Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban,

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011"

Átírás

1 Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Az előadás főbb gondolatkörei A globális és átfogó válság főbb fázisai 1.) Világgazdasági folyamatok válság és kiútkeresés 2.) Európa a nemzetközi adóversenyben és adóverseny az Európai Unióban 3.) Az adók és járulékok felértékelődési trendjei 4.) Az EU27 országok adórendszerei és strukturális jellemzői: Direkt, indirekt adók és szociális járulékok, Fogyasztást, munkát és tőkét terhelő adók és járulékok 5.) A 25 éves évforduló előtt álló hazai adó- és járulékrendszer átfogó értékelése 6.) A hazai adómodernizáció kívánatos és lehetséges irányai Bankrendszer megroggyanása befektetések drámai leértékelődése, megtakarítási hajlandóság csökkenés bankok, befektetési alapok tömeges megszűnése, befektetési hajlandóság drámai zuhanása, bizalomvesztés Pénzügyi válság bankrendszer stabilizációja, tartalékolási terhek, ktgv bevételnövelő intézkedések, árfolyamveszteség kompenzációja, kölcsönforrások bedugulása, Gazdasági válság GDP csökkenés, piacvesztés munkahelyek leépítése, üzleti elbizonytalanodás Szociális válság jövedelemvesztés, életminőség differenciálódása, munkanélküliség, Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése Eredeti válságfelhalmozás a világban A globális adósságállomány jelenleg a világ által előállított GDP érték háromszorosának felel meg Forrás: Európai Politikai Tanulmányok Központja, 2011 Reálgazdasági folyamatok és pénzügyi folyamatok erőteljes távolodása; Gazdasági válság (növekedési ütem mérséklődése), Szociális válság (munkahelyek leépítése, jövedelmek befagyasztása, megélhetési költségek emelkedése), Költségvetési hiány és az adósságállomány felfutása a fejlett országokban (USA, EU) Pénzügyi rendszerek (US, euró) megingása, Észak-Afrika (politikai dominó és az olajárak emelkedése gazdasági következményei), Japán (földrengés és az atomkatasztrófa kára a GDP 4-5%-a, ám ennél nagyobb a jövőbeni energiapolitikát érintő negatív hatása),

2 Az EU főbb működési jellemzői alapján megvonható következtetések Az EU megkésve és erőtlenül reagált a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen változására; A válságkezelő intézkedések többsége nem közösségi szintű, hanem nemzetállami jellegű (a protekcionizmus erősödő veszélyével); A nemzetállami intézkedések alapvetően bevételtúlsúlyosak és a kiadási oldal racionalizálása bizonytalan elvi alapokon nyugszik; Az euró övezet országainak nagyobbik felében csak most kezdődik a válság idején felhalmozott iszonyatos költségvetési deficitek leépítése; Összességében az EU még mindig csak a válságkezeléssel foglalkozik, s még halvány jelei sincsenek meg a válság utáni helyzetre történő felkészülésnek (az Európa 2020 program jelenleg semmivel nem nyugszik biztosabb alapokon, mint a lisszaboni program) GDP éves értéke (billions of ) A GDP összértéke és egy lakosra jutó értéke az EU27 országokban (milliárd, illetve /fő érték), GDP érték A GDP összértéke és a fajlagos mutatók differenciáltsága alapján az euró övezet nem optimális valutaövezet /inhabitant EUR/inhabitant 7 Az EU-27 országok évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva 6 Az EU tagországok általános problémája, hogy erőn felül költekeztek, vagyis a közösségi kiadások évről-évre meghaladták a gazdaság teljesítményeit de az is megfogalmazható, hogy az európai gazdaság versenytársaitól elmaradóan teljesít ,6% EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -4,7% -10,3% Bevételek Kiadások Egyenleg Source: április European 23 Economic Forecast, Autumn 2011, EUST 7 Az EU-27 országok évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva 9% Az EU27 országok konszolidált adósságállománya a GDP arányában (-2012) 6 8% 5 7% % 5% 4% 3% 1 2% 1% ,85% EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -% -8,6% % *2012 Bevételek Kiadások Egyenleg Source: április European 23 Economic Forecast, Autumn 2011, EUST EU15 EU12 EU27

3 160% Az EU27 országok konszolidált adósságállománya a GDP arányában (-) 250% A PIIGS országok és Magyarország konszolidált adósságállománya a GDP arányában (-2013) 140% A gazdasági válság jelentős szerepet játszott az adósságállomány növekedésében 200% 1 Greece 100% 150% 80% 60% 40% 100% 50% Hungary Italy Spain Portugal 0% EU15 EU27 EU12 0% Ireland *2012 *2013 Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján A válság következményeinek elhárítására tett intézkedések Az EU27 adósságállomány leépítésének programfüggő változása 12 Kiadáscsökkentő intézkedések Bevételnövelő intézkedések 10 Közszféra béreinek befagyasztása (,, ) Közalkalmazotti létszám csökkentése (, ), Nyugdíjkorhatár emelése (), Szociális juttatások szűkítése (, ) beruházások fékezése, új beruházási programok törlése költségvetési tartalékalapok emelése (zárolások) adókulcsok átmeneti emelése, beígért mérséklések halasztása, nyugdíjkorhatár emelése, ÁFA kulcs emelése (, ) bankadó bevezetése (korlátozott), új adónemek (zöld adók), eljárási rend szigorítása, hatékonysági vizsgálatok alkalmazása adósság a GDP arányában es csapdája : a kemény korrekció társadalmi ellenállásba ütközhet, de korrekció nélkül nincs kilábalási esély Kemény korrekció Korrekció nélkül mérsékelt korrekció Forrás: április EUSTAt 23 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése Az Európa 2020 stratégia kiemelt területei (Növekedési előrejelzés alapján) Makrogazdasági stabilitás feltételeinek biztosítása Szigorú költségvetési konszolidáció Makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálása Pénzügyi szektor stabilizálása és kockázati tartalékolás Munkaerőpiaci reformok, foglalkoztatottság növelése Munkavállalás vonzóbbá tétele Nyugdíjrendszerek megújítása, korhatár emelése Munkanélküliségi ráta csökkentése, Munkaerőpiaci mobilitás, rugalmas foglalkoztatás Makrogazdasági növekedést megalapozó intézkedések Egységes piac lehetőségeinek jobb kihasználása Magántőke vonzása a növekedés finanszírozásához Költséghatékony energiagazdálkodás (-) Európa 2020 és az Euró Plusz Paktum a.) Uniós szerződés módosítása (lásd: döntéshozatal), b.) Európai szemeszter beüzemelése: Egyensúlyteremtés (bevételek, kiadások) Költségvetések összehangolása, c.) Gazdasági kormányzás (csomag): Nemzeti Akcióprogramok kidolgozása, Makrogazdasági politikák összehangolása Pénzügyi stabilizálás (válságalapok, banki stressz-teszt), Adórendszerek összehangolása (Tao, ÁFA, Bankadó), d.) Gazdasági aktivitás növelése, munkahely teremtés d.) Nyugdíjrendszerek megújítása, korhatár emelése, e.) Inflációkövető bérmechanizmus felmondása

4 adóráta (%) A GDP arányos adóterhelés a meghatározó régiókban (-2011) 45,0 4 35,0 3 25,0 2 15,0 1 5,0 EU27 USA Japán Kína Bevételek (millió ) Adó- és járulékbevételek a költségvetési bevételek arányában, Erős függés Közepes függés Gyenge függés Válságidőszakban felértékelődnek az adó- és járulékbevételek 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 10% 0% Adó- és járulékbevételek értéke Költségvetési bevételek összértéke Adóbevételek a ktgv-i bevételek arányában adó- és járulékbevételek aránya (%) Forrás: IMF Évkönyv, A GDP arányában számolt főbb közteherviselési csoportok az EU27 országokban (-2011) Az adóterhelés jellemzői az EU27 országokban 15,0 14,5 Hagyományosan alacsony adózású országok Viszonylagosan magas adózású országok 13,5 13,0 12,5 1 11,5 11,0 Írország (29,8%) Spanyolország (32,9%), Görögország (33,2%), Portugália (34,8%), Anglia (37,4%), Svédország (46,3%), Dánia (48,5%), Belgium (46,4%), Finnország (42,3%), Ausztria (43,7%) Franciaország (44,5%), direkt adók indirekt adók szociális járulékok EU27 átlag () 39,6% (lásd: Németország, Hollandia) 60% 50% 40% 30% 10% 0% A GDP arányos adóterhelés változása az EU27 országokban (-) EU15 EU27 Source: Eurostat Data Explorer, i letöltés április 23 csökkenő Miből származik az adóteher csökkenése? EU12 emelkedő Indirekt adók Direkt adók Szociális járulékok Adóteher összesen A GDP arányos adóterhelés változása klasszikus csoportosítás szerint az EU tagországokban (-) 13,4% % 13,6% 41,1% EU-15 13,2% 12,9% 14,2% 40,3% 13,7% 8,5% 12,2% 34,4% EU-12 13,3% 6,9% 11,7% 31,9% 13,5% 13,6% 13,5% 40,6% EU-27 13,2% 12,4% % 39,6% 16,3% 10,3% 13,9% 40,5% Source: Eurostat Data Explorer, április i letöltés alapján Pitti Zoltán számításai 17,1% % 12,7% 37,8%

5 35% 30% 25% 15% 10% 5% 0% D K I. A direkt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, U K M T EU -15 EU -27 E S H U C Z Személyi jövedelemadó Társasági adó Egyéb jövedelem típusú adók EU -12 R O B G A direkt adók GDP arányában mért változása az Európai Unióban (-2011) Source: április Eurostat 23 Data Explorer, i letöltés adóterhelés a GDP arányában (%) A direkt adóbevételek súlyának lassú szerepvesztése figyelhető meg EU15 országok EU27 országok EU12 országok Magyarország A személyi jövedelemadózásban alkalmazott legmagasabb adókulcs az EU27 országokban, 2011 A társasági nyereségadó átlagos értéke az EU27 országokban 7% 4 6% 5% 35,0 3 25,0 4% 2 3% 15,0 1 2% 1% Széles körben érvényesül a legmagasabb adókulcs mérséklése 5, % EU27 EA17 százalék (előző év=100) 1,5 1,0 0,5-0,5-1,0-1,5 - -2,5 A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása (-) Compensation of employees Taxes on production and imports less subsidies Gross operating surplus and mixed income Vállalkozási nyereség aránya növekvő Munkavállalói jövedelmek mérséklődőek Employer's social contributions Wages and salaries Source: European Economic Statistics, 2011 Néhány állítás és néhány gyakorlati válasz az egykulcsos adózásról Hatása a GDP éves növekedésére (nem igazolható, a mért növekedés elsődlegesen az FDI következménye), Hatása az egy foglalkoztatottra jutó termelékenységi mutató javulására (nem igazolható), Hatása a háztartások végső fogyasztására (nem igazolható), Hatása a gazdaság kifehéredésére, a GDP arányos SZJA bevételek arányának növekedésére (nem igazolható),

6 GDP növekedés az előző évi %-ában (%) 25,0 2 15,0 1 5,0-5, ,0-2 A GDP előző évhez viszonyított változása az egykulcsos jövedelemadózást alkalmazó országok esetében Kérdés, hogy a gazdasági növekedés: mennyiben az egykulcsos adó bevezetésének, mennyiben az FDI növekedésnek az eredménye Észtország (1994) Litvánia (1994) Lettország 1997) Szlovákia () Románia () Csehország Magyarország (2011) EU15 országok átlaga EU27 ország átlaga Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján GDP/fő az EU27 átlagában (PPS system) A lineáris adózást alkalmazó országok egy foglalkoztatottjára jutó termelékenység az EU átlagában Magyarország (2011) Észtország (1994) Kérdés, hogy az egy foglalkoztatottra jutó teljesítmény: 2 mennyiben az egykulcsos adó bevezetés, mennyiben a mérsékelt GDP növekedés eredménye, mennyiben a létszámcsökkenés eredménye Csehország () EU15 országok Lettország (1997) Románia () Litvánia (1994) Szlovákia () * Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján GDP/fő az EU27 átlagában (PPS system) A lineáris adózást alkalmazó országok foglalkoztatottsági rátája a éves korúak arányában 1995 Románia () Litvánia (1994) Magyarország (2011) Kérdés, hogy a foglalkoztatási ráta alakulása: mennyiben az egykulcsos adó bevezetésének, mennyiben a GDP visszaesésének következménye, 1997 Észtország (1994) Lettország (1997) Csehország () Szlovákia () * GDP/fő az EU27 átlagában (PPS system) Az SZJA kulcsot alkalmazó országok háztartásainak végső fogyasztása a GDP százalékában 1995 Litvánia (1994) Észtország (1994) Románia () Magyarország (2011) Kérdés, hogy a háztartások végső fogyasztása: mennyiben az egykulcsos adó bevezetésének, mennyiben a GDP mérsékelt változásának eredménye, 1997 EU15 országok Lettország (1997) Csehország () Szlovákia () * Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján SZJA bevételek a GDP arányában (%) 9,0 7,0 5,0 3,0 A GDP arányos SZJA bevételek az egykulcsos lineáris adózást alkalmazó országok esetében Kérdés, hogy az SZJA bevételek mérséklődése: mennyiben az egykulcsos adó bevezetés, 1,0 mennyiben a GDP stagnálás következménye Észtország (1994) Lettország (1997) Szlovákia () Magyarország (2011) Csehország () Románia () Litvánia (1994) Forrás: Eurostat Data Explorer adatai alapján Annual growth rate (%) Egységnyi munkaerőköltség változása kiemelt országokban Austria Czech Republic Germany Hungary Italy Slovak Republic

7 A nem pénzügyi vállalatok foglalkoztatottjainak egy órára jutó átlagos munkaerőköltsége (-)* 45,0 euró/fő/munkaóra 4 35,0 3 25,0 2 15,0 1 5,0 A közteherviselési kérdésekkel foglalkozó szakirodalom a munkáltatói bruttó költség és a munkavállalói nettó jövedelem közötti különbséget Adóék megnevezéssel használja *10 főnél nagyobb vállalkozások adatai alapján Forrás: Eurostat Data Explorer Ft bérköltségre jutó munkáltatói és munkavállalói közteher, Nyugdíj 2% 4 Munkáltatói TB 28,5% EHO - Ft/hó/fő Eü ellátás 3,5% Szakképzési járulék 1,5% 2 Rehabilitációs járulék m.erőpiac Táppénz hozzájárulás 1,0% Baleseti járulék munkáltatói kötelezettség munkavállalói kötelezettség SZJA 20,3% TB járulék 18,5% Egyéb 1,2% Adóék adóterhelés a GDP arányában (%) II. Az indirekt adók GDP arányában mért változása az Európai Unióban (-2011) Az indirekt adók szerepének lassú felértékelődése figyelhető meg EU15 országok EU27 országok EU12 országok Magyarország Közvetett (indirekt) adók a GDP százalékában (-) Az indirekt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 2% Emelkedő indirekt adóteher Csökkenő indirekt adóteher 1% 18% 1% 16% 14% % 12% 1% 10% 1% % 8% 6% 4% % % % % Az indirekt adóteher emelkedése az ÁFA és jövedéki adók emelésének a következménye EU-15 EU-12 2% 0% EU-12 EU-15 EU-27 V Importot terhelő adók és vámok Termékeket terhelő adók (ÁFA éa vám nélkül) Egyéb forgalomhoz kapcsolt adók Source: április 23 Eurostat Data Explorer, i letöltés

8 3% 25,0% 2% 15,0% 1% 5,0% % A normál ÁFA kulcsok változása az EU27 országokban ( ) normál ÁFA kulcs, normál ÁFA kulcs, 2012 III. A szociális járulékok GDP arányában mért változása az Európai Unióban (-2011) Forrás: European Commission, április 23Taxud.c.1(2012)134284, 2012 edition adóterhelés a GDP arányában (%) EU15 országok EU27 országok A szociális járulékok stagnálnak, illetve lassú mérséklődést mutatnak EU12 országok Magyarország 18% A szociális járulékok GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% Az adóterhelés elméleti vizsgálata, illetve gyakorlati elemzése szempontjából növekvő szerepe van az adók és járulékok közgazdasági funkciók szerinti vizsgálatának 2% 0% EU15 EU27 EU12 munkavállalói járulékok (biztosítottak) munkáltatói járulékkötelezettségek önfoglalkoztatók (önbiztosítottak) Source: április Eurostat 23 Data Explorer, i letöltés Az adók és járulékok közgazdasági funkciók szerinti megoszlása az EU27 országokban (-) A GDP arányában számolt adó- és járulékterhek közgazdasági funkciók szerint (százalék) Munkát terhelő adók Fogyasztást terhelő adók Tőkét terhelő adók Teljes adó- és járulékteher 8,9% 8,8% 20,3% 19,9% EU15 20,8 20,4 12,1 10,8 8,3 9,1 41,2 40,3 11,4% 10,9% EU12 18,5 10,9 11,9 4,2 6,1 33,6 31,9 munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő EU27 20,3 19,0 19,9 19,3 11,4 15,3 10,9 14,7 8,9 4,7 8,8 3,8 40,6 39,0 39,6 37, Source: április Eurostat 23 Data Explorer, i letöltés

9 A fogyasztást terhelő adók a GDP arányában az Európai Unióban (-2011) A munkát terhelő adók a GDP arányában az Európai Unióban (-2011) adóterhelés a GDP arányában (%) A. évben a GDP nagyobb mértékben csökkent, mint az adóteher adóterhelés a GDP arányában (%) 25,0 2 15,0 1 5,0 EU15 országok EU12 országok EU27 országok Magyarország EU15 országok EU27 országok EU12 országok Magyarország A munkára épülő adók és járulékok főbb összetevői, 3% adóteher összetétele (%) 25,0% 2% 15,0% 1% 5,0% A 22-es csapdája miatt felértékelődnek az adóztatás hatékonyságával foglalkozó vizsgálatok a nemzeti számlák adatai alapján komoly elemzések készülnek a tényleges adóbevételek és az elméletileg teljesíthető adóbevételek közötti eltérés okainak feltárására % személyi jövedelemadó szociális járulék egyéb munkára épülő adó Az adóztatás hatékonyságát elemző vizsgálatok főbb típusai az EU27 országokban Fogyasztást terhelő adók a GDP felhasználás végső fogyasztást tükröző értékének arányában, Munkát terhelő adók a jövedelemalapon számolt GDP alkotó elemét jelentő munkavállalói bérek- és keresetek arányában, Az adóék alakulása és a befolyásoló tényezők vizsgálata, Növekvő figyelem az országhatárokat átlépő vállalkozások működésére (lásd: CCCTB javaslata), s ennek érdekében a 27 féle közteherviselési rendszer gyakorlati közelítésére; Az offshore ügyletek kontrollja, az informális működés visszaszorítása, A gazdasági törekvéseket torzító adóalapok helyett új közteherviselési típusok bevezetése (zöld adók, céladók, tranzakciós adók) bevételek (millió ) A fogyasztásra épülő adóbevételek a végső fogyasztás arányában az EU 27 országokban, EU27 átlag 13,5% 25,0% 2% 15,0% 1% Fogyasztásra épülő adóbevételek GDP végső fogyasztási értéke Fogyasztási adók a fogyasztás %-ában 5,0% % teljesítési ráta (%)

10 bevételek, bérek (millió ) A személyi jövedelemadó bevételek a munkavállalói bérek és keresetek arányában, 0 Munkavállalói bérek és keresetek Személyi jövedelemadó bevétel SZJA a keresetek arányában EU27 átlag 18,3% 5% 45,0% 4% 35,0% 3% 25,0% 2% 15,0% 1% 5,0% % teljesítési ráta (%) A - között a közteherviselési rendszereket érintő főbb megállapítások A közösségi harmonizációban kezdeményezések ellenére nincs áttörés, a válságkezelő intézkedések alapvetően nemzeti jellegűek, A GDP arányos adóterhelés kisebb mértékben csökkent, mint amilyen ütemben zsugorodnak a gazdasági teljesítmények (fáziskésés?), A válság következtében az állami bevételeken belül felértékelődtek az adókból és járulékokból származó bevételek, Megkezdődött a hangsúlyváltás, vagyis a jövedelmek adóztatása helyett a fogyasztás adóztatása kerül előtérbe, A GDP arányos közteherviselésen belül a szociális járulékokőrzik pozíciójukat, de belső átrendeződéssel (munkáltatók helyett a munkavállalókra helyeződik a teher); Adónemek szerinti vizsgálatok az adókulcsok mérséklését, de a kedvezmények és mentességek erőteljes korlátozását jelzik; Erősödik a káros javak adóztatására irányuló törekvés A 22-es csapdája miatt növekvő figyelmet kapnak az adóztatás hatékonyságát javító programok (kifehérítés, bürokrácia leépítés, elektronikus ügyintézés) Előzetes elgondolások a évi válságkezelő intézkedésekről USA: Tao mérséklés (35-ről 28%-ra), munkahelyteremtés ösztönzés, SZJA sávok maradnak, de a vagyonadók növelése Japán: Tao kulcs mérséklés, SMEs kiemelt kedvezményezése, zöld adózás további erősítése, szolidaritási adó ; Németország: gazdaság modernizálása és adóreform, ÁFA kulcs (19%) esetleges emelése, Tao marad, de megszűnik az IPA levonhatósága, munkára épülő terhek további mérséklése (induló és középes SZJA kulcsok mérséklése), zöld adók szélesítése, Anglia: Tao mérséklés (26-ról 24%-ra), SZJA felső kulcs mérséklés (50%-ról 45%-ra), vagyonadó kiterjesztése, átmeneti mérséklés után -os ÁFA Franciaország: SZJA felső kulcs emelés, munkára épülő adóterhek csökkentése (munkáltatói TB), vagyoni adózás, Olaszország: válságadók alkalmazása (energia- és pénzügyi szektor, vagyoni adóztatás), ÁFA emelés, Spanyolország: adójóváírás szélesítése, de SZJA kulcsok emelése, SMEs kiemelt kedvezményezése, ÁFA kulcsok emelése, vagyoni adózás Görögország: kiadáscsökkentés és bevételnövelés, így SZJA kulcsok emelése, Tao mérséklés, ÁFA kulcsok emelése (jelenleg 23, 13, 6,5%-os mértékekkel), vagyoni adózás Ausztria: stabil adórendszer, ad hoc intézkedések nélkül, esetleg Tao csökkentés jöhet, Csehország: ÁFA emelés ( helyett 21%), egykulcsos SZJA módosítása, Szlovákia: egykulcsos SZJA feladása, szolidaritási adó, bankadó, EU közösség: Fiskális Unió, CCCTB, Tobin adó közösségi adópolitika megújítása, Hazai helyzetünk elmozdulási irányok Negyedszázados adórendszerünk átfogó modernizációja halaszthatatlan; Figyelembe kell venni, hogy az adórendszer modernizációja eszközként szolgál a társadalmi, gazdasági célok megvalósításában, s az államszervezet működtetésében így egy kiszámítható és stabil adórendszer csak előző célok ismeretében alakítható ki; Erősíteni kell a növekedés ösztönző elemeket (atomizáltság helyett erőforrások koncentrációja, nyereség visszaforgatás kedvezményezése, K+F+I tevékenység erősítése a saját tudásbázisra épülő termékszerkezet modernizációja érdekében, A közteherviselés hazai súlypontjait (fogyasztás, élőmunka, tőke) az ország valós adottságaihoz kell igazítani, s nagyobb teret kell adni a káros javak adóztatásának, Az adminisztrációs terhek egyszerűsítése érdekében egyfelől szélesebb körben kell élni a korszerű informatikai eszközökkel, másfelől a mikro- és kisvállalkozások körében enyhíteni kell az adminisztrációs kötelezettségeket (emlékeztető: Egyszerű állam program), A vállalkozások szélesedő külkereskedelmi kapcsolataira, valamint országhatárokat átlépő hálózatos szerveződésére tekintettel nagyobb figyelmet kell fordítani a közteherviselési rendszerek működtetéséért felelős szervezetek nemzetközi együttműködésére, % GDP teljesítmény alakulása Magyarországon ( ) növekedés és felzárkózás A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők ( ) Hozzáadott-érték 10% stabilizáció visszaesés átalakulási válság *2012 **2013 válság Létszám többlet -0,4 0,6 % Tőke gyarapodás 68,7 69,5% Termelékenység 31,3%-31,5% ** várható, prognosztizált érték Forrás: a szerző összeállítása Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! Munka intenzitás 3,3-3,4% Tőke intenzitás 27,8%-2%

11 A évi korrekciók és a évi előzetes elgondolások a.) évi ktgv-i egyensúly cca 150 mrd Ft további korrekciót igényel (kiadáscsökkentés, bevételnövelés); b.) A évi ktgv-i egyensúly hivatalosan cca 500 mrd Ft, saját számításaim cca 1300 mrd Ft korrekciót igényelnek Kiadáskorlátozás a Széll Kálmán tervre épül, Bevételnövelő intézkedések lehetnek - Tiszta egykulcsos SZJA kialakításának halsztása, - kedvezményes ÁFA kulcsok emelése, - Jövedéki termékek adókulcsainak emelése, - Önkormányzati adók szélesítése, - Pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, - Telefon-és internetforgalom adóztatása, - Újabb céladók rendszerbe állítása (lásd: zöld adók), stb Gondolatok a évi költségvetés kidolgozásának adó- és járulékrendszert érintő módosításaihoz Kiindulópont: a Konvergencia program vállalásai, Széll Kálmán terv követelményei, az EU-IMF tárgyalásokból fakadó kötelezettségek; Sajnálatos módon kalkulálni kell azzal, hogy a GDP növekedés alacsony szintje az abszolút értéken számolt adó- és járulékbevételek mérséklődésével fog járni; Az államháztartás közbevételekkel szembeni elvárásait erősíti az adósságállomány ütemes leépítésének igénye és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának kötelezettsége; A közbevételek biztonságos képződését gyengítik a korábbi ígéretek (ágazati különadók kivezetése, a bankadó leépítése, a 216 ezer Ft/hó jövedelem felettiekre vonatkozó szuperbruttósítás kötelezettség megszüntetése, az ÁFA 27%-os normál kulcs fenntarthatósága, egyebek); Új alapokra kell helyezni a társadalombiztosítási rendszer működését (egészségbiztosítás, nyugdíjrendszer), s biztosítani kell a járulékfizetés és a szolgáltatási jogosultság összhangját; Megújításra vár az önkormányzati adózás ügye (kiemelten IPA), aminek egyfelől az önkormányzati saját bevételek növelését kell biztosítania, másfelől viszont az új adózási rendszer nem járhat a GDP arányos adóterhelés emelkedésével; Számolnunk kell a közösségi szintű adópolitika megújulásával és ennek keretében az adóharmonizációs kötelezettségek további erősödésével. Közteherviselést érintő vitakérdések Munkára épülő adóterhek mérséklése, Ötkulcsos ÁFA (35%, 30%, 25%,, 15%)?! Egykulcsos SZJA (esetleg 16 helyett ), Önkormányzati adózás (IPA, kontra Települési adó gondolata), Céladók környezetvédelmi adózás, EVA sorsa (EU konform egyszerűsített vállalkozási adó realitása), Pénzügyi tranzakciók adóztatása, Vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklési esélye Jövőkép cselekvés nélkül álom! Cselekvés jövőkép nélkül rémálom! (Japán mondás) A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán: Közösségi szinten új és Magyarország szempontjából mélyebb elemzést igénylő a közösségi szintű konszolidált társasági adóalap javaslat előnyeinek és hátrányainak mérlegelése

12 Közösségi konszolidált társasági adóalap indokoltsága Jelenleg 27 féle filozófia szerint működik a társaságok adóztatása; A különböző számviteli szabályok, az eltérő időpontokban készülő adóbevallások, egyedi adóalap számítások, különböző nyelveken készülő beszámolók összehangolása az anyavállalatoknak komoly többletköltséget jelent; A többletköltségek fékezik a közösségen belüli együttműködés szélesítését (kkv szektor nem képes vállalni a költségterhet), Az átláthatatlan és költséges adórendszer fékezi a nemzetközi versenyképességet, rontja az FDI Társaságok országhatárokat átlépő szerveződése áramlását; Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése 15% 30% 25% 25% 15% 25% 19% H 22% H 15% 33% 15% Ország (régió) határ Headquarters (anyavállalat) Regionális központ A konszolidált társasági adó lépései a.) Adóalap: a társasági nyereség adóköteles része. b.) Konszolidáció: egy vállalatcsoport különböző tagállamokban keletkező eredményének összevonása, ami alapján megállapítható az EU területén folyó tevékenység nettó eredménye c.) Konszolidált adóalap számítása: a vállalat bevételei csökkentve az adómentességet élvező tételekkel, továbbá olyan leírásokkal, mint a bérköltség, vásárolt anyagok költsége, vagy az értékcsökkenés. (A továbbiakban egy közös szabályrendszer szerint kell elvégezni a számítást.) A konszolidációs kör értelmezése H H Ország (régió) határ Headquarters (anyavállalat) Regionális központ Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése A konszolidált adóalap felosztása a.) A konszolidált adóalap megállapítása után az adóalapot három azonos súlyú tényező alapján fel kell osztani az érintett országok tagállamok között; b.) A felosztási képlet összetevői: Eszközök (tárgyi eszközök 5 évre elosztott értékcsökkenéssel) egyharmad arányban; Munkaerő (részben bérköltségek, részben alkalmazottak száma) egyharmad arányban; Árbevétel (megállapítása az áruk kézbesítési/rendeltetési helye szerint) egyharmad arányban; c.) Az érdekelt országokra felosztott társasági adóalap után a nemzeti szabályoknak megfelelő adókulcs szerint kell adót fizetni; A harmonizáció nélküli állapot következményei Gyengülhet az EU nemzetközi versenyképessége, miközben más régiók dinamikusan fejlődnek; Akadályozza az integráció elmélyítésére irányuló törekvések kiteljesedését (lásd: fiskális unió); Fokozódhat a tagállamok közötti káros adóverseny (lásd: Race to the bottom hatás), Folytatódhat a versenyző nemzetállamok költségvetési bevételeinek csökkenése, Az tőketulajdonosok, illetve az anyavállalatok magatartása az átláthatatlanság következtében - kedvezőtlen fordulatot vehet, Adóarbitrázst okozhat, Tovább emelkedhetnek a vállalatok adminisztrációs költségei,

Horváth Gábor főtitkár

Horváth Gábor főtitkár . Horváth Gábor főtitkár Előadó szándéka A parlament előtt levő földforgalmi törvény mellett nincs hatástanulmány (jogalkotásról szóló törvény) Objektív hatásfelméréshez: Ismerni kellene mit sikerül megszülni

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum. A magyar és román adórendszer összehasonlítása

Penta Unió Oktatási Centrum. A magyar és román adórendszer összehasonlítása Penta Unió Oktatási Centrum A magyar és román adórendszer összehasonlítása Név: Polyák Judit Szak: Nemzetközi adószakértő Konzulens: Dr. Kenyeres Sándor Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 1 1 MAGYARORSZÁG ÉS

Részletesebben

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011 Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011 Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikat,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A munka, a fogyasztás és a tőke adókötelezettsége (EU és Magyarország)

A munka, a fogyasztás és a tőke adókötelezettsége (EU és Magyarország) Dr. Hetényi István A munka, a fogyasztás és a tőke adókötelezettsége (EU és Magyarország) Az Európai Unió Bizottsága nagy figyelmet fordít a tagországok adópolitikájára. Ennek egyik bizonyítéka az a terjedelmes

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Polgármesterétől H-2740 Abony, Kossuth tér 1. Városi Önkormányzat Telefon: (53) 562-120 Fax: (53) 360-010 Előterjesztés készítésében részt vett: Gazdasági Osztály Az előterjesztést véleményezi: Oktatási,

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata. Részletes kutatási beszámoló

A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata. Részletes kutatási beszámoló A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata Részletes kutatási beszámoló OTKA-kód 49518 Készítette: Hárs Ágnes Budapest 2005-2007 Bevezető megjegyzések A kutatás az eredeti terv szerint a nemzetközi és

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1 Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs

Részletesebben

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Miért állnak fenn a nemek

Részletesebben

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT 2008 2010 Budapest, 2008. november TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés

Részletesebben

A Kormány válságkezelő programja

A Kormány válságkezelő programja WORKING DRAFT Last Modified 4/3/2009 5:35:58 PM Central Europe Standard Time Printed 2009.04.03. 14:09:40 Central Europe Standard Time A Kormány válságkezelő programja Document type Date 2009. április

Részletesebben

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015. EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra

Részletesebben

Az energetika és GDP/GNI kapcsolata

Az energetika és GDP/GNI kapcsolata Magyar Energia Szimpózium - 2015 KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR ENERGETIKUSOK XIX. TALÁLKOZÓJA. 2015. szeptember 24.. Budapest-Pesthidegkút Az energetika és GDP/GNI kapcsolata Dr. Korényi Zoltán 1 TARTALOM 1.

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaságra

Középtávú előrejelzés a makrogazdaságra Középtávú előrejelzés a makrogazdaságra Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Költségvetési Tanács Konferenciája Budapest, 2015. október 13. Magyarország 10-15 éve rossz úton jár reformer-újító szerepét

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2012. MÁRCIUS 13-ÁN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Ireland. Luxembourg. Austria

Ireland. Luxembourg. Austria Üdvözöljük a Megújuló Energia Információs Nap résztvevőit 1 Köszöntő Néhány gondolat a megújuló energia hasznosítás jelentőségéről Innovatív megújuló energetikai kis- és középvállalkozások együttműködése:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január)

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január) Közzététel: 2014. február 14. Következik: 2014. február 20. Népmozgalom Sorszám: 26. Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január) Januárban változatlan maradt a

Részletesebben

A vállalkozás beszámolója

A vállalkozás beszámolója Vállalati pénzügyek 2. előadás A vállalati működés értékelése, pénzügyi mutatószámok A vállalkozás beszámolója A Magyarországon tevékenykedő vállalkozások működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Tárgyszavak: Európai Unió; EU-bővítés; gazdaság; kölcsön; Világbank; Nemzetközi Valutalap.

Tárgyszavak: Európai Unió; EU-bővítés; gazdaság; kölcsön; Világbank; Nemzetközi Valutalap. ÜZLETI ÉLET Az új EU-csatlakozók gazdasága és a kölcsönök Tárgyszavak: Európai Unió; EU-bővítés; gazdaság; kölcsön; Világbank; Nemzetközi Valutalap. A csatlakozó országok rövid jellemzése Az új tagok közül

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 15. (OR. en) 9235/15 UEM 178 ECOFIN 383 SOC 345 COMPET 256 ENV 338 EDUC 164 RECH 155 ENER 196 JAI 360 EMPL 219 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Fogyasztói árak, 2007. február

Fogyasztói árak, 2007. február Közzététel: 2007. március 13. Sorszám: 47. Következik: 2007. március 14. Ipar Fogyasztói árak, 2007. február 2007. februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,2% volt, 2006. februárhoz viszonyítva

Részletesebben

Munkavállalók adózása

Munkavállalók adózása Munkavállalók adózása Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön 2013/2014 II.. ADÓZÁS II. Munkavállal llalók k adózása sa-tie brake teszt Főszabály: az illetőség államában adózik. Kivéve,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. MELLÉKLETEK: 5 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

Belső erőforrások a pénzügyekben és az adózásban

Belső erőforrások a pénzügyekben és az adózásban Belső erőforrások a pénzügyekben és az adózásban Kalocsai Zsolt, vezérigazgató RSM DTM Hungary Zrt. RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Tények és Adatok A KKV szektor adja/adta a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről

Részletesebben

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt Közzététel: 2012. március 13. Következik: 2012. március 13. Mezőgazdasági árak Sorszám: 45. Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt (Fogyasztói árak, 2012. február) Februárban

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus)

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus) Közzététel: 2013. szeptember 11. Következik: 2013. szeptember 12. Mezőgazdasági árak Sorszám: 137. Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus) Augusztusban a fogyasztói árak 1,3%-kal

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Állami kockázati tőke a magyarországi KKV. lehetőségek

Állami kockázati tőke a magyarországi KKV. lehetőségek Állami kockázati tőke a magyarországi KKV finanszírozásban, egyéb finanszírozási lehetőségek Dr. Kovács Balázs Kihívás mindenkinek KKV politika, innováció KKV FEJLESZTÉS -EU szintű kihívás - szociális,

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter Az európai szemeszter A gazdaságpolitikai koordináció folyamata Fontos események: Éves növekedés felmérés (November) Ország-jelentések (Február) Nemzeti

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika

Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika Dr. CsiszárikKocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika Mennyire befolyásolták a makrogazdasági mutatószámok a költségvetési helyzetképet a válság előtt és után? eredmények a Visegrádi négyek országcsoport adatai alapján

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata

A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata Az MNB a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése érdekében rendeletet alkotott a banki likviditási mutatókra vonatkozóan.

Részletesebben

Fogyasztói árak, 2009. augusztus

Fogyasztói árak, 2009. augusztus Közzététel: 2009. szeptember 11. Sorszám: 146. Következik: 2009. szeptember 14. Mezőgazdasági árak Fogyasztói árak, 2009. augusztus 2009. augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,3% volt.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

A közlekedésbiztonság alakulása, tervezett, folyamatban lévő intézkedések

A közlekedésbiztonság alakulása, tervezett, folyamatban lévő intézkedések A közlekedésbiztonság alakulása, tervezett, folyamatban lévő intézkedések DR. LÁNYI PÉTER Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1 Előadás vázlat Közlekedésbiztonság értékelése,célja Programok, források

Részletesebben

V. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

V. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása Az V. Állami Számvevőszék fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 2 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009- ben is a jóváhagyott az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki

Részletesebben

AZ INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AZ INFRASTRUKTÚRA A KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER

AZ INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AZ INFRASTRUKTÚRA A KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER 1. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉS Személyek és tárgyak rendszeres térbeli helyváltoztatása e célra szolgáló pályák és eszközök igénybevételével Nem öncél, valamely társadalmi

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

NÉMETORSZÁG Baden-Württemberg tartomány

NÉMETORSZÁG Baden-Württemberg tartomány NÉMETORSZÁG Baden-Württemberg tartomány Road show, 2010. május 4. Németország 5. Franciaország 6. Nagy-Britannia 7. Olaszország 9. Spanyolország 16. Hollandia 20. Belgium 21. Lengyelország 22. Svédország

Részletesebben

Az időskori balesetek terhe

Az időskori balesetek terhe Az időskori balesetek terhe Bényi Mária EUNESE konferencia Budapest, 2007. március 6. EUNESE EUropean NEtwork for Safety among Elderly = Európai Hálózat az Időskorúak Biztonságáért EUNESE, DG SANCO project

Részletesebben

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr!

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr! PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Lukács András részére Levegő Munkacsoport Budapest Pf. 1676. 1465 Ikt.sz.: 23936/2003 Tisztelt Elnök úr! A kormány környezet- és természetvédelmi kötelezettség vállalásai" címmel Miniszterelnök

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2015. február 19. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A

Részletesebben

2009. szeptemberi hírek

2009. szeptemberi hírek 2009. szeptemberi hírek Hírek Újra pályázhatnak a kisvállalkozások technológiafejlesztésre Fiatal gazdák induló támogatása Kutatás-fejlesztési pályázatok, idei évben utoljára! Egyenlő esélyű hozzáférés

Részletesebben

Bizottsága Szakbizottság

Bizottsága Szakbizottság Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 14916-3/2012. Tárgy: Az önkormányzat 2012. évi költségvetése Melléklet: Határozatok 1 db rendelet-tervezet Készítette: Közgazdasági Iroda

Részletesebben

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig*

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Hitelintézeti Szemle, 14. évf., Különszám, 2015. november, 220 230. o. A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Csortos Orsolya Dancsik Bálint Molnár György A török bankrendszer a 2000-es

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben