KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I."

Átírás

1 KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I június

2 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 21. évi CLVIII. törvény 2. -a (3) bekezdése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2

3 213. június Kockázati jelentés Az alábbi elemzés a Felügyelet törvényi kötelezettség alapján, félévente elkészítendő Kockázati jelentésének 213. évi első kiadása. E jelentés a pénzügyi intézmények 212. II. félévi adatszolgáltatásán (ahol rendelkezésre állt, ott részben későbbi adatokon), a felügyelési tevékenység legújabb tapasztalatain, valamint különböző egyéb forrásokból származó környezeti információkon alapul. A jelentés a pénzügyi szektor aktuális kockázatainak azonosítására és azok intenzitásának bemutatására törekszik, valamint a legutóbbi hasonló jelentésben felvázolt kockázati profilhoz képest felmerült lényeges változásokra összpontosít. A jelentésben vizsgált kockázatok jellemzően a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi intézményfelügyelet témakörébe tartoznak. Nem foglalkozik a jelentés a fogyasztóvédelmi kockázatokkal, amelyeket a Felügyelet 211-től kezdődően külön kiadványban, a Fogyasztóvédelmi kockázati jelentésben részletesen tárgyal. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Cím: 113 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1535 Budapest, 114., Pf.:777 Telefon: (36-1) Fax: (36-1) Weboldal: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 3

4 213. június Kockázati jelentés Tartalom 1 KOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági-pénzügyi környezet alakulása A válság szakaszai Aktuális nemzetközi stabilitási kockázatok Belföldi környezet és kilátások A pénzügyi közvetítőrendszer helyzete és kockázatai A hitelállomány fizetési késedelme A pénzügyi intézmények aktivitása A magyar bankközi hitel-betét piac Jövedelmezőség Tőkehelyzet Befektetési szolgáltatási tevékenységek Befektetési vállalkozások Befektetési alapok, alapkezelők Biztosítók Pénztári szektor Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 4

5 1 KOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ 213. június Kockázati jelentés A pénzügyi szektor aktuális helyzetét továbbra is a válság és annak következményei határozzák meg. A ben az USA jelzálogpiacán indult folyamat 28 szeptemberében, a Lehmann-Brothers csőd következtében terebélyesedett nemzetközi pénzügyi válsággá, és akkortól gyakorolt közvetlen hatást is a magyar pénzügyi szektorra. A folyamat ötödik évében lehetséges és indokolt is áttekinteni, hogy a hazai piaci szereplők mennyiben és milyen módon tudtak alkalmazkodni a válsághoz, illetve az ezzel egy időben változó makrogazdasági és szabályozási feltételekhez, továbbá az alkalmazkodás módja mennyiben jelent prudenciális kockázatokat. 1 A legfontosabb kockázatok érdemben nem változtak az előző jelentésünk óta, és továbbra is megegyeznek az Európai Unióban látható kockázati tényezőkkel. A válság kedvezőtlen pénzügyi és konjunkturális helyzetben érte a magyar gazdaságot, amely már 26- ban megkezdte a kiigazítást az államháztartás területén. 28-at követően az állami és a magánszférát egyaránt jellemző magas külső és belső eladósodottság következtében az alkalmazkodás gyorsabb és nagyobb mértékű volt, mint a kedvezőbb egyensúlyi mutatókkal rendelkező országokban. A GDP arányos államháztartási hiány csökkenésének ára technikai recesszió lett először 27-ben, majd 212-ben. Így továbbra is a gazdasági növekedés hiánya a legfontosabb kockázat a pénzügyi szektor számára, amely mind közvetlenül az aktivitás visszaesésén -, mind közvetetten az ügyfelek pénzügyi teljesítőképessége révén kedvezőtlenül hat a szereplők többségére. A növekedés hiánya részben oka, részben maga is következménye a pénzügyi aktivitás folyamatos zsugorodásának, ami a hitelezési, biztosítási, vagy tőkepiaci adatokban egyaránt látható. A pénz- és tőkepiacokon globálisan és a hazai folyamatok tekintetében is kockázatot jelent, hogy jelentős részben a monetáris lazítások eredményeként - a reálgazdasági és a pénzügyi ciklus elszakadt egymástól, az árfolyamok gyakran nem a fundamentumokat, hanem az aktuális, és rendkívül változékony befektetői hangulatot tükrözik. Magyarországon ez különösen jelentős kockázat a külföldi befektetők magas aránya miatt az államháztartás finanszírozásában, globálisan pedig azért, mert újabb eszközárbuborékok kialakulását eredményezheti. Bár minden szektorban érezteti hatását, a válság a bankszektor és pénzügyi vállalkozások működését érinti a leginkább kedvezőtlenül. A bankrendszer esetében kockázatot jelent a tartósan alacsony jövedelmezőség, illetve egyes esetekben tartós veszteség, valamint az eredménytermelés szerkezete: 212-ben és 213 elején az eredményt pozitívan befolyásolta a külföldi leányvállalatok nyeresége, a költségek csökkentése, valamint az értékvesztés-képzés korábbinál kedvezőbb eredményhatása, miközben az alaptevékenységet reprezentáló nettó kamatbevétel trendszerűen és erőteljesen csökkent. 212 legfontosabb makrogazdasági teljesítménye az államháztartás hiányának a GDP 1,9 %-ára történt leszorítása volt. A Kormány 21 óta kiemelten kezeli az államháztartás hiányának tartósan a GDP 3%-a alá történő leszorítását, és ezen keresztül a Magyarország ellen 24 óta érvényben lévő túlzott deficit eljárás lezárását. A 212-ben elért 1,9%-os GDP arányos ESA hiány 199 óta a legalacsonyabb hiányszám, ami azon három EU-tagállam közé sorolja az országot, ahol sikerült a 28 előtt még ennél magasabb hiányt 3% alá szorítani. Jelenleg húsz tagállam van a túlzott deficit eljárás hatálya alatt, közülük Magyarországgal együtt öt esetben javasolta az Európai Bizottság 213. május 29-én azt, hogy a Tanács az eljárást zárja le. Eközben a legjelentősebb makrogazdasági kockázat a hiányzó gazdasági növekedés és beruházások, ami a hosszabb távú versenyképességünket veszélyezteti. A hiány visszaszorítása terén elért eredmények hatására az államháztartás bruttó adóssága éves szinten tovább csökkent, 212 végén a GDP 79,2%- ával volt egyenlő. 212 nyarán ennél alacsonyabb, 77,4%-os szintet is elért, azonban a II. félévben, és különösen az utolsó negyedévben bekövetkezett gazdasági visszaesés és árfolyamváltozás a GDP arányos értékben ismét növekvő trendet eredményezett. Az előzetes adatok szerint 213. I. 1 A fogyasztóvédelmi kockázatokat a Felügyelet a Fogyasztóvédelmi kockázati jelentésben értékeli. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5

6 213. június Kockázati jelentés negyedévében elért, az előző negyedévhez képest,7%-os növekedés csak a visszaesés mértékét csökkentette, éves szinten még nem volt elég a pozitív növekedési mutató eléréséhez. A gazdasági visszaesés a beruházások és a fogyasztás összehúzódásának következménye volt, amit 212 közepéig a külső kereslet vagyis az export - megfelelően tudott kompenzálni, de 212 végén már az export is csökkent. Ezek a folyamatok a válságalkalmazkodás részei; egyrészt reakciók a korábbi, valamennyi szektort jellemző túlzott eladósodottságra, másrészt reakciók a hazai termékek egy része iránti külső kereslet csökkenésére, valamint a szabályozási környezet bizonytalanságaira. Bár a GDP valamennyi tényezőjének beruházások, fogyasztás, export helyreállítása fontos, kiemelt szerepe van a beruházási aktivitás nagyságrendi javításának, mivel a kapacitások fejlesztésének elmaradása az ország közép- és hosszú távú versenyképességét ássa alá. Magyarország, a világ számos más országához hasonlóan, nem tud versenyképes lenni a tömeges betanított munkát igénylő termékek előállításában, mivel a költségek az ázsiai országokban sokkal alacsonyabbak. Kicsi, de viszonylag jól képzett országként olyan ágazatok fejlesztésében célszerű gondolkodni, amelyek képzett munkaerőt igényelnek, jelentős szellemi hozzáadott értéket képviselnek (rendkívül innovatívak) és kevéssé válság érzékenyek. Mivel ahogy azt a 211. évi II. Kockázati jelentésben és azóta is valamennyi jelentésünkben jeleztük, a keresleti oldalnak legalább akkora szerepe van a növekedés visszaesésében, mint a hitelkínálatnak, a keresleti oldal a reálgazdasági és ezen keresztül a hitelkeresleti oldal - ilyen irányú megerősítése kiemelten fontos a versenyképességünk megőrzéséhez, erősítéséhez. 212-ben felgyorsult a magyar pénzügyi rendszer alkalmazkodása a válsághoz. A gazdasági nehézségek mértéke országonként különbözik ugyan, a gazdasági szereplők differenciálódása és a nem hatékony termelés/szolgáltatás kiszorulása a válság természetszerű velejárója. A veszteségek mértéke, és adott esetben akár a túlélés is a sokktűrő- és az alkalmazkodóképességen múlik. A magyar pénzügyi rendszer sokktűrő képessége a válság során kifejezetten erősnek bizonyult. A klasszikus válságkezelési eszközök eredménytartalék felélése, költségek csökkentése, a működés racionalizálása, profiltisztítás, stb. mellett a tulajdonosok tőkejuttatás formájában történő aktív szerepvállalására is szükség volt, és az esetek túlnyomó többségében ez meg is történt. Ennek nagyságrendjét mutatja, hogy a válság időszakában a veszteséges bankokba a korábbi szavatoló tőkéjükkel összességében közel megegyező volumenű friss tőke érkezett. Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy a válsághoz történő alkalmazkodás a legtöbb szektorban viszonylag lassan, a legkönnyebben elérhető eszközökkel kezdődött meg, és később is lassú tempóban folyt (a szabályozási változások esetében természetesen nem). E mögött az a meggyőződés állt, hogy a válság átmeneti lesz. 212-re a piaci és a szabályozási változások együttes hatása már erőteljesebb alkalmazkodást igényelt, így megjelentek vagy gyakrabban kerültek alkalmazásra olyan eszközök és megoldások, amelyeket korábban halogattak az intézmények. Ezek 212 végén érzékelhető hatást gyakoroltak a mérlegekre vagy az eredménykimutatásokra (pl. a vállalati követelés eladások gyorsítása a bankszektorban, tulajdonosi tőkepótlás a pénzügyi vállalkozásoknál, szervezeti változások, stb.). A legfontosabb trendek nem változtak, áttörésről nem beszélhetünk, de az alkalmazkodásnak, valamint a II. félévben kedvezőbbé vált piaci helyzetnek köszönhetően kisebb eredmények már láthatóak. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 6

7 213. június Kockázati jelentés A pénzügyi intézmények mutatják a legerőteljesebb válságalkalmazkodást, ennek ellenére a szövetkezeti hitelintézetek kivételével itt a legjelentősebb a jövedelmezőségi nyomás. A pénzügyi intézményeket érintették a leginkább közvetlen módon a változások, az egyes alszektorok azonban nagyon különbözőképpen reagáltak. A szövetkezeti hitelintézetek egyszerű, szuverén-túlsúlyos és alapvetően forint eszközöket tartalmazó portfolióját elsősorban a munkanélküliség növekedése, valamint az aktivitás csökkenése sújtotta. A viszonylag magas, és továbbra is jövedelmező szuverén portfolió kényelmes alkalmazkodást tett lehetővé, a nemteljesítő hitelek így szinte kizárólag átstrukturálással vagyis mérlegen belül - kezelődnek. Az eszközösszetételnek köszönhetően szektorszinten nem volt drámai a jövedelemsokk, a szövetkezeti hitelintézetek egyedüli pénzügyi intézmény típusként - nyereségesek maradtak, de egy-egy, nagyobb kockázatot vállaló intézmény tevékenységi engedélyét vissza kellett vonni. A fióktelepek összességében meglehetősen hektikus mérleg- és hitelmozgásokkal jellemezhetők, aminek hátterében főként az áll, hogy a szektor tevékenysége elsősorban nem a magyarországi konjunktúrához, hanem részben az anyaország konjunkturális helyzetéhez, részben az anyabank és a nagybefektető ügyfelek szabad likviditásához kötődik. A fióktelepek esetében önálló alkalmazkodásról nem beszélhetünk, mindenképpen kiemelésre érdemes azonban, hogy a szektor részesedése a mérlegfőösszeg arányában jelentősen nőtt 28 (3,5%) és 212 (7,%) között. Ez döntően annak köszönhető, hogy néhány korábbi kis- és közepes bank fiókteleppé alakult. Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy feltehetően az anyabanki tőkeigénnyel összefüggésben a fióktelepek többségéből a rendelkezésre álló tőke gyakran teljes egészében kivonásra került a válság során, ami az anyabank válsághoz (és szabályozási változásokhoz) történő alkalmazkodásának jele. A részvénytársasági bankok megőrizték súlyukat a pénzügyi intézményeken belül, és továbbra is 8-82%-ot képviselnek a mérlegfőösszegben. Az alkalmazkodás itt részben a mérlegen belül zajlott és zajlik ma is: az I. Bécsi Kezdeményezés hatására a mérlegfőösszegek csökkenése ugyan minimális volt 21-ig, a hitelek állománya és aránya azonban gyors ütemben csökkent már akkor is, teret adva a szuverén kitettségek állampapír, jegybanki eszközök - növelésének. Ez több tekintetben is kedvező volt az adott helyzetben a bankrendszer számára: egyrészt az alacsonyabb kockázat miatt alacsonyabb tőkekövetelménnyel járt a tőke rendkívül szűkös rendelkezésre állásának időszakában, másrészt jelentős mennyiségű likvid eszközt biztosított a kiszáradt bankközi piac helyett, és harmadrészt kisebb-nagyobb mértékben pótolta a zsugorodó hitelezés miatt kieső kamatbevételeket. A hitelezés szűkülése a hitelkereslet, különösen a fizetőképes hitelkereslet, valamint a 212 szeptemberéig folyamatosan és gyorsan növekvő nemteljesítések miatt visszafogott hitelkínálat együttes következménye, ahogy ezt korábbi Kockázati jelentéseinkben is jeleztük. A hitelkínálati oldal erősítésének lendületet adhat az MNB Növekedési hitelprogramja, valamint a banki jövedelmezőségi kényszer, prudenciális és stabilitási szempontból azonban kizárólag az életképes projektek, illetve vállalkozások finanszírozása támogatható. A vállalati portfolióban három fontos változás érdemel különösen figyelmet: (i) érdemben felgyorsult a vállalati követelések eladása, (ii) teret nyert a rossz bank koncepció, amelynek tulajdonosa az anyabank, vagy hamarosan az anyabank lesz és (iii) egyes bankokban némiképp nőtt a vállalati hitelnyújtás. E tényezőknek köszönhetően a 212 őszén még 18,1%-os vállalati nemteljesítési (NPL) ráta 213. március végéig 16,8%-ra csökkent. Bár a szint így is magas, a csökkenés fontos eredménynek számít. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 7

8 213. június Kockázati jelentés A lakossági hitelezésben egyértelműen hiányzik a kereslet, de kínálat is inkább a rövidlejáratú, fedezetlen hiteleknél van. Ez szintén a válság következménye: a korábban túladósodott háztartások az adósság leépítését tekintik preferenciának, valamint a növekvő munkanélküliségi ráta mellett tartalékokat képeznek. Itt kedvezőtlen, hogy a deviza lakáshiteleseket segítő kormányzati programok lassan indultak el, és jelentős mértékben kihasználatlanok, valamint az is, hogy az árfolyamgát-2 konstrukcióba belépettek esetében a késedelmes arány 2,5%, a súlyos, 9 napon túli késedelmek aránya pedig 2,5%. Ez azt mutatja, hogy a programba belépők gyakran nemcsak átmeneti, a devizaárfolyam változásából fakadó fizetési nehézségekkel küzdenek, hanem tartós, jellemzően jövedelemhiányból fakadó problémáik vannak. Ez utóbbi esetben a program nem tud segíteni. A problémás lakossági ingatlan jelzáloghitelek aktív ingatlanpiac hiányában követelés eladás keretében nem kezelhetők, az átstrukturálások és más programok pedig nem tudnak megfelelő volument kitisztítani a portfolióból. Ennek köszönhető az, hogy az árfolyamgát-2 indulását követő, 212 októberéig tartó csökkenés a háztartások NPL rátájában átmenetinek bizonyult, és 213. március végére a ráta ismét 17,9%-ra emelkedett (szerződések alapján). A fenti folyamatok segítettek abban, hogy a jövedelmezőség romlása a részvénytársasági bankoknál a 211. évinél kisebb legyen, az intézmények pénzügyi helyzete szempontjából kedvezőtlen azonban, hogy a 161 milliárd Ft- veszteség az alaptevékenység jövedelmének a nettó kamatbevételnek az erőteljes csökkenése mellett ment végbe, és kialakulását alapvetően az alacsonyabb költségek, valamint az értékvesztés elszámolásnak a 211. évinél kedvezőbb eredményhatása tette lehetővé. A tőkehelyzet továbbra is stabil, a bankok tőkéje a legjobb minőségű tőkeelemekből áll, és a tulajdonosok minden esetben biztosítják a szükséges szavatoló-tőke szint elérését, illetve fenntartását. A tőkepiaci hangulat 212 második felében nagyon kedvező volt, de újabb kockázatok felépülése látható a mennyiségi lazítások következtében. A tőkepiaci forgalomban a válság 28. őszi szétterjedése súlyos visszaesést eredményezett, ami hosszabb-rövidebb kedvező periódusoktól eltekintve 21 novemberéig globálisan fennmaradt. A FED első mennyiségi lazítása, majd 211-től az európai uniós jegybankok ezt követő monetáris beavatkozásai, de leginkább az EKB likviditásbővítő programjai érdemben javították az európai piaci környezetet. Bár a hitelezés fellendülését ezen intézkedések eddig még nem tudták elérni, a tőkepiaci finanszírozás sokat erősödött, a forgalom és az árfolyamok emelkedtek mind a magántőke, mind a szuverén, valamint mind a részvény, mind a kötvény piacokon. Éppen ebben rejlik ugyanakkor a mennyiségi lazításon monetáris politikai eszközökön alapuló élénkítés legfontosabb kockázata, a reálgazdasági és a piaci folyamatok elszakadása. A lazítások eredményeként rendkívül alacsonyra süllyedt fejlett piaci hozamok mellett a bőséges likviditás egyfajta hozam vadászatba kezdett, jelentős (esetleg túl) keresletet generálva egyes menekülő eszközök iránt. Ilyenek pl. a német vállalatok kötvényei, svájci, osztrák, német és skandináv ingatlanok, fejlődő piaci értékpapírok stb.. A,5 1%-os irányadó kamatok által meghatározott hozamok mellett többek között a magyar államadósság finanszírozása is könnyebbé vált, és történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők aránya az állampapírok tulajdonosai között. A pénzügyi befektetések mozgását azonban egyre inkább az aktuális és rendkívül hektikus befektetői vélemények határozzák meg, így a váratlan tőkekivonások vagy deviza árfolyammozgások kockázata jelentősen megnőtt. A jelenlegi helyzetben ezzel együtt a hazai tőkepiac valamennyi szereplője a folyamat pozitív hatásának élvezője: a befektetési szolgáltatási aktivitás trendszerű csökkenése ellenére 212 második Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 8

9 213. június Kockázati jelentés felében a tőkepiaci forgalom nőtt, a jövedelmezőség romlása lassult, a szintje pedig továbbra is kiemelkedően kedvező a pénzügyi szektorban: a befektetési vállalkozások ROE mutatója 14,4%, az alapkezelőké pedig a csökkenő eredmény ellenére is 51,8%. A befektetési vállalkozások közötti jövedelmezőségi különbségek csökkentek a veszteséges vállalkozások számának csökkenése következtében, és a befektetők magánbefektetők, pénztárak, unit-linked alapok, befektetési alapok, stb. jelentős hozameredményt könyvelhettek el. A biztosítási szektorban lassú költségalkalmazkodás zajlik, miközben erősödik a verseny a határon átnyúló szolgáltatók irányából. A biztosítási szektor meghatározó folyamata a hazai székhelyű biztosítók aktivitásának szerződésszám alapján mért lassú, de folyamatos csökkenése 28 óta. A szerződésszámok mind az élet, mind a nem-élet ágban egyre alacsonyabbak, a díjbevételek azonban gyakran nem követik ezt a trendet. Ezen túlmenően a hazai biztosítók bár maguk is nyújtanak egy bizonyos volumenű határon átnyúló szolgáltatást egyre inkább ki vannak téve a határon át Magyarországra érkező biztosítási szolgáltatások által támasztott versenynek. A határon átnyúló szolgáltatások az összpiacnak 211-ben (ez a legfrissebb elérhető adat) 9,9%-át tették ki, arányuk azonban folyamatosan és gyorsan nő, valamint figyelemre méltó, hogy egyes ágazatokban kifejezetten magas a határon átnyúló szolgáltatók részesedése (pl. a szállítási biztosításokban 78%). Az összehúzódó piac és az erősödő verseny ellenére a válság kitörése óta a költségalkalmazkodás lassú és korlátozott volt a biztosítási szektorban, így a költséghányadok jellemzően nőttek, és 212 végén minden korábbinál magasabb szintet értek el. Az emelkedő költséghányad azonban nem feltétlenül jelenti a veszteségek növekedését. Szektorszinten a tőkehelyzet az előbbieknek is köszönhetően - stabil, a tőkefeltöltöttség 26% volt a nem auditált 212. évi adatok alapján, de az osztalék kifizetésekkel korrigálva is 195% adódik. A tőkefeltöltöttség 29 óta folyamatosan csökkent, mivel a pénzügyi különadó három év alatt összesen - 94 milliárd Ft-os jövedelmezőség csökkentő hatása fele részben a szavatoló tőke csökkenésében realizálódott. A különadó kivezetése miatt de a biztosítási adó hatását figyelembe véve - a tőkefeltöltöttség lassú javulására, és 2% körüli stabilizálódására számítunk. A pénztári szektorban fontos lehetőségek rejlenek. A pénztári szektor nagy részét, az egészségpénztárak kivételével a lassú és folyamatos taglétszámcsökkenés jellemzi. Ezt a változást a vagyon alakulása 212 második felében nem követte, mivel a piaci árfolyamok emelkedése több mint ellensúlyozta a kilépések és egyösszegű kifizetések miatti csökkenést. Továbbra is fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az önkéntes pénztárak fontos elemei lehetnének egy öngondoskodást erősítő koncepciónak, miközben a kiépült egészségpénztári infrastruktúra, amely több mint 1 millió tagot szolgál ki, egy átfogó népegészségügyi koncepció részét képezhetné, ahogy ezt korábbi jelentésünkben már javasoltuk is. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 9

10 213. június Kockázati jelentés 2 A gazdasági-pénzügyi környezet alakulása 2.1 A válság szakaszai A 28 őszén Magyarországot is elért nemzetközi válság ebben az első szakaszában még az amerikai másodlagos jelzálogpiacok válsága - kedvezőtlen pénzügyi-finanszírozási helyzetben találta a hazai gazdaságot. A fontosabb gazdasági szektorok az évtized elejétől folyamatosan növekvő, és kockázatos szerkezetű adósságpályára álltak. Ez a gazdaságpolitikai döntések mellett a válságot megelőző globális pénzügyi likviditási bőséggel és a devizaforrások rendkívül kedvező finanszírozási feltételeivel magyarázható. Ebben a tekintetben kiemelendő az államháztartás, valamint a háztartási szektor, és ezen keresztül a bankszektor devizában történt, gyors ütemű eladósodása. 1. ábra Növekedés és felzárkózás (GDP/fő, PPS, EU- 27=1) 2. ábra Külső eladósodottság (bruttó adósság a GDP %-ában) Magyarország Visegrádi hármak Balti országok Balkán tagállamok Államháztartás Egyéb monetáris int. Egyéb szektorok MNB FDI-hoz kapcsolódó 6% 6% 5% 5% 4% 4% 3% 3% 2% 2% 1% 1% % % -1% 1996Q4 2Q4 24Q4 28Q4 212Q4 Megjegyzés: vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó bruttó nemzeti termék az EU átlagához viszonyítva, az országcsoportok esetében egyszerű számtani átlagok Forrás: Eurostat Megjegyzés: szektorok esetében a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőketartozások (osztaléktartozás, hitelek, elszámolási számla, cash-pool, kereskedelmi hitelek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és egyéb tartozások) nélkül Forrás: MNB A fentieken túl a magyar gazdaság számottevő versenyképességi hátránnyal rendelkezett, mivel az államháztartás hatékonyságát és méretét érintő, a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását és a hosszú távú növekedési potenciált erősítő strukturális reformok elmaradtak. A válság előtti növekedési modell a külső finanszírozástól függött, és a gazdaság bővülésének üteme nem tudta meghaladni az adósság növekedésének ütemét. Az adósság jelentős része nem a versenyképességet tartósan javító beruházásokat, hanem az életszínvonal rövid távú javítását támogató fogyasztást, valamint az ingatlanárak növekedését ösztönözte. Mindezek miatt 23-tól a magyar gazdaság konvergenciája az EU átlagos életszínvonalához - ellentétben a legtöbb új EU tagországgal - gyakorlatilag megállt. A 4%-körüli átlagos gazdasági növekedési ütem között csak az EU átlaghoz viszonyított relatív fejlettség megtartására volt elég, a regionális versenytársaktól fokozatosan lemaradt a magyar gazdaság. A válság első, 26 végétől 28 őszéig tartó szakaszában így a problémák nem a nemzetközi környezet változásából, hanem a magyar gazdaságban felhalmozódott belső feszültségekből eredtek. Az államháztartás alkalmazkodása már 26-ban megkezdődött. 26 második felében már látható volt, és a 26. októberi ECOFIN ajánlással 2 megerősítést nyert, hogy a konvergencia programban felvázolt növekedési és államháztartási pálya nem tartható. Az elsősorban a bevételi oldalon végrehajtott kiigazítás eredményeként 28 végére az államháztartás hiányát a 26. évi 9,4%-ról a GDP 3,7%-ára sikerült leszorítani. A kereslet erőteljes szűkítésének hatására a magyar gazdaság növekedése 26 IV. negyedévétől lassult, majd 27-re technikai recesszió alakult ki október 1. Az ECOFIN az EK Szerződés 14. cikk (7) bekezdése (EUMSZ 126. cikk (7) bekezdés) szerinti ajánlást tett Magyarországnak a túlzott hiány megszüntetésére, melynek határidejéül 29-et jelölte meg. A Tanácsi ajánlás értelmében Magyarországnak 27. április 1-ig kellett hatékony lépéseket tennie annak érdekében, hogy a hiány 26-ban és 27-ben csökkenjen. Magyarország 24. július 5. óta áll a Túlzott Deficit Eljárás hatálya alatt, amelynek megszüntetésére a Bizottság 213. május 29-ei ülésén tett javaslatot a Tanács felé. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1

11 213. június Kockázati jelentés Ezzel egy időben az amerikai másodlagos jelzálogpiacok válsága 28 őszén globális pénzügyi bizalmi válsággá alakult. A Lehman Brothers csődöt követően drasztikusan romlott a kockázatvállalási hajlandóság, a pénzpiacok befagytak. Előző Kockázati jelentésünkben bemutattuk ennek következményét a magyar bankközi piacra, ahol a bankközi betétpiac sűrűsége 37-ről 17%-ra csökkent, a tranzakciók volumenének zuhanása és erőteljes koncentrációja mellett. A pénzügyi válság kezelésének középpontjába az egész világon a pénzügyi tőkeáttétel mérséklése került. Ezzel megkezdődött a válság második szakasza, amelyben a finanszírozási, majd ezzel részben összefüggésben a banki tőkeproblémák kerültek előtérbe. Magyarországon a mintegy 3 bázispontos jegybanki kamatemelés, valamint több likviditástámogató intézkedés bevezetése mellett szükségessé vált egy EU/IMF/Világbank hitelcsomag igénybevétele. 3 A forint ütemes, 29 januárjáig mintegy 2%-os gyengülése a deviza adósságok átértékelődése révén számottevően növelte az állományi sérülékenységeket. Ezek leépítése ma is folyik. 28 végétől egyúttal egyre inkább láthatóvá vált az is, hogy nem lehet elkerülni a harmadik fázis, a negatív reálgazdasági hatás kialakulását. A korábbi pénzügyi válságok tapasztalatai alapján elhúzódó, a gazdasági szektorok egymást kölcsönösen befolyásoló mérlegalkalmazkodását kiváltó válságidőszakra kellett felkészülni. Ez a szakasz jellemzi ma és a közeljövőben is a hazai makrogazdasági környezetet. Magyarország azon országok közé tartozott, amelyeket a válság erőteljesebben érintett, mert a gazdaságpolitikai és az egyensúlyi kényszerek prociklikus hatásúak voltak. A pénzügyi egyensúlyi problémák kezelésére az EU tagországok többségével szemben mind a fiskális, mind a monetáris politikai eszköztár korlátozottan volt igénybe vehető a magas eladósodottság miatt. A kormányzati intézkedések sikeresek voltak az államháztartás hiányának, és ezzel az államadósság/gdp aránynak a csökkentésében, túlzottan szűkítették ugyanakkor a belföldi keresletet, miközben az export sem tudott nőni. Így állt elő a mai makrogazdasági kényszerhelyzet, amelyben az erőteljes költségvetési kiigazítás ellenére a GDParányos adósságállomány ismét nő, mivel a GDP csökkenése gyorsabb az adósságénál. Ezen egyelőre a 213. I. negyedévi,7%-os növekedés sem segített. Külső pozícióját tekintve ugyanakkor a magyar gazdaság nettó megtakarító pozícióba került és a magánszféra alkalmazkodásával erősítve összességében folyamatosan csökken a külső eladósodottsága. A folyó fizetési mérleg egyenlege a 28. negyedik negyedévi 7,3%-os, GDP arányos hiányból 29 negyedik negyedévére egyensúlyba került, elsősorban az importvisszaesés nyomán. Ez utóbbit a beruházások, a lakossági fogyasztás és a készletek visszaesése együttesen váltotta ki. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege 29 után tartósan a GDP 2%-a fölé került, miközben a nemzetközi tartalékok nőttek. Elsősorban a bankrendszer, és valamivel kisebb mértékben a vállalati szektor folyamatosan építette le pénzügyi kötelezettségállományát. Az alkalmazkodást a lakossági devizahiteleket érintő kormányzati intézkedések elsősorban a végtörlesztés is elősegítették. 3. ábra GDP felhasználása (28=1) 4. ábra Válságtapasztalatok a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP %-ában 4 Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Beruházás Export GDP 115% 11% 15% 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q4 Forrás: KSH, saját számítás Median Magyarország t-7 t-6 t-5 t-4 t-3 t-2 t-1 t t+1 t+2 t+3 t+4 t+5 t+6 t+7 Forrás: Laeven és Valencia (28), MNB, PSZÁF 3 A 28 őszén kialakult finanszírozási és likviditási feszültségek oldására, valamint a befektetői bizalom erősítése érdekében Magyarország 25 milliárd dollár (körülbelül 2 milliárd euro) összegű rendkívüli nemzetközi hitel megállapodást kötött. 4 A korábbi válságok tapasztalatainak bemutatásához Laeven and Valencia: Systemic Banking Crises: A New Database (IMF, 28) c. tanulmányában állított össze egy 42 országra kiterjedő adatbázist. Felcser D. és Körmendi Gy.: Bankválságok nemzetközi tapasztalatai: kezelési eszközök és makrogazdasági következmények c. tanulmányukban 3 országra szűkítette az adatbázist, értékelve azt, hogy a válság addigi magyarországi tapasztalatai alapján milyen lehet annak lefutása. Ezt a 3 országra kiterjedő adatbázist frissítettük egy a jegybankkal közös munka keretében. Az előrejelzés az MNB Inflációs jelentésének adatait tartalmazza. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 11

12 213. június Kockázati jelentés Harminc bankválság tipikus felépülése és lefutása alapján látható, hogy a fizetési mérleg egyenlegének pozitívba fordulása a válság kitörését követő első év (t+1) végén tipikus válságjelenség. A vizsgált harminc válság esetében ez gyorsan, a válságot követő második vagy harmadik évben ismét fizetési mérleg hiányba fordult át, ahogy a beruházások és a fogyasztás az adott országban újraindultak. Magyarországon ez a fordulat eddig még nem következett be. A magyar gazdaságban 212-ben 1,7%-os visszaesés történt, és az ország finanszírozási képessége tovább nőtt. Ez a korábbi válságokban tapasztaltnál lényegesen hosszabb alkalmazkodást jelez, ami meghatározza a jelenlegi lehetőségeinket is. A 213. I. negyedévi, a tavalyi utolsó negyedévhez vagyis egy rendkívül alacsony bázishoz viszonyított,7%-os növekedés mindenképpen kedvező, de az egyéb gazdasági mutatókat önmagában nem tudja megfordítani. 2.2 Aktuális nemzetközi stabilitási kockázatok Miközben 212 második felétől számottevően javultak a globális pénzpiaci feltételek, az európai konjunktúra erőteljesen gyengült, a globális növekedés lelassult, és számos kockázattal terhelt. A 212 nyarán és őszén hozott monetáris politikai döntések (EKB közvetlen kötvényvásárlási programja, FED mennyiségi lazítása), az európai szintű válságkezelési mechanizmusok (Európai Fiskális Egyezmény, ESM, Egységes Felügyeleti Mechanizmus) előkészítésében történt előrelépés, az államháztartási egyensúlyteremtés eredményei jelentősen javították a pénzügyi piacok működésének feltételeit. Ez pozitív fertőzési spirált eredményezve javította ugyan a kilátásokat, de nem képes ellensúlyozni az európai mérlegalkalmazkodások államháztartás, hitelezés - ezzel ellentétes hatásait. 5. ábra A GDP reálnövekedése (év/év, %) 6. ábra Rendszerkockázati kompozit indikátor (CISS) EU-12 új Eurótérség Egyesült Államok Magyarország 8 Kína (jobb tengely) Q4 27Q4 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q4 Megjegyzés: Kína kivételével szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok Forrás: Eurostat, KSH 1,,8,6,4,2, -,2 deviza pénzügyi részvény kötvény pénz korreláció CISS -, Megjegyzés: a rendszerkockázati kompozit indikátor 15 piaci alapú pénzügyi stresszt mérő indikátor összegzése Forrás: ESRB Risk Dashboard Az EU 212-ben recesszióval zárta az évet, és növekedésre csak 214-ben lehet számítani. Tizenkét tagállam, köztük kilenc euró-övezeti, főleg déli országban volt recesszió, és a legfejlettebb országokban is nagyon alacsony a növekedés üteme. A kedvezőbb finanszírozási feltételek még nem tudták érezhetően támogatni a fellendülést. A nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, IMF) előrejelzése szerint idén,1-,2%-os, 214-ben pedig 1,4-1,6% körüli bővülés várható. A magyar szempontból jelentős export célországok közül elsősorban Németország, valamint az új EU tagországok növekedési teljesítménye alakulhat kedvezőbben. A német export azonban növekvő mértékben függ az ázsiai gazdaságok, különösen Kína teljesítményétől, valamint a luxuscikkek ottani keresletétől. Ebbe a körbe tartoznak a Magyarországon gyártott német autómárkák is, amelyek piacán 213 elején a válság jelei mutatkoznak. 212-ben az EU átlagos államháztartási hiánya,6 százalékponttal a GDP 3,8%-ára csökkent, de közben az államháztartás bruttó adóssága a GDP arányában 4,1 százalékponttal (az EU GDP 87,2%-ára) nőtt. Ezért továbbra is az a legfontosabb kockázat, hogy miközben csökkenteni kellene az államháztartási hiányt, tekintettel kell lenni a növekedési potenciál fenntartására, sőt javítására. A strukturális átalakítások lassan haladnak, miközben ezek nélkül egy tartós fellendülés elképzelhetetlen. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 12

13 Áht. egyenlege (GDP %-a) 213. június Kockázati jelentés 7. ábra Államháztartási egyensúly alakulása az EUban és az euró övezetben 8. ábra Hitelezés és növekedés az Európai Unióban Euró övezet Európai Unió, -1, -2, 214-3, -4, -5, -6, 29-7, -8, Áht. bruttó adóssága (GDP %-a) EA-17, GDP EA-17, hitelállomány NMS-12, hitelállomány (jobb) NMS-12, GDP HU, GDP HU, hitelállomány (jobb) 26Q4 27Q4 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q Megjegyzés: 213 és 214 az Európai Bizottság előrejelzése alapján Forrás: Európai Bizottság Forrás: Eurostat, FED Az európai bankrendszer helyzete stabilabbá vált, de továbbra is jelentős kockázatok övezik a jövedelmezőségét. A tavalyi szabályozói feltőkésítés következtében számottevően javult az európai bankrendszer szolvenciája. Prociklikus jellege miatt azonban ez az aktivitás bővülése ellen hatott és ilyen hatása lehet a közeljövőben is. A jövedelmezőség némileg romlott, elsősorban az eszköz-portfolió tisztításával, az értékvesztés növekedésével, valamint a saját adósság átértékelésével összefüggő veszteségek emelkedése miatt. A hitelezés ügyfelenként és országonként jelentősen különbözik, de európai szinten a lakossági hitelezés alig érezhető élénkülése és a vállalati hitelezés enyhe visszaesése volt megfigyelhető. A hosszú távú finanszírozási kockázatok enyhültek, ami a megnövekedett adósságkibocsátásban és a csökkenő felárakban is tükröződik. Több, korábban elsősorban központi banki forrásokra ráutalt pénzügyi intézmény tudott visszatérni a piaci finanszírozáshoz, és 213 elején az intézmények mintegy 14 milliárd EUR értékben törlesztették elő a hosszú távú refinanszírozási művelet (LTRO) keretében korábban nekik nyújtott forrásokat. Ezzel együtt a központi banki és elsősorban az EKB forrásokra való ráutaltság továbbra is jelentős. Márciusban az egyes területeken látható javulás ellenére európai szintű megoldást igénylő helyzetet generált a ciprusi bankrendszer, amelyet végül a betétek lehatárolt körének megadóztatását és az egyik jelentős bank szanálását magába foglaló, nemzetközi mentőcsomaggal megtámogatott intézkedésekkel kezeltek. Ez volt az első eset az EU-ban, ahol a hitelezőket is bevonták a helyzet rendezésébe, nemcsak a tulajdonosokat. A ciprusi helyzet, és elsősorban a tőkekiviteli korlátozások miatt 213 márciusában a PSZÁF felmérte a felügyelt intézmények ciprusi kitettségeit. Az adatok és egyéb információk alapján a hazai pénzügyi szektorok, azok alszektorai, valamint az egyes intézmények elhanyagolható volumenű kitettséggel rendelkeznek, túlnyomó részben ciprusi bejegyzésű, de ténylegesen nem ott működő befektetésekben, illetve hitelekben. A ciprusi helyzet így közvetlen módon sem rendszerstabilitási, sem intézményi kockázatot nem jelent a hazai pénzügyi rendszerre, közvetett, a piaci folyamatokat alakító hatása azonban továbbra is lehet. Ciprus mellett megoldásra vár a szomszédos szlovén gazdaság és bankrendszer válsága, még nem rendezett a görög helyzet, és a többi dél-európai állam bankrendszere is jelentős kockázatokat hordoz. Mindezek mellett hosszabb távon a monetáris lazítások kockázatot jelentenek az egyes eszközök áralakulása, a régiós tőkeáramlások, valamint az árstabilitás tekintetében. A korábbi jegybanki intervenciók után áprilisban a japán központi bank hirdetett meg a pénzmennyiséget növelő intézkedéseket. A lépések elsősorban a jen gyengítését és a deflációs környezet megszüntetését célozzák. Az első hónap tapasztalatai pozitívak, a jen gyengült a dollárral szemben. A mesterséges likviditás azonban a kereslet esetleges erősödésekor inflációs nyomást eredményezhet, ezért kulcsfontosságúak lesznek az időben végrehajtott monetáris szigorítások, amint a globális kereslet erősödik. Ugyancsak kockázatot jelent, hogy a vezető országok szuverén eszközein rendkívül alacsonyra csökkent hozamok miatt kialakult egyfajta hozamvadászat, ami bizonyos eszközök árát felhajtja, újabb potenciális eszközbuborékokat építve fel ezzel (pl. lakóingatlan vásárlások Németországban, Svájcban és a skandináv országokban, német vállalati kötvények vásárlása, stb.). Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 13

14 2.3 Belföldi környezet és kilátások Gazdasági stabilitási kockázatok 213. június Kockázati jelentés Az alacsony gazdasági teljesítmény ellenére a kormány teljesítette az államháztartási vállalásait. Előzetes GDP adatok alapján az államháztartás pénzforgalmi egyenlege 212-ben a GDP 1,9%-ára csökkent 5, amire 199 óta nem volt példa. Ez jóval a 2,7%-os célszám és a 3%-os maastrichti küszöb alatt lévő hiányt jelent. Az államháztartás bruttó adóssága éves szinten tovább csökkent, 212 végén a GDP 79,2%-ának felelt meg. Ennél 212 közepén alacsonyabb érték adódott, árfolyamhatás és a GDP visszaesése azonban ismét növelte az államadósság arányát. A Kormány május 1-én újabb, fokozatosan életbe lépő intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek legszigorúbb, adóemelést tartalmazó lépéseire akkor kerülhet sor, ha a megelőző két pillértől (zárolások, egyszeri beruházások felfüggesztése) várt kb. 15 milliárd Ft összegű megtakarítást nem sikerül elérni, vagy az nem elegendő. Az EU Bizottság 213. május 29-ei ülésén úgy döntött, azt javasolja a Tanácsnak, hogy Magyarország ellen szüntesse meg a túlzott deficit eljárást. 9. ábra Államháztartási egyensúly alakulása 1. ábra Gazdasági növekedés és összetétele (év/év, %) Államháztartás egyenlege, önkormányzatok nélkül (NGM) Államháztartás egyenlege (MNB) Államháztartás bruttó adóssága (jobb tengely) 9 IMF-hitelfelvétel hatása 85 I. Gyurcsány csomag - kiigazítás Pénztári vagyonátadás hatása Q4 22Q4 24Q4 26Q4 28Q4 21Q4 212Q4 Forrás: NGM, MNB, KSH, saját számítás Készletváltozás Közösségi fogyasztás Háztartások fogyasztása Bruttó állóeszköz felhalmozás Nettó export GDP Q4 2Q4 24Q4 28Q4 212Q4 Megjegyzés: A készletváltozás az egyéb változásokkal együtt. Forrás: KSH, saját számítás Jelenleg a beruházási és a foglalkoztatási adatok is a potenciális növekedés alacsony szintjének fennmaradását jelzik. A 213. I. negyedévi KSH gyorsbecslés szerint ebben az időszakban szezonálisan igazítva,7%-os növekedés következett be. Év/év összehasonlításban ez továbbra is a GDP csökkenését jelenti, a visszaesés üteme azonban lassult. Egyéb tekintetben a folyamatok nem változtak lényegesen, így a tartós növekedés hiánya jelenti a legfontosabb makrogazdasági kockázatot a pénzügyi rendszer működése, aktivitásának és jövedelemtermelő képességének helyreállítása szempontjából. 1. táblázat A növekedés tényezői (%) 11. ábra A fontosabb hazai bizalmi indikátorok GDP,9-6,8 1,3 1,6-1,7 Ipar -3,7-14,4 11,4 2,9-1,2 Építőipar -9, -3,6-9, -5,3-6,4 Mezőgazdaság 51,6-13,2-14,9 22,4-21,3 Szolgáltatás -,1-3,8 -,3,7 -,5 Export 5,7-1,2 14,2 6,3 2, Import 5,5-14,8 12,7 5,,1 Háztartási fogyasztás -,2-5,6-3,3,4-2, Közösségi fogyasztás -,2 2,6 3,8 -,3,5 Beruházás 2,9-11,1-9,5-3,6-3,8 Forrás: KSH Építőipar Ipar Kiskereskedelem Szolgáltatás Fogyasztás Kompozit (jobb skála) Forrás: Eurostat 5 ESA deficit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 14

15 június Kockázati jelentés A beruházási ráta szintje regionális összehasonlításban A magyar gazdaság beruházási rátája a regionális versenytársakhoz képest alacsony. A ráta a válság időszakában jelentősen csökkent, részben a más országokat is elérő ciklikus hatások, részben országspecifikus tényezők miatt. A változatlan áron számolt magyar beruházási ráta 212 végén 17,8% volt, 28 óta 4,6%-kal lett alacsonyabb. Ez megfelel az EU és az euró övezet közel 18%-os átlagának, de jelentősen elmarad az újonnan csatlakozott EU tagállamok 23%-os átlagától. 212 végén a cseh ráta 24,6%, a szlovák 22,7%, és a lengyel 21,7%, volt, vagyis a hazai adat nagymértékben elmarad a felzárkózási stádiumban lévő hasonló országokétól. A beruházási ráta minden tagállamban mérséklődött, így az EU ráta összességében 2,9%-kal, az új EU tagállamoké 3,6%-kal lett alacsonyabb. Az EU-n belül Magyarország utolsó a lakóingatlan beruházásokban, a felső harmad alján van az egyéb építmény beruházásokban, az alsó harmad elején a közlekedési, szállítási eszközökbe történő, és sereghajtó az immateriális beruházásokban. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a beruházási ráta korábbi szintje és összetétele nem volt fenntartható, mivel nagyrészt nem a hosszú távú növekedési potenciál erősítését, hanem ingatlanpiaci buborék kialakulását támogatta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hitelezés korábbi szintje bizonyos ágazatokban (lakó- és irodaingatlan, építőipar) nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt állhat helyre. Mindeközben élbolyban vagyunk az egyéb gépek és berendezések beruházásában, valamint jó helyen a mezőgazdasághoz köthető állatállomány és ültetvény beruházásokban. Beruházási ráta nemzetközi összevetésben Beruházási ráta változásának összetétele, % 3% EA-17 HU CZ EU-1 PL SK 2,% 1,% Immateriális javak Egyéb gép és berendezés Egyéb épület, építmény Összes Állatok és ültetvények Közlekedési, szállítási eszközök Lakóingatan Összes (építőipar nélkül) 25%,% 2% -1,% -2,% 15% -3,% 1% -4,% -5,% HU CZ EU-27 EA-17 SK PL *változatlan áras összes állóeszköz beruházás a változatlan áras GDP-re vetítve, Megjegyzés: az Európai Bizottság becslése alapján Forrás: Eurostat Forrás: Eurostat A külső egyensúly mutatóinak alakulása egyszerre mutatja a gazdasági növekedés belföldi tényezőinek gyengeségét és a külső adósságok fokozatos leépítését. Magyarország külső finanszírozási képessége továbbra is jelentős, 212 negyedik negyedévének végére elérte a GDP 4,3%-át. A magyar gazdaság évről évre jelentős megtakarításokat ér el, amely finanszírozási oldalon elsősorban a pénzügyi tartozások leépítésében jelentkezik. A nemzetközi befektetői hangulat javulása és az inflációs folyamatok erőteljes monetáris lazításra adtak lehetőséget, ami várhatóan folytatódik az idei év hátralevő részében is augusztustól 213. májusig az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázispontonként, összesen 25 bázisponttal, 4,5%-ra mérsékelte a jegybanki kéthetes kötvények kamatát. 6 Az országkockázati felár és a rövid lejáratú állampapír-piaci hozamok alakulása, a keresleti és béroldali inflációs nyomás enyhülése, valamint a gyenge konjunktúra további monetáris lazításnak adhatnak teret. Aktuális piaci várakozások szerint így akár bőven 4%-alatti irányadó ráta is kialakulhat év végére. A márciusi 2,2%-os, majd áprilisi 1,7%-os inflációs adat azt jelezte, hogy az infláció az egyszeri adóemelések hatásának kifutása után nem ragadt be. Az infláció csökkentését idén a kormányzat által bejelentett általános rezsicsökkentés és egyszeri hatások is támogatják. 6 Ezen időszakban a lengyel jegybank 4,5%-ról 3%-ra, míg a cseh jegybank,5%-ról,5%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 15

16 213. június Kockázati jelentés A pénzügyi rendszert közvetlenül érintő környezeti kockázatok A pénzügyi rendszer közvetlen működési feltételeit piaci oldalról továbbra is a lanyha ügyfélaktivitás, és a korlátozott portfoliótisztítási lehetőségek határozzák meg. A vállalatok hitelkereslete továbbra is alacsony; a beruházási hajlandóság az alacsony kapacitáskihasználtság, a romló vállalati jövedelmezőség és a gazdasági, valamint szabályozási környezettel kapcsolatos bizonytalanság miatt továbbra sem nő. A kamatszint csökkenése segítséget nyújthat azon vállalkozásoknak, amelyek a korábbi, magasabb kamatterhet nem tudták kitermelni, az alacsonyabb kamatszinten azonban versenyképes projekttel rendelkeznek. A jegybank hitelezés ösztönző programja ebben jelenthet további, célzott támogatást a banki finanszírozás hiányának leginkább kitett KKV szegmens számára. A beruházási teljesítményt az épület- és a költségvetési beruházások alakulása húzza lefelé, miközben a gép-beruházások nőttek. Az építőipari keresletet a közeljövőben emelhetik a háztartások lakásberuházásait támogató kormányzati intézkedések - különösen a félszocpol -, a közösségi beruházási projektek elindítása, valamint az EU források felhasználásának felgyorsítása. Érdemi javulás azonban csak a gazdasági növekedés megindulásától várható, ami viszont a külső és belső kereslet függvénye. 12. ábra Ipari termelés és fontosabb bizalmi indikátorok (%) Ipari termelés (év/év, kiigazított adat) Eurostat Ipari bizalmi indikátor, Magyarország IFO Üzleti várakozások indikátor Forrás: KSH, Eurostat, IFO 13. ábra Nettó reálkereset és kiskereskedelmi forgalom (év/év, %) Forrás: KSH, Eurostat Nettó reálkereset Kiskereskedelem (kiigazított) Eurostat Fogyasztói bizalmi index, Magyarország A háztartások hitelkereslete továbbra is alacsony, de kissé erősödhet az év második felében. A lakossági beruházások elsősorban az állami kamattámogatásos konstrukciók segítségével nőhetnek, jelentős áttörésre azonban 213-ban nem számítunk. A háztartások magatartását továbbra is az óvatosság és a megtakarítások növelésének szándéka határozza meg. Széles rétegek az idén várhatóan nem vonhatók be a lakáshitelezésbe, inkább egy-egy célcsoport kereshet banki finanszírozást. Ez a kereslet rövidtávon a használt ingatlanok piacát lendítheti fel. A portfolióminőséget befolyásoló környezeti folyamatokban sem várható számottevő javulás. A vállalati csődráták növekedése megállni látszik, a vállalati költségnyomás, illetve a gyenge rövid távú kereslet miatt azonban nem várható a vállalati felszámolások számának meredek csökkenése. A vállalatok nettó pénzügyi kötelezettségeinek növekedése 212 második felében megállt a tartozások, elsősorban a hitelkötelezettségek csökkenése miatt. A háztartási hitelportfoliók romlása lassulhat, de jelentős kockázatok vannak e tekintetben. A fizetőképességet leginkább meghatározó munkanélküliség a 11%-os szint közelében, rekord magasságban tartózkodik. A konjunkturális helyzet romlása, a vállalati költségeket növelő adó- és jövedelempolitikai intézkedések a cégek munkaerőpiaci alkalmazkodási kényszerét erősítik, ami a jelentős munkakínálat miatt egyszerre jelentkezhet bér- és létszám-alkalmazkodásban. A háztartások jövedelmi helyzete és a bérek vásárlóértéke némileg javulhat a tavalyi mintegy 3,4%-os reálbércsökkenés után, azonban ez leginkább megtakarításokban csapódhat le. Az erősödő pénzügyi helyzet erősíti a lakosság sokktűrő képességét, nem kedvez ugyanakkor a fogyasztási keresletnek. A forint gyengülése időről-időre legutóbb 213 elején - ciklikus jellegű romlást eredményez a lakossági hitelportfolióban. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 16

17 213. június Kockázati jelentés 14. ábra Fontosabb munkaerő-piaci ráták alakulása (%) Megjegyzés: évesek Forrás: KSH Aktivitási ráta (bal skála) Foglalkoztatási ráta (bal skála) Munkanélküliségi ráta (jobb skála) ábra Felszámolási eljárások a regisztrált társas vállalkozások %-ában 4,5% 4,% 3,5% 3,% 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5% 4-negyedéves görgetett Negyedévente (jobb),%,% 27Q4 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q4 Megjegyzés: az adott időszakban indított felszámolási eljárások száma az azt megelőző időszak regisztrált társas vállalkozások számára vetített aránya. Forrás: Opten, KSH 1,2% 1,%,8%,6%,4%,2% Az ingatlanpiac csökkenő árak és alacsony tranzakciószám melletti illikviditása továbbra is problémát jelent a hitelfedezetek értékelésében és értékesítésében. A végtörlesztés csak átmeneti lökést adott a lakáspiaci aktivitásnak, a befektetési célú ingatlankeresletet pedig gyengíthette a biztonságosnak tekintett és viszonylag magas hozamú - pénzügyi eszközök, elsősorban az állampapírok iránti megnövekedett lakossági érdeklődés. A lakossági portfoliók tisztítása ugyanakkor a lakóingatlan-piac érdemi növekedését igényelné. Tőkepiacok A nemzetközi likviditásbőségnek köszönhetően 212 augusztusától kedvezően alakult a nemzetközi, és ezzel együtt a hazai befektetői hangulat. Nőtt hazai befektetési eszközök (részvények, kötvények) iránti kereslet mind a hazai, mind a külföldi befektetők részéről, és javult a hazai pénzügyi piacok teljesítménye. A hazai gazdasági szereplők finanszírozása szempontjából ez kedvező fejlemény, komoly kockázatot jelent azonban egyrészt globálisan az, hogy a pénzügyi piaci ciklus és a reálgazdasági ciklus tartósan elszakadt egymástól, másrészt ország-specifikusan az, hogy a hazai pénzügyi piacok mozgását jelentős mértékben külföldi folyamatok határozzák meg. A forint árfolyama az őszig megfigyelhető, 28 EURHUF árfolyamszint körüli viszonylagos stabilitás után tavaly decemberben jelentősen, közel 1 Ft-tal gyengült. Ezt követően az árfolyam sokáig nem korrigált vissza a kedvezőtlen növekedési mutatók, az euróövezeti események, valamint a magyar monetáris politika körüli bizonytalanságok hatására. A svájci frank euróval szembeni árfolyamában év elején némi mozgás volt megfigyelhető, amely egy esetleges fokozatos svájci frank leértékelődést valószínűsített, de az ezzel kapcsolatos korábbi várakozások eddig nem teljesültek egészében a korábbi évekhez képest rendkívül gyenge évet zárt a BÉT az IPO-k terén. Tavaly mindössze egy technikai bevezetésre, valamint néhány másodlagos részvényrábocsátásra került sor, miközben három társaság is elhagyta az értéktőzsdét. A reálgazdaság finanszírozása így a tőzsde révén jelenleg meglehetősen korlátozott. A befektetői hangulat javulása ennek ellenére az év második felében Magyarországon mind a részvény-, mind az állampapír piacon érzékelhető volt. A BUX index lassan, fokozatosan erősödött, a forgalom pedig elmozdult a nyári mélypontról, elsősorban azért, mert a globális monetáris intézkedések nyomán nőttek a külföldi befektetők részvényvásárlásai. A magasabb hozamok iránti igény a kockázatvállalási hajlandóság erősödését, a kockázatosabb eszközcsoportok irányába történő elmozdulást ösztönzi, ami kedvező a BÉT és általában a fejlődő piacok számára. Fundamentálisan a BUX P/EBIDTA ráta historikusan alacsony szintje alapján is a kereslet növekedésére lehet számítani. Az év második felében bekövetkezett javulás 7 A svájci jegybank másfél éve elkötelezte magát egy a 1,2 EUR/HUF árfolyamküszöböt biztosító monetáris politika mellett. Erre azért került sor, mert korábban a svájci frank, menedékvaluta jellegénél fogva jelentős felértékelődésen esett át. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 17

18 213. június Kockázati jelentés sem volt azonban elég ahhoz, hogy a BÉT forgalma ne essen vissza jelentősen az előző évhez viszonyítva: az azonnali forgalom közel 4%-kal, a származékos forgalom 32%-kal volt alacsonyabb 212-ben. 16. ábra BÉT forgalom és BUX index 17. ábra Referenciahozam különbözetek (bázispont) Forrás: BÉT Forgalom (3 napos gördülő, mrd Ft) BUX index (bal skála) Forrás: ÁKK Hozamkülönbözet 5 év - 1 év (3 napos átlag, bp) Hozamkülönbözet 1 év - 1 év (3 napos átlag, bp) A pénzügyi válság hatására az európai államok felügyeleti hatóságai 28-tól kezdődően intézkedéseket fogadtak el a short ügyletek korlátozására. Az adatok alapján európai összehasonlításban nem jelentős a shortolt magyar részvények száma. Az év második félévében a magyar állampapírpiac alakulásában is a pozitív nemzetközi hangulat fennmaradása, valamint a jegybanki kamatcsökkentések szerepe volt meghatározó. A folyamatos befektetői érdeklődés hatására a rövid hozamok, illetve a hozamgörbe középső része bázisponttal, a hozamgörbe hosszú vége a 1-15 éves futamidő bázisponttal csökkent 212. június végéhez viszonyítva, így a hozamgörbe meredeksége nőtt első felében - a Lehman Brothers befektetési bank csődjéig - a magyar állampapír-piaci hozamgörbe még inverz volt, a rövid hozamok emelkedésének köszönhetően. 28. október végén az MNB 3 bázispontos kamatemelést hajtott végre, ami különösen az 5 év körüli futamidővel rendelkező állampapírok hozamát emelte. 211 őszén a végtörlesztés következtében a 3 évesnél hosszabb futamidejű állampapírok hozamai ismét jelentősen megugrottak, 212. január elején a 1-11% közötti szinteket is elérték. A helyzetet a Nemzetközi Valutaalappal/EU-val megkezdett hiteltárgyalások stabilizálták, majd ezt tovább erősítette a nemzetközi pénzbőség, illetve a relatíve magas magyar állampapír-piaci hozamok iránt megmutatkozó külföldi kereslet. Mindezek együttes hatása 212 februárjától jelentős hozamesést eredményezett. 18. ábra Aukciós átlaghozamok (3 hónapos, 3 éves és 1 éves lejárat, %) 1 éves államkötvény 3 hónapos DKJ 3 éves államkötvény 1, 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4, Forrás: ÁKK 19. ábra Ötéves CDS szuverén felárak (bázispont) 8 Magyarország Németország Forrás: MNB 213 első negyedévében egy ez idáig átmeneti hozamemelkedés következett be a hosszú lejáratokon, mivel a befektetők növekvő kockázatokat érzékeltek. Ehhez hozzájárult a monetáris politikával kapcsolatos bizonytalanság a jegybankelnök-váltás miatt, illetve a magyar adósságpálya hosszú távú április 25-i hozamok alapján. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 18

19 213. június Kockázati jelentés fenntarthatóságába vetett bizalom megingása. A japán jegybank által 213 áprilisában bejelentett rendkívüli méretű monetáris lazítás újabb lökést adott a magyar kötvényhozamok csökkenésének. A kedvező nemzetközi piaci hangulatot kihasználva az ÁKK 213 februárjában 211 tavasza óta először - összesen 3,25 milliárd USD értékben bocsátott ki deviza (dollár) államkötvényt. A 212 őszéig kifejezetten, azt követően pedig viszonylag kedvező magyar állampapír hozamok hatására a külföldi befektetők tulajdonában lévő forint állampapírok állománya 212 decemberében történelmi magasságot (5 84 milliárd Ft, 47,4%) ért el. 213 első negyedévében azonban már jelentős, 237 milliárd Ft-os tőkekivonás történt, amelyből 1 milliárd Ft-ot magyaráz az, hogy a februárban esedékes kamatfizetések nem a magyar állampapírpiacon kerültek újra befektetésre. A külföldi befektetők tulajdonában lévő forint kibocsátású állampapírok átlagos hátralévő futamideje 212. június 3-hoz viszonyítva,3 évvel 3,8 évre csökkent 9, míg a módosított duráció ezen időszak alatt 3,1 évről 3,4 évre csökkent: így a külföldi befektetők tulajdonában lévő kötvényállomány kamatérzékenysége minimálisan csökkent. Továbbra is kockázatosnak tekinthető a külföldi befektetők magas részaránya a forint kibocsátású magyar állampapír-állományban, mert a belföldi vagy nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása következtében létrejövő nagymértékű eladási hullám az állampapírpiac lefagyását, illetve jelentős árfolyamesést okozhat. Növeli a sérülékenységet az újra-befektetési kockázat is: a hazai akár intézményi, akár lakossági - szereplőkkel szemben, a külföldi befektetők kevésbé elkötelezettek abban, hogy a lejáró állományt ismételten a magyar állampapírpiacon fektessék be. 2. ábra Külföldi befektetők tulajdonában lévő állomány (Mrd Ft) illetve annak futamideje (év) 21. ábra Állampapír-állomány megoszlása tulajdonosi szektorok szerint (Mrd Ft) Forrás: ÁKK Állomány (mrd Ft) Átlagos hátralévő futamidő (év, jobb tengely) 4,3 4,2 4,1 4, 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 Külföld Hitelintézetek Biztosítók, pénztárak Háztartások 1 5 Egyéb belföldi Forrás: MNB Az államadósság finanszírozásában a kormányzati szándékokkal összhangban - növekvő szerepe van a lakossági állampapír vásárlásoknak: a lakosság részaránya a teljes magyar államadósság finanszírozásában a 212. júniusi végi 4,6%-ról 212. december végére 5,9%-ra emelkedett. A növekvő lakossági finanszírozás hátulütője a viszonylag rövid futamidő: bár a lakosság számára több hosszabb lejáratú magyar államkötvény konstrukciót kínált fel az ÁKK, továbbra is az 1 éves vagy annál rövidebb futamidejű kincstárjegyek a legkeresettebb termékek. 9 A 213. április 25-i állapot szerint. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 19

20 213. június Kockázati jelentés 3 A pénzügyi közvetítőrendszer helyzete és kockázatai 3.1 A hitelállomány fizetési késedelme végéhez viszonyítva 212-ben a teljes hitelintézeti szektorban, valamennyi minősített követelés alapján az NPL ráta tovább nőtt. A vállalati hitelek nemteljesítési rátája az utolsó negyedévben már csökkent az intenzívebbé vált portfoliótisztítás következtében. A javulás a vállalati hitelek teljes állományának lassuló csökkenése mellett következett be, mivel néhány bank növelni tudta a hitelezést. A lakossági NPL ráta az őszi, átmeneti javulást követően év végére ismét elérte a korábbi szintjét, és lassan tovább emelkedik. Ebben szerepet játszik az is, hogy az árfolyamgát-2 konstrukcióba belépett ügyfelek késedelme is elkezdett nőni. A teljes hitelintézeti szektor 9 napon túli késedelmessége 212 végéig 13,8%-ra nőtt (2486 milliárd Ft), ami 2,4 % pontos romlás 211 év vége óta (2425 milliárd Ft). 213 márciusában az NPL ráta 14,5% volt, vagyis a növekedése nem állt meg. A forint követelések nemteljesítési rátája a végtörlesztés óta alacsonyabb (14,%), mint a devizaköveteléseké (14,4%), a különbség azonban egyelőre csökken. 11 A fióktelepek portfolióminősége romlott leginkább, 5,9%-ról 11,4%-ra, de továbbra is itt a legkedvezőbb a szintje. A romlás döntően egy nagyobb vállalati ügylet nemteljesítővé válása miatt következett be. A bankokban különösen a deviza háztartási hitelek romlása volt szembetűnő, alapvetően a végtörlesztés miatt. Itt az NPL ráta 19,3% volt december végén. A takarékszövetkezetek teljes hitelállománya érezte meg legkevésbé az elmúlt év negatív hatásait, főként a magas bázisnak köszönhetően. A háztartási portfolió többségét kitevő forinthitelek késedelmessége a tavalyi évben,6%-kal, 14,2%-ra javult, március végén 14,6% volt. A vállalatok esetében romlott a mutató. A szektorban az összesített NPL ráta 212 év végén 19,8%-ot ért el, majd március végéig 2,2%-ra emelkedett. A pénzügyi vállalkozások rendelkeznek a leginkább problémás követelésekkel: a teljes hitelportfolió 9 napon túli késedelme 212 végén megközelítette a 3%-ot, miközben a lízing háztartási portfolió késedelmessége 27,4%, a vállalatoké a jobb euró portfolió következtében 24,8% volt az év végén. 2. táblázat 9 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek aránya Hitelek összesen Háztartások Vállalatok Önkormányzatok 211Q4 212Q4 211Q4 212Q4 211Q4 212Q4 211Q4 212Q4 Bankok 11,5% 13,7% 13,1% 16,1% 14,9% 17,1% 1,4%,6% Deviza 1,9% 14,8% 14,1% 19,3% 13,6% 17,8% 2,6%,1% Forint 12,8% 11,9% 1,9% 11,5% 17,1% 16,3%,9%,8% Fióktelepek 5,9% 11,4% 11,8% 16,8% 1,5% 8,1% Deviza 3,5% 8,1% 6,9% 9,3%,9% 9,7% Forint 1,4% 16,4% 2,5% 26,1% 3,1% 4,7% Takarékszövetk. 18,9% 19,8% 16,% 15,4% 23,1% 26,1% 2,6% 5,7% Deviza 22,9% 24,9% 24,5% 27,4% 21,6% 22,3%,%,% Forint 18,4% 19,4% 14,8% 14,2% 23,3% 26,4% 2,7% 6,1% Hitelintézetek 11,4% 13,8% 13,1% 16,1% 14,4% 17,1% 1,4%,7% Deviza 1,6% 14,5% 13,7% 18,7% 12,6% 17,4% 2,5%,1% Forint 13,2% 12,9% 12,% 12,8% 17,1% 16,9% 1,%,9% Pénzügyi vállalkozások 26,% 29,3% 29,1% 3,5% Deviza 21,7% 28,% Forint 48,% 35,6% A portfoliók teljes (értékvesztéssel és biztosítékkal való) fedezettsége a bekövetkezett portfolió minőség romlás ellenére stabil maradt, egyes esetekben még javult is. A legmagasabb fedezettséggel a fióktelepek rendelkeznek (közel 12%), habár a fejezet elején említett nemteljesítő ügylet miatt a vállalati fedezettség jelentősen visszaesett. 115% feletti fedezettség jellemzi a takarékszövetkezeteket, ahol a vállalati és a lakossági fedezettség is 1% felett volt 212 végén. A bankszektor hiteleinek teljes fedezettsége szinte minden portfolióban javult. A pénzügyi vállalkozások esetében az általában problémásabb forint, illetve a 1 Az elemzés a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások nem konszolidált adatain alapul, a késedelmességet szerződésenként értékelve. 11 A különbséget a deviza- és forintkamatok alakulása és a devizaárfolyamok is alakítják. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2

21 213. június Kockázati jelentés vállalati portfolió fedezettsége alacsonyabb. A javuló értékek mögött a bankok és a fióktelepek esetében az értékvesztés arányának emelkedése áll: számos hitelintézet rendkívül óvatosan tartalékol. 3. táblázat 9 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek teljes fedezettsége Hitelek összesen Háztartások Vállalatok Önkormányzatok 211Q4 212Q4 211Q4 212Q4 211Q4 212Q4 211Q4 212Q4 Bankok 96,9% 99,8% 14,1% 17,3% 96,8% 96,% 3,6% 71,2% Deviza 95,9% 98,5% 13,8% 18,3% 91,6% 92,7% 15,2% 116,% Forint 99,% 12,4% 14,9% 14,9% 13,4% 1,5% 46,3% 68,7% Fióktelepek 127,1% 119,9% 125,9% 131,9% 137,8% 84,4% Deviza 129,4% 18,6% 132,1% 141,3% 17,2% 72,3% Forint 125,7% 128,5% 122,2% 127,9% 158,8% 134,8% Takarékszövetkezetek 118,1% 115,5% 123,9% 121,5% 113,4% 111,1% 1,1% 116,5% Deviza 111,5% 117,% 119,8% 121,2% 97,8% 19,2% Forint 119,1% 115,4% 124,8% 121,5% 115,% 111,2% 1,1% 116,5% Pénzügyi vállalkozások 95,2% 96,9% 91,4% Deviza 11,9% 91,8% Forint 91,2% 9,9% A Felügyelet a hitelintézetek esetében az éves ICAAP-SREP vizsgálatok keretében értékeli a biztosítéki és az értékvesztés fedezettség alakulását, a várható veszteség megítélése érdekében. Ha a képzett értékvesztés nem nyújt fedezetet a várható veszteségre, a hiány a CRD előírásaival összhangban a választott tőkeszámítási módszertől függően a szavatoló tőkéből kerül levonásra, vagy többlet tőkekövetelményként kerül meghatározásra. Emiatt az értékvesztés és a tőkehelyzet együtt értékelendő. 212-ben a nagy bankcsoportokra vonatkozóan a vállalati, a projekt és háztartási portfoliókra együttesen a Felügyelet összesen 385 milliárd Ft tőkekövetelményt írt elő a II. pillér alatt a várható veszteség teljes fedezettségének elérése érdekében. Értékvesztés állomány előrejelzése a lakossági portfolióban Az értékvesztés fedezettség várható alakulásának előrejelzéséhez a rendelkezésre álló adatok alapján lehetőség van az értékvesztés állomány változásának becslésére. A becslést a lakossági hitelportfolióra végeztük el, szerződéses alapon. A mintában valamennyi magyarországi bank szerepel, negyedéves, devizanem szerinti bontásban rendelkezésre álló adatokkal. Külön-külön becsültük a teljesítő, a 9 nap, a 9 nap -1 év, valamint az éven túli késedelemmel rendelkező hiteleken felhalmozott értékvesztés állományok változását, és a becslés során a portfoliótisztítással is számoltunk. Nem számoltunk ugyanakkor azzal, hogy a jelenlegi új hitelkihelyezés és a késedelmes hitelek eladása az előrejelzés időtávján nagyságrendileg megváltozik. A modellben a meglévő állományok a makrogazdasági mutatók munkanélküliség, GDP alakulásának függvényében válnak késedelmessé, a devizahitelek esetében az értékvesztés a késedelmessé váló devizaállománytól és az árfolyamtól függ. Mivel az árfolyamgát konstrukcióban legfeljebb kis késedelemmel rendelkező ügyfelek vehetnek részt, új kormányzati program hiányában a már bedőlt hitelek jelentős gyógyulására nem számítunk, csak banki megoldások csökkenthetik a nemteljesítő állományokat. A makro változók és a hitelpálya tekintetében az MNB előrejelzéseit vettük alapul. A modell lineáris regressziós módszerrel a tranzakciós mátrix rolling rátáját becsüli, ennek változásából következtet az értékvesztés állomány változására. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 21

22 213. június Kockázati jelentés A háztartási hitelek fedezettsége én és a változás hoz képest (%) Lakossági hitelekre képzett banki értékvesztés állománya (Mrd Ft) 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % Bitzosíték fedzettség Értékvesztés fedezettség Értékvesztés fed. vált. Bizt. fed. vált. 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% -5% Bankok Fióktelepek Tak.szöv. Pü-i váll Q2 211Q4 212Q2 212Q4 213Q2E 213Q4E Az értékvesztés állomány további jelentősebb növekedésre az éven túl késedelmes állományok megugrása miatt számítunk. A jelenlegi tendenciák fennmaradása esetén a bankszektorban 213-ban a jelenlegi 6 milliárd forintos szint felett milliárd forint körül stabilizálódik az értékvesztés állomány, majd lassú csökkenésnek indul. Mivel a nemteljesítő állományok növekedése lassul, az értékvesztés fedezettség ceteris paribus kissé emelkedik. Aktív követeléskezelés mellett így az értékvesztés felszabadítása akár jövedelemforrás is lehet a bankok számára. A válság kitörése óta a nemteljesítési ráta drasztikusan megnőtt: 26-ban a banki NPL ráta 2% alatt volt (háztartások és vállalatok), 213. március végén portfoliótól függően 17% - 18% közelében alakulnak az értékek. 12 A vállalati hitelek minősége 27-ben kezdett romlani, ekkor a válság első szakaszában - még csak mérsékelt ütemben: 28. szeptember 3-án a ráta csak 1 százalékponttal volt magasabb, mint 26 elején, de már felépült a jelenlegi állomány 15%-ának (15 milliárd Ft) megfelelő, éven túl késedelmes állomány a bankok mérlegeiben. A válság második szakaszában a vállalati hitelek esetében 29-től - a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására az NPL ráta és azon belül az éven túli késedelem gyors ütemben emelkedett, és utóbbi 21 elején már 9,1%, állományát tekintve 33 milliárd Ft volt. Az átmenetileg kedvező gazdasági kilátásoknak köszönhetően 21 második félévében az NPL ráta 1-11% körül stagnált, de az éven túl késedelmes állomány ekkor is tovább nőtt. Az európai válság elmélyülésével a hazai problémák is felerősödtek, és 211 második felétől a jelenlegi, harmadik szakaszban - a banki vállalati NPL ráta és az állományok ismét meredeken emelkedtek. A trend a tavalyi év utolsó negyedévében állt meg az intenzív portfolió-tisztítás eredményeként, ami főként az éven belül késedelmes hiteleket érintette. 212 decemberében már több mint 8 milliárd Ft-nyi éven túli késedelmes vállalati követelést kellett a hitelintézeteknek kezelniük. Ez a késedelmes vállalati hitelállomány 71%-a (213 márciusában 75 %-a). A háztartási hitelek NPL rátája viszonylag stabil maradt a válság első szakaszában, a problémás állomány azonban 29-től itt is nőtt, igaz, eleinte a vállalatokénál kisebb mértékben. Így a háztartásoknál az NPL ráta kezdetben ki tudta nőni a növekvő késedelmes állományt. 28 őszén a háztartási hitelek NPL rátája 1,4% volt, éven túli elmaradásban 47 milliárd Ft, ami az akkori NPL állomány 11%-a. 29 őszén ez utóbbi arány 2%, két év múlva, a harmadik szakasz kezdetén közel 5%, ami 212 végén már 65 milliárd Ft éven túl késedelmes lakossági hitelt jelentett. 213 elején további emelkedés következett be, és közepes intenzitású portfoliótisztítás mellett 766 milliárd Ft-ot ért el az éven túl nemteljesítő hitelek volumene. A háztartások esetében az árfolyam, a forint és devizakamatok is hozzájárulhattak a fizetési képesség romlásához, de az elsődleges ok a jövedelem elvesztése lehetett. Különösen nagy gondot okoz e tekintetben a tartósan, éven túl munkanélküliek számának emelkedése. 211 első felében a munkanélküliség csökkenése helyet adhatott volna egy átmeneti portfoliójavulásnak, de mire ez bekövetkezhetett volna, addigra a svájci frank árfolyama olyan mértékben erősödött, ami a ráta további jelentős növekedéséhez vezetett. 12 Csak a banki portfolió alakulását tekintjük át 26-tól. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 22

23 213. június Kockázati jelentés 22. ábra Háztartási és vállalati hitelek alakulása (Mrd Ft) Vállalatok késedelmes hitelei Háztartások késedelmes hitelei Vállalati nemteljesítési ráta Háztartási nemteljesítési ráta 2 5 2% 18% 2 16% 14% % 1% 1 8% 6% 5 4% 2% % ábra A háztartások éven túli késedelme (Mrd Ft) és a tartós munkanélküliek száma Forrás: NFSZ Éven túli késedelmes állomány (jobb) Tartós munkanélküliek száma (bal) 29Q2 21Q1 21Q4 211Q3 212Q2 213.jan A magyarországihoz hasonló folyamat zajlott le óta a KKE régió egészében, az egyes országokban azonban részben eltérő folyamatok alakították a nemteljesítési mutatókat. Magyarország kedvező helyzetből indult, 27-ben az átlagos NPL 3% volt. Később a nagyarányú devizahitel-kitettség, a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség együttesen vezetett a jelenlegi rátához. Hasonló magyarázó változókat találunk Romániában (17,3%-os NPL) és Horvátországban (13%). Ezzel szemben Csehország (5,3%) és Lengyelország (8,5%) esetében a kisebb devizahitel-arány és a pozitív gazdasági növekedés segíti a mutató viszonylag alacsony szinten tartását. A problémás eszközök állományának növekedésével együtt változott azok kezelése is. Ma már minden fontosabb portfolió esetében van a bankok által kezdeményezett, és állami támogatással működő követeléskezelési, vagy ezt is segítő megoldás. A háztartási portfolió esetében az állam az árfolyamgát-2, a NETT, vagy a 9 napnál hosszabb késedelemmel rendelkező devizahitelek forintra váltása révén nyújt segítséget. A vállalati szektorban a banki finanszírozásra leginkább érzékeny KKV-k részére nemrég meghirdetett Növekedési Hitel program (különösen annak 2. pillére), az önkormányzatok esetében az adósságok átvállalása említhető. Ezeket a programokat egészítik ki a hitelintézetek saját konstrukciói. A problémás követeléseket az intézmények két megközelítésben kezelhetik: a portfolió minőségének javításával a mérlegen belül, vagy a portfoliónak a mérlegből való kiemelése (pl. eladás) révén. A kezelés módjának változása minden esetben néhány hónapos késéssel követte a válság szakaszhatárait, feltehetően azért, mert a szereplők minden romlás esetén annak átmeneti jellegében bíztak. 21 végéig általános volt az a várakozás, hogy a válság átmeneti lesz. Állami programok nem indultak, a bankok az adósokkal megegyezve, vagy végrehajtás, kényszerértékesítés révén igyekeztek hozzájutni a követeléseikhez. Ekkor a banki konstrukciók az átmeneti fizetésképtelenség kezelését célozták, a követeléseket a mérlegen belül kezelték, vagyis alapvetően az átstrukturálások valamely fajtáját alkalmazták. Kivételt képeztek a fedezetlen lakossági követelések, melyeknek viszonylag gyorsan kialakult a piaca, mivel a kisösszegű, rövid lejáratú követeléseket az erre szakosodott vállalkozások jó eredménnyel tudták behajtani. 21 végén és 211 elején úgy tűnt, hogy a lassan újrainduló növekedés tartós lesz, a fizetési nehézségek pedig átmenetiek, ezért a követeléskezelés kissé visszaesett. A rövid fellendülést azonban megtörte a szuverén válságok kiéleződése és ennek következtében a menedék befektetések, köztük a svájci frank árfolyamának rendkívüli erősödése 211 közepén. A kevésbé rossz portfolióval rendelkező intézmények továbbra is az átstrukturálást ekkor már gyakran a második átstrukturálást - alkalmazták, a megrendülő portfolióval szembesülő bankok azonban új, hatékonyabb módszereket kellett keressenek. Egyes intézmények a bankon belül különítették el a jó és a rossz banki funkciókat, másutt ekkor indultak el a bankon kívülre, de bankcsoporton belülre történő átadások, eladások, illetve a felmondott hitelszerződések fejében visszavett eszközök kihelyezése csoporttag vállalkozásokhoz. Így a problémás portfolió konszolidált szinten továbbra is a bankcsoportban maradt, és a követelések, vagy a visszavett eszközök kezelésének beindítása kezdetben veszteségeket okozott. Mára ezek a vállalkozások megkezdték a jövedelemtermelést, a visszavett eszközöket kezelő leányvállalatok ma már esetenként nyereségesek. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 23

24 213. június Kockázati jelentés A válság elhúzódásával ma már a válság ötödik évében járunk egyes portfoliók esetében szükségessé vált azoknak a magyar bankcsoporton kívülre történő eladása, vagy átadása. A 212- ben felerősödött trend keretében a rossz bank a magyarországi bankcsoporton kívülre, jellemzően az anyavállalat konszolidált körébe kerül, érdemben javítva ezzel a hazai NPL rátát. Ugyancsak megjelentek értékpapírosított követeléscsomagok, amelyek mind az RWA-t, mind a tőkekövetelményt csökkentik, valamint felerősödtek a követelés eladások. A végrehajtás számos ok miatt nem vált gyakran alkalmazott megoldássá a bankszektorban (közműcégek azonban gyakran használják, nem egyszer kényszerhelyzetbe hozva a bankokat). Ilyen pl. az eljárás bonyolultsága, költség- és időigénye, vagy alacsony megtérülése. Összességében a leggyakrabban alkalmazott követeléskezelési eszköz a lakossági és vállalati hitelek esetében is az átstrukturálás valamely fajtája. Ezzel a megoldással a problémás követeléseket viszonylag rövid idő alatt ismét teljesítővé lehet tenni, hátránya azonban, hogy a tartós fizetési problémákkal küzdő adósokon nem segít, ezért ők hamarosan ismét problémássá válnak. Háztartási portfolió Lakossági ingatlan jelzáloghitelek A nemteljesítő lakossági jelzáloghitelek nominális állománya a hitelintézetek körében 212-ben 1,6%-kal nőtt, majd 213 első negyedévében gyakorlatilag szinten maradt. Mivel ezzel egy időben a teljes hitelállomány a végtörlesztés, a lejárat miatti kifutások és az árfolyam együttes hatására jelentősen csökkent, a jelzáloghitelek nemteljesítési rátája a 211 végi 13,5%-ról 212 végére 16,2%-ra, 213. március 31-ig pedig 17,3%-ra emelkedett. A nemteljesítő állomány 56%-a 65 milliárd Ft éven túl késedelmes. A forint jelzáloghitelek NPL rátája jóval alacsonyabb (213. március: 12,1%) mint a devizahiteleké (2,2%) annak ellenére, hogy a forint portfolió a korábbiaknál lassabban, de - folyamatosan romlott 212-ben is. 24. ábra A háztartások jelzáloghiteleinek alakulása (Mrd Ft) 2% 18% 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% FX NPL* FX NPL FX állomány HUF állomány HUF NPL 45,% 211Q2 211Q4 212Q2 212Q4 4,% 35,% 3,% 25,% 2,% 15,% 1,% 5,%,% 25. ábra A háztartások jelzáloggal fedezett portfoliójának fedezettsége 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % Értékvesztés fedezet Biztosítéki fedezet * Árfolyamgát nélkül Az NPL ráta annak ellenére ért el ilyen magas szintet, hogy a háztartások hiteleit a bankok aktívan kezelik. Jelenleg a hitelintézetek által háztartásoknak nyújtott hitelek 11,6%-a átstrukturált, ennek 95%-a ingatlannal fedezett hitel. Az összes átstrukturált lakossági hitel 9%-a devizahitel, és mivel a nem ingatlanfedezetes hitelek között elvétve akad csak átstrukturálás, azt mondhatjuk, hogy az átstrukturált állomány 9-92%-a átstrukturált deviza alapú jelzáloghitel. Ezekben az esetekben az adósok gyakran rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, és a késedelembe esést az okozza, hogy az árfolyam elmozdulása miatt a jövedelem nem elég a magasabbá váló törlesztő részlet fizetésére. Emiatt a lakossági devizahitelek között gyakori a késedelembe esés, de minden tíz késő lakossági devizahitel adósból csak egy lesz éven túl is késedelmes. Fontos, hogy a lakossági ingatlanalapú jelzáloghitel állományának többsége teljesítő hitel, vagyis a jelenlegi piaci feltételek mellett nem szorul az árfolyamgát, vagy más adóst segítő eszköz igénybevételére. A forinthitelesek esetében a késedelembe esés elsődleges oka a jövedelem elvesztése, vagy nagymértékű csökkenése lehet. Ilyen helyzetben az átstrukturálás nem segít, így minden negyedik késő forint adós tartós, éven túli fizetési nehézségekkel küzd. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 24

25 213. június Kockázati jelentés Volumene, valamint gazdasági és társadalmi jelentősége miatt a lakossági deviza alapú ingatlan jelzáloghitel állomány kiemelt kormányzati figyelmet kapott, amely több, részben a problémássá válást megelőző, részben a már nemteljesítő állomány kezelését célzó kormányzati programban öltött testet. Ezeket korábbi jelentéseinkben részletesen ismertettük és elemeztük, ezért most csak egy rövid áttekintést adunk arról, hogy az eddigiekben a portfolió milyen elemeit, és milyen mértékben kezelték a programok. A 211 őszén indult végtörlesztés során az akkor 5162 milliárd Ft-nyi állományból 1354 milliárd Ft (23%) értékű, szerződés szerint teljesítő devizahitel került visszafizetésre. Az időközben bekövetkezett árfolyamgyengülés következtében ez a nominális deviza jelzáloghitel állományban11% csökkenést eredményezett, a devizahitelek nemteljesítési rátáját pedig 11,3%-ról 17,6%-ra emelte. A kiváltó új hitelek volumene ugyanakkor olyan alacsony volt, hogy nem befolyásolta a forint ingatlan jelzáloghitelek nemteljesítési rátáját. A szintén a devizahiteleseket segítő árfolyamgát-2 konstrukció 212 áprilisában indult, és 213. április 3-ig több mint 158 ezer szerződést kötöttek meg, ebből közel 15 ezer esetben a gyűjtőszámla is megnyitásra került. Ez azt jelenti, hogy a potenciálisan alkalmas szerződések 35%-a bekapcsolódott a programba, illetve más oldalról azt is, hogy az átstrukturált jelzáloghiteleknek ma már valamivel több, mint felét teszik ki az árfolyamgáttal védett ügyletek. A megkötött szerződések milliárd Ft-nyi lakossági deviza jelzáloghitel állományt védenek a váratlan árfolyammozgásoktól, ami a feltételeknek megfelelő állomány 41%-a, vagyis inkább a magasabb összegű jelzáloghitel szerződések vesznek részt a programban. Azok az adósok, akik csatlakoztak, eddig összesen 11,1 milliárd Ft-nyi követelés megfizetésétől mentesültek, tehát eddig szerződésenként átlagosan közel 74 ezer Ft-nyi tartozást az adósok helyett a pénzügyi intézmények és az állam fizetett meg. A növekvő részvételi arány az első hónapokban több mint 1 százalékponttal csökkenteni tudta az NPL rátát. 212 utolsó három hónapjában azonban ez a folyamat megállt, év végétől kezdődően pedig a lakossági ingatlan jelzáloghitelek nemteljesítési rátája ismét emelkedik. Mivel a programban a teljesítő és a legfeljebb 9 napon belüli késedelemmel rendelkező ügyfelek vehetnek részt, várható volt, hogy a ráta növekedése lelassul, illetve megáll, a ráta csökkenése azonban csak úgy következhetett be, hogy a 9 napon túl késő adósok egy része annyit törlesztett a késedelmes tartozásaiból, hogy be tudott lépni. További problémákat vetít azonban előre, hogy egyre több olyan ügyfél lép be, aki a belépés előtt már késedelemmel rendelkezett. Emiatt a számára megnyitott gyűjtőszámla nem nulláról, hanem a hátralék összegének megfelelő forinthitellel indul. Ez arra utal, hogy egyre több adós kényszermegoldásként választja az árfolyamgát-2 terméket. Bár itt az adós döntését a fizetési helyzetének meggyengülése motiválja, a belépés ténye pozitív, amennyiben tényleges segítséget jelent az adósnak a törlesztésben. 26. ábra Hátralék kifizetésével induló gyűjtőszámlák aránya (db szerint) 27. ábra Kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma és a kvóta kihasználtsága 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Kijelölt Szabad kvóta 211 Q4 212 Q1 212 Q2 212 Q3 212Q4 213 Q1 213 Q2 A már belépett ügyfelek teljesítését elemezve ugyanakkor az is látszik, hogy a portfolió minősége gyorsan romlik. A 9 napon belüli késedelmek aránya az árfolyamgát-2 programba belépett ügyfelek esetében a 212. októberi mélypont óta lassan emelkedik, és a 213. áprilisi 2,5%-os arány (a késedelmes tőke összege alapján) alig marad el a teljes lakossági deviza alapú jelzálog-portfolió 22,7%-os értékétől. Ez azt jelenti, hogy a belépő ügyfelek egy része az alacsonyabb törlesztő részletet sem tudja fizetni. A már belépett ügyfelek között 9 napnál hosszabb késedelemmel rendelkező is található. A 2,6%- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 25

26 213. június Kockázati jelentés os NPL ráta önmagában nem tűnik magasnak, ez azonban egy kedvezményes árfolyammal védett portfolió, amelybe folyamatosan és viszonylag egyenletesen lépnek be késedelem nélküli új ügyfelek. Amennyiben a belépés üteme csökkenni fog, illetve mivel a 9 nap alatti késedelmes adósok egy része várhatóan nemfizetővé válik, az NPL ráta várhatóan nőni fog. Az eddigiekben ismertetett programok elsősorban a teljesítő adósoknak jelentenek segítséget, a már problémás (9 napon túl késedelmes) követelésekre nem nyújtanak megoldást. 212 áprilisától volt lehetőség a legalább 9 napja késedelmes devizahitelek forintra váltására, a teljes tartozás 25%- ának elengedése mellett. A 212. augusztusig tartó program keretében mindössze 23 milliárd Ft-nyi késedelmes devizahitelt váltottak át, ami 4%-os részvételi arányt jelent, így ez a program nem volt érdemi hatással az NPL rátára. Az éven túli késedelembe esett forint- és deviza adósok egy része számára megoldást jelenthet a Nemzeti Eszközkezelő (NET). A 212 végéig rendelkezésre álló keretre - 8 ingatlan ingatlan tényleges felajánlása történt meg 212-ben, a ténylegesen megvásárolt ingatlanok száma pedig mindössze 6 darab, ami jelentősen elmarad mind a várakozásoktól, mind a lehetőségektől. 212-ben az igénybe vétel feltételei változtak, a lehetséges igénybe vevők köre bővült 13, így várhatóan a felajánlott és megvásárolt ingatlanok száma is nőni fog. Az Eszközkezelő 13 ezer ingatlant vásárolhat meg 213 végéig, erre 33 milliárd Ft áll rendelkezésre a költségvetésben. Figyelembe véve azt, hogy a jelenleg ismert keret a program végéig a NET számára összesen 25 ezer ingatlan megvásárlását teszi lehetővé, a 9 napnál hosszabb késedelemmel rendelkező szerződések száma pedig valamivel több, mint 195 ezer darab a hitelintézeteknél, a NET a jelenleg nemteljesítő állomány legfeljebb 12,8%-a számára jelenthet megoldást. Természetesen a NET program feltételeinek nem felel meg az összes, jelenleg nemteljesítő adós. Azokban az esetekben, ahol a fenti megoldások egyike sem alkalmazható, alapvetően két lehetőség van. Együttműködő adós esetén az intézmények az adóssal való megegyezésen alapuló megoldásokat keresik, mivel valamennyi szereplő számára ez biztosítja a legjobb kimenetet. Ezek a megoldások változatos banki átstrukturálási termékeket jelentenek, az elképzelhető legszélesebb skálán, intézménytől függően akár refinanszírozást is biztosítva, helyi önkormányzatokkal, segélyszervezetekkel és számos más intézménnyel együttműködve. Nem együttműködő adós esetén végső, és az intézmények által lehetőség szerint került megoldásként a szerződés felmondásra, a fedezeti ingatlan pedig a kvótarendszer alapján kényszerértékesítésre kerül. Ez egy hosszadalmas, költséges, és kifejezetten alacsony megtérülést biztosító megoldás, ezért az intézmények ellenérdekeltek az alkalmazásában, mint ahogy az adósok ellenérdekeltsége is egyértelmű. A végrehajtási eljárásban értékesített ingatlanok száma már a kvótarendszer bevezetése előtt is alacsony volt, a kvótarendszer indulása óta pedig jellemzően nem használják ki a rendelkezésre álló keretet, vagyis annyi ingatlant sem jelölnek ki az intézmények, amennyit a kvóta megengedne. A kihasználtság 212 utolsó negyedévében 68%, 213. I. negyedévében 71% volt. Az intézmények 211 júliusa óta összesen 17 ezer ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, a ténylegesen értékesített lakások száma másfél ezer. 14 A fenti ábrán az is látszik, hogy a kvótakihasználtság jelentősen csökkent akkor, amikor a NET program ténylegesen elindult, és megszűnt az a kötelezettség, hogy a NET-be felajánlott ingatlanokat is ki kell jelölni kényszerértékesítésre (212. III. negyedév). Az ingatlannal fedezett lakossági jelzáloghitel portfolió teljes fedezettsége stabilan 1% felett alakul, 213 márciusában 112,3% volt. A biztosítéki fedezettség 211 óta zajló, az ingatlanárindexek esését leképező csökkenését teljes egészében ellensúlyozza az elszámolt értékvesztés növekedése, így a fedezettség szintje gyakorlatilag nem változik. A forinthitelek fedezettsége magasabb, márciusban 12,3% volt, a devizahiteleké 19,7%. Lakossági egyéb hitelek A jelzáloggal nem fedezett hitelek kb. 1.5 milliárd Ft-ott, a teljes háztartási hitelállomány több mint 2%-át tették ki 213 márciusában. Ennek 84%-a a bankok és a fióktelepek mérlegében található 15, ahol az NPL ráta 17,4%. A teljes állomány több mint háromnegyede forintban denominált. A lakossági egyéb hitelek között 32,5% a folyószámla hitelek súlya, ezek késedelmessége 1%, a legjobb az egyéb lakossági hitelek között. Ebben az állományban devizahitel alig van, a forint január 1-től már a nyugdíjasok és a közmunkaprogramban résztvevők is felajánlhatják ingatlanjukat az Eszközkezelő részére 14 Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 15 A lakossági egyéb, nem ingatlan jelzáloggal fedezett hitelek bontása kizárólag a bankokra és a fióktelepekre vonatkozóan áll rendelkezésre, ezért az elemzés ezekre vonatkozik. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 26

27 213. június Kockázati jelentés állományokat a növekvő új kihelyezések, valamint a portfolió tisztítás keretében eladott állományok alakítják. A kettő eredőjeként az NPL ráták kismértékben javultak, a bankok esetében 8,7%-ot, a fióktelepeknél 17,5%-ot értek el. Mivel itt van követeléskezelési piac, az új kihelyezésekben pedig a banki hitelezési politikák alapján lassú növekedés várható, ebben a szegmensben az NPL ráta mérsékelt javulására számítunk. A portfolió 29,7%-át kitevő személyi hitelek NPL rátája 2,1%. A személyi hitel állomány folyamatosan csökken, részben a kifutások, részben a rendszeres portfolió tisztítás eredményeként. 213 márciusában az állomány 6%-át tették ki a devizahitelek, 16,7%-os NPL rátával. A forint személyi hitelek esetében a ráta 21,2%. Itt a kifutó állományok és a rendszeres követelés eladások arányának változása fogja alakítani az NPL rátát. A gépjárműhitelek a bankcsoporthoz tartozó egyes pénzügyi vállalkozások beolvasztása miatt 212-ben részben átkerültek a bankok mérlegébe. Akár banki, akár pénzügyi vállalkozásoknál található portfolióról van szó, az állomány döntő részben devizahiteleket tartalmaz, és a nemteljesítési rátája kiemelkedően magas: a pénzügyi vállalkozásoknál több mint 23%, a bankok és fióktelepek állományában 29%, összességében 24,1%. A portfolióminőség változását új kihelyezések alacsony volumenük miatt gyakorlatilag nem tudják befolyásolni, a fedezet gépjármű értékesítése pedig korlátozott, bár néhány hónapos felfutások voltak a használt gépjárművek piacán. Így az NPL rátát a kifutó (teljesítő) állományok, valamint az új késedelembe esések alakítják, emiatt ebben a szegmensben a szinten tartás is eredmény. A hitelek fedezettségében az értékvesztés alakulása a meghatározó, mivel ezek a hitelek számos esetben fedezetlen követelések, a biztosítéki fedezettség összességében csak 14,2%. A teljes fedezettség 212. december 31-én 99% volt, a devizahitelek esetében ez 13,3%-ot, a forinthiteleknél 97,5%-ot jelent. Ahogy már említettük, a követelés eladásoknak ebben a szegmensben jelentősnek mondható piaca alakult ki. A csak automatikus (soft) behajtáson átesett követeléseket jelenleg a bruttó érték 3-5%-án lehet eladni, miután 213 elején jelentősnek mondható javulás volt az eladási árakban. Vállalati portfolió A hitelintézetek esetében a vállalati hitelportfolió romlása 212 szeptemberéig gyors ütemű és folyamatos volt. Ekkor a nemteljesítő hitelek aránya (szerződéses alapon) 18,1%-nál elérte eddigi csúcspontját. Az év hátralévő részében és 213 elején az erősödő portfoliótisztításnak köszönhetően a ráta javulni kezdett, és 213 márciusáig 16,8%-ra csökkent. Hiányoznak azonban az új hitelkihelyezések, amik javíthatnák az NPL rátát - és a banki jövedelmezőséget -, így a ráta továbbra is a portfoliótisztítástól függően alakul. A vállalati szektorban a hitelszerződések megkötése, illetve meghosszabbítása gyakran elhúzódik, így a 9 napnál hosszabb késedelem nem feltétlenül jelent tényleges nemteljesítést. Az éven túl késedelmes ügyletek esetében azonban biztosan tényleges, és jellemzően tartós fizetési nehézségről van szó, ezért a 212 decemberében éven túli késedelemmel rendelkező 8 milliárd Ft-nyi állomány a teljes vállalati NPL állomány 71%-a egyértelműen súlyos problémákra utal. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy az éven túl késedelmes hitelek 211 decemberében az összes késedelmes állomány 57,6%-át, 213. március végén pedig 75,6%-át tették ki. Árnyalja a képet, hogy követelés eladásokra jellemzően az éven belüli követeléseknél van lehetőség, ami önmagában is növeli az éven túli késedelmek arányát. A vállalati devizahitelek a vállalati hitelállomány 57%-a - nagy része euró alapú. Itt az árfolyam elmozdulása viszonylag kisebb volt, és a kamatok is alacsonyabbak, mint a forinthitelek esetében, így a devizahitelek késedelmessége 212 szeptemberéig a forinthiteleké alatt maradt. Ezt követően a portfoliótisztítás alá eső portfolióktól függően változott a forint és a deviza portfolió késedelme. A vállalati üzletág egyes szegmensei közül a legjobb minőségű portfolióval továbbra is a szinte teljes mértékben a banki könyvekben lévő nagyvállalati hitelek rendelkeznek. Itt a nemteljesítési ráta mind a forint, mind a devizahitelek esetében az átlagosnál kedvezőbb, 9%, illetve 1,9%, összességében 1,1%. A portfolió korábbi romlása 212 júniusában állt meg (12%-os NPL ráta), és azóta folyamatos javulás látható, 213. március végén alig 1% volt a ráta. A változást a késedelmes állományok növekedésének lassulása és néhány nagyobb új kihelyezés magyarázza. A leginkább problémás portfolió továbbra is a projekthiteleké, ahol a teljes NPL ráta 213. március végén 25% volt, az éven túl késedelmes projekthitelek aránya 18%. Különösen problémásak a 12%-os súlyt képviselő forinthitelek, ahol mára minden második hitel 9 napnál hosszabban késedelmes, az éven túl nemteljesítő hitelek aránya pedig 18,2%. A devizahitelek NPL rátája is magasabb a vállalati átlagnál, 212 márciusában 21,5%. A volumene és kockázati költsége miatt egyaránt jelentős projektportfolió esetében a hitelintézetek változatos követeléskezelési megoldásokat alkalmaznak, pl. az ingatlanok Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 27

28 213. június Kockázati jelentés visszavétele és üzemeltetése, átstrukturálás, stb. 212 végén a teljes forint projekthitel állomány 16,6%-a, a devizaállomány 15,4%-a volt átstrukturált, ez jóval magasabb a vállalati portfolió átlagánál. 28. ábra A vállalati hitelek állománya (Mrd Ft) és késedelmessége 21% 19% 17% 15% 13% 11% 9% 7% Pénzügyi váll. Hitelintézet HUF NPL FX NPL Teljes NPL 5% 21Q1 21Q3 211Q1 211Q3 212Q1 212Q ábra A kis-és középvállalkozások devizahitelei 213. január 31-én (NPL ráta bal, Mrd Ft jobb skála) 25% 2% 15% 1% 5% % Állomány (jobb skála) Beruházási Teljes Beruházási Teljes CHF NPL (bal skála) EUR A KKV szegmensnek nyújtott hitelek kicsivel több, mint fele devizahitel. A CHF alapú devizahitelek NPL rátája volt a legmagasabb, 22,3% 212. december végén. Ezek valószínűleg olyan vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek CHF bevétellel, így rendkívül érzékenyek az árfolyamváltozásra. Ebben a szegmensben komoly segítséget jelenthet a Magyar Nemzeti Bank által 213. április 4-én bejelentett hitelcsomag második pillére, amely a devizahitelek kiváltását célozza. Az átváltási árfolyamtól függően azonban a résztvevő KKV vállalkozások realizálják az árfolyamveszteséget, így a konverzió előnye nem minden esetben egyértelmű. A KKV szektor euró hitelei 15%-ban nemteljesítők, és minden tizedik euró hitel több mint egy éve nem tud szerződés szerint teljesíteni. Az EUR hitellel rendelkező vállalkozások többsége valószínűleg rendelkezik a törlesztés legalább egy részét fedező euró bevétellel, így az árfolyamkockázatnak nem, vagy kevéssé kitett, mint a CHF hitellel rendelkezők. Ez tükröződik a viszonylag kedvezőbb NPL rátában is. A KKV vállalkozásoknak nyújtott forinthitelek 22,5%-a volt nemteljesítő 212 végén, azóta az arány 25,3%-ra emelkedett. Az átlagos KKV forinthitel lényegesen kisebb, mint az átlagos KKV devizahitel, vagyis feltételezhető, hogy ezeket általában kisméretű, belföldi piacra termelő vállalkozások vették fel. A nemteljesítések ágazati megoszlásáról nem áll rendelkezésre rendszeres adatszolgáltatás, de kilenc magyarországi bankcsoport körében elvégzett felügyeleti felmérés eredménye számos tekintetben igazolja a várakozásokat. Ezekben a bankcsoportokban 212 végén az 138 milliárd Ft nemteljesítő vállalati hitelállomány 77%-a található. Bár a projekthitelek 82%-a, és az építőipari hitelek 79%-a ugyanannál a három banknál koncentrálódik, bizonyos méretű állomány minden bankban található, és minden esetben magasan ebben a portfolióban a legnagyobb a nemteljesítések aránya: a kilenc bankcsoportban összesen a nemteljesítések fele kötődik az ingatlanokhoz. Ha ehhez a már befejezett hotelek finanszírozását is hozzászámítjuk, a ráta több mint 55%, miközben ezen ágazatok kilátásai negatívak, a bankok üzletpolitikája gyakran kifejezetten kizárja, vagy legalább nem preferálja az ingatlan-, illetve építőipari finanszírozást. Az építőiparban jelentős a körbetartozás és a hosszúlejáratú szerződések miatt a finanszírozásból való kivonulás azonnali jelentős veszteséget okozna a finanszírozó pénzügyi intézményeknek (is), ezért gyakran kényszerfinanszírozás valósul meg. Új finanszírozást csak néhány bankcsoport vállal, ezek azonban gyakran a csoporthoz tartozó vállalkozás által végrehajtott, ritkán külső, és ez utóbbi esetben még erősebben szelektált fejlesztések. A nagyméretű kereskedelmi cégek hazai bankrendszer által történő finanszírozása a teljes vállalati hitelállományhoz viszonyítva nem jelentős, a KKV szegmensben azonban viszonylag nagy hitelállomány van, amelynek 9 napon túli késedelme 1%. A feldolgozóipari NPL ráta 8,9% volt 212 végén, a többi ágazatban összességében 6% vagy az alatti nemteljesítési ráták láthatók a vizsgált bankcsoportokban. A teljes vállalati hitelállománynak eddig mindössze 8,8%-a került újratárgyalásra. 212 végén a vállalatok átstrukturált hiteleinek állománya 587 milliárd Ft-ot ért el, ennek több mint 7%-a devizahitel volt. Az átstrukturált állomány 95%-a a banki portfolióból kerül ki. Fontos fejlemény, hogy megállt az átstrukturált hitelek darabszámának és NPL rátájának a növekedése, azonban a késedelmességi ráta így is Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 28

29 213. június Kockázati jelentés 3% feletti mind az átstrukturált forint-, (38,2%), mind a devizakövetelések (31,7%) esetében. Minden ötödik átstrukturált hitel éven túl késedelmes, ami magasabb, mint a teljes vállalati szektor átlaga. 3. ábra Vállalatok átstrukturált hiteleinek darabszáma és késedelmessége (db és %, szerződések alapján) 31. ábra Átstrukturált vállalati hitelek és késedelmességük (Mrd Ft és %, ügyfél alapon) 4% Átstrukturált vállalati hitelek darabszáma Átstrukturált hitelek NPL ráta 8 4% Átstrukturált vállalati hitelek NPL ráta 7 35% 3% 25% 2% % 3% 25% % 1% 5% % 211Q2 211Q4 212Q2 212Q % 15% 1% 211Q1 211Q3 212Q1 212Q3 213Q A követelés eladás 21-ben még viszonylag aktívan használt eszköz volt a problémás vállalati portfolió kezelésére, de több esetben már ekkor is a csoporthoz tartozó vállalkozások vásárolták meg azokat. A kínálat 211 második félévétől visszaesett, majd 212 utolsó negyedévéven számos bank ismét követelés-eladásba kezdett. A problémás követelések egy részét a továbbra is a csoporthoz tartozó vállalkozások vásárolják meg, de 212-ben több banknál megjelent, vagy előkészítés alatt áll e vállalkozás átvétele a hazai bank külföldi anyabankja által. Ennek eredményeként a leánybank a továbbiakban az alaptevékenységére tud koncentrálni, tőkéjét nem terheli a problémás követelés. Abból, hogy az éven belüli késedelmes követelések csökkennek, arra következtethetünk, hogy az eladások révén elsősorban ezek a követelések kerülnek ki a portfolióból. A vállalati hitelek teljes fedezettsége stabil, 213. március végén a hitelintézetek esetében 95,1% volt. Ezen belül a forinthitelek fedezettsége magasabb, 1,3%, a devizahiteleké 9,8% volt tavaly év végén, majd 213. első negyedévében a szezonalitást követve kissé csökkent. Önkormányzatok Az önkormányzati hitelek állománya 212. december 31-én bruttó 448 milliárd Ft, ennek 96%-a a bankok mérlegében található. A fióktelepek egyáltalán nem rendelkeznek önkormányzati hitelekkel, a szövetkezeti hitelintézetek pedig az állománynak csak kis részét finanszírozták. Ezekre a hitelekre alacsony biztosítéki fedezettség jellemző, a 212. novemberi kormánydöntés eredményeként azonban, amelynek keretében a kormány átvállalta az önkormányzatok hitelintézeti tartozásait, a felépült adósság jelentős része a központi kormányzat adósságává konvertálódik. Az állam az ötezer fő alatti településeken teljes mértékben, az ennél nagyobb önkormányzatok esetében az adósság 4-7%-át vállalja át az egy főre jutó iparűzési adó alapján. A hitelek és kötvények formájában megtestesülő adósság összesen közel 88 milliárd Ft-nyi követelést jelent, ebből az ötezer fő alatti települések átvállalt adóssága 8 milliárd Ft. A teljes hitelállomány december végéig 42 milliárd, a hitelintézetek portfoliójában lévő értékpapír állomány 2 milliárd Ft-tal csökkent. Az önkormányzati hitelek nemteljesítési rátája továbbra is nagyon alacsony, 212. december végén,7% volt. Ez nem tartalmazza a kötvény formában megtestesülő adósságok esetleges nemteljesítését. A kötvények nagyobb volumenben 212 végén kezdtek lejárni, így az állami adósság átvállalás a többnyire CHF-ben denominált állomány esetében valószínűleg jelentős portfolió minőség romlást előz meg. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 29

30 213. június Kockázati jelentés 3.2 A pénzügyi intézmények aktivitása A piaci szerkezet változása A pénzügyi intézményeken belül az utóbbi négy évben az egyes szektorok részesedésének alakulását a szektorhoz tartozó intézmények aktivitása mellett az intézményi változások (intézményi forma megváltozása, kivonulás a piacról, beolvadás) alakították. Ez jelentős szerepet játszott a pénzügyi vállalkozások és a nem nagybanki csoporttag bankok súlyának csökkenésében, valamint a fióktelepek és valamelyest a kilenc nagybanki csoport részesedésének emelkedésében is. A szövetkezeti hitelintézetek viszont annak ellenére növelték részarányukat, hogy több szövetkezet megszűnt, illetve bankká alakult az utóbbi években. A pénzügyi vállalkozások szektora az egyetlen, amelynek részaránya 29 óta minden évben csökkent, a legnagyobb mértékben 29-ben és 211-ben. 29-ben ennek fő oka a finanszírozási aktivitás bankokénál gyorsabb és nagyobb mértékű szűkülése volt, 211-ben azonban már jelentős szerepet játszott néhány intézményi változás. 212 végén azután két további bankcsoport beolvasztotta autó-, eszköz- illetve ingatlanfinanszírozással foglalkozó pénzügyi vállalkozásait. 32. ábra A pénzpiaci szektor szerkezetének változása a mérlegfőösszeg alapján 33. ábra A pénzügyi intézmények súlya a mérlegfőösszeg alapján, 212. december 31-én Nagybankok Többi bank Fióktelepek Szöv-i hitelint.-ek Pénzügyi váll.-ok / / / / / / % -4% -3% -2% -1% % 1% 2% 3% 4% 5% Többi bank 7,3% Szövetkezeti hitelintézetek 5,4% Fióktelepek 5,9% Pénzügyi vállalkozások 6,7% Nagybanki csoporttag bankok 74,7% Eszköz oldali aktivitás A pénzügyi intézmények a válság előtti években dinamikusan növelték mérlegfőösszegüket és hitelállományukat, a válság beköszöntével azonban szinte azonnal megkezdődött a mérlegalkalmazkodás. Az Első Bécsi Kezdeményezés 16 is csak a mérlegfőösszeg zsugorodását tudta elodázni, a hitelek volumene azonnal csökkenni kezdett, a szabad források pedig állampapírban, illetve jegybanki eszközökben jelentek meg. Ez a tendencia 212. második félévéig maradt fenn, ekkor a jegybanki alapkamat csökkentése, és az állampapírpiaci hozamok esése következtében hitelintézeti szinten nem folytatódott a szuverén kitettségek növekedése. A megelőző évek gyors hitelállomány növekedése a régió többi országában is előbb megtorpant vagy csökkenésbe csapott át, 29 után azonban visszakorrigált, és jelenleg változó ütemű pozitív változást mutat. Magyarországon a korábbi növekedés üteme Ausztria után a második leggyengébb volt a válságot megelőző években, a válságévek alatt pedig összességében egyértelműen leszakadt a régiótól, és állomány csökkenés tapasztalható. Ez akkor is így lenne, ha a szándékolt hitelállomány csökkentést jelentő végtörlesztéssel korrigálnánk a magyar adatokat. 16 Ennek keretében a fontosabb magyarországi leánybankok anyaintézményei vállalták, hogy a korábbi finanszírozási szint 9%- ánál nem csökkentik alacsonyabbra leánybankjaik forrás ellátását. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 3

31 június Kockázati jelentés 34. ábra A hitelintézetek hitelállományának alakulása, = ábra A jegybankkal szembeni követelések és az állampapírok állománya a mérlegfőösszeg %-ában Ausztria Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia % 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % jegybankkal szembeni követelések Fióktelepek Hitelintézetek Bankok állampapír Szöv. hitelint. Megjegyzés: A nem eurót használó országok hitelállománya is euróra átszámítva került felhasználásra. Forrás: EKB A hitelfolyósítások nominális csökkenése a vállalkozói hitelek esetében 27 második felében kezdődött (ekkor a GDP is zsugorodott), bár az árfolyamszűrt állomány akkor még nőni tudott. A lakossági hitelezési szegmens ezzel szemben egészen 28 őszéig rendületlenül bővült. A válság előtti években így már akkor csökkent a vállalkozói hitelek részesedése a hitelintézetek eszközeiben, amikor az új vállalati hitelfolyósítások még nőttek. A válsághoz történő alkalmazkodás keretében a (folyószámlahiteleken kívüli) háztartási hitelfolyósítások gyorsabb ütemben csökkentek, mint a vállalkozások hitelei, volumenét tekintve azonban a vállalati finanszírozás lényegesen nagyobb mértékben esett vissza. Vagyis a válság előtti felfutás a lakosságnál, az alkalmazkodás ezzel szemben a vállalati szektor finanszírozásában zajlott/zajlik. A lakossági jelzáloghitelek, illetve a projekthitelek hosszú átlagos futamideje miatt a bankok mérlegalkalmazkodása elsősorban a vállalkozói hitelek visszafogása révén volt lehetséges. A vállalati hitelezésnél jelentős, elsősorban nem ár jellegű feltételeken keresztül történő hitelvisszafogás valósult meg azon ágazatok felé is például feldolgozóipar, információtechnológia, szállítás, raktározás, tudományos tevékenység, amelyek az exportból származó árbevétel viszonylag magas aránya alapján nemzetközi összevetésben is versenyképesek. Az új kihelyezések tekintetében az építőipar szenvedte el a legnagyobb csökkenést. Az ingatlanfinanszírozásban viszont a banki kitettség csak lassan csökkenthető, így itt a kintlévőségek volumene viszonylag magasabb maradt. 36. ábra A pénzügyi intézmények árfolyamszűrt állományai, = ábra Hitelintézetek havi hitelfolyósítása folyószámla hitelek nélkül (Mrd Ft) 11% 1% 9% 8% Eszközök Betétek Bankok háztartási hitelei Hitelek Bankok vállalkozói hitelei Nem pénzügyi váll-ok Háztartások 7% 2 6% 5% Megjegyzés: 12 havi gördülő havi átlag Forrás: MNB A válság a régióban Magyarországot érte a legsebezhetőbb állapotban, mivel itt nőtt a legmagasabbra a devizahitelek aránya, és itt finanszírozta ezt legnagyobb mértékben külföldi devizaforrás. A válságot Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 31

32 213. június Kockázati jelentés megelőző években a lakossági és kisebb részben a vállalati - hitelezés felfutásához nagyban hozzájárultak a forint kamatoknál alacsonyabb hitelköltséggel elérhető deviza alapú jelzáloghitelek. A lakossági devizahitelek aránya 28 végén tetőzött, ekkor meghaladta a teljes hitelállomány 72%-át. A nem eurót használó régióbeli EU-országokat a válságot megelőző években hasonló tendencia jellemezte, a hitelfelvevők árfolyamkockázata és a pénzügyi intézmények devizaforrás igénye is nőtt. Ugyanakkor jelentősen eltért az, hogy a devizahitel dinamika hogyan viszonyult a teljes hitelállományi dinamikához, illetve hogy milyen mértékben részesedtek a devizahitelek az összes hitelállományból. Csehországban gyakorlatilag nem létezett, de Lengyelországban is lényegesen alacsonyabb volt a devizahitelek részaránya a magyar, román és bolgár pénzügyi rendszerre jellemzőnél. Csehországban ráadásul a devizahitel állomány bővülése nem szakadt el a teljes hitelállomány emelkedésétől. A válságévekben összességében a többi régióbeli országtól eltérően, ahol a trend dinamikus vagy enyhe növekedést, legfeljebb stagnálást mutat Magyarországon jelentős devizahitel állomány csökkenés következett be, és a hitelintézetek lakossági és vállalkozói devizahitel állományának részaránya továbbra is csökken, a trendben 212-ben sem látható érdemi változás. A háztartási hiteleknél a devizahitelek az új folyósítások töredékét adják, ennek ellenére a teljes állományban a 211 végi 64,8,%- os devizaarány 212 végén a végtörlesztés ellenére (árfolyamszűrten) még mindig 57,6% volt. A vállalati szektorban a deviza (euró) hitelek aránya magasabb az új folyósításokban, itt az állományban a deviza aránya kisebb mértékben, a 211 végi 6%-os szintről a tavalyi év végére 57,3%-ra csökkent. Annak ellenére, hogy csökkent a devizahitelek összes hiteleken belüli aránya, a régión belül továbbra is a magas devizahitel-kitettségű országok közé tartozunk. 38. ábra A devizahitelek részaránya a teljes hitelállományon belül 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia % Megjegyzés: Euróban számított adatok szerint. Forrás: EKB 39. ábra A devizahitelek alakulása, = Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Megjegyzés: Euróban számított adatok szerint. Forrás: EKB A pénzügyi válságot megelőző években a pénzpiaci szektor többi alszektorához hasonlóan a pénzügyi vállalkozások is gyorsan növelték finanszírozási aktivitásukat, ami a válság beköszöntével azonnal erőteljes csökkenésbe váltott. A krízist megelőzően a viszonylag alacsony, 5 millió Ft-os induló tőke igény kedvezett az új pénzügyi vállalkozások alapításának, így a független és a banki hátterű vállalkozások száma egyaránt emelkedést mutatott. A válság előtt a leggyorsabb felfutás az ingatlanfinanszírozásban történt (ezen belül elsősorban a vállalati ügyfelek finanszírozásában), de a legnagyobb állományt továbbra is a gépjármű-finanszírozási ügyletek képviselték. 28 őszén a szektor első reakciója a finanszírozási aktivitás azóta is tartó visszafogása volt. Ez leggyorsabban és legnagyobb mértékben a banki tulajdonú vállalkozásoknál történt meg, kezdetben a hitelezési feltételek azonnali és jelentős szigorításán keresztül, a korábbinál erősebb tulajdonosi kontroll mellett. Ezen kívül a banki refinanszírozás nehézségei is erősen korlátozták az eszköz oldali aktivitást. A válság későbbi szakaszában a korábban említett tényezők mellett az ingatlan- és gépjármű piaci kereslet tartós visszaesése is az üzleti volument erősen korlátozó módon hatott. Ezen kívül betétgyűjtési tevékenység hiányában a közvetlenül, vagy a tulajdonos bankon keresztül közvetetten elérhető külföldi források drágulása a pénzügyi vállalkozásokat a bankoknál is érzékenyebben érintette. A válság-alkalmazkodás a legnagyobb volument adó gépjármű- és az ingatlanfinanszírozási állományoknál eltérő mértékben és szerkezetben ment végbe. A gépjármű-finanszírozással kapcsolatos követelések korábban indultak csökkenésnek és az átlagot messze meghaladó mértékben estek vissza. A gépjármű-finanszírozáson belül különösen a lakossági állomány mutatott gyors visszaesést, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 32

33 213. június Kockázati jelentés párhuzamosan az újautó-piacnak a flotta értékesítés irányába történt elmozdulásával. Ezzel szemben az ingatlanfinanszírozásban a vállalati állományok csökkenése volt gyorsabb, és ennek következtében 211- től a vállalati állomány már elmarad a lakosságitól. 4. ábra A pénzügyi vállalkozások finanszírozási aktivitása (Mrd Ft, es árfolyamon) Gépjármű - Nem pü. váll. Ingatlan - Nem pü. váll. Gépjármű - Háztartás Ingatlan - Háztartás 26Q1 28Q2 21Q3 212Q4 41. ábra A pénzügyi vállalkozások finanszírozási aktivitása tulajdonosi háttér szerint (Mrd Ft, es árfolyamon) Magyar bank Egyéb csoport Külföldi csoport Független 26Q1 28Q2 21Q3 212Q4 A válsághoz történő alkalmazkodás eddigiekben bemutatott tendenciái 212-ben folytatódtak, sőt a pénzügyi intézmények összességét tekintve a második félévben valamelyest még gyorsult is a mérlegfőösszeg és az ügyfélhitelek csökkenésének üteme. Az év egészét tekintve már nem találunk olyan szektort, ahol nőtt volna a mérlegfőösszeg vagy a hitelállomány. 212-ben a szövetkezeti hitelintézetek bizonyultak a legstabilabbnak a mérlegfőösszeg és a hitelállomány tekintetében, míg a hitelintézeti fióktelepnél az éves állománycsökkenés már meghaladta a 2%-ot. 4. táblázat A mérlegfőösszeg és az ügyfélhitelek árfolyamszűrt alakulása 211 végéhez képest MFÖ Ügyfélhitelek (bruttó) Háztartások hitelei (bruttó) Vállalkozói hitelek (bruttó) Bankok -3,8% -6,1% -6,% -11,7% -9,2% -12,6% -2,8% -5,6% 2. Fióktelepek +9,7% -21,% -1,3% -22,6% -9,2% -13,9% -12,4% -27,9% 3. Szövetkezeti hitelintézetek -6,% -,9% +1,4% -3,2% +9,6% +3,3% -7,9% -8,6% 4. ( ) Hitelintézetek összesen -2,9% -6,9% -6,% -12,% -8,3% -11,9% -3,7% -7,3% 5. Pénzügyi vállalkozások -2,5% -9,% -3,%* -9,6%* -4,5%* -12,5%* -,5%* -6,9%* 6. (4.+5.) Pénzügyi intézmények összesen *Ügyfelekkel szembeni követelések. -2,8% -7,1% -5,6% -11,7% -7,7% -12,% -3,3% -7,2% A bankok hitelállományának csökkenése a végtörlesztés időszakától eltekintve - csaknem egyenletesen következett be az év folyamán. A szövetkezeti hitelintézetek az év első hónapjaiban jórészt a végtörlesztéshez nyújtott kiváltó forinthiteleknek köszönhetően növelni tudták hitelállományukat, ám az év további részében náluk is csökkenés történt. A fióktelepek hitelállománya, és még inkább mérlegfőösszege hagyományosan volatilis, a trend azonban a hitelek esetében, és 212 egészében már csökkenő. A mérlegfőösszeg alakulása még inkább hektikus, elsősorban a nemzetközi ügyfélkör mindenkori (gyakran igen rövid lejáratra történő) forrás elhelyezési igényei mozgatják, elsősorban a hazai eszközök hozamának, illetve árfolyamának alakulását követve. 212-ben a hitelintézetek vállalkozói hiteleinél lényegesen nagyobb mértékben csökkent a háztartási hitelek állománya. Ezen belül a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek a végtörlesztéssel együtt, az év egészében 12,1%-kal estek vissza. Ha kiszűrjük a végtörlesztés hatását, akkor a hitelvisszaesés üteme a második félévben gyorsult, és meghaladta az első félévi mértéket. A kedvezményes (állam által kamattámogatott) hitelezés tavalyi újbóli bevezetése 212-ben még nem tudta élénkíteni a lakáshitelezést, a 213 évi módosításoktól (támogatás mértékének növelése, a jogosultak körének bővítése) akkor várható érdemi változás, ha a félszocpol is bevezetésre kerül. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 33

34 213. június Kockázati jelentés hitelfolyósítási adatok azt mutatják, hogy a forint hitelek iránti kereslet is nagyon alacsony, és meglehetősen kamatrugalmatlan, így a kamattámogatott hitelekre vonatkozó módosítások önmagukban nem tudnak áttörést elérni a lakáshitelezésben. A lakossági gépjármű hitelek és az egyéb lakossági fogyasztási hitelek állománycsökkenése (212-ben 17,7%, illetve 2,4%) a jelzáloghitel állomány zsugorodását is meghaladta. Felfutás csak a folyószámlahiteleknél látható, és a pénzügyi intézmények hitelezési politikájának fókuszában is ez áll jelenleg. 42. ábra A háztartásoknak nyújtott lakáscélú forinthitelek *A tárgyhónapban folyósított lakáshitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagkamatlába Forrás: MNB lakáscélú hitel folyósítás (mrd Ft) lakáscélú hitel átlagkamata (%, jobb t.)* ábra Hitelfolyósítás a vállalati szektornak Ft hitel, átlagkamat (%, jobb t.)** Ft hitel folyósítás (mrd Ft)* Euró hitel, folyósítás (Mrd Ft)* Euró hitel, átlagkamat (%, jobb t.)** *A tárgyhónapban változó kamatozással vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálással folyósított hitelek (folyószámlahitelek nélkül) összege, **A tárgyhónapban folyósított változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású hitelek (folyószámlahitelek nélkül) súlyozott évesített átlagkamatlába Forrás: MNB A vállalkozói hitelezésnél is megfigyelhető volt az utóbbi években a folyószámlahitelezés térnyerése: a megelőző év végihez képest 212 végére árfolyamszűrten 1,5 százalékponttal, 12,8%-ra nőtt a folyószámlahitek aránya. A folyósítási adatok alapján a csökkenő kamattrendre válaszként növekvő trendet mutatnak a nem folyószámla hitelkihelyezések, de a nagymértékű havi ingadozás következtében csak óvatosan beszélhetünk a hitelnyújtások bővüléséről. Ráadásul ez az emelkedés arra még nem elegendő, hogy ellensúlyozza a kifutó állományokat. A vállalati hitelezésben jelenleg a szinten tartás is fontos eredmény, ugyanakkor egy esetleges fellendülés során várhatóan ez a szegmens fog először nőni. 44. ábra A vállalati szektornak nyújtott banki (bank és fióktelep) hitelállomány alakulása 212- ben 45. ábra A hitelintézetek KKV szektor vállalatainak nyújtott hitelei állománya (Mrd Ft) 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% -3% -4% -5% Árfolyamszűrt állományvált. 212 (%) Állomány (Mrd Ft; jobb t.) Folyószámla hitel Beruházási hitel Egyéb hitel Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Forrás: MNB A hitelintézetek által a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak folyósított hitelek összege 212-ben ugyan 16,6%-kal meghaladta a megelőző évi folyósításokét, a folyósítások szerkezete azonban tovább romlott: folytatódott a beruházási hitelek csökkenése, és nőtt a rövid lejáratú, ezen belül a folyószámlahitelek aránya. Ezek következtében a növekvő hitelfolyósítások ellenére a KKV szektor hitelállománya 212 végén (árfolyamszűretlen adatok szerint) 9,5%-kal alacsonyabb volt a megelőző év Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 34

35 213. június Kockázati jelentés véginél. A mikro- és a kisvállalkozások hitelállománya csaknem egyenlő mértékben (12,2%-kal, illetve 12,3%-kal) zsugorodott, a középvállalkozásoké kevésbé, 5,6%-kal esett vissza. A hitelállományon belül a beruházási hitelek aránya egy év alatt 1,8 százalékponttal, 27,6%-ra csökkent. A válság korábbi éveiben a projekthiteleken a bankok egy része tekintélyes veszteséget szenvedett el, emiatt a nagybankok döntő többsége ezután egyáltalán nem kezdett új projektek finanszírozásába ben a projekthitelek (árfolyamszűrt) állományának visszaesése (4,7%) elmaradt az átlagostól, ami e hitelek lassú kifutásának, valamint a rossz hitelek többsége esetében a mérlegen belüli kezelésnek a következménye. A tavalyi év egészét tekintve nincs olyan szektor, ahol növekedett volna a projekthitelek állománya. Ugyanakkor jelentős különbség van az egyes területek visszaesése mértékében: a legjobban a közműfejlesztési projekthitelek állománya esett vissza, az energia szektor fejlesztésére és ingatlan vásárlására nyújtott hitelek állománya viszont alig csökkent. Ismét utalni kell arra is, hogy a jelenlegi, jövedelmező hitelezési lehetőségek tekintetében szűkös piacon a bankok egy része erősen szelektált módon ugyan, de egy-egy projekt finanszírozását már felvállalja. A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege 212-ben a hitelintézeti átlagnál nagyobb mértékben csökkent, ügyfelekkel szembeni követeléseik állománya viszont kisebb mértékben zsugorodott. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is a gépjármű-finanszírozás mutatott jelentősebb visszaesést, egy év alatt a hitel és lízing állományok a tulajdonos bankba való beolvadások hatását kiszűrve 18%-kal csökkentek. A gépjárműfinanszírozási állományok 5%-ának hátralévő lejárata 2 éven belüli, így rövid időn belül további jelentős csökkenés várható, ami komoly jövedelmezőségi kockázatot jelent. Az ingatlanfinanszírozással kapcsolatos állományok ezzel szemben 212-ben 3%-os bővülést mutattak, ez azonban a banki tulajdonú pénzügyi vállalkozások által követeléskezelésre átvett állományoknak köszönhető, ettől megtisztítva az állomány továbbra is csökkenést mutat. A közvetlen külföldi tulajdonban lévő, illetve a magyar bankcsoport részeként működő pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege és ügyfélkövetelései jelentős, 1%-ot meghaladó mértékben csökkent 212-ben, mivel e vállalkozások tevékenységében az átlagosnál nagyobb súllyal szerepel a zsugorodó hitelezési és lízing tevékenység. A szektor mérlegfőösszegében lényegesen kisebb arányt képviselő független intézmények aktivitása ezzel szemben növekvő tendenciát mutat, bár a work-out faktoring állományok növekedése kétharmad részben a legnagyobb piaci szereplő aktivitásának köszönhető. Erősödik a záloghitelezéssel foglalkozó vállalkozások tevékenysége is. A 212-ben piacra lépett új társaságok többsége faktoring szolgáltatás nyújtására, illetve az EU mikrohitel programok, valamint az Új Széchenyi Hitel Program keretében történő hitelnyújtásra alakult. Az aktivitás finanszírozása 212-ben a korábbi trendek folytatódtak a hitelintézetek forrásstruktúrájának alakulásában: nőtt a belföldi betétek aránya, csökkent a közvetlen külföldi finanszírozás részesedése és emelkedett a saját tőke összes forráson belüli súlya. A hitelintézetek egyes alszektorainak forrásstruktúrája továbbra is jelentősen eltér egymástól. A fióktelepek esetében a forrásszerkezet erősen volatilis, a változékonyságot a rövidtávú befektetést kereső, jellemzően állampapírba és jegybanki eszközökbe fektetett külföldi források okozzák. Mindhárom hitelintézeti alszektornál, így a szövetkezeti hitelintézeteknél is tovább nőtt a belföldi betétek részesedése. Ez utóbbi szegmensben 212 végén a források 84,8%-a volt belföldi betét. A részvénytársasági bankok forrásai között mintegy 4 százalékponttal csökkent a közvetlen külföldi finanszírozás, és hasonlóképp nőtt a belföldi betétek súlya, így a betétek 212 végén már csaknem kétszer akkora szerepet játszottak a bankok finanszírozásában, mint a külföldi források. A pénzügyi vállalkozásoknál tavaly ismét csökkent a banki finanszírozás, amit tulajdonosi finanszírozással kellett pótolni. A hitelintézeti verseny a belföldi lakossági betétforrásokért továbbra sem erős. A jegybank 212. augusztus 28-ával kezdődött alapkamat csökkentési sorozatával párhuzamosan a hitelintézetek is rendre csökkentették betéti kamataikat. Habár a verseny természetesen nem állt le teljesen, a bankok egyre kevésbé a betéti kamatok nagyságával, inkább egyes szolgáltatások kedvező kondícióin keresztül célozzák meg az ügyfeleket. Bár az állampapírok hozamai is csökkennek, azok a banki ajánlatokkal továbbra is versenyképesek, így a lakossági állampapír állomány dinamikusan emelkedik: a háztartások állampapír állománya 212-ben 62%-kal, 1196,9 milliárd Ft-ra nőtt, ami az év végén a hitelintézetek háztartási betéteinek 15,6%-val volt egyenlő február végén az arány 17,2%. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 35

36 213. június Kockázati jelentés 5. táblázat A hitelintézetek forrás struktúrája árfolyamszűrten (211. december 31-ei devizaárfolyammal) Bankok Fióktelepek Szövetkezeti hitelintézetek Hitelintézetek együtt Belföldi betétek 4,3% 44,1% 35,2% 39,9% 83,3% 84,8% 42,2% 46,1% Közvetlen külföldi finanszírozás 26,6% 22,4% 41,4% 3,8%,3%,4% 26,3% 21,7% Egyéb finanszírozás 25,1% 24,1% 2,4% 24,5% 8,9% 7,% 23,9% 23,2% Saját tőke 8,1% 9,4% 3,% 4,9% 7,4% 7,9% 7,7% 9,% Források összesen 1,% 1,% 1,% 1,% 1,% 1,% 1,% 1,% Mindezek ellenére a hitelintézetek belföldi ügyfeleinek betétállomány volumene a tavalyi év folyamán 1,4%-kal nőni tudott. A legnagyobb mértékben (2,3%-kal) a banki betétállomány emelkedett, a szövetkezeti hitelintézeteknél pedig annak ellenére nőtt,8%-kal a belföldi ügyfelek betétállománya, hogy az év első felében a PSZÁF a Soltvadkert Takarékszövetkezet működési engedélyét visszavonta. A fióktelepek általában is zsugorodó tevékenységén belül a hagyományos banki tevékenység ügyfélbetétek gyűjtése, hogy abból ügyfélhiteleket nyújtsanak visszaesése a betéti oldalon is megmutatkozott: a belföldi ügyfelek betétállománya 1,1%-kal csökkent 212 folyamán. A hitelállományok folyamatos csökkenése következtében a hitelintézetek forrásszükséglete is egyre alacsonyabbá válik. A belföldi ügyfélbetétek volumene viszont mint láttuk a zsugorodó hitelintézeti betétkamatok és az állampapír piac megtakarítás elszívó hatása ellenére is emelkedett, így a hitelintézetek 212-ben is a közvetlen külföldi finanszírozás csökkentésével teremtették meg az eszköz-forrás egyensúlyt. 46. ábra A hitelintézetek hitelállománya és külföldi finanszírozása Közvetlen külföldi finanszírozás változás Bruttó hitelállomány változás Az árfolyamszűrt állományok változása 211. végéhez képest, Mrd Ft 47. ábra A bankok közvetlen külföldi, tőkén kívüli finanszírozása (árfolyam szűretlen) A 7 nagybank tul-i fin. részesedése az összes közv. külf. forr-ból (jobb t.) 1 56,% ,% Közvetlen külföldi források összesen (Mrd Ft)) 7 nagy leánybank tulajdonosi forrásai (Mrd Ft) 54,% 52,% 5,% 48,% 46,% 212 folyamán a hitelintézeti hitelállomány zsugorodása mindvégig - az év egészét tekintve több mint 5 milliárd Ft-tal - nagyobb volument érintett, mint a külföldi finanszírozás csökkenése. Ugyanakkor mindezidáig a források jegybanki eszközökben és állampapírban történő tartása jól jövedelmezőnek, akár az ügyfélhitelezésnél jövedelmezőbbnek bizonyulhatott, így kiszoríthatta a hitelezést vagy lassíthatta a mérlegfőösszeg csökkenését. Erre az üzletpolitikára jó példát adnak a szövetkezeti hitelintézetek, amelyek hagyományosan magas arányban tartanak állampapírokat. Ennek is köszönhető, hogy szektorszinten a válság éveiben, és így 212-ben is meg tudták tartani szerény, de pozitív jövedelmezőségüket. A nagy volumenben gyűjtött rövid lejáratú források jövedelmező kihelyezése a fióktelepeknél figyelhető meg leginkább, ami a teljes mérlegfőösszeg, a külföldi finanszírozási állomány, eszköz oldalon pedig főleg a szuverén portfolió nagyfokú volatilitását is okozza. Mindeközben mint már jeleztük - az ügyfélhitelnyújtás és a belföldi ügyfelek betéteinek gyűjtése folyamatosan, és összességében jelentősen visszaszorult a fióktelepeknél. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 36

37 213. június Kockázati jelentés Pénzpiaci intézmények likviditása A 28 őszi likviditási sokkot követően 29-től a bankok részben óvatossági megfontolásból, részben az Első Bécsi Kezdeményezésben vállaltak, valamint az alacsony hitelezési aktivitás következtében folyamatosan bővítették likvid eszközeik állományát. Így a külföldi források csökkenése ellenére a likviditási helyzet összességében javult, a likvid eszközök aránya 212 végére meghaladta a 36%- ot, a hitel / betét mutató pedig 119%-ra csökkent. Kevésbé kedvező, hogy a javulás főként a hitelezési aktivitás összehúzódásának köszönhető. A bankrendszer mérlegen belüli devizapozíciója eközben csak lassan mérséklődik, így a szektor még mindig jelentős mértékben származtatott eszközökre támaszkodik az árfolyamkockázat fedezése érdekében. A fióktelepek vagyonkezelési tevékenységük, a szövetkezeti hitelintézetek alacsony hitelállományuk miatt rendkívül kedvező likviditási helyzetben vannak, a pénzügyi vállalkozások refinanszírozási problémái azonban továbbra is számottevőek. A bankrendszer likviditási helyzetének változását jelenleg alapvetően az aktivitás határozza meg. A devizahitelek kifutása, a helyét átvenni nem tudó forinthitelezés mellett a betétállomány növekedése folyamatos. Ez biztosít egy olyan többlet pénzáramlást, mely a kiáramló külföldi források ellenére a likviditási pufferek növekedését eredményezi. Ezt a végtörlesztés csak átmenetileg gyorsította fel, 212. február után visszatért a lassú bővülés, így a likviditási mutatókban 212 folyamán bekövetkezett elmozdulások közül a legnagyobbak az év elejéhez kapcsolódnak. A hitelezésben fel nem használt pénzeszközök vagy állampapírban, vagy jegybanki betétben kerülnek elhelyezésre. Ez egyrészt likviditási tartalékként funkcionál, másrészt a hozam, biztonság, tőkekövetelmény tekintetében befektetésként is vonzó, a 212 augusztusában elindított kamatcsökkentési folyamat hatására csökkenő mértékben. A bankrendszer likviditását 29 óta meghatározó, és alapjaiban azóta változatlan tendenciák a korábbi folyamatok részleges korrekciójának tekinthetők, akár a szabályozás, akár a piaci alkalmazkodás tekintetében. A hitel/betét mutató hazánkban között folyamatosan emelkedett. A hitelállomány betéteket meghaladó növekedését a beáramló külföldi források fedezték, illetve ekkor alakult ki az eszköz oldalon a nagy devizahitel-állomány, melynek a fedezésére jelentős mérlegen kívüli pozíciók épültek fel. 28 utolsó negyedévében súlyos likviditási sokk érte a bankrendszert, a hazai bankközi piac lefagyott, a külföldi forrásokhoz való hozzáférés lényegesen nehezebb és sokkal drágább lett, és a helyzetet tovább súlyosbította a nagyméretű mérlegen belüli devizapozíció fedezéséhez szükséges derivatív állományok és a forint árfolyamának megnövekedett volatilitása miatt generálódott országspecifikus kockázat. A sokkra adott reakcióként, valamint az aktivitás visszaesését is tükrözve a bankrendszer jelentős likviditási tartalékokat képezett, így a likviditási mutatók többsége 29 végére magasabb szintre került, mint ahol a válságot megelőzően volt. Azóta a mutatók egy részét további javulás, más részét az akkori szint körüli hullámzás jellemzi, és a mutatók értékét alakító gazdasági tényezők sem változtak érdemben. 48. ábra A bankszektor fontosabb likviditási mutatóinak alakulása III. (23-tól) 49. ábra Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszegben (%) 14% 125% 11% 95% 8% 65% Likvid eszköz / Likvid betét (bal skála) Likvid eszköz / Összes betét (bal skála) Hitel/betét arány (jobb skála) 5% % 165% 15% 135% 12% 15% 9% Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Forrás: EKB, Magyarország esetében PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 37

38 213. június Kockázati jelentés Nemzetközi kitekintésben is fellelhetőek a magyar likviditási helyzethez hasonló momentumok, van azonban egy fontos specifikus vonás: a likvid eszközök 28-ban a többi régiós országban is visszaestek, az azt követő javulásra azonban Magyarországon kívül nem volt példa. A likvid eszközök hosszabb távú alakulásában Magyarország leginkább a Baltikumhoz és Bulgáriához hasonlít, amennyiben a hitelezés folyamatos visszaesése javítja a likviditási helyzetet. A kelet-közép európai régió többi országára a likvid eszközök fokozatos aránycsökkenése a jellemző a hitelállomány növekedésének eredményeképpen. Az EU többi tagállamával való összehasonlítás nem releváns, mert ott a magyarországi fióktelepekhez hasonlóan a bankok likviditási helyzetét nem a kereskedelmi banki, hanem a befektetési banki tevékenység határozza meg. A kedvező átlagos szint és tendencia ellenére a válság egyik tapasztalataként és az egyedi fizetésképtelenségek elkerülése érdekében január 16-tól bevezetésre került a hitel-, illetve a betétfedezeti mutató, a mérlegen belüli devizatranszformáció korlátozása érdekében pedig 212. július 1-től a devizamegfelelési mutató. Az új likviditási szabályozásnak valamennyi bank eleget tesz, a devizaszabályozás egy esetben sérült, itt felügyeleti intézkedésre került sor. A fizetőképességi helyzet likviditási puffereken kívüli meghatározó összetevője, hogy mekkora az a potenciális pénzkiáramlás, amit a likviditási tartaléknak fedeznie kell. Ennek fontos eleme, hogy a bankszektor mérlegen belül milyen lejárati és devizális transzformációt hajt végre. A bankok jelentős, és hosszú lejáratú devizahitel-állománnyal rendelkeznek, melyet csak részben finanszíroznak külföldről felvett hitelekkel. A devizahitel-állomány fokozatos kifutása és a refinanszírozó hitelek visszafizetése kettős hatást fejt ki a banki likviditásra. A forrásszerkezet eltolódása a betétek irányába alapvetően kedvező, hiszen csökkennek a nagy, egy összegben lejáró források, mérséklődik a megújítási kockázat. Viszont rövidül a lejárat, így állandóan fennáll egy betétkiáramlás lehetősége, vagy ennek megelőzésére egy esetleges hozamemelkedés bekövetkezésekor gyorsabban kell növelni a betéti kamatokat. Az előbbieken túl a forrásszerkezet változásában van egy további kockázat: a csökkenő tulajdonosi források devizában állnak fenn, így a devizahitelek kifutása ellenére a bankrendszer csak nagyon lassan tudja csökkenteni a mérlegen belüli devizapozícióját, azaz ráutaltságát a származtatott eszközök piacára. A bankközi források visszafizetésére szelektíven került sor 212-ben. A devizakölcsönök nagyobb arányú visszafizetése következtében a forint források aránya kissé emelkedett. A nagykereskedelmi forrásbevonás volumene csökkent és a lejárati szerkezete is javult, mivel a rövid lejáratú bankközi források állománya csökkent jelentősen. Ehhez hozzájárult a devizamegfelelési mutató bevezetése. 5. ábra Külföldi finanszírozás mérlegen belüli aránya anyabanki rövid (jobb) egyéb külföldi forrás (jobb) % anyabanki hosszú (jobb) összes forrás (mrd Ft; bal) 4% 3% 2% 1% 51. ábra Aktuális és lejáró határidős árfolyam alakulása FW-3 hó Forrás: MNB, Bloomberg EUR akt Az aktuális devizaárfolyamok 212 folyamán többnyire alacsonyabbak voltak, mint az adott időpontban lejáró határidős árfolyamok (3 hónapos határidős árfolyamokkal számolva). Ez azt jelenti, hogy a devizahiteleiket fedező bankok jellemzően határidős deviza-eladási pozíciója nyereséggel, illetve pénzbeáramlással járt. Ennek eredményhatása kiegyenlítődött ugyan a devizahitelek átértékelési vesztesége miatt, viszont a pozitív pénzáramlás szintén hozzájárult a likviditási helyzet javulásához. A válság egyik tapasztalataként az EU egységes likviditási követelményrendszert vezet be a hitelintézetekre vonatkozóan. Az elvárásoknak 215-től fokozatosan kell megfelelni. A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankkal közösen félévente felméri, hogy a tizenkét legnagyobb hazai bank milyen mértékben képes megfelelni a likviditás fedezeti mutató (LCR) és a nettó stabil forrásellátottsági mutató Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 38

39 213. június Kockázati jelentés (NSFR) előírásainak, illetve hogyan haladnak az intézmények a felkészüléssel. Az NSFR mutató számítási módszertana a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság bejelentése alapján átfogó felülvizsgálatra kerül, az LCR mutató esetében pedig a vizsgált bankok között mindössze egy van, amelyik egy azonnali bevezetés esetén nem tudna teljes mértékben megfelelni a jelenlegi módszertan szerinti előírásoknak. A bankokhoz hasonlóan a többi szektort is stabil likviditási helyzet jellemzi. A szövetkezeti szektor hitel/betét mutatója 5% körül mozog. Az év egészét tekintve folytatódott a hitelállomány csökkenése és a betétek növekedése, így éves szinten nőtt a likvid eszközök állománya. A számottevő likviditási tartalék nagy része állampapírban van, így elvileg jelentős a kamatkockázat, de kicsi a valószínűsége annak, hogy lejárat előtt eladásra kényszerülnek az intézmények, illetve a jelenlegi csökkenő hozamok mellett ez pozitív eredménnyel realizálódna. A hitelintézeti fióktelepek egyfajta vagyonkezelési tevékenységet is folytatnak tulajdonosaik számára, amit alátámaszt, hogy a mérlegfőösszegből egyaránt 5% felett részesedő tulajdonosi források illetve állampapírok és jegybanki betétek között jelentős együttmozgás figyelhető meg. Ilyenformán a likviditási pozíciójuk stabil, azt alapvetően nem a kereskedelmi, hanem a befektetési banki tevékenység befolyásolja. A pénzügyi vállalkozások likvid eszközeinek aránya 212. első félévében a deviza jelzáloghitelek végtörlesztése, illetve a készpénzben rendelkezésre bocsátott tőkeemelések miatt enyhe növekedést mutatott, majd a második félévben stagnált. A hitelintézeti források arányának 29 óta tartó csökkenő trendje 212-ben is folytatódott, decemberre elérve a 74,5%-ot az év eleji 81,6% után. A hitelintézeti források, és azon belül elsősorban a külföldi banki források aránya legnagyobb mértékben a közvetlen külföldi tulajdonban lévő cégeknél csökkent. Ezt részben ellensúlyozta a kapcsolt vállalkozásoktól származó forrás, ami lényegében tulajdonosi forrásnak tekinthető (pl. a tulajdonos külföldi cégcsoport treasury leányvállalatától kapott hitelkeret). A hitelintézeti forrásokban összegszerűen a legnagyobb csökkenés a magyar bankcsoporti tulajdonú vállalkozásoknál volt, amit részben a pénzügyi vállalkozások bankba történő beolvadása magyaráz. Ugyanakkor a banki vállalkozásoknál a hitelintézeti források csökkenése a finanszírozási aktivitás visszaesésével összhangban történt, így a banki források aránya nem csökkent jelentősen. A főleg hitelnyújtással, valamint folyó és work-out faktoringgal foglalkozó független vállalkozások aktivitásának bővülése tulajdonosi források bevonásával, a banki finanszírozás stagnálása mellett történt. A likviditási helyzet továbbra is a bankcsoporthoz nem tartozó, de működésüket banki refinanszírozásra alapozó vállalkozásoknál a legsúlyosabb. A finanszírozó bankkal folytatott tárgyalások elhúzódását követően több vállalkozás csődeljárást kért maga ellen. 28-ban a pénzpiaci szektorban a pénzügyi vállalkozások rendelkeztek a legmagasabb, 8%-ot meghaladó devizakövetelés aránnyal. Ez 212-re 62%-ra csökkent, ami már nem tér el jelentősen a bankok hasonló mutatójától. A pénzügyi vállalkozások, betét gyűjtési lehetőség hiányában, deviza alapú kihelyezéseiket szinte teljes egészében devizaforrásból finanszírozták. Ezért míg a bankok mérlege deviza eszköz többletet mutat, addig a pénzügyi vállalkozásoknál a helyzet fordított, devizaforrásaik meghaladják deviza eszközeiket, a mérlegfőösszeg 9%-ának megfelelő nyitott devizapozíciót eredményezve. A nyitott pozíció oka szinte teljes egészében az eszköz állományt csökkentő értékvesztési tartalék. Az értékvesztés állomány árfolyam kockázatát a vállalkozások csak minimális mértékben fedezik. 3.3 A magyar bankközi hitel-betét piac A Felügyelet 212. novemberi Kockázati jelentésében hálózati elemzés keretében mutatta be a válság hatását a hazai bankközi hitel-betét piac méretére és koncentráltságára. Elemzésünk kiegészítéseként ezúttal arra keressük a választ, mekkora annak kockázata, hogy egy-egy szereplő nemteljesítése esetén e piac szereplői a fertőzési hatás következtében jelentős veszteségeket szenvednek el. Az elemzés ezúttal is a Magyarországon székhellyel rendelkező részvénytársasági hitelintézetek és a hitelintézeti fióktelepek egymás közötti, forintban kötött hitel-betét ügyletei alapján készült, figyelmen kívül hagyva a külföldi bankközi kapcsolatokat. A bankcsoportok tagjai összevonásra kerültek, és az elemzésben egy egységként a csoporton belüli hiteleket figyelmen kívül hagyva, a csoporton kívüli partner bankokkal szemben pedig a csoportszintű nettó pozíciót alapul véve jelennek meg. Az elemzéshez felhasznált adatok forrása a Magyar Nemzeti Bank bankközi kamatstatisztikája, az elemzésbe bevont utolsó hónap 213. január. A bankközi hitel-betét piac forgalma a 213 januárját megelőző 12 hónapban milliárd Ft-ot tett ki, ami a bankrendszer (bankok és fióktelepek) adott időszaki átlagos mérlegfőösszegének 81%-a. Az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 39

40 Hitelkihelyezés 213. június Kockázati jelentés ügyletek döntő többsége rövid lejáratú, 87% az overnight betétek aránya, míg az 1 hetes lejáratot mindössze a kötések 2%-a haladja meg. Ez az oka annak, hogy a 184,6 milliárd Ft-os átlagos napi hitelállomány az éves forgalomtól lényegesen elmarad, és a bankrendszer együttes mérlegfőösszegének,6%-át, szavatoló tőkéjének pedig 7,9%-át teszi ki. 52. ábra A bankközi piac napi hitelállománya és 1 napos mozgóátlaga (Mrd Ft) Napi állomány 1 napos mozgóátlag , MNB A bankközi piacon a vizsgált időszakban a felvevői oldalon volt nagyobb koncentráció, de a kihelyezői oldal is koncentráltnak mondható: a három legnagyobb hitelkihelyező részesedése 39%, a három legnagyobb hitelfelvevőé 57%, míg a tíz legnagyobb bank részesedése a kihelyezői oldalon 8%, a felvevői oldalon 95% (összesen 31 bank jelent meg kihelyezőként és 25 bank hitelfelvevőként). A legnagyobb hitelfelvevő és kihelyező bankok illetve fióktelepek köre ugyanakkor jelentős átfedést mutat, a legnagyobb 1 hitelkihelyezőből 7 a legnagyobb felvevők között is ott van, és ez fordítva is igaz. A fióktelepek fokozott aktivitást mutatnak a bankközi pénzpiacon, részesedésük a hitelfelvételben (19%), de különösen a kihelyezésben (29%) lényegesen meghaladja a mérlegfőösszeg alapján számított 7%-os részesedésüket. Ez feltehetően annak az eredménye, hogy a nemzetközi ügyfélkörtől származó rövid lejáratú forrásokat azok volatilitása miatt csak rövid távra, részben a bankközi piacon tudják kihelyezni. Egy esetleges bankcsőd rendszerkockázati jelentőségének megítéléséhez és az esetleg kialakuló fertőzés valószínűségének és hatásának felméréséhez ugyanakkor a hitelállományok bankcsoportok közötti megoszlásával kapcsolatos információkat kell vizsgálni Összesen A bankközi kihelyezések bankcsoportok közötti megoszlása ( és között, 1%-os részesedést elérő bankcsoportokra) Hitelfelvétel Összesen A fehér cellák azt jelzik, hogy a két bank között nem történt kihelyezés, a zöld-piros skála mentén a kihelyezések növekednek. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 4

41 213. június Kockázati jelentés A táblázatban a bankcsoportokat véletlenszerűen hozzárendelt számok azonosítják. A korábbi hálózati elemzés 212. júliusi állapotra vonatkozó következtetésével összhangban megállapítható, hogy a vizsgált féléves időszakban is néhány nagyobb szereplő közötti kapcsolatok uralták a piacot. A bankközi piacon fertőzés alapvetően a tőke (szolvencia) vagy a likviditási csatornán keresztül jöhet létre. A bankrendszer számára sokkot jelentő kiinduló feltevés mindkét esetben az, hogy egy bank fizetési nehézségekkel szembesül és ezért egyáltalán nem, vagy csak késedelemmel képes eleget tenni más bankok felé fennálló kötelezettségeinek. A kihelyező bankot ebben az esetben veszteség éri, aminek mértéke azonban kérdéses, és a veszteségrátára (LGD) adott becslések a szakirodalomban is nagyon tág határok között mozognak. Ezért elemzésünkben azt feltételezzük, hogy a hitelfelvevő bank csődje esetén a kihelyező bank teljes bankközi követelését elveszíti (LGD=1%). A szolvencia csatornán azt feltételezzük továbbá, hogy a kihelyező bankra akkor terjed át a fertőzés, ha az eredetileg csődbe ment bank nemteljesítése folytán a veszteség meghaladja a bank kockázatok fedezésére figyelembe vehető alapvető tőkéjét 17. A vizsgált, 212. augusztus 1-től 213. január 31-ig tartó féléves időszak 126 munkanapjából 19 napon, a munkanapok 15%-ában fordul elő, hogy legalább egy bank egyetlen partnerrel szembeni nettó bankközi kitettsége meghaladta az alapvető tőkéjét (17 napon egyetlen bank, 2 napon kettő bank esetében). Ez azt jelenti, hogy ezeken a napokon fordulhatna elő első körös fertőzés a hitelt felvevő bank csődje esetén. Egyetlen partner felé az alapvető tőkénél nagyobb nettó kihelyezéssel a vizsgált időszakban összesen 3 kisebb bank volt érintett, amelyek alapvető tőkéje nem haladja meg a 3 milliárd Ft-ot. Azokon a napokon, amikor első körös fertőzés történhetne, a hitelt kihelyező bankok az esetek döntő többségében egyáltalán nem voltak jelen hitelfelvevőként a bankközi piacon, illetve egy esetben csak viszonylag kis hitelösszeggel, így második körös fertőzés egyetlen esetben sem következne be. Az első körös fertőzés valószínűségét csökkentette az a tény, hogy azokon a napokon, amikor fertőzés elméletileg bekövetkezhetett volna, a bankközi kihelyezések csak kis mértékben haladták meg a hitelt nyújtó bank alapvető tőkéjét. A hitelfelvevői oldalon a vizsgált 6 hónap alatt volt olyan bank, amely 37%- os részesedéssel rendelkezett. Ugyanakkor a fertőzés kialakulásának valószínűségét csökkentette, hogy ez a bank kihelyezői oldalon 1 bankkal állt kapcsolatban, amik többnyire nagy szereplők, és a kihelyezésük az alapvető tőkéjükhöz képest nem jelentős. Ugyanakkor egy esetleges bankcsőd tovagyűrűző hatását növelné, hogy a bankközi hitelek döntő többsége rövid, néhány napos futamidőre történő fedezetlen kihelyezést jelent. Egy esetleges bankcsődnek a többi bankra gyakorolt likviditási hatását a szolvencia hatáshoz képest nehezebb megítélni. Ennek oka az, hogy egy likviditási vészhelyzet esetén a bankok többféleképpen reagálhatnak, például repo-képes értékpapírok birtokában repo ügylet kötése, vagy likvid eszközeik értékesítése. Ezen kívül, ha a többi piaci szereplő úgy ítéli meg, hogy valamely bank fizetőképessége az elszenvedett veszteségek miatt kérdéses, akkor a bank a bizalomhiány miatt finanszírozási nehézségekkel szembesülhet. A külföldi források kiáramlása ellenére a bankrendszer likviditási helyzete kedvező, a likvid eszközök összege az elmúlt 1 évben stabilan meghaladta a mérlegfőösszeg 3%-át és növekvő tendenciát mutatott. A bankközi piacon aktív bankok döntő többségének likvid eszköz állománya lényegesen meghaladja az alapvető tőkéjét, így egy esetleges bankcsőd miatti veszteségek, illetve késedelmes fizetések önmagukban nem idéznének elő nagyobb likviditási problémákat. A bizalomhiány miatt azonban a piac kiszáradhat, amit jól mutatnak a 28. végi események, amikor drasztikusan lecsökkent a tranzakciók volumene és a kapcsolatok sűrűsége. Ez elsősorban azokat a bankokat érintheti érzékenyen, amelyek mérlegfőösszegükhöz viszonyítva az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban vannak jelen a bankközi piacon nettó hitelfelvevőként. A magyar bankközi pénzpiac mérete a bankrendszer mérlegfőösszegéhez és tőkéjéhez képest korlátozott, ezért a vizsgált fél éves időszakban bármely bank csődjének csak mérsékelt közvetlen hatása lett volna a többi piaci szereplőre. Ugyanakkor néhány kis, nemzetközi tulajdonosi háttérrel nem rendelkező szereplő, jelentős kockázatot vállalva rendszeresen az alapvető tőkéjét megközelítő vagy azt meghaladó mértékben helyezett ki rövid lejáratra a piacon. A teljes piachoz képest ezek a 17 A nagykockázat-vállalást korlátozó törvényi szabályozás szerint a hitelintézeti és befektetési vállalkozási ügyféllel szembeni kitettség nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%-a és 42 milliárd forint közül a magasabbat, de ha a szavatoló tőke 25%-a nem éri el a 42 milliárd forintot, a kitettség akkor sem haladhatja meg a szavatoló tőke összegét. Az alapvető tőke az ún. Tier 1 tőkének felel meg, miközben a szavatoló tőke a Tier 2 tőkeelemeket is tartalmazza, így a törvényi szabályozás betartásával is előfordulhat, hogy egy bank bankközi kitettségei meghaladják az alapvető tőkéjét. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 41

42 213. június Kockázati jelentés kihelyezések elhanyagolható mértékűek, és az említett bankok nem jelennek meg hitelfelvevőként, ezért egy esetleges első körös fertőzés továbbterjedésének a valószínűsége mérsékelt. 3.4 Jövedelmezőség 212-ben az előzetes, nem auditált adatok alapján összességében kevésbé voltak veszteségesek a pénzpiaci intézmények, mint a végtörlesztéssel terhelt 211. évben. Egyedül a szövetkezeti hitelintézetek eredménye volt pozitív, sőt 211-hez viszonyítva több mint megduplázódott. A tavalyihoz a szabályozást tekintve hasonló működési környezetet biztosító 21-hez 18 viszonyítva a szektorok többsége a szövetkezeti hitelintézetek kivételével lényegesen gyengébb eredményt ért el. Szintén a szövetkezeti hitelintézetek kivételével a pénzpiaci szereplőkkel szembeni legnagyobb kihívás a jövedelemtermelő képesség helyreállítása, a legjelentősebb kockázatok pedig az erre ható tényezőket érintik. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy valamennyi szektorban jelentős szóródást mutatnak az egyedi intézményi eredmények, így még az e tekintetben leginkább kritikus helyzetben lévő pénzügyi vállalkozások között is vannak magas jövedelmezőségűek. Bankszektor A bankszektor adózás utáni eredménye 212-ben -161 milliárd Ft volt, ami -6,3 %-os tőkearányos veszteséget jelent. Ez jelentős javulás a végtörlesztési veszteségek miatt kiugróan kedvezőtlen 211 évi teljesítményhez képest, azonban a 21. évi, nulla körüli eredménytől, és különösen a nyereséges működéstől még messze van. Az eredmény és így a jövedelmezőség legfőbb mozgatórugói a nettó kamatbevétel, a működési költségek, a hitelezési veszteségek (értékvesztés elszámolás), valamint a rendkívüli tételek. Intézményi kockázatok tekintetében kiemelt figyelmet érdemelnek a tartósan veszteséges bankok. 6. táblázat A bankszektor eredményének összetevői (12 havi gördülő adatok) Kamatbevétel 1438,9 1387,9 1514,9 1846, , ,4 2 42,7 219,7 2 86,4 Kamatkiadás 889,3 765,1 817,1 1128, ,6 1 78, 1 176,9 1171,3 1 31,7 1. Nettó kamatbevétel (kamatmarzs) 549,6 622,8 697,8 717,4 713,9 756,4 865,7 848,4 775,7 2. Nettó nem-kamatbevétel 242,6 26,8 3,6 368,5 338,9 541,9 179,4 25,6-121,6 Ebből: Jutalékeredmény Osztalék Pénzügyi műv. eredménye 3. Értékvesztés és kockázati céltart. vált. 4. Általános igazgatási költségek 5. Rendkívüli eredmény 6. Adózás előtti eredmény 7. Adózott eredmény 181, 27,2 229,9 244,3 242,6 258,2 262,1 232,6 225,3 19,1 22,2 28,1 48,2 163,5 66,7 68,5 89,7 52,6 89,8 122,9 116, 178,1 139,8 31,4 19,2 256,5 76,4-52,5-35, -76,7-15,8-144,1-442,5-377,1-681,9-142,7-417,9-469, -525,5-587,1-642,3-588,1-598,8-567, -561,9,2 1,3 29,7-2,8 14,8-21,6-34,8-61,2-54,3 322, 38,9 425,9 39,3 281,2 246,1 34,4-211,1-14,9 275,1 314,2 356,8 324,7 236,6 29,1 12,3-243,3-16,6 Az eredményre kedvezőtlenül ható tételek között a nettó kamatjövedelem csökkenése emelendő ki, ami 212-ben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a bankszektor veszteséges maradt. A kamatozó állomány csökkent, és a kamatrés is szűkült 212-ben. A forintgyengülés állományfelértékelő hatása kisebb bár még mindig pozitív - lett 212-ben, a hitelállomány tranzakciós csökkenése azonban jelentősen visszavetette a kamatbevételeket, és a kamatozó eszközök trendszerű csökkenését a 18 A 212-es év jövedelmezőségi szempont alapú megítélésénél a megelőző évhez történő viszonyítás jelentős torzítást tartalmaz, mert 211-ben a végtörlesztés számottevő egyszeri veszteséget okozott. Indokolt legalább 21-hez visszanyúlni, hiszen akkor már terhelte a bankszektort a pénzintézeti különadó, így a két év eredménye közötti különbséget nem az állami beavatkozások, hanem a bankszektor teljesítménye jelenti (az egyedi jelentések alapján mérve). Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 42

43 213. június Kockázati jelentés végtörlesztés is gyorsította. Ezen túlmenően a portfolió romlása, 19 valamint a hiteleknél alacsonyabb hozamú állampapírok irányába történő átrendeződése is a kamatbevétel csökkenése irányába hat. A kamatrés változásának rövid távú okai között ki kell emelni a 212 augusztusában indult alapkamat csökkentést, ami azonnal a jegybanki betéteken elért bevétel csökkenésével járt. A betéti kamatok csak késve tudták követni a csökkenést, így a forrásköltségek tovább maradtak magasak. A forrásköltségeket emelte továbbá, hogy a tulajdonosi források árazását befolyásoló, 212-ben átlagosan bázispontos CDS felár lényegesen magasabb a 211. évi 389 bázispontos középértéknél. Összességében az átlagos forrásköltség emelkedése 13,5%-kal növelte a kamatkiadásokat, míg az átlagos eszközhozam csak 7,5%- kal emelte a bevételeket, ami a nettó kamatmarzs jelentős csökkenésében csapódott le. A hosszú- és rövidtávú hatások együttesen azt eredményezték, hogy 211 közepétől mind a nettó kamatbevétel összege, mind mérlegfőösszeghez viszonyított aránya csökken. 53. ábra Kamatbevételek változása 54. ábra Kamatkiadások változása 15% átértékelés bedőlés kamatbevétel tranzakció kamatláb átértékelés tranzakció kamatláb kamatkiadás 15% 1% 1% 5% 5% % % -5% -5% -1% -1% -15% % Néhány további tétel szintén nem segítette a banki eredmény jelentős javulását 212-ben: A jutalékeredmény egy 21 elején bekövetkezett átmeneti, kismértékű emelkedést követően trendjét tekintve lassan csökken. A 212. II. félévében látható lassú emelkedés tartóssága még nem megítélhető, a jutalékeredmény azonban a legutóbbi 3 évben egyre kevésbé tudott segíteni a banki eredmények javításában. Az osztalékbevételek a 212. második félévi kiugrást követően stabilak maradtak, így ezek sem tudják érdemben növelni az eredményt, ugyanakkor arra utalnak, hogy a tulajdonos bankok nem központosítják a jövedelmező leánybankok nyereségét, hanem nagyrészt a leánybanknál hagyják. A pénzügyi tevékenység eredménye főként a bankok által kötött fedezeti ügyletek eredményét tükrözi, így egyfajta kiegyenlítő szerepet tölt be más eredménytételek változásával szemben. A pénzügyi tevékenység eredménye 212-ben 113 milliárd Ft-tal csökkent 21-hez képest, és még a fedezeti ügyletek becsült hatásának kiszűrése után is 34 milliárd Ft-tal alacsonyabb lett az ebből származó nyereség. Az Egyéb eredmény a 1 milliárd Ft-tal szemben 212 végén 475 milliárd Ft veszteséget mutatott. 212-ben itt jelent meg a bankadóból 7 milliárd Ft, illetve 9 milliárd végtörlesztési veszteség. A bankszektor egyedi adatai alapján 21 és 212 között a két legnagyobb eredményjavító tétel a működési költségek és az értékvesztési kiadások csökkenése volt. A teljesítő hitelek, illetve a kamatozó állományok jelentős csökkenése, valamint a work-out és a szabályozási költségek növekedése mellett érthető, de semmiképpen nem egészséges tendencia. Az értékvesztés elszámolás több okból tudott kedvezőbb eredményhatást generálni: egyrészt 212- ben lelassult a nem teljesítő hitelek bővülése, így 212-ben kevesebb értékvesztést kellett pótlólagosan, 21 az eredmény terhére elszámolni, mint a megelőző években. 212-ben az árfolyam alakulása is a tartalék 19 Bár az értékvesztési kiadások csökkentek, a kamatbevételen kimutatott bedőlési hatás nőtt 21-hez képest. 2 Havi záró-értékek átlaga alapján. 21 Az eredménykimutatásban megjelenő értékvesztési kiadások alakulásában nem a portfolió aktuális minősége, hanem annak változása számít, hiszen azon hitelek után kell többlet tartalékot képezni, amelyek helyzetében romlás következett be. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 43

44 213. június Kockázati jelentés felszabadításokat segítette: 21-ben és 211-ben 3 illetve 73 milliárd Ft-tal több értékvesztést kellett képezni a forint gyengülése miatt, ezzel szemben 212-ben a 211 végéhez képest bekövetkezett erősödés hatására 51 milliárd Ft-tal kevesebbet. Emellett becsléseink szerint 11 milliárd Ft-nyi olyan tartalék visszaírására került sor, amelyet az intézmények 211-ben a végtörlesztésre képeztek. Ez azonban nem javította az eredményt, mert a visszaírással egyidejűleg a veszteség megjelent az egyéb eredmény vagy a rendkívüli eredmény soron. 55. ábra Értékvesztés állomány változása 56. ábra Marketing költségek és az állományi expanzió alakulása Minősítés - hitel Árfolyamhatás - hitel Egyéb - hitel Egyéb Képzés - visszaírás Felhasználás* % 2% 1% % -1% -2% MF növekedése (év/év; bal sk.) Marketing költségek változása (év/év; bal.sk.) Működési költségek változása (év/év; jobb.sk.) Fiókhálózat bővülési üteme (év/év; jobb sk.) 2% 15% 1% -5% -1% -15% -3% -2% % % * Csak állományváltozás, eredménykimutatást nem érint A bankszektor működési költségei 21-hez viszonyítva 6%-kal csökkentek. A költségmegtakarításban jelentős szerepe volt a fiókbezárásoknak és a marketingköltségek csökkenésének, de a takarékosság minden költségelemet érint valamilyen módon. A csökkenés még nagyobbnak tűnik annak fényében, hogy az árszínvonal 28 óta 2%-kal emelkedett. A költségek változása a 29 óta látható trendbe illeszkedik. A működési költségek összege a válság kitöréséig fokozatosan emelkedett, azóta erős hullámzás mellett lassan csökken. A mérlegfőösszeghez viszonyítva a költségszint 29-ig egyre alacsonyabb lett, elsősorban a mérlegfőösszeg gyors növekedésének köszönhetően, utána azonban stagnálás látható. A működési költségek szintjére sok tényező hat, és a csökkentés gyakran nem pusztán költségtakarékossági, hanem kifejezetten üzletpolitikai döntés. A hitelaktivitás csökkenése elméletileg lehetővé tenné a költségek csökkentését, azonban a szűkülő portfólióban egyre nagyobb a gondozást igénylő problémás követelések állománya. A fedezetérvényesítéssel kapcsolatos nehézségek, és a rossz hitelek (fedezetlen lakossági hitelek kivételével) piacának illikviditása, reputációs, stb. okok miatt a bankok a problémás hiteleket maguk kezelik. A szigorúbb hitelbírálat, a jogi változások követése (végtörlesztés, árfolyamgát, tranzakciós illeték, stb.) szintén növeli az adminisztrációs terheket. A bérgazdálkodás szigorúságát mutatja, hogy a bankszektorban az egy alkalmazottra eső teljes személyi ráfordítás a 28 év végi szinten van. A szektor 29-ben közel 1 %-os leépítést hajtott végre, és a létszám azóta is lassan csökken. A fiókok számában csak 211 végén indult meg jelentős szektorszintű csökkenés a korábbi átrendeződések után. A létszámleépítés illetve a fiókbezárás önmagában is költséges, és egy későbbi esetleges ismételt bővítés jelentős ráfordításokat igényel, ezért a bankok halogatják a leépítéseket. A korábban agresszíven hitelező bankok azonban egyrészt a korábbi túlzott kapacitások lebontása, másrészt a gyenge minőségű hiteleken elszenvedett veszteség miatt rákényszerülnek ezekre a rövid távon további költségeket jelentő lépésekre. A társasági adó részben kiegyenlítő szerepet tölt be, hiszen a nyereség után kell fizetni, így a csökkenő banki eredménnyel az adó mértéke is csökken. Az adót azonban bankonként kell számítani, így a tekintélyes szektorszintű veszteség mellett a nyereséges bankok adóbefizetése igen jelentős. A szektorszintű -161 milliárd Ft eredmény, 37 milliárd Ft veszteség és 146 milliárd Ft nyereség egyenlege. A szektor polarizálódása erős és tartós: a nem auditált adatok alapján 212-ben 13 bank veszteséges, közülük tíz már 21 óta. A nyereséges bankok nagyobb része (2-ból 17) 211-ben a végtörlesztés ellenére is meg tudta őrizni nyereséges működését. A tartósan veszteséges bankoknál nehéz a kilábalás, miközben a menedzsmenten erős a nyomás a jövedelmezőség helyreállítására. A veszteséges nagybankok egy része 214-ben már szerény profitot ( pozitív nulla ) vár, többen azonban 215-re teszik Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 44

45 213. június Kockázati jelentés ezt, illetve folyamatosan egyre későbbre tolják azt a dátumot, amikortól nyereséges működésre számítanak. A konszolidált jelentések kissé más képet mutatnak, mint az egyedi banki adatok, mivel csoportszinten a kamateredmény alig csökkent, illetve a pénzügyi műveletek eredménye kevésbé esett vissza. A csoportszintű és az egyedi jövedelmezőség különbsége a jelentős külföldi tevékenységgel rendelkező bankoknál a legnagyobb, és alapvetően a külföldi leányvállalatok eredményes működéséből adódik. Különbség az is, hogy egyedi banki szinten jelentős a kapott osztalékok csökkenése, ami konszolidált szinten nem jelenik meg, vagyis az érintett bankok a megtermelt jövedelmet a jövedelmező leányvállalataiknál hagyják. Mindezek következtében a csoportszintű jövedelmezőség is kevésbé esett vissza. 57. ábra Az egyes alszektorok jövedelmezősége 7. táblázat A korrigált szektorok eredménye (Mrd Ft) 2% 1% % -1% -2% -3% Az egyedi bankok és a pénzügyi vállalkozások nem tartalmazzák azokat az intézményeket, melyek konszolidálásra kerültek. Konszolidált bankok Szövetkezetek Pénzügyi vállalkozások Egyedi bankok Fióktelepek -4% Konszolidált bankok* -1,7-266,6-128,7 Egyedi bankok -4,6-28,6-6,4 Szövetkezetek 6, 4,1 1,8 Fióktelepek 11,2-13, -7,5 Pénzügyi vállalkozások -27,7-29, -13,1 Az egyedi bankok és a pénzügyi vállalkozások nem tartalmazzák azokat az intézményeket, melyek konszolidálásra kerültek. * Konszolidált csoport eredménye Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi bankrendszer jövedelmezősége a régiós sáv alsó részében van. Más országok esetében is megfigyelhető csökkenő trend, azonban a magyar jövedelmezőség - a szlovénhez hasonlóan - jelentős kilengéseket mutat. A legtöbb régiós ország bankrendszere jelentős eredményt tudott elérni, míg Magyarország Romániával és Szlovéniával együtt lényegesen elmaradt tőlük. Az egyedi banki teljesítmények közötti szóródás nemcsak Magyarországra jellemző. Romániáról és Bulgáriáról is elmondható, bár kisebb mértékben, hogy jelentős a határozott nyereséget elérő bankok aránya, miközben a veszteséges, vagy csak minimálisan nyereséges bankok részesedése is nagy. A többi országban nincsenek ilyen mértékű különbségek, a cseh, szlovák és lengyel bankrendszerben minimális a veszteséges intézmények aránya, ahogy Ausztriában és Szlovéniában is alacsony a 1% ROE-t elérő bankok részesedése. Többi alszektor Ahogy már említettük, 212-ben a szövetkezeti hitelintézeti szektor nyereséges volt (ROE: +8,1%), a fióktelepek és a pénzügyi vállalkozások ezzel szemben veszteségeset (-8,1% és -25,8%) termelt. A szövetkezeti hitelintézeti szektor a válság során mindvégig megőrizte nyereséges működését. A portfólióromlás kevésbé érintette a szektort, mert az alacsonyabb devizahitel állomány miatt az árfolyamemelkedés kisebb mértékben rontotta az ügyfelek fizetőképességét. Másrészt az eszközök között alacsonyabb a hitelek aránya, így a kisebb NPL-ráta emelkedés jóval kisebb hatással volt az eredményre. A jelentős állampapír és bankközi betét állomány folyamatosan kamatbevételt generált, és a likviditási puffer lehetővé tette a szektor számára, hogy esetenként a betétállomány lassúbb növekedése árán, de alacsonyan tartsa a betéti kamatait. A szövetkezeti szektor, mivel kevésbé volt érintett a devizahitelezésben, így 211-ben és 212-ben a végtörlesztés ellenére sem volt veszteséges, sőt tavaly már javítani tudta a jövedelmezőségét. A javulás forrása a bankokénál kedvezőbb hitelezési aktivitás miatt emelkedő kamatbevétel és a pénzforgalommal kapcsolatos díjbevétel növekedése. Ezen túlmenően az értékvesztési kiadások ebben a szektorban is csökkentek. Kedvezőtlen tendencia az általános igazgatási költségek növekedése, az eredményt terhelő tételek ellenére azonban jelentősen csökkent a veszteséges intézmények száma, és kevesebb szövetkezet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 45

46 213. június Kockázati jelentés ért el kockázatosan alacsony, 2,5% ROE alatti jövedelmezőséget. Ebben a szektorban kevésbé jellemzőek a tartósan veszteséges intézmények is. A szórt tulajdonosi szerkezet miatt ritka a tőkepótlás, és ennek hiányában a veszteséges intézmények vagy helyreállítják jövedelmezőségüket, vagy beolvadással, esetleg felszámolással megszűnnek. A fióktelepek a bankokhoz hasonló mértékben voltak érintettek a végtörlesztési veszteségekben, és annak lezárultát követően itt sem állt helyre a szektor jövedelmezősége. A 21-ben még +,45%-os ROA 212-re -,31%-ra csökkent. A jövedelemcsökkenés fő okai a pénzügyi eredmény csökkenése, és az igazgatási költségek emelkedése. Mivel csak 9 fióktelep működik, az egyedi teljesítmények jóval nagyobb hatással vannak az átlagra, mint más szektorok esetében. A bankszektorhoz hasonlóan itt is jelentős veszteség (-25 milliárd Ft) képződik az intézmények egy részénél, és nyereség (+18 milliárd Ft) más intézményeknél. A szektor abban is hasonlít a bankszektorra, hogy a veszteségek jellemzően tartósak: a jelenleg 4 veszteséges fióktelepből három már 21-ben és 211-ben is veszteséges volt. 22 A pénzügyi vállalkozások a válságot megelőző években, a bővülő aktivitásnak és az alacsony hitelezési veszteségeknek köszönhetően, 2%-ot meghaladó ROE-val rendelkeztek. A hirtelen megnövekedett értékvesztési tartalékok miatt a szektor először 28 negyedik negyedévében vált veszteségessé, és a jövedelmezőséget azóta is leginkább a nettó értékvesztés képzés alakulása határozta meg, ami 29 óta mérlegfőösszeg-arányosan a válság előtt jellemző szint háromszorosára emelkedett. Ezt a működési költségek csökkenése nem tudta ellensúlyozni, így a szektor 29 óta súlyosan veszteséges. A 212-es év nem auditált adózás utáni vesztesége 35,7 milliárd Ft, ez alacsonyabb, mint a 21-es (- 44,7 milliárd Ft) és a 211-es (-55,9 milliárd Ft) évek vesztesége. A relatív javulás nagyrészt annak köszönhető, hogy az értékvesztés és kockázati céltartalék növekedése a évek között jellemző, évi átlagos 122 milliárd Ft-hoz képest 212-ben 76 milliárd Ft-ot tett ki. A nem auditált 212-es adatokat azonban fenntartással kell kezelni, mert a válság óta a könyvvizsgálók az audit során jelentős többlet értékvesztés képzést írnak elő. A finanszírozott állományok csökkenésének kezdetét néhány hónappal követően, 29 második negyedévében a nettó kamatbevételek is csökkenésnek indultak. Ugyanakkor a kamateredmény bruttó ügyfélkövetelésekhez, illetve mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a válság kezdete óta nem csökkent jelentősen, ami két ellentétes irányú tényező eredménye: egyrészt a gyengébb forint a deviza alapú ügyletek forintban számított kamatmarzsát növelte, másrészt a nem teljesítő ügyfelek arányának növekedése a kamatbevételt csökkentette. A válságra adott reakcióként a pénzügyi vállalkozások általános igazgatási költségei 29-ben és 21- ben jelentősen, 1% feletti mértékben csökkentek, 211-re azonban a költségcsökkentésben korábban meglévő tartalékok kimerültek. 212-ben a működési költségek már 2%-os növekedést mutatnak, a legnagyobb emelkedés a növekvő aktivitással jellemezhető követeléskezelő cégeknél volt. Ugyanakkor a beolvadásokkal és állomány-átadással kapcsolatos jogi, szakértői költségek is hozzájárultak a magasabb költségszinthez. A korábbi évekhez hasonlóan 212-ben is a közvetlen külföldi, illetve a magyar bankcsoporti tulajdonban lévő, többnyire hitel és pénzügyi lízing nyújtásával foglalkozó vállalkozások szenvedték el a legnagyobb veszteséget. Ugyanakkor a független pénzügyi vállalkozások 212-ben minden korábbinál nagyobb, 13,2 milliárd Ft-os nyereséget értek el, azonban ennek mintegy háromnegyede két nagyobb vállalkozáshoz köthető. A független vállalkozások az említett két szereplőtől eltekintve is jól teljesítettek, a 3 milliárd Ftos adózott eredmény 12,5%-os saját tőke arányos eredménynek felel meg. Van azonban néhány súlyosan veszteséges, illetve negatív saját tőkével rendelkező intézmény, ezek egy része tőkeerős tulajdonos hiányában maga ellen csődeljárást kérve a tevékenységi engedélyét visszaadta, illetve ezt tervezi. A hazai nem banki csoporthoz tartozó vállalkozások 29 óta veszteségesek. A tavalyi, 7 milliárd Ft-os negatív eredmény meghaladja saját tőke 5%-át. A cégek reagálása változó; egy esetben a tulajdonos vállalta a tőkehelyzet rendezését, más cégek a refinanszírozó bankkal tárgyalnak az állomány átadásáról, illetve a társaság eladásával vagy új tulajdonos bevonásával próbálják kezelni a nehézségeket. 22 A fióktelepeknél a jelentős intézményi változások a tevékenység megváltozásával is jártak. A korábban meglévő kisméretű intézményeket a jelentős kereskedelmi banki tevékenységet folytató, fiókteleppé alakult bankok háttérbe szorították. Így a hosszabb időszakot felölelő elemzés nem az egyes intézmények tevékenységének változását mutatná. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 46

47 213. június Kockázati jelentés 3.5 Tőkehelyzet 212 végén a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója átlagosan 15,7%-ot ért el, a válság kezdete óta folyamatos növekedést mutatva. A szövetkezeti hitelintézetek mutatója 28 óta szintén lassan nőtt. A pénzügyi vállalkozások esetében a tőkeellátottság értékelhető, ez a válság kitörését követően folyamatosan csökkent, majd 212-ben tulajdonosi tőkeemelések hatására - jelentősen javult. Bár a három alszektor mutatója részben eltérően viselkedett, mindegyik pontosan tükrözte a válság szakaszait, az egyes szektorok válsággal szembeni ellenálló-képességét, valamint a válsághoz való alkalmazkodás előbbiek által meghatározott lehetőségeit az adott alszektorban. A magyar bankrendszert a válság előtti időszakban jelentős állományi növekedés, nagy nyereség és rendszeres osztalékfizetés jellemezte. A belső tőkeképződés és 26 között negatív volt, vagyis a képződő jelentős nyereség sem volt elég ahhoz, hogy a hitelezés gyors ütemű növekedése mellett a tőkemegfelelést szinten tartsa. Emellett egyes tulajdonosok a nyereség egy részét osztalék formájában kivonták, míg más bankok tőkejuttatást kaptak (pl. a hitelezés növelése érdekében), de a kettő egyenlege szintén negatív volt. Ezen folyamatok következtében a szektorszintű tőkemegfelelés a 24 végi 11,9%- ról 26 végére 1,68%-ra csökkent. A hitelállomány bővülése rontotta, a forint erősödése javította a tőkemegfelelési mutatót. 26-tól 28-ig a belső tőkeképződés erősebb volt, így a mutató kissé emelkedett, a válság kitörésekor viszonylag kedvező, 11% feletti ráta jellemezte a hazai bankszektort. 8. táblázat A bankrendszer tőkemegfelelésének alakulása Tőkemegfelelési mutató (TMM) 11,9% 11,1% 1,7% 11,% 11,2% 13,1% 13,% 12,9% 15,7% Tier1 mutató 1,5% 9,5% 8,2% 8,8% 9,3% 11,% 1,9% 11,2% 13,6% Szavatoló tőke növekedése (év/év) 21,2% 9,6% 15,1% 2,3% 12,3% 8,8% -1,3%,6% 3,9% 1) ROE (12 havi gördülő) 23,1% 22,% 21,3% 17,1% 1,9% 8,9%,5% -9,6% -6,3% 2) Tőkeszükséglet növekedése (év/év) 16,6% 18,% 19,4% 16,7% 1,1% -7,6% -,4% 1,% -14,3% Belső tőketöbblet 1) - 2) 6,5% 4,% 1,9%,4%,8% 16,5%,9% -1,7% 8,1% Megjegyzés: egyedi bankok, teljes szektor A válság kitörése óta a mutató folyamatosan javul, csak a végtörlesztés törte meg átmenetileg ezt a tendenciát. A válság előtt és a válság első szakaszában 28 őszéig - a tőkekövetelmény növekedése, a válság második szakaszában annak csökkenése volt a tőkemegfelelési mutató alakulásának meghatározó tényezője. A tőkekövetelmény csökkenését 29-től a hitelállományok gyors csökkenése eredményezte, miközben a volatilissé váló forint árfolyam a korábbi időszakhoz képest fontosabb tényezővé vált. Mivel a volatilitás mellett a forintot trendszerűen leértékelés jellemezte, az árfolyamváltozás szintén egyes időszakokban jelentősen növelte a tőkekövetelményt. A banki eszközszerkezet megváltozása szintén hatással volt a tőkekövetelményre, és ezen keresztül a tőkemegfelelési mutatóra. Likviditási, kockázat-hozam és részben tőkemegfelelési megfontolások is magyarázzák, hogy a bankok a kifutó hitelek kockázatos újrafolyósítása helyett nulla kockázati súlyú állampapírokat és jegybanki kötvényeket vásárolnak. A három tényező hitelállomány csökkenése, árfolyamhatás, eszközszerkezet módosítása hatására a bankokkal szembeni tőkekövetelmény összességében a mérlegfőösszegnél gyorsabban csökkent. Már a válság második szakaszában megkezdődött ugyanakkor a portfoliók minőségének gyors romlása, ami a harmadik szakaszhoz 211- közepéhez közeledve egyre erőteljesebb lett, folyamatosan és gyorsan növelve a tőkekövetelményt. Azon bankoknál, ahol a hitelportfolió minősége különösen gyenge volt pl. jelentős projekthitel állománnyal rendelkeztek, az állomány csökkenése egyre kevésbé tudta biztosítani a tőkekövetelmény megfelelő csökkenését, így a bankok egyre gyakrabban szorultak tulajdonosi tőkepótlásra. A tőkepótlást a bankok részben saját kezdeményezésre, részben az ICAAP-SREP párbeszéd keretében született felügyeleti döntések hatására emelték. Mivel ezzel párhuzamosan jellemzően az anyabank is nyomás alá került a tőkemegfelelés tekintetében, szintén részben piaci, részben szabályozói hatásra, a hazai tőketartalékok pedig lassan elfogytak, megindult a tőkék újraallokálása a veszteséges bankcsoportokon belül, ami tovább erősítette az aktivitás csökkentésével elérhető tőkekövetelmény-csökkentés igényét. 23 A jövedelmezőség és a tőkekövetelmény növekedése közötti különbség Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 47

48 Ausztria Németország Írország Spanyolország Svédország Nagy Britannia Bulgária Horvárország Csehország Észtország Magyarorszgá Lettország Livánia Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Örményország F-Ororszország Grúzia Kazahsztán Oroszország Ukrajna Tier 1+2 emelés - osztalék 213. június Kockázati jelentés A tőkemegfelelés 212-es alakulásában is a fenti tényezők játszottak szerepet. A teljes 212. évet tekintve a tőkemegfelelés szempontjából csak a forint erősödése tér el a korábbi évek trendjétől. A szektorra így a tőkekövetelmény erőteljes csökkenése volt jellemző, a tranzakciós csökkenés, és az erősödő forint miatt. Ezen túlmenően az általános kockázati súly is kisebb lett, elsősorban a működési kockázat tőkekövetelményének csökkenése miatt. A bankok jelentős tőkeemelést kaptak a 211 végi végtörlesztési veszteségek fedezésére, így 212-ben a feltőkésített bankrendszer a fokozatosan csökkenő tőkekövetelmény miatt nem szorult rá jelentős tőkeemelésre. Ez alól kivételt képez a néhány bank, mely nem egy összegben, hanem fokozatosan, kis összegekben kapja a tőkepótlást. 212 folyamán azonban több banknál nőtt a II. pillér alatt előírt többlet tőkekövetelmény: 211 végén a Felügyelet a szabályozói tőkekövetelményhez képest 14,7% többletet írt elő, míg 212 végére már 21,6%-t, vagyis a 211. évi 25 milliárd Ft helyett 313 milliárd Ft-ot. Ez a pótlás jellemzően 212 decemberében került cégjegyzésre, tovább emelve a tőkemegfelelési mutatót. 58. ábra Konszolidált tőkemegfelelést alakító tényezők 59. ábra Nettó tőkeemelés és eredmény 212-ben (Mrd Ft) 1,%,5%,% -,5% -1,% változás 211 (jobb skála) 212 (jobb skála) 14,% 13,5% 13,% 12,5% 12,% 11,5% 11,% 1,5% 1,% 9,5% 9,% y = -,964x + 8,18 R² =, Adózott eredmény Az egyedi bankok és a pénzügyi vállalkozások nem tartalmazzák azokat az intézményeket, melyek konszolidálásra kerültek Konszolidált jelentésből előzetes adatok Az anyabankok tőkehelyzete megfelelő és átlagosan javult is 212 folyamán, ezért jelenleg nem a magyar bankok fizetőképességének a fenntartása kérdéses, hanem az, hogy a tulajdonosok hajlandóak-e pótolni a veszteséges bankok teljes tőkehiányát, vagy további tőkekövetelmény-csökkentést (vagyis a hitelezés további visszafogását) várnak el. A magyarországi leánybankok helyzetét nehezíti, hogy a tőkepuffer egy része a forint 213-as gyengülése miatt el is tűnt. A bankszektor tőkéjének minősége európai összehasonlításban kifejezetten jó, döntően alapvető (Tier1) tőkeelemekből áll. A magas Tier1 arány a KKE régió összes országára jellemző, sőt a 18%-os magyarországi egyéb tőke arány magasnak számít. Ez részben a stratégiai tulajdonosoknak, részben a szabályozásnak köszönhető. A tőkemegfelelés időbeli alakulását tekintve is illeszkedik Magyarország a nemzetközi trendbe: a tőkemegfelelés mindenütt nőtt a válság hatására, igaz, jellemzően gyorsabban, mint nálunk. 6. ábra Tőkemegfelelés változása a válság hatására Átlag 28 Átlag 212 Forrás: IMF-FSI; Egyes országok jegybankjai Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 48

49 213. június Kockázati jelentés Új, és a jövőbeni tőkehelyzetre alapvető hatású fejlemény, hogy 213 áprilisában az Európai Unió elfogadta a CRD IV/CRR előírásokat, amelyek nagy valószínűséggel 214. január 1-től kezdődően meghatározzák a hitelintézetek tőkekövetelményét. A Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank félévente rendszeresen felmérést készít a legnagyobb 12 bank CRD IV/CRR szerinti tőkemegfeleléséről, a felkészülés előrehaladásáról. A rendelkezésre álló legfrissebb számítások alapján az új definíció szerinti CET1 tőkeelőírásnak valamennyi vizsgált hazai bank megfelel, vagyis a 4,5%-os követelményt mind a 12 bank teljesíti. A Tier1 (7%) tőke előírásnak már most csaknem minden bank megfelel. Ezzel a hazai bankrendszer az EU-ban szintén félévente készülő felmérés alapján az uniós átlagnál kedvezőbb helyzetben van a felkészülés tekintetében. A szövetkezeti szektorban a jövedelmezőség mindig magasabb volt, mint a többi pénzpiaci szereplőnél. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szektor 28 óta 12% körül tudta tartani a tőkemegfelelését. A bankszektorhoz képest alacsony devizahitel állomány miatt az árfolyam itt lényegesen kisebb hatással van a tőkemegfelelésre. A felügyeleti vizsgálatok által feltárt kockázatkezelési hiányosságok miatt, az első SREP vizsgálatok eredményeként 29-ben 22,9% többlettőke követelményt írt elő a Felügyelet. Ez az érték azóta fokozatosan 3% fölé emelkedett (a banki 21,6%-kal szemben). A bankokhoz hasonlóan a szövetkezetek hitelezési aktivitása is meglehetősen visszafogott volt a válság kitörése óta, így a tőkekövetelmény lassú növekedésével lépést tudott tartani a tőkefelhalmozás. A megfelelő általános tőkehelyzet ellenére az egyedi intézményeknél lehetnek problémák. A szórt tulajdonosi háttér kockázatot jelent egy esetleg szükséges feltőkésítés során, emiatt több szövetkezeti felszámolás is bekövetkezett 28 óta. 212-ben a Felügyelet visszavonta a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet engedélyét, illetve egy másik intézmény csak beolvadással tudta elkerülni a csődöt. Viszont 212 végére az említett két intézményen kívül már az összes többi helyreállította a tőkehelyzetét, azonban jelentős (25) a 1% alatti, alacsonynak számító tőkemegfeleléssel rendelkező intézmények száma, így a következő időszakban további, egyesülések vagy beolvadások útján megvalósuló konszolidációra számítunk. 61. ábra Szektoronkénti saját tőke arány 62. ábra Tőkemegfelelési mutató* alakulása 12% Konszolidált bankok Szövetkezetek Pénzügyi vállalkozások Egyedi bankok Fióktelepek 16% Konszolidált bankok Szövetkezetek Egyedi bankok 1% 14% 8% 6% 12% 4% 2% 1% % Az egyedi bankok és a pénzügyi vállalkozások nem tartalmazzák azokat az intézményeket, melyek konszolidálásra kerültek 8% *Felügyeleti felülvizsgálati eljárás után (SREP tőkemegfelelés) konszolidált intézmények esetében a csoportszintű tőkemegfelelés. Az egyedi bankok és a pénzügyi vállalkozások nem tartalmazzák azokat az intézményeket, melyek konszolidálásra kerültek A pénzügyi vállalkozások tőkeellátottsága (saját tőke aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva) 21 és 211 között csökkenő trendet mutatott. 28-ig a tőkeellátottság a növekvő saját tőke ellenére romlott, mert a mérlegfőösszeg dinamikus bővülésétől elmaradt a saját tőke növekménye között a tőkeellátottság csökkenése folytatódott, ekkor azonban már nem az aktivitás bővülése, hanem épp ellenkezőleg, annak szűkülése, a szektor veszteségessé válása miatt. 212-ben a tulajdonosok a törvényi előírásoknak való megfelelés érdekében jelentős tőkeemelésekre kényszerültek, ennek eredményeként a szektor tőkeellátottsága javult. A válságot megelőző évek nyereséges működésének köszönhetően a pénzügyi vállalkozások 28-ban jelentős, 1 milliárd Ft-ot meghaladó eredménytartalékkal rendelkeztek. A szektor 29-ben vált először veszteségessé, ennek következtében 21. első negyedévében az eredménytartalék a korábbi érték felére, 5 milliárd Ft-ra esett, részben a jegyzett tőke leszállításáról szóló döntések miatt. A veszteséges működés következtében több cég saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 49

50 213. június Kockázati jelentés 211 elejére a szektor eredménytartaléka negatívvá vált, és a jegyzett tőke leszállításában meglévő tartalékok is elfogytak. Ezzel egyidejűleg a tulajdonosi tőkeemelések a között jellemző szint mintegy 5%-ára estek, így 211 végére a szektor saját tőkéje 23 óta nem látott szintre, 97 milliárd Ftra csökkent, ami az összes forráshoz viszonyítva (3,8%) is mélypontot jelentett. 63. ábra A pénzügyi vállalkozások saját tőkéje és annak összetevői (Mrd Ft) Q4 22 Q4 24 Q4 26 Q4 28 Q4 21 Q4 212 Jegyzett tőke Eredménytartalék Saját tőke Tőketartalék Mérleg szerinti eredmény 64. ábra A pénzügyi vállalkozások eredményének (Mrd Ft) és a saját tőke forrásokon belüli arányának alakulása % 27Q4 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q4 Negyedéves adózott eredmény Saját tőke (jobb) 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% A 211 évi, minden korábbinál nagyobb veszteséget (55,9 milliárd Ft) és a saját tőke jelentős csökkenését követően 212-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a cégek egy részének túlélése csak jelentősebb tulajdonosi tőkepótlással biztosítható. Így a tavalyi év végén a szektor saját tőkéje elérte a 182 milliárd Ft-ot, ami az év eleji 97 milliárd Ft-hoz képest még az osztalékfizetés várható mértékét figyelembe véve is jelentős növekmény. A saját tőke szektor szintű növekménye nagyobbrészt veszteséges vállalkozásoknál keletkezett, a 1 milliárd Ft-ot meghaladó tőkeemelések tehát azt jelzik, hogy a főleg hazai banki és külföldi szakmai tulajdonosok egyrészt elkötelezettek leányvállalataik mellett, másrészt felkészültek a további veszteségekre. A tőkeemelések következtében a közvetlen külföldi illetve a magyar bankcsoporti tulajdonban lévő vállalkozások esetében a tőkeellátottság 27-hez képest enyhe növekedést mutat. A független vállalkozások a válság évei alatt végig megőrizték nyereségességüket, így a saját tőke arány a 27-es 17,5%-ról jelentősen, 26,3%-ra nőtt 212 végére. Legkritikusabb helyzetben a magyar nem banki csoportokhoz tartozó vállalkozások vannak, ezek szintén jelentős veszteségeket szenvedtek el, azonban tőkeerős tulajdonosi háttér hiányában a saját tőke arány a válság előtt jellemző 2,5%-ról jelentősen, 5,7%-ra csökkent. Szintén a nehézségeket jelzi, hogy a negatív saját tőkével rendelkező vállalkozások száma is ebben a körben a legmagasabb (12%). 3.6 Befektetési szolgáltatási tevékenységek Befektetési aktivitás A befektetési szolgáltatók 212 végén ezer értékpapírszámlát vezettek, ami 2,2%-os növekedést jelent 211 végéhez képest. Emelkedés lényegében csak a hitelintézeti és hitelintézeti fióktelepi szolgáltatóknál volt, így már csak a számlák 23%-át kezelik befektetési vállalkozások. Utóbbiaknál 211 eleje óta nem nő az értékpapír számlák száma, miközben a hitelintézetek tavaly mintegy 45 ezerrel több ügyfelet szolgáltak ki, részben a vállalkozások rovására (-1 ezer fő). A számlavezetéssel összefüggő jutalék és díjbevételek így elsősorban a hitelintézeti szolgáltatók eredményét növelték. A növekedést a bankok ügyfélkapcsolatokat szélesítő stratégiája, valamint keresztértékesítési gyakorlata segítette. A megbízások számának alakulása az ügyfelek tranzakciós aktivitásának visszaesését mutatja. 212-ben a megbízások száma közel 1%-kal kevesebb volt, mint 211-ben. A befektetési vállalkozások éves megbízásszáma 26%-kal csökkent, a hitelintézeti szolgáltatóké gyakorlatilag nem változott negyedik negyedévében megállt a csökkenő trend és a megbízások száma, az egy számlára jutó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5

51 213. június Kockázati jelentés megbízások számával együtt stabilizálódott. Jelenleg egy számlára,4 megbízás jut. Az összességében csökkenő aktivitás mellett továbbra is igaz, hogy a befektetési vállalkozások ügyfelei sokkal aktívabbak. 65. ábra Befektetési szolgáltatók értékpapír számlái (E db) 66. ábra Befektetési szolgáltatók ügyfélmegbízásainak alakulása (havi, E db) Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek Befektetési vállalkozások és fióktelepek (jobb skála) Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek Befektetési vállalkozások és fióktelepek A befektetési szolgáltatók által kezelt idegen tulajdonú értékpapírok állományának piaci értéke 7%-kal nőtt egy év alatt és elérte a milliárd Ft-ot. Az éves vagyonnövekedés hátterében elsősorban az év második felének kedvező folyamatai nyomán felgyorsult eszközár-növekedés és volumenbővülés, valamint a deviza értékpapírok forint értékének év végi növekedése (árfolyamhatás) állt. 212-ben a BUX 5%-kal, a MAX 2%-al nőtt, ami a befektetési jegyek, valamint a vállalati kötvények árában is megjelent. A befektetési vállalkozások által kezelt vagyon esetében 7%-os, a hitelintézetek által kezelt vagyon esetében 16%-os növekedés következett be. A hitelintézeti fióktelepek által kezelt vagyon 12%-kal lett kisebb, egy intézmény megszűnése, illetve a vagyonkezelés helyét megváltoztató üzletpolitikai döntés miatt. Nőtt a devizabelföldi, azon belül elsősorban a nem intézményi befektetők (lakosság, nem pénzügyi vállalkozás), eszközcsoport szerint az állampapírok és részvények, denomináció szerint pedig a deviza értékpapírok részaránya. A bizományosi forgalom 27%-kal esett egy év alatt, a forint erősödése és az ügyféltranzakciók nagymértékű visszaesése következtében. Ez azt jelenti, hogy a növekvő számú értékpapírszámla jelentős része inaktív. A bizományosi forgalom csökkenésének vesztesei elsősorban a befektetési vállalkozások, amelyek a bizományosi forgalom kétharmadát bonyolítják, és a saját számlás kereskedés nélkül számított befektetési szolgáltatási eredményük 8%-a kötődik ehhez a tevékenységhez. 67. ábra Befektetési szolgáltatók által kezelt idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken (Mrd Ft) , Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek Befektetési vállalkozások és fióktelepek (jobb skála) 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 68. ábra Befektetési szolgáltatók bizományosi forgalma (Mrd Ft) Hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek Befektetési vállalkozások és fióktelepek A befektetési szolgáltatók saját számlás kereskedési összforgalma melynek 9%-a swap és határidős ügylet ben 15%-kal csökkent. A változás háromnegyedét a hitelintézetek és a hitelintézeti fióktelepek saját számlás fedezeti célú - swap és határidős ügyletei teszik ki. Abban, hogy a visszaesés ilyen nagymértékű lett, szerepet játszik a végtörlesztés, amelyhez kötődően 211-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 51

52 213. június Kockázati jelentés hitelintézeti szereplők jelentős pozíciókat nyitottak az árfolyamkockázat fedezése érdekében. Így a csökkentést a magas bázis és a forint gyengülése is erősítette. Befektetési szolgáltatási tevékenységek jövedelmezősége 24 A befektetési szolgáltatók befektetési szolgáltatási és a saját számlás kereskedési tevékenységének 25 eredménye 212-ben 55%-kal csökkent 211-hez képest. Az eredményromlás nagyrészt a saját számlás kereskedés eredményének hitelintézeti és hitelintézeti fióktelepi szolgáltatóknál megfigyelhető jelentős korrekciójával függ össze: a végtörlesztéshez kapcsolódóan átmenetileg kinyílt devizapozíciókon elért eredménytöbblet az év második felében megszűnt. A végtörlesztés ideje alatt (211. október-212. február) a hitelintézeti és hitelintézeti fióktelepi szolgáltatók a nyitott devizapozíciókon közel 13 milliárd Ft nyereséget értek el, mérsékelve ezzel a hitelezési veszteségeket. A befektetési vállalkozások saját számlás kereskedési eredménye több mint megduplázódott egy év alatt, de annak eloszlása nem volt egyenletes, néhány nagyobb cégnél koncentrálódott. 69. ábra Befektetési szolgáltatók befektetési szolgáltatási eredménye (Mrd Ft) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység Bizományosi tevékenység *6-havi gördülő adat 7. ábra Befektetési szolgáltatók befektetési szolgáltatási eredménye (Mrd Ft) Befektetési vállalkozások Hitelintézet *6-havi gördülő adat Hitelintézeti fióktelep A saját számlás kereskedési tevékenységet nem tartalmazó befektetési szolgáltatási tevékenységek eredménye 212-ben összesen 6%-kal csökkent 211-hez képest, ezen belül az első félévben romlott, a második félévben javult ezen aktivitások jövedelmezősége. A befektetési vállalkozások esetében 17%-os, a hitelintézeteknél 3%-os visszaesés, a hitelintézeti fióktelepeknél pedig 9%-os növekedést következett be. Az értékpapír forgalomba hozatal és szervezés 17%-kal, a bizományosi és a letétkezelési tevékenységek 7-7%-kal estek vissza. Az egyes intézménytípusoknál vállalkozások, hitelintézetek, fióktelepek - a tevékenységi specializáció miatt eltérő az eredményt alakító tevékenységek köre. A letétkezelésre specializálódott hitelintézeti fióktelepek esetében 212 a fenti folyamatok mellett az egyéb befektetési és az értékpapír forgalomba hozatali és szervezési tevékenységek jelentős, valamint a letétkezelési tevékenységek kisebb mértékű növekedését hozta. Ugyanezen időszakban a befektetési vállalkozásoknál az értékpapírokhoz kapcsolódó szolgáltatások számottevően csökkentek, a letétkezelési és egyéb tevékenységek eredménye pedig jelentősen nőtt. A hitelintézetek esetében a stagnáló értékpapír-szolgáltatások mellett a csökkenő letétkezelési és egyéb szolgáltatási eredmény volt meghatározó. Az év utolsó negyedévében azonban a stabilizálódó bizományosi eredmény mellett a többi tevékenység esetében trendforduló figyelhető meg, 24 A befektetési szolgáltatók (befektetési vállalkozások, befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepei, hitelintézetek, hitelintézeti fióktelepek) eredményének elemzése kizárólag a befektetési szolgáltatási tevékenység és a kereskedelmi tevékenység eredményére terjed ki, a rendelkezelésre álló intézménytípustól függetlenül azonos tartalmú, összehasonlítható adatok alapján. Befektetési vállalkozások alatt, külön jelzés nélkül, a külföldi befektetési vállalkozások magyarországi fióktelepeit is értjük. 25 A befektetési szolgáltatók befektetési szolgáltatási aktivitásokkal összefüggő eredménye az alábbi jól elkülöníthető kategóriákból áll: saját számlás kereskedés; bizományosi tevékenység; értékpapír forgalomba hozatal és szervezés; letétkezelés, letéti őrzés, portfolió-kezelés; egyéb befektetési szolgáltatások. A saját számlás tevékenységet elkülönítetten is tárgyaljuk, mivel a hitelintézeti szolgáltatók esetében elsősorban fedezeti célú ügyletekkel függ össze, másrészt a szolgáltatás nem külső ügyféllel fennálló gazdasági kapcsolatot takar. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 52

53 213. június Kockázati jelentés amelyből elsősorban hitelintézeti formában működő szolgáltatók profitáltak, de a vállalkozások eredményének csökkenése is megállt. 71. ábra Befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételeinek megoszlása intézménytípusonként (212. II. félév) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Letétkezelés, letéti őrzés, portfolió kezelés Értékpapír forgalomba hozatal, szervezés Egyéb befektetési szolgáltatás Bizományos Hitelintézet Hitelintézeti fióktelep Befektetési vállalkozások Összes 72. ábra Befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételeinek megoszlása tevékenységenként (212. II. félév) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Befektetési vállalkozások Hitelintézet Értékpapír forgalomba hozatal, szervezés Bizományos Letétkezelés, letéti őrzés, portfolió kezelés Hitelintézeti fióktelep Egyéb befektetési szolgáltatás Összes 3.7 Befektetési vállalkozások Jövedelmezőség Az aktivitás előbbiekben leírt alakulása következtében 212-ben folytatódott a befektetési vállalkozások jövedelmezőségének trendszerű csökkenése. A IV. negyedéves nem auditált adatokból számított szektorszintű ROE 26 a kedvező negyedik negyedéves adózott eredmény ellenére 212-ben éves szinten 5,9 százalékponttal 14,4%-ra, a piacvezető vállalkozást kiszűrve pedig 6,7 százalékponttal 8,1%-ra csökkent. 27 A vállalkozások többségének jövedelmezősége a -2% közötti tartományba esik, és a veszteséges intézmények száma csökkent, vagyis a jövedelmezőség szóródása kisebb lett az elmúlt évben. A jövedelmezőség éven belüli változása nem egyenletes; az első félévi gyorsabb romlást az év második felében az aktivitási trendek és az eszközárak kedvező változása részben ellensúlyozni tudta. Növekedni látszik a saját számlás kereskedésre jogosult, döntően nagyobb méretű vállalkozások és az arra nem jogosult vállalkozások közötti jövedelmezőségi rés. 212-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a tevékenységi kör jellege és diverzifikáltsága, valamint az üzemméret egyre inkább meghatározó a vállalkozások jövedelmezőségében. A bizományosi tevékenység zsugorodása, és saját számlás ügyletekkel való pótlásának hiánya miatt a kisebb piaci szereplők mind költség, mind bevétel oldalon csak korlátozottan képesek reagálni a piaci feltételek (verseny, ügyfélmagatartás, innováció) változásaira. A bizományosi és az értékpapír-forgalomba hozatali eredmény kiesésének egy részét tavaly az erre jogosult vállalkozások a saját számlás aktivitás - azonnali ügyleteken elszámolt árfolyamnyereségével összefüggő - jelentősebb nyereségével pótolták. Emellett a letétkezelés, letéti őrzés eredményének, valamint az egyéb nem specifikált tevékenységek eredményének javulása is említésre méltó havi átlagos saját tőkére vetített 12-havi adózott eredmény 27 A korábbi osztalékfizetési gyakorlat figyelembevételével várhatóan alacsonyabb auditált decemberi saját tőke nyomán,1-,3 százalékponttal magasabb szektorszintű ROE várható. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 53

54 213. június Kockázati jelentés 73. ábra Intézménytípusonkénti jövedelmezőség (ROE) alakulása* Saját számlás kereskedő Saját számlára nem kereskedő Befektetési tanácsadó ROE 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % -1% -2% ábra Befektetési vállalkozások intézményszám (fent) és saját tőke (lent) szerinti ROE* eloszlása % 4% 2% % 21Q4 211Q4 212Q4 21Q4 211Q4 212Q4 *12-havi gördülő ROE alapján *12-havi gördülő ROE alapján A bizományosi tevékenység eredménye 26 és 21 között jelentős hullámzásokkal átlagosan stagnált, később lassan, majd a legutóbbi két negyedévben meredeken csökkent. Eközben a működési költségek - azon belül is elsősorban az anyagjellegű, másodsorban a személyi jellegű ráfordítások - trendszerűen emelkedtek, igaz, szintén erős változékonyságot mutatva. 29 végétől a szektorszintű jövedelmezőség csökkenését a pénzügyi intézményeket terhelő különadó is gyorsította. A jövedelmezőség csökkenése mindezek együttes hatására következett be, és 213-ban további költségnyomás várható. A BÉT-en bevezetésre kerülő új kereskedési rendszer a Xetra bevezetése jelentős egyszeri, majd azt követően folyamatos költségeket generál, amelyek megtérülése bizonytalan. Ezt a hatást erősíti, hogy a korábbi kereskedési rendszerek MMTS, MTS is tovább működnek. Eközben az intézményi befektetők a globális platform segítségével könnyen megkerülik a helyi szolgáltatót, ami számára bevétel kiesést eredményez. Összességében így felerősödhetnek a brókerpiac konszolidációjának irányába ható folyamatok, amelyek a 29 óta gyakorlatilag változatlan intézményszám ellenére eddig is zajlottak: a válság során szám szerint a befektetési vállalkozások harmada cserélődött le. A megszűnt cégek egy kivétellel kisméretű vállalkozások, több esetben befektetési tanácsadók voltak. A megszűnés gyakran különösen 212-ben valójában piacváltást jelentett; a vállalkozások egy része alapkezelőként folytatja tevékenységét. 75. ábra Befektetési vállalkozások jövedelmezősége* Különbözet ROE Szűrt ROE Lineáris (ROE) Lineáris (Szűrt ROE) 45% 4% 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % 26Q4 27Q4 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q4 *12-havi gördülő ROE alapján Megjegyzés: a szűrt ROE egy specifikus státuszban lévő, piacvezető vállalkozás hatásának kiszűrésével áll elő 76. ábra Befektetési vállalkozások hatékonysága (Mrd Ft) Q4 27Q4 28Q4 29Q4 21Q4 211Q4 212Q4 Megjegyzés: 12-havi gördülő adatok Bizományosi tevékenység eredménye Működési költségek Lineáris (Bizományosi tevékenység eredménye) Lineáris (Működési költségek) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 54

55 213. június Kockázati jelentés Tőkehelyzet Az aktivitásban látható tendenciák a jövedelmezőségen keresztül a befektetési vállalkozások tőkehelyzetét is fokozatosan rontják, azonban a tőkemegfelelés szintje jelenleg megnyugtató. A befektetési vállalkozások tőkemegfelelési mutatója (TMM) 212 negyedik negyedévében 24,4%-on állt, ez 1,6 százalékponttal marad el az előző, és 3,6 százalékponttal a 211. negyedik negyedévi szinttől. Bár a szektorszintű tőkehelyzet kedvező, a vállalkozások közel 2/3-ának tőkehelyzete gyengébb lett 212 utolsó negyedévében. 212 végén egy év alatt egy újonnan alakult vállalkozással ötre nőtt a minimális tőkeelőírás közelében tartózkodó, kizárólag bizományosi tevékenységre fókuszáló vállalkozások száma. A saját számlás tevékenységet is végző és az arra nem jogosult vállalkozások tőkehelyzete közötti különbség 212-ben gyakorlatilag megszűnt, és a vállalkozások tőkehelyzetének szóródása általában is csökkent. 77. ábra Befektetési vállalkozások tőkehelyzete (tőkemegfelelési mutató) 33% 31% 29% 27% 25% 23% 21% 19% 17% TMM, negyedéves TMM, négy negyedéves gördülő átlag 15% Megjegyzés: adatmódosítás miatt 211-től visszamenőlegesen korrigált adatok. 78. ábra Befektetési vállalkozások intézményszám (fent) és tőkekövetelmény (lent) szerinti TMM eloszlása % 5% 4% 3% 2% 1% % Megjegyzés: adatmódosítás miatt 211-től visszamenőlegesen korrigált adatok. A szektorszintű saját tőke jegyzett tőke arány némileg romlott egy év leforgása alatt és elérte a 2,6- et. Mind a nem auditált, mind a tapasztalati osztalékhányaddal valószínűsített (az auditált adatot közelítő) 212. évi adattal számolt saját tőke jegyzett tőke arány csökkent 212 folyamán. A csökkenés hátterében elsősorban a jövedelmezőség romlásával összefüggő saját tőke csökkenés, valamint az új befektetési vállalkozások megjelenésével növekvő szektorszintű jegyzett tőke állt. Az arány egy vállalkozás esetében sem volt a megengedett 2/3 alatt, de egy év alatt nyolc vállalkozás esetében romlott. 212 végén egy vállalkozás tartózkodott a jogszabályi minimum közelében. 3.8 Befektetési alapok, alapkezelők Befektetési alapok 212 végén 35 alapkezelő működött, akik 536 befektetési alapot kezeltek. Az alapok száma eggyel emelkedett az előző félévhez képest. A nyilvános alapoknál a növekedés folytatódott: az első félévhez képest héttel nőtt, és így 484-re emelkedett a számuk, a zártkörű alapok száma pedig 212 második félévében hattal csökkent. Elsősorban a befektetői igényeknek és a piaci környezetnek jobban megfelelő származtatott, illetve kötvényalapok számának emelkedése folytatódott. A befektetési alapok nettó eszközértéke 212 második félévében dinamikusan növekedett és az év végén elérte a milliárd Ft-ot: a 298 milliárd Ft-os nettó eszközérték növekményből 173 milliárd Ft-ot tett ki a nettó tőkebeáramlás. A befektetési alapok piaca ezzel sikeresen kezelte a magánnyugdíjpénztári rendszer 211-es átalakítását, illetve a végtörlesztés negatív következményeit. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 55

56 213. június Kockázati jelentés 79. ábra Az alapkezelők által kezelt állományok alakulása (Mrd Ft) Befektetési alapok Pénztári vagyon 1 9 Biztosítók Egyéb ábra Befektetési alapok vagyona (nettó eszközérték; Mrd Ft) Zártkörű Nyilvános A zártkörű befektetési alapokból a tőkekivonás lassult, de tovább folytatódott: 212 első félévében 126,8 milliárd Ft, a második félévben 19,2 milliárd Ft tőke távozott, döntően azért, mert egy fejlett piaci részvényalap két sorozatának befektetési jegyei visszaváltásra kerültek. A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke 212 második félévében 1%-kal nőtt és elérte a milliárd Ft-ot. A növekedésben mind a hozam, mind a tőkeáramlás jelentős szerepet játszott, nagyjából egyharmad-kétharmad megoszlásban. A vizsgált időszakban a nyilvános alapokba 193 milliárd Ft tőke érkezett. A tőke beáramlása 212 utolsó negyedévében gyorsult fel: a negyedik negyedéves 119 milliárd Ft tőkebeáramlás 62%-kal haladta meg a harmadik negyedéves értéket. A legtöbb tőke a kamatjellegű eszközökbe allokáló befektetési politikával rendelkező alapokba érkezett: 86 milliárd Ft pénzpiaci alapokba, 43 milliárd Ft rövid kötvény alapokba, 18 milliárd Ft likviditási alapokba, és 11 milliárd Ft hosszú kötvény alapokba. A megnövekedett keresletben vélhetően szerepet játszott az alapok teljesítménye, illetve a jegybanki kamatcsökkentési ciklus tavaly augusztusi elindulása, amelynek köszönhetően a kereskedelmi banki betéti kamatok is átárazódtak. 212 második félévében a kiemelkedő hozam ellenére a részvénytúlsúlyos, illetve a tiszta részvény befektetési alapokból mintegy 6 milliárd Ft tőkét vontak ki. A származatott alapok továbbra is népszerűek: a 19 milliárd Ft-os tőkebeáramlás a nettó eszközérték 13%-os növekedését eredményezte. 81. ábra A nyilvános befektetési alapok vagyonának változása (212. második félév; Mrd Ft) Nettó tőkeáramlás Hozam Likviditási Pénzpiaci Rövid kötvény Hosszú kötvény Kötvénytúlsúlyos vegyes Kiegyensúlyozott vegyes Részvénytúlsúlyos Tiszta részvény Garantált Származtatott Ingatlanforgalmazó Egyéb, be nem sorolt 82. ábra Nyilvános befektetési alapok hozamainak alakulása az egyes befektetési politikák szerint 211H2 212H1 212H2 Likviditási Pénzpiaci Rövid kötvény Hosszú kötvény Kötvénytúlsúlyos vegyes Kiegyensúlyozott vegyes Részvénytúlsúlyos Tiszta részvény Garantált Származtatott Ingatlanforgalmazó Egyéb, nem besorolt -15% -1% -5% % 5% 1% 15% 212 második félévében pozitív hozam jellemezte az összes befektetési politikát. A tőkepiaci árfolyam-emelkedés a kockázatosabb, fedezési technikákat nem alkalmazó befektetési politikával jellemezhető alapoknak kedvezett. A tiszta részvény alapok hozama 12,1%, míg a részvénytúlsúlyos alapok hozama 9,4% volt 28 a vizsgált időszakban. A folytatódó hozamcsökkenés következtében a magyar 28 A vizsgált időszakban a BUX index 4,8%-kal, az MSCI Emerging Markets index 12,6%-kal, míg az S&P 2,9%-kal emelkedett. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 56

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. ÁPRILIS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. május 15. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

Kékesi Zsuzsa Lénárt-Odorán Rita: A jegybanki eredmény alakulása

Kékesi Zsuzsa Lénárt-Odorán Rita: A jegybanki eredmény alakulása Kékesi Zsuzsa Lénárt-Odorán Rita: A jegybanki eredmény alakulása A jegybanki eredmény alakulását egyrészt az MNB mandátumából fakadóan az árstabilitást, valamint a pénzügyi stabilitást célzó és a gazdasági

Részletesebben

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25.

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások 2015. február 5. www.q25.hu Áttekintés Továbbra is úgy látjuk, ugyan inflációs oldalról adódna tér az MNB számára a kamatcsökkentésre, de sok a kockázat,

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Éves jelentés 2000 Előszó A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A pénzügyi felügyeletek integrálásával létrejött, az egész pénzügyi

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés. A MARKETPROG Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt. részére

Független könyvvizsgálói jelentés. A MARKETPROG Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt. részére Független könyvvizsgálói jelentés A MARKETPROG Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt. részére Elvégeztük a MARKETPROG Esernyőalap Bond Derivatív Kötvény Részalap (továbbiakban az Alap ) mellékelt

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis)

Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis) GKI Gazdaságkutató Zrt. Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis) 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax:

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés. A MARKETPROG Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt. részére

Független könyvvizsgálói jelentés. A MARKETPROG Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt. részére Független könyvvizsgálói jelentés A MARKETPROG Asset Management Befektetési Alapkezelő Zrt. részére Elvégeztük a MARKETPROG Esernyőalap Technics Abszolút Hozamú Származtatott Részalap (továbbiakban az

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS HAZAI MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KILÁTÁSOK 2014 VILÁGGAZDASÁG. Folytatódó, de lassú kilábalás régi és új kockázatokkal

GLOBÁLIS ÉS HAZAI MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KILÁTÁSOK 2014 VILÁGGAZDASÁG. Folytatódó, de lassú kilábalás régi és új kockázatokkal GLOBÁLIS ÉS HAZAI MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KILÁTÁSOK 2014 VILÁGGAZDASÁG Folytatódó, de lassú kilábalás régi és új kockázatokkal 2013-ban a világgazdaságban folytatódott a fokozatos, lassú kilábalás, a növekedési

Részletesebben

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT 2008 2010 Budapest, 2008. november TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta*

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Cikkünk a 28 29-es pénzügyi és gazdasági válság magyar és más feltörekvõ piaci állampapír-kibocsátásokra

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához 2 I. Általános rész A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 2010. november

JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 2010. november JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 21. november JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 21. november Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 185 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2007. október 15. Beszámoló az MNB 2007 harmadik negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Raiffeisen EURO Likviditási Alap Féléves jelentés 2014.

Raiffeisen EURO Likviditási Alap Féléves jelentés 2014. Raiffeisen EURO Likviditási Alap Féléves jelentés 2014. I. A Raiffeisen EURO Likviditási Alap általános információk 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen EURO Likviditási Alap Lajstrom száma: 1111-372 Alapkezelő

Részletesebben

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2016. első negyedév Budapest, 2016. május 12. I. KONSZOLIDÁLT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK millió forintban 2015.03.31 2015.12.31 2016.03.31 2016.03.31/ 2015.12.31

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig*

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Hitelintézeti Szemle, 14. évf., Különszám, 2015. november, 220 230. o. A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Csortos Orsolya Dancsik Bálint Molnár György A török bankrendszer a 2000-es

Részletesebben

Válaszolunk. Az Eszmecserén nem jutott időnk minden SMS-ben feltett kérdésre válaszolni, ezért ebben a formában válaszoljuk meg felmerült kérdéseiket.

Válaszolunk. Az Eszmecserén nem jutott időnk minden SMS-ben feltett kérdésre válaszolni, ezért ebben a formában válaszoljuk meg felmerült kérdéseiket. Válaszolunk Az Eszmecserén nem jutott időnk minden SMS-ben feltett kérdésre válaszolni, ezért ebben a formában válaszoljuk meg felmerült kérdéseiket. Felhívjuk figyelmét, hogy mivel az esemény zártkörű

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján Budapest, 26. március 3. A fizetési mérleg alakulása a 25. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. március 31-én először publikálja a 25.

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Raiffeisen Ingatlan Alap. Féléves jelentés 2008.

Raiffeisen Ingatlan Alap. Féléves jelentés 2008. Raiffeisen Ingatlan Alap Féléves jelentés 2008. I. A Raiffeisen Ingatlan Alap (RAIA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen Ingatlan Alap Lajstrom száma: 1211-04 Alapkezelő neve: Raiffeisen Befektetési

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március Jelen elemzést a Magyar Nemzeti Bank Jegybanki

Részletesebben

Áttekintés a világgazdaság középtávú folyamatairól és a magyar gazdaságra (növekedésre, államháztartásra) gyakorolt hatásáról

Áttekintés a világgazdaság középtávú folyamatairól és a magyar gazdaságra (növekedésre, államháztartásra) gyakorolt hatásáról Áttekintés a világgazdaság középtávú folyamatairól és a magyar gazdaságra (növekedésre, államháztartásra) gyakorolt hatásáról Tanulmány a Költségvetési Tanács részére OGResearch Budapest, 2015. november

Részletesebben

Fábián Gergely Hudecz András Szigel Gábor: A vállalati hitelezés visszaesése Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban a válság alatt*

Fábián Gergely Hudecz András Szigel Gábor: A vállalati hitelezés visszaesése Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban a válság alatt* Fábián Gergely Hudecz András Szigel Gábor: A vállalati hitelezés visszaesése Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban a válság alatt* A 2008 őszén eszkalálódó nemzetközi pénzügyi válság véget vetett

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS. JÚNIUS -I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja:. július 1. 1 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1. évi LVIII tv.). (1) az árstabilitás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

AZ OTP INGATLANALAP 2007. ÉVES JELENTÉS

AZ OTP INGATLANALAP 2007. ÉVES JELENTÉS AZ OTP INGATLANALAP 2007. ÉVES JELENTÉS 2008. április 28. OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt OTP INGATLANALAP Éves jelentés 1/25 I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása A tavalyi

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS

A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 1 Euroövezeti kilátások: áttekintés, fő ismérvek Az euroövezet gazdasági fellendülése várhatóan folytatódik, bár a korábban

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

Éves jelentés 2014. generali.hu

Éves jelentés 2014. generali.hu Éves jelentés 2014 generali.hu Tartalom 02 Elnök-vezérigazgatói köszöntő 04 Küldetésünk, Jövőképünk és Értékeink 06 A nemzetközi Generali Csoport számokban 08 A magyarországi Generali Csoport 12 Teljesítményünk

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ TŐKE- ÉS HOZAMVÉDETT BEFEKTETÉSI ALAP. 2011. éves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ TŐKE- ÉS HOZAMVÉDETT BEFEKTETÉSI ALAP. 2011. éves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ TŐKE- ÉS HOZAMVÉDETT BEFEKTETÉSI ALAP. 1. Az Erste Nyíltvégű Tőke- és Hozamvédett Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Az Alap neve 2009. július 09-től

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Raiffeisen Ingatlan Alap. Féléves jelentés 2014.

Raiffeisen Ingatlan Alap. Féléves jelentés 2014. Raiffeisen Ingatlan Alap Féléves jelentés 2014. I. A Raiffeisen Ingatlan Alap általános információk 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen Ingatlan Alap Lajstrom száma: 1211-04 Alapkezelő neve: Raiffeisen

Részletesebben

OTP Ingatlanbefektetési Alap Éves jelentés 2006. december 31. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása

OTP Ingatlanbefektetési Alap Éves jelentés 2006. december 31. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása OTP Ingatlanbefektetési Alap Éves jelentés 2006. december 31. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása A magyar gazdaság 4 százalékkal nőtt 2006-ban, amely az ingatlanpiac

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

FHB Index nemzetközi kitekintés

FHB Index nemzetközi kitekintés FHB Index nemzetközi kitekintés Emelkedő pályán az európai lakásárak Az FHB Index elemzéseiben rendszeresen értékeljük a nemzetközi lakáspiaci helyzetet, tavaly még erős polarizálódásról számoltunk be.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

ERSTE EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA. 2011. éves jelentése

ERSTE EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA. 2011. éves jelentése Az ERSTE EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Európai Részvény Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Európai Részvény Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

Access World Gold Trend Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2010.

Access World Gold Trend Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2010. Access World Gold Trend Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése Access World Gold Trend Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Access World Gold Trend Nyíltvégű Befektetési Alap (továbbiakban:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2010. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti

Részletesebben

A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár részére

A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár részére HAVI JELENTÉS Október EQUILOR ALAPKEZELŐ Zrt. A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár részére 2015. november 10. 1. Tőkepiaci környezet 1.1 Nemzetközi Részvénypiacok 2015 októbere soha nem látott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben