TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING MÓDSZERTANI JAVASLAT
|
|
- Szebasztián Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3 TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING MÓDSZERTANI JAVASLAT szerzők: Nagy András Sain Mátyás Sárdi Anna Vaszócsik Vilja
4 IMPRESSZUM SZERKESZTŐK Kulcsár Sándor (vezető szerkesztő) Rab Judit (Példatár) Sárdi Anna (Településértékelés és Monitoring Rendszer) Szemerey Samu (Tudásplatform Metodikai Javaslat) SZERZŐK Tudásplatform Metodikai Javaslat dr. Dobos Klára Kulcsár Sándor Nagy Péter dr. Sik András Szemerey Samu Vasváriné dr. Menyhárt Éva Példatár Rab Judit Riedel Miklós Steiner Balázs Miklós Településértékelés és Monitoring Rendszer Nagy András Sain Mátyás Sárdi Anna Vaszócsik Vilja SZAKMAI TANÁCSADÁS ISKI Infokommunikációs Stratégiai Kutatások Intézete Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS ÉS TÖRDELÉS Lechner Nonprofit Kft. FELELŐS KIADÓ Lechner Nonprofit Kft.
5 TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING MÓDSZERTANI JAVASLAT szerzők: Nagy András Sain Mátyás Sárdi Anna Vaszócsik Vilja
6
7 TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING MÓDSZERTANI JAVASLAT TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A VÁROSOK SZÁMÁRA 2. MIT NEVEZÜNK OKOS VÁROSNAK, OKOS TELEPÜLÉSNEK? 3. A VÁROSÉRTÉKELÉSBE BEVONANDÓ VÁROSOK KÖRE 4. A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 4.1. OKOS KÖRNYEZET ALRENDSZER 4.2. OKOS MOBILITÁS ALRENDSZER 4.3. OKOS KORMÁNYZÁS ALRENDSZER 4.4. OKOS GAZDASÁG ALRENDSZER 4.5. OKOS LAKOSSÁG ALRENDSZER 4.6. JÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, OKOS LAKHATÁS ALRENDSZER 5. A TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ADATIGÉNYE, ADATFORRÁSOK 6. A TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI JAVASLATA 7. TELEPÜLÉS MONITORING RENDSZER FELÉPÍTÉSE MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ISO FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSA, A VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ ÉLETMINŐSÉG MÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ MUTATÓK, ISO
8
9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A városok a növekedés motorjaiként az erőforrásokért kvalifikált népességért, vállalkozásokért, turistákért, befektetésekért stb. folyó globális piaci verseny részesei. A települések versenyképességét léptéküktől függetlenül meghatározza az ott élhető élet minősége. Így az ebben fontos szerepet játszó műszaki, intézményi, társadalmi-gazdasági- és környezeti infrastruktúra és szolgáltatások széleskörű és folyamatos megújításra, fejlesztésre szorulnak. Az okos városok fejlesztésének támogatása ezt mozdítja elő. Az okos város fogalma a nemzetközi szakirodalomból kiindulva leginkább az élhetőbb város kifejezéssel írható körül, amely a legtágabb, holisztikus megközelítésben alkalmazható, és számos aktuális Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszerének jövőképében is szerepel. Jelen dokumentáció, a hazai települések egységes értékelő- és monitoring rendszerének részleteit írja le. Segítségével egyrészt megállapítható az azonos csoportba sorolható (pl. megyei jogú) települések egymáshoz viszonyított fejlettsége, másrészt folyamatosan nyomon követhető és mérhető a fejlődésük, státuszuk változása, emelkedése. Hangsúlyozzuk, hogy a módszertan sem a mutatók, sem a javasolt kiértékelési metódus esetében nem tekinthető befejezettnek, állandónak. Az okos, élhetőbb településsé válás egy folyamat, amelyben kódolva van az állandó változás, nem csak technológiai értelemben. Emiatt a monitoring és településértékelési eljárásainkat is folyamatosan finomhangolni, változtatni kell, az épp aktuális igényeknek megfelelően, de megőrizve az idősoros összehasonlíthatóság, mérhetőség lehetőségét. A településértékelés módszerét első lépésben a megyei jogú városokra javasolt kidolgozni. Alapja a hat alrendszer (okos környezet, mobilitás, gazdaság, kormányzás, lakosság, életminőség) szerint csoportosított mutatórendszer létrehozása, amelyek index értékei rendszeresen (évenként) és minden értékelt településtől beszerezhetők. A javasolt adatok háromféle forrásból származhatnak: statisztikai (TeIR, KSH, OKIR stb.), települések által gyűjtendő, illetve közvélemény kutatásból származó adatok. Az adatbázis jelenleg több, mint 200 mutatót tartalmaz, amelynek 44%-a statisztikai. A településértékelés módszerének kidolgozása folyamatban van, amelyhez az érintett településeknél rendelkezésre álló adatok, információk gyűjtése is szükséges. Ezzel kapcsolatban több város megkeresése megtörtént, azzal a felkéréssel, hogy segítsék a módszertan kidolgozását a rendelkezésre álló, illetve általuk javasolt adatok elküldésével. A javasolt településértékelési módszer: segítségével egy település objektívebb képet kaphat saját állapotáról és összehasonlíthatóvá válik más településekkel. relatív fejlettséget, állapotot mér, nem egy abszolút célértékhez viszonyít; a településeket saját, hasonló településekből álló csoportjukon belül helyezi el; segít az okos város stratégiák kialakításában és végrehajtásában a valós állapotok feltárásával és a település számára leginkább alkalmas mutatók kiválasztásával; egyszerűen elvégezhető, kommunikálható. A települések fejlődésének, státuszuk változásának nyomon követését a monitoring rendszer biztosítja. Ennek megfelelően a településértékelésben javasolt, majd a településekkel egyeztetetten gyűjtendő adatok éves gyakorisággal kerülnek rögzítésre és értékelésre. Ennek első lépése a kiindulási, úgynevezett 0. státusz, amely az aktuális helyzetet méri fel. A települések az éves értékelések során alrendszerenként kapnak információt az erősségeikről és gyengeségeikről, támogatva őket a fejlesztési céljaik meghatározásában. Az adekvát jó gyakorlatokról és pályázati lehetőségekről az értékelési rendszerrel összhangban fejlesztett az Okos Város kézikönyvből informálódhatnak. A fejlesztések hatékonyságának méréséhez a települések által megvalósított okos város projektek hatásainak mérésére is szükség van. Ennek módszertani kidolgozása az OP-k hatásindikátorai, illetve később megállapítandó kulcsindikátorok segítségével történik. 1. GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A VÁROSOK SZÁMÁRA A Föld egészét tekintve napjainkban az urbánus népesség aránya meghaladja az 50%-ot, miközben a GDP 80%-át termelik, az energia 70%-át fogyasztják városok. Az egyes kontinensek, országok között azonban jelentős különbségek vannak: az Egyesült Államok népességének 66,4%-a városlakó, míg Európa esetében ez az arány 73%. 9
10 Népsűrűség (fő/km 2 ) Forrás: Innovation of Europe s Cities, Bloomberg 2015 Magyarország városodási folyamata a rendszerváltozást követően gyorsult fel, amely nem járt együtt a városiasodással. Jelenleg hazánkban a városok száma 328, és a népesség 17,4%-a Budapesten, 52,1%-a a többi városban él. Napjaink globális folyamatai az alkalmazkodás magasabb szintjét várják el a térségektől¹. A globális kihívások mellett megnövekedett az erőforrásokért és a piacokért folyó verseny jelentősége, amelyek a nemzethatároktól függetlenül a városok, települések között is zajlanak, és a magas státuszú, kvalifikált népesség, a vállalkozások, turisták megszerzéséért folyik a küzdelem. Az IKT fejlődés területi hatása kétélű. Egyfelől lehetőséget teremt a távmunkára (a periférikus, munkahelyhiányos térségekben), és átformálhatja a településhálózatot. Másrészt a nagy hozzáadott értéket teremtő ágazatok, a tudásgazdaság a központokban koncentrálódnak, ahol a képzett munkaerő és az informatikai infrastruktúra felülreprezentált. Azonban az új technológiák először mindig a nagyvárosokban jelentkeznek, csak akkor jutnak el a vidéki településekbe, amikor már újabb innovációk jelennek meg, ezért a pólusok mindig versenyelőnyben lesznek. Másrészt a szuburbanizáció káros hatásai miatt (szegregáció, területhasználati konfliktusok, zsúfoltság, közlekedés, hulladék-elhelyezés stb.) folyamatos fejlesztési kényszer van. A multikultúrával szemben a vidék specializált keres- ¹ Dinamikus településrendszer, Külső trendek 2005, VÁTI 10
11 letet elégít ki, egyedi kínálattal. A városok tehát a növekedés motorjai, és ez megköveteli a műszaki-, intézményi-, társadalmi- gazdasági- és környezeti infrastruktúra széleskörű és folyamatos fejlesztését. Ezek mindegyike fontos szerepet tölt be a városi életminőség javításában, valamint a beruházások vonzásában, folyamatos mozgásban tartva a növekedési és fejlődési ciklusokat. Az okos városok létrehozása, fejlesztésük támogatása fontos lépés ebbe az irányba. 2. MIT NEVEZÜNK OKOS VÁROSNAK, OKOS TELEPÜLÉSNEK? Nincs általánosan elfogadott definíciója az Okos Városnak / Smart Citynek. Meghatározása országonként és városonként illetve településnagyságonként is eltérő lehet. Az Okos Város Kézikönyv alapján: Ebben a keretben a technológiai és az intelligens szolgáltatási megoldások komplexebb, életminőségről, hatékonyságról, ökológiai és gazdasági fenntarthatóságról szóló célok eszközei, amelyek más eszközökkel együtt alkalmazva tudnak sikeresen működni: 1. A szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása 2. Az energia és más erőforrások takarékosabb felhasználása 3. Az állampolgárok bevonása és az életminőség javítása Az okos város olyan település, ahol megvalósul a fizikai, digitális és humán rendszerek hatékony integrációja az épített környezetben, hogy fenntartható, prosperáló és inkluzív jövőt biztosítson lakóinak. Az első Smart City kutatások óta eltelt időszakban a városértékelések terén az alkotóelemeknek és az azok által képzett alrendszereknek sokféle variációja született meg, mégis döntően hat főcsoport alakult ki (ahol több is van, ott e csoportokat/alrendszereket bontották tovább): Okos mobilitás Okos környezet Okos emberek Okos életkörülmények, életminőség Okos kormányzás Okos, fenntartható gazdaság Az Élhető város távlati igénye számos aktuális Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszerében akár jövőképként, vagy a célrendszer valamely részeként, de szerepel. Ennek részeként a célok általában három pillérre támaszkodnak: gazdaság környezet társadalom, valamint az ezekhez rendelhető infrastruktúra, és az okos város esetében ezekhez társul még az intézményrendszer / kormányzás. Az Okos Város rangjának eléréséhez cél a városok alap-infrastruktúrákkal való ellátása és a lakosság számára megfelelő életminőség, tiszta és fenntartható környezet valamint az összekapcsolt, hatékony rendszert biztosító okos megoldások biztosítása, hiszen egyre több tevékenységet végezhetünk egyre hatékonyabban digitális alkalmazások segítségével. 3. A VÁROSÉRTÉKELÉSBE BEVONANDÓ VÁROSOK KÖRE A magyarországi városhálózat jelentősen különbözik a nyugat-európaitól. Nagy-Budapest már a 20. század elején az ország népességének 18%-át tömörítette; ilyen mértékű népességkoncentráció egyedülálló volt a korabeli Európában². Azóta több decentralizációs politika is megfogalmazódott, pl. a vidéki nagyvárosok (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) 50-es évekbeli iparosításával, azonban az ország a mai napig megőrizte monocentrikus jellegét. Dominanciáját hazánkban a regionális központok nem tudják ellensúlyozni. Hiányoznak a főváros és agglomerációja kivételével a metropolisz térségek. A nagyvárosok, fejlettségüket tekintve szigetszerűen emelkednek ki környezetükből, mint térségük fejlődésének központjai, és a gazdasági technológiai innovációs eredmények terjedéséhez steppingstone -ként szolgálnak ³. ² ³ Gyáni Gábor Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig (Osiris Kiadó, 2003) 53.o. Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció,
12 Az 50 ezer főt meghaladó népességű városok az évi LXV. törvény alapján megyei jogú városi címet kaphattak, 1994-ben ezt a kört kibővítették Salgótarjánnal és Szekszárddal, amelyek lakossága nem érte el ezt a nagyságot. Később további városok is elnyerték ezt a címet, többek között 2006-ban Érd is. Így jelenleg Magyarországon 23 megyei jogú város van, a 18 megyeszékhely mellett Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. Ezeknek a nagyvárosoknak kiemelkedő gazdasági és társadalmi szerepük van, és egyben közigazgatási központok is egy adott térségben. E sajátos státusszal rendelkező nagyvárosok önkormányzatai területükön a megyei önkormányzat feladat- és hatásköreit is gyakorolhatják (mint pl. a magasabb szintű közszolgáltatások)⁴. A megyei jogú városok koncentrálják a lakónépességet és a megyéjükön belül az ország legsűrűbben lakott területei. Erősebb a népesség megtartó képességük, közlekedésük kiemelkedően jó és csomóponti szerepet töltenek be a környező települések közlekedési hálózatában. Jelentős részük autópályán megközelíthető. Elsőként itt települtek le külföldi tőkével rendelkező nagy cégek, ezért e települések nagyszámban képesek vonzani a munkaerőt. Itt él hazánk népességének egyötöde, itt található a munkahelyek nagy része, a működő vállalkozások egynegyede (a külföldi érdekeltségűek 12%-a, tőkéjük 19%-a), a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 23%-a, a lakásállomány egyötöde. A megyékben, az ország vidéki tájain kiemelkedően fontos szerepük van funkcióik sokszínűsége miatt. Az ország Budapest nélkül számított népességének már egynegyedét, működő vállalkozásainak 34%-át (a külföldi érdekeltségűek 30%-át, tőkéjük 42%-át), a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 35%-át és a lakásállomány 25%-át adják. A megyei jogú városok közül a 100 ezer főt meghaladó népességűek (Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged és Székesfehérvár) az EUROSTAT Urban Audit adatbázisában is szerepelnek⁵. ⁴ ⁵ Megyei jogú városok, KSH, 2012 Az európai nagyvárosok gazdasági és társadalmi folyamatait nyomon követő, 323 uniós, továbbá 47 norvég, svájci, török és horvát város 329 mutatóit rögzítő adatbázis. 12
13 A városok kiemelt szerepet játszanak au EU regionális politikájában, ezért a Lipcsei Charta a pénzügyi időszakra integrált szemléletet megtestesítő Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS) kidolgozását szorgalmazta, amit a következő, időszakban az Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS) váltottak fel. Első körben a 23 megyei jogú városra készültek ITS-ek, majd ezt követően a járásközpontokra is január 1-től a járásközpontok száma 174, a kerületi hivataloké 23. A településértékelés módszere első körben a megyei jogú városokra lett kialakítva. A későbbiek során ezt a kört tovább lehet bővíteni a járásközpontokra vonatkozóan, azonban ebben az esetben az alrendszerek tartalmát és az értékelés módszerét át kell dolgozni. Erre azért van szükség, mivel a járásközpontok között fejlettség, megközelíthetőség, alapvető infrastrukturális ellátottság stb. tekintetében rendkívül nagy szórás mutatkozik. Különösen érvényes ez a településrendszer más kategóriáira (pl. a falvakra) is, mivel ott már az alternatív (közmű, energia, önellátás, egyedi megoldások, helyi gazdaság, mobil szolgáltatás stb.) tényezők léphetnek be, mint okos tartalmak. 4. A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A városértékelés alapja a 2. fejezetben leírt 6 alrendszer tartalommal történő kitöltése, a hozzárendelt indikátorokkal és adatbázissal. ALRENDSZER TARTALOM ADATTÍPUS Szállítás, fuvarozás Környezetbarát szállítás, fuvarozás Okos mobilitás Multimodális elérhetőség Műszaki infrastruktúra Közösségi közlekedés Okos kártyák Valósidejű információs rendszer Üzemanyag ellátás Okos környezet Okos épületek Távlatos erőforrás-gazdálkodás Klímabarát város Energetikai tanúsítvánnyal rendelkező épületek Okos háztartások/építmények Energia Üvegházhatású gázok Levegőminőség Hulladékkezelés Vízhasználat Klímatudatos tervezés Népsűrűség Klimatikus adottságok Területhasználat 13
14 Okos lakosság Okos életkörülmények, életminőség Okos kormányzás Okos gazdaság Befogadás, integráció Iskolázottság, képzettség Kreativitás Jólét Biztonság Egészségi állapot Online folyamatok Infrastruktúra Oktatási és kulturális, művelődési létesítmények Egészségügy Közművek, hulladék E-gazdaság, innováció Termelékenység / hatékonyság Helyi és globális összeköttetések Internet előfizetések Civil, lakossági aktivitás Iskolai végzettség Informatikai készségek Online gyakorlati alkalmazások Multikultúra Kreatív foglalkoztatás Közösségi részvétel Lakhatási feltételek Jövedelem színvonal Életminőség Kulturális beruházások Bűnözés Bűnmegelőzés Életkilátások Életmód Egészségtudatosság E-ügyintézés Szélessávú lefedettség Internet penetráció Okos rendszerek integritása Intézményi felszereltség E-szolgáltatások Hozzáférés E-szolgáltatások Szelektív gyűjtés E-szolgáltatások Új start up cégek K+F Foglalkoztatottság Innovációs aktivitás GDP Export Nemzetközi forgalom 4.1 Okos környezet alrendszer Ez az alrendszer tartalmazza az okos épületeket, amely elsősorban az egyéni ingatlanokra és önkormányzati tulajdonú épületekre vonatkozik. Jelenleg 10 energetikai minőség szerinti besorolás van (A+, A-I), amelyek közül az F az átlagos. A városértékelésben elsősorban a tanúsítvánnyal rendelkező épületek aránya (%) határozandó meg, másodsorban a minőségi besorolások megoszlása (%), amely a város épületállományának energetikai státuszára utal. További adalékot jelentenek az okos háztartások, illetve építmények, vagyis az egyedi megújuló energiát termelő berendezéssel rendelkezők és az okos mérőkkel felszereltek. A távlatos erőforrás-gazdálkodás leginkább a megújuló forrásokból származó energia aránya (%), melyre vonatkozóan csak országos adatok vannak. A lakossági (és közületi?) oldalról az energiatudatosság az energia fogyasztások (villamos, gáz, távhő, melegvíz) adataival fejezhető ki, de ide tartoznak a lakossági és önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésével érintett beruházások száma, aránya és ráfordításai. 14
15 További, erőforrás-gazdálkodási szempontból mérési tényezők a szén-dioxid kibocsátás mértéke, a levegőminőség, illetve a hulladéktermelés és a vízhasználat. A klímabarát település fogalma elsősorban a klímastratégia meglétével mérhető, de ide tartozik az okszerű és ésszerű területhasználaton belül a barnamezők hasznosítása, a hőszigetek megléte, a zöldterület-gazdálkodás és a zöldfelületi rendszerek aránya és használati értéke a városon belül, illetve annak kapcsolódása a külterületi zöld folyosókhoz. A nagyobb városokban is jellemzően előfordulnak közösségi kertek, illetve speciális gazdálkodási lehetőségek is, valamint itt kerülnek értékelésre a település klimatikus adottságai is. 4.2 Okos mobilitás alrendszer Ebben az alrendszerben találhatók az árufuvarozás, személyszállítás és ezek műszaki infrastruktúrájának legfontosabb elemei, illetve ezek integráltsága. A környezetbarát fuvarozás / szállítás értékeléséhez tartoznak az átmenő forgalmak ismerete, a fuvarozási módok megoszlása (hány féle móddal rendelkezik a város vasúti, vízi, közúti stb.), illetve vannak adatok a városokban bejelentett áruszállító járművek és személygépkocsik üzemanyag felhasználási típusairól (benzin, gáz, dízel, egyéb). A hivatásforgalmi adatokat jelenleg nem gyűjtik, azonban az önkormányzati kerékpárutak hossza rendelkezésre áll. A multimodális elérhetőségen belül értékelendő a közösségi közlekedés szervezettsége, mégpedig aszerint, hogy van / nincs multimodális központ, illetve hogy hányféle közlekedési módot integrál (vonat elővárosi közlekedés, busz, P+R, kerékpárút, villamos). Ugyancsak fontos itt értékelni a napi ingázók arányát és közlekedési szokásait. A közösségi közlekedési gyakorlatról, annak fajtáiról számos adat áll rendelkezésre. A műszaki infrastrukturális feltételek vizsgálatánál elsősorban annak okosságát szükséges vizsgálni, ilyenek az okos kártya rendszerek bevezetése, a valósidejű információs rendszerek (forgalomkövető jelzőrendszer, közlekedési információs szolgáltatások, utas tájékoztatók, applikációk pl. tranzit) és végül az elektromos töltőállomások elterjedése. 4.3 Okos kormányzás alrendszer A jelenlegi felosztás szerint ez a legnagyobb alrendszer, mivel a közigazgatás és a közszolgáltatások összesítéséből jött létre. Egyik legfontosabb eleme az online folyamatok elterjedtségének mérése, vagyis az e-ügyintézésbe bevont ügytípusok köre, sokfélesége és azok lakossági igénybevétele (pl. ügyfélkapu). Az alrendszer infrastrukturális ellátottságának mérését illetően a szélessávú lefedettség, internet penetráció, a közszolgáltatások szenzor installációjának mértéke (közlekedés, közösségi közlekedési igény, parkolás, levegőminőség, hulladék, víz, közvilágítás stb.), valamint az integrált rendszerek működése és azok biztonsági műveletei, az egy operációs központban összpontosuló információk száma (mentő, katasztrófavédelem, tűzoltók, hibaelhárítás, rendőrség, időjárás, tranzit, levegőminőség stb.) nyújtanak megfelelő információt. Itt feltételesen (később eldöntendő) szó lehet a kormányzás rugalmasságának, nyitottságának mérésére is az Open Data rendszer használatán, a hozzá kapcsolódó alkalmazásokon, illetve a városok bizalmas adatok kezelésére vonatkozó politikák meglétén keresztül. A közszolgáltatások kategóriájában az első értékelendő csoport az oktatás, kultúra, művelődés intézményeinek meglétének, állapotának és felszereltségének, valamint ezen intézmények e-szolgáltatásai fejlettségének mérése. Itt átfogóan értékelendő a típusonkénti iskolai tantermek, az azokra eső osztálylétszámok, könyvtárak, színház, mozi, múzeum és egyéb kulturális létesítmények rendelkezésre állásának, digitális felszereltségük minősítése, illetve az általuk nyújtott e-szolgáltatások (e-napló, e-regisztráció, jegyvásárlás stb.). Fontos e körben az e-learning, illetve az egyéb olyan tanfolyamok kínálata, amelyek a digitális ismeretek oktatását segítik. Második pont az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos értékelések, amelyben a hozzáférés kategorizálása ugyanúgy fontos, mint az e szakterületen meglévő e-szolgáltatások elterjedtsége. Hozzáférés tekintetében vizsgálni kell az ellátás minőségét, illetve annak digitális könnyítését (időpontfoglalás, leletkiadás, adatok integrálása). Ugyan számos közműszolgáltatás digitalizálása nem feltétlenül városi jellemző, mégis léteznek különbségek az e-ügyintézés, számlázás, fizetés stb. tekintetében. Az igény alapú hulladék gyűjtés, elszállításon belül értékelhető információt szolgáltatnak az hulladék-szigetek, veszélyes és általában a szelektív hulladék gyűjtők elterjedtsége és a lomtalanítással kapcsolatos akciók. 4.4 Okos gazdaság alrendszer Egy település gazdasági életét meghatározza az ott letelepedett vállalkozások innovativitása, korszerűsége. Ennek 15
16 szintjét a legjobban az új start up cégek megjelenésével lehetne körülírni, de fontos információ a K+F tevékenység súlya valamint az innovációs aktivitás, amelyet az e-kereskedelem, e-üzleti szolgáltatások elterjedtségével, honlap meglétével stb. lehet mérni. A települések ilyen típusú összehasonlításában jelentős a helyi lakosság vállalkozási aktivitásának értékelése. Foglalkoztatottság terén a korszerűséget és rugalmasságot, az alap információk értékelésén túl leginkább az alternatív formák (pl. részmunkaidő, távmunka) jelenléte igazolja vissza. Fontos, a településhez legjobban kapcsolódó és mérhető szolgáltatás a turizmus piacán jelenik meg. Ez a helyi adottságokra épülő iparág számos módon képes digitális segítséget (turisztikai útvonaltervezés, navigáció, városmarketing, foglalások, programok összeállítása stb.) nyújtani az idelátogató vendégek számára, amiben a desztináció menedzsmenten keresztül a településnek is igen jelentős szerepe van. A termelékenység és hatékonyság kérdését a leginkább a GDP adatok fejezik ki, amely adat megyei szinten áll rendelkezésre a legkisebb bontásban. Korábban készültek egyénileg kistérségi GDP számítások, de ezek nincsenek folyamatosan frissítve, és csak alkalomszerűek. A megyeszékhelyekre olyan értelemben következtetni lehet, hogy az a megye legfejlettebb szigete, azonban a környezet jelentős hatással van egy NUTS3 áltagra. Azonban arra talán utalhat, hogy milyen szerepet képes a megyeszékhely betölteni a környezetének gazdasági életében, illetve, hogy mennyire jó az együttműködése a környező és távolabbi településekkel. A fenti eszmefuttatást folytatva a település helyi és globális összeköttetéseit, beágyazottságát leginkább az ott letelepedett vállalkozások export orientáltságával lehet mérni, illetve fontos jellemző még a nemzetközi forgalom úgy a konferenciák, vásárok gyakoriságán keresztül, vagy a külföldi vendégéjszakák arányát értékelve a különböző szálláshelyeken. 4.5 Okos lakosság alrendszer Semmilyen digitális alkalmazás vagy technikai megoldás nem terjeszthető el a helyi népesség megfelelő abszorpciós és rugalmas alkalmazkodási képessége nélkül. Ebben az alrendszerben ennek feltételei három csoportban kerülnek körvonalazásra, amelyek mindegyike fontos ahhoz, hogy ilyen irányba fejlődjön a település. A befogadás és integráció minőségét a legjobban az egyének okos eszközökkel (telefon) való felszereltségével, valamint az internet előfizetések elterjedtségével lehet mérni. A közösségi együttműködési készség és aktivitás értékeléséhez vizsgálni kell a civil szervezetek helyzetét és működését, érdekérvényesítő erejét, az önkormányzat közösségi részvételen alapuló tevékenységeit, a lakosság választási aktivitását és végül az egyéb közösségi megmozdulásokat, tevékenységeket jelző formákat (pl. városi Facebook profil, felhasználók, fórumok). A közösségi részvétellel megvalósult városi fejlesztések egyrészt a különböző stratégiák megvalósításának valószínűségét emelik, másrészt a beruházások hatékonyságát, mivel az így végrehajtott fejlesztések a tényleges igényeket fejezik ki. A helyi népesség iskolázottsága, képzettsége, nyelvtudása azon kívül, hogy meghatározza a befogadáshoz és integrációhoz való viszonyt, jelentős hatással van a különböző, főleg tudásigényes beruházások letelepedésére. Ezért az iskolai végzettségnek, a digitális készségeknek (informatikai végzettség, OKJ tanfolyam, ügyfélkapu célirányos használata), illetve a tanulási kedvnek (pl. időskori diploma szerzés) egyrészt fontos vonzereje van, másrészt megkönnyíti a különböző alkalmazások és okos megoldások bevezetését és elterjesztését. Egy közösség kreativitásának mérésére szolgáló megközelítések közül a fentiekhez kapcsolódóan látható, hogy abban jelentős szerepe van a multikulturalitással kifejezhető nyitottságnak, amelyet egyrészt a fiatalos korstruktúrával, másrészt más országokban a külföldön született lakosság arányával mérnek. Ugyanilyen mérési mód a városok esetében az ún. Urban Living Lab léte, amely a városi szereplők hálózatos együttműködését hivatott szolgálni. A kreatív foglalkoztatásban való részvétel egyrészt a kreatív iparban történő tevékenységet, másrészt az egyéni szabadalmak, sikerek értékelését jelenti. 4.6 Jó életkörülmények, okos lakhatás alrendszer Ez az alrendszer tartalmazza egyrészt az életminőséget körvonalazó jóléti és biztonsági feltételeket, valamint a népesség egészségi állapotát és egészségtudatosságát. A jóléti feltételek jellemzésénél legfontosabb a lakhatási körülmények értékelése, amely egyrészt a lakásállomány komfortosságát, a szegregáció létét és a kulturális események gyakoriságát jelenti. További életminőséget leíró adatok a helyi munkanélküliség, elvándorlás, szociális segélyezés, személygépkocsi ellátottság és más pl. ingatlanpiaci mutatókkal leírható jellemzők. A közbiztonság kérdésének egyre nagyobb a jelentősége egy település életkörülményeinek meghatározásánál, amelynek mérésében egyrészt a bűnözési statisztikáknak, másrészt az okos bűnmegelőzési megoldásoknak (kamera rendszerek, taxi és hazakísérő appok stb.) van szerepük. 16
17 Az egészségi állapoton belül az életkilátásokat leíró átlagos várható élettartam megyei szintű adat, azonban a megközelítésére más adatokon keresztül is van mód. Az életmód és egészségtudatosság szintjének egyrészt vannak külső feltételei, de amennyiben az igények megjelenéseként tekintünk rájuk úgy a sport klubok, fitnesz centrumok, egészséges élelmiszereket árusító boltok, biopiacok stb. számán és forgalmán keresztül jól jellemezhető a lakossági attitűd. 5. A TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ADATIGÉNYE, ADATFORRÁSOK Az értékelés alapját adó, a későbbiekben feltöltendő adatbázis több, mint 200 mutatót tartalmaz, amelyekből mintegy 130 státuszmutató állítható elő. A státuszmutatók a hat alrendszer értékelésének támpontjait jelentő 50 adattípus alá vannak besorolva. Az adatok egy része rendszeresen gyűjtött és ezáltal könnyen elérhető statisztikai mutató, más részüket a városok helyben gyűjtött adatai teszik ki, illetve további adatgyűjtésből vagy közvélemény-kutatásból származhatnak. Statisztikai adatok. A státuszmutatók kisebbik fele (44%-a) állítható elő statisztikai mutatók alapján. Ezek nagy részét a KSH területi statisztikai adatai teszik ki, de felhasználunk népszámlálási adatokat, illetve a NAV, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatait. Mindezek a TeIR-ből lekérdezhetők. Városok, települések által gyűjtendő adatok. A statisztikai mutatók a települések helyzetének számos aspektusáról csak felszínes képet tudnak adni, különösen egyes, a település okosságában kulcsfontosságú területeken. Ezek mérhetővé tételéhez olyan adatokra van szükség, amelyeket önmaga gyűjt vagy gyűjthet össze. Folyamatban van annak felmérése, hogy az ideális adathalmazból mely indikátorok vannak meg elsősorban városi gyűjtésben, illetve melyek összegyűjtése vállalható fel. Azokat a mutatókat, amelyek összegyűjtése csak különösen nagy ráfordítással volna megoldható, célszerű egyelőre kihagyni az értékelési rendszerből. Közvélemény-kutatásból származó adatok. A mutatók egy részét a város életének különféle aspektusaira vagy célcsoportjaira vonatkozó olyan információk teszik ki, amelyekre nincsenek gyűjtött adatok. Ezek között találjuk például a különféle IKT-eszközök használatára vonatkozóakat is, amelyek a város okosságának megállapításához igen fontosak, illetve az Okos Város, Település koncepcióval kapcsolatos különböző vásárlási, felhasználási szokások. Ezeket különféle felmérések, közvélemény-kutatások formájában lehet begyűjteni. A településértékeléshez szükséges adatok, azok javasolt típusai és forrásai az 1. számú mellékletben találhatók. 6. A TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI JAVASLATA Az értékelés célja, az azonos csoportba sorolható (pl. jelen esetben a megyei jogú) városok egymáshoz (tehát nem egy abszolút elérendő, kritériumcélhoz) viszonyított fejlettségének megállapítása olyan mutatók alapján, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: Okos Város szempontból releváns tématerületet (alrendszer/tartalom) írnak le, gyűjtésük rendszeres, országos statisztikai adatgyűjtés keretében zajlik, vagy minden érintett várostól, később más településtől is beszerezhető, éves gyakoriságú, települési szintű. A vizsgálat lépései, módszerei a következők. 1. A városok sorba állítása az egyes mutatók alapján saját város csoportjukon (pl. megyei jogú városok, járásközpontok) belül. 2. A városok mutatónkénti pontozása. N számú város esetén a városcsoporton belül legkedvezőbb értékkel bíró város n, a következő n-1 pontot kap stb., a legkedvezőtlenebb értékkel bíró 1 pontot kap. (Megyei jogú városok esetén 24-1-ig, ahol 24 a legelső, 1 a legutolsó helyezett pontértéke). Amennyiben az adott mutató esetében a legalsó érték 0, és ez több város esetében is előfordul, akkor valamennyi érintett város 0 pontot kap. 3. A mutatónkénti pontszámok átlagolása az Alrendszeren (pl. Okos mobilitás) belül kialakított Tartalom (pl. Műszaki infrastruktúra) szerint. Ezzel kiküszöbölhető, hogy azok a tartalmak, melyek kapcsán jóval több statisztikai adat áll rendelkezésre, többszörös súllyal jelenjenek meg a végső pontszámban. Egy alrendszeren belül 3-6 Tartalom szerinti átlagpontszám áll így rendelkezésre, ami alapján a városok csoportjukon belül sorba rendezhetők (minél magasabb az átlagpontszám, annál jobb a relatív pozíció). 17
18 4. A Tartalom szerint összevont pontátlagok átlagolása Alrendszerenként. Ezzel Alrendszerenként kialakul a városok csoporton belüli sorrendje, ami alapján megállapítható, mely tématerületek vannak jobb-rosszabb helyzetben saját csoportjukon belül. Összefoglalóan a módszer: segítségével kialakul, és később is frissíthető előállítható a városok sorrendje; relatív fejlettséget mér, nem egy abszolút (de nehezen meghatározható) célértékhez viszonyít; a városokat saját, hasonló városokból álló csoportjukon belül helyezi el; alrendszerenként és alrendszeren belüli tartalmanként külön átlagértéket ad, vizsgálható, mely tényezőknek köszönhetően a relatív kedvező, kedvezőtlen helyzet; mutatónként csak a sorrendet vizsgálja (az eltérések mértékét nem), viszont a szélsőségesen alacsony (azaz 0) értékkel bíró városok egységesen 0 ponttal leírt kategóriába kerülnek (azaz ilyen esetekben mégis megjelenik abszolút fejlettség is); egyszerűen elvégezhető, kommunikálható. 7. TELEPÜLÉS MONITORING RENDSZER FELÉPÍTÉSE A települések fejlődését és a hatékony forrásfelhasználás mérését szolgáló monitoring rendszer az alábbi folyamatok mérését szolgálja: Az EU források hatékony felhasználását / a projektek eredményességét az Irányító Hatóságok feladata A városok fejlődésének mérését, azok státuszának emelkedését a különböző alrendszerekben és összességében az Okos Város, Település központ feladata. Ennek megfelelően a településértékelésben javasolt, majd a városokkal és a továbbiakban a településekkel egyeztetetten gyűjtendő⁶ és közvélemény kutatások során mért adatok éves gyakorisággal kerülnek rögzítésre és értékelésre, alrendszerenként. Ennek első lépése a kiindulási, ú. n. 0. státusz, amely az aktuális helyzetet méri fel. Tekintettel arra, hogy a statisztikai adatok is hozzávetőlegesen 1-2 év csúszással állnak rendelkezésre (2015. év végére elejére érkeznek meg a évi KSH adatok), így a helyzetértékelés némi késéssel értelmezhető. A települések az éves értékelések során alrendszerenként kapnak információt az erősségeikről és gyengeségeikről orientálva őket abban, hogy mely területeken szükséges fejleszteniük, illetve az Okos Város kézikönyvből informálódhatnak az adekvát jó gyakorlatokról és pályázati lehetőségekről. A én kelt, fenntartható közösségek kialakítását célzó, a városi szolgáltatások és az életminőség mérését szolgáló indikátor rendszert nyújtó ISO a települések értékeléséhez és monitorozásához összesen 100 indikátort javasol, amelyek közül 46 úgy nevezett mag indikátor és 54 alátámasztó indikátor. A mag indikátorok felsorolását, illetve hazai környezetre történő adaptálhatóságát a 2. számú melléklet tartalmazza. ⁶ A monitoring rendszert kizárólag a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet pontja alapján a helyi önkormányzatokért felelős Belügyminisztérium bevonásával lehet megvalósítani, mivel a későbbiekben az adatok karbantartása kizárólag az önkormányzatok együttműködésével valósítható meg. Jelentés a Kormány részére az intelligens városi szolgáltatások elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről, Budapest, május 18
19 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: SC TELEPÜLÉSÉRTÉKELÉS ADATFORRÁS 19
20 20
21 21
22 2. számú melléklet: Az ISO Fenntartható közösségek kialakítása, A városi szolgáltatások és az életminőség mérését szolgáló mutatók, ISO 2014 Az ISO a városi szolgáltatások és az életminőség mérésére, értékelésére szolgáló adatok meghatározásához ad definíciókat és nyújt módszertani útmutatót. E Nemzetközi Szabványban felvázolt elvárások minden olyan város, község, illetve helyi önkormányzat számára alkalmazhatók, amelyek vállalják teljesítményük összehasonlítható és ellenőrizhető mérését, méretüktől és földrajzi fekvésüktől függetlenül. Az alábbi táblázatban a szabvány által alrendszerenként javasolt (46 db) Mag Indikátorok (core indicators) kerültek felsorolásra, amelyekhez szükség esetén hazai megfeleltetési javaslat kapcsolódik. 22
23 23
24 FELELŐS KIADÓ Lechner Nonprofit Kft.
25
26
SMART CITY TUDÁSPLATFORM METODIKAI JAVASLAT
1 SMART CITY TUDÁSPLATFORM METODIKAI JAVASLAT szerzők: dr. Dobos Klára Kulcsár Sándor Nagy Péter dr. Sik András Szemerey Samu Vasváriné dr. Menyhárt Éva IMPRESSZUM SZERKESZTŐK Kulcsár Sándor (vezető szerkesztő)
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció
Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenMagyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve
Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe
Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ
RészletesebbenOKOS VÁROS FOGALMA, KONCEPCIÓJA, LEHETSÉGES ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI
OKOS VÁROS FOGALMA, KONCEPCIÓJA, LEHETSÉGES ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA KRTK RKI NYUTO, Győr Kelet-Közép-Európa területi folyamatai 1990-2015 Magyar Regionális
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenOkos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március
Okos Város Fejlesztési Modell Tervezési Útmutató 2016 március Tartalom Az Okos Város Program... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell felépítése... 6 Az Okos Város Fejlesztési
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenA tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenGyőr. A jövő Győrben épül. Intelligens városfejlesztés Győr mint smart city. Fekete Dávid alpolgármester
A jövő ben épül Intelligens városfejlesztés mint smart city Fekete Dávid alpolgármester Megyei Jogú Város Önkormányzata Smart City, mint városfejlesztési modell a Felső-Dunántúl nagyvárosaiban konferencia
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenStatisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)
Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenMÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenSzeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája
Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS
RészletesebbenMiskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia
Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség
RészletesebbenSopron Út a SMART CITY felé
Sopron Út a SMART CITY felé Papné Horváth Barbara Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztály Smart City, mint városfejlesztési modell a Felső-Dunántúl nagyvárosaiban konferencia
RészletesebbenENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója
ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenAlgyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója
Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. JÖVŐKÉP... 3 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 3 1.2. A településfejlesztési elvek
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
RészletesebbenRÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció
RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című
RészletesebbenDEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld
RészletesebbenII. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-Dunántúli Operatív Program
II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-Dunántúli Operatív Program Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztése című pályázati felhívásához Kódszám: DDOP-2007/1.1.1
RészletesebbenCigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés
RészletesebbenMór város integrált településfejlesztési stratégiája
Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenTOP GINOP források az okos város projektek szolgálatában
TOP GINOP források az okos város projektek szolgálatában Turóczy László helyettes államtitkár Budaörs, 2016. május 5. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági
RészletesebbenKulturális örökség ingatlanpiaci hatásainak elemzése
Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásainak elemzése A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megbízása alapján, a Norvég Alap finanszírozásában A kulturális örökség gazdasági
RészletesebbenKISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenBalatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
RészletesebbenOKOS VÁROSOK ÉS A VÁROSFEJLESZTÉS
OKOS VÁROSOK ÉS A VÁROSFEJLESZTÉS osztályvezető MTA KRTK RKI NYUTO - Győr City-Globe 2015 Városi válaszok a globális gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében XXI. Országos Urbanisztikai Konferencia
RészletesebbenRáckeve Város Gazdasági Programja 2011-2014
Ráckeve Város Gazdasági Programja 2011-2014 2 1.BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint az önkormányzatoknak Gazdasági Programot (továbbiakban: Program) kell készíteni.
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenTISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenBALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)
BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:
RészletesebbenSZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)
MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenTÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
STRATÉGIA 1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 STRATÉGIA 2 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.
SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenLengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.
Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.
Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A
RészletesebbenÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenPüspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY
Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...
RészletesebbenEnergiahatékony iskolák fejlesztése
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában Energiahatékonysági program keretében megjelenő HU-02--------- jelű Energiahatékony iskolák fejlesztése című pályázati konstrukcióhoz
RészletesebbenNAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület
NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV
ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2013. éves beszámolóhoz
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2013 éves beszámolóhoz A kiegészítő melléklet szerepe a számviteli törvény 88 -a értelmében, hogy számszerű és szöveges magyarázatot adjon
RészletesebbenProjekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1. T á m o g a t ó k
A Dro osultság - Egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete című projektbe bevont szervezetek 2014. október 1. és 2015. január 31. közötti tevékenységére vonatkozó monitoring
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenKÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM
KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenKészítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.
A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy
RészletesebbenFENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSRE
FELHÍVÁS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSRE A felhívás címe: Fenntartható városi közlekedésfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-6.4.1-15 Magyarország Kormányának felhívása megyei jogú város önkormányzatok
RészletesebbenOkos városok intelligens energetikai megoldások
Okos városok intelligens energetikai megoldások Okos Jövő Innovációs Klaszter Budapest, 2016. január 12. Jászay Tamás Vállalatfejlesztési Igazgató Bessenyei Tamás Műszaki Támogatás Igazgató Városok PWh
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenRÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE
1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök
Részletesebben1. sz. Jegyzőkönyv. Készült: Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. január 26-i üléséről.
Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. sz. Jegyzőkönyv Készült: Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. január 26-i üléséről. Jelen vannak: a Közgyűlés tagjai a mellékelt jelenléti ív szerint
Részletesebben