Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Veszprém, Tüzér u. 44.

Átírás

1 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Veszprém, Tüzér u. 44. Veszprém 2017.

2 II. II. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat Ajánlás I. BEVEZETÉS I. 1. Intézményünk Az intézmény megnevezése Székhelye Elérhetőségek Az iskola földrajzi működési területe Az iskola beiskolázási körzete I. 2. Az intézmény sajátosságai Intézményünk típusa Az intézményünk tanulói Gyógypedagógusaink A gyógypedagógiai munkát segítők Az iskola működésének segítői Feladataink Óvodai csoport Fejlesztő iskolai rehabilitációs csoport Autista csoport Általános iskola Készségfejlesztő speciális szakiskola Kollégiumi egység AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II Alapelvek Az oktatás nevelő hatásának elvei Az érthetőség A szemléletesség A motiváció Differenciált foglalkozás Közvetítési szint Változatosság, időfelhasználás Fokozatosság II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A tanulásszervezési formák A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai II Pedagógiai értékeink II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A pedagógiai célokban feltüntetett feladatok Kognitív funkciók fejlesztése Egészséges, kulturált életmódra nevelés Szociális képességek nevelése Speciális kompetenciák fejlesztése II A TÁMOP, TIOP, KDOP pályázatokban választott fejlesztési terület területek megvalósítása Feladatok Kompetencia alapú oktatás bevezetése Kötelezően választott műveltségi terület Szabadon választott műveltségi terület

3 II. II. II. II. II. II. II. Tantárgyai Egyéb innovációk megszervezése II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Értékelés II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai, módszerei A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja Feladatok Tevékenységek A megvalósítás területe 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja Szomatikus nevelés Higiénia Egészséges táplálkozás Mozgás, sport, szabadidő hasznos eltöltése Konduktív nevelés Gyógytestnevelés Balesetvédelem, egészségügyi szűrővizsgálat az intézményben Környezeti nevelés Mentálhigiéné Ökoiskola 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feltétele Célja Feladatai 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység II A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célja Feladata Tevékenységi területek Munkahelyi gyakorlat Tanulók kiválasztása Tanulók felkészítése A kísérők kiválasztása A munkahelyek kiválasztásának szempontjai Ellenőrzés, értékelés A képzésről kiadott bizonyítvány Garanciák a programban II Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Célja Feladata Tevékenységi területek II Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása, szociális hátrányok enyhítése Alapelvek Céljaink A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai Tevékenységek Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel II A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének

4 II. II. III. III. III. III. IV. lehetőségei Szülői kapcsolattartás formái Együttműködési formák II Az iskola külső kapcsolatrendszere Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolat más intézményekkel Hasonló profilú intézmények Munkahelyi Gyakorlat 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, felvételi eljárás A tanulók felvétele, átvétele, magasabb osztályba való átlépések Tanulói jogviszony megszűnése Magántanulói jogviszony HELYI TANTERV III. 1. A választott kerettanterv megnevezése III. 2. A választott kerettanterv feletti óraszám Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az általános iskolában A készségfejlesztő speciális szakiskola szerkezete A tantárgyi rendszer felosztása a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamokon 3. Mindennapos testnevelés Feladat 4. Projektoktatás 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A fenntartót érintő, többletköltséget igénylő programok, feladatok az intézményben

5 Küldetésnyilatkozat Mi, a Kozmutza Flóra Általános Iskola tanárai arra törekszünk, hogy szakmai tudásunkkal, emberségünkkel, személyes példamutatásunkkal, feltétel nélküli elfogadó, szeretetteljes légkörben neveljük a ránk bízott tanulókat Ajánlás Pedagógiai tevékenységünk szellemiségét, az ENSZ gyermeki jogokról szóló egyezménye 23. cikke határozza meg. 1. Hisszük, hogy az értelmileg akadályozott gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tiszta emberi életet kell élnie. 2. Elismerjük, az értelmileg akadályozott gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő segítséget biztosítjuk az eltartó szülőknek és a gyermekeknek. 3. El kell érnünk, hogy az értelmileg akadályozott gyermek valóban részesülhessen oktatásban, gyógyító nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidős tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége legteljesebb kibontakozását kulturális és szellemi területen egyaránt. 4

6 Az iskola pedagógiai programját meghatározó jogszabályok, dokumentumok: évi CXC. törvény a köznevelésről, és annak módosításai az XXXIII. évi törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 5

7 I. BEVEZETÉS I. 1. Intézményünk Az intézmény megnevezése Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI Székhelye 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Elérhetőségek Telefonszám 88/ cím Az iskola földrajzi működési területe: Az iskola beiskolázási körzete: Veszprém megye Veszprém város és Veszprém megye területe I. 2. Az intézmény sajátosságai Intézményünk június1-től önálló intézményként működik. Intézményünk típusa Többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola): Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézményünk tanulói Sajátos nevelési igényű - értelmileg akadályozott, súlyosan és halmozottan sérült, autista - gyermekeket nevelünk. Tanulóink személyiségfejlődését akadályozza a maradandó idegrendszeri károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép 6

8 kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyedi adottságok miatt a személyiség fejlesztésében egyenként is eltérő nevelési igények és szükségletek jelentkeznek. Az átlagos nevelhetőségnek az idegrendszeri károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás mellett további akadályai is lehetnek, például az ingerszegény szociális környezet. A felsoroltak együttesen, az értelmi fogyatékossághoz társuló személyiségváltozásokat is okozhatnak. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást, a szülői házzal összhangban lévő nevelést igényel. A nevelésnek elsődlegesen az alapvető pszichés funkciók, a megismerő tevékenység és a kommunikációs képességek fejlesztését, a mozgásállapot javítását a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik a képességeik maximumának elérésére. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztésében jellegzetes nevelési nehézségek jelentkeznek: - Nem fogyatékos kortársaikhoz viszonyítva, a tanulásukban mennyiségi és minőségi különbségek vannak, ezért a többségi iskoláztatás általános rendjébe nem tudnak beilleszkedni. - A szenzoros és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, a verbális tanulás nagyon nehezen alakul ki. Ezért csak képi szemléletes rávezetéssel, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel mutatható fel eredményesebb fejlesztés. - A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés miatt a fejlesztésnél több időre és sok gyakorlásra van szükségük. - Erősen kötődnek a tanulási helyzetekhez, szokásokhoz és személyekhez. A tanultakat csak konkrét gyakorlati helyzetben tudják alkalmazni. - Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, erős irányításra szorulnak. Tanulásukban, ismeretszerzésükben rövid idejű odafordulás, tevékenységi kedv tapasztalható. A figyelemkoncentráció zavara miatt a külső ingerek könnyen eltérítik őket. - A szociális képességek területén jelentkező zavarok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) együttesen a fejlesztést-nevelést nehezítő tényezők. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, a felnőttekhez fűződő erős kötődésre, érzelemviláguk gazdaságára, tartósságára, valamint azokra a képességelőnyökre, amelyek aktiválása dinamikusabb fejlődést eredményezhet például az ábrázolásban, kézimunkában, házimunkában vagy a mozgásban és a sportban. Gyógypedagógusaink Iskolánk gyermekeinek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Gyermekeink neveléséhez az adott fogyatékosság típusának megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus alkalmazása szükséges. A pedagógustól nyitottságot követelnek az új szakmai ismeretek, a határtudományok kutatási eredményei, a közvetlen és tágabb környezet változó igényei felé. Gyógypedagógiai szemlélet kell, hogy áthassa az intézmény egészét, az itt dolgozó valamennyi felnőttet. 7

9 A gyógypedagógiai munkát segítők A gyógypedagógusok munkáját közvetlenül segítik a gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, dajkák és ápolónők. Ők a pedagógusokhoz hasonlóan mintaszerepet töltenek be, részesei a pedagógiai folyamatoknak. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, a rendszeres orvosi ellátás biztosítása az iskolaorvos feladata. Az iskola működésének segítői Az adminisztrációs tevékenységet végzők, a technikai és a konyhai dolgozók a munkájukkal, a tanulókkal való bánásmódjukkal, mindennapi kommunikációjukkal hatnak tanítványainkra. Feladataink Óvodai csoport A gyermekek beszédindítása, kommunikációs készségének kiépítése, szobatisztaságra szoktatás és az iskolai életre való felkészítése játékos tevékenységbe ágyazottan történik. Fejlesztő nevelés-oktatás A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatt rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartalma tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó struktúrálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. Autista csoport A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejletség mellett elérhető legjobb felnőtt kori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése; ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. Általános iskola 8 évfolyamon a szűkebb környezetben mindennapi életfeladatok, élethelyzetek megoldására való felkészítés folyik. A nevelési oktatási folyamat tartalma a közvetlen környezetben való tájékozódás, a kommunikációs készségek fejlesztése, valamint önmaga ellátása készségeinek fejlesztése. A kultúrtechnikák oktatása csak a éves kor után kerül előtérbe. A tanításban, tanulásban a szemléltető-cselekedtető módszereknek központi szerepük van. Ez a tapasztalatszerző, tanulás gyakorlás vonzó, a mindennapi élet szempontjából jelentőséggel bíró helyzetekbe ágyazottan valósítandó meg. 8

10 Hangsúlyozott szerepet kap a személyes és szociális integrációra való felkészítés. A tárgyi tevékenységben megjelenő úgynevezett kreatív foglalkozások, mint a játék, ábrázolás, ének-zeneritmika igen kedveltek és eredményesek. A fejlődési zavarok hatásainak leküzdése egyénenként változóan terápiás eljárások alkalmazását is igényli. Készségfejlesztő iskola A középfokú nevelés-oktatás, a továbbtanulás alapjainak színtere. A évfolyam tanterve az értelmileg akadályozott tanulót oktató-nevelő általános iskolai tanterv koncepcionális és tartalmi folytatása. A évfolyam az általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a gyakorlati évfolyamokra való felkészítést. A nevelés-oktatás célja az általános iskolában elsajátított életkezdéshez, pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek megerősítése, a gyengébb vagy sérült funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető munkatevékenységek iránti motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges kompetenciák, magatartásformák kialakítása, a gyakorlati képzés sikerének megalapozása. A tanuló megismeri a gyakorlati évfolyamok munkatevékenységeit, felkészül a gyakorlati ismeretek és tevékenységek elsajátításának megkezdésére. A képzés során a tanuló megismeri, fokozatosan magáévá teszi és elfogadja a reális, képességeit, érdeklődését, lehetőségeit figyelembe vevő, számára elérhető életperspektívát, kialakítja életcéljait. Megismeri és alkalmazza a segítségkérés és elfogadás aktuális helyzethez szükséges formáit, társas kapcsolataiban és kommunikációjában kialakul a megfelelő önbizalomra épülő bátorság, a helyes önértékelésen alapuló közösségi magatartás. Az eltérő tanulási képességek miatt szükséges az egyéni megsegítés és bánásmód alkalmazása, folyamatosan szem előtt tartva a gyakorlati felkészítés eredményességének megalapozását. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati tevékenységekkel és a munkavállalással kapcsolatosan a kommunikáció fejlesztésére a beszéd értése és a beszédprodukció, illetve alternatív kommunikációs eszközök területén egyaránt. A tevékenységek elsajátításának érdekében fontos a nagymozgásos fejlesztés a megfelelő állóképesség kialakulásához, a finommotoros koordináció fejlesztése a sikeres munka- és feladatvégzéshez. A készségfejlesztő iskola olyan nyitott szellemiségű, befogadó intézmény, amelyben minden tanuló számára lehetővé válik a képességeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, a munkatevékenységekben rejlő sikerélmény biztosítása, az eltérő adottságok elfogadása és a tanulói közösség ösztönző erejének, lendületének kiaknázása. Az a fiatal, aki eredményesen befejezte a 10. évfolyamot, tanulmányait a készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain folytatja. A tanterv két szakma tananyagát tartalmazza kifutó rendszerben: - szövött tárgy készítő - udvaros A es tanévtől bevezetésre kerülő modulok: habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre nem képes tanulók részére habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre képes tanulók részére háztartástan és életvitel kisegítő takarító kert- és parkápoló szövött tárgy készítő 9

11 Kollégium Azokat a tanulókat helyezzük el, akik a megye távolabbi településein élnek. A kollégium hetes otthon szerűen működik, hétfőtől péntekig ad otthont a gyermekeknek. II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II Alapelvek A tanítás tanulás folyamatának alapelvei olyan általánosan érvényesülő tételek, körülmények, amelyeket minden nevelőnek érvényesíteni kell oktató - nevelő munkájában. A mi iskolánkban az általános pedagógiai alapelvek sajátos módosulásait használjuk. Az oktatás nevelő hatásának elvei: Az érthetőség (elve): mindaz, amit bemutatunk, leírunk, elmondunk, a tanulók képességének megfelelő legyen (egyszerű, világos nyelvhasználat). A szemléletesség (elve): a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti. Megkönnyíti a tanulók megismerő tevékenységét, elvezet a gondolkodás és a beszéd korrekciójához. A motiváció (elve) a cselekvésre késztető indítékok összessége, rendszere. A mi tanulóinknál permanensen kell hatnia a folyamat minden mozzanatában. Ezt elsősorban nevelési eszközökkel tudjuk biztosítani. Differenciált foglalkozás (elve): minden tanulónak biztosítani kell az önmagához képest való optimális fejlődés lehetőségét. Ehhez szükség szerint egyéni fejlesztési terv is készüljön. Közvetítési szint: cselekvésbe ágyazott gondolkodás, gyakorlatilag az egész iskolai karrieren keresztül. Változatosság, időfelhasználás: Az értelmileg akadályozott gyermeknél sérülés specifikus szempont, hogy kevés, jól körvonalazott, a figyelmet és az érdeklődést optimális szinten tartani képes ingerrel találkozzon. A jól átgondolt ingermintázat, az időben alkalmazott változtatások eredményeként a fáradékonyabb gyerek is tovább tartható egy-egy helyzetben. Fokozatosság: a tervezésnél egy-egy adott készség vagy ismeretanyag szisztematikus és egészen kis lépésekre való lebontásra kell törekedni. Az alapelvek a kompetencia alapú fejlesztésénél is megvalósulnak. II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai 10

12 Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben felkészíteni a társadalmi beilleszkedésre. Elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése. Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejlődésének segítése. A sérült képességek terápiás, kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése. Egyénekre szabott, differenciált speciális képességfejlesztés (logopédia, egyéni fejlesztés, tanórai differenciálás, szakköri tevékenység, stb.). Cél a gyakorlat- orientált ismeretnyújtás, munkára nevelés A pedagógus az életkori,- és pszichológiai sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket, melyben élvezi a pedagógiai szabadság adta lehetőségeket. A mérési, értékelési eredményeket felhasználja a pedagógiai gyakorlatban, tehát a tanítás-tanulás folyamatának alapját képezik a tanuló mérési eredményei. Kompetencia alapú oktatás támogatása A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Egyéni fejlesztési lehetőségek előtérbe helyezése, mely páros, kiscsoportos vagy nagycsoportos munkaformákkal egészül ki. A hatékony tanulásszervezés biztosítja a fegyelmet is az osztályban. A kooperatív technikák alkalmazásakor nem az egyes gyerekekkel való bánásmódban, hanem a csoport működésének vezénylésében van a fegyelmezett munkavégzés kulcsa. A pedagógus viselkedésmódja, óravezetési stílusa a garancia arra, hogy a gyerekek megfelelő mennyiségű időt töltsenek a feladatvégzéssel. Az új tanulásszervezési formák alkalmazása lehetőségként jelenik meg iskolánkban, ugyanis minden tanulásszervezési forma alkalmazása függ a csoport pszichológiai tulajdonságaitól, kognitív képességeitől. A pedagógus a tanulók képességeit figyelembe véve dönt a használt munkaformákról, tanulásszervezési eljárásokról. II Pedagógiai értékeink A pedagógiai humanizmus A szocializáció A kommunikáció A természet, a környezet szeretete, védelme (zöld óvoda, ökoiskola, madárbarát iskola) Az örömforrások megkeresése és kiaknázása Az esztétika A legteljesebb körű és mértékű egyéni differenciált bánásmód Az egészségmegőrzés A munka Az önálló döntés képessége Az alkotás képessége 11

13 A családi nevelés segítése, a család és iskola együttnevelésének megteremtése, illetve megerősítése Esélyegyenlőség megteremtése és a társadalommal való elfogadtatás II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A pedagógiai célokban feltüntetett feladatok Az óvodás létből az iskolai életformára történő átvezetés. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. A készségfejlesztő speciális szakiskolára való felkészítés Kollégiumi ellátás biztosítása az arra jogosultak számára Egyénre szabott, differenciált speciális képességfejlesztés (logopédia, konduktív fejlesztés, gyógytestnevelés, egyéni fejlesztés, tanórai differenciálás, szakköri tevékenység) Az autista tanulók speciális fejlesztése Fejlesztő iskolai tanulók speciális fejlesztése A gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása (zöld óvoda, madárbarát iskola, ökoiskola) Kognitív funkciók fejlesztése: Az észlelés és megfigyelőképesség fejlesztése Figyelem fejlesztése Emlékezet fejlesztése Gondolkodás fejlesztése Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez. Egészséges, kulturált életmódra nevelés Gondozási ismeretek elsajátítása Egészséges életmód és szokásrendszer kialakítása Önkiszolgálási képesség kialakítása Kulturált viselkedés elsajátítása Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása. Testi nevelés: - Mozgásnevelés 12

14 - Ritmusnevelés - Korrekciós célzatú gyakorlatok Szociális képességek nevelése Ön- és emberismeret fejlesztés - Szociális kompetencia kialakítása - Szociális szokások kialakítása - Szociális minták felkínálása - Szociális készségek és ismeretek fejlesztése - Segítőképesség fejlesztése Együttműködési képesség fejlesztése A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre önmaga és a csoporttársak felé is. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése, a személyre szóló fejlesztés központba állítása munkánkban. A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Speciális kompetenciák fejlesztése Játékra nevelés Munkára nevelés A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret megalapozása. II A KDOP, TÁMOP, TIOP pályázatokban választott fejlesztési területek megvalósítása Feladatok a hagyományos tantervi oktatási formákat egyéb formákkal kell kiegészíteni moduláris oktatás megszervezése projektoktatás megszervezése témahét/témahetek megszervezése tantárgytömbösített oktatás megszervezése műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásának megszervezése Kompetencia alapú oktatás bevezetése Kötelezően választott műveltségi terület: 13

15 - Anyanyelv és kommunikáció - Társadalmi környezeten (ezen belül - Számolás-mérés) Szabadon választott műveltségi terület: - Természeti környezet Tantárgyai: Környezetvédelem, Egészségvédelem Egyéb innovációk megszervezése Egy Projekthét megszervezése, tevékenységközpontú pedagógiai alkalmazásával Egy Háromhetet meghaladó projekt megvalósítása Közösségi rendezvények - beszámoló Tűzoltó nap Kirándulás a Gulya-dombra Rajzpályázat átadó rendezvény Tanévnyitó zenés délután Szüreti mulatság Vidám könyvtárnap Innovatív oktatás a Kozmutza Flóra Iskolában (TÁMOP C ) A TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás implementációja pályázat keretében a tantestület módszertani kultúrája a legújabb tanulási szervezési eljárások alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató módszerekkel bővült. KDOP Közép Dunántúli Operatív Program: A Közép-Dunántúli Operatív Program pályázatán elnyert közel 250 millió forint összegű vissza nem térítendő uniós támogatás, célja a közoktatási szolgáltatások komplex fejlesztése az intézményben. A fejlesztésnek köszönhetően megvalósult az intézmény teljes akadálymentesítése, teraszok, rendezvényi tér, aula kialakítása, pihenő és foglalkoztató terek kialakítása. Megújult a villamoshálózat, megteremtették az IKT eszközök fogadásának feltételeit. A KDOP pályázat tehát megalapozta a további, a tartalmi megújulásra koncentráló pályázatok minőségi infrastruktúrát követelő alapjait, ezáltal egymás hatásait erősítve biztosítják a minőségi oktatást. TIOP 1.1.1/7 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program: A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program az oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatja, célja az úgynevezett Intelligens iskola létrehozása, mely elsődlegesen az informatikai infrastruktúra fejlesztését célozza. A program nem csak az informatikai készségeket kívánja fejleszteni, de módszertani támogatóként is kívánja alkalmazni az összes tantárgyban. Biztosította azt az egységes alapinformatikai infrastruktúrát, mely a kompetencia alapú oktatás elterjesztéséhez járul hozzá mérsékelve, kiegyenlítve a területi különbségeket. Alapvető informatikai ismeretekkel mindenki rendelkezik, hiszen az informatikai eszközök használata a kommunikáció zavarral küzdő gyermekek terápiájának szerves része. 14

16 TIOP 1.1.1/7. pályázatban az iskolai informatikai rendszer is megújulhatott. Újgépek kerültek a számítógépes terembe, speciális gépeket kaptunk a mozgássérült tanulóknak, a látássérült gyermekek felolvasó szoftvert kaptak. TIOP 1.1.1/9 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, tanulói laptop program A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egészéleten át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami közvetve hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Együtt egymással órák: Az együtt egymással órákat három éve tartjuk, havi rendszerességgel, illetve a moduláris oktatási programba illesztettük, azzal a céllal, hogy tanulóink szociáliskompetenciáját fejlesszük. A fejlődés szintjének mérésére fejlesztettünk ki egy szociális kompetencia felmérést, mely igazolta az együtt egymással órák pozitív hatását a tanulókra. II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Értékelés - a tanulói tevékenység minősítése, értékelése MAGATARTÁS 1. A tanuló magatartása példás 2. jó 3. változó 4. rossz A tanulók szorgalmát nem értékeljük. TANTÁRGYAK 1-4. csoport (szöveges minősítés): 1. kiválóan teljesített 2. jól teljesített 3. megfelelően teljesített 4. felzárkóztatásra szorul 5-8. csoport (szöveges minősítés): 1. kiválóan megfelelt 2. jól megfelelt 3. megfelelt 15

17 4. részben felelt meg 5. nem felelt meg A 7. évfolyamtól érdemjegyekkel, osztályzatokkal értékeljük a számolás mérés és az olvasás írás tantárgyakat. Készségfejlesztő iskola csoport: érdemjegyek, osztályzatok minden tantárgynál csoport: érdemjegyek, osztályzatok minden tantárgynál (szakmai gyakorlat kivétel szöveges értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, részt vett) Érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) A pedagógus a mérési, értékelési eredményeket felhasználja a pedagógiai gyakorlatban, a tanítás-tanulás folyamatának alapját képezik a tanuló mérési eredményei. II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai, módszerei Követelés Bíztatás Helyeslés Dicséret Jutalmazás Konfliktusok megoldása, távoltartás a helytelen cselekedetektől: Alternatív nevelési javaslatok: Törekedjünk a megelőzésre Vegyük figyelembe a gyermek érzéseit, kívánságait A nem reális követelményeinket vizsgáljuk felül Kerüljük az azonnal érzelmi töltetű reagálásokat Segítsük elő, hogy a gyermekek lássák mit, és hogyan kell csinálni. 16

18 Érezzék, hogy segíteni akarunk nekik. Nevelési tanulságot és feladatot biztosítsunk, amelynek segítségével fény derül arra, hogy lehet a továbbiakban a konfliktust elkerülni. Büntetés Felügyelet, tiltás, ellenőrzés Meggyőzés Gyakorlás és szoktatás A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Ajánlott óratípusok: II. Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Gyermekeinknél gyakran hiányzik a szocializációs folyamat zavartalanságának alapvető feltétele, a biztonságérzet. Nagyon gyakran zavart az anya gyermek kapcsolat, és az első kortárs kapcsolatok is, amelyek károsítják az egészséges személyiségfejlődést. A személyiségfejlesztést ezért minél korábban el kell kezdeni, és a nevelés több szintjén kell végezni, és nem választható el a tanítás tanulás folyamatától sem. Az intézményünkben tanuló gyermekek személyiségfejlődését értelmi akadályozottságuk nagymértékben befolyásolja. Mivel az intelligencia fontos szerepet játszik a magatartás szabályozásában, károsodása esetén a cselekvéseket inkább érzelmi indulati tényezők határozzák meg. Csak szakszerű neveléssel lehetséges 17

19 tanulóink érzésvilágának finomítása, a közösségi élethez szükséges morális magatartás kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés. Az intézményünk tanulói egyénenként igen különbözőek, egyediek, ezért egyénenként kell őket megismerni. Mégis van néhány általában jellemző személyiségjegyük: - gyakori a testi fejlődés elmaradása, alkati eltérések, aránytalanságok - sajátos mozgáskép adódhat a tartás, járás rendellenességéből, előfordulnak túlmozgásos, vagy mozgásszegény állapotok, esetleg sztereotip mozgások - a különféle készségek, képességek egyenlőtlensége - hiányos az összefüggések meglátása, a fogalmak kialakítása, a világkép érzékletes elemekhez tapad - a kommunikációt nehezíti a beszéd késői kialakulása, a visszafogott mimika és gesztusok - nehezen alkalmazkodnak a megszokottól eltérő helyzetekhez, illetve személyekhez - ismeretlen emberekhez általában érdeklődve, barátságosan közelednek, ritkán heves elutasítás is előfordulhat Célja: Segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli foglalkoztatásukkal, tapasztalatszerzésükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Színes, sokoldalú tevékenységgel fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat, és járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához. A sérült gyermekek személyiségfejlesztése érdekében meg kell oldanunk: - A tanulók személyi erejének növekedését, a reális önismeretet, és önelfogadást. - Eredményes életvezetés megalapozásához szükséges szokásrendszer kialakítását. - A környezetből származó megterhelés csökkentését. - A képességfejlesztést a tanulásban - A problémamegoldó képességfejlesztést - A közösséghez való alkalmazkodást. Feladatok: A személyiség fejlesztése az intézményünkben tanuló gyermekek életkora szerint az egyes szakaszokban eltérő feladatok előtérbe kerülését jelenti: Óvodás korban és az alsó szakaszban, fejlesztő iskolában, autista csoportban kiemelt feladatok: - önkiszolgálás szokásrendszerének kialakítása - szeretetteljes elfogadással az esetleges korábbi kedvezőtlen hatások kiküszöbölése, pozitív önértékelés kialakítása - ábrázolási, ének zenei, mozgásos stb. tevékenységek során testséma kialakítása, a tevékenység örömének, sikerélményének átélése, saját képességek megismerése - egykorú társakhoz való alkalmazkodás, alapvető magatartási szabályok megismerése - az esetleges sztereotip mozgások és egyéb káros vagy veszélyes szokások visszaszorítása 18

20 - a beszédfejlődés elősegítése szükség esetén logopédus közreműködésével Felső szakaszban, készségfejlesztő speciális szakiskolában: - a társak iránti tolerancia, felelősségérzet, ragaszkodás kialakítása - közös élmények átélésével a közösséghez tartozás tudatának erősítése - önismeret kialakítása, a teljesítmények reálisabb értékelésére törekvés - kommunikációs szint emelése - magatartási szabályok, illemszabályok betartása - pozitív személyiségjegyek erősítése, a készségek, képességek fejlesztésével egyre harmonikusabb személyiség alakítása - a kezdődő serdülőkori változásokhoz való alkalmazkodás - reális önértékelés kialakítása az egyéni sajátosságoknak a teljesítőképesség korlátainak elfogadásával - a tudatosuló másság elfogadtatása, kisebbrendűségi komplexus kialakulásának megelőzése, kudarcok elviselése - reális jövőkép, életlehetőségek megismertetése, érzelmi és gyakorlati felkészülés az iskola utáni életre - ösztönimpulzusok, érzelmek társadalmi normákhoz alkalmazkodó, személyiséget gazdagító megélése. Tevékenységek: - Korai kapcsolatfelvétel a szülőkkel, tanácsadás a sérült gyermek elfogadásának, a szülők belső harmóniájának elősegítése érdekében. A szülőkkel való szoros kapcsolatot segítik a nyílt napok, a sérült gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatók, megbeszélések, a szülők egymás közötti és nevelőkkel való beszélgetések, újságcikkek, könyvek, filmek ajánlása, amelyekből a szülők értékes segítséget kaphatnak problémáik megoldásához, gyermekük szeretettejes elfogadásához. - A gyermek pozitív személyiségjegyeinek feltárása, az épen maradt funkciók, rejtett képességek megtalálása, melyekre kompenzáló, korrigáló nevelés épülhet. - A gyermek sajátos kifejezésmódjának, kapcsolatteremtési kísérletének megfigyelése és megértése, hogy ezek segítségével közvetlen kapcsolatot alakíthassunk ki a gyermekekkel. - Az igen eltérő egyéni adottságokhoz, képességekhez való alkalmazkodással differenciált oktatás és nevelés megvalósítása. - A szülőknek és a gyermeknevelésben résztvevő személyeknek egységes nevelési elveket, elvárásokat kell kialakítania, egyben pozitív, egészséges mintát kell a gyermek számára bemutatnia, amely mintakövetésével a gyermek megfelelő viselkedésformákat és szerepeket sajátít el. - Az eredményes életvezetéshez szükséges képességek kialakításával megfelelő önállóság megteremtése. - Kommunikációs képességek fejlesztése a jobb alkalmazkodás, a problémamegoldás elősegítése érdekében. 19

21 - A sérült gyermek életfeltételeinek az épekhez való közelítése az intézmény szervezésekor az épekével megegyező feltételek biztosítása.. A megvalósítás területei: - tanórák - tanórán kívüli foglalkozások - habilitációs és rehabilitációs foglalkozások - munkahelyi gyakorlat - iskolai és iskolán kívüli rendezvények Célja: II. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóinkban az egészségkultúra kialakítása. Az egészségével kapcsolatos szükségleteket a lehető legnagyobb önállósággal elégítse ki. Az egészségnevelés főbb területei: Szomatikus nevelés Környezeti nevelés Mentálhigiénia Szomatikus nevelés Az egészségnevelés tevékenységei a mindennapos nevelői gyakorlat szerves részei. Magában foglalja az akadályozottsággal élő gyermek testi szükségleteit, egészséges étkezését, mozgást, sportolást és a szabadidő hasznos eltöltését. Higiénia Fogápolás, szájhigiénia A fogápolás szokássá alakításának menetét már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Lényeges, hogy az értelmileg akadályozott gyermek is megismerje az elhanyagolt, ápolatlan fogazat betegséget okozó kockázatát, a szokás kialakításánál figyelembe kell venni az akadályozott gyermek adottságát, képességét Kézmosás A nap folyamán többször is jelen levő tennivaló, az önálló alapos kézmosás begyakorlása alapvető feladat Fürdés, mosakodás, hajápolás 20

22 Az egyéni állapotát figyelembe véve tevékenyen részt vegyen a gyermek a tisztálkodás folyamatában, csak annyi segítséget megadva, amennyi feltétlenül szükséges. - mosakodás helyes sorrendjének elsajátítása - különösen ügyelve a testhajlatokra és testnyílásokra Megfelelő ruházkodás Az iskola tanulói sérülésükből adódóan fokozottan érzékenyek a különböző fizikai hatásokra is, melyek befolyásolják az idegrendszer funkcióit. Gyakran előfordul a környezet ingereinek érzékelési zavara, ezért fokozott odafigyelést igényel a megfelelő öltözködés megismertetése. - esztétikus, alkalomhoz illő, kényelmes öltözködés - egyéniségünkhöz illő ruha kiválasztása - öltözködjenek rétegesen, hogy tudjanak alkalmazkodni a hőmérséklet változásaihoz - váltócipő, az ortopédiai rendellenességgel rendelkező tanulóknak megfelelő gyógycipő Egészséges táplálkozás - kulturált étkezési szokások kialakítása - a mi kultúrkörünkben kialakult étkezési szokások elsajátítása - változatos fehérje- és szénhidrátbevitel - vitamindús étkezés - megfelelő folyadék bevitelt - rágás fontossága - tanulóban alakuljon ki a szépen terített asztal esztétikai élménye, az étkezés mint örömforrás jelenjen meg - a szükséges mennyiségű étel elfogyasztása( az evés ne legye pótcselekvés) Mozgás, sport, szabadidő hasznos eltöltése Az értelmi akadályozottsággal élő gyermek többé-kevésbé a szomatikus területeken és így a mozgásfejlődésében is sérült. A mozgáskoordináció fejletlensége miatt sajátos mozgáskép adódhat. A tartás, járás rendellenességeiből előfordulhatnak túlmozgásos vagy éppen mozgásszegény állapotok, esetleg sztereotip mozgások. Ezek a testi jegyek meghatározóak a személyiség fejlődése szempontjából. Iskolánkban a mozgás minden nevelés kezdete, ezen felül a tanulás központi közege is az utánzással való mozgástanulás a kommunikációs készségekben még fejletlen gyermek tanításának kezdeti és később is jól hasznosítható lehetőségeit jelenti. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. Fejlődik téri orientációjuk, testsémájuk, szabálytudatuk. Törekedjünk arra, hogy a gyermekek mindennap tartózkodjanak a szabad levegőn. Megvalósítás területei: - reggeli torna - tanórán kívüli mozgásos foglalkozások - szabad levegőn való tartózkodás 21

23 - sport szakkör - szánkózás, korcsolyázás - kerékpáros ügyességi verseny - más iskolák által szervezett sport programokon való részvétel - mindennapos testnevelés - habilitációs,rehabilitációs tevékenységek: - úszás - terápiás lovaglás - kutyaterápia - konduktív fejlesztés - gyógytestnevelés Konduktív nevelés A konduktív nevelés pedagógia és nem terápia. Az orthofunkciós állapot kognitív, affektív és kommunikatív szempontokat tekintetbe vevő neveléssel érhető el. Ezeken a nevelési szinteken nagy szerep jut a tevékenykedtetésnek. A kondukció (rávezetés) reális és megfelelő célok kitűzésével komplex tevékenységekbe ágyazva rávezeti a diszfunkciós személyt a belső szervezésmód kialakítására, az idegrendszer remélhetőleg helyes koordinációjára. A konduktív nevelés általános céljai - A társadalmi alkalmazkodás megtanulása, a közösségi élet, a kreatív magatartás, a kommunikáció módjainak elsajátítása, azaz a külvilág információinak felfogása, megértése, feldolgozása, az egyén saját igényeinek kifejezése és érvényesítése - A koordináció megtanulása, az akarat és érvényesítés koordinálása, valamint az egyes cselekvések elemeinek időben és térben történő összehangolása Konduktív nevelés feladatai - Alapfeladata a fejlesztés - a konduktív pedagógia alapszemléletének megfelelően - a komplex mozgás és az önkiszolgálási tevékenységek összerendezettebbé, önállóbbá tétel, a kognitív funkciók fejlesztése - Intenzív képességfejlesztés, azoknak a funkcióknak a fejlesztése, amelyek megalapozzák a tanuláshoz szükséges képességeket - Részképesség-zavarok korrekciója - A tanulók képességeinek felmérése, ennek megfelelően a speciális fejlesztési cél megvalósítása Konduktív fejlesztés szervezeti kerete intézményünkben A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által intézményünkbe irányított gyermekek konduktív fejlesztése kiscsoportos és 22

24 egyéni konduktív foglalkozásokon történik heti rendszerességgel, figyelembe véve a szakértői bizottságok fejlesztési javaslatait. A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető. Mozgásnevelésünk feladata - a pozicionálás, a mindennapos tevékenységekhez szükséges helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása - a fixált testhelyzetekben, segédeszközökben eltölthető idő meghatározása - az egyéni szükségleteknek megfelelő segítségadás a célok kitűzésében, és az azokhoz vezető utak megkeresésében - a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése - motoros képességek fejlesztése - a kondicionális képességek fejlesztése - koordinációs képességek fejlesztése - mozgásfejlesztésen keresztül értelmi nevelés, tudatos személyiségfejlesztés - mozgásjártasságok, mozgáskészségek kialakítása - a már megtanult mozgásformák alkalmazásához változatos környezeti feltételek biztosítása - prevenció és korrekció: a különböző fejlődési rendellenességek, dysfunkciók okozta testi elváltozások megelőzése- javítása - izmok, ízületek átmozgatása, kontrakturák oldása és megelőzése passzív és aktív nyújtással: zsályafürdő, izomlazító krém és masszírozó készülékek segítségével - hajlékonyság, lazaság, mozgékonyság fejlesztése - az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója és kompenzálása - optimális segédeszközök (orthézisek, állítógépek, ülőkorzettek, járókeretek, négyágú botok, gyerekkocsik, kerekes székek, stb ) használata, szakorvossal történő felíratás után a segédeszközök megrendelése, elkészíttetése szülői beleegyezéssel - egészséges életmódra nevelés Mérések, eredményvizsgálat A konduktív nevelés tervszerűségének, tervezhetőségének feltétele a diszfunkciós gyermek fejlettségi szintjének és az esetleg korábban elért eredményeknek megállapítása. Ezt a célt szolgálja a gyermek alapstátuszának felállítása, melyet intézményünkbe bekerülve a megfigyelési időszak végén a konduktor állít fel, a különböző szakértői, orvosi szakvélemények figyelembe vételével. Ebből az alapstátuszból kiindulva épül fel a gyermek egyéni konduktív programja. Mivel célunk a gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérése, ezért a gyermek fejlődésének nyomon követhetősége érdekében fontos a folyamatos értékelés, a fejlődés reményében az új célok és feladatok felvétele a tanuló egyéni fejlődési programjába. Személyi feltételek 23

25 Konduktív fejlesztést végző személy a konduktor. Olyan speciálisan képzett pedagógus, aki a nevelési folyamat minden pillanatában motiválja, rávezeti a mozgássérült személyt az élet által felállított feladatok, akadályok minél önállóbb megoldására. A konduktornak rendelkeznie kell a jó pedagógus tulajdonságaival. Tárgyi feltételek Megfelelő méretű terem mellékhelységekkel Egyszerű bútorok Priccs Bordásfal Bambuszrúd (járókorlát állítható oszloppal) Fokos szék (7 fokú nagy szék) Kislovagló (7 fokú lovagló szék) Fürdető zsámoly Kalapos zsámoly (3 részes zsámoly) Kockazsámoly Létra Leejtő Tapadó pálca Pálcák Csúszásgátlók Szőnyeg Tükör Segédeszközök Műanyag karikák Különböző méretű labdák (kislabda-bobath labda), Babzsákok Kötél (kb.: 6 m) Két kézzel jól megfogható fejlesztő játékok Evőeszközök: kétfülű csőrös pohár, vastagított nyelű kanál, tányér, Zsályázáshoz szükséges eszközök: kád, lavór, zsályazsákok, zsályatea, zsályakrém, törülköző, eldobható gumikesztyű, fertőtlenítőszer, A folyamatos dokumentációhoz: digitális fényképezőgép, irodai szerek Gyógytestnevelés Az egészségi állapot helyreállítása sajátos, de a testnevelésre és sportra jellemző módszerekkel történik. A testnevelés egy speciális formája. 24

26 A foglalkozásokon azok vesznek részt, akiknek veleszületett vagy szerzett betegségük miatt károsodott az egészségi állapota, de nem akadályozza az iskolai oktatásukat. Célja, feladata - a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja - elváltozások korrigálása - kontrakturák oldása, mobilizáláson keresztül - helyes testtartás kialakítása - az izomzat fejlesztése, izomfűző kialakítása az elváltozásnak megfelelően - a felmérők alapján egész testre ható (kar hát - láb) erősítés Szakorvosi vélemény alapján kategória besorolások - Könnyített testnevelés - II/A. Gyógytestnevelés, de részt vehet normál testnevelés órán - II/B. Csak gyógytestnevelés órán vehet részt - Teljesen felmentett (kórházi gyógytorna) Csoportjai: - tartó- és mozgató szervrendszer elváltozásai (ortopédiai) - Belgyógyászati és egyéb betegségek Gyógytestnevelés szervezeti kerete intézményünkben A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. A gyógytestnevelés legfeljebb tizenhat fős csoportokban szervezhető meg. Helye a gyógytestnevelés terem. A testnevelésre és sportra jellemző módszerekkel történik. A testnevelés egy speciális formája. Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető. A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni. Személyi feltételek Speciálisan képzett szakember, gyógytestnevelő tanár Tárgyi feltételek Megfelelő méretű terem mellékhelységekkel 25

27 Tornaszőnyegek, Tornabotok különböző méretben, Labdák, Babzsákok, Body- roll-ok, Kézi súlyzók, Thera ball-ok, Bordásfal, Tornazsámolyok, Tornapadok, Fekvőpad, Alacsony gerenda, Akadálypálya, Tollaslabda-tenisz szettek, Röplabda, Kosárlabda, Kézilabda, Foci Kapcsolattartás Szülőkkel, szakorvosokkal, pedagógus kollégákkal, gyógytestnevelő kollégákkal, ortopéd cipészekkel Balesetvédelem, egészségügyi szűrővizsgálat az intézményben Tanulócsoport felügyelet nélkül az iskolában nem lehet. Tanítási órán és foglalkozások alatt a beosztott pedagógus kolléga és a gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő felelős. Iskolán kívül tanulócsoport csak megfelelő felügyelettel mehet, tartózkodhat. Megfelelő felügyelet 2 felnőtt kísérő. Az iskola vezetése gondoskodik a gyermek-, és tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Balesetvédelmi oktatás keretében a munkatársak megfelelő felkészítése, folyamatos képzése évente történik. Fontos a közösen használt helyiségek rendszeres ellenőrzése, balesetvédelem szempontjából. Az óvodába, fejlesztőiskolába, az általános iskolába és a szakiskolába járó tanulók évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vesznek részt. Ennek megszervezése az ápolónő feladata. A szemészeti és belgyógyászati vizsgálatokat az iskola orvosa végzi. További vizsgálatot, szakrendelésen való részvételt is ő javasol. Rendszeresen szervezünk évszakonként egészségvédő programokat. - Téli időszak: - Egészségvédő hónap - szánkózás, korcsolyázás, sportnap, téli túra az állatkertbe - Tavaszi időszak: 26

28 - Kirándulás a tavaszi természetben iskolai szinten (egész napos túra), - Madarak fák Napja a városi állatkertben, - Nyár a táborozások ideje. A TÁMOP C pályázat vállalt feladatai, programjai, innovációi Környezeti nevelés Az értelmileg akadályozott tanulók az iskolában töltött idejük nagy részét az osztálytermekben, hálókban és a közösen használt helyiségekben, mint környezeti tárgyi miliőben élik. Ennek a szűken értelmezett környezetnek a higiéniája a gyermekek egészsége érdekében kiemelt jelentőségű. Cél: Az együttműködési képesség kialakítása, a közösség, és majd a társadalom által meghatározott magatartásformák elsajátítása. Közös használatú eszközök, játékok Fokozott és gondos figyelmet igényel a játékok, eszközök, felszerelések tisztasága. Ennek ellenőrzése a pedagógus illetve a pedagógiai munkát segítő feladata. Felsőbb szakaszokban a felelősi rendszer bevezetésével a tanulókban is kialakíthatjuk az ellenőrzés képességét. Az élő virágok, természetes anyagok Az évszaknak, ünnepeknek megfelelő dekorációk esztétikai élményt nyújtanak, fejlesztik a személyiséget és inger gazdag környezetet biztosítanak tanulóiknak. Közös helyiségek, mosdó, ebédlő Az egészségnevelés fontos mozzanata a közösen használt helyiségek tisztasági előírásainak megtanítása. Az akadályozott gyermekben is fel kell ébreszteni a tiszta környezet iránti vágyat. Ismertessük meg a tanulókkal a hulladéktárolás módját, hívjuk fel a figyelmüket az elszórt hulladékra. (szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása). Az ebédlő a kulturált étkezés elsajátításának színtere. A környezet higiénia szempontjából fontos a tiszta, esztétikusan díszített ebédlő. Alakítsuk ki a tanulóknál azt a szokást, hogy az étkezések után tisztán hagyják maguk után az ebédlőt. Udvar A szabadban való tartózkodás az egészségvédelem alapvető elve és gyakorlata. Az értelmileg akadályozott gyermeknél az udvari játékok nemcsak biológiailag, de pszichésen is nagy értékű tevékenységek. Fertőző betegségek megelőzése Az értelmileg akadályozott gyermek zárt közösségében a fertőző megbetegedések lényegesen gyorsabban terjednek. Gyermekeink kisebb ellenálló-képességű szervezete, a közös játékszerek, a gyermekek közös manipulációja, az eszközök szájba vétele szerepelhet a megbetegedési okok között. A prevencióban fontos szerepet kell, hogy kapjon az alapos és gyakori kézmosás, a játékok, eszközök gyakori lemosása. Mentálhigiéné A higiénés nevelés speciális területe a lelki egészségvédelem. 27