Az obesitas és a diabetes patológiája

Átírás

1 Az obesitas és a diabetes patológiája Vida Livia 2018 Tételek új tétel II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 8. A degeneratiok definíciója és típusai: degeneratio parenchymatosa et adiposa, szervi pédák 9. Az atherosclerosis pathogenesise, pathomorphológiája, szövődményei 10. A különböző pigmentek hisztokémiai jellegzetességei. Exogens pigmentek. 11. Haemoglobinogen pigmentek I. A bilirubin felhalmozódás okai és formái. 12. Haemoglobinogen pigmentek II: kóros vastárolás (típusok, klinikopathológiai jellemzés) 13. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek: lipofuscin, melanin, alkaptonuria (ochronosis) 14. Dystrophiás és metastaticus meszesedés, szervi példák 15. A kőképződés pathomechanismusa és klinikopathologiai formái 16. Az amyloidosis általános jellemzői: fizikokémiai, ultrastrukturalis és hisztokémiai jellegzetességei, amyloid fibrillumok típusai, az amyloidosis klinikopathologiája 17. Az obesitas és a diabetes patológiája

2 Amit tudni kell Obesitas és diabetes epidemiologiája: járványszerű és a helyzet évről évre súlyosabb. Adatokat nem kell memorizálni! BMI mint mérőszám az obesitas meghatározására. (25-30 felett komoly rizikófaktor) Az obesitas és a diabetes összetett etiologiája Leptin, inzulin és ghrelin működése Zsírszövet mint aktív hormonális szerv szerepe Inzulin rezisztencia kialakulásának folyamata Obesitas klinikai következményei Diabetes definíciója, klasszifikációja T1 és T2 diabetes jellemzői, pathogenezise A diabetes klinikai következményei

3 A testtömegindex: a szervezet zsírmennyiségével szorosan korrelál. Testsúly (kg)/magasság (m) 2 túlsúlyos elhízott extrémen elhízott morbid elhízás

4 Az obesitas etiologiája komplex és nem teljesen tisztázott. Szerepet játszanak benne genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők. Mindemellett, leegyszerűsítve, az elhízás és energiaháztartás zavara. Liposztát: belső szabályozó rendszer. Elhízás gének szerepe(?)

5 Az elhízás fokozatai és a szükséges teendők IFG: impaired fasting glucose; magas éhomi vércukorszint HYP: hypertonia DM-T2: 2-es típusú diabetes OSAS: obstruktív sleep apnoe syndroma GER: gastro-esophagealis reflux betegség PCOS: polycystás ovarium syndroma AMI: acut myocardialis infarctus DM szövődmény: diabeteses szövődmény Amerikai Egyesült Államok A fiatalok 18,5%-a súlyosan elhízott. (BMI 30 felett) A felnőttek 40%-a súlyosan elhízott.

6 Anglia Centralis, vagy perifériás? Centrális elhízás esetén a zsír intraabdominálisan halmozódik fel (mesenteriumban, szervek körül, a parenchymás szervekben infiltrálva, fascia lemezek között). Ez a típusú elhízás sokkal veszélyesebb, mint a subcutan típusú.

7 Leptin Bőséges zsírszövet esetén a leptin kibocsátás nő, a vérben megemelkedik a leptin szintje. A hypotalamusban hatva a táplálékfelvételt csökkenti. Minden leptin útvonalat érintő meghibásodás súlyos obesitashoz vezet. A humán agy nem alkalmazkodott a folyamatos leptinjelzéshez (bőven van folyton elérhető élelmiszer), manapság a leptint nem rendeltetésszerűen használjuk..a vér agy gát nem eléggé effektív a nagy mennyiségű folyamatos leptin továbbításában, ezért a hatása lassan, ineffektíven érkezik meg a hypothalamusba. Más szóval, az evolúció során a leptin nem erre lett kitalálva, kevés, időszakosan elérhető étkezések kalibrálták. A mai világban nem ez a helyzet. A zsírszövet nem passzív További résztvevők: inzulin, ghrelin. Ghrelin: étvágyat növeli. Inzulin: cukorfelvétel a zsír-, máj- és izomsejtekbe, glikogénszintézis, zsírsavraktározás. Továbbiakban lásd: kórélettan. 1994ig úgy gondoltuk, hogy a zsírszövet csak egy raktár, azonban ma (a leptin felfedezése óta) már jól tudjuk, hogy minden hormonszervvel kapcsolatban áll.

8 Inzulinresisztencia 1. Túltápláltság, emelkedett vércukorszint 2. Inzulintermelés, az inzulin raktározni próbál. 3. Inzulin kinyitja a glukóz receptorokat a sejtek felszínén. Glukóz a sejtbe jut. 4. A vércukor zsírként raktározódik. 5. További túltápláltság és emelkedett vércukorszint. 6. A zsírsejtek tele vannak, a máj- és izomsejtek is. 7. További étkezések, folyamatosan. 8. A sejtek képtelenek több tápanyagot felvenni. 9. A sejt elkezdi inaktiválni az inzulin receptorait. 10. A pancreas érzékeli, hogy nem elég az inzulin. Valójában csak nem hat. További inzulintermelés. 11. Az inzulinszint emelkedik, de alig van receptor. 12. Hyperglikémia, hyperinsulinaemia. 13. Inzulin alig hat, a vércukor magas, lassan csökken, de a magas inzulinszint gátolja a zsírsavoxidációt. 14. A beteg hiperglikémiás, de a glükóz nem jut a sejtbe, a zsírsejtből nem tud energia jönni, mert az inzulin nem engedi a zsírsavoxidációt. 15. A beteg folyamatosan éhes, fáradt és folyamatosan hízik. Bezárult a kör. 16. A beteg hyperglikémiája miatt exogén inzulint kap. Klinikai következmények 1. Az obesitas hyperinsulinemiával és inzulinrezisztenciával társul, melyek a 2-es típusú diabetes (T2D) fontos jellemzői. 2. Magas vérnyomás kockázata nő. 3. Coronariabetegség kockázata nő. 4. Bizonyos tumorok incidenciája emelkedett: vastagbél, nyelőcső, vese, epehólyag, pajzsmirigy, ösztogéndependens tumorok. Ennek oka feltehetően a hyperinsulinemia. Az inzulin-like növekedési faktor IGF-1 szintje nő. 5. Nem alkoholos zsírmáj (steatosis, steatohepatitis, NASH) 6. Epekövesség! 7. Pickwick szindróma: aluszékonyság, az elhízottak nem jutnak elég levegőhöz, hypoventillatio. 8. Degeneratív ízületi megbetegeségek: osteoarthrosis. Nagy súly cipelése. 9. GYULLADÁS Folyamatos gyulladásos állapot (proinflammatoricus), mely jelentősen megterheli a szervezetet, az immunrendszert, a metabolizmust, az idegrendszert és minden parenchymás szerv működését veszélyezteti. 10. Depresszió.

9

10

11 Diabetes mellitus A diabetes nem tekinthető egyetlen betegségnek, sokkal inkább a hyperglikémia kapcsán kialakuló metabolikus betegségek összességének. A hyperglikémia az inzulinszekréció csökkenése vagy az inzulin hatástalansága kapcsán lép fel. Az elhúzódó hyperglikémia másodlagos szervi károsodásokhoz vezet. Különösen a vesében, szemben, erekben és idegekben. A diabétesz a végstádiumú vesebetegség, a felnőttkori vakság és a nem traumás amputációk leggyakoribb oka.

12 Diagnózis A véletlenszerű időpontban mért vércukorszint meghaladja a 11,1mmol/l-t és a hyperglikémia klasszikus tünetei jelentkeznek. Az éhomi vércukorszint ismételten magasabb 7 mmol/l-nél. Az OGTT eredménye kóros, a cukorterhelést követő két órával a vércukor szintje magasabb, mint 11,1 mmol/l. Osztályozás 1-es típusú diabéteszben (T1D) a béta sejtek pusztulása miatt az inzulintermelés teljesen megszűnik, hátterében leggyakrabban autoimmun folyamat áll. Az esetek 10%-át teszi ki. 2-es típusú (T2D) diabéteszben a perifériás szervek inzulinrezisztenciája és az arra adott kóros kompenzációs válasz következtében fejlődik ki. Az esetek 90%-át teszi ki.

13 Pathogenesis 1-es típusú diabetes (T1D) Autoimmun betegség (ß sejtek elleni autoantitestek kimutathatók a vérből) Az immunrendszer ß sejtek elleni reakciója Gyerekkorban kezdődik, pubertáskorban manifesztálódik, mikor a ß sejtek 90%-a már véglegesen elpusztult. Progresszív betegség Életük végéig exogén insulin pótlásra szorulnak Enélkül életet veszélyeztető ketoacidosis, coma alakulhat ki. Pathogenesis 2-es típus (T2D) Komplex, multifaktoriális betegség. Kialakulásában az obestias kapcsán tárgyalt etiologiai tényezők játszanak szerepet. Nem autoimmun betegség. A két legfontosabb tényező a betegség patogenezisében : 1. Inzulinrezisztencia kialakulása (korai szakasz, hiperinzulinémia), melynek hátterében álló tényezők közül a legfontosabb az elhízás. 2. ß sejtek működési zavara, a betegség késői szakaszában ß sejt kimerülés és elégtelen inzulin szekréció. Az inzulinrezisztencia hátterében álló tényezők közül a legfontosabb az elhízás. A Langerhans szigetek amyloidosisa igen jellemző hosszan fennálló T2D esetén. (90%) T1D autoimmun gyulladás Amyloid T2D

14 Klinikai szövődmények A diabetes kezelés nélkül rendkívül súlyos betegség, minden szervet károsít. A szövődmények hátterében több tényező áll, ezek közül a hosszan fennálló hyperglikémia kulcsfontosságúnak tűnik. A morfológiai elváltozások többsége késői szövődményként jelentkezik. Érintett szervek: 1. Nagy erek (makrovaszkuláris szövődmény) 2. Kis erek (mikrovaszkuláris) 3. Vesék (diabeteses nephropathia) 4. Retina (retinopathia) 5. Idegek (neuropathia) Egyelőre csak a makrovaszkuláris szövődményeket ismertetjük és kérjük számon. Makrovaszkuláris szövődmények A diabetes legsúlyosabb makrovascularis szövődménye a kifejezetten súlyos atherosclerosis az aortában és a közepes méretű artériákban. A következményes myocardialis infarctus a leggyakoribb halálok. A férfi és a nő arány egyenlő. Ez ellentétben áll a nem diabeteses populációval, ahol a reproduktív korban lévő nők védettebbek. Az alsó végtagi gangréna (a súlyos vascularis betegség szövődménye) 100-szor gyakoribb a diabeteses, mint az átlagos populációban.

15 Köszönöm a két hétnyi figyelmet, jó tanulást! Livi