HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 8. A képzés minőségbiztosítása

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Kiss Gábor Veresné dr. Somosi Mariann Bendász Ernő Kovácsné Rakaczki Zsuzsa

3 Helyzetkép Magyarország Milyen jogszabályi, fenntartói, szakmai felügyeleti előírások szabályozzák, írják elő az oktatási intézmények számára az oktatás minőségével kapcsolatos feladatokat? Magyarországon a képzés (iskolai rendszerű oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) minőségével kapcsolatos kötelezettségek legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben kerülnek megfogalmazásra. A középfokú képzés esetében a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény határozza meg a minőségfejlesztési feladatokat. A törvény minden oktatási intézményre vonatkozóan megfogalmazza a kötelező tevékenységek, eljárások, dokumentumok körét. Az iskolák természetesen kiegészíthetik ezt az intézményre jellemző sajátosságokkal. A felsőoktatás vonatkozásában a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény rögzíti a minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A középfokú intézményekhez hasonlóan konkrétan előírja a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos minden felsőoktatási intézményre kötelező követelményeket. A felnőttképzés körében a felnőttképzésről évi CI. törvény mondja ki, hogy csak olyan intézmény lehet akkreditált, amely megfelel a képzés minőségével kapcsolatos előírásoknak. Az intézményi akkreditációt kormányrendelet szabályozza, az akkreditáció részletes követelményeit, így a minőségügyi rendszerrel szembeni elvárásokat a foglalkoztatásért felelős miniszter írta elő rendeletben. Milyen területekre terjed ki az oktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási rendszer? A) Az iskolai rendszerű szakmai képzésben a közoktatásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját 1. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. (10) bekezdés

4 Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 2 Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. B) A felnőttképzésben akkreditációs eljárást és követelményrendszert szabályozó jogszabály szerint a szervezetnek rendelkezni kell: az intézmény hosszútávra szóló céljait, működési elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket tartalmazó, nyilvánosságra hozott minőségpolitikával, az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszerrel, a tárgyévre szóló, a minőségpolitikával összhangban álló minőségcélokkal, az intézmény éves működésének értékelésére szolgáló önértékelési rendszerrel évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. (11) bekezdés

5 Van-e a fenntartóknak szakmai felügyeletet ellátó szerveknek minőségirányítási rendszerük? A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal 3. Milyen területekre terjed ki a fenntartókra, szakmai felügyeletet ellátó szervekre vonatkozó minőségirányítási rendszer? Összhangban van-e az oktatási intézményekre vonatkozó rendszerekkel? Az önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) elemei: Minőségpolitika Minőségfejlesztési rendszer Fenntartói elvárások meghatározása a helyi közoktatási rendszer egészére Az intézmények fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai Ágazati és ágazatközi kapcsolatok Törvényességi, szakmai, pénzügyi ellenőrzések rendje (helyi ellenőrzési-értékelési rendszer). Elmondhatjuk, hogy a jogalkotó törekedett arra, hogy az intézményfenntartók és intézményeik minőségfejlesztési tevékenysége megfelelő összhangban legyen. Az iskolák a fenntartó önkormányzatok minőségpolitikája, elvárásai alapján dolgozzák ki saját minőségirányítási programjukat. A gyakorlatban az iskolák minőségirányítási rendszerei azonos fenntartó esetén is sokszor teljesen különböznek, nem azonos minőségűek, nem képesek azonos információt nyújtani az intézmények munkájáról. Milyen minőségirányítási rendszerek váltak gyakorlattá az oktatási rendszerben (ISO 9001, TQM, egyéb)? Ahogy az előző fejezetekből is kitűnik, a jogszabályok nem írják elő a nemzetközi gyakorlatban is elterjedt szabványok kötelező alkalmazását. A megfogalmazott követelmények azonban nagyon sok elemében igazodnak évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. (7) bekezdés

6 az ISO 9001 szabvány előírásaihoz. Középpontba állítja a vevői igényeknek való megfelelést, kötelezővé teszi a minőségpolitika megfogalmazását, a folyamatok szabályozását, azok eredményességének mérését és értékelését. Az országban néhány elsősorban szakképzésben érintett iskola felvállalta az ISO 9001 szabvány bevezetését. Ez némileg több dokumentációval és az auditok miatt jelentős költségekkel jár. A felnőttképzés területén lényegesen nagyobb az ISO szabvány szerint tanúsított szervezetek száma, aminek oka elsősorban az, hogy a felnőttképzésben Magyarországon nagyobb szerepet kapnak a vállalkozások, amelyeknél piaci előnyt jelent a tanúsított minőségirányítási rendszer. A szakmai képzés területén az Európai Unió támogatásával most folyik egy egység, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott rendszer (CAF 4 ) alapján működő konstrukció kialakításának előkészítése. Hogyan valósul meg a tanulói teljesítménymérés (hozzáadott pedagógiai érték mérése) a minőségbiztosítás keretében, vagy hogyan történik annak értékelése, ha nincs formális minőségirányítási rendszere? Az intézmények minőségtevékenységei között kiemelt feladatot kap az oktatási tevékenység eredményességének mérése. Ez azonban összetett feladat, hiszen az összehasonlítás a különböző képességű tanulókat beiskolázó iskolák esetében csak a hasonló (pl. szakiskolai) intézményekkel értelmezhető. A legfontosabb vizsgálati szempont, hogy az iskola eredményei időben hogyan változnak, milyen trendet mutatnak. Az oktatási tevékenység mérésének középpontjában a hozzáadott pedagógiai érték van, az hogy az iskola milyen mértékben tudja fejleszteni a tanulók kompetenciáit. A mérés történhet helyi mérőeszközökkel, vagy országos, azonos kompetenciamérő rendszerben. A jogszabály előírja, hogy a minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. Működik-e országos mérés-értékelési rendszer? Ha igen akkor milyen kompetenciákat, milyen gyakorisággal, melyik évfolyamban mér? Magyarországon több éve működik országos kompetencia mérésértékelési rendszer. A közoktatásról szóló törvény előírja 5, hogy a mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. 4 COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK. Az EU közigazgatásért felelős miniszterei közötti együttműködés eredménye, amely lehetővé teszi több területen az egységes teljesítmény- és hatékonyságorientált minőségfejlesztést a korszerű minőségmenedzsment technikák alkalmazásával évi LXXIX. törvény a közoktatásról 99. (5) bekezdés.

7 Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni. Hogyan valósul meg a vezetők és pedagógusok teljesítményének minősítése a minőségbiztosítás keretében vagy hogyan történik annak értékelése, ha nincs formális minőségirányítási rendszere? Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, ill. alkalmatlan eredménnyel zárul. Az értékelés kiterjed a munka eredményének, a szervezeti magatartásnak, a munka végzéséhez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek: meghatározott célrendszeren kell alapulnia, fejlesztő értékelésnek kell lennie, tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan- különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztéséveljavuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. Milyen szervezeti keretek között, a pedagógusok milyen mértékű részvételével működnek az iskola minőségének fejlesztését támogató folyamatok? Milyen forrása van a tevékenység finanszírozásának? A minőségfejlesztő tevékenység csak akkor lehet eredményes, hogyha: A vezetőség elkötelezett. Megfelelő hatáskörrel és ismeretekkel rendelkező munkatárs irányítja, koordinálja a minőségtevékenységeket. Megfelelő felkészültségű kollégák vesznek részt az egyes feladatok elvégzésében. A munkatársakat sikerül bevonni, akik magukévá teszik a célokat és aktívan részt vesznek a feladatok megoldásában. Az általános gyakorlat, hogy az intézmények minőségfejlesztési tevékenységében a minőségirányítási vezető irányításával egy 3-6 fő közötti csoport dolgozik.

8 A pedagógusok mennyire azonosulnak az iskola minőségének fejlesztését támogató folyamatokkal, mennyire aktívan vesznek részt a tevékenységekben? Természetesen jelentős eltérés van az egyes iskolákban a minőségfejlesztéssel kapcsolatos elkötelezettségben. A jellemző azonban az, hogy az oktatók körében nem alakult ki az az egységes szemlélet, hogy a minőségközpontú működés nemcsak a fejlődéshez, de ma már a túléléshez is elengedhetetlen. A legtöbb iskolában a minőségüggyel kapcsolatos feladatok a jogszabályban előírt dokumentumok kidolgozásából és a kötelező elemek minimális szintű megvalósításából állnak. Ez sok esetben a vezetőség elkötelezettségének a hiányára vezethető vissza. A pedagógusokra az elmúlt időszakban jelentős adminisztratív feladat hárult, így csak azok az egyszerű, kevés dokumentálással fenntartható rendszerek működőképesek, amelyek kézzelfogható előnyt tudnak felmutatni az iskola és a pedagógustársadalom számára. Egyéb a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: - Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK A törvényalkotók jogszabályban rögzítették az oktatási rendszer minőségfejlesztésével kapcsolatos követelményeket. Már több országos projekt indult a minőségfejlesztés támogatására. GYENGESÉGEK A működés sok esetben formális. Az oktatási intézmények jelentős részénél nem valósul meg a munkatársak megfelelő bevonása. A jogszabályban megfogalmazott általános elvárások mellett nem alakult ki egységes, mindenhol alkalmazható irányítási rendszer. LEHETŐSÉGEK Európai sztenderdek (CAF rendszer) adaptálása. További pályázati lehetőségek a minőségfejlesztés területén. VESZÉLYEK A dokumentum központú bürokratikus rendszerek rontják az oktatók motiváltságát a minőségfejlesztésben. Az egységes rendszer hiányában továbbra sem alakul ki az összehasonlíthatóság, objektív önértékelés lehetősége.