Kié az utolsó szó? M e l l é k l e t A t ö b b s z i n t ű f e l v é t e l i r ő l

Átírás

1 szemeszter_január_1-3:layout :49 Page 1 M e l l é k l e t A t ö b b s z i n t ű f e l v é t e l i r ő l ingyenes g viii. évfolyam 1. szám OrszÁGOs felsõoktatási MAGAzin Kié az utolsó szó? A világon mindenhol nagyobb cenzúrát gyakorol a kiadó, mint az állami médiaszabályozás

2 szemeszter_január_1-3:layout :49 Page 2

3 szemeszter_január_1-3:layout :49 Page 3 TARTALOM NAGYÍTÓ Kié az utolsó szó? A világon mindenhol nagyobb cenzúrát gyakorol a kiadó, mint az állami médiaszabályozás 6 Felfedező lehetsz! Szórakoztató tudomány mindenkinek 7 Átalakuló finanszírozás a felsőoktatásban Három rektor válaszol 8 Mit kínál egy állásbörze? Interjú Toldi Gáborral, a HVG HR Center igazgatójával 10 MELLÉKLET Nyolcezernél is több képzés közül választhatnak a felvételizők Szélesebb felvételi lehetőségek, változó szabályok 12 Átjárhatóság a gyakorlatban or szá gos fel sõ ok ta tá si ma ga zin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. On li ne-meg je le nés: ki ad ja: MESE Kommunikációs Kft. fe le lõs ki adó: a Kft. ügy ve ze tõ je Takács Erzsi mb. fõszer kesz tõ szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter ol va só szer kesz tõ, kor rek tor Mun ka tár sak: Árendás Éva, Fövényesi Dániel, Herczeg Marcell, Nagy Zsóka lap terv és tör delés: Shortcut design issn: ter jesz ti: MESE Kommunikációs Kft. szer kesz tõ ség: 1035 Bu da pest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) sze mesz ter@sze mesz ter.hu ér té ke sí tés: Shortcut Communications Kft. Ti benszky Mó ni Li sa ügy fél kap cso la ti igaz ga tó 1035 Bu da pest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) mo ni li sa@shortcut.hu A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal fele lõs - séget. Eltérő feltételek 12 Haladó szellemű médiatudomány Tehetségműhelyekben fejlesztik a hallgatók kreatív gondolkodását JANUÁR AktÍv szemeszter 3

4 szemeszter_16_2011_január:layout :40 Page 4 NAGYÍTÓ Kié az utolsó szó? A világon mindenhol nagyobb cenzúrát gyakorol a kiadó, mint az állami médiaszabályozás A hallgatói lapoknak eddig ritkán gyűlt meg a bajuk a törvénnyel, az országosan csaknem negyedmilliós példányszámot elérő ágazat megkérdezett képviselői pedig úgy tartják: a törvényi változások ugyan őket is érintik, várhatóan nem korlátozzák tevékenységüket. Nehezítheti viszont a hallgatói újságíró munkáját a felelős kiadó, aki az esetek többségében a rektort vagy a hallgatói önkormányzatot (HÖK) jelenti. Az erős felső nyomásra Hornyák Tibor, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) tiszteletbeli elnöke is látott már példát. Az Aktív Szemeszternek elmondta: A világon mindenhol nagyobb cenzúrát gyakorol a kiadó, mint az állami médiaszabályozás. jellegűnek ismertem meg az egyetemi sajtót. Tényközlő Sok tény, sok információ, némi elgondolkodtató cikk és általános, hétköznapi irományok mondta el Kovács László, az Óbudai Egyetem hallgatói képviseletének lapja, a µszaki főszerkesztője. Úgy véli, éppen ez ad arra garanciát, hogy jelentős változások nélkül alkalmazkodjanak az új médiatörvényhez. Korlátozó szerepet tölthet viszont be a kiadó személye, amely pozíció kiadványonként változik a társadalmi szervezetek, az intézményi vezetők és a HÖK között. Kovács László maga is bevallotta: ebben a környezetben nehéz fenntartani a szabad sajtót. Szabad csak akkor lenne, ha önmagából táplálkozhatna, és úgy készítenék, ahogyan azt szeretnék. Szerencsére a mi esetünkben ez a fajta szabadság nem korlátozott, vagy ha esetenként előfordul, az is csak részben és azt is inkább kompromiszszumnak tekinteném. Ha szabad sajtót akarunk, akkor azt magunknak kell finanszírozni hangsúlyozta. A hallgatói tartalmak mellett kevés felületet szánnak a hirdetésekre, melyeknek így a költsége is magasabb a µszaki esetében. Ha viszont a HÖK nem tudná fenntartani a lapot, változtatnának a felálláson. A sajtóval kapcsolatos egyik álszent vélemény, hogy a sajtó mindenkitől és mindentől független, miközben a világon mindenhol nagyobb cenzúrát gyakorol a kiadó, mint az állami médiaszabályozás ért egyet Kovács Lászlóval Hornyák Tibor. Az, hogy a média sokszínűségét, a tárgyilagos tájékoztatást és bizonyos társadalmi értékek védelmét kimondja a törvény, az nem okoz öncenzúrát és nem korlátozza a sajtószabadságot. A hallgatói lapok programajánló-szagú jellegét felvető kérdésre közölte: Nem lehet általánosíta- 4 AKTÍV SZEMESZTER JANUÁR

5 szemeszter_16_2011_január:layout :40 Page 5 NAGYÍTÓ A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület 1996 óta támogatja a hallgatói média fejlődését Magyarországon. A szervezet összefogja a Magyarországon működő több mint száz felsőoktatási szerkesztőséget, valamint részt vesz az Educatio Press Magyar Oktatási Hírügynökség és az Aktív Szemeszter kiadásában. ni, hol mennyire erős a kritikai hangnem, de azt gondolom, hogy ha egy egyetem vezetése támogat egy intézményi lapot, az sokkal inkább azt jelenti, hogy fontos számára a nyilvánosság, mint azt, hogy nem, hiszen nem lenne kötelessége újságot fenntartani. Az viszont érdekes jelenség, ha a hallgatói önkormányzat a hallgatói lap kiadója, mely így sok esetben erős nyomást gyakorol a szerkesztőségre. Sokszor keresnek meg minket ilyen panaszokkal. Ezekben az esetekben megoldást jelenthet a blogok szabadsága, mert a tévhitekkel ellentétben a blog nem számít internetes sajtóterméknek, tehát nem vonatkozik rá a médiatörvény, vagy és ez is sokszor előfordult már lehetőség van új hallgatói lap indítására jegyezte meg. A médiatörvényt ért kritikákkal kapcsolatban elmondta: az nem az egyedüli szabályozó eszköz, az azzal összefüggő eseteket a magyar jogrendszer egyéb törvényeit figyelembe véve értelmezik. A felelősség a ki - adóé, aki viszont nem háríthatja tovább teljes mértékben ezt az újság - íróra érvelt az újságírók védelmében. Ha például az újságíró munkavállaló, akkor a munka törvénykönyve is szabályozza az adott kérdést, nem csak a médiatörvény. Arról nem is beszélve, hogy a törvény a büntetés maximális összegét tartalmazza, és nem kötelezi a hatóságot a pénzbüntetés kiszabására. Pénzbüntetés esetén pedig figyelembe kell vennie a hatóságnak az adott lap pénzügyi helyzetét. Nem jelentenek tehát veszélyt a sajtóban hangoztatott magas összegek. Azért sem, mert a magyar felsőoktatási média európai léptékben is egyedülálló, abban fiatal, tehetséges újságírók dolgoznak magas színvonalon mondta. Szókimondó lapok Kritikusan fogalmazott a magyar hallgatói lapokkal szemben Forró Lajos, a szegedi hallgatók Hökkentő című lapjának felelős kiadója: Nincs teljesen és mindentől független Alternatívák: blogok és új hallgatói lapok média. Beleértve az írott és az elektronikus médiát is. A kérdés az, hogy egy adott egyetemi lap mennyire tudja függetleníteni magát a szponzorától. Nyilván egy HÖK által kiadott lapban ritkábban lehet a hallgatói önkormányzatot ostorozó cikkeket olvasni, de ugyanez a helyzet az egyetem által finanszírozott lapokkal JANUÁR AKTÍV SZEMESZTER 5

6 szemeszter_16_2011_január:layout :40 Page 6 NAGYÍTÓ Csak államtitok esetén kell kiadnia forrását az újságírónak Arra, hogy nem jelent-e ellentmondást a médiaalkotmányban az információforrás védelme, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben pedig az adatszolgáltatási kötelezettség, L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke elmondta: a törvény nem sérti a véleménynyilvánítás jogát, és éppen az oknyomozó újságíróknak ad tágabb lehetőséget munkájuk L. Simon László végzésére. Míg korábban egy újságírót arra kötelezhetett a bíróság, hogy adja ki forrását, erre most csak államtitok megsértése esetén lesz lehetőség. Éppen a jelenleg zajló WikiLeaks-ügy világít rá arra, hogy a sajtószabadság nem korlátlan, ha államtitokról van szó emelte ki. Hozzátette: kevesen említik meg, hogy a sajtószabadság érvényesülését biztosító Médiatanács valamennyi döntésével kapcsolatban bírósághoz fordulhatnak az érintettek, és a bíróság e döntéseket adott esetben megsemmisítheti. A törvény mellett másfél évtizedes bírói gyakorlat, a médiaalkotmány, illetve a polgári törvénykönyv is segíti a bírókat döntéseik meghozatalában fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a törvényben lefektetett rövid határidők miatt a média ellenőrzését végző hatóság által kiszabható magas bírságok nem veszélyeztetik-e a kisebb tévék, rádiók fennmaradását, elmondta: ugyan számos híradás nem számol be róla, de a bíróságtól a kifizetés felfüggesztését is kérhetik az érintettek a halasztó hatály törvénybe iktatásával. Eloszlatta továbbá a blogok bejelentési kötelezettségével kapcsolatos rémhíreket. A követelmény érinti ugyan az online felületen megjelenő újságokat, de a blogokat nem: A sajtótermékekre vonatkozó regisztrációt az 1996-os sajtótörvényből vettük át, egy blog azonban nem tartozik ebbe a körbe. Csökkentették viszont az online újságok körében az adminisztrációs terheket, így bejegyzésükhöz már nem kell benyújtani bizonyos eddig szükséges cégpapírokat. Megemlítette viszont: elkerülhetetlen, hogy a jövőben a bloggerek is vállalják a felelősséget az általuk leírtakért, ahogy azt a tengeren túl már számos precedens előrevetítette. A témával a MESE márciusban megrendezendő konferenciáján is foglalkoznak majd. is. Szeren csé sebb nek tartja, ha az egyetemről, a hallgatói életről szóló újságok alapítványi kézben vannak. A hallgatói önkormányzattól és a Szegedi Tudományegyetem vezetésétől egyaránt független lap kiadójaként elmondta: Negatív jelenség ugyan, de sajnos jelen van az öncenzúra a hallgatói lapokban. Példaként felidézett egy történetet, meg nem nevezett szereplőkkel: Valamelyik ország valamelyik egyetemi lapjában egyszer megjelent a rektorról egy kép. Úgy emlékszem, éppen egy horgászaton készült a fotó. A már megjelent, több ezer példányszámú lapot a rektor bezúzatta, mert mint mondta, nem néz ki elég jól a képen. Inkább kifizette a nyomtatást még egyszer. Hasonló azonban nem fordulhat elő a Hökkentő esetében hangsúlyozta Forró Lajos és a lap főszerkesztője egyaránt. Vass Viktória kifejtette: a vezetőktől és a HÖK-től való függetlenségnek köszönhetik többek között, hogy az újságban nagy számban kaphatnak helyet a kritikusabb hangvételű, a hallgatók mindennapjaiban felmerülő problémákkal foglalkozó cikkek, amelyek írói már többször is kiérdemelték többek között a MESE díjait is. Szinte minden lapszámban tollhegyre kerül egy-egy, a diákokat bosszantó, zavaró momentum, legyen az az adminisztráció, a biciklitárolás, a vizsgaidőpontok vagy az egyetemi étkezési lehetőség említette D. Szekeres Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetemen terjesztett Közgazdász című lap főszerkesztője. A BCE Szolgáltató Nonprofit Kft. és a BKTE Alapítvány által finanszírozott lap főszerkesztője egyszer sem találkozott a véleménynyilvánítás szabadságát akadályozó, gátló esettel. A több mint ötven évfolyamot megélt egyetemi újság mindig híres volt szókimondásáról fogalmazott. TAKÁCS ERZSI 6 AKTÍV SZEMESZTER JANUÁR

7 szemeszter_16_2011_január:layout :40 Page 7 Felfedező lehetsz! Szórakoztató tudomány mindenkinek Az Edupress.hu oktatási hírügynökség ismeretterjesztő és közszolgálati funkcióval hozta létre Tudáspróba aloldalát általános iskolások, pedagógusok és tudatos szülők számára. A portál kiemelt tartalmi partnere az egész családnak szóló tudományos és oktató tévécsatorna, a Da Vinci Learning. ATudáspróba honlap elsődleges célja, hogy tudományos érdekességekkel teli játékos vetélkedők által felkeltse a gyerekek és fiatalok érdeklődését a mindennapi tudományok iránt, együttgondolkodásra, felfedezésre ösztönözze őket. A játék tavalyi próbaverziója olyan sikeres volt (ötven ökoiskolából több mint ezren neveztek), hogy 2011-ben bővített tartalommal, immár tanárokhoz és szülőkhöz szólva újult meg a honlap a címen. A játék kiemelt tartalmi partnere az országos lefedettségű Da Vinci Learning TV-csatorna, amely tudományos, ismeretterjesztő műsorokat sugároz az egész család számára. Tudáspróba-játék és regisztráció A rovatban az oktatási hírek mellett természettudományos, ismeretterjesztő érdekességek, rendezvények, pályázatok és szakmai anyagok kapnak helyet. A honlap szerkesztői a közeljövőben tervezik elindítani közszolgálati rovatukat, ahol a játékban részt vevő iskolák közleményei, hírei kapnak majd helyet. A Faliújságra szánt tartalmakat a tudasproba@edupress.hu címre várják. Partnereink A Tudáspróba RSS hírátvétellel ajánlja olvasói figyelmébe partneroldalainak legfrissebb híreit. Itt a köz- és felsőoktatás, a szülői felelősség, valamint a környezetvédelem kap kiemelt szerepet. ÁRENDÁS ÉVA Rövid regisztráció után online kitölthető a diákok számára összeállított tízkérdéses ismeretterjesztő játék. A teszt csapatban, egyénileg, szakkörön és tanórán is megválaszolható, ha pedig fejből nem megy, a tesztsorban található link elvezethet a megoldáshoz. Az online böngészés, a felfedezésre való ösztönzés a Tudáspróba-játék és a Da Vinci Learning TV-csatorna közös célja mondta a honlap szerkesztője. Videók, hírek, faliújság A Da Vinci Learning TV-csatorna különleges, tudományos, oktató műsorai szórakoztatva tanítják a kicsiket és nagyokat egyaránt. A csodás családi és gyermekműsorokból ajánlók, részletek és különleges videók váltakoznak a menüpont alatt JANUÁR AKTÍV SZEMESZTER 7

8 szemeszter_16_2011_január:layout :40 Page 8 NAGYÍTÓ Átalakuló finanszírozás a felsőoktatásban Ugyan a részleteket még nem ismerni, bizonyosan átalakul majd a felsőoktatási törvénytervezet koncepciója alapján a felsőoktatási intézmények támogatási rendszere. Egyelőre annyi derült ki, hogy az intézménytámogatási összeg országos előirányzatának 70 százalékát a feladatfinanszírozás (teljesítménymutatókhoz kötött vagy intézményi kapacitás Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora 8 AKTÍV SZEMESZTER JANUÁR Afelsőoktatás bonyolult kölcsönhatásoknak kitéve működik. Világosan látni kell, hogy a felsőoktatási törvény önmagában képtelen annak szisztematikus szabályozására, s nem csak a kerettörvény-technika kontra végrehajtási szabályok viszonyrendszerre gondolunk. Önmagában az a tény, hogy a felsőoktatás szabályozása, irányítása és Ahazai hagyomány a gyakorlatban a kormányzat és a felsőoktatási intézmények között kialkudott költségvetési támogatásra épül. Minden kísérlet, amely valamilyen objektív, normatív képlet alapján akart finanszírozni, valójában elvérzett a felsőoktatási intézmények adott érdek - érvényesítési képességén alapuló akaratán. Mindig sokkal fontosabb szerepet játszott az Amagyar felsőoktatásban elvileg 1998-ban bevezették a normatív finanszírozást. Ez azonban csupán a bázisfinanszírozás átnevezését jelentette, miután nem vizsgálták meg a különböző szakcsoportok tényleges képzési költségeit, hanem önkényes normatívákat vezettek be, amelyeket úgy igazítottak, hogy az intézmények gyakorlatilag az finanszírozása négy miniszté - rium (NEFMI, NFM, KIM, NGM) hatáskörébe tartozik, jelzi a kérdés bonyolultságát. Az új finanszírozási rendszer szakítana a jelenlegi, a hallgatólétszámhoz jelentősen kötődő gyakorlattal. Az alapelveken kívül a részletekről a javaslat nem árul el semmit. Ez az intézmények számára kiszámíthatatlan helyzetet eredményezhet. A intézményi status quo, mint a versenyképesség és a gazdaság igényei, a felsőoktatási szolgáltatások minősége vagy a hallgatók érdeklődése. Vagyis az intézmények stabilitásának az érdekei szűrték meg és rangsorolták a többi érdeket. A finanszírozás és a szabályozási környezet együttesen határozzák meg azt, hogy a felsőoktatás valójában mit is csinál. Azt biztosan tudjuk, hogy a finanszíro- előző évben még bázisalapon járó összeget kapják meg. A finanszírozási modellnek további elvi hibája volt az, hogy csak a hallgatói létszámokból indult ki, teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a tudományos kutatást. Lényeges változást jelentett a hárompillérű finanszírozási modell, de ennek bevezetése sem járt többletforrással. Így például a

9 szemeszter_16_2011_január:layout :40 Page 9 NAGYÍTÓ alapján számított fenntartói támogatás), százalékát pedig a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési, illetve a képzést megalapozó tudományos célú támogatás tenné ki. Az átalakítással kapcsolatban három rektor osztja meg véleményét arról, hogyan változtatnák meg a felsőoktatás finanszírozását. Három rektor válaszol nagy létszámú hallgatót oktató felsőoktatási intézmények működőképességének megőrzése érdekében javasoljuk, hogy az új finanszírozási rendszer bevezetésére megfelelő átállási időt biztosítva kerüljön sor. A szabályozási koncepció szerint az állami támogatás három elemből tevődne össze: 70 százalék feladatfinanszírozás, melyet teljesítménymutatókhoz, illetve kapacitáshoz kötnének, 15 százalék hallgatói létszámtól függő, 15 százalék tudományos célú támogatás. Ez a javaslat egy ma még nem ismert kritériumrendszert juttatna meghatározó szerephez, főként a feladatfinanszírozás fogalmának definiálatlansága miatt. Az indoklás a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe, ami valóban fontos lenne, a tervezet azonban ezt nem alapozza meg. A kutatóegyetemek tudományos támogatásának megjelenése mint addicionális tétel nagyon fontos, a koncepcióból azonban úgy tűnik, ezt a felsőoktatás számára meglévő forrásból fogják elvenni. El kellene érni, hogy ez az úgynevezett kutatóegyetemi támogatás a felsőoktatás számára egészében egy addicionális forrás legyen. zás alapkérdés, amelynek szolgálnia kell a felsőoktatás-politika céljait. Ezek a célok esetenként egymással konfliktusban is vannak, ezért egy finanszírozási rendszer kialakítása nagyon bonyolult finomhangolásokat igényel. Én az állam helyében semmiképpen nem keverném össze a közszolgáltató intézmények önérdekeit a közérdekkel. A működési finanszírozást hatékonysági követelmények teljesüléséhez kötném, fejlesztési eszközöket átlátható és elszámoltatható projektekhez adnék kiemelten pedig a hazai és a nemzetközi versenyképességet növelő projektekhez. A jelenleginél sokkal nagyobb beleszólást adnék a gazdasági, munkaerő-piaci szereplőknek az intézményrendszer szakképzési szerkezetének alakításába, beleértve a hallgatók és a családok igényeinek érvényesítését is. Az állam helyében komolyabban venném a regionalitást és az optimális üzemméret kérdését az intézményrendszer finanszírozásánál is, és szabadabb teret adnék a nem állami szereplőknek a felsőoktatási szolgáltatások nyújtásában, szektorsemleges módon támogatva a versenyt a közjó érdekében, oda adva feladatfinanszírozást, ahol az a leghatékonyabban hoz eredményt. tudományos normatíva nem azt jelentette, hogy a tudományos tevékenység valódi finanszírozásban részesül, hanem azt, hogy a források egy része más néven érkezik. A három - éves fenntartói szerződésre való átállás is pozitív változásnak tűnhet, különösen azzal, hogy a nagyobb kiszámíthatóság mellett teljesítményalapú finanszírozást irányoz elő. Magát a teljesítményt viszont nem valamiféle központilag természetesen komoly szakmai munkával kidolgozott mutatókkal definiálták, hanem az intézmények által javasolt mutatókat alkalmazták. A három éves szerződés másik előnye a kiszámíthatóság lenne, ezért különösen sajnálatos, hogy a gyakorlatban a fenntartó a szerződést már az első évben megszegte. Az előzőekből kiolvashatóak egy jól működő finanszírozási modell alapelvei. Legyen kiszámítható például szigorúan betartott többéves fenntartói szerződés, kapjon benne megfelelő hangsúlyt a tudományos kutatás, illetve a minőség ez utóbbi két szempont a megfelelően kialakított indikátorokon keresztül érvényesíthető JANUÁR AKTÍV SZEMESZTER 9

10 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 10 NAGYÍTÓ Mit kínál egy állásbörze? Interjú Toldi Gáborral, a HVG HR Center igazgatójával Hamarosan ismét itt a tavaszi állásbörzeszezon. A látogatókban felmerülő kérdésekre Toldi Gábor, a HVG HR Center igazgatója válaszol azért, hogy a börzéken való sikeres részvételben segítse őket. Azt ajánlja: merjünk kérdezni, érdeklődni! A siker érdekében ajánlott továbbá indulás előtt átböngészni a rendezvény honlapját és minél több információt szerezni a kiállítókról. ASZ Miért érdemes elmenni egy állásbörzére? Toldi Gábor: Az állásbörzékről a látogatók többsége úgy gondolja, hogy a jelen lévő munkaadók azonnali elhelyezkedési lehetőséget kínálnak, azaz ha kimennek egy börzére, abból automatikusan az következik, hogy pár nap múlva munkába is állhatnak. A valóság azonban korántsem ez. A kiállítók csak nagyon ritkán tesznek munkaajánlatot már a helyszínen, hiszen a többségük szeretné alaposan végiggondolni, kit vesz fel egy-egy nyitott pozícióra. Ezért ők legtöbbször előszűrést végeznek a börzén, vagyis összekötik az önéletrajzok begyűjtését az első személyes találkozóval. ASZ Akkor tehát az állásbörzéken nem teljesen biztos, hogy azonnal munkát kapunk. Miért érdemes mégis elmenni? T. G.: Az állásbörzék célja alapvetően az, hogy megkönynyítsék a kapcsolatfelvételt és a látogatók a személyes találkozási lehetőség biztosításával nagyobb eséllyel indulhassanak egy-egy pozíció betöltésére. Annak javasolt látogatóként megjelennie egy ilyen rendezvényen, akit érdekel, milyen lehetőségei vannak az álláskeresés során. A HVG Állásbörzén például azon kívül, hogy közvetlenül információt nyerhetünk az egyes vállalatok tevékenységéről, számtalan programmal, tanács adással segítjük az álláskeresésre való felkészülést, és továbbképzési ajánlatokat is kínálunk az érdeklődők számára. ASZ Fel kell-e készülni a részvételre? T. G.: Mindenképp azt javaslom, hogy legyünk nyitottak, merjünk kérdezni, érdeklődni! Ami pedig talán még fontosabb: készüljünk fel! A siker érdekében ajánlott indulás előtt átböngészni a rendezvény honlapját és minél több információt szerezni a kiállítókról, az aktuális állásvagy egyéb ajánlatokról, a szakmai programokról, hiszen így nagy előnnyel indulunk többi versenytársunkkal szemben. ASZ Mit tegyünk, ha nem tudunk személyesen elmenni egy ilyen rendezvényre? T. G.: A HVG Állásbörzén tavaly bevezetett újdonságnak köszönhetően a rendezvény honlapján azok is böngészhetnek és jelentkezhetnek a meghirdetett állásokra, akik nem tudnak eljönni a helyszínre. A honlapon ezenkívül felkészülési tanácsokkal, a kiállítókkal való kapcsolatfelvételt megkönnyítő fórumozási és szavazási lehetőséggel, valamint nyereményjátékokkal támogatjuk a fiatal álláskeresők sikerét. NAGY ZSÓKA A következő HVG Állásbörzét március én rendezik meg Budapesten, a SYMA B csarnokában. További információk februártól a honlapon olvashatók: 10 AKTÍV SZEMESZTER JANUÁR

11 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 11

12 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 12 felvételi Több SZiNTeN Nyolcezernél is több képzés közül választhatnak a felvételizők Szélesebb felvételi lehetőségek, változó szabályok Ugyan az emelt szintű érettségiért járó pluszpontok összege nem változik a 2011-es felvételi eljárás során, számos egyéb jogcímen kevesebb pontot kaphatnak a felvételizők, mint egy évvel korábban. Szélesedik viszont a választási lehetőségek sora: míg 2010-ben a 7500-at sem érte el a meghirdetett szakok száma, idén már 8280 képzés indulhat el. Az elmúlt évvel szemben összesen 841 képzéssel növekvő kínálat 3256 alap- (tavaly 3100), 85 egységes és osztatlan (86), 1455 felsőfokú szak- (1199) és 3484 mesterképzést (3054) foglal magában a 2011-es felvételi eljárás során. Módosul továbbá a többletpontok rendszere: az emelt szintű vizsgákért ugyan továbbra is negyven pont jár majd és ezzel a lehetőséggel két esetben élhetnek a felvételizők, 35 helyett 28 ponttal díjazzák a komplex középfokú nyelvvizsgát, ötven helyett pedig negyvenet adnak majd a felsőfokú szintért. Csökken továbbá 30-ról 24-re a szakirányú végzettségért, 5 10 ponttal az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért helyezésekért, 25-ről 20-ra a hátrányos helyzetért és a halmozottan hátrányos helyzetért, 50-ről 40-re pedig a fogyatékosságért, illetve a gyermeknevelésért járó pluszpontok száma. A sikeres felsőoktatási felvételihez továbbra is kétszáz szükséges a legfeljebb 480 megszerezhető pontból. A jelentkezési lapokat február 15-éig kell leadni, a ponthatárokat pedig július 21-én hirdetik ki. Az elmúlt évhez képest csökken az államilag támogatott férőhelyek száma. Idén ugyanis 56 ezer felvett diák tanulmányait finanszírozták, jövőre azonban elsőéves hallgatónak nyújtanak hasonló lehetőséget. Ezen belül azonban 840 fővel nő az államilag támogatott alapképzési helyekre felvehető hallgatók száma, így elsőéves hallgató tanulmányait finanszíroznák. A mesterképzésen továbbtanulók közül az idei számokhoz hasonlóan an tanulhatnak támogatott képzéseken, míg a felsőfokú szakképzések esetében 2500 fővel kevesebb, a tavalyi helyett tízezer diák tanulmányait finanszírozná az állam. EDUPRESS Átjárhatóság a gyakorlatban Eltérő feltételek Számos intézmény kínál immár mesterképzést, a követelmények azonban eltérőek, érdemes tehát még a felvételi előtt átgondolni, milyen dokumentumokra van szükség. Az intézmények ugyan igyekeznek, hogy a mesterképzéseikhez vezető úton megteremtsék az átjárhatóság lehetőségét, előfordul, hogy az eltérő tudásszint problémát okoz. Speciális területnek számít például a tanárképzés, amely csak mesterképzésben választható, és a mesterszintű színháztudományi kurzus is, hiszen nem kötődik hozzá önálló alapszak. 12 AKTÍV SZEMESZTER JANUÁR Fontos, hogy a mesterképzésre jelentkezők még a felvételi előtt tájékozódjanak annak követelményeiről, arról, milyen többletpontokat lehet szerezni, és milyen elvek szerint bírálják el a felvételi beszélgetést figyelmeztet Pócza Kálmán, az Óbudai Egyetem (ÓE) Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjának egyetemi adjunktusa. Tipikus hiba, hogy a felvételizők nem viszik magukkal a felvételi elbeszélgetésre a szükséges dokumentációkat, mert elfelejtik, vagy mert azok még nem állnak rendelkezésre. Az utóbbi esetben figyelni kell arra, hogy a kért okmá-

13 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 13 felvételi Több SZiNTeN nyokat a megadott határidőn belül juttassák el a megfelelő helyre tanácsolja az oktató. A jelentkezők tájékozatlanságát emelte ki Pintér Márta, a Pannon Egyetem (PE) Színháztudományi Tanszékének vezetője is. Tapasztalatai szerint a hallgatók nemcsak a pluszpontokra feljogosító igazolásokat nem viszik magukkal, de sok esetben azzal sincsenek tisztában, hogy melyek az államilag finanszírozott képzés feltételei, és hány félévig vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Így sokszor későn derül ki, hogy csak költségtérítéses formában tanulhatnak tovább, ezért az egyetemi docens a hibát kiküszöbölendő azt ajánlja a felvételizőknek, hogy látogassák az intézmények, tanszékek honlapjait és nyílt napjait. Az intézményektől nyitottságot várnak Bár csak pár kredit értékben, de a tanárképzés már az alapszakon elkezdődik, igaz, a bolognai rendszer bevezetése óta kizárólag mesterszinten szerzett végzettséggel szerezhető meg tanári pozíció. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű az intézmények közötti átjárhatóság hangsúlyozta Pócza Kálmán. Azt is látni kell viszont, hogy a tanárképzés speciális jellege miatt az utóbbi időben elsősorban nem az alapszakon frissen végzett hallgatók jelentkeztek mesterképzésre, hanem inkább olyanok, akik már kipróbálták magukat az életben, viszont szükségük van egy mesterszintű diplomára fogalmazott az adjunktus. Megjegyezte: ilyen szempontból az ÓE TMPK igazán nyitott, hiszen jelentős számban vesznek részt a mesterképzésükben olyanok, akik nem az ÓE-n, illetve annak jogelőd intézményében, a Budapesti Műszaki Főiskolán szerezték meg első diplomájukat. Speciális helyzetben van a PE színháztudomány mesterképzése is, mivel nincsen önálló alapszakja. A mesterszakra bármilyen bölcsész, művészeti vagy társadalomtudományi alapszakkal jelentkezni lehet, bármely intézményből mondta el Pintér Márta. Érdekesség, hogy míg a nappali tagozatos hallgatók kétharmada végezte el az alapszakot a veszprémi egyetemen, és egyharmada más intézményből jött, addig a levelezős hallgatóknál ez az arány fordított. A mesterszak modelltanterve azonban BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete 2011 szeptemberében is indítja üzleti mesterszakjait. MBA (Master of Business Administration), Mûszaki menedzser, Pénzügy, Számvitel, valamint Vezetés és szervezés mesterszakok nappali formában. Egyetemi szintû (mester) diploma két év alatt. Átfogó üzleti és menedzsment mûveltség speciali - zá ciós lehetôségekkel. Elektronikus és nyomtatott oktatási segéd anyagok minden tantárgyhoz. Levelezô mester szakokon pénteki vagy szombati óralátogatási lehetôség. Válogatott oktatói gárdával, magasszin tû kiszolgá - lással várjuk hallgatóinkat! A jelentkezés alapfeltétele egyetemi vagy fôiskolai végzettség. Nyílt nap február 3-án További információ: BME, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézete 1111 Budapest, Q épület, Magyar Tudósok Körútja 2. Telefon: (1) , (20) Telefax: (1) JANUÁR AKTÍV SZEMESZTER 13

14 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 14 felvételi Több SZiNTeN teljes egészében új kurzusokra épül, amely mellett a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó tárgyakat is együtt látogatják a hallgatók a más intézményekből érkezőkkel tájékoztatott a tanszékvezető. Hozzátette: ennek köszönhetően utóbbiak sem kerülnek hátrányba. Eltérő követelményszint Biztosra ment Szabó Ágnes, a Budapesti Gaz - dasági Főiskola turizmusmenedzsment mesterszakos hallgatója, hiszen alapszakos tanulmányait is a BGF-en fejezte be. Véleménye szerint azonban mégis hátrányban vannak azok, akik nem az anyaintézményüknél folytatják a tanulmányaikat, Nem viszik magukkal a szükséges dokumentumokat. ha pedig ez a felvételin még nem is érvényesül, később az oktatás évei alatt biztosan fog. Sajnos a bolognai rendszer ellenére a tudás- és követelményszint még mindig nagyon heterogén, hogy az oktatás szubjektív oldaláról már ne is beszéljünk fogalmazott a mesterszakos hallgató. FÖVÉNYESI DÁNIEL Haladó szellemű médiatudomány Tehetségműhelyekben fejlesztik a hallgatók kreatív gondolkodását A kommunikáció és médiatudomány szakot első helyen országosan 14 százalékkal kevesebben jelölték meg 2010-ben, mint a évi felvételi során. Ez a tény radikális változást igényel az egyetemektől és a főiskoláktól. Eközben a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően elengedhetetlen a gyakorlati képzések és tréningek beépítése a végzettek tudásportfóliójába hangsúlyozta Róka Jolán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) szakvezetője. Gyakorlatra fókuszáló oktatást követel a piac Intő jel, hogy a hazai intézmények közül csak két intézmény, a BKF (három százalékkal) és a Nyíregyházi Főiskola tudta növelni az elsőhelyes jelentkezők számát a kommunikáció és médiatudomány szakon. A képzés iránti csökkenő érdeklődés és a gyakorlati ismeretekkel rendelkező pályakezdőket kereső munkaerőpiac arra ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, hogy az alapszakot követő mesterképzésüket is végigkísérje a gyakorlatra fókuszáló 14 AKTÍV SZEMESZTER JANUÁR oktatás. A jó gyakorlatok kö - zött Róka Jolán a munkaerőpiac-képes kommunikációs szakemberek oktatását említette, melynek eredményeként egy jó kommunikációs szakértő a legtöbb multinacionális vállalatnál nemcsak kincs, de kulcsember is lehet. A járható utat jelentik a BKF tudományos szakmai műhelyeinek megjelenései is, azok ugyanis mind-mind a kreatív gondolkodás alkalmazására, fejlesztésére sarkallják a hallgatókat, felhíva a figyelmet a gondolkodás szabadságára. A gyakorlatorientált képzés követelményének teljesítése érdekében indított a BKF öt tehetségműhelyt. Ezek szakmai felelőse, Javorniczky István elmondta: a maximum tíz, felvételi alapján kiválasztott hallgatóval dolgozó műhelyek profilja esettanulmányok feldolgozása, kutatások irányítása, szakmai versenyekre való felkészítés, gyakorlati projektek végzése, illetve konferen - ciákon való részvétel. HERCZEG MARCELL

15 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 15

16 szemeszter_16_2011_január:layout :41 Page 16