Parlemeter felmérés. Terepmunka: november december Közzététel: április. Eurobarométer speciális felmérés/74,3. hullám TNS Opinion & Social

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Parlemeter felmérés Eurobaromètre Spécial / Vague 74.3 TNS Opinion & Social Terepmunka: november december Közzététel: április Eurobarométer speciális felmérés/74,3. hullám TNS Opinion & Social 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság Az Európai Parlament és a média Az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatos tudatosság szintje Az európai parlamenti képviselık megválasztása Az Európai Parlamentrıl alkotott kép és az intézmény szerepe Az Európai Parlamentrıl alkotott kép Az EP szerepe Az Európai Parlament prioritásai és értékei Kiemelten védelmezendı értékek...47 KÖVETKEZTETÉS

3 BEVEZETÉS Az Eurobarométer ezen új Parlemeter felmérését majdnem egy évvel az elızı, január-februári felmérés után végezték el. Az Európai Parlament tevékenységeirıl és szerepérıl legutóbb készült közvélemény-kutatásban rögzített eredmények és változások értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a felmérést november vége és december közepe között végezték, mintegy 18 hónappal a legutóbbi, júniusi európai választások után. A felmérés egyik célkitőzése ezért annak megállapítása volt, hogy az említett választások még mindig hatást gyakorolnak-e arra, ahogyan az európaiak az Európai Parlamentre tekintenek. A korábbi Parlemeter felmérésekhez hasonlóan ez az új Eurobarométerfelmérés nem csak az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság szintjét kívánja mérni, hanem azt is fel szeretné tárni, hogy milyen kép él az Európai Parlamentrıl a polgárokban, illetve szerintük milyen szerepet kellene játszania. A felmérés egyben rámutat azokra az értékekre, amelyeket az európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsısorban védelmeznie kellene. A felmérés kiegészült egy új dimenzióval, az energia kérdésével (különös tekintettel az energiaellátás problémájára), válaszul az Európai Parlament által 2010 tavaszán kezdeményezett, az Európai Energiaközösség létrehozására irányuló javaslatokra. Ez a kérdés külön összefoglaló tárgya. Az Eurobarométer e felmérése az Európai Parlament Kommunikációs Fıigazgatóságának felkérésére készült. A felmérést a TNS Opinion & Social végezte el november vége és december közepe között. A TNS Opinion & Social Network munkatársai személyesen megkérdeztek tizenöt éves vagy annál idısebb európai polgárt (a kérdéseket az interjúk készítıi a válaszadók otthonában tették fel). Az alkalmazott módszertan az Európai Parlament Kommunikációs Fıigazgatósága (Közvélemény-figyelı Osztály) standard Eurobarométer-felméréseinek módszertana volt. A TNS Opinion & Social Network munkatársai által végzett interjúkkal kapcsolatos technikai feljegyzés e jelentés mellékleteként rendelkezésre áll. A feljegyzés ismerteti az interjúkkal kapcsolatban alkalmazott módszertant és a konfidenciaintervallumokat. A kutatás a 27 tagállamra terjed ki, és az EB hullám része. Több barometrikus kérdést is tartalmaz azaz a korábbi hullámok során feltett kérdéseket, ami lehetıvé teszi számunkra a változások mérését. 3

4 Megjegyzés A jelentésben az országokat hivatalos rövidítésükkel szerepeltetjük az alábbiak szerint: RÖVIDÍTÉSEK EU-27 DK Európai Unió 27 tagállam nem tudja BE CZ BG DK DE EE EL ES FR IE IT CY LT LV LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Belgium Csehország Bulgária Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprusi Köztársaság Litvánia Lettország Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság ***** 4

5 ÖSSZEFOGLALÁS Ezen Parlemeter felmérés eredményei értékes adatokat szolgáltatnak az európaiak Európai Parlamenttel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának szintjérıl, a Parlamentrıl alkotott képrıl, arról a szereprıl, amelyet az európaiak szerint be kellene töltenie, valamint a Parlament által prioritásként elımozdítandó értékekrıl. Annak értékelésekor, hogy mennyire szignifikánsak az eredmények, emlékeztetni kell arra, hogy ezt a felmérést 18 hónappal az európai választások után végezték el, amikor az Európai Parlament láthatósága különösen nagy volt. - Az európaiak többsége (59%) úgy emlékszik, hogy hallott vagy látott mostanában valamit a médiában az Európai Parlamentrıl. Ez az érték azonban három százalékponttal alacsonyabb, mint 2010 elején. A médiahírek felidézésének csökkenése elsısorban azzal magyarázható, hogy 2010 elején a második Barroso-féle Bizottság meghallgatásainak nagy volt a médialefedettsége. - Mindazonáltal a válaszadók több mint kétharmada (69%, egy ponttal több, mint a január-februári felmérésben) még mindig úgy véli, hogy gyengén tájékozott az Európai Parlament tevékenységeirıl. - Viszont amikor annak megértésére került sor, hogy hogyan mőködik az Európai Parlament, tíz európaiból több mint négy (42%) tudta bár az érték egy ponttal csökkent, hogy az EP-képviselık politikai hovatartozásuk szerint foglalnak helyet az Európai Parlamentben, míg 38% (-1) tévesen azt hitte, hogy állampolgárság alapján. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép továbbra is megosztja a válaszadókat. Ugyanakkor a pozitív jellemvonásokra adott pontszámok ( dinamikus, demokratikus és meghallgatja az európai polgárokat ) kismértékben csökkenve mára stabilizálódtak. Korábban 2007 ıszétıl kezdve, amikor ezt a kérdést elıször feltették ezek a vonások folyamatosan háttérbe szorultak. - Az európaiak többsége (52%) úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a jelenleginél nagyobb szerepet kellene játszania, bár ez az arány három százalékponttal csökkent a január-februári felmérés óta. 5

6 - Ahogy a 2010 elején készített felmérés is megállapította, a válaszadók szerint az Európai Parlament által kiemelten védelmezendı értékek közé a polgári szabadságjogok és a megkülönböztetés elleni küzdelem tartoznak: o Az emberi jogok védelmét említették meg leggyakrabban a válaszadók: tíz közül hat úgy véli, hogy ezt az Európai Parlamentnek kiemelten kell támogatnia bár ez az érték két százalékpontot csökkent egy év alatt. o A nemek közötti egyenlıség és a szólásszabadság osztozik a második helyen 36-36%-kal (24 ponttal maradva el a legelsı helyre tett érték mögött). A két érték pontszáma a megelızı felmérés óta változatlan. 6

7 1. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak mennyire ismerik az Európai Parlamentet, megkérdeztük a 27 tagállam válaszadóit arról, hogy a médiában találkoztak-e az Európai Parlamenttel kapcsolatos információkkal, és vajon úgy ítélik-e meg, hogy jól tájékozottak az intézménnyel kapcsolatban Az Európai Parlament és a média [QA1.] 1 Az európaiak többsége úgy emlékszik, hogy hallott vagy látott mostanában valamit a médiában az Európai Parlamentrıl A QA1. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy az európaiak mennyi információhoz jutnak hozzá az Európai Parlamentrıl, ugyanakkor össze is tudjuk hasonlítani az eredményeket a majdnem egy évvel korábban, az Eurobarométer hulláma idején (2010. január-február) kapott eredményekkel. Az európaiak abszolút többsége (59%) nemrégiben olvasott, az interneten látott, illetve hallott valamit az Európai Parlamentrıl. Tíz közül csaknem négyhez (39%, +2 pont) nem jutott el semmilyen információ, 2% pedig nem nyilvánított véleményt. Mindazonáltal az Európai Parlamenttel kapcsolatos médiahírek felidézése valamelyest csökkent (-3 pont) a 2010 elején végzett felmérés óta, amelyet néhány hónappal a júniusi európai parlamenti választások után végeztek el. Akkoriban logikus módon 26 százalékpontos növekedés volt tapasztalható az erre a kérdésre adott pozitív válaszokban a január-február és a január-február közötti egy évben. A jelenlegi felmérésben a legutóbbi európai választások médiajelenlétének elınyei kezdenek elhalványodni. 1 QA1. Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy hallott-e a rádióban vagy a televízióban valamit az Európai Parlamentrıl? 7

8 QA1 Have you recently read in the press, seen ont the Internet or heard on the radio or television something about the European Parliament? - %EU Yes No DK 54% 53% 60% 62% 59% 42% 44% 36% 37% 39% 4% 3% 4% 1% 2% EB68.1 Aut EB70.1 Aut EB71.1 Jan-Feb EB73.1 Jan-Feb2010 EB74.3 Nov.-Dec

9 A tagállamok közötti különbségek Az e kérdésre adott válaszok 10 százalékpontos különbséget tártak fel a 2004 elıtt csatlakozott országokban és a 2004/2007 után csatlakozott országokban adott válaszok között. Az utóbbi országok válaszadói az elıbbieknél nagyobb valószínőséggel emlékeznek arra, hogy mostanában információt kaptak az Európai Parlamentrıl (67%, illetve 57%). A részletes elemzés a következıket mutatja: - A litvániai és szlovéniai válaszadók (78% mindkettıben), valamint az írországi, finnországi és romániai válaszadók (mindegyik esetben 76%) emlékeznek a legnagyobb valószínőséggel arra, hogy ilyen információt kaptak. - Ezzel szemben, ahogy az majdnem egy évvel korábban is látható volt, a franciaországi (42%), az egyesült királyságbeli (49%) és olaszországi (51%) válaszadók esetében a legkevésbé valószínő, hogy emlékeznek ilyen információkra; ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Franciaország és Olaszország az Európai Unió alapító tagjai közé tartoznak. 9

10 A majdnem egy évvel korábban szerzett eredményekkel összehasonlítva a 27 tagállamból 19-ben csökkent a pozitív válaszok száma, 6 országban pedig nıtt. Két országban nem változtak az eredmények. A médiahírek felidézése a legmeredekebben Bulgáriában (61%, -24 pont) és Svédországban (69%, -13 pont) csökkent, miközben a legészrevehetıbben Írországban nıtt (76%, +17 pont), minden valószínőség szerint a gazdasági válság írországi hatásáról nemrégiben kibontakozott vita miatt. A médiahírek felidézésének jelentıs csökkenése Bulgáriában könnyen magyarázható az Európai Parlament akkori médiajelenlétével, amely az elsı bolgár biztosjelölt januári meghallgatását övezı viták nyomán vált hangsúlyossá. 10

11 QA1 Have you recently read in the press, seen on the Internet or heard on the radio or television something about the European Parliament? - Yes - EB73.1 Jan.- Feb EB74.3 Nov.- Dec Diff. EB74.3-EB73.1 EU27 62% 59% -3 IE 59% 76% +17 CZ 67% 57% +10 UK 44% 49% +5 LU 77% 66% -11 SE 82% 69% -13 BG 85% 61% -24 Szociodemográfiai elemzés Az új Parlemeter felmérés megerısíti a korábbi felmérésekben már megemlített számos szociodemográfiai különbséget: - Ahogy az utóbbi két Parlemeter esetében is (2010 és 2009 elején), a médiahírek felidézése valamivel markánsabb a férfiak körében, mint a nıknél. A férfiak 64%-a mondta azt, hogy olvasott, látott vagy hallott valamit a médiában az Európai Parlamentrıl, szemben a nıkkel, ahol ez az arány csak 55%; a különbség kilenc százalékpont. - Láthatóan a válaszadók életkora is befolyásolja a válaszokat, mivel a legidısebb válaszadók inkább adnak megerısítı választ (az 55 éves vagy annál idısebb személyek 61%-a, szemben a évesek 50%-ával). Általában az idısebbek azok, akik a legtöbb idıt szánják arra, hogy tájékozódjanak az aktuális eseményekrıl, részben azért, mert több szabadidejük van. 11

12 Azonban e nemi és életkorbeli különbségeken túl úgy tőnik, hogy az Európai Parlamenttel kapcsolatos információk leginkább a szociálisan legelınyösebb helyzetben lévı kategóriákat érik el: - Azon válaszadók 70%-a, akik 19 éves koruk után továbbtanultak, láttak, olvastak vagy hallottak valamit a médiában az Európai Parlamentrıl (szemben az azon csoportban mért 52%-kal, akik 15 éves korukban vagy korábban elhagyták az iskolát). - Ilyenek például a vezetı beosztásúak (73%) és az önálló vállalkozók (69%), szemben a munkanélküliekkel (55%). - Azon emberek körében, akiknek szinte sohasem okoz gondot számláik rendezése (62%, szemben az azok körében mért 49%-kal, akiknek legtöbbször nehézséget okoz a számlák befizetése), valamint azoknál, akik a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat (65%, szemben a ranglétra alján elhelyezkedıknél mért 52%-kal), szintén valószínőbb, hogy valamelyest emlékeznek az ilyen jellegő médiahírekre. - Végezetül pedig igaz ez még azon csoport 63%-ára is, akik állításuk szerint minden nap használják az internetet, szemben azzal a csoporttal (55%), akik sosem.

13 QA1 Have you recently read in the press, seen on the Internet or heard on the radio or television something about the European Parliament? Yes No Don't know EU27 59% 39% 2% Gender Male 64% 34% 2% Female 55% 43% 2% Age % 48% 2% % 40% 1% % 34% 2% % 37% 2% Education (End of) 15-52% 46% 2% % 39% 2% % 29% 1% Still studying 53% 45% 2% Respondent occupation scale Self- employed 69% 30% 1% Managers 73% 26% 1% Other white collars 59% 40% 1% Manual workers 57% 41% 2% House persons 50% 49% 1% Unemployed 55% 44% 1% Retired 61% 37% 2% Students 53% 45% 2% Use of the Internet Everyday 63% 36% 1% Often/ Sometimes 62% 36% 2% Never 55% 43% 2% Difficulties paying bills Most of the time 49% 49% 2% From time to time 59% 39% 2% Almost never 62% 36% 2% 4

14 1.2. Az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatos tudatosság szintje [QA2.] 2 Az európaiak több mint kétharmada úgy ítéli meg, hogy rosszul tájékozott az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban Ahogy láthattuk, az európaiak összességében még mindig pozitívan vélekednek az Európai Parlament médialefedettségérıl. Mindazonáltal az európaiak 69%-a úgy véli, hogy tájékozottságuk gyenge, ami egy százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Csupán 28% (-2 pont) mondja azt, hogy jól tájékozott, 3% pedig nem nyilvánított véleményt. A negatív trendet azzal párhuzamosan kell szemlélni, hogy az Eurobarométer korábbi Parlemeter felmérését alig pár hónappal a júniusi európai választások után végezték el, amikor az európaiak összességében természetesen úgy érezték, hogy jóval átfogóbb tájékoztatást kapnak az Európai Parlament tevékenységeirıl. Egy évvel késıbb, amikor a választások hatása már elmúlt, ez az érzés láthatóan háttérbe szorult. Tudatában kell lennünk annak is, hogy az Európai Parlamenttel kapcsolatos médiahírek felidézésének mértéke nem szükségszerően áll közvetlen összefüggésben azzal, hogy valaki jól vagy rosszul tájékozott az intézmény tevékenységeirıl. Ez felveti azt a kérdést, hogy a visszaemlékezésnek ez az alacsony szintje a terjesztett információk típusának és tartalmának tudható-e be. 2 QA2. Ön általában véve nagyon jól, elég jól, elég rosszul vagy nagyon rosszul tájékozottnak tartja magát az Európai Parlament tevékenységeirıl? 5

15 A tagállamok közötti különbségek Némi eltérés tapasztalható attól függıen, hogy az országok mikor csatlakoztak az EU-hoz: a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadóinak 32%-a véli úgy, hogy jól tájékozott, szemben a 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadóinak 27%-ával. Részletesebben: - A szlovákiai (45%), máltai és írországi (43-43%), a luxemburgi (42%) és litvániai (41%) válaszadók körében a legvalószínőbb, hogy jól tájékozottnak tartják magukat. - Ezzel szemben a spanyolországi (19%), franciaországi (21%), svédországi és romániai (23-23%), valamint a lettországi (24%) válaszadók esetében a legkevésbé valószínő, hogy jól tájékozottnak tartják magukat. 6

16 2010. január óta a jól tájékozott válaszadók számát tekintve a legszignifikánsabb növekedést Ausztriában (37%, +10 pont) és Dániában (30%, +4 pont) tapasztaltuk. Ezzel szemben a spanyolországi (19%, -9 pont), luxemburgi (42%, -8 pont) és bulgáriai (29%, -8 pont) válaszadók esetében januárhoz képest kevésbé valószínő, hogy jól tájékozottnak tartják magukat. 7

17 QA2 In general, do you consider that you are very well, fairly well, fairly badly or very badly informed about the European Parliament s activities? - Total 'Well informed' - EB73.1 Jan.- Feb EB74.3 Nov.- Dec Diff. EB74.3- EB73.1 EU27 30% 28% -2 AT 27% 37% +10 DK 26% 30% +4 MT 40% 43% +3 BG 37% 29% -8 LU 50% 42% -8 ES 28% 19% -9 Szociodemográfiai elemzés A szociodemográfiai elemzés alapján azonosítani tudjuk azokat a népességi csoportokat, amelyek úgy vélik, hogy jól tájékozottak az Európai Parlamentrıl. - A nıkhöz képest a férfiaknál nagyobb a valószínősége annak, hogy jól tájékozottnak tartják magukat az Európai Parlamentrıl (24%, illetve 33%). - Ez a meggyızıdés láthatóan elterjedtebb a év közötti válaszadók körében, mint a fiatalabb válaszadóknál (az elıbbieknél az arány 30%, míg a éveseknél 24%). Ahogy a médiahírek felidézésével kapcsolatos elızı kérdésnél (QA1.) is megemlítettük, a népesség legelınyösebb helyzető csoportjai egyben azok, akik úgy vélik, hogy ık a legjobban tájékozottak az Európai Parlamentrıl: - Ez fıleg azokra a válaszadókra igaz, akik 20 éves koruk után továbbtanultak (36%, szemben azon csoport 20%-ával, akik 16 éves koruk elıtt elhagyták az iskolát). 8

18 - Ugyanez igaz a vezetı beosztásúakra is (41%, szemben a háztartásbelieknél mért 18%-kal és a munkanélküliek körében mért 20%- kal). - Azon válaszadók körében, akiknek szinte sohasem okoz gondot számláik rendezése, 32% mondja azt, hogy jól tájékozott, szemben azok 19%-ával, akiknek e téren legtöbbször nehézségeik vannak; ugyanez igaz azon csoport 37%-ára, akik a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat (szemben a ranglétra alján elhelyezkedıknél mért 21%-kal). 9

19 QA2 In general, do you consider that you are very well, fairly well, fairly badly or very badly informed about the European Parliament s activities? Total 'Well informed' Total 'Not well informed' Don't know EU27 28% 69% 3% Gender Male 33% 65% 2% Female 24% 73% 3% Age % 73% 3% % 70% 2% % 68% 2% % 68% 3% Education (End of) 15-20% 77% 3% % 69% 3% % 62% 2% Still studying 27% 70% 3% Respondent occupation scale Self- employed 36% 62% 2% Managers 41% 57% 2% Other white collars 31% 66% 3% Manual workers 25% 72% 3% House persons 18% 77% 5% Unemployed 20% 77% 3% Retired 29% 68% 3% Students 27% 70% 3% Left-Right scale (1-4) Left 30% 68% 2% (5-6) Centre 29% 69% 2% (7-10) Right 36% 62% 2% Difficulties paying bills Most of the time 19% 78% 3% From time to time 27% 70% 3% Almost never 32% 66% 2% 10

20 1.3. Az európai parlamenti képviselık megválasztása [QA4.] 3 Minimális többséggel az európaiak tudatában vannak annak, hogy az EP-képviselık politikai hovatartozás alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben Azon válaszadók aránya, akik tudják, hogy az EP-képviselık politikai hovatartozásuk alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben (42%, -1 pont), még mindig valamivel nagyobb, mint azoké, akik tévesen azt hiszik, hogy az állampolgárság a döntı tényezı (38%, -1 pont). A helyes válaszok aránya hét százalékponttal nıtt a 2009 elején és a 2010 elején végzett Parlemeter felmérés között: a júniusi európai parlamenti választások kétségtelenül javították az európaiak ismereteit. A nem tudja válaszok aránya két ponttal nıtt, így jelenleg öt válaszadóból egy (pontosan 20%) ezt a választ adta. 3 QA4. És az Ön véleménye szerint az Európai Parlamentben a képviselık mi alapján foglalnak helyet?

21 A tagállamok közötti különbségek Igen szignifikáns eltérések mutatkoznak a tagállamok között mind a válaszok tekintetében (helyesek-e vagy sem), mind pedig a nem tudja válaszok arányát illetıen. - A hollandiai (61%), belgiumi (60%), észtországi és svédországi (59-59%), valamint a szlovéniai (58%) válaszadók esetében a legvalószínőbb, hogy helyes választ adnak. - Ezzel szemben a csehországi (64%), szlovákiai (56%), görögországi (54%) és olaszországi (53%) válaszadók körében a legvalószínőbb, hogy tévesen azt hiszik, hogy az EP-képviselık állampolgárságuk szerint foglalnak helyet az EP-ben. Mind a négy országban nıtt a helytelen válaszok száma az elmúlt év során. - Bulgária (32%), Németország (29%) és az Egyesült Királyság (28%), valamint Ciprus és Málta (26-26%) azok az országok, ahol a legmagasabb volt a nem tudja válaszok aránya.

22 A helyes válaszok számának növekedése Portugáliában (53%, +12 pont), Franciaországban (48%, +7 pont) és Lettországban (46%, +7 pont) volt a legszignifikánsabb. A helyes válaszok száma ( politikai hovatartozásuk szerint ) a legnagyobb mértékben Finnországban (56%, -10 pont), Magyarországon (42%, -9 pont) és Cipruson (52%, -9 pont) csökkent egy év alatt. 13

23 QA4 And, in your opinion, do members of the European Parliament sit in the European Parliament according to? Their political affinities Diff. EB EB73.1 Their nationality Diff. EB EB73.1 Don't know Diff. EB EB73.1 EU27 42% -1 38% -1 20% +2 PT 53% % % -2 FR 48% +7 33% % +3 LV 46% +7 41% % +3 LT 51% +5 27% -4 22% -1 ES 47% +3 33% -6 20% +3 PL 40% +3 40% -7 20% +4 BE 60% +1 35% +2 5% -3 RO 52% +1 29% +1 19% -2 EE 59% = 30% = 11% = NL 61% -2 33% = 6% +2 MT 46% -2 28% -1 26% +3 AT 44% -2 43% +1 13% +1 IT 32% -2 53% +7 15% -5 SE 59% -3 33% +6 8% -3 DE 37% -3 34% -3 29% +6 SK 34% -3 56% +1 10% +2 BG 33% -3 35% +7 32% -4 UK 38% -4 34% -1 28% +5 CZ 26% -4 64% +6 10% -2 EL 32% -5 54% +2 14% +3 DK 52% -6 36% +4 12% +2 LU 50% -6 37% = 13% +6 IE 41% -6 35% +4 24% +2 SI 58% -8 27% +3 15% +5 CY 52% -9 22% +6 26% +3 HU 42% -9 49% +10 9% -1 FI 56% % +7 12% +3 14

24 Szociodemográfiai elemzés - Azon európaiak körében, akiknél a legvalószínőbb, hogy helyes választ adnak erre a kérdésre, öt százalékpontos szignifikáns eltérés figyelhetı meg (ugyanúgy, mint egy éve) a férfiak és a nık között (45%, szemben a 40%-kal). Mindazonáltal a férfiaknál a nıkhöz képest az is valószínőbb, hogy helytelen választ adnak (39% és 37%). Másrészrıl a nıknél valószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt: náluk 23% ez az arány, szemben a férfiakkal, akiknél 16%. - Az is meghatározó tényezı, hogy a válaszadók milyen életkorban fejezték be tanulmányaikat, mivel 48%-a azoknak, akik 20 éves korukig vagy annál is tovább tanultak, helyes választ adott, szemben az azok körében mért mindössze 39%-kal, akik 15 éves korukban vagy korábban hagyták el az iskolát. Ezzel az eredménnyel azonban szembe kell állítani azt, hogy a legképzettebb válaszadók körében egyúttal a legvalószínőbb, hogy helytelen választ adnak (40%, szemben azoknak a 33%-ával, akik 15 éves korukban vagy korábban hagyták el az iskolát). Ez annak tudható be, hogy a legkevésbé képzett válaszadók körében volt messze a legvalószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt: 28%-ban, szemben az azon személyek körében mért mindössze 12%-kal, akik a leghosszabb ideig tanultak. - Láthatóan az is befolyásolta a válaszokat, hogy a válaszadók elınyös helyzető szociális csoportba tartoztak-e, hiszen a vezetı beosztásúak 48%-a mondta azt, hogy az EP-képviselık politikai hovatartozásuk alapján foglalnak helyet (szemben például a háztartásbeliek 38%-ával). Mindazonáltal azok, akiknek a legtöbbször gondot jelent a számlák befizetése, valamint azok, akiknek szinte soha nincs ilyen nehézségük, azonos számban adtak helyes választ (43% mindkét esetben). - Viszonylag logikus módon azok körében, akik az Európai Parlament tevékenységeit illetıen jól tájékozottnak tartják magukat, 50% adott helyes választ (szemben a magukat nem jól informáltnak tartók 40%- ával). Hasonlóképpen azok közül, akik nem jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, 23% nem tudott választani a megadott lehetıségek közül (szemben a jól tájékozott válaszadókkal, ahol ez az arány csupán 9%). 15

25 QA4 And, in your opinion, do members of the European Parliament sit in the European Parliament according to? Their political affinities Their nationality Don't know EU27 42% 38% 20% Gender Male 45% 39% 16% Female 40% 37% 23% Education (End of) 15-33% 39% 28% % 42% 19% % 48% 12% Still studying 42% 38% 20% Respondent occupation scale Self- employed 41% 44% 15% Managers 48% 40% 12% Other white collars 40% 45% 15% Manual workers 43% 37% 20% House persons 38% 40% 22% Unemployed 44% 35% 21% Retired 43% 33% 24% Students 38% 42% 20% Difficulties paying bills Most of the time 43% 35% 22% From time to time 40% 40% 20% Almost never 43% 38% 19% Information on EP's activities Informed 50% 41% 9% Notinformed 40% 37% 23% 16

26 2. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép és az intézmény szerepe Láttuk, hogy az európaiak mennyire tartják tájékozottnak magukat az Európai Parlamenttel kapcsolatban, és mennyire ismerik annak mőködési módját. Most azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy jelenleg milyen kép él bennük az intézményrıl, és hogy szerintük annak milyen szerepet kellene játszania Az Európai Parlamentrıl alkotott kép [QA3.] 4 A kialakult képen van mit javítani Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak milyen képet alkotnak az Európai Parlamentrıl, egy öt jellemzıbıl álló listát adtak a válaszadóknak, és megkérdezték tılük, hogy az egyes leírások mennyire találóan tükrözik az Európai Parlamentrıl alkotott képüket. A pozitív vonások egy kevéssé háttérbe szorultak 2010 eleje óta. A dinamikus (39%) és a demokratikus (63%) jelzık egy-egy százalékpontot veszítettek, a meghallgatja az európai polgárokat pedig három százalékponttal csökkent (35%). 4 QA3. Kérjük, mondja el a következı szavak/kifejezések mindegyikérıl, hogy az nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul vagy nagyon rosszul írja le azt, hogy Ön milyen képet alkot az Európai Parlamentrıl: dinamikus; demokratikus; meghallgatja az európai polgárokat; nem közismert; nem hatékony. 17

27 Ellenben a nem közismert jelzı (51%) két százalékponttal, a nem hatékony (38%) pedig eggyel nıtt. Ezek a változások kétségtelenül ismét azzal magyarázhatók, hogy az európai választások utáni idıszakhoz képest csökkent az Európai Parlament médialefedettsége: a fent említettek szerint a legutolsó felmérést (EB73.1, január-február) röviddel a júniusi európai választások után végezték el. E médialefedettség hatása természetesen idıvel elhalványult. Ennek ellenére az eredmények még mindig pozitívabbak, mint a választások elıtti idıszakban. Az egyes pontokra vonatkozó eredmények részletes elemzése a pozitív jellemzıkkel kezdve a következıket tárja fel: Az Európai Parlament dinamizmusával kapcsolatos vélemények élesen megoszlanak. Az erre a jellemzıre vonatkozó eredmények igen vegyesek: az európaiak 39%-a szerint az Európai Parlament dinamikusnak mondható, míg 42%-uk ellenkezıleg vélekedik errıl. Ezek az eredmények többé-kevésbé változatlanok 2010 kezdete óta (mindössze egy százalékpontos visszaesés tapasztalható mindkét esetben). Azonban e kérdésben a nem tudja válaszok száma kismértékben, két százalékponttal nıtt, és az arány immár minden öt válaszadóból majdnem egy (19%). Az alábbiakban azt látjuk majd, hogy a nem tudja válaszok aránya mind a négy leírás esetében nıtt az év során, mintha egyre nehezebbé vált volna a válaszadók számára, hogy véleményt alkossanak arról, milyen kép él bennünk az Európai Parlamentrıl. Az európai választások nyomán elért csúcs után az Európai Parlament kevésbé jelenik meg a médiában, 18

28 következésképpen az európaiak valamivel kevésbé határozottak ebben a kérdésben. A tagállamok közötti különbségek Az elsı megjegyzendı szempont a szignifikáns, 15 százalékpontos különbség a 2004 elıtti tagállamok és a 2004/2007 után csatlakozott országok között. Míg az elıbbi csoportból származó válaszadóknak csupán 36%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament dinamikus, a második csoportban a többség (51%) ezen a véleményen van. - Így a 39%-os uniós átlaggal összevetve a szlovákiai (69%), magyarországi (62%), bulgáriai (58%) és szlovéniai (57%) válaszadók esetében a legvalószínőbb, hogy dinamikus intézménynek látják az Európai Parlamentet. - Ezzel szemben azok az országok, ahol az Európai Parlamentrıl kialakult képen van mit javítani (azaz ahol nem tekintik dinamikus intézménynek), a legrégibb uniós tagállamok közé tartoznak: Hollandia (61%), az Egyesült Királyság (58%), valamint Németország és Dánia (53-53%). Ebbıl a szempontból a legnegatívabb fejlıdést Görögországban figyelték meg (52% értett egyet azzal, hogy a dinamikus szó találóan írja le az Európai Parlamentet, -16 pont). Görögország soha nem látott pénzügyi válságot élt meg 2009 végén, és elég kritikusnak tőnik az Európai Parlamenttel szemben. 19

29 QA3.1 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. - Dynamic - Total 'Describes well' Diff. EB EB73.1 Total 'Describes badly' Diff. EB EB73.1 Don't know Diff. EB EB73.1 EU27 39% -1 42% -1 19% +2 SK 69% +2 24% -2 7% = HU 62% +3 27% -3 11% = BG 58% -2 20% +1 22% +1 SI 57% = 31% -1 12% +1 IT 56% +3 30% -5 14% +2 RO 54% -2 13% -4 33% +6 EL 52% % +14 5% +2 LT 52% +3 20% -1 28% -2 MT 51% -1 13% +1 36% = CY 50% -8 19% +3 31% +5 PT 50% = 28% -3 22% +3 CZ 49% = 41% = 10% = FI 48% +3 45% -4 7% +1 LU 46% % % +2 BE 45% = 48% -1 7% +1 EE 45% +1 28% +1 27% -2 IE 45% +2 28% +1 27% -3 PL 45% -5 29% -1 26% +6 AT 41% +5 49% -5 10% = ES 37% -1 35% -3 28% +4 LV 37% +2 36% -7 27% +5 DK 36% +3 53% -2 11% -1 SE 35% -1 52% +3 13% -2 FR 33% = 49% +3 18% -3 DE 32% +2 53% -2 15% = NL 31% +5 61% -6 8% +1 UK 17% -3 58% = 25% +3 20

30 Szociodemográfiai elemzés A szociodemográfiai elemzés megmutatja, hogy az európai népesség mely csoportjai látják a legkritikusabban az Európai Parlament dinamizmusát. - Szignifikáns, hét százalékpontos eltérés van a férfiak és a nık között ebben a kérdésben; a férfiak 45%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem dinamikus, szemben a nıkkel, ahol ez az arány 38%. Az életkort tekintve a év közötti válaszadóknál valószínőbb, hogy így látják a Parlamentet (46%, szemben a évesek 35%-ával). - Azonban a dinamizmus hiányának percepciója a legelınyösebb helyzető válaszadók körében a legjellemzıbb, akiknek többsége egyetért ebben a pontban: a legképzettebb válaszadók 49%-a véli úgy, hogy a Parlament nem dinamikus (szemben az iskolát 16 éves kor elıtt elhagyók 38%-ával), továbbá ezt gondolja a vezetı beosztásúak 51%-a (szemben a háztartásbeliek 37%-ával), a számlák befizetése során nehézséggel soha nem szembesülık 45%-a (szemben a legtöbbször ilyen problémákkal küzdık 41%-ával), valamint magukat a társadalmi ranglétra tetején elhelyezık 44%-a (szemben a ranglétra alján elhelyezkedık 39%- ával). Valójában a nem tudja válaszok aránya az, amely társadalmi csoportonként a leginkább eltér: a munkanélküliek 25%-a adja ezt a választ, szemben például a vezetı beosztásúakkal, ahol ez az arány 9%. Úgy tőnik, mintha annál nagyobbak lennének a válaszadók elvárásai az Európai Parlamenttel szemben annak dinamizmusát illetıen, minél inkább egy társadalmilag elınyösebb helyzető csoportba tartoznak, különösen azért, mert jobban ismerik mőködésének módját és lehetıségeit. - Végezetül pedig érdekes megállapítás, hogy azok a válaszadók, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban, egyben a legkritikusabbak is vele szemben (46%-uk véli úgy, hogy a dinamikus szó nem találó leírás az Európai Parlamentre, szemben a magukat jól tájékozottnak tartók 34%- ával). Ugyanez igaz azokra is, akik szerint az Európai Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania (64%-uk, szemben azon csoport mindössze 38%-ával, akik szerint a Parlamentnek fontosabb szerepet kellene játszania). 21

31 QA3.1 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. Dynamic Total 'Describes well' Total 'Describes badly' DK EU27 39% 42% 19% Sex Male 40% 45% 15% Female 39% 38% 23% Age % 35% 22% % 42% 17% % 46% 17% % 42% 21% Education (End of) 15-34% 38% 28% % 41% 18% % 49% 11% Still studying 45% 34% 21% Respondent occupation scale Self-employed 43% 44% 13% Managers 40% 51% 9% Other white collars 44% 43% 13% Manual workers 40% 41% 19% House persons 36% 37% 27% Unemployed 33% 42% 25% Retired 36% 42% 22% Students 45% 34% 21% Difficulties paying bills Most of the time 33% 41% 26% From time to time 44% 37% 19% Almost never 38% 45% 17% Self-positioning on the social staircase Low (1-4) 35% 39% 26% Medium (5-6) 40% 42% 18% High (7-10) 45% 44% 11% Information on EP's activities Informed 62% 34% 4% Not informed 30% 46% 24% Preference for the EP's role More important 48% 38% 14% The same 43% 35% 22% Less important 26% 64% 10% 22

32 Tíz európaiból hat demokratikusként írja le az Európai Parlamentet. Az európaiak majdnem kétharmada (63%) úgy véli, hogy a demokratikus szó találóan írja le az Európai Parlamentet (amely az egyetlen olyan európai intézmény, amelynek tagjait közvetlen és általános választójog alapján választják meg). Ez az eredmény azonban egy kissé alacsonyabb (-1 százalékpont), mint az Eurobarométer hulláma során 2010 elején felvett érték (amely maga is két százalékponttal csökkent 2009 eleje óta). A válaszadóknak kevesebb mint egynegyede (24%, változatlan) véli úgy, hogy az Európai Parlament nem demokratikus, 13% (+1 pont) pedig nem nyilvánított véleményt. A tagállamok közötti különbségek Érdekes módon az a meggyızıdés, hogy az Európai Parlament demokratikus, szélesebb körben elterjedt az euróövezet országaiban (66%, szemben az euróövezeten kívül mért 58%-kal), de a 2004/2007 után csatlakozott országokban is (70%, szemben a 2004 elıtt csatlakozott országokban mért 61%-kal). - A szlovákiai (82%), magyarországi (76%), luxemburgi (74%) és bulgáriai (71%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény, hogy az Európai Parlament demokratikus intézményként jellemezhetı. - Ezzel szemben az egyesült királyságbeli (39%) és görögországi (49%, nagyon jelentıs, 20 százalékpontos csökkenés egy év alatt) válaszadók a legszkeptikusabbak (azaz a legkevésbé valószínő körükben, hogy demokratikus intézménynek tartják az EP-t). A tendenciákat tekintve az EP-t demokratikusnak tartó válaszadók száma Ausztriában (65%, +10 pont) nıtt, és ugyanilyen arányban csökkent Cipruson (54%, -10 pont). 23

33 QA3.2 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. - Democratic - Total 'Describes well' Diff. EB EB73.1 Total 'Describes badly' Diff. EB EB73.1 Don't know Diff. EB EB73.1 EU27 63% -1 24% = 13% +1 SK 82% +2 14% -2 4% = HU 76% +3 17% -3 7% = LU 74% +1 17% -1 9% = BG 71% = 13% +1 16% -1 DE 70% -2 21% = 9% +2 PL 70% = 11% -3 19% +3 SE 70% = 24% +1 6% -1 CZ 69% -1 24% = 7% +1 DK 69% -1 25% +3 6% -2 ES 69% +1 18% -3 13% +2 IT 69% +3 22% -4 9% +1 BE 68% -2 28% +3 4% -1 RO 68% -3 11% = 21% +3 EE 67% -3 18% +2 15% +1 LT 66% -1 15% +1 19% = NL 66% -5 28% +4 6% +1 MT 65% +2 12% +1 23% -3 AT 65% % -9 5% -1 IE 61% +2 16% +2 23% -4 PT 59% = 22% -5 19% +5 SI 59% -6 34% +5 7% +1 FR 57% -4 27% +6 16% -2 CY 54% % +5 28% +5 FI 54% -1 39% = 7% +1 LV 51% +1 28% -5 21% +4 EL 49% % +17 5% +3 UK 39% -3 41% +4 20% -1 24

34 Szociodemográfiai elemzés - Ahogy az európaiak tájékozottságának mértékével foglalkozó korábbi kérdéseknél (QA1., QA2. és QA4.) is megjegyeztük, a válaszadók legelınyösebb helyzető csoportjai láthatóan a legjobban tájékozottak az Európai Parlamentrıl. Ezért logikusan náluk legnagyobb a valószínősége annak, hogy tudatában vannak, ez alapvetıen egy demokratikus módon mőködı intézmény. - Ismételten a vezetı beosztásúak (72%, szemben a munkanélküliek 56%- ával), a legmagasabban képzett válaszadók (70%, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyók 53%-ával), és a számláik rendezése során nehézséggel szinte sosem szembesülık (65%, szemben a legtöbbször ilyen problémával szembesülık 51%-ával) körében a legvalószínőbb, hogy demokratikus intézménynek tartják az EP-t. - Ez a véleménye a legfiatalabb válaszadóknak is (a évesek 66%- a, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek 59%-ával). - Továbbá, elég logikusan, ezt a véleményt osztja azon válaszadók 79%-a is, akik jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl (szemben azon válaszadók 57%-ával, akik úgy vélik, rosszul tájékozottak). - Végezetül pedig azon válaszadók 73%-a is osztja ezt a véleményt, akik támogatják az Európai Parlament megerısített szerepét (szemben azon válaszadók 48%-ával, akik csökkenteni kívánják az EP szerepét). 25

35 QA3.2 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. Democratic Total 'Describes well' Total 'Describes badly' DK EU27 63% 24% 13% Age % 18% 16% % 23% 12% % 25% 11% % 27% 14% Education (End of) 15-53% 28% 19% % 24% 13% % 23% 7% Still studying 71% 16% 13% Respondent occupation scale Self-employed 68% 24% 8% Managers 72% 22% 6% Other white collars 69% 22% 9% Manual workers 61% 26% 13% House persons 59% 22% 19% Unemployed 56% 27% 17% Retired 58% 27% 15% Students 71% 16% 13% Difficulties paying bills Most of the time 51% 30% 19% From time to time 63% 24% 13% Almost never 65% 24% 11% Information on EP's activities Informed 79% 19% 2% Not informed 57% 27% 16% Preference for the EP's role More important 73% 19% 8% The same 68% 18% 14% Less important 48% 44% 8% 26

36 Az európaiak fele úgy véli, hogy az Európai Parlament nem figyel oda a polgárokra. Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35%) úgy véli, hogy az odafigyel az európai polgárokra találó kifejezés az Európai Parlamentre (és csupán 4% mondja azt, hogy ez nagyon jól leírja az EP-t). Ez az eredmény tényszerően három százalékponttal csökkent az Eurobarométer eleji hulláma óta, és öt százalékponttal a eleji EB71.1. hullám óta. Ezzel szemben 50% (+1 pont, azonban +7 pont a elején végzett Parlemeter óta) véli úgy, hogy ez nem találó leírás. Az Európai Parlament arculatának ez az aspektusa tehát romlott 2009 eleje óta. A nem tudja válaszok aránya az említett jellemzı tekintetében most 15% (+2 pont). A tagállamok közötti különbségek Elsı megfigyelés: jelentıs, 23 százalékpontos különbség van a 2004 elıtt csatlakozott országok és a 2004/2007 után csatlakozó országok között. Az elıbbiek 55%-a (szemben az utóbbiak mindössze 32%-ával) kritikus az Európai Parlamenttel szemben (amikor arról van szó, hogy nem figyel oda az európai polgárokra). Ez igaz bár kisebb mértékben az euróövezetben élı válaszadókra is: 55%-uk kritikus az Európai Parlament azon képességét illetıen, hogy az odafigyel a polgárokra, szemben az euróövezeten kívül élık 42%-ával. - Ahogy már láttuk, a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadói körében a legvalószínőbb, hogy úgy vélik, az Európai Parlament odafigyel az európai polgárokra: különösen Magyarországon (64%), Szlovákiában (63%), Máltán (57%), Észtországban (51%) és Litvániában (50%). - Ezzel szemben a 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadói a legkritikusabbak: Görögország (68%), Németország (64%), Hollandia (63%), Franciaország (61%) és Ausztria (61%). Ismét Görögország az a tagállam, ahol a legnagyobb változást mérték az év során: 21 százalékponttal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy vélik, hogy az Európai Parlament odafigyel a polgárokra. 27

37 QA3.3 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. - Listening to European citizens - Total 'Describes well' Diff. EB EB73.1 Total 'Describes badly' Diff. EB EB73.1 Don't know Diff. EB EB73.1 EU27 35% -3 50% +1 15% +2 HU 64% +4 31% -4 5% = SK 63% -1 32% = 5% +1 MT 57% -3 22% +1 21% +2 EE 51% -2 32% = 17% +2 LT 50% +2 31% -2 19% = BG 48% +2 29% = 23% -2 IT 48% = 39% -4 13% +4 PL 46% -1 29% -3 25% +4 RO 45% % +9 26% +3 IE 44% +2 33% +1 23% -3 CY 43% -7 29% +5 28% +2 LV 43% -3 39% -1 18% +4 CZ 42% -4 51% +4 7% = DK 40% -1 53% +3 7% -2 SE 40% -1 52% +1 8% = BE 39% +4 58% -3 3% -1 LU 38% -7 51% +6 11% +1 FI 37% +2 57% -4 6% +2 PT 36% +3 43% -8 21% +5 SI 36% -4 54% +1 10% +3 ES 35% -2 49% -1 16% +3 AT 31% +5 61% -7 8% +2 NL 30% -1 63% = 7% +1 EL 26% % +17 6% +4 FR 25% -8 61% % -2 DE 24% -7 64% +5 12% +2 UK 24% -3 56% +1 20% +2 28

38 Szociodemográfiai elemzés - Miközben a nık és férfiak szinte azonos arányban adták a jól leírja választ (36%, illetve 34%), a férfiak esetében a nıkhöz képest jóval valószínőbb (53% és 48%), hogy olyan intézménynek tekintik az Európai Parlamentet, amely nem figyel oda a polgárokra. Ennél a kérdésnél, ahogy a többinél is, úgy tőnik, hogy a nık esetében kevésbé valószínő, hogy véleményt nyilvánítanak (a nem tudja válaszok aránya a nıknél 18%, ezzel szemben a férfiaknál 11%). - A legfiatalabb válaszadók (a év közöttiek 41%-a, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek 31%-ával) esetében a legvalószínőbb, hogy azt mondják, az odafigyel az európai polgárokra kifejezés találó leírása az Európai Parlamentnek. - Ez érvényes azokra is, akik a leghosszabb ideig tanultak (a 19 éves kor után továbbtanulók 37%-a, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyók 29%-ával), és azokra, akik a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat (42%, szemben a ranglétra alján elhelyezkedık 30%-ával). - Ez a vélemény elterjedtebb a politikai spektrum jobb oldalán elhelyezkedık körében is: - Ugyanakkor azok a válaszadók gondolják a legvalószínőbben azt, hogy az Európai Parlament odafigyel a polgárokra, akik a legjobban értesültek az intézmény tevékenységeirıl: 51%, szemben azon válaszadók 28%-ával, akik azt mondják, hogy rosszul tájékozottak. - Hasonlóképpen jelentıs, 20 százalékpontos eltérés látható azon válaszadók között, akik azt szeretnék, hogy az Európai Parlament fontosabb szerepet játsszon, valamint azok között, akik kevésbé fontos szerepben látnák az EP-t: 43%, illetve 23%. 29

39 QA3.3 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. Listening to European citizens Total 'Describes well' Total 'Describes badly' DK EU27 35% 50% 15% Sex Male 36% 53% 11% Female 34% 48% 18% Age % 43% 16% % 49% 13% % 53% 12% % 52% 17% Education (End of) 15-29% 50% 21% % 50% 14% % 53% 10% Still studying 44% 41% 15% Left-Right scale (1-4) Left 35% 54% 11% (5-6) Centre 34% 53% 13% (7-10) Right 42% 48% 10% Self-positioning on the social staircase Low (1-4) 30% 52% 18% Medium (5-6) 35% 50% 15% High (7-10) 42% 49% 9% Information on EP's activities Informed 51% 44% 5% Not informed 28% 54% 18% Preference for the EP's role More important 43% 47% 10% The same 38% 45% 17% Less important 23% 70% 7% 30

40 Most pedig a negatív arculati jellemzıkre összpontosítunk: Az európaiak több mint fele véli úgy, hogy az Európai Parlament nem elég ismert. Az európaiak több mint fele (51%) véli úgy, hogy az Európai Parlament nem elég ismert. Ez két százalékpontos növekedés az Eurobarométer hulláma óta, amelyet 2010 elején készítettek. Viszont átlagosan tíz európaiból négy (41%, -3 pont) véli úgy, hogy ez nem jó leírása az Európai Parlamentnek (és ezért azt mondják, hogy az jól ismert ): A nem tudja válaszok aránya egy százalékponttal nıtt: az európaiak 8%-a nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben. A tagállamok közötti különbségek A 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadói a legkritikusabbak az Európai Parlamenttel szemben: 54%-uk mondja azt, hogy az nem elég ismert intézményként jellemezhetı (szemben a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadóival, ahol ez az arány 42%). Az euróövezetbeli válaszadók esetében (53%) szintén valószínőbb, hogy ez a véleményük, szemben az euróövezeten kívül élı válaszadókkal (47%). - A hollandiai és finnországi válaszadók (64% mindkét esetben) és a franciaországi válaszadók (60%) gondolják a leggyakrabban, hogy az Európai Parlament nem elég ismert. - A litvániai (71%), görögországi (70%), portugáliai (66%), máltai (63%) és szlovákiai (62%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény, hogy a nem elég ismert kifejezés nem igaz az Európai Parlamentre. A tendenciákat tekintve a negatív megítélések leginkább Bulgáriában (47%, +6 pont) és Magyarországon (56%, +6 pont) nyertek teret. Ezzel szemben a nem elég ismert válaszok aránya a legszignifikánsabban Máltán (19%, -7 pont) és Szlovéniában (40%, -6 pont) csökkent. 31

41 QA3.4 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. - Not well known - Total 'Describes well' Diff. EB EB73.1 Total 'Describes badly' Diff. EB EB73.1 Don't know Diff. EB EB73.1 EU27 51% +2 8% +1 41% -3 FI 64% +4 4% +1 32% -5 NL 64% +4 1% = 35% -4 FR 60% +5 9% = 31% -5 LV 58% +5 10% = 32% -5 IT 57% +4 6% = 37% -4 DK 57% -2 4% = 39% +2 BE 57% +1 2% -1 41% = HU 56% +6 3% = 41% -6 DE 55% +1 5% +1 40% -2 UK 54% +2 9% = 37% -2 ES 52% +5 10% +3 38% -8 CZ 49% +4 3% = 48% -4 BG 47% +6 13% = 40% -6 LU 46% +3 5% -5 49% +2 RO 45% +5 25% +4 30% -9 SE 45% +5 3% = 52% -5 SI 40% -6 5% = 55% +6 AT 38% -3 3% = 59% +3 EE 37% = 13% +4 50% -4 PL 37% = 13% +4 50% -4 SK 36% -4 2% -1 62% +5 EL 28% -2 2% +1 70% +1 IE 27% -5 15% -6 58% +11 PT 20% -3 14% +4 66% -1 MT 19% -7 18% +2 63% +5 CY 16% -4 26% +5 58% -1 LT 15% -2 14% +2 71% = 32

42 Szociodemográfiai elemzés Látnunk kell, hogy ez a kérdés azzal foglalkozik, hogy miként ítélik meg az Európai Parlament arculatát. Azok a válaszadók, akik szerint ez az intézmény nem elég ismert, talán különleges elvárásokat fogalmaznak meg az Európai Parlamenttel szemben a fellépések és a láthatóság tekintetében, ahogy azt tulajdonképpen a QA5. kérdésre adott válaszokban is látjuk, amelyek azt mutatják, hogy a válaszadók többsége az Európai Parlament megerısített szerepét látná szívesen. Az olyan személyek 51%-ában kifejezett európai átlag, akik úgy vélik, hogy a nem elég ismert kifejezés találóan írja le az Európai Parlamentet, elfed néhány szociodemográfiai különbséget: - A szociálisan legelınyösebb helyzetben lévı válaszadók láthatóan a legkritikusabbak ezen a ponton. Ezt a véleményt osztja a legmagasabb végzettségőek 55%-a (szemben az iskolát 16 éves kor elıtt elhagyókkal, akiknél ez az arány 48%) és a vezetı beosztásúak 57%-a (szemben a kétkezi munkásokkal, akiknél 50%-ot mértek). - A politikai spektrum bal oldalán elhelyezkedık esetében valószínőbb ez a vélemény, mint a jobboldaliaknál (56%, illetve 50%). - Azonban elég logikusan a válaszok elsısorban a válaszadók tájékozottsági szintjével korrelálnak. Azok körében, akik azt mondják, hogy jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, csak 41% véli úgy, hogy az intézmény nem elég ismert, szemben azon válaszadók 56%-ával, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat. 33

43 QA3.4 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. Not well known Total 'Describes well' Total 'Describes badly' DK EU27 51% 41% 8% Education (End of) 15-48% 40% 12% % 41% 8% % 41% 4% Still studying 48% 43% 9% Respondent occupation scale Self-employed 49% 46% 5% Managers 57% 40% 3% Other white collars 49% 45% 6% Manual workers 50% 42% 8% House persons 51% 37% 12% Unemployed 54% 38% 8% Retired 51% 39% 10% Students 48% 43% 9% Left-Right scale (1-4) Left 56% 39% 5% (5-6) Centre 52% 41% 7% (7-10) Right 50% 45% 5% Information on EP's activities Informed 41% 56% 3% Not informed 56% 35% 9% Preference for the EP's role More important 51% 44% 5% The same 47% 44% 9% Less important 55% 41% 4% 34

44 A vélemények élesen megoszlanak a nem hatékony ismérvvel kapcsolatban A hatékonyság az egyik fı arculati vonás egy olyan politikai intézménynél, mint az Európai Parlament. Megkérdezték az európaiakat, hogy szerintük a nem hatékony kifejezés jól írja-e le az Európai Parlamentet. A válaszadók élesen megosztottak ebben a kérdésben, 40% véli úgy, hogy a nem hatékony kifejezés találóan írja le az Európai Parlamentet, míg 38% ellenkezı véleményen van. Az Európai Parlament arculata kissé romlott e tekintetben az Eurobarométer 2010 elején végzett legutóbbi felmérése óta: az intézményt hatékonynak tartó válaszadók aránya két százalékponttal csökkent, miközben az ennek ellenkezıjét gondolók aránya egy százalékponttal nıtt. Öt válaszadóból több mint egy nem nyilvánított véleményt (22%, +1 pont), ami azt szemlélteti, hogy bizonyos fokig nehéz választ adni erre a kérdésre. Közvetve ez megerısíti azt a korábban megfigyelt érzést, hogy bizonyos fokú tudatlanság jellemzı az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban. 35

45 A tagállamok közötti különbségek Elsı megfigyelés: jelentıs különbség van a 2004 elıtt csatlakozott országok és a 2004/2007 után csatlakozott országok között. Az elıbbiek 42%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem hatékony, szemben az utóbbiakkal, ahol csak 25% ez az arány. A 2004/2007 után csatlakozott tagállamok válaszadói körében valószínőbb, hogy hatékonynak tartják az EP-t (49%, szemben a 38%-kal), bár az is valószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt a kérdésben (26%, szemben a 20%-kal). Részletesebben: - A szlovákiai (65%), litvániai (63%), magyarországi (58%%), olaszországi (57%), luxemburgi (56%) és bulgáriai (55%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény, hogy az Európai Parlament hatékony intézmény. - Ezzel szemben a svédországi (59%), egyesült királyságbeli (53%), hollandiai (52%), dániai (51%), valamint görögországi és finnországi (50% mindkét esetben) válaszadóknál a legvalószínőbb, hogy nem tekintik hatékonynak az Európai Parlamentet. Emellett, ahogy az Európai Parlament többi jellemzésénél is megjegyeztük (a nem elég ismert kivételével), Görögország ismét az az ország, ahol a leginkább negatívan alakultak az említett intézménnyel kapcsolatos vélemények. Így 11 százalékponttal (50%) nıtt azon válaszadók aránya, akik nem tartják hatékonynak az EP-t. 36

46 QA3.5 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. - Inefficient - Total 'Describes well' Diff. EB EB73.1 Total 'Describes badly' Diff. EB EB73.1 Don't know Diff. EB EB73.1 EU27 38% +1 40% -2 22% +1 SE 59% +4 30% -2 11% -2 UK 53% +3 23% = 24% -3 NL 52% -2 35% +2 13% = DK 51% +6 38% +1 11% -7 EL 50% % -15 9% +4 FI 50% +2 41% -3 9% +1 AT 48% = 39% = 13% = DE 47% +5 32% -5 21% = BE 45% +2 49% = 6% -2 SI 43% -2 44% +1 13% +1 ES 39% = 36% -5 25% +5 FR 38% +3 41% -1 21% -2 LV 38% -2 39% -2 23% +4 CZ 36% +3 51% -4 13% +1 PT 34% +5 37% % +6 LU 33% -7 56% +7 11% = EE 31% = 48% = 21% = HU 29% -3 58% +1 13% +2 SK 28% = 65% -1 7% +1 PL 25% = 45% -1 30% +1 IT 24% -2 57% = 19% +2 IE 23% -3 45% +7 32% -4 CY 23% +3 42% -6 35% +3 RO 22% +6 41% % +4 LT 18% -3 63% +4 19% -1 MT 17% -5 53% +4 30% +1 BG 15% -1 55% = 30% +1 37

47 Szociodemográfiai elemzés A szociodemográfiai elemzés szignifikáns különbségeket tár fel: - A férfiak a nıknél nagyobb valószínőséggel jellemzik az Európai Parlamentet nem hatékony intézményként (42%, szemben a 35%- kal). - Az életkor is megkülönböztetı kritérium: 10 százalékpontos különbség van a legfiatalabb és legidısebb válaszadók között, ahol a évesek 46%-a mondja azt, hogy az Európai Parlament hatékony (ez még mindig a többségi vélemény ebben a csoportban), szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyekkel, akiknél ez az arány 36%. - Azonban a válaszadók képzettségi szintjének elemzése általában inkább azt mutatja, hogy a legmagasabb végzettségő válaszadók nem csupán a leggyakrabban találják hatékonynak az intézményt (42%, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal, akiknél ez az arány 33%), hanem náluk a legvalószínőbb az is, hogy azt nem tartják hatékonynak (44%, szemben az iskolát 15 éves korukban vagy korábban elhagyókkal, akiknél ez az arány 36%). Mindkét csoportban egy szők többség véli úgy, hogy az EP nem hatékony, azonban a legmagasabb végzettségőek véleménye még inkább kiélezıdik: sokkal valószínőbb körükben, hogy véleményt alkotnak, legyen az pozitív vagy negatív. - Hasonlóképpen, a vezetı beosztásúak élesen megosztottak: náluk a legvalószínőbb (45%, szemben a háztartásbeliek 33%-ával), hogy az Európai Parlamentet nem tartják hatékonynak, ugyanakkor 41% mondja azt, hogy hatékony intézmény (szemben a háztartásbeliek 37%-ával). Ahogy a végzettség esetében is láttuk, a vezetı beosztásúak véleménye jóval kiélezettebb, mint a háztartásbelieké: a nem tudja válaszok aránya a háztartásbeliek körében jóval magasabb, mint a vezetı beosztásúaknál (30%, szemben a 14%-kal). A vezetı beosztásúak többsége azonban úgy véli, hogy az EP nem hatékony, miközben a háztartásbeliek körében az ezzel ellentétes vélemény van túlsúlyban. - Ugyanez a trend figyelhetı meg azon válaszadók körében, akik a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat: nem csupán ık azok, akik a leginkább kritikusak az Európai Parlamenttel szemben (41%, szemben a ranglétra alján elhelyezkedıkkel, akiknél ez az arány 36%), hanem náluk a legvalószínőbb az is, hogy támogatják az intézményt (44%, szemben a 37%-kal). 38

48 - Azonban a következı két változó a legfontosabb meghatározó tényezı: o o Elıször is azon válaszadók körében, akik azt mondják, hogy jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, 52% tartja az intézményt hatékonynak (szemben azon válaszadók 36%- ával, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat). Másodsorban azon válaszadók körében, akik azt szeretnék, ha az Európai Parlament kevésbé fontos szerepet játszana, a leginkább valószínő (58%), hogy azt nem hatékony intézményként bírálják (szemben azon válaszadók 37%-ával, akik azt szeretnék, ha fontosabb szerepet játszana). 39

49 QA3.5 Please tell me for each of the following words/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament. Inefficient Total 'Describes well' Total 'Describes badly' DK EU27 38% 40% 22% Sex Male 42% 42% 16% Female 35% 39% 26% Age % 46% 23% % 43% 20% % 39% 19% % 36% 24% Education (End of) 15-36% 33% 31% % 41% 21% % 42% 14% Still studying 31% 47% 22% Respondent occupation scale Self-employed 38% 45% 17% Managers 45% 41% 14% Other white collars 39% 45% 16% Manual workers 39% 40% 21% House persons 33% 37% 30% Unemployed 38% 39% 23% Retired 40% 35% 25% Students 31% 47% 22% Self-positioning on the social staircase Low (1-4) 36% 37% 27% Medium (5-6) 38% 41% 21% High (7-10) 41% 44% 15% Information on EP's activities Informed 41% 52% 7% Not informed 38% 36% 26% Preference for the EP's role More important 37% 47% 16% The same 29% 45% 26% Less important 58% 31% 11% 40

50 2.2. Az EP szerepe [QA5.] 5 - Az európaiak több mint fele támogatja az Európai Parlament megerısített szerepét Bár az Európai Parlamentrıl alkotott kép igen vegyes, az uniós polgárok többsége továbbra is azt szeretné, ha az intézmény fontosabb szerepet játszana. A válaszadók 52%-a (-3 pont) támogatja a megerısített szerepet, miközben öt európaiból alig több mint egy (22%, +3 pont) ellenzi azt. A válaszadók 16%-a (- 1) véli úgy, hogy szerepének ugyanolyannak kell maradnia, 10% pedig (+1) nem nyilvánított véleményt. Ugyanakkor azon válaszadók aránya, akik azt akarják, hogy csökkenjen a szerepe, még ha mérsékelten is, de egyenletesen nıtt a 2007 ıszén elvégzett Eurobarométer hullám óta (a ıszi 12%-ról a végi 22%-ra). Mintha most, hogy vége az európai parlamenti választásoknak, a válaszadók kevésbé lennének tudatában az intézmény által betöltött szerep fontosságának. QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less important role than it currently does? - EU% More important The same (SPONTANEOUS) Less important DK 48% 44% 48% 55% 52% 22% 18% 12% 24% 22% 18% 16% 14% 14% 19% 22% 17% 16% 9% 10% EB68.1 Aut EB70.1 Aut EB71.1 Jan-Feb EB73.1 Jan-Feb EB74.3 Nov-Dec QA5. Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb vagy kevésbé fontos szerepet játsszon? 41

51 A tagállamok közötti különbségek Az olyan személyek 52%-ában kifejezett európai átlag, akik támogatják az Európai Parlament megerısített szerepét, elfed néhány szignifikáns különbséget a tagállamok között: Például jelentıs, kilenc százalékpontos különbség van az euróövezet országaiban élı válaszadók (55%) és az euróövezeten kívül élık között (46%). Hét százalékpontos különbség van a 2004 elıtt csatlakozott országok és a 2004/2007 után csatlakozott országok között is: az elıbbiek válaszadóinak 50%-a szeretné, hogy az Európai Parlament fontosabb szerepet játsszon, szemben az utóbbiaknál mért 57%-kal. Az országonkénti elemzés a következıket tárja fel: - Azok az európaiak, akik a leginkább támogatják az Európai Parlament megerısített szerepét, inkább a földközi-tengeri térség országaiban élnek, annak ellenére, hogy mind a három országban csökkent a támogatottság: Ciprus (79%, -3 pont), Görögország (72%, -8 pont) és Spanyolország (72%, -1 pont). - Ezzel szemben az Európai Parlament kisebb szerepét szélesebb körben az északibb tagállamok támogatják: az Egyesült Királyság (49%), Svédország (39%), Hollandia (37%) és Dánia (36%). 42

52 A legszembetőnıbb változások 2010 eleje óta mindenekelıtt Írországban következtek be, ahol a fontosabb szerep iránti támogatás 11 százalékponttal csökkent (33%), valamint Németországban (38%, -10 pont). A Németországban mért változás jelentıs mértékben hozzájárul az európai átlag 3 százalékpontos csökkenéséhez: a népesség nagysága miatt (több mint 80 millió lakos) a német eredmények jelentısen befolyásolják az európai szintő eredményeket. Azonban a fontosabb szerep támogatottsága a következı hat tagállamban is élesen visszaesett (-8 pont): Egyesült Királyság (32%), a Cseh Köztársaság (45%), Lettország (52%), Bulgária (54%), Szlovákia (66%) és Görögország (72%). 43

53 QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less important role than it currently does? More important EB73.1 Jan-Feb EB74.3 Nov-Dec Diff. EB EB73.1 EU27 55% 52% -3 HU 55% 61% +6 DK 34% 39% +5 BE 62% 65% +3 RO 63% 66% +3 BG 62% 54% -8 CZ 53% 45% -8 EL 80% 72% -8 LV 60% 52% -8 SK 74% 66% -8 UK 40% 32% -8 DE 48% 38% -10 IE 44% 33% -11 Szociodemográfiai elemzés - Érdekes módon a január-februárban elvégzett legutóbbi Eurobarométer Parlemeter idején a legelınyösebb helyzetben lévı csoportok (vezetı beosztásúak, önálló vállalkozók és fehérgalléros munkavállalók) körében volt a leginkább valószínő, hogy támogatják az Európai Parlament megerısített szerepét. E felmérés eredményei azonban némileg eltérnek: immár a munkanélküliek (55%) és az önálló vállalkozók (54%) körében a legvalószínőbb, hogy támogatják a megerısített szerepet, szemben a vezetı beosztásúakkal, akiknél ez az arány 52%. - Az életkor és a képzettségi szint szintén két olyan változó, amelyek jelentısen befolyásolják a válaszadók választását. Így minél fiatalabbak a válaszadók, annál inkább szeretnék, hogy az Európai Parlament fontosabb szerepet játsszon: a évesek 58%-a válaszolt így, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek 48%-ával. 44

54 Hasonlóképpen, minél tovább tanultak a válaszadók, annál valószínőbb, hogy ezt a nézıpontot osztják: azon válaszadók 57%-a, akik 19 éves koruk után továbbtanultak, azt akarják, hogy az Európai Parlament fontosabb szerepet játsszon, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal, akiknél ez az arány 47%. - Végezetül pedig azon válaszadók 60%-a, akik állításuk szerint jól tájékozottak az EP tevékenységeivel kapcsolatban, támogatják az intézmény megerısített szerepét, szemben a magukat rosszul tájékozottnak tartókkal, akiknél ez az arány 49%. 45

55 QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less important role than it currently does? More important The same (SPONTANEOUS) Less important DK EU27 52% 16% 22% 10% Sex Male 53% 16% 24% 7% Female 51% 17% 19% 13% Age % 15% 15% 12% % 17% 20% 9% % 17% 24% 8% % 17% 24% 11% Education (End of) 15-47% 18% 21% 14% % 16% 23% 10% % 14% 23% 6% Still studying 59% 16% 14% 11% Respondent occupation scale Self-employed 54% 16% 21% 9% Managers 52% 15% 27% 6% Other white collars 52% 18% 22% 8% Manual workers 51% 17% 23% 9% House persons 53% 17% 17% 13% Unemployed 55% 15% 19% 11% Retired 48% 17% 23% 12% Students 59% 16% 14% 11% Information on EP's activities Informed 60% 15% 22% 3% Not informed 49% 17% 22% 12% 46

56 3. Az Európai Parlament prioritásai és értékei 3.1. Kiemelten védelmezendı értékek [QA6.] 6 Az emberi jogok védelmét tíz európaiból hat még mindig alapvetı értéknek tekinti Az egyetlen európai intézményként amelynek tagjait közvetlen és általános választójog alapján választják meg az Európai Parlament potenciális befolyása miatt a demokrácia és a párbeszéd szimbóluma. Ezért elengedhetetlennek tőnik foglalkozni azon alapvetı elvek kérdésével, amelyeket az európaiak szerint az EPnek védelmeznie kell. A válaszadókat arra kérték, hogy válasszanak ki legfeljebb három értéket egy nyolcas listából, amelyekrıl úgy gondolják, hogy prioritást kell kapniuk. A válaszadók szinte ugyanazt a sorrendet állították fel ezen értékek között, mint 2010 elején, azonban az egyes értékekhez rendelt pontszámok némi változást mutatnak. Így a felmérés a polgári szabadságjogok és a megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos területeket emelte ki. - Az emberi jogok védelme újra a leggyakrabban említett érték lett: a válaszadók 60%-a úgy véli, hogy ezeket az Európai Parlamentnek kiemelten kell védelmeznie, bár a szóban forgó értéket megemlítı válaszadók aránya két százalékponttal csökkent az e tárgyban legutóbb végzett Eurobarométer-felmérés óta. - Valamennyivel elmaradva közös második helyen a nemek közötti egyenlıség és a szólásszabadság végzett (mindkettı 36%, változatlan maradt az év során). - Ezeket követi szorosan az EU-tagállamok közötti szolidaritás, amelyet az európaiak 35%-a említett meg. Ez öt százalékponttal magasabb, mint 2010 elején, és ez a legszignifikánsabb változás ebben a kérdésben: az Európai Unió által 2010 tavaszán tanúsított szolidaritás Görögország megsegítésében, amikor az súlyos államadósság-válsággal szembesült, kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy nıtt ezen érték támogatottsága. - Ezután az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritást a válaszadók egynegyede említette meg (25%, kismértékő, két százalékpontos csökkenés). 6 QA6. Az Ön véleménye szerint a következı értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? 1. A nık és férfiak közötti egyenlıség; 2. A kisebbségek védelme; 3. A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd; 4. Az EU tagállamai közötti szolidaritás; 5. Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás; 6. Az emberi jogok védelme; 7. Szólásszabadság; 8. A halálbüntetés eltörlése az egész világon 47

57 - Ezt követte két érték, mindegyiket 22% tartotta fontosnak: a kisebbségek védelme (+1 pont), valamint a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd (-1 pont). - Az utolsó helyre került a halálbüntetés eltörlése az egész világon, amelyet 16% említett meg (+1 pont). A tagállamok közötti különbségek A 2009 és 2010 elején végzett utóbbi két Parlemeter felmérésben említettek szerint az országonkénti elemzés feltár néhány érdekes eltérést, különösen az uniós csatlakozás idıpontjának tükrében. - Így a 2004/2007 után csatlakozott országok a régi tagállamoknál nagyobb valószínőséggel szeretnék azt, hogy az EP védelmezze a következı értékeket: o Az emberi jogok védelme (60%): 65% a 2004/2007 után csatlakozott országokban, szemben a régi tagállamokban mért 58%-kal. o Az EU tagállamai közötti szolidaritás (35%): 42%, szemben a 33%- kal. 48

58 - A többi hat érték támogatottsága azonban a 2004 elıtt csatlakozott tagállamokban a legerısebb: o A nık és férfiak közötti egyenlıséget (36%) ezekben a tagállamokban nagyobb valószínőséggel tekintik prioritásnak: 37%, szemben a 29%-kal. o Szólásszabadság (36%): 37%, szemben a 31%-kal. o A kisebbségek védelme (22%): 24%, illetve 16%. o A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd (22%): 22%, illetve 18%. o A halálbüntetés eltörlése az egész világon (16%): 17%, illetve 10%. - Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás (25%) aránya megegyezik mindkét országcsoportban: 25% a 2004 elıtt csatlakozott országokban és 25% a 2004/2007 után csatlakozott országokban. Ha tüzetesebben szemügyre vesszük az országos eredményeket, több, viszonylag szignifikáns különbséget vehetünk észre: - Az emberi jogok védelme (60%) különösen erıs támogatottságot élvez Cipruson (85%), Litvániában (74%), Szlovéniában (73%) és Magyarországon (72%). A 27 tagállamból 26-ban ez volt a leggyakrabban megemlített pont. Ezen érték támogatottsága Szlovéniában nyert legnagyobb teret (+9 pont). Ezzel szemben a legtöbb teret Franciaországban veszítette (55%, -8 pont). - A nık és férfiak közötti egyenlıséget (36%) nagyobb valószínőséggel tekintik prioritásnak Franciaországban (54%), Svédországban (47%), Írországban (45%), valamint Belgiumban és Spanyolországban (43% mindkét esetben). Luxemburgban mérték a legszignifikánsabb változást (39%, -11 százalékpont). - A szólásszabadságot (36%) említették meg mindenekelıtt Hollandiában (55%), az Egyesült Királyságban (54%) ahol egyébként ez volt a leggyakrabban említett pont, Svédországban (51%), valamint Finnországban és Dániában (49% mindkét esetben). Ezen érték támogatottsága Dániában nyert legnagyobb teret (49%, -9 százalékpont). 49

59 QA6 In your opinion, which of the following values should the European Parliament defend as a matter of priority? The protection of human rights Freedom of speech Equality between men and women Solidarity between EU Member States Solidarity between the EU and poor countries in the world The protection of minorities The dialogue between cultures and religions The abolition of the death penalty throughout the world EU27 60% 36% 36% 35% 25% 22% 22% 16% BE 54% 40% 43% 37% 25% 27% 19% 17% BG 68% 22% 20% 59% 32% 16% 27% 4% CZ 68% 36% 30% 47% 25% 12% 13% 8% DK 61% 49% 34% 28% 31% 18% 44% 19% DE 69% 22% 33% 43% 25% 25% 28% 22% EE 66% 43% 25% 38% 21% 25% 26% 5% IE 63% 39% 45% 31% 22% 33% 16% 15% EL 62% 38% 21% 56% 35% 19% 15% 16% ES 62% 33% 43% 30% 27% 19% 14% 14% FR 55% 45% 54% 30% 29% 21% 21% 19% IT 50% 30% 27% 36% 28% 28% 23% 20% CY 85% 35% 35% 44% 42% 20% 15% 12% LV 63% 36% 15% 35% 22% 17% 17% 5% LT 74% 37% 23% 37% 22% 11% 13% 5% LU 47% 36% 39% 34% 33% 31% 26% 16% HU 72% 27% 30% 43% 28% 22% 20% 7% MT 53% 26% 37% 30% 31% 38% 21% 9% NL 62% 55% 39% 37% 18% 25% 26% 12% AT 62% 29% 42% 35% 24% 24% 17% 34% PL 64% 31% 29% 37% 23% 13% 17% 11% PT 47% 22% 32% 33% 38% 30% 20% 19% RO 59% 30% 34% 42% 25% 22% 18% 12% SI 73% 37% 37% 38% 23% 13% 22% 16% SK 66% 34% 27% 49% 26% 15% 19% 12% FI 68% 49% 34% 29% 24% 30% 20% 18% SE 68% 51% 47% 26% 32% 20% 27% 19% UK 51% 54% 33% 17% 17% 21% 24% 9% Highest percentage per country Highest percentage by item Lowest percentage per country Lowest percentage by item 50

60 Az EU tagállamai közötti szolidaritás (35%) láthatóan fıként Bulgáriát (59%), Görögországot (56%), Szlovákiát (49%) és Csehországot (47%) foglalkoztatja. Ezen érték támogatottsága erıteljesen nıtt néhány tagállamban, fıleg Hollandiában (37%) és Németországban (43%), ahol 12 százalékponttal emelkedett, valamint Dániában (28%, +10 pont). - Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritást (25%) elsısorban Cipruson (42%), Portugáliában (38%) és Görögországban (35%) tekintették prioritásnak. - A kisebbségek védelme (22%) Máltán (38%), Írországban (33%), Luxemburgban (31%), valamint Finnországban és Portugáliában (30% mindkét esetben) kapta a legtöbb támogatást. - A kultúrák és vallások közötti párbeszédet (22%) a legnagyobb valószínőséggel a dániai (44%), németországi (28%), valamint a bulgáriai és svédországi (27% mindkét esetben) válaszadók tekintik prioritásnak. 51