Rangsorolás. Dr. Fábri György. Seregszemle. Jelentkezés. MELLÉKLET: Pályakövetés Melléklet a diplomás pályakövetõ rendszerrõl.

Átírás

1 MELLÉKLET: Pályakövetés Melléklet a diplomás pályakövetõ rendszerrõl INGYENES V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM Rangsorolás Intézmények sorrendben ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN Publicisztika Dr. Fábri György Seregszemle Educatio 2009 Jelentkezés A mesterek is februárban

2

3 TARTALOM NAGYÍTÓ Hányadik a sorban? 4 Educatio kiállítás Mindenkinek február 15-e a jelentkezési határidõ 10 Jogi kérdésekben segít a Hallgató Ügyvédje 11 Kiforrott koncepció és stratégiák hiánya 12 Oktatási mûsor indult a Duna Tv-n 14 Õszi diákhitel-határidõ: december PUBLICISZTIKA Dr. Fábri György: A munkaerõpiac mítoszáról 16 KULTÚRA Roadmovie 20 A reklám a kultúránk része! 21 SPORT Merész újdonságokat követelnek a Dunaújvárosi Fõiskola vízipólós lányai 22 Három sportágban a téli universiadén 23 Magyar Héraklész Görögországban Nagy Péter vb Floorball-vb: verhetetlen északiak 24 MEFOB: öt sportág bajnokai, köztük Cseh Lászlóval 24 országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Horváth Ágnes fõszerkesztõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Nagy Zsóka, Pór Károly, Szakács Anna, Takács Erzsi, Zákányi Virág Lapterv és tördelés: Shortcut design ISSN: Terjeszti: Shortcut Communications Kft. Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) monilisa@shortcut.hu MELLÉKLET Pályakövetés DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 3

4 NAGYÍTÓ MI SZÁMÍT? Hányadik a sorban? Intézmények rang és presztízs szerint A vállalati vezetõk felsõoktatási intézményekrõl alkotott képe egyfelõl fontos visszajelzés a felsõoktatási intézmények vezetõi számára, másfelõl hasznos segítség a felvételezni tervezõk számára 4 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER A felvételizõk körében az egyetem vagy fõiskola kiválasztásánál még mindig az egyik legfontosabb szempont az intézmény híre, hogy mit mond róla a közbeszéd. Egyelõre olyan racionális és kézzelfogható érvek, mint a professzorok száma, az oktatók minõsítése vagy a kutatási lehetõségek kevesebbet nyomnak a latban, mint az elvárható vagy logikus volna. Pedig a rangsorok errõl is tájékoztatnak, idén már azt is pontosan megmondják, hogy mit vár a piac az egyes felsõoktatási intézményekben végzettektõl. Intézmények rangsora a munkaerõpiac szerint Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzõ Intézetének (GVI) frissen publikált kutatását a Diploma 2009 kiadvány is tartalmazza, mely egyetemek és fõiskolák között állít fel egy sorrendet aszerint, hogy az adott intézmény diplomájának értékérõl hogyan vélekednek a munkaerõpiac szereplõi. A kutatásból kiderült, több cég tervez kevesebb friss diplomást felvenni, mint 2007-ben. Ez azt jelenti, hogy idén 11 százalékponttal nõtt a diplomás pályakezdõket foglalkoztató cégek aránya, ám a felvételükre vonat-

5 NAGYÍTÓ Szempontok A kutatás nyolc képzési területet vizsgált, melyek közül az MKIK GVI szerint elsõsorban a mûszaki és a közgazdasági karok presztízsrangsorai tekinthetõk a munkaadók szakmai tapasztalatait tükrözõ értékelésnek, ezért az elemzés is ezeken a képzési területeken mûködõ intézmények elismertségét mutatja be. A felmérésbõl kiderül, a gazdasági végzettségû pályakezdõk elhelyezkedési esélyei némileg romlottak idén, a mûszaki végzettségûeknél kedvezõbb a kép. A preferenciák feltérképezéséhez a kutatás során a vállalatvezetõket és a HR-menedzsereket arról kérdezték, hogy adott foglalkozási területen a felvétel során milyen felsõoktatási intézményben, illetve annak melyik karán végzett pályakezdõket részesítenek elõnyben. Ezzel egyrészt arra kívántak választ kapni, hogy adott foglalkozási területen milyen felsõoktatási intézmények, illetve karok diplomájával számíthatnak a pályakezdõk jobb elhelyezkedési esélyekre, másrészt pedig arra, hogy adott intézményben, illetve karon végzett diplomás pályakezdõnek milyen foglalkozásterületeken van a legnagyobb esélye az elhelyezkedésre. kozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. A megkérdezett cégek felállítottak egy rangsort is aszerint, hogy presztízs tekintetében szerintük melyik felsõoktatási intézmény áll az elsõ három helyen. Így preferencia- és presztízsrangsor alakult ki az értékeléseket követõen. A presztízsrangsor azt mutatja, hogy az üzleti szférában képzési területenként mely felsõoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdõket foglalkoztató cégek szemszögébõl mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. Mivel a megkérdezettek akkor is mondtak véleményt az intézmények presztízsérõl, ha cégüknek nem volt közvetlen tapasztalata az adott intézményen végzett diplomással, a preferencia-rangsort úgy kell értelmezni, hogy egyfelõl a preferáltabb diplomák több kaput, azaz több lehetõséget nyitnak meg az álláskeresõ pályakezdõk elõtt, és így számukra jobb elhelyezkedési esélyeket biztosítanak, mint a munkáltatók látókörén kívül esõ, kevésbé elismert intézmények diplomái. Másfelõl pedig a preferáltabb karokon végzettek nagyobb valószínûséggel felelnek meg a versenyszféra elvárásainak. Így ez a sorrend sokkal keményebb mutató, jobban tükrözi a versenyszféra tapasztalatát és kevésbé alapszik sztereotípiákon, mint a presztízsrangsorok. Az elsõk A gazdasági és társadalomtudományi karok elsõ öt helyén fõvárosi intézmények állnak: a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karai és a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Kara. A Corvinus Egyetem Gaz DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 5

6 NAGYÍTÓ Négy éve a HVG-vel Negyedik éve vállalkozik a HVG arra, hogy különszámban jelentesse meg a felsõoktatási intézmények rangsorát. Immár harmadik alkalommal az Educatio Kht. Országos Felsõoktatási Információs Központ Felvi-rangsorait közlik, és a hagyománnyá válást a rangsortáblázatokban is nyomon lehet követni: az idén ugyanis a rangsorkészítési elvek és értékelési szempontok letisztulása után már arra is lehetõség nyílt, hogy az elõzõ évben elért helyezésekkel összehasonlítva közöljék az adatokat. dálkodástudomány és Közgazdaságtudományi Kar bár minden térségben vezetõ szereppel bír, utóbbi pontszámához jelentõs mértékben felzárkóznak vidéki intézmények, Kelet-Magyarországon a Debreceni és a Miskolci Egyetem Közgazdaság-tudományi Karai, Nyugat-Magyarországon pedig a PTE Közgazdaság-tudományi Kara és a BGF kihelyezett intézményei örvendenek az országos átlagnál jelentõsen jobb hírnévnek. A mûszaki és informatikai képzések közül az elsõ három helyen a BME karait találjuk. A BME Gépészmérnöki Kar és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közel azonos mértékben elismert. Õket némileg lemaradva követi a BME Építészmérnöki Kar. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara a fõvároson kívüli intézmények közül a legelismertebb. A természettudományi karok között kiemelkedik az ELTE Természettudományi Kara, a pedagógiai, tanító- és óvóképzõ intézmények közül az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar örvend a legnagyobb országos elismerésnek. Az orvostudományi és egészségügyi karok között messze kiemelkedik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara. A bölcsészettudományi karoknál az elsõ helyen álló ELTE Bölcsészettudományi Kar és a hasonló intézmények között tapasztalt presztízskülönbség az összes képzési terület közül a leginkább jelentõs. Az agrár-, környezettudományi és kertészeti karok közül a SZIE Mezõgazdasági, és Környezettudományi Kara, illetve a Debrecen Egyetem hasonló intézménye örvend a legnagyobb tekintélynek a versenyszféra szereplõi között. A jogi és igazgatási karok között a tavaly évhez hasonlóan az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara áll az elsõ helyen. Mennyire fontos egy intézménynek, hogy rangsorban szerepeljen? A közelmúltban a diplomás pályakövetési rendszerrõl rendezett konferencián szakemberek többek között arról is tanácskoztak, miként vélekednek a felsõoktatási szféra munkaerõpiaccal való kapcsolatáról, hol tart annak kiépítésében, és legfõképp, hogyan tesz eleget a megfelelésnek. Egyes vélekedések szerint a munkaerõpiac véleményét túlértékelik a felsõoktatási intézmények, hiszen egy egyetemnek nem kizárólag az a feladata, hogy a munkaerõpiacnak képezzen, hanem hogy a lehetõ legtöbb kimûvelt emberfõvel az ország gazdaságát gyarapítsa. Korábbi szakmai tanácskozásokon az is elhangzott, a reputáció kiépítése érdekében nagyon fontos tényezõ, hogy az adott intézmény hol áll bizonyos rangsorokban, a csökkenõ felvételizõ-létszám mellett milyen felvételi eredményt produkált és hogy miként vélekedik róla a munkaerõpiac. A magyar felsõoktatás egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy nem, vagy csak ritkán és hátul szerepel a nemzetközi értékelésekben. Legtöbbet a Times és a sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített listát említik, ezekbe a Mûegyetem, a Corvinus és szegedi egyetem tudott eddig bekerülni. Miskolczi Norbert, HÖOK-elnök korábban ezt azzal indokolta, nem véletlenül nincsenek ott a többi intézményeink, hiszen ezekben a listákban 6 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER

7 NAGYÍTÓ hatalmas, több 10 ezer hallgatóval rendelkezõ univerzitások szerepelnek, ehhez a mi felsõoktatásunk túlságosan szétaprózott. Török Ádám közgazdász akadémikus, a Pannon Egyetem és a BME tanára azonban óvatosságra int, mikor ezeket a rangsorokat objektív felsõoktatási mérceként alkalmazzuk, mert egyszerû módszertannal, néhány mutató felhasználásával készülnek, és e mutatók tartalma homályos vagy ellentmondásos is lehet. Az oktatási miniszter szerint egy pécsi egyetemistának vagy egy budapesti mûszaki egyetemistának nem egyszerûen csak egy szegedi meg egy debreceni a vetélytársa, hanem egy lyoni, egy milánói, egy hongkongi meg egy montreali. Hozzáteszi, a munkaadónak nem az számít, hogy a világ melyik tájáról jön a diplomás, hanem hogy mennyire értékes az a tudás, mennyit ér az a diploma, amivel rendelkezik ilyen diplomát kell adni végzéskor. Mit kezdjenek mindezzel a hallgatók, leendõ hallgatók? Szakértõk szerint amellett, hogy a rangsorok készítése nagyon jó üzlet a készítõk számára, fontos tájékozódási szempontok lehetnek a továbbtanulni vágyóknak. Hozzáteszik azonban, tudni kell õket a helyükön kezelni, és okosan használni, hiszen bár hasonló szempontok szerint készülnek, mégsem hoznak pontosan egyforma eredményt. Rangsort az Educatio Kht., a Heti Válasz és a Népszabadság készít Magyarországon. SZAKÁCS ANNA idén 11 százalékponttal nõtt a diplomás pályakezdõket foglalkoztató cégek aránya, ám a felvételükre vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 7

8 NAGYÍTÓ Educatio kiállítás 2009 Mindenkinek, aki az oktatásban érintett Januárban a tavalyinál is nagyobb alapterületen várja látogatóit az Educatio 2009 Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, a felsõoktatás éves seregszemléje. A Syma Sport- és Rendezvényközpont A és C csarnokában az összes hazai felsõoktatási intézmény mellett számos cég is képviselteti magát január 23-án és 24-én. A 2000 óta megrendezett kiállításon a tavalyi évben csaknem 40 ezer látogató volt kíváncsi a nemzetközi és hazai egyetemek és fõiskolák standjaira, hogy feltérképezze lehetõségeit a felsõoktatási jelentkezési határidõ lejárta elõtt. A2008-as kiállításra korábban sosem látott számban érkeztek külföldi például dán, kanadai, brit, svéd, svájci, tajvani felsõoktatási intézmények, melyek potenciális hallgatókat láttak a magyar fiatalokban. A jelenség rámutat, hogy a hazai intézményeknek immár nemcsak egymással, de külföldi egyetemekkel és fõiskolákkal is versenybe kell szállniuk. A látogatók többsége a felsõoktatási felvételiben érintett éves korosztályból és hozzátartozóikból került ki, de sok pedagógus, oktató és oktatásban jártas szakember is tájékozódott a standoknál. Csakúgy, mint a korábbi években, a januári kiállításra is nagy számban várnak a hazaiak mellett külföldi intézményeket és cégeket a szervezõk. 10 ezer négyzetméter A tízezer négyzetméter alapterületû kiállításon felsõoktatási intézmények, külföldi egyetemek, taneszközgyártók és -forgalmazók, nyelviskolák, szakképzõ intézmények, oktatással foglalkozó kutatóintézetek is részt vesznek. Ezzel pedagógusokat és intézményvezetõket is vonzanak a programok, hiszen nagy lehetõség számukra, hogy egy helyen ismerkedhetnek meg a szakma újdonságaival, a taneszközök és módszerek korszerûsödésével, továbbá az uniós pályázati lehetõségekkel. A szakmai érdeklõdõk mellett az alap- és középfokú oktatásban részt vevõket is színes programokkal, érdekes oktatási és készségfejlesztõ játékokkal fogadja a rendezvény. A legérintettebb korosztály azonban idén is az érettségi és felvételi elõtt álló fiatalok csoportja, akik egy helyen, szervezett módon ismerkedhetnek meg a hazai és a külföldi felsõoktatási kínálattal. Érdemes körülnézniük azoknak is, akik konkrét elképzelésekkel állnak a továbbtanulás elõtt, hiszen az áhított intézmény képviselõi az oktatási szolgáltatások mellett az elnyerhetõ ösztöndíjakról, a lakhatási szolgáltatásokról, a várható karrierlehetõségekrõl is tájékoztatást nyújtanak. Ilyen módon az Educatio kiállítás tekinthetõ egy országos nyílt napnak is, amellyel az izgalmas programok mellett idõt és energiát spórolhatnak a fiatalok. A rendezvényen természetesen az Educatio Személyes Ügyfélszolgálatának munkatársai is jelen vannak, hogy megválaszolják a felsõoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kérdéseket. A részletes programról a oldalon lehet tájékozódni. SÁRKÖZY LEA 8 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER

9

10 NAGYÍTÓ Mindenkinek február 15-e a jelentkezési határidõ Idén a mesterképzésekre is februárban kell jelentkezni Idén február 15-e az alap-, az egységes, osztatlan, a mester- és a felsõfokú szakképzés jelentkezési határideje egyaránt. A tavalyi gyakorlattal szemben tehát minden felvételizõnek február közepéig kell döntenie jelentkezésérõl vagy felsõoktatási tanulmányai folytatásáról. a határidõn túl benyújtott jelentkezési lap nem fogadható el, ezért érdemes idõben, február 15-e elõtt gondoskodni a jelentkezésrõl December 15-én jelenik meg a Felsõoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések címû kiadvány, így minden felsõoktatás iránt érdeklõdõ már tájékozódhat a meghirdetett alap-, egységes, osztatlan, mester- és felsõfokú szakképzésrõl. Idén két kötetben: az egyik az alap- és egységes, osztatlan képzéseket, valamint a felsõfokú szakképzéseket, a másik pedig a mesterképzéseket tartalmazza. A meghirdetett alap-, egységes, osztatlan képzések száma várhatóan hasonló lesz a tavalyi évhez, az államilag támogatott keretszámok sem változtak, mindössze a különbözõ tudományterületek közötti arányokon módosított az oktatási kormányzat. A legtöbb helyet a mûszaki, majd a gazdaságtudományi képzés kapta. A mesterképzések esetében kicsit izgalmasabb a helyzet, hiszen idén várható az elsõ nagy felvételi döm- A keresztféléves jelentkezések határideje november 15-én már lejárt, január 5-ig még pótolhatják a jelentkezõk a hiányzó dokumentumaikat, módosíthatják az adataikat, illetve egy alkalommal változtathatnak a megjelölt szakok sorrendjén. Nem sokkal késõbb, január 15-e környékén megállapítják a ponthatárokat. Az Oktatási Hivatal minden jelentkezõre vonatkozóan besorolási döntést hoz, és errõl a jelentkezõ valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítással együtt írásban értesíti a jelentkezõt. A megállapított ponthatárokat a felvi.hu oldalon olvashatják az érintettek. Sikeres felvételi esetén a döntésrõl a választott intézmény is küld értesítést a felvettnek. ping. A tavalyi 3500 elkülönített államilag támogatott hellyel szemben idén több mint 21 ezer államilag támogatott helyet csoportosított az oktatási tárca az MA és MSc képzésekre. Ehhez igazodva a felsõoktatási intézmények is igyekeztek széles skálán akkreditáltatni mesterképzéseiket, így az alapképzésben utolsó évesek, illetve a korábban végzettek, de továbbtanulni szándékozók feszült kíváncsisággal várhatják az idei meghirdetéseket. A jelentkezési határidõ tehát február 10 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER

11 NAGYÍTÓ 15-e, december 15. után a felvételizõk postai vagy elektronikus úton nyújthatják be jelentkezésüket. Kevesebb hiba az internetes jelentkezésnél Évek óta egyre népszerûbb az e-felvételi, vagyis az internetes jelentkezés. Az e-felvételi számos elõnnyel szolgáló, megbízhatóan mûködõ rendszer, bárki belevághat, aki minimális felhasználói és internetes ismeretekkel bír. Egyik nagy elõnye az e-felvételinek, hogy a leggyakoribb hibák amelyek a papíralapú, hagyományos jelentkezési lap kitöltésénél jelentkezhetnek elkerülhetõk, ugyanis a kitöltést számos segítõ funkció támogatja, az esetleges hibás adatokat pedig nem lehet elmenteni. Nem elhanyagolható további szempont a postai költség megtakarítása, a környezetkímélés, a sorban állással megspórolt idõ, valamint a kényelem. Az e-felvételi a felsõoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a oldalon érhetõ el. Fontos, hogy a határidõn túl benyújtott jelentkezési lap nem fogadható el, ezért érdemes idõben, február 15-e elõtt gondoskodni a jelentkezésrõl. ZÁKÁNYI VIRÁG A jelentkezési határidõ tehát február 15-e, december 15. után a felvételizõk postai vagy elektronikus úton nyújthatják be jelentkezésüket. Jogi kérdésekben segít a Hallgató Ügyvédje A jelentkezési idõszakban is jól hasznosítható szolgáltatás a felvi.hu oldalon elérhetõ Hallgató Ügyvédje, amely bármilyen felsõoktatást érintõ jogi kérdésben segít eligazodni. A hallgatók ben tehetik fel kérdéseiket a szakjogásznak. Abolognai rendszer bevezetésével és a felsõoktatási törvény módosításával számos olyan kérdés maradt megválaszolatlanul a felsõoktatásban részt vevõk számára, melyekben sokszor még a tanulmányi osztályokon dolgozó intézményi munkatársak sem tudnak segíteni. A Hallgató Ügyvédje szolgáltatás a hallgatói jogviszonnyal, a kreditelismertetéssel, az államilag támogatott félévek számával, a passzív félévekkel, a párhuzamosan végzett képzésekkel vagy a külföldön végzett félévekkel kapcsolatos kérdésekre segít választ találni. Tavaly novemberben a legtöbb kérdés a gyesen/gyeden lévõ hallgatók költségtérítés alóli mentességével kapcsolatban merült fel, míg idén többek között a többciklusú képzés második szintjén, mesterképzésben használatos jogi gyakorlatra vonatkozó kérdések várhatók. A bolognai rendszerrel és a képzési tematikák harmonizációjával megnõtt a lehetõsége a belföldi mobilitásnak is. Az esetleges átjelentkezés lehetõségérõl és ennek jogi feltételrendszerérõl is bõven találnak információt az érintettek a felvi.hu oldalon, vagy írhatnak a Hallgató Ügyvédjének az ugyved@felvi.hu címre. Az ben igénybe vehetõ szolgáltatás a gyakran felmerülõ jogi kérdésekre összeállított egy válaszcsomagot, így könnyen elképzelhetõ, hogy a felvi.hu oldal Hallgató vagyok csatornájában elérhetõ Hallgató Ügyvédje menüpontra kattintva a tanácstalan hallgatók rögtön rátalálnak problémájuk megoldókulcsára. ASZ DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 11

12 NAGYÍTÓ Szakemberek a mesterképzések apropóján tárgyalták a magyar felsõoktatási struktúrát Kiforrott koncepció és stratégiák hiánya Mesterképzések Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Felsõoktatási Információs Szolgálat novemberben Budapesten, ahol oktatási szakemberek tárgyalták a bolognai rendszer hazai gyakorlatát, a mesterképzések helyét és szerepét a felsõoktatási struktúrában. Akonferencián elõadást tartó szakemberek a bolognai rendszer hazai megvalósulását több ponton bírálták, többek között a felsõoktatási stratégia hiányát hangsúlyozták. A megszólalók a többciklusú képzés bevezetését szükségesnek, a kialakítását azonban koncepciótlannak és sok szempontból hiányosnak értékelték. Abban azonban megállapodtak, hogy érdemi visszajelzések és konzekvenciák 2011-re, az elsõ, mesterképzésben részt vevõ többezres létszámú évfolyam végzésének évében várhatóak. Túl erõs alapszinten a szakosodás Baranyai Károly, a pécsi és szegedi egyetem oktatója elõadásában felhívta a figyelmet, hogy az európai felsõoktatási térség legfõbb célja a térségen belüli munkaerõ-mobilitás, a magyar felsõoktatás azonban még a hazai munkaerõpiaccal sem mûködik együtt. Szerinte elsõsorban az alapképzésben tapasztalható túlzott specializálódás a probléma, ami részben annak köszönhetõ, hogy megfelelõ koncepció hiányában a korábbi ötéves képzési tematikát a legtöbb tudományterület esetében elvágták a harmadik év végén, és így kettészedve alakították ki a két képzési szintet. Magyarországon a BA, BSc képzést az egyetemi képzés alapozásaként fogják fel az intézmények, ahelyett hogy általánosabb, gyakorlati készségekre épülõ, a munkaerõpiacon jól A 2009-ben betölthetõ államilag támogatott mesterképzési létszám Általános Vállalkozási Fõiskola 20 Budapesti Kortárstánc Fõiskola 4 Budapesti Corvinus Egyetem 1221 Budapesti Gazdasági Fõiskola 486 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola 25 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2115 Budapesti Mûszaki Fõiskola 304 Debreceni Egyetem 2191 Dunaújvárosi Fõiskola 100 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2688 Eszterházy Károly Fõiskola 290 Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskolája 29 Kaposvári Egyetem 120 Károli Gáspár Református Egyetem 221 Károly Róbert Fõiskola 342 Kodolányi János Fõiskola 13 Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem 70 Magyar Táncmûvészeti Fõiskola 50 Miskolci Egyetem 629 Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája 100 Nyíregyházi Fõiskola 103 Nyugat-magyarországi Egyetem 1074 Pannon Egyetem 710 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 293 Pécsi Tudományegyetem 2115 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola 24 Semmelweis Egyetem 210 Széchenyi István Egyetem 409 Szegedi Tudományegyetem 2353 Szent István Egyetem 671 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 50 Zsigmond Király Fõiskola 66 Forrás: Diploma 2009 hasznosítható képzést valósítanának meg. Nincs felsõoktatási stratégiánk mondta Baranyai. A túlzott szakosodás problémájával Zalai Ernõ, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára is egyet- 12 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER

13 NAGYÍTÓ értett. Szerinte a viszonylag kötött alapképzés után korlátozódik a következõ szinten lehetséges mozgás. Többen hiányolták az akadémiai és professzionális irányok elkülönülését. Zalai szerint a gazdasági alapképzésben nem válik szét kellõképp a professzionális és elméleti, akadémiai szakosodás, ami azt eredményezi, hogy a képzés nem készít fel sem a mesterképzésben elvárt szintre, sem a munkaerõ-piaci elvárásokra. Nem lehet egyszerre a piacra és a tudományos, elméleti képzésre képezni hallgatókat mondta. Roóz József, a Budapesti Gazdasági Fõiskola tanszékvezetõje sokszor nem tartja indokoltnak és logikusnak a Magyar Akkreditációs Bizottság szakirányokon elõírt képzési és kimeneti követelményeit, mert szerinte sokszor ésszerûtlen és a képzés során tarthatatlan elvárásokat támaszt. Fszk: a képzési piramis alja Baranyai Károly beszélt a bolognai rendszer bevezetésének európai szintû szükségességérõl. Az oktató szerint Európa a hirtelen jött felsõoktatási expanzió miatt döntött úgy, hogy átveszi az amerikai felsõoktatási képzési struktúrát, így volt ugyanis legegyszerûbben megoldható számára a tömegképzés problematikája. Ugyanakkor rámutatott, az Egyesült Államokban az elsõ szûrõ a középiskola után a nálunk felsõfokú szakképzésként (fszk) meghonosult képzési forma, az képezi a felsõoktatási piramis alját. Felszívja mindazokat, akik szakképesítést szeretnének és mégsem alkalmasak, vagy nem elég motiváltak a felsõoktatáshoz. Nálunk az fszk nem az elsõ szûrõ, sõt kevesebben tanulnak benne, mint doktori képzésben. Roóz József szerint azonban a cégek, az ipari szféra alulinformált a felsõfokú szakképzések tekintetében. A cégek sokszor meglepõdnek, hogy Még korrekció várható 300 szakot akkreditált a Magyar Akkreditációs Bizottság, 160 mesterképzési szak indul 2009 februárjában és szeptemberében, ezzel Magyarország befejezte a bolognai rendszer bevezetését mondta Manherz Károly felsõoktatási szakállamtitkár a konferencia nyitó elõadásán. Manherz beszámolt, hogy a mesterképzési hely elosztásáról egy öttagú bizottság döntött, eddig helyet osztottak el. A törvénybe foglalt 35 százalékos korlát országos korlát, az intézményeknek járó helyek elosztására nem érvényes mondta az államtitkár, majd hozzátette, a kapacitásszám függvényében elõfordulhat, hogy egy intézmény a 2006-ban, alapszakon tanulmányaikat megkezdõk 40 százalékának megfelelõ számú helyet kap, míg máshova csak a hallgatók 20 százalékának megfelelõ hely jut. Az öttagú bizottság azonban áprilisban még felülvizsgálja az elosztott helyek arányát a jelentkezési mutatók ismeretében, ekkor még korrekció várható. Az államtitkár felhívta a figyelmet, a mesterképzések bemeneti követelménye intézményi hatáskör, mindössze a pontrendszer egységes. E szerint 100 pontot lehet elérni maximálisan, ebbõl 10 pont szerezhetõ elõnyben részesítés (többletpont) címén. az igényként felmerült fszk már létezik mondta a szakember. Változásra váró területek Összességében egyetértés volt a professzionális és akadémiai képzés közötti élesebb elkülönítés szükségességében, valamint több elõadó sürgette a finanszírozási rendszer megváltoztatását. Antal János, az Általános Vállalkozási Fõiskola fõigazgatója és Roóz József szerint is a felsõoktatásban elsõk között finanszírozási rendszert kellene váltani a csökkenõ hallgatói létszám miatt, szerintük ugyanis a hallgatói normatíva rendszere eredményezi a felvételinél tapasztalható minõségcsökkenést. Abban szintén megállapodtak az elõadók, hogy az alapképzésre épülõ mesterképzés csak abban az esetben mûködhet eredményesen, ha az elsõ szint biztos lábakon áll, kiforrott koncepcióval és stratégiával mûködik. ZÁKÁNYI VIRÁG DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 13

14 NAGYÍTÓ 14 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER Oktatási mûsor indult a Duna Tv-n November 8-án indult a Duna Televízióban a Modern Iskola címû televíziós mûsor, amely minden hónap elsõ szombat délutánján kerül adásba. Õszi diákhitel-határidõ: december 15. Idén itt az utolsó alkalom azoknak, akik eddig még nem kértek diákhitelt, de szeretnének pénzhez jutni ebben a szemeszterben. Ez az összeg akár 200 ezer forint a költségtérítéseseknek 250 ezer forint is lehet. Atelevíziós magazin mûsor az oktatás-módszertani szaklap fõ célkitûzésével összhangban elsõsorban az informatikával támogatott oktatást helyezi elõtérbe, ezenkívül bemutat olyan korszerû oktatáspedagógiai megoldásokat, amellyel a tanárok élvezetessé tehetik óráikat, így a diákok jól motiválhatók mind a köz-, mind a szakképzés területén. A televíziós mûsort nemcsak tanároknak, hanem szülõknek, sõt gyerekeknek is ajánlják a szerkesztõi. Nem szokványos a forgatási módszer sem, hiszen a mûsorban egyáltalán nem találunk stúdióbeszélgetéseket, hanem az iskolákban, tanárok és diákok bevonásával készül a teljes mûsor, ahol a gyerekszáj rovatban a diákok mindig elmondják véleményüket egy-egy témával kapcsolatban. Talán a jó témáknak köszönhetõen már az elsõ mûsor felkeltette a határon inneni és túli iskolák érdeklõdését. Különösen sok visszajelzés érkezett a tanároktól arról, hogy az új, érdekes, innovatív megoldásokat, tippeket hogyan tudnák õk is felhasználni a tanításban, erre kértek a szerkesztõségtõl tanácsot. Nagyon érdekesnek találták a nézõk azt, hogy már nemcsak a hagyományos módszerekkel, hanem digitális módon is lehet nyelvet oktatni, ami színessé teszi a nyelvórákat. Az adást a csatorna két hétköznap délelõtt ismétli, tehát egyes elemeit a tanárok hasznosíthatják a tanórákon is. A pörgõs, rövid, lényegre törõ riportok és az oktatással kapcsolatos fontos információk jól kiegészítik a Modern Iskola szaklap küldetését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a modern technológiák használata hasznos és szórakoztató lehet tanárok és diákok számára. ASZ KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ A következõ mûsor témái lesznek: Decbreceni Egyetem háromdimenziós szívmûtét bemutatása. Debrecen Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Cisco Hálózati akadémia bemutatása. Fiatalok fogyasztási szokásai. Tippek, kütyük mûsorszerkesztõi szoftver bemutatása Aki december 15-ig leadja az igénylését, az január 15-én hozzájuthat a teljes õszi félévre járó (öthavi) diákhiteléhez. A szükséges papírokat a nagyobb postahivatalokban, illetve néhány bank- és takarékszövetkezeti fiókban lehet leadni. Aki lekési a december 15-i határidõt, az végérvényesen elesik az õszi szemeszterre esedékes pénztõl. A diákhitel a hallgatókért van. Bármely 40 alatti magyar hallgató hitelbírálat nélkül, egyszerûen hozzájuthat. Ezzel a szabadon felhasználható kölcsönnel több pénz jut a hasznos dolgokra, ugyanakkor lehetõség nyílik a sokszínû diákéletre is. Csak a tanulás befejezése után kell törleszteni, ráadásul a banki hiteleknél jóval könnyebben visszafizethetõ. A kötelezõ törlesztõrészlet független a kamattól, hiszen csak az egyén jövedelméhez igazodik. Van elõtörlesztési lehetõség, ami díjmentes, sõt az így befizetett pénz közvetlenül a tõketartozást csökkenti. A diákhitel nem bankhitel. A Diákhitel Központ a jogszabály szerint önköltségi (nonprofit) elven, üzleti haszon nélkül ad hitelt a diákoknak. További info:

15 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 15

16 PUBLICISZTIKA A munkaerõpiac mítoszáról Arendszerváltoztatás után bõ évtizednek kellett eltelnie, hogy a közbeszédnek nevezett nyilvánosságban a magyar felsõoktatásnak legyen végre értelmezési kerete. Addig a médiaérdeklõdés alacsony szintjét csak a felsõoktatásra alkalmazott fogalmi rendszer kifinomultsága múlta alul: néhány tandíjtüntetéstudósításban és a kevés pénz sok hallgató toposzok használatban merült ki az egyetemekfõiskolák ügyének feldolgozása, értelmezése. Mindehhez képest látványos elõrelépés volt az ezredforduló után néhány évvel, amint megjelent a munkaerõpiac, mint igazodási pont a felsõoktatási teljesítmény értékelésében. Ugyan már a kilencvenes évek elején indultak kezdeményezések a munkaadók és a képzés kapcsolatának intézményesítésére (például a Lajos Tamás mûegyetemi professzor által szorgalmazott Gazdasági Vezetõk Kerekasztala), azonban a tematika igazi karrierje csak néhány évvel ezelõtt kezdõdött, hogy azután szinte egyeduralkodóvá Dr. Fábri György A Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs igazgatója, a Felsõoktatási Mûhely szakfolyóirat fõszerkesztõje, az UnivPress Felsõoktatás Kutató Mûhely vezetõ kutatója ben született Budapesten, 1988-ban szerzett diplomát az ELTE-n, 2000-ben védte meg kandidátusi disszertációját egyetemfilozófiai témakörben ban az országos hallgatói önkormányzati mozgalom egyik kezdeményezõje, az 1989-ben alakult országos hallgatói önkormányzati szövetség alapítója, elsõ elnöke. Jelenlegi kutatási területe a tudomány kommunikációja, ezt mûveli a gyakorlatban is: a Mindentudás Egyeteme szakmai vezetõje, tudománymédia projektek gondozója. 16 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER A mai felsõoktatási beszéd szerint az az értékes diploma, amely a végzés után gyors elhelyezkedéshez segít, mielõbb magas fizetéssel, lehetõleg divatos szakágban. váljon a munkaerõ-piaci gyors érvényesülés, mint értékmérõ. A mai felsõoktatási beszéd szerint az az értékes diploma, amely a végzés után gyors elhelyezkedéshez segít, mielõbb magas fizetéssel, lehetõleg divatos szakágban. Amikor ennek a megközelítésnek a mindenhatóságát igyekszem a továbbiakban viszonylagossá tenni, természetesen nem fontosságát tagadom! A Hermann Hesse által oly érzékletesen leírt Üveggyöngyjáték nyilvánvalóan nem lehet mintája a ma felsõoktatásának. Ráadásul a munkaerõ-piaci szempont hangsúlyozása kritikai beszéd a mai felsõoktatással szemben, hiszen a jelenlegi struktúra és mûködésre ellenében fogalmaz márpedig erre a mûködre valóban ráfér az alapos felrázás. A munkaerõpiaci szempont túlfeszített és egydimenziós használata attól válik veszélyessé, merthogy hiányoznak mellõle azok a fogalmak, amelyek megragadják a felsõoktatás többfunkciós jellegét, hagyományát és közösségi misszióit. Ha a jól hangzó munkaerõ-paci szempontok frázis mögé nézünk, igencsak tagolt és gyakran egymásnak nyilvánvalóan ellentmondó érdekeket mutató mátrixot találunk. A munkaadó minél jobb és több munkáért minél kevesebb díjazásban érdekelt, a munkavállaló viszont éppen ellenkezõleg. A nemzetgazdaság egésze a high-tech és fenntarthatóan növekvõ, stabil vállalkozási tevékenységet igényli, miközben munkaadók és munkavállalók napi érdekei gyakran a konjunkturális ágazatokat és diplomákat használnák. A diplomások annál esélyesebbek, minél alaposabb és sokágúbb képzést kapnak, ami hosszabb képzési idõt, több oktatót stb. igényel a költségvetési hatékonyság szószólói a rövidebb képzési idõt és a mielõbbi munkába lépést szorgalmazzák. Látható tehát, hogy cseppet sem egysíkú és egyérdekû a munkaerõpiac, így emlegetésétõl nem is várhatunk egyetemes megoldókulcsot a felsõoktatás kérdéseire. Még inkább óvatosságot javaslok, amikor a nemritkán évtizedes távlatra elõre jelzett és/vagy

17 PUBLICISZTIKA tervezett munkaerõ-piaci igények alapján ítélik meg a felsõoktatás teljesítményét! Közgazdasági iskolák nagy vitája általában a gazdasági tervezhetõség kérdése mind a terjedelem, mind a kompetencia túllépése lenne, ha errõl írnék ehelyt. A felsõoktatás-politika kapcsán azonban érdemes néhány érvet áttekinteni. Ha konkrétan számba vesszük a diplomás munkavállalók valóságos munkaerõpiacát, azt látjuk, hogy a végzettek jelentõs része (az arány hozzávetõleg egyharmados) a költségvetési szférában helyezkedik el. A pedagógusok, orvosok, közhivatalnokok száma közvetlenül társadalmipolitikai döntésektõl függ: ha a politikai konszenzus fontosnak tartja a kistelepülések iskoláit, értelemszerûen jóval több tanárra van szükség, mint ha a koncentrált iskolaszerkezet válik általánossá, stb. Ezeket a döntéseket, mivel közakaratból, nem pedig gazdasági folyamatokból következnek, semmiképpen sem lehet prognosztizálni. Vagy a közszférán kívülre tekintve: ha például az országot gyógyfürdõ-paradicsommá tevõ koncepció kormányzati program lesz, lényegesen megnõ a geológusok iránti kereslet és így tovább. A diplomák munkaerõpiacának tervezhetõségérõl szembenálló álláspontok fõ téziseit sorra véve nem a vitát eldönteni, hanem éppen, hogy nyílttá tenni javaslom: A munkaerõ-piaci igények (általánosabban a gazdasági folyamatok) tervezhetõk, prognosztizálhatók. Az adott gazdaságitársadalmi struktúrának/fejlettségi szintnek kell megfeleljen a képzési kibocsátás. A végzés utáni elhelyezkedés és fizetés az értékmérõ. Adminisztratív, központi eszközrend- A prognózis korlátozottabb érvényû annál, minthogy alkalmazni lehessen felsõoktatási rendszerszintû döntésekhez. A képzettség dinamizáló erejû a társadalomban, gazdaságban, egészséges lehet az aszimmetria. A képzés eredménye nem közvetlen munkaerõ-piaci pozíció, hanem egy életpálya-esély. A felsõoktatás önmozgásában gazdasági szerrel lehet/kell szabályozni a felsõoktatási folyamatokat. A munkaadók elvárásait kell érvényesíteni a képzésben és a tanulmányi szerkezetben. Központi tervezést segítõ kutatásokat és szakértõi intézményeket kell közpénzbõl finanszírozni. érdekeltségi eszközökkel (a képzés beárazása, az egyéni és közösségi befektetések kockázatának érvényesítése) és felsõoktatási nyilvánosság erõsítésével kell a nemzeti és regionális szempontot és szakértõi álláspontokat megjeleníteni. A felsõoktatás hagyományos értékeit kell érvényesíteni a képzésben és a tanulmányi szerkezetben, mert ezekkel versenyképes társadalmi-gazdasági szereplõ az egyetem. Érdekes felsõoktatási problémákat feltáró kutatásokra van szükség, amelyeket egyetemi és piaci forrásokból valamint egyenlõen hozzáférhetõ központi forrásokból kell finanszírozni. Végezetül: eljött mostanára az õszinteség ideje a magyar felsõoktatásban. Ezek a kérdések nem dönthetõek el technokrata módon, mivel az eltérõ megközelítések mögött alapvetõen különbözõ társadalomképek és a felsõoktatási funkció-felfogások állnak. A magamét vállalva: a felsõoktatás dolga az is, hogy esélyt adjon polgárainak, a hallgatóknak és oktatóknak, valamint az egész nemzeti közösségnek a jelen korlátjain való túllépésre, az elõbbre lépésére, ne pedig konzerválja a nekünk jutott állapotokat. Szakítsunk az egységes felsõoktatás képzetével és a munkaerõpiac szûk felfogásával, szabjuk az életpályák és a gazdaság sokrétûségéhez a felsõoktatási intézménytípusok szabályozását és teljesítmény-elvárásait! Bizonyára vannak más érvényes felfogások is: fogalmazódjanak hát meg ezek, erõsödjön így a felsõoktatás nyilvánossága és a döntések megalapozása többre megyünk ezzel, mint a munkaerõ-piaci mantrával DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 17

18

19 KERESZTREJTVÉNY Helyrag Megfejtés (1) Tapadós anyag Városközpont Hajat köt Virág jelzõje Égitest 16 oldal Vidítás Elvakult Gõgicsél Ellenkezés Aranyos Megfejtés (2) Hiszékeny Könnyedén arrébb száll Például Libabeszéd Oktatási intézmény 10 9 Viszketõ betegség Egy bizonyos személy Alá Görög betû Ritka férfinév Csap Bizmut Páratlan líra! Árkus Kis liba Szaga Vesszõi Római 1 Ökológiai gazdálkodási termék jelzõje Víziállat Fényforrás Elõtagként kettõs Indiai torna Megfejtés (3) Egy darabig Magyar üzletlánc Mégis Zeusz pusztító fia Járom Bicikli angolul Homorú Átfog Fényérzékenység mérõszáma Páratlan Kékes! Híres humoros néni Spray Nem szülõ szülõ Nemzeti Kulturális Alapprogram Olasz névelõ Óriáskígyó Elköszönés Házas Kevert zen! Kiütés Gyötrelem Páros ráró! Gramm Elõtagként: vissza, ellen Szél zúg! Negyed hang Étkeznél Elek! Áldja Nagy orosz folyó Az elõzõ játék megfejtése: Radnóti Miklós egy versének egy versszaka: A gyökérben erõ surran, esõt iszik, földdel él és az álma hófehér. Az elõzõ keresztrejtvény nyertese: Kiss Janka, Parád Lili, Rangos Attila, Nagy Dezsõ, Németh Melinda. A megfejtéseket a szemeszter@szemeszter.hu címen lehet beküldeni. A helyes megfejtõk jutalma 5 db CD, a Tom-tom Records felajánlása DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 19

20 KULTÚRA Roadmovie Hajósi Szabó Csilla örömjátékát díjazták a Faludi-filmszemlén A neves olasz filmrendezõ, Pupi Avati szívesen készítene közös filmet a Diákzsûri kategóriájában nevezett alkotások közül a Roadmovie címû film alkotójával, Hajósi Szabó Csillával. Az Aktív Szemeszter díját átvevõ fiatal rendezõ az immár 13. alkalommal, idén a bizalom hívószavával november én megrendezett Faludi Nemzetközi Amatõrfilm-szemle és Fotópályázaton vehette át a fõdíjat. A fiatal alkotó a film elkészítésének történetérõl és a magyar érvényesülés nehézségeirõl számol be. Fiatalon, társaim és jómagam meghívására, sok híres római filmes személyiség közül csak Fellini egyik forgatókönyírója válaszolt az invitálásunkra ezekkel a szavakkal: többet nekünk ne írjatok! Ezen mondat miatt én mindenkinek válaszolok, nem utasítom el a kezdetleges munkákat sem, hiszen az álmokat hagyni kell kibontakozni. (Pupi Avati, Uránia Nemzeti Filmszínház, november 13-án) A mestertanítvány viszonyról A filmes szakma abszolút a gyakorlatra épül, a tudás átadásának módszerén azonban még javítani kell hazánkban vázolta a magyar helyzetet Hajósi Szabó Csilla. Kifejtette: itthon még nem alakult ki olyan ideális mester-tanítványi viszony, melyben egy négy-öt fõs osztállyal egy oktató foglalkozna, aki a diákoknak saját gyermekeiként adná át minden megszerzett tudását. A technikai eszközök hiánya tovább nehezíti a megfelelõ gyakorlati ismeretek megszerzését, a filmes területen oktató felsõoktatási intézmények közül, szakmai kapcsolatai révén, még mindig kiemelkedik a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem felszereltsége. Míg a vágással és operatõri munkával foglalkozók viszonylag könnyen találnak munkát a diploma megszerzése után, addig a rendezõk megélhetése sokkal nehezebb. A fiatalok ezért pályázatokon való részvételükkel mutathatják meg tehetségüket a tapasztalt filmesek elõtt. Roadmovie játék és munka egyben A külsõ finanszírozás hiánya pozitívan nyomta azonban rá a bélyegét a Roadmovie címû alkotásra, a mintegy 23 perces, életrajzi ihletésû filmen nem érezhetõ semmiféle tõlünk független kényszer vagy elvárás, annak forgatása örömet és egyben egy izgalmas, kihívásokkal teli játékot jelentett a számunkra mondta el a díjazott rendezõ munkatársai nevében is. A pár fõbõl álló stáb köztük a Csillával még az egyetemen ismeretséget kötõ, a két fõszereplõt játszó fiatalokkal a Balaton-felvidéken egy hét alatt forgatta le a film kockáit, így született meg a Roadmovie az utazásról, a kilátástalanságról, egy barátságról, egy férfi-nõi kapcsolatról TAKÁCS ERZSI 20 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER

21 KULTÚRA A reklám a kultúránk része! A Reklámzabálók Éjszakáján hirdették ki november 29-én az Ifjú Penge versenyének gyõzteseit, a világon is egyedülállónak számító megmérettetésen a fiatal titánok a felvevõpiac korlátai nélkül engedhették szabadon fantáziájukat és mutathatták be, mit jelent számukra maga a reklám. Az Aktív Szemeszter különdíját Baráth Katalin rádióspotja nyerte el, a Hej halászok nevet viselõ alkotás felhívja a figyelmet: A reklám a kultúránk része! A marketing világát érintõ, jelenleg induló pályázatok: Dunaújvárosi Fõiskola A média rólad szól: Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Diplomát nekem!: Traffic BTL Traffic Awards: Az érvényesülés alapvetõ eleme A szakmai és közéleti szakemberekbõl álló zsûriben foglalt helyet a többek között a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján oktató Sas István reklámszakember is, aki az Aktív Szemeszternek elmondta, a reklámkészítés során a kreativitás csupán az érvényesülés egyik alapvetõ eleme. A kreatív állománnyal ugyan nincs probléma hazánkban, melyet az Ifjú Penge versenyére beadott mintegy 120 pályázat is jól mutat, a magyar közönség befogadóképessége elmarad a nemzetközi trendektõl, nyitottságának hiánya pedig megakadályozza a fiatalokat abban, hogy tehetségüket kibontakoztassák. Éppen ezért jelentett kiváló lehetõséget az Ifjú Penge pályázata, melyre korlátok nélkül beadhatták kreatív alkotásaikat. Adélutáni és esti programra osztott Reklámzabálók Éjszakája ugyanannyira számított szórakozásnak, mint szakmai programnak. Baráth Katalin a progresszív és egyéb kategóriában pályázott Hej halászok nevet viselõ rádiós bejátszásával. Katalin szövegírói munkája miatt választotta ezt az általa a legkonzervatívabbnak titulált mûfajt. A magyar történelem szakon végzett, azóta pedig egy reklámügynökségnél elhelyezkedõ fiatal hölgy munkájából adódóan számos tapasztalattal rendelkezik a területen tevékenykedni kívánó friss diplomásokról. Sokan kötetlen munkaidõt és magas fizetést várnak ettõl a szakmától, valójában azonban napi nyolc- vagy akár 12 órás irodai munkát foglal magában mondta el Baráth Katalin. Hozzátette: a fiatalok számára kevés, az Ifjú Penge versenyéhez hasonló pályázat kínál lehetõséget a kreativitásuk kibontakoztatására, mely egyben az elfoglalt és túlterhelt szakemberek hibája is. Leginkább az alacsony fizetést nyújtó gyakorlati munka útján kerülhetnek be a fiatalok a reklám világába, az intézmények által kínált képzések ugyanis nem képesek maradéktalanul átadni az itt használható tudást jegyezte meg az említett példával azonos utat bejáró nyertes. Szintén problémaként jegyezte meg, hogy a fiatalok sok esetben a sajtóban és a tévé képernyõjén látott és tapasztalt példákat követik, és nem mutatják meg igazi tehetségüket. Az Utópia, a Te érted és az Esti Film címet viselõ alkotások készítõi érdemelték ki az Ifjú Penge 2008 címet. A versenyen részt vett pályázatok megtekinthetõk a oldalon. TAKÁCS ERZSI DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 21

22 SPORT Merész újdonságokat követelnek a Dunaújvárosi Fõiskola vízipólós lányai Le a diszkriminációval! Ha a bírók láthatják a vízilabdás lányokat fürdõruhában, akkor õk, a bírók is vezessék fürdõnadrágban a meccseket tolmácsolta a válogatott Primász Ági a vízilabdás lányok javaslatait a hétvégén a Dunaújvárosi Fõiskolán (DF) rendezett elit bíróképzésen. Az eseményen az intézmény vízipólós lányai egy rendhagyó petícióval fordultak az Európai Úszó Liga (LEN) felé: egy óriási papírlapra írták fel játékszabály-módosító javaslataikat, provokatív elképzeléseiket, és nõiességük hangsúlyozására is felhívták a figyelmet. Apólós lányok indítványozták, hogy az egyenjogúság érdekében a bírák is viseljenek úszónadrágot a mérkõzések vezetése közben. Emellett kisebb kaput és valamivel nagyobb figyelmet követelnek maguknak, mint a férfiak, továbbá azt is szeretnék, hogy az immár rózsaszín labda az aktuális trendeknek megfelelõ divatszínekben kerüljön a kezük közé. A jelen lévõ három, holland, német és orosz nõi bírójelölt lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. Attól még, hogy élsportolók vagyunk, és az év nagyobbik részében keményen dolgozunk, bennünk is lakik egy nõ, aki észre akarja vetetni magát, akinek fontos a divat, és aki a medencén kívül is komfortosan érzi magát, ha például a nõiességét kell megmutatnia mondta Brávik Fruzsina, a csapat egyik tagja. A rendhagyó, pimasz ötletek mellett a lányok több komoly, szakirányú kérést is megfogalmaztak a leendõ bírák felé. Egyszerûbb szabályokat, videobírót, klubcsapatonként központilag maximalizált számú idegenlégióst és minden negyedben idõkérést hagyatnának jóvá a LEN-nel. A merész és provokatív lányok, akik közül többen a Dunaújvárosi Fõiskola hallgatói, petíciójukkal meglepték a leendõ nemzetközi bírákat, amelyet végül átadtak Jacques Racine-nak, a LEN képviselõjének. A svájci fõbíró, akinek javaslattételi joga van a szabá- 22 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER

23 SPORT lyokat meghozó Nemzetközi Úszószövetségnél, barátságos ígéretet tett az újvárosi lányoknak arra, hogy beszámol akciójukról a liga elnökének, akinek személyesen viszi el a fõiskolás lányok által írt tekercset. A fõiskola fõtitkára, dr. Gyarmati Mariann elmondta, hogy az intézmény büszkén hirdeti, hogy náluk minden a hallgatók támogatásáról, lehetõségeik fejlesztésérõl szól. Ha a vízilabdás lányok úgy gondolják, hogy javaslataik befogadása jobb teljesítményt hoz ki belõlük, akkor támogatják kissé furcsának tûnõ petíciójukat. A DF, mint a LEN oktatási központja, idén második alkalommal adott otthont a hazánkban egyedülálló elit bíróképzésnek, ahol nemrég kilenc nemzet játékvezetõi kezdték meg tanulmányaikat. NAGY ZSÓKA Három sportágban a téli universiadén November 28-án tartotta soros ülését a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sportszövetség (MEFS) téli és nyári universiadét elõkészítõ bizottsága. A tanácskozáson eldõlt, hogy a téli universiádén mely sportágak versenyzõi képviselik majd a magyar színeket Kínában. Az érintett sportági szövetségek javaslatai alapján döntés született arról, hogy a legkiválóbb magyar egyetemi sportolók alpesi síben, snowboardban és rövidpályás gyorskorcsolyában állhatnak rajthoz a február 18. és 28. között, a kínai Harbinban megrendezésre kerülõ XXIV. Téli Universiádén, az egyetemisták és fõiskolások olimpiai játékán. A név szerinti nevezésre január elsõ hetében kerül sor. A szövetség folyamatosan tartja a kapcsolatot a nyári universiade érintett sportági szövetségeivel is, akik nagyrészt már elküldték szám és név szerinti javaslataikat. A XXV. Nyári Universiádé Belgrádban lesz 2009 júliusában. Biztosnak tûnik, hogy a labdajátékok közül férfi, nõi vízilabdában és labdarúgásban lesz magyar csapat a játékokon. Férfi röplabdában és nõi kosárlabdában még nem született döntés magyar csapat nevezésérõl, de folynak ez ügyben egyeztetések. Név szerinti bõ keretet jelölt meg a tornász-, az RG-, az úszó-, az asztalitenisz-, a vívó-, a vízilabda- és a cselgáncsszövetség. Magyar Héraklész Görögországban Nagy Péter vb egyetemistája, illetve fõiskolai hallgatója 36ország vett részt a görögországi Komotiniben megrendezett I. Súlyemelõ Fõiskolai Világbajnokságon. Magyarországot kilencen képviselték az eseményen, közülük Nagy Péter a legnagyobb, kilogrammos súlycsoportban ezüstérmet szerzett. A magyar Héraklész összesen 395 kilogrammot emelt a feje fölé, és csak három kilóval maradt el a versenyt megnyerõ ukrán ellenfelétõl, ugyanakkor a 3. helyen végzett török riválisánál 20 kilogrammal többet teljesített. A magyar hölgyek közül a legjobb eredményt Magát Krisztina ért el, aki 6. helyen végzett a + 75 kilogrammos súlycsoportban DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 23

24 SPORT FOTÓK : MEFS Floorball-vb: verhetetlen északiak Novemberben Finnország harmadik legnagyobb edzõközpontjában, Kourtaneban tartották a 3. Fõiskolai Floorball Világbajnokságot. A hat férfi- és négy nõi csapat három napon át napi két mérkõzést vívott. Magyarország a férfiak versenyében volt érdekelt. A mieink a nagy esélyes finnekkel kezdtek, és sajnos nem sikerült meglepetést okozni a késõbbi világbajnok házigazdák ellen, ahogy a folytatásban is elmaradtak a magyar sikerek, így végül a 6. helyen zárt csapatunk. A hölgyek versenyét Svédország nyerte. MEFOB: öt sportág bajnokai, köztük Cseh Lászlóval AMagyar Egyetemi és Fõiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) õszi versenyei közül hagyományosan az egyik legnépesebb viadal az úszók bajnoksága. A budapesti versenyen idén is 17 különbözõ számban avattak gyõztest. A legismertebb bajnok közülük a BME hallgatója, Cseh László, aki egyéniben 100 háton és 200 vegyesen versenyzett, és nyert is háromszoros olimpiai ezüstérmeshez illõ fölénnyel. Az összetett csapatversenyben azonban az ELTE-vel holtversenyben csak 2. helyen végzett a BME, elsõ a Dunaújvárosi Fõiskola csapata lett. Atlétikában a novemberben megrendezett félmaratoni futóverseny egyben Egyetemi Nyílt Európa Kupa is volt, hiszen Magyarországon kívül még kilenc nemzet képviseltette magát a budapesti versenyen. A 21 kilométeres távot 121-en teljesítették. A hölgyek egyéni versenyét Gyurkó Fanni, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatója nyerte meg, míg a férfiaknál az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákja, Szabó Gábor gyõzött. A csapatversenyt a Semmelweis Egyetem nyerte. A Szegeden megrendezett fallabdabajnokság hatalmas hazai fölényt hozott, ugyanis a férfiaknál (Kerényi Ádám), a hölgyeknél (Kecs-Nagy Helga) és a csapatversenyben SZTE-gyõzelem született. Kerékpárban Tahitótfalu adott otthont a MEFOB versenyének négy kategóriában. Férfi országúti kerékpárban a Szent István Egyetem hallgatója, Takács Ádám gyõzött, a hölgyeknél Laluska Veronika volt a leggyorsabb (ELTE). Férfi MTB kategóriában Melts András lett a bajnok (BGF), míg a hölgyeknél Harmat Rózsa (BCE) nyerte a versenyt. A piliscsabai terepduatlon-bajnokságon az összes számban a Semmelweis Egyetem (SE) hallgatói diadalmaskodtak. A férfiaknál Mester Bálint, a hölgyeknél Márkus Emese. A váltót az ELTE-BEAC elõtt nyerte meg az SE csapata. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PÓR KÁROLY 24 AKTÍV SZEMESZTER DECEMBER