A M A G Á N - E R DİGA Z D Á L K O D Á S H E L Y Z E T É R T É K E L É S E

Átírás

1 A M A G Á N - E R DİGA Z D Á L K O D Á S H E L Y Z E T É R T É K E L É S E Prof. Dr. Lett Béla Dr. Schiberna Endre Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet április Az erdık szerepe Magyarország nemzetgazdaságában Magyarország ezer ha erdıvel rendelkezik, amihez több mint 130 ezer ha nem fával borított, de erdıgazdálkodási célú terület kapcsolódik; ezzel az ország területének több, mint 21%-a erdészeti hasznosítású. Az erdıgazdálkodás részesedése a bruttó nemzeti össztermékben 0,4%, amely azonban a vidéki területeken ennél jóval nagyobbra becsülhetı. Az erdıgazdálkodási szektor termelı és szolgáltató (kivitelezı) vállalkozásai - beleértve a kiegészítı, de többnyire az erdıgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységeiket is - országosan hozzávetılegesen 10 ezer fıt foglalkoztatnak, amelybıl az állami és a magán vállalkozások hozzájárulásának aránya 2/3 illetve 1/3-ra becsülhetı. 2. A magán-erdıgazdálkodás tulajdonosi viszonyai Az erdıterület 56%-a állami, 43%-a magán, 1%-a pedig közösségi tulajdon. (Adatok: 2009.I.1.) A közösségi tulajdon alatt önkormányzatok, egyházak, alapítványok, egyesületek erdıtulajdonát kell érteni, amelyeknek a helyi közösségek életében nagy szerepet kellene, hogy kapjanak, országos viszonylatban jelentıségük azonban elenyészı. A magán erdıtulajdonosok számára nincs pontos adat, de a Magán-erdıgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat (METH) becslései alapján akár a ezer fıt is elérheti. Az erdıtulajdon eloszlása koncentrált, amelynek jelleggörbéjét az 1. ábra szemlélteti. A koncentráltság fokának egy szemléletes jellemzıje, hogy az erdıtulajdonosok kistulajdonosok felıl számított 2/3-ának tulajdonában az erdıterületnek csupán 1-a van, míg értelemszerően az erdıtulajdonosok 1/3-a birtokolja az erdıterület 9-át. Az erdıtulajdon az 1990-es évek óta folyamatosan aprózódik, az erdıtulajdonosok számának növekedését elsısorban az öröklések okozzák % 1 14% 19% erdıtulajdon területe 24% 29% 34% 39% 43% 48% 53% 58% 63% 68% 72% 77% 82% 87% 92% 96% erdıtulajdonosok száma 1. ábra: Az erdıtulajdon koncentrációs görbéje (Forrás: METH) 1

2 A magánerdık tulajdonviszonyainak legnagyobb problémáját az osztatlan közös tulajdonok jelentik, amelynek kiterjedése becsléseink szerint elérheti a magán erdıterület 80-9-át. Ezeken a területeken az erdı hasznosítására vonatkozóan a tulajdonosoknak közös döntéseket kell hozniuk, amely egy bizonyos tulajdonosi létszám felett csaknem lehetetlenné válik. Ez értelemszerően akadályozza az erdıterület ésszerő hasznosítását és védelmét. 3. A magán-erdıgazdálkodás gazdálkodói viszonyai Az állami tulajdonú erdıkben túlnyomórészt állami intézmények, a magántulajdonúakban pedig magán személyek, illetve magánszervezetek gazdálkodnak. Mindkét szektorra jellemzı, hogy az erdıgazdálkodó egységek az erdıgazdálkodási tevékenység irányítását végzik, az erdıgazdálkodási munkák kivitelezéséhez alvállalkozókat alkalmaznak. A teljes magántulajdonú erdıterület 826 ezer ha, amelybıl 642 ezer ha-on (78%) van az erdészeti hatóságnál bejelentett erdıgazdálkodó. A változatos erdıgazdálkodási formák közül a legfontosabbak: - magánszemély: magánszemélyek egyrészt gazdálkodhatnak a saját erdıtulajdonukon, vagy mások tulajdonán valamilyen használatot magában foglaló jogviszony alapján - erdıbirtokossági társulat: jellemzıen a korábbi termelıszövetkezeti erdıkben létrejött osztatlan tulajdonosi közösségek által külön törvény (Ebt tv évi XLIX. tv) alapján alapított gazdálkodó szervezet, legfontosabb jellemzıje, hogy tagjai csak az erdıtulajdonosok lehetnek - gazdasági társulat: jellemzıen bérleti, vagy megbízásos jogviszony alapján gazdálkodnak - szövetkezet: mezıgazdasági és erdıgazdálkodási szövetkezetek magánszemélyek erdıbirtokossági társulat gazdasági társaság szövetkezet erdıterület e ha darabszám db fajl. erdıterület ha/db eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db % -5 9% 52% 3% 15% 18% % 4% 1% 13% 1% 9% % 9% 4% 1% 8% 1% 7% % 16% 8% 3 8% 27% 6% 24% % 3% 15% 25% 9% 13% 8% 13% % 1% 51% 3 46% 21% 49% 23% 500-3% 25% 4% 35% 4% 36% 5% 1. táblázat: A magán erdıgazdálkodók fıbb csoportjai és erdıterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005) A tulajdonosi szerkezethez hasonlóan a gazdálkodói szerkezet is koncentrált, ez minden gazdálkodási forma esetén megfigyelhetı (1. táblázat). A különbség csak az, hogy amíg a társaságok átlagos gazdálkodási területe ha körül alakul, addig a magánszemélyek átlagos gazdálkodási területe ennek csaknem tizede (13 ha). A gazdálkodási formák közül az 1990-es évek vége óta növekvı területő a magánszemélyként történı gazdálkodás, ennek megfelelıen ez a legnagyobb területi részesedéssel rendelkezı gazdálkodási forma. Hasonlóképpen növekszik a gazdasági társaságok területe, illetve részesedése, ellentétben a szövetkezetekkel, amelyek ma már marginális szerepet játszanak. Az erdıbirtokossági társulatok területe az 1990-es évek közepén a törvényi szabályozásnak köszönhetıen növekedett, egészen 2001-ig, amikor megszőnt e társasági forma termıföld vásárlási joga. Ezt követıen lassú csökkenés figyelhetı meg, aminek elsıdleges oka, hogy az erdıbirtokossági társulat adminisztrációja bonyolultabb, adózási szabályai pedig kedvezıtlenebbek, mint pl. a magánszemélyként történı gazdálkodás. (2. ábra; 3. ábra; 4. ábra) 2

3 Erdıbirt.társ. - ter Erdıbirt.társ. - db Magánszem - ter Magánszem - db 2. ábra: Ez erdıbirtokossági társulatok és a magánszemély erdıgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot) Magánszemély Gazdasági társaság Erdıbirtokossági társulat Szövetkezet Nincs erdıgazdálkodó ábra: Az egyes gazdálkodási formák területarányának változása a magántulajdonú erdıkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) 3

4 erdıterület (ezer ha) Nincs erdıgazdálkodó Szövetkezet Erdıbirtokossági társulat Gazdasági társaság Magánszemély 4. ábra: Az egyes gazdálkodási formák területének változása a magántulajdonú erdıkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) 4. A magán-erdıgazdálkodási szektor teljesítménye naturális mennyiségekben 4.1. Fakitermelés A magánszektor fakitermelése a közötti idıszakban 2,2-2,5 millió m 3 között alakult, amely az országos fakitermelési mennyiség kb. 1/3 része, tehát a területarányhoz képest kisebb. A ténylegesen kitermelt famennyiség a statisztikai adatok alapján messze elmarad a fakitermelési lehetıségtıl, jelenleg a kihasználtság szintje alacsonyabb, mint 5, és továbbra is csökkenı trendet mutat. A magánerdıkben az 1990-es évek vége óta zajló erdıtelepítések miatt a korosztály eloszlás a fiatal erdık felé tolódott, ezért az éves folyónövedék a fakitermelési lehetıségeknél is alacsonyabb szinten használható ki. (2. táblázat) Éves bruttó növedék (e m 3 ) n.a n.a n.a. n.a. Fakitermelési lehetıség ( e m 3 ) Fakitermelés (e m 3 ) Fakitermelési lehetıség kihasználása (%) 64% 61% 53% 52% 47% 51% 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetıség a magántulajdonú erdıkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) A magánerdık fakitermeléseinek fatérfogat eloszlásában a legnagyobb részesedést adó fafaj-csoportok sorrendben: akác 33%; nemesnyár: 19%; tölgy 13%; egyéb keménylomb: 13%; egyéb lágylomb: 12% fenyı: 11% (2007). A fafaj-csoportok aránya régiónként változik a természeti adottságok miatt. Az állami szektorral történı összehasonlítás alapján látható, hogy amíg a magánszektor fakitermeléseit az akác és a nemesnyár határozza meg, addig az állami szektorban nagy arányt képviselnek a tölgyek és az egyéb keménylombos fajok. 4

5 F ELL NNY EKL A T 1 Dombvidék magán Hegyvidék magán Síkvidék magán Magán összesen Állami összesen 5. ábra: Fakitermelések fafaj-csoport szerinti megoszlása a magántulajdonú erdıkben tájegységenként, összehasonlításban az állami tulajdonú erdık fakitermeléseivel (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007.) 4.2. Erdıfelújítás és erdıtelepítés Az erdıfelújítások elsı kivitelének területe országosan hozzávetılegesen 20 ezer ha, amelybıl az állami és magán szektorok hozzájárulása 56-44%. A magánszektor erdıfelújításaiban az akác önmagában is meghaladja az 5-os részesedést, a nemesnyárral együtt pedig eléri 75%-ot idıszakban egy kormányhatározat 150 ezer ha erdı telepítését tőzte ki célul, amelybıl azonban csak 66 ezer ha valósult meg tıl folytatódott az évi 15 ezer ha erdıtelepítési terv, amelyet azonban csak a és a évben sikerült teljesíteni. Az erdıtelepítések több mint 9-a magánterületen történik, azon belül is csaknem 2/3 része az Alföldön valósul meg, ahol a legjelentısebb a mezıgazdasági termelés. Az EU társfinanszírozott erdıtelepítési program beindulásától számítva az erdıtelepítésekben alkalmazott fafajok eloszlásában a tölgy és bükk fafaj-csoport aránya megmásfélszerezıdött, ezzel együtt az ültetvények, különösen a nemesnyárak részaránya mintegy a felére esett vissza. (3. táblázat). Az erdıtelepítések mennyiségei a támogatási rendszer változásai miatt hullámzó képet mutatnak, években a 2004-es szintre estek vissza. Támogatási csoportok Terület T+B EKL ELL A NNY F (eha) % Hazai telepítés (2002) Hazai telepítés (2003) Hazai telepítés (2004) Mg területek erdısítése (2004) Mg területek erdısítése (2005) Mg területek erdısítése (2006) Mg területek erdısítése (2007) táblázat: Az erdıtelepítések elsıkiviteleinek fafaj eloszlása (Adatok forrása: MgSZH) 5

6 Az erdısítési hátralékok idısoros vizsgálatakor látható, hogy az erdısítési hátralékok keletkezése és felhalmozódása a magánosítási folyamattal együtt indult el. Tetıpontjára 1996-ban ért, amikor hektár hátralék halmozódott fel, meghaladva az évtized egy évére jutó átlagos erdıtelepítés területét. A tulajdonosok birtokba kerülése, és a magán-erdıgazdálkodási szektor szervezıdésének elırehaladásával a hátralékok területe csökken, a idıszakban ha között ingadozott. (6. ábra) ha Összesen Erdıgazdálkodási ZRt.-k Egyéb ábra: Erdısítési hátralékok idıbeli alakulása (Forrás: METH, adatok: MgSZH) 6

7 2006. évi adatok Közösségi szektor Magánszektor Összesen Magyarország erdeinek területi fafaj eloszlása (%) 26 Tölgy Akácos Egyéb kemény lomb 28 5 Nemes nyár és főz 8 6 Egyéb lágy lombos 7 14 Fenyves 14 Összesen eha 798 eha eha Fakitermelések fafaj eloszlása (%) 20 Tölgy Akácos Egyéb kemény lomb Nemes nyár és főz Egyéb lágy lombos Fenyves Összesen em em em 3 Erdıfelújítások fafaj eloszlása (%) Tölgy Akácos Egyéb kemény lomb Nemes nyár és főz Egyéb lágy lombos Fenyves Összesen ha ha ha Erdıtelepítések fafaj eloszlása (%) Tölgy Akácos Egyéb kemény lomb Nemes nyár és főz Egyéb lágy lombos Fenyves Összesen 870 ha ha ha 7. ábra: Az erdıgazdálkodás jellemzı adatai Magyarországon szektorok szerint (Forrás: METH; adatok: MgSZH, 2006.)

8 5. Az erdıgazdálkodási szektor gazdasági jellemzıi 5.1. A magán-erdıgazdálkodási szektor teljesítménye A magán-erdıgazdálkodási szektor egészének gazdasági teljesítményét a Magán-erdıgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat (METH) az erdıbirtokossági társulatok évi pénzügyi beszámolóinak elemezésébıl nyert fajlagos adatok felhasználásával becsülte meg Aktívan mőködı erdıbirtokossági társulatok A gazdálkodás aktivitását többféle mércével is mérhetjük, amelyek közül itt most az árbevétel, a termelési érték és a ráfordítások nagyságát vesszük figyelembe. A vizsgálat optimistán torzít, hiszen a kapott eredmények nem tartalmazzák azokat az ebt.-okat, amelyek passzívak voltak 2007-ben, és mérlegbeszámolót nem készítettek, vagy azt nem tették közzé. db % Összes ebt. a mintában Ft árbevétel Ft 1 millió Ft árbevétel Passzív árbevétel összesen 56 0 Ft termelési érték Ft 1 millió Ft termelési érték Passzív termelési érték összesen 45 0 Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) Ft 1 millió Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) Passzív ráfordítás összesen (ÉCS nélkül) táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában A METH által vizsgált ebt.-i minta alapján azt állíthatjuk, hogy az ebt.-ok kb. 5-a passzív gazdálkodást folytat (4. táblázat), azaz a gazdálkodás az árbevétel, a termelési érték és a ráfordítások alapján alvó gazdálkodásnak minısíthetı. Ez az eredmény annak a következménye, hogy az ebt.-ok méreteloszlása koncentrált. A koncentrált méreteloszlás azt jelenti, hogy a kisebb méretkategóriákba több ebt. kerül, mint a nagyobb méretkategóriákba. Számszerően az ebt.-ok több mint 2/3-a rendelkezik átlag (~120 ha) alatti területtel Eredmény A METH által vizsgált mintában az ebt.-ok 42%-a üzemi szinten veszteséges volt. A veszteség átlagos mértéke 557 eft/db, a nyereséges ebt.-k átlagos eredménye pedig eft/db volt. Az összes ebt. (veszteséges és nyereséges együtt) átlagosan eft/db üzemi eredményt ért el. Ez területegységre vetítve 7,7 eft/ha üzemi eredményt jelent. Az ebt.-ok üzemi eredménye a terület függvényében változik ugyan, de ennek a változásnak a szabályszerősége nehezen adható meg. Bár a terület növekedésével növekszik a fedezettermelı terület, és ezzel az üzemi eredmény is növekszik, de a kisebb mérető erdıbirtokosságok esetében emellett más tényezık is lényegesen befolyásolják az üzemi eredményt. A kis gazdálkodási terület miatt szakaszos gazdálkodás alakul ki, amelyben a fakitermelésbıl származó bevételek idıben elvállnak a ráfordításoktól, és emiatt az üzemi eredmény jelentısen ingadozik az egyes évek között. Egy konkrét évet vizsgálva ez a jelenség úgy érhetı tetten, hogy az alacsony méretkategóriákban az üzemi eredmény nagyon erısen szóródik, és abszolút értelemben is tartalmaz kiugró értékeket. 8

9 5.4. Hatékonysági mutatók A METH mintában szereplı ebt.-ok összességében nyereséges gazdálkodást folytatnak. Az üzemi tevékenység eredménye az árbevétel 34%-a, a mérleg fıösszegnek pedig 16%-a, ami jó eredménynek minısül. Hasonlóképpen a mérleg szerinti eredmény 24%-os árbevételhez viszonyított aránya és a 11%-os mérleg fıösszeghez viszonyított aránya kedvezı értékek. Az összes ráfordítást az árbevétel 1-kal haladja meg, az üzemi eredmény pedig az összes ráfordítás 38%-át éri el. (5. táblázat) Teljesítmény mutatók Viszonyítási alap Árbevétel Mérleg fıösszeg Összes ráfordítás Árbevétel - 47% 11 Üzemi eredmény 34% 16% 38% Mérleg szerinti eredmény 24% 11% 26% Osztalék 13% 6,2% - 5. táblázat: A METH minta ebt.-ainak hatékonyságmutatói (2007) 5.5. A magán-erdıgazdálkodási szektor teljesítménye Amennyiben elfogadjuk, hogy az erdıbirtokossági társulatok területegységre esı fajlagos adatai reprezentálják a teljes magán erdıgazdálkodás hasonló adatait, akkor ezekbıl a fajlagos adatokból becsléseket végezhetünk a magán erdıgazdálkodási szektor teljesítményére. 610 eha mőködı magán erdıterülettel számolva a magán erdıgazdálkodási szektor árbevétele: 13,7 milliárd Ft, termelési értéke pedig 17,1 milliárd Ft. A szektor szintő becsülhetı üzemi eredmény 4,7 milliárd Ft, és 1,4 milliárd Ft befizetett társasági adó után 1,7 milliárd Ft osztalékot osztottak fel a társaságok, a mérleg szerinti eredményük pedig 3,2 milliárd Ft. (6. táblázat) ebt.-ok magán-erdıgazdálkodási szektor eft/db eft/ha milliárd Ft Árbevétel , Termelési érték , Anyagjellegő ráfordítás , Személyi jellegő ráfordítás 373 2, Értékcsökkenési leírás 84 0,6 359 Egyéb ráfordítás 279 2, Üzemi eredmény , Társasági adó 322 2,3 nem értelmezhetı, mert a Osztalék 392 2,9 erdıgazdálkodók adóalanyisága nem egységes Mérleg szerinti eredmény 750 5, táblázat: Az ebt.-ok legfontosabb gazdálkodási adatai A magán-erdészeti szektor teljesítményét növeli a területtel nem rendelkezı, nem bejegyzett erdıgazdálkodói státusú erdıgazdálkodási termelık és szolgáltatók állami és magán tulajdonú erdıgazdálkodók részére végzett munkája (vállalkozási díja), amelyekre felmérés 2010-ben készül. 9