Az Európai Unió költségvetési rendszere. dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály

Átírás

1 Az Európai Unió költségvetési rendszere dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály

2 Az előadás felépítése Elméleti háttér éves költségvetés vs. többéves pénzügyi keret jogalap, eljárások A saját források rendszere Az eddigi tapasztalatok A két Delors-csomag A os pénzügyi perspektíva A as többéves keret Magyarország és a közös költségvetés A as többéves pénzügyi keret tárgyalásai 2

3 Elméleti háttér Éves költségvetés vs. Pénzügyi perspektíva/többéves pénzügyi keret (MFF) 1970 óta fogad el éves költségvetéseket az Unió A 70-es, 80-as évek kihívásai miatt azonban középtávú tervezésre tértek át (olajár-sokkok, recesszió, a bővítésekből adódó többletkiadások) Az első pénzügyi perspektívát re fogadták el A pénzügyi perspektíva előre kijelöli a kiadások felső határát Ezeken belül fogadják el minden évben az éves költségvetést 3

4 Elméleti háttér jogi rendelkezések A pénzügyi perspektívákat intézményközi megállapodással fogadták el Lisszaboni Szerződés: az EUMSz cikkébe bekerült a többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) Az Európai Tanács egyhangúan fogadja el a tervezetét, az EP-nek hozzájárulását kell adnia MFF- rendelet A Tanács egyhangúan dönt a saját források (bevételek) rendszeréről, az EP-nek csak konzultációs szerepe van sajátforrás-határozat (311. cikk) éves költségvetés: különleges jogalkotási eljárásban; a Tanácsban minősített többséggel döntenek! ( cikk) 4

5 Elméleti háttér a saját források rendszere (bevételek) Jelenleg három nagy bevételi forrás létezik: 1. Hagyományos saját források (traditional own resources, TOR) kb.15% Vámok, cukorilletékek Beszedési költség: 25% a tagállamoknál marad 2. ÁFA-alapú saját forrás kb. 15% A tagállamok az ÁFA-bevételeik kb. 0,25%-át átutalják a közös költségvetésbe (egyes nettó befizetők ennél kevesebbet) 3. GNI-alapú befizetések kb. 70% A tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük arányában fizetik Elméleti szempontból a legigazságosabb bevételi forrás Egyenlegező forrás: annyit kell befizetni, hogy ne legyen deficites a költségvetés + Egyéb bevételek, pl. bírságok, az uniós alkalmazottak által fizetett járulékok Visszatérítések: UK (rebate), DE, NL, SE, AT (áfa), NL, SE (GNI) 5

6 A bevételi rendszer fejlődése 6

7 A befizetések megoszlása a tagállamok között (2011) 7

8 Az eddigi tapasztalatok A két Delors-csomag ( ; ) A GNI-alapú forrás bevezetése stabil, kiszámítható bevételek Lehetővé tette a közös politikák fejlődését a regionális politika reformja: az akkori új tagállamok régiói számára nagyvonalú támogatások a KAP reformja a közös célok finanszírozási igénye határozta meg a kiadási szintet 8

9 Az eddigi tapasztalatok KAP: a legnagyobb kiadási tétel Közvetlen kifizetések a termelőknek Vidékfejlesztés: nemzeti allokáció Regionális (kohéziós) politika Eredeti célkitűzés: a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése Mára az összes uniós régiót lefedi! 9

10 Az eddigi tapasztalatok A os perspektíva Kihívás: a küszöbön álló keleti bővülés finanszírozási igénye (kohéziós politika, KAP) a nettó befizetők csökkentenék a kiadásokat A költségvetési főösszeg befagyasztása (reál értéken) Bevezetik a felső határt (capping) a kohéziós politikában: a tagállami GDP 4%-a alacsonyabb támogatási szint, mint a déli bővítésnél! Új tagállamok: phasing-in a KAP-ban és a kohéziós politikában 10

11 Az eddigi tapasztalatok A as MFF Markáns érdekcsoportok a tárgyalások során: Nettó befizetők: UK, FR, DE, SE, NL, AT; céljuk a kiadási szintet a GNI 1%-ára csökkenteni A kohézió barátai: HU, SK, PL, CZ, MT, CY, EE, LT, LV, SI, ES, PT, EL; céljuk az erős (jól finanszírozott) kohéziós politika megőrzése Visegrádi országok (V4) A tárgyalások eredménye: A kiadások szinten tartása Differenciált GDP-arányos felső határ a kohéziós politikában (LV: 3,9%, HU: 3,52%) 11

12 12

13 Magyarország és a közös költségvetés 1990-től előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) : Kb. 3,6 milliárd euró támogatás Kb. 2,2 milliárd euró befizetés nettó egyenleg: kb. 1,4 milliárd euró Phasing-in időszak a KAP-ban és a kohéziós politikában : Kb. 33 milliárd euró uniós támogatás Kb. 8 milliárd euró befizetés nettó egyenleg: kb. 25 milliárd euró Évente kb. a GDP 3%-át kitevő nettó transzfer érkezik hazánkba Az egy főre eső nettó egyenleg alapján harmadikok vagyunk a tagállami rangsorban (EL és EE után) 13

14 Magyarország és a közös költségvetés A legnagyobb nettó kedvezményezettek között vagyunk, ennek okai: Kiterjedt mezőgazdasági szektor jelentős támogatás a KAP-on keresztül Kohéziós politika: 7 NUTS 2-es régiónkból 6-nak a fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75%-át konvergencia célkitűzés (Közép-Magyarország: phasing-in) 14

15 Magyarország és a közös költségvetés

16 A as többéves keret tárgyalásai A Bizottság javaslata: 2011-ben jelent meg, 2012 júliusában frissítés Főösszeg: 1033 milliárd euró, ez reálértéken kb. 3%-os növekedés hoz képest Növekednének a k+f-re, versenyképességre, az infrastruktúrára (Connecting Europe Facility, CEF), a bel-és igazságügyi együttműködésre és a külkapcsolatokra szánt összegek Csökkenne a KAP és a kohézió részaránya a kiadásokban A bevételi oldalon 2 új saját forrást javasol: valódi uniós ÁFA és pénzügyi tranzakciós adó (financial transaction tax, FTT) csökkenne a TOR beszedési költség egyszerűsödne a visszatérítések rendszere 16

17 A as többéves keret tárgyalásai A kiadások fejezetek közötti megoszlása (milliárd euró, 2011-es árakon) (Bizottság) 1.a Versenyképesség ,8 1.b Kohéziós politika 354,8 338,9 2. KAP ,5 Ebből: közvetlen kifizetések Bel- és igazságügyi kiadások 12,5 18,8 4. Külkapcsolatok Igazgatás 57 63,2 Összesen 1003,3 1033,2 MFF-en kívüli tételek 37 58,2 17

18 A as többéves keret tárgyalásai A Bizottság javaslata KAP reálértéken csökkenne a közvetlen kifizetések szintje, de igazságosabb elosztás (azok a tagállamok, amelyek egy hektárra eső támogatása az uniós átlag 90%-a alatt van, az eltérés egy harmadával csökkentik lemaradásukat az átlagtól) A közvetlen kifizetések 30%-át környezetvédelmi előírások teljesítéséhez kötnék ( greening ) felső határ a közvetlen kifizetésekre, a levágott összegeket az adott tagállam használhatná fel 18

19 A as többéves keret tárgyalásai A Bizottság javaslata kohéziós politika létrejönne egy új átmeneti kategória, ezáltal a relatíve fejlettebb (uniós GDP 75%-90% közötti) régiók támogatása növekedne az elmaradottabbak kárára drasztikusan csökkenne a capping, egységesen a tagállami GDP 2,5%-ára szigorodna a feltételesség (makro-kondicionalitás) rendszere (több alap forrásait lehetne felfüggeszteni, a kifizetéseket is) 19

20 A as többéves keret tárgyalásai Nettó befizetők (like-minded): DE, UK, NL, FR, FI, SE, AT, IT és CZ A főösszeg legalább 100 milliárd eurós csökkentése (a bizottsági javaslathoz képest) Megosztott csoport, pl. UK (rebate), FR (KAP) egyéni érdekei A kohézió barátai: V4+baltiak+RO, BG+ SI, MT, ES, GR, PT és CR Cél a kohéziós politika védelme: megfelelő finanszírozás + felhasználási feltételek (társfinanszírozás, ÁFA-elszámolhatóság) Megosztott csoport, de sikeres együttműködés Visegrádi országok 20

21 A as többéves keret tárgyalásai A tárgyalások az Általános Ügyek Tanácsán folytak (ún. negotiating box mentén) Kevés előrehaladás: számokról csak 2012 októberétől 2012 novemberében Európai Tanács: majdnem megállapodás február: az alku létrejötte (a novemberi javaslat mentén) Az EP-nek hozzájárulását kell adnia (júniusban várható) ágazati jogszabályok elkészítése 21

22 A as többéves keret tárgyalásai A megállapodás legfőbb elemei - kiadások A főösszeg 960 milliárd euró, ez kb. 3%-os reál csökkenés hoz képest Létrejött az új infrastrukturális alap (CEF), három ága: közlekedés, energia, távközlés; transzfer a Kohéziós Alapból KAP: igazságosabb elosztás a közvetlen kifizetéseknél, vidékfejlesztési borítékból egyéni kompenzációk Kohézió: az átmeneti kategória létrejötte, capping: 2,35% (baltiak+hu: 2,59%) Szigorú makro-kondicionalitás Új alap a fiatalok munkanélküliségének kezelésére: Youth Employment Initiative 22

23 A as többéves keret tárgyalásai 23

24 A as többéves keret tárgyalásai A megállapodás legfőbb elemei - bevételek Nem vezetnek be új saját forrást (legfeljebb néhány tagállam az FTT-t) A TOR beszedési költség 20% A visszatérítések rendszere nem egyszerűsödik: Brit rebate: fennmarad Áfa-alapú forráson: DE, NL, SE GNI-alapú forráson: NL, SE, AT + DK(!) 24

25 A as többéves keret tárgyalásai Magyarország helyzete: A Bizottság javaslata hátrányos (kb. 30%-os forrásvesztés a kohéziós politikában, okai: capping, rossz GDP-prognózis) Az álláspontunk középpontjában ennek a problémának a kezelése állt Elértük, hogy magasabb capping-et kapjunk + egyedi (1,56 milliárd eurós) kompenzációt + további források a munkanélküliség miatt A bizottsági javaslat alapján 18,3 milliárd euró kohéziós forrást kaptunk volna, ezt 20,56 milliárd euróra emeltük A KAP-ban kb. 11,3 milliárd euróra leszünk jogosultak A befizetéseink csökkennek A nettó pozíciónk javul: GNI-arányosan a 2. legjobb (BG után)+ az egy főre eső nettó pozíciónk is a 2. legjobb (LT után) 25

26 A hazánkba érkező források várható mértéke (Mrd euróban, 2011-es áron) Magyarország allokációja a 7 éves keretből (kötelezettségvállalások) EB javaslat Megállapodás 1a. alfejezet: Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért 1,3 1,2 0,9 1b. alfejezet: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió 25,7 18,3 20,5 2. fejezet: Fenntartható növekedés: természeti erőforrások 11,2 11,8 11,3 ebből: közvetlen kifizetés 6,3 8,1 7,8 ebből vidékfejlesztés 3,9 3,5 3,1 3. fejezet: Biztonság és uniós polgárság 0,2 0,3 0,3 4. fejezet: Az EU mint globális szereplő 0,0 0,0 0,0 5. fejezet: Igazgatás 0,0 0,0 0,0 Összesen: 38,3 31,7 32,9 26

27 Ajánlott oldalak A Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának honlapja: A Bizottság MFF-es honlapja: A Külügyminisztérium MFF-es blogja: A Kormány EU-s honlapja: Az Európai Tükör MFF-es különszáma (2012. május): 27