Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy többéves intenzív felkészülési időszak
|
|
- Mihály Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése Marján Attila Bevezető Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy többéves intenzív felkészülési időszak után, annak eredményeként jöhetett létre. Ennek a felkészülési folyamatnak kiemelten fontos részét képezte a jogharmonizáció gyors ütemű végrehajtása. Ez jelentős modernizációs segítséget jelentett, hiszen a puszta jogharmonizáción túl számos intézmény létrehozására, megerősítésére is szükség volt. Magyarország kompországjellege megszűnt: 2004-től az Európai Unió teljes jogú tagjaként, annak jogszabályait követve és immár a tagságából eredően befolyásolva is szerves része annak a Nyugatnak, amihez régóta tartozni kívánt. Elmondható, hogy dacára a kialakult polémiának szuverenitása nemhogy csökkent volna, de sokkal inkább elmondható, hogy a tagsággal járó jogosultságoknak köszönhetően, évszázadok óta nem volt ilyen erős. Ennek megfelelően az EU-tagság nem a szabályok, elvek és intézmények feltétel nélküli átvételéről szól, hanem az azok közös kialakításában való aktív részvételről más szóval: a nemzeti érdekérvényesítésről az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) keretein belül. Az Európai Unióban történő tagállami érdekérvényesítés az egész európai integráció egyik legfontosabb kérdése. A tagság értelmét sok tekintetben az adja, hogy az egyes tagállamok, illetve a tagországok együttesen miként tudnak úgy részt venni az Unió működésében, hogy annak eredményei és hatásai pozitívak legyenek mind rájuk, mind az EU egészére nézve. Így az európai integrációnak és abban a tagállamok érdekérvényesítésének az a célja, hogy közép- és hosszú távon az Unióban való részvétel valamennyi tagállam számára egy pozitív végösszegű vállalkozás legyen. A nemzeti érdekérvényesítés lehetőségeinek alapvetően négy meghatározó eleme van: az ország mérete; az ország nettó pénzügyi pozíciója (befizető vagy kedvezményezett az EU-költségvetésben); 176 Külügyi Szemle
2 A magyar EU-tagság régi vagy új tagállam (ennek a tényezőnek a szerepe 2014-ben már minimális); az adott ország szakmai felkészültsége, politikai és közigazgatási rendszerének profizmusa és hozzáállása. Ez utóbbi szempont alá esik az adott állam EU-közigazgatásának szakmai minősége, szervezettsége is. Számos kis tagország (pl. Hollandia, Svédország, Finnország) képes a mérete által indokoltnál nagyobb eréllyel képviselni az érdekét, éppen a közigazgatása felkészültsége miatt. Nyilvánvaló, hogy az integrációban való sikeres részvétel döntő mértékben az adott tagállamon múlik. Azok az országok, amelyek átgondoltan szervezik meg az európai ügyek hazai kormányzati koordinációját, a közös politikaformálás valamennyi fázisánál aktívan, felkészülten, saját érdekeiket jól beazonosítva és artikulálva, a többi tagállam érdekeit pedig ismerve vesznek részt, mind eredményben, mind pozícióban, sőt pénzben kifejezve is komoly előnyökhöz juthatnak, az új szabályok alkalmazása esetén a legkönnyebb alkalmazkodást biztosíthatják polgáraik, vállalkozóik, az önkormányzatok és az állam egésze részére. Azok a tagállamok viszont, amelyek lemaradnak az uniós politikaformálás fontos állomásairól, nemzeti érdekeiket rosszul vagy késve azonosítják be, csak követői lesznek az európai fejlődésnek, ezáltal komoly alkalmazkodási, anyagi, és elszalasztott lehetőségekben mérhető veszteségeket lesznek kénytelenek elszenvedni. A hatékony érdekérvényesítéshez tehát elengedhetetlenül szükséges a jól működő nemzeti EU-koordinációs közigazgatási rendszer is. Az EU által társfinanszírozott beruházások bruttó nemzeti jövedelmünk 3-4 százalékát generálják, ami Magyarországot az uniós költségvetés egyik legnagyobb haszonélvezőjévé teszi. 1 Az EU-tagság nemcsak jelentős anyagi előnyöket hozott magával (a hazai közberuházások több mint 90 százalékát a strukturális és kohéziós alapokból finanszírozzák, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban), de kiváló lehetőség (és egyben kötelezettség is) a magyar közigazgatás modernizációjára, a világ legszofisztikáltabb és legbonyolultabb nemzetközi döntéshozatali masinériájába való becsatlakozás révén. Ez a folyamat már a társulási megállapodást előkészítő tárgyalások során megkezdődött, a csatlakozási tárgyalások idején egy új minőségi fokozatba lépett, és a 2011-es soros magyar elnökség idején teljesedett ki. A magyar törvények (és természetesen minden EU-tagállaménak) mintegy fele uniós eredetű, így a nemzeti közigazgatások számára ma már kiemelten fontos feladat az EU-jogszabályok elfogadási folyamatának nyomon követése, befolyásolása, a nemzeti érdek érvényesítése, majd a jogszabályoknak a hazai jogrendbe való illesztése, implementálása és a megfelelő alkalmazásuk figyelemmel kísérése nyár 177
3 Marján Attila Gazdasági integráció Magyarország gazdasági integrációja jóval a csatlakozást megelőzően elindult: a jelentős gazdasági összefonódást és liberalizációt eredményező társulási megállapodás már egy évtizeddel a csatlakozás előtt hatályban volt. Ezzel együtt kétségtelen, hogy a jogszabályok teljes mértékű átvétele (leszámítva néhány átmeneti mentességet); a belső piacra való belépés; az EU-költségvetésben való valódi részvétel (mind a befizetési, mind a kedvezményezetti oldalon); és a Gazdasági és Monetáris Unió megfelelő szakaszába való belépés a csatlakozás pillanatában valósult meg Magyarország számára. Külkereskedelem és versenyképesség A magyar külkereskedelmi termékforgalom országrelációs szerkezetét már a belépésünk idején az uniós orientáció határozta meg. Hazánk árukivitelének több mint 76 százaléka az Európai Unió tagállamaiba irányult. A legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország volt (a teljes kivitel 29,1 százaléka), amit Ausztria (6 százalék), Olaszország (5,4 százalék) és Franciaország (4,8 százalék) követett. Az Egyesült Államok 3,1 százalékkal, Oroszország pedig 1,9 százalékkal részesült a magyar exportból. A behozatalt illetően is hasonló arányok figyelhetők meg, bár az uniós dominancia ebben a tekintetben valamelyest enyhébb, mint a kivitel esetében. A magyar árubehozatal 68 százaléka érkezett az Európai Unió területéről, ezen belül Németországból 27,1 százalék, Ausztriából 6,7 százalék, Olaszországból 4,9 százalék, Franciaországból 4,8 százalék Hollandiából pedig 4,3 százalék. Az Európán kívüli országokból származó import az összes behozatal 12,7 százalékát tette ki, ami döntően az Oroszországból érkező áruknak (7,4 százalék) volt köszönhető. Tíz évvel a csatlakozás után a kereskedelmünk országszerkezete értelemszerűen továbbra is erősen EU-dominanciájú. 178 Külügyi Szemle
4 A magyar EU-tagság 1. ábra A behozatal országszerkezete 2013 januárja és novembere között 2 A behozatal országszerkezete, január november Oroszország 9% Más országok 14% Kína 6% EU28 71% 2. ábra A kivitel országszerkezete 2013 januárja és novembere között nyár 179
5 Marján Attila Az Európai Unión belüli behozatal 27,7 százaléka származik az új tagállamokból. Az EU-n belüli behozatal legnagyobb részét (27,78 százalékát) Németország adja, amelyet Ausztria (9,2 százalék) és Szlovákia (8 százalék) követ. A kivitelből szintén Németország részesedik a legnagyobb arányban (33,46 százalék); Ausztria (7,1 százalék) és Szlovákia (6,8 százalék) áll a második-harmadik helyen. Az uniós országok magas részesedése nem meglepő, hiszen a földrajzi és a kulturális közelség, valamint a vállalkozások szerkezete kézenfekvő partnerré teszi azokat. A magyar gazdaság szerkezetében továbbra is a szolgáltatások dominálnak (65,1 százalék), nem elhanyagolható azonban az ipar részesedése (27,3 százalék) sem. Az építőipar 3,7 százalékkal, a mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászat pedig együttesen 3,9 százalékkal részesedik a megtermelt GDP-ből ban a csúcstechnológiai kivitel 22,3 százalékos részesedéssel továbbra is fontos szerepet töltött be az exporton belül, de magas hányadot képvisel ezen kívül a gyógyszeripar és a szakmai felszerelések gyártása is. A közvetlen külföldi beruházások öszszesen 78,5 milliárd eurót tesznek ki, ami az egy főre eső értéket figyelembe véve az egyik legmagasabb a régióban. Ezeknek a beruházásoknak a zöme a szolgáltatásokat (főként a pénzügyi szolgáltatási ágazatot) és a feldolgozóipart érinti. A magyarországi közvetlen külföldi beruházások 77 százaléka az uniós országokból, s ezeknek is mintegy 30 százaléka Németországból származik. Magyarország behozatalának közel háromnegyed része az Európai Unió tagállamaiból érkezik, és a kivitel több mint háromnegyede oda irányul. Magyarország versenyképességi helyzete azonban jelentős megerősítésre szorul, amit a következő oldalakon szereplő ábrák is jól szemléltetnek. A 2013-as ipari versenyképességi jelentés alapján Magyarország a felzárkózó uniós tagállamok között van 5 a versenyképesség legfőbb összetevői tekintetében (munkaerőre és munkaidőre vetített termelékenység, az iparban dolgozó felsőfokú végzettségűek aránya, a vállalatok K+F teljesítménye, elektronikus közigazgatás, kormányzati hatékonyság, a kis- és középvállalkozások hitelhez jutása). Magyarország a Világbank által évente közreadott versenyképességi rangsorban a vizsgált országok felső harmadában helyezkedik el. A befektetői környezet megítélését a cégek működésével kapcsolatos nyilvánossági szabályok alacsony foka rontja le, illetve az, hogy a korlátolt felelősségű társaságok vezetőit az alaptőkén túli tartozásokért nem lehet felelősségre vonni. Az adózással kapcsolatos szabályok pedig azért befolyásolják negatívan a versenyképességet, mert sokfajta adónem van, az adózási kötelezettségek teljesítése évi két-háromszáz munkaórát vesz el, és a közterhek a cég által megtermelt profit mintegy felére rúgnak. Ugyanebben a rangsorban, de csak az Európai Unió 28 tagállamát számba véve, mint ahogyan az a 3. ábrából kiolvasható, Magyarország a huszadik helyen áll. A 2005 óta elkészített Doing Business rangsorokban a 2006-os 66. hely után 2008-ban álltunk a legjobb, a 41. helyen; azóta romlik Magyarország pozíciója. 180 Külügyi Szemle
6 A magyar EU-tagság 3. ábra Az Európai Unió tagállamainak helye a világ versenyképességi rangsorában, ábra Magyarország pozíciójának alakulása a Világbank versenyképességi rangsorában nyár 181
7 Marján Attila A gazdasági felzárkózás mérlegének megvonásakor nem kapunk kielégítő eredményt. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó magyar GDP tíz évvel a csatlakozás után is mindössze az EU-átlag 67 százaléka. Pedig 2003-ban is alig volt kevesebb ez a szám: az uniós átlag 63 százalékán állt a magyar gazdasági teljesítmény, megelőzve számos csatlakozó országot ban viszont a velünk együtt csatlakozott tíz tagból csak Lettország rendelkezik a miénknél kisebb egy főre jutó GDP-vel. Miközben a fogyasztási cikkek ára közeledik a nyugati szinthez, a magyarok nettó fizetése ma ugyanolyan lemaradásban van az EU15-ök átlagától, mint 2003-ban, a csatlakozás előtti évben volt: még mindig csak a nyugati jövedelmek negyedével rendelkeznek a magyar munkavállalók. 8 Az új tagok közül jó páran megelőztek minket a tagság első évtizede alatt. Az uniós tagságtól elvárt gazdasági konvergencia egyik jótékony hatása az életszínvonal általános emelkedése, valamint a szegények vagy az elszegényedéssel fenyegetettek számának csökkenése. Magyarországon azonban ma több a szegény, mint a csatlakozáskor. 9 A többi KKE-ország viszont javítani tudta ezt a mutatót. Lengyelországban majdnem felére csökkent és kb. 20 százalékon áll a szegénységben élők aránya, Szlovákia szintén jelentős előrelépést tett e tekintetben, Csehországban az arány ma a fele a magyar adatnak. Makrogazdaság Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) átmeneti mentességgel rendelkező tagjává vált, csatlakozási szerződésében kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére. Az euróövezethez történő csatlakozás előfeltétele a makrogazdasági mutatókra (államháztartásra, inflációra, kamatokra és árfolyamra) vonatkozó maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. Magyarország azonban nem teljesítette az államháztartási kritériumokat, és csatlakozása óta (egészen 2013-ig) túlzotthiány-eljárás (Excessive Deficit Procedure, EDP) alatt állt. Az államadósság a csatlakozás évében még a 60 százalékos referenciaszint alatt maradt, azóta azonban, főleg a válság hatására, folyamatosan nőtt. A csatlakozást követő években Magyarország inflációs rátája sem közelített tartósan az uniós átlaghoz. A referenciának tekintett inflációs maastrichti érték 10 enyhén emelkedő trend mentén alakult (2 4 százalék között), a magyar index azonban ennél jóval magasabb volt: 4 8 százalék között mozgott. A tízéves magyar (referencia) állampapírok hozamai az inflációnál szorosabb korrelációt mutattak a maastrichti referenciaértékkel, közeledést azonban csak 2007-ben lehetett megfigyelni. A magyar kamatok a 6,5 8,5 százalékos sávban mozogtak, míg a referenciaszint 5,5 6,5 százalék között alakult. Magyarország az ERM II. 182 Külügyi Szemle
8 A magyar EU-tagság árfolyamrendszernek még nem tagja, így az árfolyam-kritérium teljesüléséről természetesen nem beszélhetünk. A nominális konvergencia mellett egyes közép-európai országokkal ellentétben a csatlakozástól várt reálkonvergencia sem valósult meg Magyarországon: az egy főre jutó GDP alig közeledett az EU átlagos vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDPjéhez (2004-től 2008-ig 63 százalékról mindössze 67 százalékra nőtt) ig az uniós átlagot két százalékponttal meghaladó mértékű reál GDP-növekedés volt jellemző, azt követően azonban a recesszió Magyarországon az EU átlagánál is súlyosabb lett. Magyarország tehát a tíz év alatt inkább távolodott a monetáris uniótól (a évi adósságrátát leszámítva), egyik konvergenciakritériumot sem teljesítette, annak ellenére, hogy hazánk konvergenciaprogramjainak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az volt, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ez a trend 2014-ben megfordulni látszik, de egyelőre nehéz biztosan előre jelezni ennek a trendfordulónak a volumenét és sebességét. A stabilitási és növekedési egyezmény reformjával kapcsolatos vita során Magyarország kezdeményezte, hogy a tőkefedezeti nyugdíjrendszert bevezetett tagállamok esetében a túlzottdeficit-eljárás alkalmazása során vegyék figyelembe a nyugdíjpénztári befizetéseket. Magyarország azzal érvelt, hogy az öregedő társadalom egyre nagyobb nehézségeket támaszt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban, valamint hogy a tőkefedezeti alapon nyugvó nyugdíjrendszer automatikusan finanszírozza önmagát, és egy korábbi államadósságot fejez ki. Tény, hogy bár az ilyen nyugdíjreformok a költségvetési pozíció rövid távú romlásával járnak, de javítják az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. A magyar kezdeményezésre megszületett újítás végül átmenetileg, de teret engedett a kormánynak arra, hogy a nyugdíjreformmal járó átállási költségeket levonja a túlzotthiány-eljárás során figyelembe veendő hiányból. A hiánycsökkentés mértéke a tőkefedezeti pillér létrehozását követő ötéves időszak alatt a reform éves nettó költségének 100, 80, 60, 40, majd 20 százalékát tette ki. Ez az engedmény sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy a megfelelő szintű makrokonvergencia létrejöjjön. A kormány 2004-ben az euró mihamarabbi bevezetését célozta meg, amit 2006-ig reálisnak is tartott ban azonban egyértelművé vált, hogy az államháztartás súlyos hiánya miatt a 2010-es csatlakozás nem tartható. A évi konvergenciaprogramban már nem is szerepelt céldátum, és a kormányok azt követően sem tűztek ki konkrét időpontot. Az euró bevezetése iránti elköteleződést mutatja azonban, hogy 2007-ben a kormány létrehozta a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottságot (NEB), amelynek feladata az euróbevezetés szervezeti kereteinek megteremtése. A NEB 2008 közepére elkészítette az euró gyakorlati bevezetéséhez szükséges feladatokat és ütemtervet összefoglaló Nemzeti átállási tervet (NÁT) decemberében elkészült a terv felülvizsgált változata, ezt követően azonban a NEB nem folytatta munkáját nyár 183
9 Marján Attila Magyarország az EU-tagállamok közül a leghosszabb ideig, a 2004-es csatlakozástól közepéig állt túlzotthiány-eljárás alatt. A Tanács eredetileg 2008-as határidőt szabott meg a túlzott hiány fenntartható kiigazítására, de azt a nagyszabású konszolidáció ellenére sem sikerült elérni októberében új ajánlásokat és egy év haladékot kapott Magyarország a Tanács részéről. A hiány korrekciójának elhúzódása miatt a Tanács 2012 márciusában szankciót is kilátásba helyezett Magyarországgal szemben: a kohéziós alapból nyújtandó kötelezettségvállalások január 1-jével kezdődő részleges felfüggesztéséről döntött, amelyet addig még egy tagállammal szemben sem alkalmaztak. A gazdaságpolitikai intézkedések nyomán azonban Magyarország 2013 júniusában kikerült a túlzotthiány-eljárás alól, és a kohéziós pénzek felfüggesztését is megszüntették. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) május 29-én Magyarország és még négy tagállam (Lettország, Litvánia, Románia és Olaszország) esetében a túlzotthiány-eljárás (EDP) megszüntetésére tett javaslatot. Ezzel elismerte az államháztartási hiány és az államadósság leszorítása terén tett gazdaságpolitikai erőfeszítéseket. Az eljárás megszüntetéséről a végleges döntést a június 21-i ECOFIN-ülésen hozták meg a gazdasági és pénzügyminiszterek. Döntés született a mintegy 500 millió eurót kitevő kohéziós finanszírozás márciusban történt felfüggesztésének eltörléséről is. A Bizottság a fenti javaslatában elismerte, hogy Magyarországon megtörtént a túlzott államháztartási hiány korrekciója, s az erre vonatkozó ajánlásban ismertette, hogy 2012-ben a jelentős költségvetési erőfeszítések nyomán az államháztartási hiány a GDPnek mindössze 1,9 százalékát tette ki. A évi magyar konvergenciaprogram előrejelzése szerint a hiány 2013-ban és 2014-ben egyaránt a GDP 2,7 százaléka marad. A Bizottság tavaszi előrejelzése azonban 2013-ra még a GDP 3,0 százalékát, 2014-re pedig a GDP 3,3 százalékát kitevő hiányt vetített előre. A magyar kormány május 13-án további korrekciós intézkedéseket fogadott el 2013-ra és 2014-re vonatkozóan (bruttó értéken a GDP körülbelül 0,3 százalékát, illetve 0,7 százalékát kitevő mértékben), így azok hiánycsökkentő hatásának figyelembe vételével a bizottsági előrejelzés 2013-ra 2,7 százalékos, 2014-re vonatkozóan 2,9 százalékos költségvetési hiányról szólt. Ennek alapján tehát a hiány az előrejelzési időszakban a Bizottságnak a Tanács által elfogadott értékelése szerint a GDP 3 százalékában meghatározott, EU-szerződés szerinti referenciaérték alatt marad. A ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési egyenleg 2013-ban a GDP -0,75 százalékán volt, 2014-ben pedig a GDP -1,5 százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével. 184 Külügyi Szemle
10 A magyar EU-tagság július szövegdoboz Túlzotthiány-eljárás Magyarország ellen A Magyarország ellen folyó túlzotthiány-eljárás (EDP) időrendi áttekintése A Tanács megállapította, hogy fennáll a túlzott költségvetési hiány Magyarország esetében, és ajánlásokat fogalmazott meg az ország számára, melyek értelmében a túlzott hiány megszüntetésére szabott határidő október 10. Új ajánlások, az EDP-határidő 2009-re módosult július 7. A Tanács felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb 2011-ig szüntessék meg a túlzott hiányt, fenntartható módon; évente legalább 0,5 százalékos strukturális egyenlegjavulás előírása január 24. Magyarország nem tett eleget a július 7-i tanácsi ajánlásnak, ezért a Tanács továbblépést javasol az EDP-eljárásban. A Bizottság értékelése szerint a hiányt ugyan 2011-ben egyszeri intézkedések hatására sikerült 3 százalék alá szorítani (4,3 százalékos GDP-arányos többlet), ugyanakkor a Bizottság előrejelzése alapján a hiány 2012-ben újra átlépte volna a 3 százalékos küszöböt március 13. A Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) új ajánlásokat fogadott el, és határozott arról, hogy amennyiben Magyarország nem tesz az ajánlásoknak megfelelő eredményes strukturális intézkedéseket a hiány fenntartható csökkentésére, akkor január 1-jétől a Tanács felfüggeszti a kohéziós kötelezettségvállalások egy részét (495 millió euró, a magyar GDP 0,5 százaléka) június 22. Az ECOFIN jóváhagyta a Magyarország számára a kohéziós alapból fizetendő kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről szóló tanácsi határozatot, mivel a Bizottság értékelése szerint az ország eredményes intézkedéseket hozott a hiány tartós megszüntetése érdekében november 7. A Bizottság kiadta őszi gazdasági előrejelzését, mely alapján a magyar költségvetési hiány 2012-ben és 2013-ban még a 3 százalékos határ alatt lehet (2,5, illetve 2,9 százalék), azonban 2014-ben már a GDP 3,5 százalékra nőhet február 22. A Bizottság a téli gazdasági előrejelzésében 2013-ra 2,4 százalékos, 2014-re 3,4 százalékos hiányt prognosztizált nyár 185
11 Marján Attila május 3. A Bizottság tavaszi előrejelzése 2013-ra a GDP 3,0 százalékát, 2014-re pedig a 3,3 százalékát kitevő hiányt vetített előre május 29. A Bizottság az EDP-eljárás megszüntetésére tett javaslatot június 21. Az ECOFIN jóváhagyta a Bizottság pozitív ajánlását. Magyarország kikerült a túlzott költségvetési hiány következtében folyt eljárás alól. A konvergenciapályánkat természetesen világgazdasági fejlemények is nagymértékben meghatározták. A gazdasági válság hazánkat is súlyosan érintette: Magyarország az EU tagállamai közül elsőként kényszerült egy gazdasági mentőcsomag igénybevételére. (Amihez az EU 12,5 milliárd, 11 az IMF 6,5 milliárd, a Világbank pedig 1 milliárd euróval járult hozzá így összességében mintegy 20 milliárd eurós pénzügyi csomagot kaptunk.) A válság hatására az Európai Unióban jelentős reformok születtek, születnek a gazdasági kormányzás megerősítése érdekében. A Gazdasági és Monetáris Unió fenntartható működése érdekében egyre több gazdaságpolitikai terület fokozottabb összehangolása szükséges, az erre vonatkozó jogszabályok elfogadása 2010 óta intenzív ütemben zajlik. Az európai gazdasági kormányzás reformja során számos olyan döntés született, amelynek betartása elsősorban az euróövezet tagállamai részére kötelező, viszont Magyarország számára is jelentőséggel bír. Erre példa az euró plusz paktum, amit Magyarország nem írt alá, mivel az az adópolitika fokozottabb koordinációját is magában foglalja; hasonló terület a szociális politika is, az azonban lekerült a napirendről. Vannak viszont olyan elemei a reformoknak, amelyek nem csak az eurózóna számára adottak, mint pl. a fiskális paktum, amelyhez Magyarország is csatlakozott. EU-költségvetési transzferek Az Európai Unió (valójában az Európai Közösség) már az előcsatlakozási eszközökön (PHARE, ISPA, SAPARD) keresztül is komoly mértékben támogatta a tagjelölteket. Magyarország 2000 és 2003 között évi millió eurónak megfelelő uniós támogatásban részesült. Ezek a források nagymértékben hozzájárultak a szükséges fejlesztések elindításához, valamint felhasználásuk révén a magyar hatóságok is bekapcsolódtak az uniós elszámolási rendszerbe, alkalmuk nyílt elsajátítani az uniós források felhasználásának know-how-ját. Ez utóbbi tényező nagy szerepet játszott abban, hogy 2004-ben sikeresen kapcsolódtunk be a közös politikákba, a támogatások felhasználása során nem merültek fel komoly intézményi hiányosságok. 186 Külügyi Szemle
12 A magyar EU-tagság A 2000 és 2006 közötti költségvetési keret (Agenda 2000) Az 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keret elfogadására 1999-ben került sor. Az új tagállamok jóval alacsonyabb fejlettségi szinten álltak, mint a régiek, s ez komoly kihívások elé állította a közös költségvetést, mind az agrárpolitika, mind a kohéziós politika finanszírozása terén. A 2000 és 2006 közötti kiadások tervezésekor előre rögzítették, hogy legfeljebb mekkora lehet a költségvetés mérete, majd ehhez igazították az egyes politikaterületeken a kiadási szintet. Ez az időszak Magyarország számára átmeneti volt a kohéziós és az agrártámogatásainkat tekintve egyaránt. A fejlesztési támogatások esetében ez három-, az agrárpolitika terén tízéves periódust jelentett és 2006 között az új tagállamok költségvetési egyenlege mégis erőteljesen pozitív volt. 1. táblázat Magyarország uniós támogatási forrásainak és befizetéseinek egyenlege 2004 és 2006 között, millió euróban, folyó áron Uniós támogatások agrárpolitika 60,7 651,5 840,9 kohéziós politika 203,1 338,1 691,2 belső politikák 92,2 102,0 128,1 igazgatás 12,7 14,4 16,4 előcsatlakozási támogatás* 172,7 219,9 133,5 ellentételezés** 172,0 31,1 31,9 összesen 713,4 1357,0 1842,0 Befizetések összesen 537,1 833,2 782,5 millió euróban 176,3 523,8 1059,5 Nettó egyenleg a GNI százalékában 0,25% 0,7% 1,32% Forrás: az Európai Bizottság pénzügyi jelentése. *Az előcsatlakozási források egy részének kifizetése áthúzódott a tagságunk első éveire. ** Ellentételezésre valamennyi csatlakozó tagállam jogosult volt. Magyarország nettó egyenlege a bruttó nemzeti jövedelem 1,3 százalékát tette ki. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban egyes korábban csatlakozott tagállamok (mint például Görögország, Spanyolország vagy Portugália) továbbra is a nemzeti jövedelmük kb. 3-4 százalékának megfelelő mértékű kohéziós támogatást kaptak az uniós költségvetésből. Magyarország, elsősorban a kohéziós politikán és a kiterjedt agrárszektornak köszönhetően a közös agrárpolitikán keresztül jutott érdemi forrásokhoz. Ez az elmúlt tíz évben nem változott nyár 187
13 Marján Attila A 2007 és 2013 közötti költségvetési keret Magyarország számára a 2007-ben indult uniós költségvetési időszakban a kohéziós boríték összege elérte a 25 milliárd eurót (2011-es árakon). Ez a fejlesztési támogatások terén nyolcszoros mennyiségű forrásbővülést jelentett a 2004 és 2006 közötti periódushoz képest. Hazánk hét régiójából hat tartozott a konvergencia célkitűzései alá. A Közép-Magyarország régió a phasing-in átmeneti rendszerbe került a második célkitűzés alatt, azonban 2013-ig e központi régióban is érdemi források álltak rendelkezésre. Tagságunk első éveinek tapasztalatait felhasználva 2007-től már tizenhárom operatív program (OP) révén osztottuk el a forrásokat, közülük hét regionális és hat nemzeti szintű program volt. A két legnagyobb kiadású operatív program a közlekedési, valamint a környezet és energia volt, ezek 7,3 milliárd, illetve 4,9 milliárd eurós kerettel gazdálkodtak. A hangsúly tehát 2007 és 2013 között továbbra is az infrastruktúra-fejlesztésen volt hazánkban, a legtöbb új tagállamhoz hasonlóan. A közpénzből finanszírozott beruházások terén Magyarországnak jutott az egyik legmagasabb arányú uniós támogatás. Az Európai Bizottság kimutatásai szerint 2010 és 2012 között az uniós támogatások a hazai közkiadások 88% százalékát tették ki, ennél magasabb arányt (91 százalékot) csak Szlovákia ért el. Ha az uniós forrásokhoz a nemzeti önrészt is hozzászámítjuk, akkor a 2009 és 2011 közötti időszakban Magyarországon a közberuházások 97 százalékát is elérték az uniós támogatások. Másrészt, sajnos, az is elmondható, hogy a forrásfelhasználás csak az időszak második felében kezdett felfutni, az első években viszonylag alacsony volt a forráslehívások száma. Ez egyszerre magyarázható a bizonyos területeken megmutatkozó hazai koncepcionális hiányosságokkal, valamint a támogatások folyósításának sajátosságaival. A mezőgazdasági politika keretében is komoly források álltak rendelkezésünkre. Az Európai Bizottság kimutatásai szerint évente kb. 1-1,5 milliárd eurónak megfelelő agrártámogatásban részesültünk, így a kohéziós források mellett a második legnagyobb uniós transzfert továbbra is ezek a támogatások jelentik óta a hazánkba érkező nettó uniós transzfer elérte (sőt, a legtöbb esetben meghaladta) a bruttó nemzeti jövedelmünk 3 százalékát. Ezen a téren 2011 kiemelkedő évnek számított: a magyar GNI 4,66 százalékát elérő nettó forrásmennyiséggel valamenynyi tagállam közül Magyarország volt a legkedvezőbb helyzetben az uniós költségvetés szempontjából ben is a kohéziós politika jelentette a legnagyobb bevételi forrást (2,4 milliárd euró), míg az agrártámogatásaink összértéke 1,6 milliárd euró volt. Az uniós költségvetésbe történt 2012-es magyar befizetések 0,9 milliárd euróra rúgtak. A nettó költségvetési egyenleg 3,3 milliárd euró volt abban az évben, ami a bruttó nemzeti jövedelem 3,59 százaléka. Ennél kedvezőbb nettó egyenleggel csak Észtország (4,84 százalék), Litvánia (4,82 százalék) és Lettország (4,29 százalék) rendelkezett. 188 Külügyi Szemle
14 A magyar EU-tagság 2. táblázat A Magyarországra érkező uniós források 2007 és 2012 között, millió euróban, folyó áron versenyképesség 53,5 74,9 66,6 86,0 111,5 142,0 kohéziós politika 1304,2 1188,6 2174,4 2086,2 3637,1 2377,7 agrárpolitika 956,2 681,1 1279,9 1420,1 1500,0 1605,4 Uniós belső politikák 36,8 26,8 23,1 22,1 44,1 23,4 támogatások külkapcsolatok 61,6 14,7 6,4 2,7 16,5 7,3 igazgatás 15,4 16,5 18,3 33,0 21,7 21,4 összesen 2427,7 2002,6 3568,7 3650,1 5330,9 4177,2 Befizetések összesen 870,2 947,1 908,9 955,0 937,4 928,4 Nettó millió euróban 1557,5 1055,5 2659,8 2695,1 4393,5 3248,8 egyenleg a GNI százalékában 1,74% 1,13% 3,11% 2,99% 4,66% 3,59% Forrás: az Európai Bizottság pénzügyi jelentése. Brüsszel, A közötti költségvetési keret A as pénzügyi költségvetés a válság költségvetése: ez az első időszak, amelyben csökken a költségvetés főösszege. A többéves keret főösszegének kialakításakor a nettó befizető országok véleménye győzött. A hétéves időszakra a tagállamok 960 milliárd eurós főösszeget fogadtak el. Ez kevesebb, mint a 2007 és 2013 közötti főösszeg (1003,5 milliárd euró), vagyis az EU történetében első alkalommal reálértéken is csökken a költségvetési keret, az előző időszakhoz képest kb. 4,5 százalékkal. A tárgyalások során ismét kiemelt figyelmet kaptak a kohéziós politikára szánt források. A megállapodás értelmében a teljes kohéziós boríték 8,4% százalékkal zsugorodott az előző időszakhoz képest (354,8-ról 325,1 milliárd euróra), tehát a csökkenés közel kétszerese annak, amekkora mértékben a teljes költségvetés szűkült az előző időszakhoz képest. A kohéziós politika felhasználási szabályai tekintetében is komoly érdekellentétek alakultak ki a tagállamok között a tárgyalások során. A végeredményről elmondható, hogy a két legfontosabb elem esetében érvényesültek a magyar érdekek. Az egyik kiemelt eredménynek az tekinthető, hogy sikerült megőrizni a társfinanszírozási ráta kedvező, 85 százalékos szintjét az elmaradottabb régiók esetében, annak ellenére, hogy a nettó befizető országok 75 százalékra kívánták leszorítani azt. A másik kiemelt felhasználási szabály az áfaköltség elszámolhatósága. Nagyon fontos eredmény, hogy a korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is teljes körűen elszámolható a vissza nem térítendő áfa. Ezt mind a Bizottság, mind a nettó befizető tagállamok ellenezték, nyár 189
15 Marján Attila arra hivatkozva, hogy ezáltal az uniós költségvetés közvetett módon a tagállami adóbevételeket finanszírozza. Az, hogy ezen a téren is sikerült megőrizni a 2007 és 2013 közötti időszak kedvező szabályozását, nagyságrendileg évi 100 milliárd forintos könynyítést jelent a hazai költségvetésnek. Szintén kedvező fejlemény, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban általános n+3 szabály van érvényben, 12 azaz a támogatásokat a kötelezettségvállalást követő harmadik év végéig lehet kifizetni). 3. táblázat A többéves pénzügyi keret (MFF) kiadási szerkezete Tanácsi javaslat (milliárd euró, 2011-es áron) 1a Versenyképesség 91,2 155,7 125,7 1b Kohézió 354,8 339,0 325,1 2 Közös agrárpolitika (KAP) 431,0 386,5 373,2 ebből közvetlen kifizetés 337,0 283,0 278,0 vidékfejlesztés 90,1 92,0 84,8 3 Bel- és igazságügyek 12,5 18,8 15,7 4 Külkapcsolatok 57,0 70,0 58,7 5 Adminisztráció 57,0 63,2 61,6 Kötelezettségvállalások 1003,5 1033,2 960,0 Forrás: Európai Bizottság, A nettó befizető tagállamok törekvésének megfelelően az agrárpolitikai fejezetben is csökkennek a kiadások. A termelőknek juttatott közvetlen kifizetések szintje összesen 18 százalékkal csökkent a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest. Az EU-költségvetés bevételi oldaláról szóló megállapodás eredményeként jelentős változások nem történtek a korábbi rendszerhez képest. A tagállami visszatérítések rendszerében azonban történtek változások. A Bizottság által javasolt egyösszegű viszszatérítési rendszer ugyan nem valósult meg, valamint a brit visszatérítés is közel változatlan formában fennmarad, a GNI- és az áfaalapú forráson keresztül megvalósuló korrekciók némileg módosultak. Magyarország 2014 és 2020 között mint jelentős agrárszektorral rendelkező, zömében az uniós fejlettségi átlag 75 százaléka alatti régiókból álló ország az egyik legkedvezőbb nettó pozíciójú tagállam marad továbbra is, akár egy főre vetítve, akár a nemzeti jövedelem arányában számítjuk a nettó pozíciót. 190 Külügyi Szemle
16 A magyar EU-tagság Nettó pozíció Egy főre jutó nettó pozíció GNI-arányos nettó pozíció 4. táblázat Magyarország nettó pozíciója Megállapodás Helyezés millió euró , ,4 millió forint , ,0 Helyezés euró 2.332, ,5 forint , ,4 Helyezés százalékos GNI-arány 3,4% 3,6% Összegzés helyett Az EU-tagság sikerességének vizsgálatakor az átfogó társadalmi és politikai változások (nyugati integráció intézményesülése, geopolitikai stabilizáció, csatlakozás egy modern jog- és intézményrendszert igénylő klubhoz) mellett számos konkrétabb tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek: a gazdaság és az életszínvonal növekedése; a szegénység csökkenése; a területi fejlettségi különbségek csökkenése; az államháztartási konszolidáció, az államadósság csökkenése; a nemzetközi versenyképesség növekedése; a gazdaság és az államháztartás strukturális modernizációja; a társadalom (tágan értelmezett) jólétének és elégedettségének növekedése; az ország külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítő képességének növekedése. A részletes vizsgálat elvégzése nélkül is világos, hogy a fenti pontok tekintetében az elmúlt tíz év nem hozott jelentős, markáns pozitív elmozdulást a gazdaságban. Az Európai Uniótól érkező, Magyarország esetében igen kedvező és a fentiekben részletesen tárgyalt támogatási volumen nem csökkentette sem a territoriális különbségeket, sem a szegénységet, az életszínvonal sem növekedett az elvárásoknak megfelelően, és a versenyképességünk sem javult megfelelő mértékben. 13 Az okok feltérképezése során azonban elsősorban nem az EU-tagság puszta ténye tűnik a legfontosabb elemnek, sokkal inkább és ezt a többi csatlakozó ország példája is alátámasztja a tagság előnyeinek kihasználási képessége, illetve annak hiánya áll a háttérben nyár 191
17 Marján Attila A fentiekkel együtt, Magyarországnak sikerült kikerülnie a túlzotthiány-eljárásból, ami azért volt lehetséges, mert a szigorú fiskális politikának köszönhetően az államháztartási hiány a referenciaszint közelébe és az alá került. Az államadósság szintje szintén megfelelően stabil (és az eurózóna átlaga alatt) maradt. Az ország tőkevonzóképessége szintén igen kedvező képet mutat, és a viszonylag képzett hazai munkaerő fontos versenyképességi kitörési pont lehet a jövőben. Ezekre a faktorokra és a továbbra is igen jelentős volumenű EU-támogatási forrásokra alapozva kell és lehet megtalálni a növekedés és a foglalkoztatás fenntartható megerősítésének a receptjét. Résumé Assessing the First Decade of Hungary s EU Membership Based on some Selected Aspects This paper does not intend to present a full-fledged evaluation of Hungary s first decade as EU member rather it focuses on a few selected topics, namely: economic integration, macroeconomic issues, and European Union financial transfers. The present analysis shows that the expectations attached to EU membership have not materialised at least from an economic policy point of view. Nonetheless, Hungary became integral part of the most important economic union in the world and also of its legal and institutional system. 192 Külügyi Szemle
18 A magyar EU-tagság Melléklet: Adatok EU12 és V4 összehasonlításban 1. táblázat GDP-növekedés GDP-növekedés üteme, Ország Bulgária 5,5 6,7 6,4 6,5 6,4 6,2-5,5 0,4 1,8 0,0 0,6 Ciprus 1,9 4,2 3,9 4,1 5,1 3,6-1,9 1,3 0,4-2,4 n.a Cseh Köztársaság 3,8 4,7 6,8 7,0 5,7 3,1-4,5 2,5 1,8-1,0 n.a. Észtország 7,8 6,3 8,9 10,1 7,5-4,2-14,1 2,6 9,6 3,9 n.a. Lengyelország 3,9 5,3 3,6 6,2 6,8 5,1 1,6 3,9 4,5 1,9 n.a. Lettország 7,7 8,8 10,1 11,0 10,0-2,8-17,7-1,3 5,3 5,2 n.a. Litvánia 10,3 7,4 7,8 7,8 9,8 2,9-14,8 1,6 6,0 3,7 3,3 Magyarország 3,9 4,8 4,0 3,9 0,1 0,9-6,8 1,1 1,6-1,7 1,1 Málta 0,7-0,3 3,6 2,6 4,1 3,9-2,8 3,3 1,7 0,9 n.a. Románia 5,2 8,5 4,2 7,9 6,3 7,3-6,6-1,1 2,2 0,7 n.a. Szlovákia 2,9 4,4 4,0 5,8 7,0 3,4-7,9 1,3 0,7-2,5-1,1 Szlovénia 4,8 5,1 6,7 8,3 10,5 5,8-4,9 4,4 3,0 1,8 0,9 Forrás: Real GDP Growth Rate Volume. European Commission Eurostat, init=1&language=en&pcode=tec00115&plugin=1, május nyár 193
19 Marján Attila 2. táblázat Infláció Infláció, Ország Bulgária 2,3 6,1 6,0 7,4 7,6 12,0 2,5 3,0 3,4 2,4 0,4 Ciprus 4,0 1,9 2,0 2,2 2,2 4,4 0,2 2,6 3,5 3,1 0,4 Cseh Köztársaság -0,1 2,6 1,6 2,1 3,0 6,3 0,6 1,2 2,1 3,5 1,4 Észtország 1,4 3,0 4,1 4,4 6,7 10,6 0,2 2,7 5,1 4,2 3,2 Lengyelország 0,7 3,6 2,2 1,3 2,6 4,2 4,0 2,7 3,9 3,7 0,8 Lettország 2,9 6,2 6,9 6,6 10,1 15,3 3,3-1,2 4,2 2,3 0,0 Litvánia -1,1 1,2 2,7 3,8 5,8 11,1 4,2 1,2 4,1 3,2 1,2 Magyarország 4,7 6,8 3,5 4,0 7,9 6,0 4,0 4,7 3,9 5,7 1,7 Málta 1,9 2,7 2,5 2,6 0,7 4,7 1,8 2,0 2,5 3,2 1,0 Románia 15,3 11,9 9,1 6,6 4,9 7,9 5,6 6,1 5,8 3,4 3,2 Szlovákia 5,7 3,7 2,5 2,5 3,8 5,5 0,9 2,1 2,1 2,8 1,9 Szlovénia 8,4 7,5 2,8 4,3 1,9 3,9 0,9 0,7 4,1 3,7 1,5 Forrás: HICP Inflation Rate. European Commission Eurostat, &language=en&pcode=tec00118&plugin=1, május táblázat Az államháztartás egyenlege Az államháztartás egyenlege a GDP %-ban, Forrás: Eurostat. Ország Bulgária -0,4 1,9 1,0 1,9 1,2 1,7-4,3-3,1-2,0-0,8 Ciprus -6,6-4,1-2,4-1,2 3,5 0,9-6,1-5,3-6,3-6,4 Cseh Köztársaság -6,7-2,8-3,2-2,4-0,7-2,2-5,8-4,7-3,2-4,4 Észtország 1,7 1,6 1,6 2,5 2,4-2,9-2,0 0,2 1,1-0,2 Lengyelország -6,2-5,4-4,1-3,6-1,9-3,7-7,5-7,9-5,0-3,9 Lettország -1,6-1,0-0,4-0,5-0,4-4,2-9,8-8,1-3,6-1,3 Litvánia -1,3-1,5-0,5-0,4-1,0-3,3-9,4-7,2-5,5-3,2 Magyarország -7,3-6,5-7,9-9,4-5,1-3,7-4,6-4,3 4,3-2,0 Málta -9,0-4,6-2,9-2,7-2,3-4,6-3,7-3,5-2,8-3,3 Románia -1,5-1,2-1,2-2,2-2,9-5,7-9,0-6,8-5,6-3,0 Szlovákia -2,7-2,3-1,5-1,4 0,0-1,9-6,3-5,9-6,3-3,8 Szlovénia -2,8-2,4-2,8-3,2-1,8-2,1-8,0-7,7-5,1-4,5 Forrás: General Government Deficit/Surplus. European Commission Eurostat, init=1&language=en&pcode=tec00127&plugin=1, május Külügyi Szemle
20 A magyar EU-tagság 4. táblázat Államadósság Az államadósság alakulása a GDP százalékában, Ország Bulgária 44,4 37,0 27,5 21,6 17,2 13,7 14,6 16,2 16,3 18,5 Ciprus 69,7 70,9 69,4 64,7 58,8 48,9 58,5 61,3 71,5 86,6 Cseh Köztársaság 28,6 28,9 28,4 28,3 27,9 28,7 34,6 38,4 41,4 46,2 Észtország 5,6 5,0 4,6 4,4 3,7 4,5 7,1 6,7 6,1 9,8 Lengyelország 47,1 45,7 47,1 47,7 45,0 47,1 50,9 54,9 56,2 55,6 Lettország 14,7 15,0 12,5 10,7 9,0 19,8 36,9 44,4 41,9 40,6 Litvánia 21,0 19,3 18,3 17,9 16,8 15,5 29,3 37,8 38,3 40,5 Magyarország 58,6 59,5 61,7 65,9 67,0 73,0 79,8 82,2 82,1 79,8 Málta 66,0 69,8 68,0 62,5 60,7 60,9 66,5 66,8 69,5 71,3 Románia 21,5 18,7 15,8 12,4 12,8 13,4 23,6 30,5 34,7 37,9 Szlovákia 27,2 27,3 26,7 26,4 23,1 22,0 35,2 38,7 47,1 54,4 Szlovénia 42,4 41,5 34,2 30,5 29,6 27,9 35,6 41,0 43,4 52,4 Forrás: General Government Gross Debt. European Commission Eurostat, =1&language=en&pcode=tsdde410&plugin=1, május táblázat Munkanélküliség A munkanélküliség alakulása a népesség százalékában, Ország Bulgária 13,7 12,1 10,1 9,0 6,9 5,6 6,8 10,3 11,3 12,3 12,9 Ciprus 4,1 4,6 5,3 4,6 3,9 3,7 5,4 6,3 7,9 11,9 16,0 Cseh Köztársaság 7,8 8,3 7,9 7,1 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7,0 7,0 Észtország 10,1 9,7 7,9 5,9 4,6 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2 n.a. Lengyelország 19,8 19,1 17,9 13,9 9,6 7,1 8,1 9,7 9,7 10,1 10,3 Lettország 11,6 11,7 10 7,0 6,1 7,7 17,5 19,5 16,2 15,0 11,9 Litvánia 12,6 11,6 8,5 5,8 4,3 5,8 13,8 17,8 15,4 13,4 11,8 Magyarország 5,8 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9 10,2 Málta 7,7 7,2 6,9 6,9 6,5 6,0 6,9 6,9 6,5 6,4 6,5 Románia 6,8 8,0 7,2 7,3 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,0 7,3 Szlovákia 6,7 6,3 6,5 6,0 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 10,2 Szlovénia 17,7 18,4 16,4 13,5 11,2 9,6 12,1 14,5 13,7 14,0 14,2 Forrás: Unemployment Rate, by Sex. European Commission Eurostat, language=en&pcode=tsdec450&plugin=1, május nyár 195
21 Marján Attila 6. táblázat Folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában, Ország Bulgária -5,3-6,4-11,6-17,6-25,2-23,1-8,9-1,5 0,1-1,3 Ciprus -2,3-5,0-5,9-7,0-11,8-15,6-10,7-9,8-3,3-6,8 Cseh Köztársaság -6,0-5,0-1,0-2,0-4,3-2,1-2,4-3,9-2,7-2,4 Észtország -11,3-11,3-10,0-15,3-15,9-9,2 2,7 2,8 1,8-1,8 Lengyelország -2,5-5,3-2,4-3,8-6,2-6,6-3,9-5,1-5,0-3,7 Lettország -5,8-9,0-8,8-15,8-15,7-9,2 6,1 2,1-1,5-1,7 Litvánia -6,7-7,6-7,1-10,6-14,4-12,9 3,7 0,1-3,7-0,2 Magyarország -8,0-8,6-7,5-7,4-7,3-7,3-0,2 0,2 0,4 1,0 Málta -3,0-5,8-8,5-9,5-6,2-4,8-8,9-6,0-0,5 1,6 Románia -5,9-8,3-8,6-10,4-13,5-11,5-4,2-4,4-4,5-4,4 Szlovákia -0,8-2,6-1,7-1,8-4,2-5,4-0,5-0,1 0,4 3,3 Szlovénia -5,9-7,8-8,5-7,8-5,3-6,2-2,6-3,7-3,8 2,2 Forrás: Current Account Balance in % of GDP Annual Data. European Commission Eurostat, do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tipsbp20&plugin=1, május táblázat GDP, vásárlóerő-paritáson A vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső GDP, (100=EU28) Ország Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Románia Szlovákia Szlovénia Forrás: GDP per Capita in PPS. European Commission Eurostat, language=en&pcode=tec00114&plugin=1, május Külügyi Szemle
22 A magyar EU-tagság Forrás: az Eurostat adatai. 1. ábra Nettó EU-támogatási szint, euróban V nyár 197
23 Marján Attila Forrás: az Eurostat adatai. 2. ábra Nettó EU-támogatási szint, a GDP arányában V4 198 Külügyi Szemle
24 A magyar EU-tagság Forrás: az Eurostat adatai. 3. ábra Foglalkoztatottság (százalék) nyár 199
25 Marján Attila Forrás: az Eurostat adatai. 4. ábra Államháztartási egyenleg 200 Külügyi Szemle
26 A magyar EU-tagság Forrás: az Eurostat adatai. 5. ábra Államadósság (a GDP százalékában) nyár 201
27 Marján Attila Jegyzetek 1 Az Európai Bizottság Költségvetési főigazgatósának statisztikái. Elérhető: Financial Programming and Budget. European Commission, február 7. 2 Forrás: KSH: Külkereskedelmi termékforgalom, január november. Statisztikai Tükör, Vol. 8. No. 8. (2014.) 3 Uo. 4 Forrás: a KSH 2012-es adatai. 5 Forrás: Member States Competitiveness Performance and Implementation of EU Industrial Policy. Industrial Performance Scoreboard Commission Staff Working Document. SWD (2013) 346 Final, 20 September Archive of European Integration, október Doing Business Washington DC: International Bank for Reconstruction and Development The World Bank, Forrás: Doing Business A csatlakozáskor a nettó magyar fizetés az EU-átlag 24 százaléka volt, 2013-ban 25 százaléka. 9 32, illetve 32,5 százalék. 10 A három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. 11 Az uniós támogatást az ún. Balance of Payment (BoP) Assistance-ból kapta Magyarország. Ez az eszköz a fizetésimérleg-problémákkal küzdő nem euróövezeti tagállamok számára nyújt támogatást, középtávú hitelek formájában, általában összekötve azt az IMF és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott pénzügyi segítséggel. A válság hatására, Magyarországot követően, Lettország (2008 novemberében) és Románia (2009 márciusában) is részesült BoP-támogatásból. 12 A korábbi n+2 szabállyal ellentétben. 13 EU12 és V4-es összehasonlító adatokat tartalmaznak a mellékletben szereplő táblázatok. További felhasznált irodalom Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges. European Commission, ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14091_en.pdf, február 20. Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges. {SEC(2009) 177}. European Commission, commission_communication_5_years_enlarged_en.pdf, február 20. Kryštof Kruliš: Enlargement Ten Years on: New Europe s Contribution to Single Market. Association for International Affairs Research Paper, No. 1. (2014). Marján Attila (szerk.): Magyarország első évtizede az Európai Unióban, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Milan Nič Paweł Świeboda (szerk.): Central Europe Fit for the Future: 10 Years after EU Accession. CEPI, január 21. Ódor Bálint Sinka László: Magyar Európa-politika: kihívások és eredmények. Európai Tükör, Vol. 19. No. 1. (2014) o. Timo Baas Herbert Brücker: EU Eastern Enlargement: The Benefits from Integration and Free Labour Movement. CESifo DICE Report, No. 1. (2011) o. 202 Külügyi Szemle
A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december
A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenAHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 461 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenFHB Termőföldindex 2000 100,02014
év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex
RészletesebbenAZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1
AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)
RészletesebbenF ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai
A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenMAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.
RészletesebbenA magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben
MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:
RészletesebbenLIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.
LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező
RészletesebbenICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
RészletesebbenA versenyképesség fogalma I.
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. október végi helyzetéről 2015. november * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenBEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1
BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk
RészletesebbenA KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG
I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenJELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR
JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenMAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus
RészletesebbenI. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben
I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai
RészletesebbenA KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,
RészletesebbenMAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március
Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. december végi helyzetéről 2016. január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenÓnozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében
Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében A hazai makrogazdasági adatok széles körben jelentkező javulását mára már szinte minden elemzés megerősíti.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenPatkó Szabolcs: A magyar működőtőke-áramlás alakulása
PATKÓ SZABOLCS: A MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS ALAKULÁSA KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2003. OKTÓBER TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Háttér: régióbeli azonosságok és különbségek 4 III. A működőtőke-áramlások
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenKOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.
KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
Részletesebbenvoneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus
Vőneki Éva 1 Vásáry Miklós 2 A magyar tejágazat külpiaci sajátossága Vizsgálatok a tejkvóta kivezetéssel kapcsolatban External trade particularities of the Hungarian milk sector Analysis according phasing
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
RészletesebbenÉves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt.
Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt. Biztonságban az oroszlán szárnyai alatt Számunkra minden feladat ígéret. Igéret, hogy mindíg ott leszünk, ahol szükség van ránk. Ígéret, hogy erősek
RészletesebbenÉves jelentés az államadósság kezelésérôl
Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenTECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)
TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok
RészletesebbenA magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)
Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő
RészletesebbenMagyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011
Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, -2011 Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Az előadás főbb gondolatkörei A globális és átfogó
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenHAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében
292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenNemzetközi összehasonlítás
6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
Részletesebben1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI
1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben
RészletesebbenVÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
RészletesebbenHelyzetkép 2015. december 2016. január
Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők
RészletesebbenHelyzetkép 2015. szeptember október
Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása
RészletesebbenDr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika
Dr. CsiszárikKocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika Mennyire befolyásolták a makrogazdasági mutatószámok a költségvetési helyzetképet a válság előtt és után? eredmények a Visegrádi négyek országcsoport adatai alapján
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.
ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
RészletesebbenERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése
Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenAkcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében
Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási
RészletesebbenAz Európai Unió költségvetési rendszere. dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály
Az Európai Unió költségvetési rendszere dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Az előadás felépítése Elméleti háttér éves költségvetés vs. többéves pénzügyi keret jogalap, eljárások
RészletesebbenElőrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis)
GKI Gazdaságkutató Zrt. Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis) 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax:
RészletesebbenKözpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében
SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenPhare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország
Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenHosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*,1
Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*, A válságot követően, 9 közepe óta zajlik a hazai GDP lassú, de
RészletesebbenA nyugdíjreform elsõ négy éve
Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban
RészletesebbenERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése
Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok
RészletesebbenA gazdasági növekedés problémái Németországban* I.
Tanulmányok A gazdasági növekedés problémái Németországban* I. ifj. Simon György PhD, közgazdász E-mail: simon@econ.core.hu A német gazdaság az elmúlt jó félévszázadban lényegében két fő fejlődési szakaszon
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenSpéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?
Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz
Részletesebben