Eurobarométer speciális felmérés. Az európai ombudsman. Az Európai Parlament és az európai ombudsman megbízásából készítette a TNS Opinion & Social

Átírás

1 Eurobarométer speciális felmérés Az Európai Parlament és az európai ombudsman megbízásából készítette a TNS Opinion & Social TNS Opinion & Social Avenue Hermann Debroux, Bruxelles Belgium

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 ÖSSZEFOGLALÓ AZ OMBUDSMANRÓL ÉS A POLGÁROK JOGAIRÓL KIALAKULT KÉP Mennyire érzik magukat tájékozottnak a polgárok az EU Alapjogi Chartájáról? Az ombudsman szerepének megismerése iránti lakossági érdeklődés AZ UNIÓS KÖZIGAZGATÁS SZEREPE ÉS TELJESÍTMÉNYE KIEMELT TERÜLETEK Az ombudsman feladatai Az uniós polgárok jogai...25 KÖVETKEZTETÉS...29 MELLÉKLETEK TECHNIKAI LEÍRÁS KÉRDŐÍV TÁBLÁZATOK 2

3 BEVEZETÉS Az európai ombudsman1 az Európai Unió (EU) intézményeinek és szerveinek hivatali visszásságaival kapcsolatos panaszokat vizsgálja. Az intézmények körébe tartozik többek között az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. Az ombudsman által vizsgálható uniós szervekre példa az Európai Gyógyszerügynökség, valamint az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. Csak az igazságszolgáltatási minőségében eljáró Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék nem tartozik bele a hatáskörébe. Az ombudsmanhoz különféle ügyekben intéznek panaszt, többek között az átláthatóság hiánya, adminisztratív szabálytalanságok, igazságtalanság, megkülönböztetés vagy hatalommal való visszaélés miatt, és a panaszok gyakran az Alapjogi Charta 2 jóvoltából az uniós jogban rögzített polgári jogok feltételezett megsértéseire vonatkoznak. A Chartának és a Lisszaboni Szerződésnek, amely a Chartát az uniós jog alkalmazásakor jogilag kötelezővé tette az uniós intézményekre és a tagállamokra nézve, egyik fő célja, hogy javítsa a kapcsolatot a polgárok és az EU között. Ennek a felmérésnek ezért fontos célja, hogy megvizsgálja, az uniós átlagpolgárok érzésük szerint milyen szorosan kötődnek az EU-hoz, valamint értékelje, mennyire jól tájékozottak az Unió Chartája alapján őket megillető jogokról. Ez nemcsak azért érdekes az ombudsman számára, mert a polgároknak természetesen ismerniük kell a jogaikat ahhoz, hogy felismerhessék, azok mikor sérülnek, hanem azért is, mert ez a típusú információ hozzásegíti az ombudsmant ahhoz, hogy képes legyen proaktívan együttműködni más uniós intézményekkel, hogy az európai polgárok központi helyre kerülhessenek a munkájukban. Emellett, ha kikérik az európai polgárok véleményét az uniós közigazgatás teljesítményéről, ezáltal könnyebben azonosíthatók azok a területek, ahol még fejlesztésre van szükség, és így elkerülhetővé válnak az európai polgároktól érkező jövőbeni panaszok. A jogok fokozott tudatosítása mellett az ombudsman arra is törekszik, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek azzal, hogy az egyes tagállamokban működő nemzeti vagy regionális ombudsmanok mellett az európai ombudsman is a rendelkezésükre áll, és fogadja a panaszaikat. Ez a felmérés ezért azt is vizsgálja, hogy a polgárok mennyire értik az ombudsman szerepét, így azt a kérdést is felteszi, hogy szerintük mire kellene helyeznie a hangsúlyt jogaik védelmében. 1 Az ombudsmanról bővebb információ itt található: 2 Az Alapjogi Chartáról bővebb információ itt található: 3

4 Az Eurobarométer-felmérés folyamán a TNS Opinion & Social hálózat február 9. és március 8. között az Európai Unió 27 tagállamában európai polgárt kérdezett meg az európai ombudsmanról és a polgárok jogairól 3. Az alkalmazott módszertan megegyezik az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága által végzett felmérésekben használttal (Kutatási és politikai elemzési osztály) 4. A TNS Opinion & Social hálózathoz tartozó intézmények által készített interjúk módszertanáról szóló technikai feljegyzés e jelentéshez csatolva olvasható. A feljegyzés tartalmazza az alkalmazott interjúkészítési módszereket és konfidencia-intervallumokat 5. A tanulmány részletes elemzéssel szolgál arról, hogy az ombudsmant és az uniós polgárok jogait mennyire ismerik az EU területén és az egyes tagállamokban. Arról is kikérték a válaszadók véleményét, hogy az EU hogyan teljesít a különféle kulcsfontosságú területeken, és hogy a polgárok szerint az ombudsmannak mely területekre kellene hangsúlyt helyeznie a jövőben. A felmérés ezenkívül demográfiai elemzést nyújt, hogy érthetőbbé tegye, a polgári jogok kérdésében mennyiben tér el egymástól az európai társadalom egyes rétegeinek véleménye. A statisztikai bontás a következőkre terjed ki: férfi/nő, életkor, az iskolai végzettség szintjének és a háztartás jövedelmének hatása, valamint egy sor egyéb társadalmi-gazdasági tényező. ********** Az Eurobarométer weboldala a következő címen érhető el: Ezúton szeretnénk köszönetet mondani valamennyi válaszadónak szerte az Európai Unióban, akik időt szántak a felmérésben való részvételre. Ez a felmérés egyszerűen nem jöhetett volna létre az aktív közreműködésük nélkül. 3 Az alkalmazott módszertanról bővebb információ a technikai feljegyzésben olvasható, amely bemutatja az interjúkészítési módszereket és a konfidencia-intervallumokat Az eredménytáblázatok a mellékletben találhatók. Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a válaszadó több választ adott ugyanarra a kérdésre, a jelentés táblázataiban szereplő százalékos értékek meghaladhatják a 100%-ot. 4

5 A jelentésben az országokat hivatalos rövidítésükkel szerepeltetjük: RÖVIDÍTÉSEK EU-27 Európai Unió 27 tagállam NT nem tudja BE BG CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LT LV LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprusi Köztársaság Litvánia Lettország Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság 5

6 ÖSSZEFOGLALÓ Az EU Alapjogi Chartájáról csak az uniós polgárok 14%-a tartja magát jól vagy elég jól tájékozottnak. A megkérdezettek 72%-a nem érzi magát tájékozottnak a Chartáról. Az Unióban élő válaszadók nagyjából fele szeretne többet tudni az ombudsman tevékenységéről, a másik felét ellenben kevéssé érdekli az ombudsman szerepe. A válaszadók körülbelül egynegyede nyilatkozta azt, hogy nem tud eleget az EUról ahhoz, hogy megítélhesse a teljesítményét a hatékonyság, a szolgálatkészség vagy az átláthatóság szempontjából. Az ombudsman iránti érdeklődés mértéke tagállamonként igen változatosan alakul; az érdeklődők aránya Cipruson volt a legmagasabb 74%-kal, Szlovákiában pedig a legalacsonyabb 21%-kal. Bár az elégedettség összességében véve mindhárom szempont esetében viszonylag alacsony, a polgárok megítélése szerint az EU az átláthatóság terén rosszabbul teljesít, mint a hatékonyság vagy a szolgálatkészség tekintetében. A válaszadók többsége (52%) úgy gondolja, hogy az ombudsman legfontosabb feladata gondoskodni arról, hogy az uniós polgárok ismerjék jogaikat és élni tudjanak velük. A polgárok jogai közül az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot tartják a legfontosabbnak, amit a válaszadók 48%-a tekint lényegesnek. A megfelelő ügyintézéshez való jogot a válaszadók nagyjából egyharmada sorolja a legfontosabb jogok közé. Akik tájékozottak az EU Alapjogi Chartájáról, jellemzően többre értékelik az EU teljesítményét, mint azok, akik saját bevallásuk szerint keveset tudnak a Chartáról. A fiatal válaszadók nagyobb valószínűséggel tartják jónak az EU teljesítményét a hatékonyság, a szolgálatkészség és az átláthatóság terén, mint az idősebbek. 6

7 1. AZ OMBUDSMANRÓL ÉS A POLGÁROK JOGAIRÓL KIALAKULT KÉP 1.1. Mennyire érzik magukat tájékozottnak a polgárok az EU Alapjogi Chartájáról? Az uniós polgárok többsége rosszul tájékozottnak tartja magát az uniós Chartáról; egy kis létszámú kisebbség egyáltalán nem is hallott róla. Az uniós polgárok között egyértelműen többségben (72%) vannak azok, akik nem érzik tájékozottnak magukat az EU Alapjogi Chartájáról. 36% nyilatkozta azt, hogy nem elég jól tájékozott, és ugyanilyen arányban voltak azok is, akik egyáltalán nem tartják magukat tájékozottnak 6. További 13% spontán bevallotta, hogy soha nem is hallott a Chartáról. Ezzel szemben az uniós válaszadók közül csak 14% mondta magát jól tájékozottnak a kérdésben, amiből 12% az elég jól tájékozottak aránya, és mindössze 2% tartotta magát nagyon jól tájékozottnak. Az egyes tagállamokból kapott eredményeket vizsgálva kiderül, hogy a magukat tájékozottnak érző válaszadók aránya csak három országban haladta meg a 20%-ot: Luxemburgban (25%), Csehországban (22%) és Olaszországban (21%) 7. Lettországban viszont csak a megkérdezettek 6%-a, míg Franciaországban, Litvániában és Romániában 8%-uk érzi magát tájékozottnak. 18 tagállamban a válaszadók legalább 70%-a mondta azt, hogy nem tájékozott 8, ezen belül különösen magas arányt lehetett megfigyelni Spanyolországban (88%) és Finnországban (85%). Miközben Portugáliában csak a 6 QB1: Mennyire érzi magát tájékozottnak az EU Alapjogi Chartájáról? A lehetséges válaszok: nagyon jól tájékozott, elég jól tájékozott, nem elég jól tájékozott, egyáltalán nem jól tájékozott, soha nem is hallott róla (SPONTÁN). 7 A tájékozott azt jelenti, hogy nagyon jól tájékozott vagy elég jól tájékozott. 8 A nem tájékozott azt jelenti, hogy nem elég jól tájékozott vagy egyáltalán nem tájékozott. 7

8 válaszadók 49%-a tekinti magát nem tájékozott -nak, az ott élők nagyon nagy arányban (39%) mondták azt, hogy soha nem is hallottak az EU Alapjogi Chartájáról, hasonlóan Írországhoz és Görögországhoz, ahol 28%, illetve 27% volt ez az arány. 15 tagállamban a nem elég jól tájékozott volt a leggyakoribb válasz, Portugáliában pedig a soha nem is hallott róla volt a legáltalánosabb 9. A szociodemográfiai adatok elemzése alapján a válaszadók kategóriái között vannak bizonyos különbségek. A nemek között kis különbségeket lehet megfigyelni, és a férfi válaszadók valamivel nagyobb valószínűséggel tartják magukat tájékozottnak (15%, szemben a nők 11%-ával). A nők közül kicsivel többen mondták azt, hogy soha nem hallottak az EU Alapjogi Chartájáról (15%, szemben a férfiak 12%-ával). Mindkét nemre igaz azonban, hogy a tájékozottság érzése viszonylag ritka: a férfiak 72%-a és a nők 73%-a mondta azt, hogy nem tartja magát tájékozottnak. 9 Franciaországban egyenlő arányban (36%) voltak azok, akik nem elég jól tájékozottak vagy egyáltalán nem tájékozottak. 8

9 A válaszadók életkoráról ugyancsak elmondható, hogy szinte egyáltalán nem befolyásolja az uniós Chartáról szóló ismereteiket. Az 55 év feletti csoportban csak a válaszadók 12%-a mondta magát tájékozottnak, míg a éves és a éves korcsoportban 13%, a évesek között pedig 14% volt ez az arány. A évesek 75%-ban mondták azt, hogy nem tájékozottak, a évesek pedig 74%-ban. Az 55 év felettiek körében viszont 72%-ra, a éves korcsoportban pedig 69%-ra csökkent ez az arány. Az egyén iskolai végzettségének szintje hajlamos kismértékben befolyásolni, hogy mennyit tud az Alapjogi Chartáról. Azok, akik tanulmányaikat 20 évesen vagy később fejezték be, 18%-ban mondták magukat tájékozottnak, ellenben a éves korukig tanulók között 11%-ra, míg a 15 évesen vagy előbb lemorzsolódók körében 8%- ra esett vissza ez az arány. Akik tanulmányaikat évesen fejezték be, 76%-ban mondták azt, hogy nem tájékozottak, ezzel szemben a 20 éves korukig vagy tovább tanulók 73%-ban, akik pedig még mindig tanulnak, 66%-ban. Bár azok, akik tanulmányaikat legkésőbb 15 évesen befejezték, 70%-ban mondták magukat tájékozatlannak, viszonylag nagy arányban, 20%-ban nyilatkoztak úgy, hogy soha nem hallottak az uniós Chartáról. A foglalkozás szempontjából legnagyobb valószínűséggel a vezetők mondták magukat tájékozottnak, 19%-os arányban. Az önálló vállalkozók szintén 18%-ban vallották magukat tájékozottnak, ellenben a háztartásbeliek között csak 6%, a munkanélküliek között pedig 9% volt ez az arány. A háztartásbeliek 18%-a elmondása szerint soha nem is hallott az uniós Chartáról, és ugyanígy nyilatkozott a nyugdíjasok 16%-a is, a vezetők közül viszont csak 5%. A kevésbé tehetős válaszadók nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy soha nem hallottak a Chartáról. Azok a válaszadók, akiknek szinte soha nem jelent nehézséget a számlák kifizetése, csak 11%-ban állították, hogy soha nem hallottak a Chartáról, ez az arány azonban 15%-ra emelkedett azok körében, akiknek időről időre vannak nehézségeik a számlafizetéssel, és elérte a 19%-ot azok esetében, akiknél a nehézségek szinte mindig jelentkeznek. 14%-ban mondták magukat tájékozottnak azok, akiknek szinte soha nem okoz nehézséget a számlák kifizetése, viszont csak 9%- ban azok, akiknek szinte mindig nehézségeik vannak. Akik a társadalmi ranglétrán alacsonyan helyezik el magukat 10, nagyobb valószínűséggel adták azt a spontán választ, hogy soha nem is hallottak a Chartáról. Ezek a válaszadók 18%-ban nyilatkoztak így, míg azok, akik a társadalmi ranglétrán középre helyezik magukat, 13%-ban, akik pedig a felsőbb réteghez sorolják magukat, azok 9%-ban. 10 Ezt a változót úgy építik be, hogy a válaszadónak egy tíz fokból álló lépcsőt mutatnak, és arra kérik, hogy helyezze el magát valamelyik fokon. (az 1. fok jelenti a társadalom legalsó rétegét, a 10. fok pedig a társadalom legfelső rétegét). 9

10 QB1 How informed do you feel you are about the Charter of Fundamental Rights of the EU? Total 'Informed' Total 'Not informed' Have never heard of it (SP.) EU27 14% 72% 13% 1% Sex Male 15% 72% 12% 1% Female 11% 73% 15% 1% Age % 69% 16% 1% % 74% 12% 1% % 75% 11% 1% % 72% 15% 1% Education (End of) 15-8% 70% 20% 2% % 76% 12% 1% % 73% 8% 1% Still studying 17% 66% 15% 2% Respondent occupation scale Self-employed 18% 69% 12% 1% Managers 19% 75% 5% 1% Other white collars 16% 74% 9% 1% Manual workers 11% 75% 13% 1% House persons 6% 74% 18% 2% Unemployed 9% 75% 14% 2% Retired 11% 72% 16% 1% Students 17% 66% 15% 2% Difficulties paying bills Most of the time 9% 70% 19% 2% From time to time 13% 71% 15% 1% Almost never 14% 74% 11% 1% Self-positioning on the social staircase Low (1-4) 8% 73% 18% 1% Medium (5-6) 12% 74% 13% 1% High (7-10) 19% 71% 9% 1% DK 1.2. Az ombudsman szerepének megismerése iránti lakossági érdeklődés Az uniós polgárok fele jelezte, hogy szívesen megtudna többet is az ombudsman feladatairól, a másik fele viszont csekély érdeklődést tanúsított a téma iránt 10

11 Az uniós polgárok megosztottnak bizonyultak abban a kérdésben, hogy szeretnének-e többet tudni az európai ombudsman feladatairól 11 : a polgárok nagyjából felét érdekelte (49%), másik felét azonban nem (48%) 12. A válaszadók csak 10%-ban mondták azt, hogy nagyon érdekelné őket a kérdés, miközben 39% úgy nyilatkozott, hogy valamennyire érdeklődik. Ezzel szemben 29%-ot saját bevallása szerint nem különösebben érdekel, 19%-ot pedig egyáltalán nem érdekel ez a kérdés. Az egyes országok szintjén nézve csak 11 olyan tagállam volt, ahol a válaszadók legalább felét érdekelte volna, hogy többet tudjon meg az ombudsman szerepéről. A legmagasabb érdeklődést Cipruson mérték 74%-kal, illetve Luxemburgban (64%) és Máltán (62%). Ezzel szemben Szlovákiában csak a válaszadók 21%-a, Lettországban 30%, Dániában pedig 32% mutatott érdeklődést a téma iránt. Szlovákiában (78%), Lettországban (68%) és Dániában (67%) volt a legmagasabb azon válaszadók aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem érdekli őket az ombudsman munkája. A nagyon érdekli csak egy tagállamban Cipruson (40%) számított a leggyakoribb válasznak, a nem nagyon érdekli pedig nyolc országban kapott többséget: Dániában (49%), Lettországban (47%), Finnországban (45%), Csehországban (43%), Szlovákiában (40%), Magyarországon (36%), Lengyelországban (36%) és Bulgáriában (32%). 11 QB4: Önt személy szerint mennyire érdekli, hogy tájékoztatást kapjon az európai ombudsman feladatairól? Saját megítélése szerint Önt A lehetséges válaszok: nagyon érdekli, valamennyire érdekli, nem nagyon érdekli, egyáltalán nem érdekli. 12 Az érdekli azt jelenti, hogy nagyon érdekli vagy valamennyire érdekli. A nem érdekli azt jelenti, hogy nem nagyon érdekli vagy egyáltalán nem érdekli. 11

12 Az egyes kategóriák között szociodemográfiai különbségeket lehet megfigyelni: az adatok azt mutatják, hogy a nemek közötti különbségek elhanyagolhatók, és a különböző korcsoportok között sincs nagyon éles ellentét. Ugyanakkor miközben a évesek korcsoportjában 53%, a közöttieknél pedig 51% mondta azt, hogy szívesen megtudna többet is az ombudsman szerepéről, a évesek és az 55 év felettiek közül csak 46% nyilatkozott így. A magasabb iskolai végzettségű válaszadók az ombudsman munkája iránt is nagyobb valószínűséggel tanúsítanak érdeklődést. Akik a tanulmányaikat 20 évesen vagy később fejezték be, 59%-ban érdeklődtek, de ez az arány 48%-ra esett vissza azok között, akik éves korig tanultak, illetve 40%-ra azok körében, akik 15 évesen vagy előbb abbahagyták az iskolát. Azok, akik a társadalmi ranglétrán magasan helyezik el magukat, nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy szívesen kapnának több információt az ombudsmanról. A magukat a társadalom felső rétegeihez sorolók 56%-ban mutattak érdeklődést, ezzel szemben a magukat középre helyezők 49%-ban, akik pedig a ranglétra aljára teszik magukat, 42%-ban. 12

13 Azok a válaszadók, akik tájékozottnak tartják magukat az EU Alapjogi Chartájáról, lényegesen nagyobb érdeklődést mutattak az ombudsmanról szerzett ismeretek iránt is, mint azok, akik saját bevallásuk szerint nem tájékozottak a Chartáról. A Chartáról tájékozottak 69%-át érdekli, hogy többet tudjon meg az ombudsmanról, szemben a Chartáról rosszul tájékozottak 49%-ával. Azok közül pedig, akik azt a spontán választ adták, hogy soha nem hallottak az EU Alapjogi Chartájáról, csak 31%-ot érdekelne, hogy tájékozódjon az ombudsman szerepéről. QB4 How interested are you personally to get informed about the responsibilities of the European Ombudsman? Would you say you are? Total 'Interested' Total 'Not interested' DK EU27 49% 48% 3% Sex Male 51% 47% 2% Female 48% 49% 3% Age % 51% 3% % 47% 2% % 45% 2% % 51% 3% Education (End of) 15-40% 56% 4% % 49% 3% % 39% 2% Still studying 49% 48% 3% Self-positioning on the social staircase Low (1-4) 42% 54% 4% Medium (5-6) 49% 48% 3% High (7-10) 56% 43% 1% Informed about the Charter of Fundamental Rights Informed 69% 30% 1% Not informed 49% 49% 2% 13

14 2. AZ UNIÓS KÖZIGAZGATÁS SZEREPE ÉS TELJESÍTMÉNYE Az uniós polgárok közül csak egy kis létszámú kisebbség gondolja megfelelőnek az EU teljesítményét a hatékonyság szempontjából, az egynegyedük pedig állítása szerint nem tudja megítélni annak hatékonyságát Az uniós közigazgatásról a nyilvánosság mindhárom vizsgált kritériumot a hatékonyságot, a szolgálatkészséget és az átláthatóságot tekintve úgy vélekedett, hogy a teljesítmény alacsony szintű 13. Mindhárom terület esetében többen voltak azok, akik a teljesítményt elégtelennek minősítették, mint akik szerint az viszonylag kielégítő vagy megfelelő 14. A közigazgatás hatékonyságának kérdésével kapcsolatban több válaszadó (35%) vélte úgy, hogy az uniós közigazgatás nem mutat kielégítő hatékonyságot, mint ahányan viszonylag vagy nagymértékben meg voltak elégedve. Minden tizedik válaszadóból három tartja viszonylag kielégítőnek az EU teljesítményét (31%), de azt csak 10% tekinti megfelelőnek. A megkérdezettek egynegyede mondta azt, hogy nem tudja, mennyire hatékony az uniós közigazgatás (24%). A válaszok átlaga az 1-től 10-ig terjedő skálán 4,4 volt. 13 QB2: Az Ön ismeretei alapján egy 1-től 10-ig tartó skálán hol helyezné el az uniós közigazgatás teljesítményét a következő területeken? Az 1 azt jelenti, hogy az uniós közigazgatás teljesítménye az adott területen»egyáltalán nem kielégítő«, a 10 pedig azt, hogy a teljesítmény»nagyon jó«. QB2_1: az uniós közigazgatás hatékonysága ; QB2_2: az uniós közigazgatás szolgálatkészsége ; QB2_3: az uniós közigazgatás átláthatósága 14 Az elégtelen azokat jelenti, akik a skálán 1 4 pontot adtak; az átlagosan kielégítő azokra vonatkozik, akik 5 6 pontra tartották (a jelentésben ehelyett a viszonylag kielégítő kifejezést használjuk); a megfelelő kategóriába pedig a 7 10 pontos válaszok tartoznak. 14

15 Az uniós közigazgatás szolgáltatói hozzáállását tekintve a válaszadók jobban hajlottak arra a véleményre, hogy az EU elégtelenül teljesít (33%), mint arra, hogy a teljesítmény viszonylag kielégítő (30%) vagy megfelelő (10%). A megkérdezettek további 27%-a mondta azt, hogy nem tudja megítélni, mennyire szolgálatkész az uniós közigazgatás. Az EU egész területére vonatkozó átlag 4,4 volt. Az általános vélekedés szerint az EU az átláthatóság terén rosszabbul teljesít, mint a hatékonyság és a szolgálatkészség tekintetében. A megkérdezettek 42%-a elégedetlen volt az EU átláthatósághoz való hozzáállásával, 25% mondta azt, hogy viszonylag elégedett és csak 9% találta azt megfelelőnek. A válaszadók 24%-a nem tudta megítélni, mennyire átlátható az EU. Az EU egész területére vonatkozó átlagpontszám 4,0 volt, azaz a vizsgált három szempont közül ez kapta a legalacsonyabb pontszámot. Az egyes országok adatainak elemzése alapján világosan kirajzolódik, hogy mely országokban alakult ki a legkedvezőbb kép az uniós közigazgatás teljesítményéről. A három teljesítményszempontot együttvéve a Máltán és Szlovákiában élő válaszadóknak volt a legkedvezőbb benyomásuk az EU-ról, de Bulgáriában és Romániában is következetesen nagy volt az elfogadottság. A skála másik végén találhatók a németországi és egyesült királysági válaszadók, akiknek következetesen rossz benyomásuk van az uniós közigazgatás teljesítményéről. Az uniós közigazgatás hatékonyságát illetően a válaszadók között 12 országban relatív többségben voltak azok, akik nem tudják, mennyire hatékony az EU. Az átlagos pontszám Máltán (5,6), Bulgáriában (5,4) és Szlovákiában (5,4) volt a legmagasabb, az Egyesült Királyságban (3,7), Németországban (3,9) és Svédországban (3,9) pedig a legalacsonyabb. A részletes eredmények a következőképpen alakultak: a Máltán (26%), Szlovákiában (26%) és Romániában (22%) élők között viszonylag nagy arányban vannak olyanok, akik a hatékonyság szempontjából megfelelőnek tartják az EU teljesítményét, ellenben az Egyesült Királyság válaszadóinak csak 4%-a, a Franciaországban és Svédországban élőknek pedig 6%-a vélekedik így. Belgiumban a válaszadók 48%-a találja viszonylag kielégítőnek az EU teljesítményét, akárcsak a hollandiai válaszadók 45%-a és a luxemburgiak 43%-a. Ugyanakkor a romániai válaszadók közül csak 20% véli úgy, hogy az EU teljesítménye viszonylag kielégítő, míg Bulgáriában 21%, az Egyesült Királyságban pedig 22% ez az arány. A Svédországban (55%), Dániában (49%) és Ausztriában (48%) élő válaszadók között nagy arányban vannak azok, akik szerint az EU hatékonysága nem kielégítő, de ezzel a Bulgáriában és Máltán élők közül csak 17% ért egyet. Bulgáriában (47%) és Írországban 15

16 (42%) magas volt azoknak az aránya, akik állításuk szerint nem tudják, mennyire hatékony az EU. 16

17 Az EU szolgálatkészségéről szóló benyomásokat az egyes országok szintjén vizsgálva megfigyelhető, hogy a nem tudja válasz 17 országban volt a legnépszerűbb. Az átlagos pontszám Máltán (5,5), és Szlovákiában (5,5) volt a legmagasabb, az Egyesült Királyságban (3,7) és Németországban (3,9) pedig a legalacsonyabb. Szlovákiában (26%), Romániában (22%) és Máltán (20%) a válaszadók viszonylag nagy arányban vélték úgy, hogy a szolgáltatásra fordított figyelmet tekintve az EU megfelelő teljesítményt nyújt, ezzel szemben az Egyesült Királyságban élők közül csak 5%, Franciaországban és Németországban pedig 6% volt ezen a véleményen. Belgiumban a válaszadók 43%-a mondta azt, hogy az EU teljesítménye viszonylag kielégítő, míg Finnországban 40%, Hollandiában pedig 39% volt ezen a véleményen; Bulgáriában és az Egyesült Királyságban viszont csak a megkérdezettek 20%-a látta viszonylag kielégítőnek az EU teljesítményét. Ausztriában (47%), Németországban (44%) és Dániában (43%) a válaszadók jelentős része azon a véleményen volt, hogy az EU hatékonysága elégtelen, ellenben Bulgáriában csak 16%, Máltán pedig 17% értett ezzel egyet. Bulgáriában (48%) és Írországban (45%) magas volt azoknak az aránya, akik elmondásuk szerint nem tudják, mennyire szolgálatkész az EU. Az átláthatóság terén ugyancsak a nem tudja válasz volt messze a legnépszerűbb 17 tagállamban. Az átlagos pontszám Szlovákiában (5,4) és Romániában (5,3) volt a legmagasabb, Dániában (3,1), Németországban (3,2) és az Egyesült Királyságban (3,2) pedig a legalacsonyabb. Szlovákiában (24%) és Romániában (21%) a válaszadók viszonylag nagy számban tartják megfelelőnek az EU teljesítményét az átláthatóság terén, Dániában viszont csak 3%, az Egyesült Királyságban pedig 4% vélekedett így. Finnországban a válaszadók 40%-a, Olaszországban pedig 36%-uk találta viszonylag kielégítőnek az EU teljesítményét, de az Egyesült Királyságban csak 14%, Dániában és Németországban pedig 18% volt ezen a véleményen. Dániában a megkérdezettek 64%-a, Ausztriában pedig 62%-uk mondta elégtelennek az EU teljesítményét, Bulgáriában viszont csak 20%, Romániában pedig 23% vélekedett ilyen kritikusan. A korábbiakhoz hasonlóan Bulgáriában (46%) és Írországban (44%) ezúttal is magas volt azoknak az aránya, akik elmondásuk szerint nem tudják, mennyire átlátható az EU. 17

18 A szociodemográfiai adatokból kitűnik, hogy a férfiak valamivel hajlamosabbak az Unió teljesítményével való elégedetlenségre; a hatékonyság kérdéséről például a férfiak 39%-a mondta azt, hogy ezen a fronton elégtelen a teljesítmény, szemben a nők 31%- ával. A nők általában véve nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy nem tudják, mennyire teljesít jól az uniós közigazgatás: a hatékonyság kérdésére 28%-uk mondta ezt, szemben a férfiak 20%-ával, a szolgálatkészség kérdésére pedig a nők 31%-a, illetve a férfiak 22%-a adta ezt a választ. 18

19 A fiatalabb válaszadók jobban hajlanak arra a véleményre, hogy az uniós közigazgatás kielégítően teljesít. A hatékonyság szempontjából például a éves korcsoportba tartozók 15%-a mondta megfelelőnek az EU teljesítményét, viszont az 55 és annál idősebb személyek körében 8%-ra esett vissza ez az arány. Ugyanakkor a éves korosztályban 39% volt azoknak az aránya, akik szerint az EU teljesítménye nem kielégítő, míg a évesek csak 25%-ban vélték így. A szolgálatkészséget és az átláthatóságot vizsgálva nagyon hasonlóan alakulnak az eredmények. Abban is megfigyelhető bizonyos tendencia, hogy a válaszadók hol helyezik el magukat a társadalmi ranglétrán: akik a társadalom felső rétegeihez sorolják magukat, nagyobb valószínűséggel látják megfelelőnek az EU teljesítményét, mint azok, akik az alsó vagy középréteghez. Az EU hatékonyságát illetően például azok közül, akik magasra teszik magukat a társadalmi ranglétrán, 16% értékelte megfelelőnek a közigazgatás teljesítményét, ezzel szemben csak 9% azok közül, akik középre, illetve 7% azok közül, akik a ranglétra aljára sorolják magukat. Azok a válaszadók, akik tájékozottnak tartják magukat az EU Alapjogi Chartájáról, jellemzően sokkal kedvezőbben látják az EU teljesítményét, mint azok, akik saját bevallásuk szerint nem ismerik a Chartát. A tájékozottak például 24%- ban mondták azt, hogy az EU kielégítően teljesít a hatékonyság terén, ezzel szemben azok, akik tájékozatlannak mondták magukat, csak 8%-ban, és a másik két kritérium esetében is nagyjából így alakultak az arányok. A szociodemográfiai adatok összességében azt a korábbi megállapítást támasztják alá, hogy az EU teljesítményét általában véve alacsony szintűnek tekintik, valamint úgy ítélik meg, hogy az EU valamivel rosszabbul teljesít az átláthatóság terén, mint a hatékonyság és a szolgálatkészség szempontjából. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy akik több információhoz jutnak az EU-ról, jellemzően kissé kedvezőbben látják annak működését. 19

20 20

21 3. KIEMELT TERÜLETEK 3.1. Az ombudsman feladatai A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy az ombudsman legfontosabb feladata az uniós polgárok folyamatos, alapos tájékoztatása a jogaikról Az ombudsman legfontosabb feladatának széles körben azt tekintik, hogy gondoskodjon arról, hogy az uniós polgárok ismerjék jogaikat és élni tudjanak velük 15, amit a válaszadók 52%-a nevezett meg az ombudsman egyik fő funkciójaként. A válaszadók 34%-a szerint fontos, hogy az európai ombudsman együttműködjön a különböző uniós tagállamok ombudsmanjaival, hogy biztosítsák a polgárok EU-val kapcsolatos panaszainak hatékony rendezését, azt pedig 30% gondolta az ombudsman feladatának, hogy támogassa az uniós polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogát az uniós intézmények részéről. A válaszadók 27%-a találta fontosnak, hogy hivatali visszásságok esetén jogorvoslatot keressen a panaszokra, 22% szerint pedig az ombudsmannak kiemelten elő kell mozdítania az uniós polgárok ahhoz való jogát, hogy hozzáférhessenek az uniós dokumentumokhoz. A megkérdezettek 19%-a mondta azt, hogy szerintük az ombudsmannak törekednie kell az EU szolgálatkész hozzáállásának erősítésére, ugyanakkor 11% nem tudta, hogy az ombudsman szerepén belül mit kellene a legfontosabb szempontoknak tekinteni. 15 QB3: Ön szerint az alábbiak közül melyek az európai ombudsman legfontosabb feladatai? Támogatja az uniós polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogát az uniós intézmények részéről; védi az uniós polgárok ahhoz való jogát, hogy hozzáférhessenek az uniós intézmények dokumentumaihoz; törekszik az uniós közigazgatás szolgálatkészségének erősítésére; gondoskodik arról, hogy az uniós polgárok ismerjék a jogaikat és élni tudjanak velük; hivatali visszásságok esetén igyekszik jogorvoslatot nyerni a panaszosok számára; együttműködik a tagállamok ombudsmanjaival, hogy biztosítsa a polgárok EU-val kapcsolatos panaszainak hatékony rendezését; egyéb (SPONTÁN). LEGFELJEBB 3 VÁLASZ LEHETSÉGES 21

22 A gondoskodik arról, hogy az uniós polgárok ismerjék a jogaikat és élni tudjanak velük válasz volt a leggyakoribb mindegyik tagállamban, kivéve Hollandiában, ahol az együttműködik a tagállamok ombudsmanjaival, hogy biztosítsa a polgárok EU-val kapcsolatos panaszainak hatékony rendezését választ jelölték meg a legtöbben, illetve Írországban, ahol a támogatja az uniós polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogát az uniós intézmények részéről választ ugyanolyan fontosnak találták, mint azt, hogy gondoskodik arról, hogy az uniós polgárok ismerjék a jogaikat. Azt, hogy gondoskodik arról, hogy az uniós polgárok ismerjék a jogaikat és élni tudjanak velük, különösen fontos feladatnak találták Dániában és Svédországban, ahol a megkérdezettek 69%-a nevezte meg ezt a választ, míg az korántsem tűnt ilyen lényegesnek Romániában (38%), Írországban (43%) és Portugáliában (43%). Az együttműködik a tagállamok ombudsmanjaival, hogy biztosítsa a polgárok EUval kapcsolatos panaszainak hatékony rendezését feladatot szintén Dániában (61%), Svédországban (59%) és Hollandiában (53%, az első helyen) tartották alapvetőnek, miközben Romániában (16%) és Litvániában (22%) viszonylag kevés válaszadó tulajdonított neki ekkora jelentőséget. A válaszadók Cipruson (49%), Svédországban (43%) és Írországban (43%, elsőként megnevezett válasz, holtversenyben a gondoskodik arról, hogy az uniós polgárok ismerjék a jogaikat és élni tudjanak velük válasszal) a támogatja az uniós polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogát az uniós intézmények részéről választ tekintik az ombudsman egyik legfontosabb feladatának, Lengyelországban viszont csak 18%, míg Litvániában 20% ért ezzel egyet. Azt, hogy hivatali visszásságok esetén jogorvoslatot keres a panaszokra, Finnországban a megkérdezettek 52%-a, Cipruson pedig 48%-uk tartotta nagyon fontosnak, ezzel szemben Észtországban csak 12%, Svédországban pedig 16% tekinti prioritásnak. A svédországi (38%) és dániai (36%) válaszadók szerint alapvető feladat, hogy védi az uniós polgárok ahhoz való jogát, hogy hozzáférhessenek az uniós intézmények dokumentumaihoz, de ezt Litvániában csak 13%, Csehországban, Lettországban és Lengyelországban pedig 14% látja így. Azt, hogy törekszik az uniós közigazgatás szolgálatkészségének erősítésére Ausztriában a válaszadók 36%-a, Görögországban pedig 31%-uk tartja kiemelten fontosnak, ellenben az a Lettországban (11%), Luxemburgban (13%) vagy az Egyesült Királyságban megkérdezettek számára (13%) közel sem ilyen jelentős. Romániában (26%), Észtországban (22%) és Litvániában (22%) viszonylag sokan mondták azt, hogy nem tudják, mit kellene az ombudsman legfontosabb feladatainak tekinteni. 22

23 23

24 A szociodemográfiai adatok a nemek között csak kis különbségeket mutatnak; a leghangsúlyosabb eltérés az, hogy a támogatja az uniós polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogát az uniós intézmények részéről válaszról a férfiak 32%-a, ellenben a nők közül csak 28% gondolja úgy, hogy az ombudsman legfontosabb feladatai közé kellene sorolni. A korcsoportok közötti különbségek szintén elhanyagolhatóak. A évesek és a évesek kissé nagyobb valószínűséggel vélik úgy, hogy a tárgyalt feladatok közül mind a hat fontos része az ombudsmani szerepkörnek, mint a legfiatalabb, illetve a legidősebb korcsoport tagjai. A válaszadók iskolai végzettsége valamivel jobban befolyásolja, hogyan viszonyulnak az ombudsman által előnyben részesítendő kérdésekhez. Azok közül, akik 20 évesen vagy később fejezték be tanulmányaikat, 42% vélte úgy, hogy az ombudsmannak együtt kell működnie a tagállamok ombudsmanjaival, hogy biztosítsa a polgárok EU-val kapcsolatos panaszainak hatékony rendezését, ez azonban 34%-ra csökkent azok körében, akik évesen fejezték be az oktatást, és 28%-ra esett azoknál, akik 15 évesen vagy előbb hagyták abba az iskolát. Ez a minta összességében véve az ombudsman többi tárgyalt funkciója esetében ugyanígy megjelenik. Az ombudsman itt tárgyalt feladatai közül mindegyiket gyakrabban nevezték meg kiemelt területként azok a válaszadók, akiket érdekelne, hogy többet tudjanak meg az ombudsmanról, mint akiket a kérdés nem érdekel. Azok közül például, akik szívesen tudnának meg többet, 59% mondta, hogy az ombudsman fő feladatának azt kellene tekinteni, hogy gondoskodjon arról, hogy az uniós polgárok ismerjék a jogaikat és élni tudjanak velük, ezzel szemben csak 47% azok közül, akik nem szeretnének tájékozottabbak lenni. Azok a válaszadók, akiket nem érdekel az ombudsman, sokkal nagyobb valószínűséggel (16%) mondják azt, hogy nem tudják, mely feladatokra kellene hangsúlyt helyeznie, mint azok, akiket érdekel (4%). 24

25 3.2. Az uniós polgárok jogai A felmérés válaszadói szerint a megfelelő ügyintézéshez való jog az uniós intézmények részéről az európai polgárok jogai közül a második legfontosabb A válaszadók legnagyobb része az EU-ban való szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot tartja fontosnak (48%), a második helyre került az uniós intézmények részéről való megfelelő ügyintézéshez való jog (33%), az európai ombudsmannál való panasztétel joga pedig a harmadik helyen áll (32%) a polgárok legfontosabb jogainak sorában 16, az uniós válaszadók megítélése szerint. A megkérdezettek 21%-a sorolta a legfontosabb jogok közé az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogát, és ugyanilyen számban nevezték meg az európai választásokon való szavazati jogot is, más tagállamba költözés esetén. Az Európai Parlamenthez benyújtott petícióhoz való jog a válaszadók 20%-a szerint tartozik a legfontosabb jogok közé, a polgári kezdeményezésen keresztül tett jogalkotási javaslathoz való jogot pedig 19% találta fontosnak. A megkérdezettek 9%-a mondta azt, hogy nem tudja, az európai polgárként őt megillető jogok közül melyik a legfontosabb. Az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot 21 tagállamban tekintették a legfontosabbnak. A megfelelő ügyintézéshez való jogot az uniós intézmények részéről három országban találták a legfontosabbnak (Görögország, Spanyolország, Olaszország), a maradék háromban (Csehország, Málta, Portugália) pedig az európai ombudsmannál való panasztétel joga került az első helyre. 16 QB5: Az európai polgárok alábbi jogai közül Ön személy szerint melyiket tartja a legfontosabbnak? LEGFELJEBB 3 VÁLASZ LEHETSÉGES a következők közül: a megfelelő ügyintézéshez való jog az uniós intézmények részéről; az európai ombudsmannál való panasztétel joga; az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés joga; az Európai Parlamenthez benyújtott petícióhoz való jog; az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog; a polgári kezdeményezés révén tett jogalkotási javaslathoz való jog; szavazati jog az európai választásokon, másik tagállamba költözés esetén; egyéb (SPONTÁN). 25

26 Az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot Finnországban (74%) és Svédországban (73%) tartják különösen fontosnak, az olaszországi (28%) és spanyolországi (31%) válaszadók ellenben sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak neki. Az európai ombudsmannál való panasztétel jogát Görögországban (46%) és Szlovéniában (44%) értékelik a legtöbbre, ezzel szemben Litvániában csak 16%, Lettországban pedig 21% tekinti fontos jognak. Dániában és Svédországban a megkérdezettek 32%-a vélte úgy, hogy az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés joga fontos jog, de ezt Spanyolországban és Litvániában csak 13% látta így. Az Európai Parlamenthez benyújtott petícióhoz való jogot Cipruson (53%) szokatlanul nagy arányban sorolták a legfontosabb jogok közé, a második helyen Görögországgal (36%), viszont a bulgáriai (6%) és dániai (8%) válaszadók láthatólag sokkal kevesebbre tartják azt. Ausztriában a válaszadók 31%-a, Cipruson 30%-uk tartotta fontosnak a polgári kezdeményezés révén tett jogalkotási javaslathoz való jogot, ellentétben Lengyelországgal és Bulgáriával, ahol csak a válaszadók 7%-a, illetve 11%-a tartja különösen fontosnak ezt a jogot. Írországban (17%), Portugáliában (16%), Bulgáriában (15%) és az Egyesült Királyságban (15%) viszonylag nagy számban vannak azok, akik elmondásuk szerint nem tudják, hogy az európai polgárként őket megillető jogok közül melyik a legfontosabb. 26

27 A szociodemográfiai adatok ezúttal is azt mutatják, hogy a nemek között viszonylag csekély a különbség, így a legnagyobb eltérés abban mutatkozik, hogy a férfiak 50%-a, illetve a nők 46%-a tartja fontosnak az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot. Az életkori különbségek szintén viszonylag csekélyek, bár a fiatalabb és az idősebb válaszadók között akad néhány figyelemre méltó eltérés. A fiatalok nagyobb valószínűséggel tartják fontos jognak az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot: a évesek 55%-a mondta azt fontosnak, de a éves korcsoportban 52%-ra, a évesek között 49%-ra, az 55 éves és annál idősebb egyének körében pedig 42%-ra esett vissza ez az arány. A fiatalok az európai választásokon való szavazás jogát is hajlamosabbak fontosnak ítélni, más tagállamba költözés esetén: ez a évesek 26%-a szerint fontos, de a évesek és a évesek között 21%-ra, az 55 éves és annál idősebb egyének körében pedig 20%-ra 27

28 csökkent ez az arány. Az idősebb válaszadók viszont a fiatalokhoz képest nagyobb valószínűséggel látnak fontosnak más polgári jogokat. Az uniós intézmények részéről való megfelelő ügyintézés jogát például az 55 év felettiek 35%-a találta fontosnak, de a évesek körében ez 34%-ra, a évesek között 32%-ra, a éves korcsoportban pedig 28%-ra esett vissza. A válaszadók iskolai végzettsége érdemben befolyásolja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak az uniós polgárok tárgyalt jogainak. A legnagyobb különbséget az EU-n belüli szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog esetében lehetett tapasztalni: akik a tanulmányaikat 20 évesen vagy később fejezték be, 57%-ban tartották fontosnak ezt a jogot, de ez az arány 48%-ra csökkent azok között, akik éves korig tanultak, és 34%-ra azok között, akik 15 évesen vagy előbb abbahagyták az iskolát. Hasonlóképpen megfigyelhető, hogy a 20 éves korig vagy tovább tanulók csoportjában 26% számára fontos az európai választásokon való szavazati jog más tagállamba költözés esetén, de a éves korig tanulókból csak 20%, a legfeljebb 15 éves korig tanulók közül pedig 17% ért ezzel egyet. QB5 From the following European citizens' rights, which are the most important to you personally? (MAX. 3 ANSWERS) The right to move and reside freely in the EU The right to good administration by EU institutions The right to submit complaints to the European Ombudsman The right to have access to documents of the EU institutions The right to vote in European elections if you move to another Member State The right to petition the European Parliament The right to propose legislation through a citizens' initiative EU27 48% 33% 32% 21% 21% 20% 19% 9% Sex Male 50% 34% 32% 22% 21% 21% 20% 7% Female 46% 32% 32% 21% 22% 19% 18% 10% Age % 28% 29% 19% 26% 18% 18% 10% % 32% 31% 22% 21% 21% 20% 6% % 34% 33% 24% 21% 21% 20% 7% % 35% 33% 20% 20% 19% 16% 11% Education (End of) 15-34% 32% 32% 19% 17% 18% 17% 15% % 33% 33% 22% 20% 21% 18% 8% % 36% 32% 23% 26% 22% 21% 4% Still studying 58% 26% 28% 18% 28% 19% 20% 9% DK 28

29 KÖVETKEZTETÉS Ez az Eurobarométer-felmérés azt igazolja, hogy még bőven van mit tenni annak érdekében, hogy az átlagpolgárok jobban kötődjenek az EU-hoz, amint azt a Lisszaboni Szerződés előirányozza. Tekintettel arra, hogy a megkérdezettek közül csak 14% mondta azt, hogy jól vagy viszonylag jól tájékozott az Alapjogi Chartáról, ugyanakkor hasonló számban voltak azok, akik még soha nem is hallottak róla, nyilvánvaló, hogy a fő feladat az általános lakosság megismertetése az uniós polgárként őket megillető jogokkal. Egyúttal az ombudsman létezésére is fokozottan fel kell hívni az emberek figyelmét, hiszen az ő kifejezett célja e jogok védelmezése. Miközben az átlagpolgárok hajlamosak arra, hogy az EU teljesítményét összességében gyengének lássák, biztató jel, hogy akik jól tájékozottak a Chartáról és ebből adódóan magáról az EU-ról is, azok jobbnak ítélik az Unió teljesítményét, mint akik keveset vagy semmit nem tudnak róla. A nyilvánosság felvilágosítása ezért nemcsak amiatt lenne kívánatos, hogy az emberek jobban megismerjék a jogaikat, hanem azért is, hogy javuljon az uniós intézményekről kialakult benyomásuk. A nyilvánosság tájékozatlansága ugyanolyan nagy probléma az EU hírneve szempontjából, mint az uniós intézmények esetleges hibái. A felmérésből az is elég világosan kiderül, hogy az EU elfogadottságának alacsony szintje és az általános érdektelenség néhány tagállamban sokkal erőteljesebben jelentkezik, mint másokban. Az említett országokban külön erőfeszítéseket kellene tenni annak érdekében, hogy kezeljék az EU-val kapcsolatban sokakban láthatólag meglévő negatív érzéseket, és az Alapjogi Chartáról, illetve a megfelelő ügyintézéshez való jog védelmezéséért felelős ombudsmanról szóló ismeretterjesztés révén megmutassák, hogy az EU kedvezően befolyásolja az európai polgárok életét. Természetesen nem lenne helyes azt feltételezni, hogy az EU teljesítményével kapcsolatos negatív észrevételek minden esetben alaptalanok. A hatékonyság, a szolgálatkészség és különösen az átláthatóság tekintetében az EU teljesítményéről kialakult, általánosan kedvezőtlen vélemény azt igazolja, hogy az EU-nak tovább kell törekednie e területek fejlesztésére. Az ombudsmannak fontos szerepe lehet abban, hogy nyomon követi az ilyen irányú erőfeszítéseket, és gondoskodik arról, hogy például az információkéréseket megfelelően bonyolítsák az érintett uniós intézmények. A legfontosabb azonban az, hogy az ombudsman proaktív szerepet tud betölteni, mivel az uniós intézményekkel való együttműködés révén javítani is képes a teljesítményüket, nemcsak visszamenőleg reagál az egyéni panaszokra. Ha a rendszerszintű kérdéseket sikerül hatékonyan megoldani, az EU általános teljesítménye ezzel arányosan javul majd. Az uniós polgárok többsége (52%) mindazonáltal azt gondolja, hogy az ombudsman legfontosabb feladata tájékoztatni az embereket a jogaikról holott az ombudsman fő 29

30 feladata valójában a panaszok kivizsgálása. Ez jól szemlélteti azt a nyilvánvaló tényt, hogy az emberek előbb szeretnék megismerni jogaikat, mielőtt azok oltalmáról kezdenek el gondolkodni. Pillanatnyilag az uniós polgárok közül túl kevesen ismerik saját jogaikat. Ezért nemcsak az európai ombudsmannak, hanem az EU egészének is kiemelten kell törekednie arra, hogy ez megváltozzon. 30