag támogatták, és a magyar ipar abban a sajátos helyzetben volt, hogy nem rendelkezett high-tech környezettel, ezért nem volt fejlesztési igénye, nem volt szükség az élvonalbeli kutatásra, és tulajdonképpen a kutatás, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás egyaránt, csupán hobbija volt a kutatónak. A magyar eredmények nem nálunk hasznosultak, hanem megjelentek a nemzetközi tudományos fórumokon, aztán, hogy valahol megvalósultak-e, az már csak azon múlott, hogy mások éppen milyen gazdasági lehetőségeket láttak bennük. Az alapmodell az volt, hogy a magyar kutató a világ élvonalával találkozott, és ezen a szinten vette fel a versenyt a többi kutatóval, ugyanakkor a magyar ipar általában alacsony szintű követelményeket támasztott. Ennek az lett az eredménye, hogy Magyarországon az igazi alapkutató gyakran elszigetelődött, pontosabban külhonban próbálta megvalósítani elképzeléseit, az alkalmazott kutatót pedig megkérték, hogy követő fejlesztéssel foglalkozzon. Emellett a presztízs-orientáció közvetlen eredményeként a kutatás elaprózódott, szinte minden részterületen zajlott, nem volt meg a kutatási eredmények hasznosításához szükséges kritikus tömeg. Sajnos ezek a hagyományok még ma is hatnak, és a Mobil Innovációs Központ - a többi hasonló regionális innovációs centrummal együtt - arra a nemes és nagyra törő feladatra is vállalkozott, hogy áttörve a hagyományok merev falait, új modellt honosítson meg a szellemi eredmények hasznosítása területén. Magyarország, a világ többi fejlett országához hasonlóan a tudásalapú társadalomba való átmenet időszakát éli. Ezen országok átlagához hasonlítva Magyarország eredményei a tudásalapú társadalom alapjainak a kiépítése területén jelentősek. Hazánk tehát ebből a szempontból a tudásalapú világban jó pozíciót foglal el. A fent említett hagyományok miatt viszont határozottan rosszabb az ország pozíciója a kutatás-fejlesztés-innováció területén, mert a teljes innovációs láncot támogató infrastruktúra és az innovációs kultúra a rendszerváltás előtti időszak sajátos hatásait még mindig magán hordozza. Mindez azért meglepő, mert Magyarország szellemi eredmények tekintetében határozottan versenyképes a régió, de néhány területen a világ vezető országaival is. Ez az ellentmondó megállapítás azt az üzenetet hordozza az ország számára, hogy bár sok a tehetséggel megáldott, eredményes és produktív kutató, eredményeik az országban alig hasznosulnak. Ennek a kettősségnek talán az is az oka, hogy az innovációs támogatási rendszer túlzottan egyoldalú, a kutatás-fejlesztés támogatására szolgáló források jelentős része a költségvetésből származik, emellett az országban működő ipari vállalkozások a kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában alig vagy csak igen visszafogottan vesznek rész. Ennek az az eredménye, hogy az országban az innovációs folyamat viszonylag gyenge. Az ipari újdonságoknak csak elenyésző része származik a hazai kis- és középvállalati szférából, amely amúgy is nehezen képes felvenni a versenyt a nemzetközi stratégiai piacokon, és ezért technológiailag messze elmarad nemzetközi versenytársai mögött. Bár néhány hazai kis- és középvállalat kiépített kiválósági központokat, hogy átlépje a fent vázolt innovációs szakadékot, produktivitásuk azonban tipikusan alacsony szintű, és a jövőben várhatóan ez a relatív különbség tovább nőhet. Ugyanakkor kialakul egy globális kutatás-fejlesztési és innovációs környezet, ebben az EU-nak hazánk szempontjából óriási a szerepe. Azt tudjuk, hogy nem az EU az egyetlen kutatás-fejlesztési központ a világon, de szeretne központ lenni, és számunkra biztos fontos partner marad hosszú időre. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatósága ma már világszerte elvárás az alapkutatás és az alkalmazott kutatás területén egyaránt. Ennek a globális folyamatnak kulcseleme az inkubáció, és általában a kis- és közepes vállalatok szerepének erősítése. Hazánkban igen sok vállalkozás indul, de ezek között igen kevés az innovatív. Az innovatív kisvállalkozások alapítási kultúrájának kialakításában mindenütt kulcsszerepe van az egyetemeknek és a kutatási központoknak. A Mobil Innovációs Központ fontos feladatának tartja a kis- és közepes vállalkozások támogatását. Ma már a világ legtöbb országában világosan látják, hogy a tudásalapú társadalomban egy ország infrastrukturális fejlettségét alapvetően a tudásgazdagság, a szellemi javak mennyisége és az ezek hasznosítását támogató innovációs rendszer fejlettsége határozza meg, amely magában foglalja: A szakemberek és kutató-fejlesztő munkatársak tudását, a humán erőforrások fejlettségét és az oktatás és képzés színvonalát, A kutatás-fejlesztés intézményrendszerét, Az ország innovációs kultúráját és hagyományait, a kormányzat iparpolitika stratégiáját és az innovációs folyamatot érintő szabályozás rendszerét, A kormányzat innovációs politikáját, Az innovációs folyamat támogatási rendszerét, az inkubáció eszközeit, Az innovációs folyamat anyagi támogatási rendszerét, a kockázati tőke elérhetőségét, A tudományos és technológiai tudástranszfer módszereit. A Mobil Innovációs Központ ezeknek a világtrendeknek a jegyében fogalmazta meg alapvető misszióját és stratégiáját, amely részben egy fontos szakterület technológiai kérdéseit öleli át, részben pedig a fent említett innovációs kultúraváltást kívánja támogatni. Mindez négy összefüggő szakterület művelését jelenti: A nagy sebességű mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiák, köztük a harmadik generációs (3G) mobil rendszereket követő újabb technológiai irányok (B3G) kutatásának és fejlesztésének a támogatása, A 3G/4G mobil és vezeték nélküli technológiák és hálózati szolgáltatások bevezetésének, az ilyen technológiákra épülő rendszerek és alkalmazások telepítésének, és azok független környezetben történő tesztelésének az elősegítése, A legújabb mobil kommunikációs technológiák/szolgáltatások létrehozásának, fejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának az ösztönzése, Az egyetemek és az ipari cégek, kis- és középvállalatok szoros kutatási-fejlesztési együttműködésének az elősegítése, és a mobil technológiák és szolgáltatások fejlesztésére alapított kis cégek támogatása. Emellett a Központ széles körben bekapcsolódik az Európai Unió által kezdeményezett kutatási-fejlesztési programokba, hazai és nemzetközi pénzügyi forrásokból növeli saját bevételeit és - hasonlóan a nemzetközi kutatási-fejlesztési központokhoz - szolgáltatásaiból, pályázatokból és kutatás-fejlesztési szerződésekből tartja fenn magát. Hosszabb időtávra előretekintve Mobil Innovációs Központ arra törekszik, hogy az általa művelt szakterületen Magyarország regionális kutatás-fejlesztési központtá váljon, és, hogy ösztönözze a nemzetközi "high-tech" cégek betelepülését és tőkebefektetését hazánkban. Ezzel a Központ hozzájárulhat, az ország technológiai színvonalának általános növeléséhez, új munkahelyek teremtéséhez és általában az ország gazdasági fejlődéséhez. A Mobil Innovációs Központ az 1. programév végén elkészítette a támogató KPI számára éves beszámolóját, és megkapta a bíráló bizottság javaslatait. Erre támaszkodva a Mobil Innovációs Központ a 2. programévben egy új stratégia alapján átalakította működési modelljét. A legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban párbeszéd kezdődött a szerződő felek, az NKTH KPI és a konzorciumvezető BME (a MIK vezetése) között. Ennek során a felek szükségesnek ítélték egy olyan új koncepció kialakítását, mely az elmúlt évek eddig elért eredményeit, működési tapasztalatait, és az érdekeltségi változásokat úgy tudja új megoldás felé terelni, hogy közben az eredeti értékeket (a szakmai koncepciót és stratégiát, az egyetemi inkubációt és a virtuális egyetemi kutatói HR bázist, az eddig elért eredményeket) és a Közép-Európában egyedi és újszerű célkitűzéseket megőrzi. 1

4 A Mobil Innovációs Központ működése első két évében az alábbi feladatokat oldotta meg: Sikeresen elindította és folytatta kutató-fejlesztő tevékenységét az előre tervezett ütemezés szerint, aktív munkakapcsolatot teremtett a Konzorcium egyes ipari tagjaival. Létrehozta működési szerkezetét, ezen belül kialakította működésének jogi alapjait, szervezeti struktúráját és a működéséhez szükséges szabályzatokat. Szakmai kapcsolatokat épített ki néhány hazai kis- és közepes vállalkozással. Megindította, és eredményesen folytatta a szakmai munkát, és megteremtette annak irányítási, ellenőrzési és adminisztratív támogatási rendszerét. Kialakította a szakmai munka és projektműködés, a Konzorciumi tagokkal történő munkavégzés és kapcsolattartás, a vezetés és az operatív működés rendszerét. Teljesítette az első két év szakmai feladatait, elvégezte a rendszeres negyedéves monitorozást és elkészítette az éves beszámolókat. Létrehozta a titkárságot, megteremtette a gazdasági működés alapjait, elindította, és kiterjesztette marketing és PR tevékenységet. Kiépítette, és sikeresen működteti értékes és egyedi szolgáltatásokra képes teszthálózatát. A MIK új koncepciót dolgozott ki a következő évek működésének a támogatására. Ennek az új koncepciónak a főbb céljait az alábbiakban foglalhatjuk össze: A Mobil Innovációs Központ eredeti célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtása. A szakmai kapcsolatok megerősítése a Konzorcium ipari partnereivel, az ipari partnerek kutatás-fejlesztési igényeinek a kielégítése, ezen belül: - Közös kutatás-fejlesztési programok indítása, - Új kutatás-fejlesztési feladatok vállalása és kidolgozása. További hazai kis- és közepes vállalatok bevonása a Mobil Innovációs Központ tevékenységébe. Az eredmények hasznosíthatóságának erősítése. Az új koncepció kialakítása során az alábbi feladatokat oldottuk: Megerősítettük a Konzorcium ipari tagjaival kialakított szakmai együttműködést, elsősorban az ipari tagok érdekeinek a figyelembevételével. A Konzorcium és a MIK munkájába további kis- és közepes vállalkozásokat vontunk be. Felvettük a kapcsolatot olyan hazai iparvállalatokkal, amelyek érdekeltek a mobil infokommunikációs szolgáltatások alkalmazásában. Olyan projektrendszert kialakítani, ahol egy projektben tipikusan csak egy ipari partner és egy-két kutatóhely vesz részt. Véglegesítettük a Konzorciumi Szerződést. A virtuális kutatóbázist kiegészítettük főállású kutatókkal, a MIK stabil működéséhez egy saját fejlesztőgárdát hoztunk létre. Rugalmas rendszert alakítottunk ki a projektek kockázatmentes átszervezésére oly módon, hogy az eredeti tervek szerint működő vagy a többletteljesítményt nyújtó projektek keretei ne sérüljenek. Csökkentettük a MIK-en belüli projektek számát, kialakítottuk az integrált projektek rendszerét. Megerősítettük a projektek bírálati rendszerét. Maximális erőfeszítést tettünk a MIK laboratórium infrastruktúrájának és laborberendezéseinek hasznosítására. Megerősítettük az EU pályázati tevékenységet, a pályázatokban való részvételt szisztematikusan készítettük és készítjük elő. Előkészítettük a Támogatási Szerződés módosítását. Összefoglalva a Központ azt tűzte ki célul, hogy kovász szerepet töltsön be Magyarországon, hogy önálló vállalatszerű működési funkciók mellett integrálja a hazai szakmai erőket, hasson a szakterület általános hazai fejlődésére, legyen sokszorozó hatása a szakmai környezetére. Mindehhez szükséges volt: Az anyagi és szellemi erőforrások földrajzi koncentrálása, "kritikus tömegű" tudás- és szakemberbázis létrehozása az adott szakterületen, A fiatalok széleskörű bevonása a kutatás-fejlesztésbe, fiatal kutatók alkalmazása, Az egyetemek, a kutató intézetek és a vállalkozások közötti tudás- és technológia-transzfer felgyorsítása és fokozása, a K+F eredmények alkalmazásának, gazdasági hasznosításának az előmozdítása, A kutatóhelyek és az iparvállalatok közötti szoros együttműködésre, új termékek, technológiák, szolgáltatások, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas innovációs környezet megteremtése, A kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységének a segítése. A Mobil Innovációs Központ az elmúlt két évben a fent vázolt úton megtette a legfontosabb lépéseket: A művelt három nagy szakterületen, a mobil rádiós technológiák, a heterogén mobil hálózatok integrálása és menedzselése, és a mobil szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése területén kialakította és véglegesítette a tízéves üzleti tervét megalapozó integrált projektstruktúráját, Elindította, és sikeresen folytatta az integrált projektek kidolgozását, és ezekben sok értékes szakmai eredményeket ért el, Felvette a kapcsolatot a hazai kis- és középvállalatokkal, létrehozta az Érdeklődő Vállalatok Körét. Néhány hazai kis- és középvállalattal stratégiai együttműködési megállapodást kötött, Sikeresen indult hazai és EU pályázatokon, megbízási szerződéseket kötött a Konzorcium egyes tagvállalataival, A projektmunka támogatására Intranetes bázison kialakította, és sikeresen működtette a projektirányítás, projektmonitorozás és projektértékelés rendszerét, amely a motivációs rendszert is magában foglalja, Kiépítette a Központ vezetési és irányítási struktúráját, beágyazódott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezeti rendszerébe, kidolgozta és elfogadtatta Szervezeti és Működési Szabályzatát, Lebonyolította a Központ teszthálózatára vonatkozó közbeszerzési eljárást, és kialakította a Központ végleges telephelyét, befejezte a teszthálózat telepítését Megerősítette a kutatás-fejlesztési folyamat gyakorlat-orientáltságát, amit jól illusztráltak a MIK 2. Workshop-ján bemutatott demonstrációk az alábbi szakmai résztémákban: - Szenzorhálózat és SMS gateway, - WiFi dinamikus közvetlen kommunikáció, - SOMOSI-felhasználói mobilitás és forrásmodellező szoftver, - HSDPA ütemezők, HSDPA szimulátor, - VMTS rendszer, - Vékonykliens alapú távfelügyeleti megoldás, - CM rendszer, - Helyfüggő Parlay alkalmazás, - Mobiltelefon mérés, - mvpn, - QoS driver, - Mobil-jegy, - Új felhasználói interfészek prototípusainak kísérleti fejlesztése, - Digitális nyalábformálás (DBF). Ezek a lépések és a részletes szakmai beszámoló eredményei igazolják, hogy a Mobil Innovációs Központ első két éve sikeresen zárult, és minden garancia megvan arra, hogy a Központ aktívan részt vegyen az ország az innovációs folyamat terén jól érzékelhető lemaradásának csökkentésében, és abban, hogy a mobil és vezeték nélküli technológiák, és szolgáltatások területén Magyarország jobban felkészüljön tudásalapú társadalom és gazdaság kihívásainak a kezelésére. Dr. Pap László MIK elnök 2

5 Éves jelentés 2007 A Mobil Innovációs Központ szervezeti felépítése * * a Tudományos és Innovációs Tanács tagjai a MIK konzorciumi kapcsolattartói A Felügyelõ Bizottság Tagjai Dr. Molnár Károly Rektor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Felügyelô Bizottság elnöke Dr. Gyulai József Elnök Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Dr. Péceli Gábor Dékán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar 3

6 A Menedzsment Dr. Pap László elnök A MIK stratégiai, tudományos vezetője a MIK elnöke, aki egyben a Konzorcium és a Tudományos és Innovációs Tanács elnöke is. Az elnök feladata és hatásköre: A MIK tevékenysége során a konzorcium érdekeinek általános képviselete - kötelezettségvállalási jog nélkül. A MIK-ben folyó tudományos kutatási tevékenység irányítása, összehangolása, szakmai ellenőrzése, a Tudományos és Innovációs Tanács által meghatározott elveknek megfelelően. A MIK négy éves kutatási tervének megvalósítása, eseti módosítása, hosszú távú kutatási fejlesztési tervének összeállítása együttműködésben az ügyvezető igazgatóval. Eljárás mindazon ügyekben, amelyeket szabályzat, vagy a Tudományos és Innovációs Tanács hatáskörébe utal. A MIK hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezése. A MIK önálló kutatási-szakmai képviselete. Magyar Ildikó ügyvezető igazgató A MIK operatív vezetését a MIK ügyvezető igazgatója látja el. Az ügyvezető igazgató feladata és hatásköre: A MIK önálló törvényes képviselete. A MIK-ben folyó gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése. A MIK alkalmazottjai felett a munkáltatói és munkairányítói jogok gyakorlása. A MIK rendelkezésére álló források feletti rendelkezés - az elnök előzetes egyetértésével. A MIK négy éves operatív tervének megvalósítása, eseti módosítása, hosszú távú operatív fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése - az elnök egyetértésével. A Tudományos és Innovációs Tanács titkári teendőinek ellátása, vagyis a tanácsülések összehívása, a Tanács döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása. Eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat, vagy a Tudományos és Innovációs Tanács a hatáskörébe utal. Az ügyvezető igazgató a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően, az elért eredmények dokumentálásával határidőre elkészíti a Támogatási Szerződés szerinti megvalósításáról szóló szakmai beszámolókat, valamint biztosítja az adatok határidőre történő megküldését a kötelező jelentésekhez, melynek tartalmaznia kell az eredmények értékelési pontszámaival való összevetést és magyarázatot. Kapcsolattartás a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal. Dr. Imre Sándor tudományos kutatási igazgató A tudományos kutatási igazgató funkciója a Központ tudományos kutatási tevékenységének irányítása, hatásköre a tudományos kutatási csoport irányítása, a tanszéki, kutatóintézeti csoportok kutatási projektjeinek szervezése és felügyelete Dr. Charaf Hassan szolgáltatás-fejlesztési igazgató A szolgáltatatás-fejlesztési igazgató funkciója a Központ szolgáltatás-fejlesztési tevékenységének irányítása és szervezése, hatásköre a szolgáltatatás-fejlesztési (szoftver) csoport munkájának irányítása, a tanszéki, kutatóintézeti szolgáltatás-fejlesztési csoportok fejlesztési projektjeinek szervezése és felügyelete. Schulcz Róbert teszthálózat igazgató A teszthálózat igazgatójának funkciója a Központ teszthálózatának működtetése, hatásköre a teszthálózat fenntartó csoport munkájának irányítása, a teszthálózat alkalmazási projektjeinek és a konzorciumon belüli és kívüli megbízásoknak a felügyelete. Hegyi Barbara üzletfejlesztési és marketing igazgatóhelyettes A MIK projektek beszámolási rendszerének operatív koordinációja, a Központ külső és belső kommunikációs tevékenységének irányítása. 4

7 A Mobil Innovációs Központ munkatársai Éves jelentés 2007 Kovács Diana irodavezető A Központ ügyviteli rendszerének irányítása, folyamatszervezés, a konzorciumi és az egyetemi kapcsolattartás zökkenőmentességének biztosítása, általános adminisztráció Dr. Altmann Gábor projektmenedzser Az egységes MIK koncepció összeállásának elősegítése projekt menedzsment módszerekkel a tudományos igazgató, a szolgáltatás-fejlesztési igazgató, valamint a részfeladat-, program- és projekt vezetők bevonásával. Molnár Patricia gazdasági referens Hanicsek Ildikó gazdasági munkatárs Németh Zoltán mérnök Madarassy László mérnök Dr. Jeney Gábor tudományos munkatárs (ANEMONE projekt) Faigl Zoltán mérnök (ANEMONE projekt) A MIK-NKTH projektek különbözõ szintû vezetõi Programvezetők Dr. Zombory László Dr. Sallai Gyula Dr. Charaf Hassan Integrált projektek vezetői Fazekas Péter Horváth Péter Dr. Vida Rolland Dr. Frank András Szabó Sándor Dr. Tétényi István Dr. Hetthéssy Jenő Dr. Szakadát István Eredeti projektek vezetői Fazekas Péter Dr. Jeney Gábor Dr Nagy Lajos Dr. Seller Rudolf Dr. Eged Bertalan Dr. Vida Rolland Dr. Takács György Dr. Fehér Gábor Kovácsházi Zsolt Dr. Frank András Szabó Sándor Dr. Vajda István Ary Bálint Dávid Magyar Zsuzsa Dr. Tétényi István Dr. György András Kardkovács Zsolt Benedek Zoltán Dr. Levendovszky Tihamér Csúcs Gergely Dr. Szakadát István Dr. Juhász Sándor 5

8 A MIK 2. projektéves szakmai tevékenységének összegzõ értékelése Dr. Imre Sándor Dr. Charaf Hassan A BME Mobil Innovációs Központ második projektévének összegzéseként megállapítható, hogy az eredeti ütemezésnek megfelelően valamennyi, a Központ indulásakor tervbe vett projekt megkezdte a tevékenységét. Kiemelendő, hogy a projektstruktúrában sikerült az első projektév bírálatában megfogalmazott integrálási célokat megvalósítani és az ipari igényekhez is alkalmazkodva átcsoportosításokat rugalmasan végrehajtani. A Központ munkájának összehangolása és felügyelete érdekében több integrációs lépés során kiérlelt projekt monitor rendszer és annak informatikai háttere a második projektév végére már a gyakorlatban is jól működik. A projektek jelentős része élő ipari kapcsolatokra tett szert, de törekedni kell ezek mélyítésére, illetve a még ipari kapcsolattal nem rendelkező projektek ösztönzésére, támogatására. A konzorciumi partnerek mellett sikerült több kis- és középvállalkozással is élő együttműködést kialakítani. Az első évben indított projektek többségének sikerül gyakorlatban is hasznosítható eredményekig eljutni (rádiós méretezés, alkalmazásfejlesztés, multimédia átvitel területén) és demonstrálni is azokat. Emellett a második évben indított projektek is igen ígéretes eredmények közelébe értek, melyek bemutatása a harmadik projektév során várható. Megállapítható tehát, hogy a MIK K+F tevékenysége követi az eredeti tervben megfogalmazottakat, ugyanakkor figyelembe veszi az első éves bírálat módosítási javaslatait. A második évnek az egyik legnagyobb sikere az, hogy széles körben ismerik már a MIK-et. Számos megkeresés történt konkrét projekttel kapcsolatban. A megkeresés eredményeképpen sikerült a tervezett projekteken kívül új projekteket indítani és tendereken indulni. A MIK új stratégiája a kutatási projektek továbbfejlesztésére A Mobil Innovációs Központ vezetése az első projektévben felgyűlt tapasztalatok alapján, illetve az első projektévet értékelő bíráló bizottság észrevételeinek tükrében módosította a MIK eredeti stratégiáját. A stratégiában bevezetett fontosabb új elemek a következők: A szerteágazó K+F tevékenység integrálása 8 ún. integrált projektbe a szakmai kompetenciabeli sokszínűség megőrzésével. A konzorciumi ipari partnerek kétoldalú és hatékonyabb bevonása az együttműködésbe. Ez gyakorlatilag a projektek egyfajta "tisztítását" jelenti az ipari érdeklődés és esetleges ellenérdekeltség figyelembe vételével. Főállású munkatársak felvétele a MIK infrastruktúra üzemeltetésére és a projektek szakmai támogatására. Minél több új projekt megszerzése és indítása A MIK jövőjének biztosítása az ötödik évtől kezdve Új stratégiai elem a MIK tevékenységet szélesebb körben ismertetni és láthatóbbá tenni a MIK-et különböző PR tevékenységek folytán. 6

9 A MIK új programstruktúrája, a projektek átszervezésének okai és eredményei Hegyi Barbara Az NKTH Irányítótestületének november 24-i értékelése a Mobil Innovációs Központ első projektéves működésének eredményei alapján pozitív volt, a program továbbfejlesztése érdekében a bírálók legfőbb ajánlásként a kutatási projektek fókuszálását fogalmazták meg. A MIK szakmai vezetése és programvezetői- a második projektév első féléves beszámolóinak lezárását és értékelését követően - kidolgozta az új, integrált projektstruktúrát. Az új struktúra kialakításánál a legfőbb szempont az összes eredeti kutatási részterület (az első projektévben 16, a második projektévben 23 kutatási projekt működött) és ezáltal a Központ széles szakmai spektrumának meghagyása volt oly módon, hogy a kutatási témák legfőbb irányai és céljai szerint az egyes részterületek adminisztratív integrációja hatékony és rugalmas, kívülállók számára is áttekinthető kutatási szerkezetet eredményezhessen. Az integrált projektstruktúrában 8 "integrált projekt" elnevezésű egység szerepel, amelyek átvették a Támogatási Szerződésben szereplő részfeladatok összes célkitűzését és kutatási feladatát. Az eredeti, részfeladat struktúra alatti szinten működő kutatási projektek mindegyike folytatja tevékenységét, folyamatosan egyeztet az integrált projekt vezetőjével előrehaladásáról, biztosítva ezzel az integrációban vállalt célok teljesülését. A MIK szakmai és operatív vezetése, az integrált projektvezetőkkel egyeztetett módon átalakította negyedéves, éves beszámolási és projekt-monitoring rendszerét: az első projektévben elindított, folyamatos visszajelzéseket és szükség esetén beavatkozásokat biztosító beszámolási-értékelési szisztéma integrált projekt szinten működik tovább, felhasználva és beépítve mindazon tapasztalatokat és észrevételeket, amelyek az eredeti projektek menedzselése során születtek. A első negyedévében kidolgozott és ismertetett átalakulás gyakorlati feladatainak egyeztetésére az integrált projektek tagjai számára egy "átmeneti" negyedéves periódus állt rendelkezésre, ezt követően a projektév utolsó negyedéves beszámolói - és jelen kötetben is szereplő éves jelentései-már integrált projektek szerint készültek el. Az első projektévben kialakított objektív, külső bírálók bevonásával működő bírálati rendszer szintén integrált projektek szerint működik tovább. A Mobil Innovációs Központ fentiekben bemutatott szempontok alapján átalakított programstruktúrája a következő ábrán, az integrált projektek és eredeti kutatási projektek viszonya pedig az alábbi táblázatban látható: Éves jelentés 2007 integrált projekt címe integrált projektvezető eredeti projektek 1.1. Mobil hálózatok rádiós forgalmi vizsgálata, erőforrás menedzselése és az átvitel hatékonyságát javító algoritmikus eljárások 1.2. Jövőbe mutató rádiós technológiák 2.1. Intelligens munkahely 2.2. Hálózati erőforrások optimális tervezése 2.3. Heterogén vezetékes és mobil rendszerek integrálása 2.4. Kohéziós infrastruktúrák kidolgozása 3G és B3G rendszerek számára 3.1. Mobil szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése 3.2. Felhasználói viselkedés vizsgálata Fazekas Péter Horváth Péter Dr. Vida Rolland Dr. Frank András Szabó Sándor Dr. Tétényi István Dr. Hetthéssy Jenő Dr. Szakadát István Fazekas Péter Dr. Jeney Gábor Dr Nagy Lajos Dr. Seller Rudolf Dr. Eged Bertalan Dr. Vida Rolland Dr. Takács György Dr. Fehér Gábor Kovácsházi Zsolt Dr. Frank András Szabó Sándor Dr. Vajda István Ary Bálint Dávid Szabó Sándor Magyar Zsuzsa Dr. Tétényi István Dr. György András Kardkovács Zsolt Benedek Zoltán Levendovszky Tihamér Csúcs Gergely Dr. Szakadát István Dr. Juhász Sándor 7

10 A MIK NKTH Támogatási Szerzõdés alapján kialakított, 2. projektévben átszervezett programjainak és projektjeinek bemutatkozása 1. sz. K+F program: Mobil rádiós technológiák Dr. Zombory László programvezetõ Az 1. sz. kutatás-fejlesztési program célja a harmadik generációs és azon túlmutató mobil rendszerek rádiós interfészével kapcsolatos tevékenység. Ez felöleli a mobil rendszerek rádiós-együttélésének kérdéseit, a rádiócsatornák vizsgálatát és a rádiós átvitel minőségét javító megoldások fejlesztését. A program ennek megfelelően két integrált projektre oszlik. Az 1.1. integrált projekt célja a mobil hálózatok rádiós forgalmi vizsgálata, erőforrás menedzselése és az átvitel hatékonyságát javító algoritmikus eljárások. A kutatási évben a következő eredmények születtek. Megtörtént az előző programévben kidolgozott csomagkapcsolt forgalmi modell pontosítása és publikációja. A forrásmodellezés és szimuláció különböző felhasználói típusok definiálhatóságát teszik lehetővé. A forrásmodellben lehetővé vált a TCP transzport protokoll visszacsatolásos működésének modellezése, valamint a TCP és UDP forgalmak elkülönült kezelhetősége. Kidolgozásra került egy új, mobil peer to peer forgalom jellemzésére szolgáló forrásmodell. A rádiós méretező rendszer és erőforrás menedzsment témakörében is Wimax hálózatokkal kapcsolatos kutatások folytak. Elkészült az eseményvezérelt forgalmi szimulátor és részletes vizsgálatok zajlottak a Wimax teljesítőképességét illetően. Szimulációval vizsgálták az adaptív antennerendszerek jel-interferencia viszonyát. A rádiós átvitel hatékonyságát növelő adaptív modulációs és kódolási eljárások vizsgálati szempontjai és lehetséges megoldások kerültek meghatározásra. A rádiós erőforrás menedzsment algoritmusok témakörében befejeződött a WiFi dinamikus közvetlen kommunikációs módú működés implementációja és tesztelése. Az 1.2. integrált projekt a jövőbe mutató rádiós technológiákkal foglalkozik. A rádiócsatorna determinisztikus modellezésére Finite Difference Time Domain (FDTD) alapú 3 dimenziós program C és Matlab változatát készítették el. A mérésekkel összevetett szimulációs eredmények jó egyezést mutatnak és jól jellemzik a csatorna leírásának komplexitását. Szélessávú mérési összeállítás került kifejlesztésre a 900 és 1800 MHz-es GSM frekvenciasávokra, a 2 GHz-es UMTS, a 2,4 GHz-es WiFi sávra és a 3,5 GHz-es PMP rádióhálózat hozzáférési hálózat jellemzésére. A mérési eljárás szoftverrádiós platformon alapul és ezért rendkívül rugalmasan konfigurálható. Beltéri rádiócsatorna méréseket végeztek Hybrid Fibre Radio (HFR) ptimális rádiós lefedettségének igazolására. Az optimalizálást genetikus algoritmus alkalmazásával végezték. 3 3-as és 4 4-es MIMO rendszer rádiócsatorna szimulációját és antenna elrendezés optimalizálását végezték el. Mérések igazolták a szimuláció helyességét. Megterveztek egy újszerű MIMO résantennarendszert, a kompakt és olcsó "MIMO kockát". Meghatározták a földalatti vasút alagútjában a suárzó kábellel történő gerjesztés EM terét. Vizsgálták és fadingmodellt alakítottak ki nagyfrekvenciás föld-föld és föld-műhold összeköttetéseken csapadék és többutas terjedés okozta csillapításra. Eredmények születtek a sávszélesség-iránykarakterisztika kapcsolat vizsgálatában, korrelált rádióforrások mérési problémáinak feloldásában, az interferenciaszűrés adaptív antennával történő megvalósítása terén. 1.1 integrált projekt: Mobil hálózatok rádiós forgalmi vizsgálata, erõforrás menedzselése és az átvitel hatékonyságát javító algoritmikus eljárások Fazekas Péter integrált projektvezetõ Célok A második projektévben az első évben kitűzött fő célok érdekében folytatódott a projektben végzett munka. Az egyik fő célkitűzés egy olyan, integrált rádiós hálózat méretező rendszer fejlesztése, amely képes a releváns cellás technológiák számára kapacitás-tervezéshez segítséget nyújtani szimulációs, illetve analitikus módszerek használatával. A cél a jelen programévben a meglévő szoftverek továbbfejlesztése volt a stabilitás és pontos működés érdekében, valamint újabb rádiós interfész technológiák szimulációs moduljainak tervezése, fejlesztése. A rendszer részei, a rádiós felületek működését szimuláló szoftverrészeken túl a felhasználók adatforgalmát, illetve mozgását valósághűen modellező szimulátor modulok is. A második évben minkét modult szükségessé vált továbbfejleszteni. További kutatási célkitűzés, hogy az egyes rendszerek forgalmi viszonyait ne csak szimulációval, hanem analitikus eszközökkel is vizsgáljuk és ha lehet, az analitikus módszerek is kerüljenek bele a méretező rendszerbe. Az így létrejövő összetett rendszer használhatósága többféle: egyrészt szolgálhat teljes cellás hálózatban forgalmi előrejelzésre, másrészt adott forgalmak mellett egy adott cellás hálózat teljesítőképességének, kapacitásának vizsgálatára, azaz hálózat méretezési, optimalizálási feladatok támogatására. Azaz a mobil hálózatokban a rádiós interfészen jelentkező forgalmi viszonyok elemezhetők a rendszer segítségével. Másrészt a létrejövő szimulációs modulok a többi feladat során kidolgozott rádiós erőforrás menedzsment eljárások teljesítőképességének vizsgálatához nyújtanak segítséget. Továbbá a szimulációs modulok a projektben kidolgozott és kidolgozandó analitikus modellek igazolásához, ellenőrzéséhez is használhatók. A projekt másik eredeti célja, hogy a cellás hálózatokban általában legszűkebb erőforrás, a rádiós spektrum hatékony elosztásához, kezeléséhez eljárásokat, módszereket dolgozzon ki és vizsgáljon. Ahol lehet, cél egy-egy erőforrás menedzsment algoritmus tényleges implementációja is, valódi eszközökön és éles kipróbálása, demonstrációja. Az integráció során az egyesülésben szereplő másik projekt célja a rádiós átvitel hatékonyságát növelő algoritmusok kidolgozása, tanulmányozása. Mint ilyen, igencsak közel áll a rádiós erőforrás menedzsment feladatokhoz. Motivációk A projektben végzett munka motivációja egyértelmű. A harmadik generációs és azután következő mobil rendszerek rádiós interfészei nagyon összetett működésűek, számos paraméter szerint optimalizálhatók, gyakran többdimenziós kapacitással jellemezhetők. A cellák átviteli kapacitása nem jellemezhető egy konstans értékkel, átviteli sebességgel, mert ezen jellemzők az átvitt forgalom, a rádiós csatorna minősége, a felhasználók mobilitása, a szomszédos celák terheltsége és esetleg más rendszerjellemzők függvényében változnak. Így nagy kihívás egy olyan rendszer létrehozása, amelyben az ilyen rádiós hálózatok teljesítőképessége vizsgálható. A rádiós interfészek többdimenziós kapacitása és rugalmassága miatt jelent kihívást optimális rádiós erőforrás menedzsment eljárások, valamint az átvitel hatékonyságát növelő algoritmusok kidolgozása is. Az elvégzett munka konkrét motiváló rendszerei a közcélú hálózatok közül az UMTS/HSDPA és a Wimax, a helyi technológiák közül pedig a (e). Teljesítés és eredmények A rádiós méretező rendszer témakörén belül a következő fontos eredmények születtek. Megtörtént az előző programévben kidolgozott csomagkapcsolt forgalmi modell pontosítása és publikációja. Az analitikus vizsgálatok témakörében kidolgozásra kerültek az UMTS/HSDPA rendszerek rádiós kapacitásának becslésére szolgáló módszer alapjai. A mobilitás modellező szoftvercsomagba új mobilitási modellek kerültek, a szakirodalom alapján, valamint megvalósult egy, a szimulátorokkal való rugalmasabb együttműködést szolgáló fontos fejlesztés, amely lehetővé teszi a mobilitási nyomvonal állomány csúszóablakos beolvasását. A forrás- 8

11 Éves jelentés ábra Mobil peer to peer modell fileméret eloszlása modellezéssel és forrásszimulációval foglalkozó munkafolyamat egyik eredménye a különböző felhasználói típusok definiálhatóságának megvalósítása (ezek a különböző szolgáltatásokat más-más mértékben vehetik igénybe, valamint az egyes szolgáltatások argumentumai különbözhetnek). Egy másik fő eredmény, hogy a forrásmodellben lehetővé vált a TCP transzport protokoll visszacsatolásos működésének modellezése, valamint a TCP és UDP forgalmak elkülönült kezelhetősége. Ez utóbbi változtatásokra azért volt szükség, hogy a forrásmodellt használó szimulátorokban könnyen megelőzhető legyen a szimulált hálózat túlterhelését okozó túl nagy forgalom generálása. Kidolgozásra került továbbá egy új, mobil peer to peer forgalom jellemzésére szolgáló forrásmodell (1 ábra). A HSDPA szimulátor modul végleges verziója elkészült. Ez külön képes kezelni a forrásmodellből érkező TCP és UDP folyamokat. Az előző évhez és az irodalomban fellelhető szimulációs eredményekhez képest újdonság, hogy ez a program képes a kódmultiplexálás kezelésére. Kódmultiplexálás engedélyezése esetén kidolgozásra került egy saját ütemező eljárás, ennek teljesítőképességére példa a 2. ábrán látható. Az ábrából látható, hogy a saját ütemező átlag felhasználói throughput tekintetében megközelíti, a hasznos cellathroughput tekintetében pedig jobban teljesít, mint a Proportional Fair algoritmus (az ábrákon látható és jól teljesítő MaxCI algoritmus nem optimális, mert számos folyamot kiéheztet, míg másoknak nagy kapacitást biztosít.) A rádiós méretező rendszerben megkezdődött a Wimax forgalmi szimulátor modul implementációja, az első működő verzió már rendelkezésre áll. Ez egy eseményvezérelt szimulátor, felépítése és működése hasonló a HSDPA szimulátorhoz, ami nagyban megkönnyíti majd a későbbi esetleges együttműködést, illetve biztosítja az eredmények összehasonlíthatóságát. Megkezdődött továbbá az UMTS rádiós interfész szimulátorának implementációja. Ennek külön érdekessége, hogy együtt kell működnie a HSDPA szimulátorral, valamint az UMTS rádiós interfész közös erőforráson osztozik a HSDPA-val. A rádiós erőforrás menedzsment eljárások témakörében is folytatódtak a fejlesztések a programév során. Ebben a témában elsősorban a Wimax hálózatokkal kapcsolatos munkavégzésre került sor. Ismertettük a Wimax hálózatok szövevényes működési módját (tulajdonképpen pont-pont hálózati használat). Emellett a projekt résztvevői kidolgoztak és részletesen értékeltek három pont-pont összeköttetésekből álló Wimax hálózat építési eljárást. Ez annak érdekében történt, hogy a Wimax hálózatok kapacitás tervezésénél a lefedettség bővítése, illetve a költséghatékony tervezés érdekében a pont-pont architetúrákat is lehessen figyelembe venni és értékelni. További vizsgálatok zajlottak a Wimax teljesítőképességét illetően, amelyek eredményeként definiáltuk a hasznos átviteli sebesség és jel-interferencia viszony közti összefüggéseket. Az előző programévben fejlesztett, adaptív antennarendszerek szimulációját végző szimulációs programban további iránymérő és táplálási eljárások kerültek megvalósításra, valamint a programmal lehetővé vált különböző valósághű szituációkban a jel-interferencia viszony meghatározása, különböző antennarendszerek használatával. A 3. ábrán a jellemző jel-interferencia viszony változása látható az antenna elemszám függvényében. A rádiós erőforrás menedzsment algoritmusok témakörén belül befejeződött a Wifi dinamikus közvetlen kommunikációs módú működés implementációja és tesztelése. Ennek lényege, hogy amennyiben lehetséges, a kliensek közvetlenül egymásnak küldik az adatcsomagjaikat, így nem megy az az AP-n keresztül, így csak egyszer terheli a rádiós csatornát. Ez jelentős sebesség növekedést jelenthet a küldő számára. A rádiós átvitel hatékonyságát növelő eljárások témakörén belül meghatározásra kerültek az adaptív modulációs és kódolási eljárások fő vizsgálati szempontjai és lehetséges megoldások. Ezen kívül jelentős eredmények számos publikáció született a többszörös hozzáférésű csatornák elméleti vizsgálatának témakörében. Kapcsolatok és együttműködés A projektben a BME két tanszékén kívül a SZTAKI vesz részt. A projektnek a konzorcium nagy ipari vállalataival van kapcsolata. A Wimax témák a Magyar Telekom, a HSDPA vizsgálatok pedig a Magyar Telekom Mobil Szolgáltatások Üzletág érdeklődésére tartanak számot. Elmondható, hogy a nagy ipari partnerekkel töténő együttműködés egyeztető konzultációk és megbeszélések formájában zajlik. A további konzorciumi partnerek közül egyeztetésre került sor az ELTE és a projekt között, valamint egy szeminárium keretein belül a projekt fő elméleti kérdései ismertetésre kerültek. 2. ábra: Különböző ütemezők teljesítőképessége 3. ábra: Jel interferencia viszony az antenna elemszámok függvényében 9

12 2 adott eredménykategóriában nincs projektéves eredmény a megjelölt eredménykategórák metszetében nincs megjeleníthető eredmény adott kategóriában született eredmények száma 1.2. sz. integrált projekt: Jövõbe mutató rádiós technológiák Horváth Péter integrált projektvezetõ Célok és motiváció A mobil rádió hálózatok alkalmazhatóságának kulcskérdése a korlátozott rádiófrekvenciás spektrum hatékony kihasználása, ami a növekvő előfizetői kapacitásigényt - a meglévő, vagy csak korlátozott mértékben növelhető sávszélességen - képes kiszolgálni. A projekt fő célja a rádiócsatorna korábbiaknál pontosabb modellezése és a jövőbe mutató hatékony rádiós technológiák vizsgálata. A folyamatosan megújuló vezetéknélküli szabványok egyre nagyobb sávszélesség és egyre komplexebb jelfeldolgozás segítségével érik el az elvárt kapacitást. Ezért kiemelten fontos a sávok hullámterjedési modelljeinek kidolgozása, hatékony térerősség-becslési eljárások vizsgálata, a rádiócsatorna szélessávú jellemzése, különös tekintettel a beltéri és kültérből beltérbe történő terjedésre. A többantennás technikák térhódításával a csatorna irányított tulajdonságainak jobb megismerése is előtérbe kerül. A rádiócsatorna determinisztikus modellezésének hatékony módszere a Maxwell-egyenletek időtartománybeli megoldásán alapuló Finite Difference Time Domain (FDTD) módszer, amit a beltéri rádiócsatorna modellezésére alkalmaztunk és kiterjesztettük a több-bemenetű, több-kimenetű (MIMO, Multiple Input Multiple Output) rádiócsatorna leírására, továbbá komplex - nem síkokkal határolt - geometria vizsgálatára. A következő generációs mobil hozzáférési hálózatok tervezése a cellaméret csökkenése és a nagyobb modulációs sebességek miatt a rádiócsatorna jelenleginél pontosabb modelljeivel lehetséges. Különösen alagutak és beltéri helyiségek lefedettségének tervezése jelent kihívásokat és az új modellek alkalmazhatóságát. Az FDTD módszeren alapuló megoldással a fenti feladatok hatékonyan oldhatóak meg a számítási idő jelentős csökkentésével. A projekt másik közvetlen célja az adaptív antennarendszerek és azok mobil rendszerekben történő alkalmazásának kutatása, fejlesztése a rádiós átvitel hatékonyságának növelése érdekében. A projekt feladata továbbá a mobil terminálok közötti interferenciák adaptív antennarendszerek alkalmazásával történő csökkentésének kutatása is. Az adási irányú digitális nyalábformálás segítségével a bázisállomások az adott felhasználó irányába tudják koncentrálni a rádiófrekvenciás teljesítményt, aminek következtében jelentősen javul a jel-interferencia viszony, csökken a többi felhasználó felé az interferencia. Mindezek következtében jelentősen növekszik a rendszer kapacitása, vagyis nagyobb forgalom bonyolítható le. Mivel az EM kisugárzás a kívánt irányban valósul meg, ezért lényegesen csökkenthető az alkalmazott adóteljesítmény, ezáltal jelentős javulás érhető el a környezet és a felhasználó elektromágneses terhelésében. A vételi irányú adaptív digitális nyalábformálás révén a bázisállomások az adott felhasználó irányából érkező jelre fókuszálják iránykarakterisztikájukat. A dinamikus fókuszálás segítségével lehetőség nyílik a mobil állomás iránykövetésére is. Egyidejűleg a hasznos jel követésével lehetőség van az iránykarakterisztika nullhelyeinek az irányítására is, melyek segítségével nagymértékben elnyomhatók az interferenciák. A módszer további előnye, hogy a mobil rendszerekben szükségszerűen fellépő fading hatását is számottevően redukálja. Adaptív algoritmusokon alapuló iránymérés útján lehetőség nyílik a mobil terminálok szögbeli pozíciójának a konvencionális módszerekhez képest pontosabb bemérésére és követésére. Mindez lehetőséget ad a forgalom térbeli eloszlására vonatkozó pontosabb statisztikák készítésére. Az adaptív antenna adaptációja során az EM környezeten kívül figyelembe kell venni az adott alkalmazás sajátosságait, azaz szerves egységben kell kezelni a többi minőség javító módszerekkel. Ezért jelen projektben fontos a különböző diverziti-módszerek és a több-bemenetű, több-kimenetű (MIMO) technikák tanulmányozása ill. kutatása is. Teljesítés és eredmények: Hullámterjedési vizsgálatok és kapacitásnövelő eljárások FDTD program párhuzamos futtatása: a korábban kifejlesztett elkészített és kétdimenziós kültéri mobil terjedési feladatokra elkészített FDTD alapú C nyelvű program 3 dimenziós verziójának C és Matlab tervét és első változatát készítettük el. FDTD program párhuzamos futtatása során kapott szimulációs eredmények jó egyezést és kis átlageltérést mutatnak a mérési eredményekkel, de a csatorna leírásának összetettségét jól jellemzi a becslés hibájának jelentős szórása, ami az egyes pontokban a vételi szint becslését csak nagy valószínűségű hibával teszi lehetővé. 10

13 Éves jelentés 2007 Szélessávú mérési összeállítás: a 900 és 1800 MHz-es GSM frekvenciasávokra, a 2 GHz-es UMTS, a 2.4 GHz-es WiFi sávra és a 3.5 GHz-es PMP rádióhálózatok hozzáférési hálózat jellemzésére elvégzendő mérésekre alkalmazható szélessávú mérési elrendezést dolgoztunk ki. A mérési elrendezés az általunk kifejlesztett szoftverrádiós platformon alapul, ezért rendkívül rugalmasan konfigurálható. Mérések beltéri rádiócsatornában: beltéri környezetben (BME, V2 6. emelet) közelítő eljárással optimalizáltuk a HFR rádiós részének (Hybrid Fibre Radio) lefedettségét. Az alkalmazott genetikus algoritmus (GA) segítségével meghatároztuk a hozzáférési pontok optimális pozícióját, hogy maximális együttes lefedettséget érjünk el. Szimulációs eredményeinket méréssel igazoltuk. MIMO rádiócsatorna mérés és szimuláció: 3 3-as és 4 4-es MIMO rendszer rádiócsatornájának szimulációját és az antenna elrendezés optimalizálását végeztük el MATLAB program segítségével. Méréseinkkel igazoltuk szimulációs eredményeink helyességét. A földalatti vasút közel kör keresztmetszetű alagútjában a jármű nélküli ill. jármű jelenlétében kialakuló térerősség-eloszlást számítottunk ki a két fő síkmetszetben kétdimenziós módszerrel, mely jó modellje a sugárzó kábellel történő gerjesztésnek. A kifejlesztett C nyelvű FDTD elvű program kétdimenziós változatával a betonhenger és abban elhelyezkedő fém falakkal és nyílásokkal határolt jármű geometriát a keresztmetszeti és hosszirányú síkmetszetben vizsgáltuk. Megterveztünk és elkészítettünk egy újszerű, résdipólokból álló ún. MIMO-kocka antennát. Az eredmények alapján az optimalizált és elkészített antenna, mint kompakt és olcsó MIMO antenna alkalmas MIMO mérések elvégzésére és további vezeték nélküli MIMO alkalmazásokban való felhasználásra. A szimuláció során egy 3 3-as és egy 4 4-es MIMO 1. Térerősség-eloszlás merőleges síkú alagútban szerelvény nélkül és szerelvény jelenlétében antennarendszert vizsgáltunk. Az optimalizálás célja a maximális csatornakapacitás elérése volt. A BME V2 épületének 6. emeleti részletes adatbázisát készítettük el irodai környezet hullámterjedési modelljeinek vizsgálatához és új modellek kidolgozásához. Kis hatótávolságú szenzor rádióhálózat tervezéséhez használható modelleket fejlesztettünk és genetikus algoritmus segítségével optimalizáltuk a HFR rádiós részének (Hybrid Fibre Radio) lefedettségét. Vizsgáltuk a nagyfrekvenciás föld-föld és föld-műhold rádióösszeköttetések csapadék, illetve többutas terjedés által okozott csillapításviszonyainak modellezését. A kutatás iránya az egyesített fade és interfade duration modellezés volt, amelyhez kidolgoztuk a fadingesemények leírási módját. 3.: A 4 elemű digitális nyalábformáó X-sávú adó modulok rendszerterve és az elkészült egység képei 2. ábra: A MIMO kockák közötti csatorna kapacitása a jel/zaj-viszony függvényében Adaptív antennák alkalmazása Megterveztünk és megvalósítottunk egy kísérleti X-sávú 4 elemű, digitális nyalábformáló (Digital Beamforming, DBF) hardvert. A rendszerre kalibrációs és mérési eljárást dolgoztunk ki. Elkészítettük az UMTS sávban működő DBF hardvert is, mellyel előzetes méréseket végeztünk. A vezérlőegység 4 darab, egyenként 4 csatornás RF egységet tud vezérelni, így összesen 16 antenna vezérlése lehetséges. A további 3-3 RF egység elkészítése folyamatban van. A hardver elkészítéséhez nélkülözhetetlen a kimeneti csatornák fázisainak vezérlése a fok tartományban, továbbá a kimenő jel teljesítményének vezérlése legalább a 0-10 db tartományban. Kifejlesztettünk egy automatizált mérési eljárást, ami lehetővé teszi az eszköz kalibrációját. Az RF adócsatornák átvitele a vezérlő I és Q jelek függvényében nemlineáris, emiatt szükséges minden adócsatorna automatizált mérése. Az átvitel mérése egy hálózatanalizátorral történik, minden adócsatornánál, minden vezérlőfeszültség-kombináció esetén, az adott frekvencia sávban a megkívánt felbontással (4 csatorna esetén, a teljes I és Q tartományban egy frekvencián 4096*4096*4=67 millió mérési pont). A méréshez PC-n futó vezérlőszoftvert fejlesztettünk. A mérési eredmények azt mutatják, hogy a kalibráció hatására jelentősen javult az iránykarakterisztika. Jelenleg az UMTS DBF kísérleti modell rendszerintegrációja történik. A DBF kísérleti rendszerünket a március 27-i MIK Workshop-on bemutattuk az érdeklődőknek. Sávszélesség-iránykarakterisztika kapcsolat elméleti vizsgálata: Számításaink szerint oldalsugárzó esetében 5%-ot nem meghaladó relatív sávszélesség nem okoz gyakorlati szempontból lényeges iránykarakterisztika-torzítást. Orrsugárzó esetében azonban alapvetően más a helyzet. Vizsgálatainkból világossá vált, hogy a sávszélesség hatása nagy jelentőséggel bír és kidolgozása lényegesen nagyobb feladat annál, mint amit megelőzően gondoltunk. Elméleti vizsgálatainkat ezért nagyobb erővel folytatjuk ezen a területen. Az iránymérésre gyakorolt hatást az általunk kifejlesztett szoftverrel vizsgáltuk meg. A jel sávszélességének növekedése az antenna elektromos méretének zsugorodását okozza. Így a sávszélesség növekedtével romlani fog a felbontás. A Bartlett-becslésnél a változás nem jelentős. A Capon- és MEMmódszereknél a jelenség jól megfigyelhető, azonban zavaró hatása még viszonylag nagy, akár 10%-os relatív sávszélesség esetén sem jelentős. Vizsgálatuk a korrelált rádióforrások mérési problémáit. A jelek korreláltsága a térbeli autókorrelációs mátrix nem megfelelő becslését eredményezi, ami az alkalmazott módszertől függően rontja a becslés felbontását, esetleg hibát is okozhat. A Capon- és a Bartlett-féle becsléseket vizsgáltuk meg, és azt tapasztaltuk, hogy a Bartlett-becslésnél ez nem jelent számottevő romlást. Kidolgoztuk az antennarendszer elemei között fellépő kölcsönös impedancia vizsgálati modelljét, valamint a vonatkozó mérési eljárást. Megvizsgáltuk a kölcsönös impedancia hatását az iránymérésre. Ez a hatás az iránybecslés során kompenzálható, amennyiben ismert a kölcsönösimpedancia-mátrix. Elvégeztük az interferenciaszűrés módszereinek általános tanulmányozását. Modellünkben a vevőantenna célja a számunkra hasznos vételi jel minél nagyobb erősítése és a vétel minőségét zavaró interferenciák és a zaj elnyomása. Az adaptált iránykarakterisztika nullhelyeket hoz létre a zavaró jelek irányában, ami elég kézenfekvő megoldás. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az algoritmus az interferencia forrásainak az irányát nem ismeri, csak a jel-zaj viszonyt maximalizálja. 11

14 Szoftverrádió-technológia A szoftverrádió-architektúra kulcseleme az egyes komponensek közötti felület. A projekt keretében tanulmányoztuk a legújabb iparági szabvány, az SCA objektumorientált felület alkalmazhatóságát. Elkészült egy négycsatornás, szélessávú, tág frekvenciatartományban használható hardverplatform szoftverrádiós kutatásokhoz. Az eszköz négy csatornája egyenként 45 MHz sávszélességben képes koherens feldolgozást végezni a MHz-es tartományban. A platformot integráltuk a vezérlőszoftverekkel is, és a projektben sikeresen alkalmaztuk terjedésmérési célokra is. Kapcsolatok és együttműködés: Együttműködés ISM sávú mérések kidolgozására és végrehajtására az Integration Hungary vállalattal, MIMO beltéri rádiócsatorna témában. A Bonn Magyarország Kft.-vel folyamatos együttműködésben állunk. Ezen együttműködés biztosítja számunkra a mikrohullámú hardverfejlesztésekhez és rádiófrekvenciás mérések elvégzéséhez szükséges technológiai hátteret. A projekt keretében folyamatban van egy komplex terjedéselőrejelző szoftver elkészítése a T-Com PKI-val együttműködésben. Mobil technológiák interferenciatűrésének vizsgálatát az Ericsson Magyarország Kft.-vel közösen végezzük. 2.sz. K+F program: Heterogén mobil hálózatok integrálása és menedzselése Dr. Sallai Gyula programvezetõ A Heterogén mobil hálózatok integrálása és menedzselése program öt részfeladata és tíz projektje - a sikeres első projektév után - tevékenységeinek összehangolására és integrálására összpontosított. Ennek eredményeként a második projektév végére három integrált projektben és egy átfogó elméleti- és támogató projektben koncentrálta tevékenységét. Az "Intelligens munkahely" integrált projekt összefogja i) a szenzor és mobil hálózatok integrációját, ii) a vezeték nélküli szenzorhálózatok optimalizálását, iii) a jogosultság kezelést és iv) a valós idejű multimédia átvitelt. A részfeladatok a projektév során 9 doktorandusz hallgatót foglalkoztattak és számos jelentős publikációs sikert könyvelhettek el (4 folyóirat cikk, 6 rangos nemzetközi konferencia és 2 meghívott előadás). A nemzetközi tudományos fórumok mellett számos hazai rendezvényen is megjelentek a projektek: Infománia RTLKlub, MobilShow 2006, Educatio 2006, MIK WorkShop. Az integráció folyományaként a korábbi ipari partnerek mellé az Ericsson Kft. is felsorakozott résztvevőként. A szintén újonnan létrejött "Heterogén vezetékes és mobil rendszerek integrálása" integrált projekt is négy korábbi tevékenységet hangol össze egy komplett mobil virtuális magánhálózat (Mobile VPN) kidolgozása érdekében, melynek részei a hozzáférési hálózatok dinamikus választása, a biztonságos és minőségében biztosított (QoS) kommunikáció, valamint egy kapcsolódó naprakész számlázórendszer kidolgozása. Az integrált projekt mindegyik részfeladatában a koncepciók kidolgozása mellett megvalósításokkal is bizonyította a megoldások életképességét. Tudományosan pedig - a foglalkoztatott 8 doktorandusz hallgatóval - 1 idegennyelvű és 2 magyar folyóiratcikkel; 6 nemzetközi és 7 hazai konferencia előadással tette le névjegyét. Az integrált projekt keretében az egyes résztevékenységek még szorosabb együttműködését, összekapcsolását tervezzük. Végül, a "Kohéziós infrastruktúrák kidolgozása 3G és B3G rendszerek számára" integrált projektben az IMS rendszeren keresztül összefogtuk i) a közvetített elektronikus kereskedelem, ii) a mobil IP PX alapú vállalati intranet szolgáltatások fejlesztését, valamint iii) az adaptív és optimalizált adattömörítést és útvonalválasztást a mobil kommunikáció területén. Tudományosan 1 nemzetközileg bírált folyóiratcikket, 2 hazai folyóiratcikket és 6 konferencia-előadást könyvelhet el az utolsó projektév eredményeként. A 2. projektévben létrehozott integrált projektek mellett az ELTE vezetésű "Mobil rendszerek algoritmikus és optimalizációs kérdései" részfeladat önálló maradt, azzal, hogy a létrehozott integrált projektek mint "megrendelők" fordultak ezen integrált projekteken átívelő, elméletibb támogató tevékenységhez. Ennek eredményeképpen ezen projekt javaslatot tett egy megbízható SMS architektúrára (SecSMS), és a Magyar Telekom PKI-vel is együttműködve egy hálózat leíró modellt dolgozott ki szolgáltatás-minőség és erőforrás menedzsment javítására. Az intelligens munkahely szenzoraihoz kapcsolódóan pedig energiahatékonyság, hatósugár és nyelő csomópontok elhelyezése témakörökben járultak hozzá az eredményekhez. Tudományos eredményeiket 3 doktorandusz hallgató foglalkoztatásával 1-1 nemzetközi folyóirat és konferencia előadás mellett 2 PhD disszertációval is emelik. Összességében elmondhatjuk, hogy a MIK-re vonatkozó visszajelzésekre reagálva, illetve elébe menve a folyamatoknak, a 2. részprogramban elindítottuk az önállóan is jelentős sikereket elérő részfeladatok integrációját egy-egy meghatározott célterület felé. Bár az integrációs folyamatnak még csak az elején járunk, hiszünk benne, hogy ezen integrált tevékenységek a 3. projektévben átütő eredményekkel szolgálhatnak. 12

15 2.1. sz. integrált projekt: Intelligens munkahely Dr. Vida Rolland integrált projektvezetõ Éves jelentés 2007 Célok A második projektév elején, a résztvevő négy projekt még egyéni, de azért témában egymáshoz közel álló célokat nevezett meg. A Szenzor és mobil hálózatok integrációja, különös tekintettel az "Intelligens otthon" tipusú alkalmazásokra c. alprojekt egyrészről a vezeték nélküli szenzorhálózatok (wireless sensor network, WSN) energiafogyasztásának csökkentését célozta meg, egy vagy több bázisállomás optimális elhelyezése és adaptív mozgatása útján. Cél volt az elképzelés megvalósíthatóságának bemutatása is, egy konkrét hardver és szoftver demo segítségével. Mindemellett a távlati célként eredetileg kitűzött "intelligens otthon" alkalmazás egyik legfontosabb építőkövének, a szenzorok és a bázisállomás távoli, SMS-en keresztüli lekérdezésének és vezérlésének megvalósítása is feladatként szerepelt. A Vezetéknélküli szenzorhálózatok optimalizálása különös tekintettel a szociális és egészségügyi alkalmazásokra c. alprojekt szintén célul tűzte ki a WSN-ek optimalizálását, új, energiatakarékos hálózati kommunikációs protokollok tervezése és fejlesztése által, az útvonalválasztás és forgalmi terhelés megosztás szempontjából. Ezenfelül cél volt algoritmusok kidolgozása az érzékelő elemek helyzetének meghatározására statikus és dinamikus hálózatban, valamint a rádiós terjedési viszonyok vizsgálata testen belül elhelyezet szenzorok (BSN - Body Sensor Networks) esetén. Mindemellett a projekt célként tűzte ki egy Vezetéknélküli Szenzoriális Egészségügyi és Környezeti Monitorrendszer (VSEKM) kifejlesztését is, mely képes legyen távérzékelésre, valamint krízis detekcióra szenzoriális adatgyűjtéssel, jelfeldolgozással, adatfúzióval és döntési algoritmusokkal, hálózati kapcsolódással. A Valósidejű multimédia információ átvitel c. alprojekt eredeti célkitűzései között említhetjük a Carin VoIP rögzítő rendszerhez készült tesztelő alkalmazás továbbfejlesztését, illetve egy peer-to-peer alapú médiaaszétosztó hálózat tervezését, a T-Com PKI-vel közösen. Az év elején deklarált célok között ugyan nem szerepelt, de később szükségesnek láttuk a multimédia tartalmak szétosztásához egy a Host Identity Protocol-t (HIP) használó multicast rendszer kidolgozását is elején megfogalmazódott egy olyan igény, miszerint több projektet egy-egy integrált projektbe kellene szervezni, egy közös tematika köré. A mi esetünkben ez az "Intelligens munkahely" kérdésköre volt, ami jól illeszkedett a különböző projektek eredeti célkitűzéseihez, de mindemellett új megvalósítandó célokat is indukált. Az új, integrált projekt keretén belül konkrét alkalmazások és protokollok tervezését és fejlesztését kívánjuk megvalósítani, egy komplex "intelligens munkahely" architektúra részeként. Ezen belül számos, egymástól különböző jellegű probléma megoldásával foglalkozunk majd, integrálva az egybevont részprojektekben található kompetenciákat. Egyes feladatok szenzorokhoz kapcsolódnak majd, mások az alkalmazások biztonsági kérdéseivel foglalkoznak, és lesznek olyan feladatok is, melyek az intelligens munkahelyen bevezethető különböző multimédia alapú szolgáltatások megvalósítását tűzik ki célul. Az intelligens munkahely koncepciója ugyanakkor kiterjeszthető az intelligens élettér irányában, ez esetben az integrált projekt célkitűzései tovább hasznosíthatóak olyan területeken, mint a szanatóriumok és gyógyszállók, vagy a szociális és idős otthonok monitorrendszere. Az 1. ábra egy példát ábrázol egy megvalósítandó intelligens munkahelyi tárgyalóteremről. Vezetéknélküli szenzorok találhatók az ajtókon, ablakokon azok állapotának figyelésére, szenzorok érzékelik a fényviszonyokat is, ennek függvényében állítva a világítást, a vetítőt szintén vezeték nélkül lehet elérni, a kivetített képet lehet váltogatni a különböző laptopok, de PDA-k vagy telefonok között is, valamint rádiós kamerák érzékelik az éppen beszélő felhasználót, és az őt legjobb szögből vevő kamerának a képét továbbítják egy esetleges távoli videokonferenciázó felhasználó felé. Mivel az integrált projektek csak tavaszán kerültek napirendre, egy ilyen tárgyalóterem komplex hardver és szoftver elemeinek megvalósítása nem szerepelt a második projektév céljai között. Célunk volt viszont elkezdeni a munkát a piacon megtalálható és továbbfejleszthető hardver és szoftver termékek feltérképezésével, illetve néhány egyszerűbb alkalmazás kidolgozásával. A Jogosultság-kezelés (DRM) c. alprojekt, mely csak januárjában indult, ennek megfelelően az eredeti tervektől eltérően már az integrált projekt céljait szem előtt tartva, egy mobiltelefonos azonosítással működő beléptető rendszer kidolgozását célozta meg. Motiváció Napjainkban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy a jövő az intelligens környezeté, a mindenütt jelenlévő hálózatoké. A felhasználót körülvevő intelligens eszközök kommunikációja által számos új, értéknövelt szolgáltatás biztosítására nyílik lehetőség. Ebbe a trendbe illeszkedik be az "intelligens munkahely" elképzelésünk is. A környezeti paraméterek és a dolgozók fizikai állapotának folyamatos monitorozása, mely többek között a manapság egyre fontosabb egészségtudatos magatartást is segíti, egy WSN segítségével történik. Ezzel párhuzamosan egyre több és jobb minőségű, a felhasználók igényeihez, illetve a kommunikációs eszközök és hálózati technológiák képességeihez szabott 1. ábra: Intelligens tárgyalóterem 2. ábra. A mozgó bázisállomás, a szenzorok, illetve az SMS átjáróhoz tartozó GUI 13

16 multimédia szolgáltatásra van igény, figyelmet fordítva a jogosultságok és a biztonsági szempontok kezelésére is. Ezen alkalmazások, szolgáltatások viszont számos kutatási illetve fejlesztési kihívást takarnak. A monitorozásra használt WSN esetén például a mérnöki kihívást olyan kommunikációs protokollok fejlesztése és optimalizálása jelenti, amelyek az érzékelők normál működése mellett biztosítják a minimális energiafogyasztást, maximalizálva a hálózat élettartamát. A multimédia tartalmak átvitelénél pedig az egyik legproblematikusabb pont a forrás illetve vevő állomások, mobilitásnak vagy a többszörös címzésnek köszönhető címváltása. Mivel ezen tartalmak továbbítása nagyon erőforrás-igényes, célszerű multicast megoldást használni. A multicast fák karbantartása viszont nagyon problematikus az IP címüket változtató résztvevők esetén. Eredmények A második projektév során egyrészről számottevő eredményeket értünk el a WSN-ek 3. ábra: A VSEKM rendszer egységei energiafogyasztásának csökkentésében, a bázisállomás(ok) optimális elhelyezésével és adaptív mozgatásával (Szenzor és mobil hálózatok integrációja, különös tekintettel az "Intelligens otthon" tipusú alkalmazásokra c. alprojekt). Ezen eredményeket számos nemzetközi folyóiratban és konferenciakiadványban publikáltuk, az elképzelés megvalósíthatóságát pedig egy konkrét hardver és szoftver demo kidolgozásával bizonyítottuk. Összeállítottunk egy SMS átjárót is, melynek segítségével a felhasználó távolról lekérdezheti vagy irányíthatja a szenzorokat vagy a bázisállomást. A demo-kat nagy sikerrel mutattuk be számos fórumon (Infománia RTLKlub, MobilShow 2006, Educatio 2006). A megvizsgált hálózati-, csatorna- és terjedési modellek alapján újszerű útvonal keresési algoritmusokat fejlesztettünk ki (Vezetéknélküli szenzorhálózatok optimalizálása különös tekintettel a szociális és egészségügyi alkalmazásokra c. alprojekt), amelyeket összehasonlító teljesítőképesség analízis után implementáltunk a saját WSN hálózatunkon. A WSN telepítéséhez szükséges a környezet hullámterjedési tulajdonságainak ismerete, ezért kifejlesztettünk egy mérési összeállítást, amely a mote-ok által mért RSSI (Received Signal Strength Indicator) értékeken alapul. A mérési eredmények alapján hullámterjedési térképet készítettünk a PPKE-ITK épületének épületen belüli terjedési viszonyairól. Mindemellett, a 24 szenzorból álló teszthálózatunkon (Xbow MOTE-KIT5040) implementáltuk a célkitűzéseknél már említett VSEKM monitorrendszert, amit márciusában a MIK Workshopon demonstráció keretében be is mutattunk. Elkezdtük egy mobiltelefonos beléptetőrendszer kidolgozását is (Jogosultság-kezelés (DRM) c. alprojekt ). Egy intelligens munkahelytől elvárható ugyanis, hogy kulcsok helyett egy biztonságosabb és könnyebben kezelhető és adminisztrálható módszer nyissa az ajtót. A hagyományos "proximity" kártyás beléptetés helyett, a mi megoldásunkban a hitelesítő eszköz egy mobiltelefon. Mivel a telefonszám egyedi, így alkalmas arra, hogy azonosítsuk a felhasználót. A beléptetés történhet úgy, hogy a felhasználó SMS-t küld a beléptető rendszernek, de a rendszer felhívása is elegendő lehet a belépési szándék érzékeléséhez. Mi egy olyan mikrokontrollert készítettünk, amely képes a telefonból SMS-t kiolvasni, illetve látja a hívók listáját. A mikrokontroller soros porton keresztül kommunikál a telefonnal. A megvalósítás során egy áramkört építettünk, melyben egy Microchip PIC 18F452 típusú mikrovezérlő lett beépítve. Ezen kívül egy MAX232 IC gondoskodik a telefonnal történő soros vonali kapcsolatról. Emellett még egy relé szükséges, amely a későbbiekben majd az ajtó zárjának áramkörét vezérli. A mikrokontroller rendszeresen lekérdezi a telefont és ha SMS-t vagy hívást észlel, akkor a telefonszám függvényében reagál az eseményre. Mindemellett foglalkoztunk a Carin VoIP rögzítő rendszer továbbfejlesztésével is (Valósidejű multimédia információ átvitel c. alprojekt ). Ez jelentette a rendszer felkészítését videó forgalmak kezelésére, a különböző hang formátumok támogatásának beépítését, illetve a kezelhető híváskapacitás növelését is. Kidolgoztuk ezenfelül a HIP protokollra épülő multicast szolgáltatási modell elemeit, eredményeinket pedig sikeresen publikáltuk nemzetközi fórumokon. Kapcsolatok és együttműködés A 2.1. integrált projektben résztvevő partnerek együttműködésén kívül a projektév folyamán számos már projektben dolgozó munkatárssal is konzultáltunk, együttműködtünk (ELTE OP sz. integrált projekt, MTA- SZTAKI sz. integrált projekt). Mindemellett a szenzorokkal kapcsolatos munkánkban szorosan együttműködtünk a BZAKA-IKTI kutatóival, a P2P alapú médiaelosztó hálózat tervezését a T-Com PKI-val közösen végeztük, az "intelligens munkahely" projekttervét pedig az Ericssonnal közösen dolgoztuk ki. 14

17 Éves jelentés sz. integrált projekt: Mobil rendszerek algoritmikus és optimalizációs kérdései Dr. Frank András integrált projektvezetõ Motiváció és célkitűzés A mobil kommunikációs rendszerek teljesítőképességének, komplexitásának növekedése, e rendszerek szolgáltatási körének bővülése természetes módon együtt jár a tervezési, méretezési illetve a konfigurációs és működtetési feladatok bonyolultabbá válásával. E problémák hatékony megoldása egyre nehezebben képzelhető el automatizálás, számítógépes optimalizációt alkalmazó rendszerek nélkül, ezek kifejlesztéséhez pedig elengedhetetlen az optimalizálás elméletének mély és naprakész ismerete. Gyakran a mobil hálózatok alapvető strukturális kérdései gráfokon megfogalmazható - és gyakran meglehetősen nehéz - kérdésekre vezet, ezeknek megválaszolása nagyban segítheti a hatékonyan működő mobil technológiák kidolgozását. Az ELTE Operációkutatási Tanszénszéke nemzetközileg elismert magas szintű kutatási tapasztalattal rendelkezik gráfok strukturális struktúra vizsgálata, hálózati folyamok és egyéb kombinatorikus optimalizációs feladatok területén. A tanszéken folyamatosan fejlesztünk egy programkönyvtárat, ami hálózatokkal és gráfokkal kapcsolatos adatstruktúrák és algoritmusok kényelmes és hatékony fejlesztését segíti. A projekt célja az e területeken elért eredmények és felhalmozott tudás alkalmazása a mobil kommunikáció területén felmerülő gyakorlati problémák megoldására. Az új generációs mobil technológiáknál a biztonság, és az adatvédelem kérdései egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Az ELTE-n meglévő erős kódoláselméleti és kriptográfiai tudásbázisunkra építve végzünk-e területen is kutatási és prototípusfejlesztési tevékenységet. A következőkben témakörök szerint csoportosítva foglaljuk össze a második projektévben végzett tevékenységeinket. SecMS: megbízható SMS architektúra Ezen aktivitás célja a rövid szöveges üzenetek (SMS) megbízható, autentikus és konfidenciális továbbításának lehetővé tétele. Ennek egyre növekvő gyakorlati jelentősége van, hiszen már most terjedőben vannak SMS-alapú elektronikus kereskedelmi és banki megoldások, miközben a GSM szabvány szerinti SMS nem nyújt kellő biztonsági garanciákat. Márpedig ez a kereskedelemi és banki szolgáltatásokhoz alapvető fontosságú. A SecMS kidolgozásával a célunk egy olyan kriptográfiailag biztonságos rendszer létrehozása, melytől megkívánjuk, hogy képes legyen mobil-mobil, mobil-számítógép, illetve számítógép-mobil irányú kommunikációra. A lényegi különbség az eddig elkészített üzenetküldő rendszerek és a SecMS között, hogy a SecMS esetében előre meghatároztuk a - a feltételezett felhasználási területnek megfelelő - biztonsági követelményeket, amiket a rendszer algoritmusainak kidolgozása során modern kriptográfiai eszközök felhasználásával elégítünk ki. A fő kihívások itt a mobiltelefonok korlátozott számítási kapacitásának és a magas biztonsági követelményeknek az összeegyeztetése, a kulcskezelés intuitív ám biztonságos megoldása, a már létező infrastruktúrához való minél jobb idomulás, valamint a mobil környezet speciális fenyegetéseinek kezelése. A rendszer megvalósítása során ebben a projektévben először kidolgoztunk egy fenyegetésmodellt, mely a leendő rendszer elleni támadásokat, annak gyenge pontjait, lehetséges támadási felületeit térképezte fel. Ebből kiindulva határoztunk egy biztonsági követelményrendszert, melyet a rendszernek teljesítenie kell. Ezek az alábbiak: Integritás: az üzenetek fogadásakor a címzett biztos lehet benne, hogy az üzenetet változatlan formában kapja meg Hitelesség: a címzett biztos lehet a feladóban Konfidencialitás: az üzeneteket csak a címzett és a feladó tudja elolvasni (megfejteni) A visszaigazolások megbízhatósága: visszaigazolás esetén a feladó biztos lehet benne, hogy a címzett valóban megkapta az üzenet Ezután kidolgoztuk a rendszer alapját szolgáltató biztonságos kommunikációs protokollokat, melyek teljesítik a fenti követelményrendszert. Több típusú üzenetet feltételezve az alábbi protokollokat dolgoztuk ki és implementáltuk: kulcs fel-, illetve letöltés egy-, vagy több üzenet feltöltése több üzenet együttes letöltése üzenetküldés egyszerre több címzettnek Elkészítettünk egy kliens-implementációt (1. ábra) is, ami egyaránt futtatható Java alkalmazásként és böngészőbe ágyazódó Java Appletként. Ez a tesztalkalmazás jelenleg a következő funkciókkal rendelkezik: A szerver nyilvános kulcsának letöltése: a program a bejelentkezés vagy regisztráció elején - tehát a rendszer minden egyes indításakor - automatikusan letölti és feldolgozza a szerver nyilvános kulcsát, ami szükséges a további kommunikációhoz. Regisztráció: amennyiben új felhasználó kívánja igénybe venni a rendszert, szüksége van egy (bizonyos szabályoknak megfelelő) titkos-nyilvános kulcspárra, a regisztráció folyamata ezen kulcspár nyilvános részének feltöltése a szerverre. Bejelentkezés: itt figyelmeztetést kapunk hibás felhasználónév-jelszó pár megadása esetén. Üzenetek listázása és olvasása: a kliensprogram belépéskor letölti a szerverről az összes, a postafiókjában lévő üzenetet és ezeket a felhasználónak listában megjeleníti, amely listában a feladóra vagy a dátumra kattintva láthatóvá válik a megfejtett üzenet. Új üzenet írása: tetszőleges felhasználónak, akitől már kaptunk üzenetet vagy akinek tudjuk a kulcsazonosítóját, írhatunk új levelet. Nyomkövetés - kulcsok kezelése: lehetőség van az összes kezelt partnerkulcs listázására, illetve új kulcsok letöltésére, a nyilvános kulcslenyomatuk alapján. QoS és erőforrás-menedzsment mobil hozzáférési hálózatokban A Magyar Telekom PKI TCOM leányvállalatával való együttműködés célja a TCOM által üzemeltetett gerinchálózat pontos forgalmi viszonyainak feltérképezése a hálózaton végzett mérések alapján. A forgalmi mátrix közvetlen meghatározására a valós hálózatokban általában nincs mód, mivel ez túl sok mérést igényelne. Mindazonáltal a hálózat üzemeltetői folytonosan monitoroznak bizonyos mennyiségeket (például a linkek terhelését), amiből becslést lehet adni a forgalmi mátrixra. Erre kezdtünk el kidolgozni módszereket a TCOM szakembereivel együttműködésben. E projektévben ennek az együttműködésnek a keretében először áttekintettük az irodalomban fellelhető megoldási módszereket. Az irodalomban megismert módszerek közül a tomogravitációs módszer különböző javított variánsait implementáltuk C++ 1. ábra: SecMS teszt-alkalmazás nyelven, felhasználva a LEMON programcsomag ( cs.elte.hu) és különböző lineáris programozási megoldó szoftverek (úgymint GLPK és CPLEX) szolgáltatásait. A kidolgozott módszereket TCOM hálózatának egy egyszerűsített modelljén teszteltük. E tesztelés során szerzett tapasztalatok alapján további szűkítő feltételek és finomabb mérési technikák felhasználásával javítottunk a forgalmi becslés megbízhatóságán. E témakör egy másik aktivitásaként kidolgoztunk egy "randomizált költségfüggvény approximáción" alapuló eljárást bonyolult (a forgalomtól nem lineárisan függő) költségfüggvénnyel leírható hálózattervezési feladat megoldására. Az eljárás bemutatása meghívott előadásként szerepel az ICTON 2007 konferencia programjában. 15

18 Szenzor és mobil hálózatok integrációja E témakörben szenzorhálózatok különféle kombinatorikus problémáit vizsgáljuk. A szenzorhálózatok úgynevezett lokalizációs feladatával kapcsolatban vizsgáltuk azt a változatot, amelyben egy mozgó egység is rendelkezésre áll, amely menet közben bizonyos szenzoroktól való távolságát jelenteni tudja, így segítve az összes szenzor lokalizációját. Vizsgáltuk azt a kérdést, hogyan lehet úgy meghatározni a szenzorok hatósugarát, hogy a kapott hálózat kellően összefüggő legyen, ugyanakkor a csomópontok energiafelhasználása minimális. Szintén a szenzorhálózatok energiafelhasználásának csökkentését szolgálják a csomópontok aktív periódusait összehangoló - úgynevezett alvásütemezési - eljárások. E problémakör két verzióját is vizsgáltuk: az egyikben a szenzorok csak az időegységek bizonyos százalékában vannak ébren, ezzel energiát megtakarítva, és a cél az alvásukat úgy ütemezni, hogy az üzenetek maximális késése minél kisebb legyen. A másik esetben az összeköttetések csak bizonyos időszakokban aktívak - itt az élek alvásidejét kell optimálisan ütemezni. E témakörben egy szakdolgozat, egy tudományos folyóirat publikáció és egy tudományos jelentés készült, a témakörrel kapcsolatos eredményekből pedig Jordán Tibor kurzust tartott az ELTE-n sz. integrált projekt: Heterogén vezetékes és mobil rendszerek integrálása Szabó Sándor integrált projektvezetõ Célok és motiváció: A felhasználók és a hálózati szolgáltatók egyre többféle vezetékes és vezetéknélküli hozzáférési technológia közül választhatnak. A hálózatok és szolgáltatások konvergenciája a mindennapi életünkben is megfigyelhető: mobiltelefon használható Internetelérésre, az Internet segítségével lehet telefonálni és televízióműsort nézni. A különböző alkalmazások, szolgáltatások eltérő igényeket támasztanak a hálózatokkal szemben. A projekt fő célja a heterogén hálózati környezet jelentette biztonsági, kapcsolatminőségi és mobilitási problémák vizsgálata az IMS (IP Multimedia Subsystem), mint közös szolgáltatási platform alkalmazásával. A különböző vezeték nélküli hozzáférési technológiák elterjedésével egyre nagyobb az igény ezen hozzáférési lehetőségek közötti átjárhatóság illetve a vezetékes kapcsolatra történő átlépés zökkenőmentes megvalósítása iránt. Az új fejlesztésű eszközök többsége már nemcsak egy hálózattal képes kommunikálni, hanem többféle hozzáférési technológiához szükséges hardverrel és szoftverrel rendelkezik. Célunk egy mvpn (Mobile VPN) megoldás kidolgozása heterogén vezeték nélküli környezetre, ahol gyakran szükséges - és érdemes - hálózatot váltani. A megoldás legfőbb előnye az önműködő hálózatválasztás, mobil környezetre optimalizált működés, valamint, hogy a mobilitás támogatáshoz nem szükséges semmilyen közbülső hálózati eszközön módosítani. Az mvpn technológia alkalmazásával biztonságos és hatékony privát hálózati elérést nyújtható teljes mobilitás támogatással. A felhasználók és az eszközök mobilitása általában a hozzáférési hálózatok, a hálózati szolgáltatók, és/vagy a vezeték nélküli kommunikációs technológiák dinamikus váltásának igényét vonja maga után. Ezen váltások természetesen a biztonsági környezet váltását is jelentik. A biztonsági környezet váltásából származó nem kívánt hatások (pl. késleltetés, kapcsolat megszakadása, stb). minimalizálása fontos tervezési követelmény. A projekt keretein belül ezt a kérdéskört WiFi környezetben vizsgáltuk. Célunk olyan új felhasználóhitelesítési protokollok tervezése, implementálása és tesztelése volt, melyek meggyorsítják a horizontális handover folyamatot WiFi hálózatokban. Az MBMS (Multimedia Broadcast Multicast Service) a modern mobil telekommunikáció több gazdasági, és technológiai problémájának megoldására is hivatott. Az MBMS bevezetésének gazdasági célja a mobil tartalomszolgáltatás kibővítése, új szolgáltatások bevezetése (mobil TV, mobil hírszolgáltatás stb.). Azonban ezeknek a céloknak a megvalósításához költséghatékonysági szempontokból adódóan, a már meglévő hálózatokba könnyen integrálható kiegészítést kell alkalmazni; feladatunk kidolgozni egy olyan új kiegészítést, ami képes QoS biztosítására MBMS számára. A számlázás, és számlázórendszerek szempontjából nézve elsősorban nem az UMTS hálózat megnövekedett sebessége, és az elérhető új média térhódítása jelenti a kihívást. A nehézségeket elsősorban a külső felek megjelenése, a kapható díjcsomagok komplexitása, valamint a valós-idejűségi követelmény jelenti. A díjcsomagok komplexitása nehezíti a szolgáltatásokhoz tartozó percdíjak algoritmikus, és a felhasználók számára értelmezhető leírását is. A projekt célkitűzése egy olyan, az új évezred technológiai változásait követni képes számlázórendszer kidolgozása, amely széleskörű paraméterezhetőségének köszönhetően flexibilis megoldást nyújthat a telekommunikációs, vagy internetes szolgáltatást nyújtó kis és középvállalkozásoknak, hiszen a széleskörű paraméterezhetőség miatt a rendszer fejlesztési költsége alacsonyan tartható. A rendszer támogatni fogja mind az online, mind az offline számlázást, és a felhasznált XML technológiának köszönhetően pedig szinte tetszőleges információt tárolhatunk, vagy állíthatunk elő vele.

19 Éves jelentés 2007 Teljesítés és eredmények: Elvégeztük a jelenleg használatos WiFi hitelesítési mechanizmusok által okozott késleltetések mérését, terveztünk két új protokollt, melyek a késleltetéseket csökkentik, implementáltuk a protokollokat, és laboratóriumi körülmények között teszteltük azok működését. A mérések legfontosabb eredménye az volt, hogy a késleltetés erősen függ a - távoli - RADIUS szerver elérhetőségétől és leterheltségétől. A hitelesítési folyamat gyorsítás legfontosabb iránya tehát a RADIUS szervertől való függés kiiktatása: melyre két megoldást is kidolgoztunk: egy az EAP-SIM-hez hasonlóan működő protokollt és egy logikai jegyeket használó optimista protokollt. Megvizsgáltuk, hogy a folyamatos azonosító váltás mint a nyomonkövethetőséget nehezítő mechanizmus mennyire hatékony gépjármű kommunikációs környezetben, a felállított modell alapján szimulációs környezetben behatóan vizsgáltuk a modell tulajdonságait. A szimmetrikus kulcsú, azonosító-rejtő partnerhitelesítési protokollok jelentősége elsősorban RFID környezetben mutatkozik; terveztünk egy új 1. ábra: Az mvpn vezérlőprogram kezelői felülete 4. ábra: A CRM rendszer egyik felülete 2.: IP multicast használata a PDG és a WLAN UE között MBMS multicast szolgáltatás esetén 3. ábra: Multicast szolgáltatás, és a minőségbiztosítási lépések lefolyása szimmetrikus kulcsú azonosító-rejtő hitelesítő protokollt, mely minden eddig ismert ilyen jellegű protokollnál hatékonyabb, mind az elért anonimitási szint, mind pedig a szükséges overhead tekintetében. Implementáltuk a Vertical Handover (hozzáférési technológiák közötti váltás) megvalósítására alkalmas protokollunkat, melynek fő újdonságai az általunk kifejlesztett hatékony tunneling technika, az igényekhez alkalmazkodó csomagirányítással ellátott protokoll stack, valamint az önműködő működési mód támogatása. Az említett technológiára támaszkodva megvalósítottuk és demonstráltuk az optimális, folyamatos távoli privát hálózati hozzáférést, a hozzáférési technológiák közötti megszakadás mentes váltással. A Windows operációs rendszeren futó kliens oldali rész fontos eleme - a hálózati forgalmat módosító NDIS driver mellett - a vezérlésért felelős alkalmazás. A vezérlőprogram feladata a hálózatváltás folyamatát önműködően irányítani, és a döntési logika alapján kiválasztani az mindenkor megfelelő hálózatot. A hálózatok megfelelő összehangolásával a frekventált helyeken a szolgáltató WLAN hot-spotjai tehermentesítetik az UMTS hálózatát. A létrehozott rendszerben az UMTS hálózatok QoS osztályait leképeztük a WLAN hálózatokra, hogy a különböző típusú real-time forgalom számára minőségi garanciát tudjon nyújtani a hálózat. A rendszer kialakításához megvizsgáltuk a WME és e technológiák adta lehetőségeket, az UMTS és WiFi hálózatok összekapcsolásakor egyes multimédia folyamok QoS osztályainak megfeleltetését, és a Magyar Telekommal közösen sikeres demonstrációt tartottunk márciusában a MIK Workshopon, melynek során multimédia folyamok (videostream) WiFi hotspot-okon történő kiemelt szintű szolgáltatással történő átvitelét mutattuk be. Fontos kiemelni, hogy megoldás nem igényel különleges hardver elemeket, a kereskedelemben kapható routert egészítettük ki WME (Wireless Multimedia Extensions) támogatással, mely fontos eleme a vezeték nélküli átvitelek priorizálásához. A felhasználói végkészülék forgalmának jelölésére és priorizálására kifejlesztettük a QoS meghajtó programunk PDA eszközökön futó verzióját, mely lehetővé teszi "prémium" szolgáltatások nyújtását mobil eszközök számára. Az elkészült fejlesztések alkalmazhatóságát valósághű környezetben demonstráltuk, ahol a Skype program számára a hálózat terheltségétől függetlenül kiemelkedő hangminőséget biztosítottunk. Az MBMS szolgáltatás követelményeinek valamint a különböző UMTS-WLAN együttműködési szintek és megoldások tanulmányozása alapján javaslatot dolgoztunk ki egy, a 3GPP UMTS-WLAN együttműködési architektúrán és a 3GPP MBMS szabványon alapuló keretrendszerre. Az ajánlás az együttműködést biztosító elemek új funkciókkal való ellátása révén (pl. MBMS szolgáltatások aktiválása, MBMS kontextusok kezelése, IP multicast mechanizmus és MBMS jelzések támogatása, hálózatok közötti QoS mapping) alkalmas MBMS szolgáltatások biztosítására az együttműködő rendszer WLAN szegmensében, és elrejti a WLAN hálózat tulajdonságait az MBMS architektúra központi egysége, a BM-SC elől. Az együttműködő rendszer PDG csomópontja lehetőséget nyújt a multicast 17

20 MBMS szolgáltatások adatainak pont-pont vagy multicast elosztófa segítségével történő átvitelére. Kialakítottunk - a Policy Based architektúrára épülően - egy új QoS architektúrát mind broadcast mind multicast szolgáltatás esetére. Az UMTS Policy Based QoS megvalósításában felhasznált elemeket definiáltuk újra, hogy megfeleljenek az üzenetszórás jellegű átvitelből adódó követelményeknek. Bemutattuk az érintett entitásokat, valamint azok kommunikációját, valamint az újradefiniált eljárásokat. A munkánk során a definiált QoS architektúra ellenőrzésére és vizsgálatára létrehoztunk egy OMNeT++ alapú szimulációs keretrendszert, aminek célja a QoS megvalósítás működésének prezentálása, valamint helyességének igazolása. Kialakítottunk egy számlázórendszer fejlesztői környezetet, valamint megterveztük az egyes modulok osztálydiagrammját és implementáltuk a rendszer CRM, Billing, Rater és A/R moduljainak első verzióit. A rater modul képes a bejövő CDR-ek (Charging Data Record) feldolgozására, és a CRM rendszer által generált számlázási logikát tartalmazó XML segítségével az egyes számlázási rekordok árazására és a felhasználó számlájának (accountjának) kezelésére. A Billing modul képes az adatbázisban tárolt (beárazott) hívásadatokból egy egyszerű számla kialakítására, még az A/R modul képes a befizetéseknek megfelelően az ügyfelek számláinak (accountjainak) módosítására, a CRM modul képes új előfizetők definiálására, és az egyes definiált szolgáltatások eladására. A projekt keretében született továbbá több nemzetközi és hazai konferencia publikáció, folyóirat publikációk, diplomamunkák. Több egyetemi hallgató és Ph.D. hallgató dolgozott a témán. Kidolgoztunk egy, a korszerű egyetemi oktatást segítő laboratóriumi gyakorlatot. Az elért gyakorlati eredményeket demonstrációkon mutattuk be, valamint kész alkalmazások is születtek. Kapcsolatok és együttműködés: A projekt során kapcsolatot alakítottunk ki a Pannon GSM rt. számlázási szakértőivel. A TCT Magyarország Kft.-vel korszerű SIP alapú kommunikációs technológiák fejlesztése, az AVAYA Magyarország Kft.-vel SIP berendezések vizsgálata témában működünk együtt. A bemutatott WLAN QoS demonstrációk során a szolgáltatások és készülékek területén a Magyar Telekom PKI.-val működtünk együtt. Hálózatmenedzsment témában a Siemens PSE. Kft. a partnerünk. A mobil alkalmazások és szolgáltatások biztonsága területen ipari kapcsolatot építettünk ki a HEDZ Magyarország Kft-vel. A projekt keretein belül szakértői tevékenységet folytattunk a HEDZ Kft részére, mely olyan konkrét feladatok megoldását is magában foglalta mint egy véletlenszám-generátor tervezése mobil telefonra, off-line one-time password generátor tervezése és analízise mobil telefonra, valamint a HEDZ mobil banki protokolljának biztonsági analízise. 2.4.sz. integrált projekt: Kohéziós infrastruktúrák kidolgozása 3G és B3G rendszerek számára Dr. Tétényi István integrált projektvezetõ Az integrált projekt három területen végez fejlesztéseket, kutatásokat: közvetített elektronikus kereskedelem mobil és Internet szolgáltatói környezetben vállalati intranet szolgáltatások IP PX alapú kiterjesztése mobil rendszerekre a mobil kommunikáció algoritmusainak adaptív és optimalizált tervezése az adattömörítés és az útvonalválasztás területén. A fenti három területet az IMS kapcsolja össze, az első esetben az IMS adatbázisai és belső eljárásai tartalmazzák, illetve hordozzák a bróker számára szükséges felhasználói attribútumokat, illetve az erős azonosításhoz szükséges információt. A második esetben ezek az adatbázisok tartalmazzák azt az információt, amely lehetővé teszi a beszéd és rövid üzenet továbbítást, például oly módon, hogy a mobil telefonon megadott, Internetből ismert, "valaki"@"valahol" formájú címzett alapján a vállalati rendszerben az az IP telefon csöng, ahol a hívott tartózkodik. A harmadik esetben az IMS-hez kapcsolódó adatátviteli rendszer hatékonyabb kihasználásának kutatása a cél. Célok és motiváció AAI infrastruktúra alapú autorizációs bróker létrehozása c. alprojekt Mobil és Internet felhasználói környezetben nagyszámú jogosultsághoz kötött tartalomszolgáltatás jelenik meg, amelyeket igen nagyszámú felhasználó vesz igénybe. Hátrányos a felhasználókat szolgáltatónkként regisztrálni, csupán egy jövőbeni bejelentkezés során szükséges azonosítás (autentikáció) és jogosultság megállapítása céljából. Előnyös, ha a felhasználó egyetlen (néhány) felhasználói azonosítót és biztonságos autentikációs eljárást használva sok szolgáltatóval kerülhet kapcsolatba. A nagyszámú előfizetővel rendelkező mobil szolgáltatók különösen alkalmasak az azonosítás és jogosultság szolgáltató szerep betöltésére. Az alprojekt célja a Föderatív Identity Menedzsment szabványai szerinti azonosítási és felhasználói attribútumokra épülő keretrendszerek felhasználásával, szabványos üzleti kommunikációt megvalósító ecommerce rendszer fejlesztése és a kialakított mintarendszer MIK IMS-hez való illesztése. A mintarendszer a mobil vásárlások újszerű megközelítését reprezentálja, a személyiségi jogi szabályozás szempontjainak, és a kereskedelem vevő és eladó oldali garanciáinak hangsúlyozott figyelembe vételével. 18