A közoktatás megújítását célzó európai uniós pályázati projektek tapasztalatai a szentesi óvodákban, iskolákban

Átírás

1

2 A közoktatás megújítását célzó európai uniós pályázati projektek tapasztalatai a szentesi óvodákban, iskolákban mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk. (Weöres Sándor: A teljesség felé) március 1. oldal, összesen: 41

3 TARTALOM 1 BEVEZETŐ GONDOLATOK A HEFOP-RÓL A HEFOP (HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (HEFOP) A PÁLYÁZATOK RENDSZERE, TARTALMA A HEFOP 2.1 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN A HEFOP A sajátos igényű gyermekek együttnevelése A HEFOP 3.1 AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE A HEFOP Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztéséért A HEFOP A kompetencia alapú oktatás elterjesztése Óvodai nevelés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület Matematikai kompetenciaterület Idegen nyelvi kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építési kompetenciák IKT kompetenciák HEFOP-OS PROJEKTEKET MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNYEK SZENTES VÁROSBAN ADJ ESÉLYT! KÉTTANÍTÓS MODELL BEVEZETÉSE A SNI-S GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN HEFOP-2.1.6/05/ /1.0 EMIR SZÁMÚ PROJEKT A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE Óvodák Kertvárosi Óvoda ( volt Felsőpárti ÓMK intézményei) (2.1.6) Kossuth Utcai Óvodai Munkáltatói Körzet Farkas Antal Utcai Tagóvodája (3.1.2 TIOK) Központi Óvoda Vásárhelyi Úti Tagóvodája Iskolák Deák Ferenc Általános Iskola (2.1.6) Kiss Bálint Református Általános Iskola (3.1.3) Klauzál Gábor Általános Iskola (2.1.6, 3.1.3) Koszta József Általános Iskola (3.1.2 TIOK) Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola (3.2.3) TAPASZTALATOK SZÖVEGÉRTÉSI-SZÖVEGALKOTÁSI KOMPETENCIATERÜLET: MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET IDEGEN NYELVI KOMPETENCIATERÜLET SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI KOMPETENCIÁK IKT - SDT ZÁRSZÓ oldal, összesen: 41

4 1 Bevezető gondolatok a HEFOP-ról A magyar közoktatás rendszerében példa nélkül álló, hogy egy kísérleti programról két év után olyan eredményeket igazoljon vissza az élet, mint ezt tette a kompetencia alapú oktatásról, s az esélyegyenlőséget biztosító inkluzív együttnevelésről. Az is egyedülálló, hogy egy településen szinte valamennyi nevelő-oktató intézmény az elsők között váljék részesévé az országos szintű közoktatás megújítási folyamatoknak. Szentesen ily módon a Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében olyan változások indultak el, melyek minden egyes gyermek számára egyéni utat kínálva optimális fejlődést biztosíthatják. A közoktatás teljes 12 évfolyamát és az óvodát is érintő tartalmi korszerűsítéséhez kapcsolódva, a SuliNova Kht. által kifejlesztett kompetencia alapú programcsomagok kipróbálásában, erre való felkészülésben, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését biztosító konzorciumban feladatot vállalva 5 projekt során 2 óvoda, 6 általános és 1 középiskola vett részt. A Humán-erőforrásfejlesztési Operatív Programok (HEFOP) szakmai szempontból messze túlszárnyalták a várakozásokat. A szülők, pedagógusok, iskolák egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a program bevált, ezért sürgetik a folytatást. A jó, kellemes és hasznos tapasztalatok vég nélkül sorolhatók, noha azok összegzése még folyamatban van. Az egyetlen gond abból származott, hogy a központi fejlesztők is most először terveztek és hajtottak végre uniós projekteket, és együtt kellett szembesülnünk az ezzel járó összes nehézséggel. Hihetetlenül körülményes úgy dolgozni, hogy egy túlszabályozott, nehézkes rendszerben, mégis az ütemezés szerint menjenek a dolgok. Ám mentek. Valószínűleg azért, mert szerették a megvalósítók, s látták ők is az értelmét. Ternainé Fodor Mariann közoktatási szakértő, kompetencia mentor 3. oldal, összesen: 41

5 2. A HEFOP (Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A HEFOP az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként, számos európai uniós és hazai programmal összhangban, három szakminisztérium - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium - együttműködésében, 750 millió eurós támogatásból valósul meg. Hatékony végrehajtásáért a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban működő HEFOP Irányító Hatóság a felelős. Az elért eredményeket a HEFOP Monitoring Bizottság értékeli. Az emberek munkaesélyeinek összetettségéből kiindulva, széles körű szakmai és társadalmi vita alapozta meg a HEFOP céljait és stratégiáját, amely a munkanélküliség megelőzésében és kezelésében jelentős szerepet ad az emberek képességeit és életkörülményeit hosszú távon javító fejlesztéseknek. Miért? Ahhoz, hogy az emberek boldoguljanak, megélhetésre, munkára van szükségük. Ahhoz, hogy minél többen dolgozhassanak, a jelenleginél képzettebb, a gazdaság változásaihoz könnyebben alkalmazkodó emberekre van szükség. Az emberek esélyeit, alkalmazkodóképességét a céltudatos képzés és az életkörülmények javítása is növeli. Az utóbbi évek nemzetközi összehasonlításra alkalmat adó mérései, kutatásai azt jelzik, hogy az elsajátított tudás (ismeret) alkalmazásában gyermekeink teljesítménye több területen is (szövegértés-szövegalkotás, matematika, életpálya-építés) elmarad a kívánatostól. Mit? A hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása elodázhatatlanná vált. A gyermek boldogulása, tudásuk versenyképessége, megfelelő munkához jutásuk esélye forog kockán. Ezért elengedhetetlenül szükséges a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz képességek, készségek és az a alkalmazásképes tudás, a kulcskompetenciák fejlesztése révén az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése. A HEFOP átfogó céljai: Minél több ember dolgozzon A gazdaság igényeinek megfelelő képzéssel növelni az emberek versenyképességét a munkaerő-piacon Elősegíteni a társadalmi beilleszkedést Hogyan? A HEFOP stratégiája a foglalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás fejlesztésének - más programokkal összehangolt - támogatásán keresztül érvényesül. Miből? A HEFOP céljai 750 millió eurós támogatással valósulhatnak meg. Ennek forrásai: Európai Szociális Alap (ESZA): 386 millió euró Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): 177 millió euró Hazai - főként költségvetési - forrás: 187 millió euró 2.1. A pályázatok rendszere, tartalma A Humánerőforrás Operatív Program céljai: A foglalkoztatási szint növelése A munkaerő versenyképességének javítása A társadalmi befogadás elősegítése A HEFOP prioritásai: 4. oldal, összesen: 41

6 1. prioritás Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása 2. prioritás Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatása a munkaerő-piacra történő belépés elősegítése 3. prioritás Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása 4. prioritás - Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3 intézkedésben nyílt lehetőség ezen célok elérésére: HEF OP 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben HEF OP 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése ROP 2.3 Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2.2. A HEFOP 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben A hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése A HEFOP A sajátos igényű gyermekek együttnevelése Beérkezett pályázatok száma 76 Igényelt támogatás 2 milliárd Ft A 20 nyertes konzorcium, kb intézmény 700 millió Ft támogatás Nemzetközi és hazai tapasztalatok Uniós elvárás az inklúzív nevelés feltételeinek megteremtése Hazánk törvényileg felkészült az inklúzív nevelésre, rendelkezésre állnak a jogszabályok Intézményi jegyzék készítése azokról az intézményekről, amelyek részt vesznek a tanuló különleges gondozásában (ha nem áll rendelkezésre nevelési-oktatási intézmény, akkor utazó szakemberrel kell ellátni a feladatot) Fogalmak: Sajátos nevelési igényű gyermek SNI: Kt tv a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos b) Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dis.. figyelemzavar, túlmozgás, magatartászavar) Szegregáció: külön nevelés ( SNI, roma, hátrányos helyzetű) Integráció: FOGADÁS Inklúzió: BEFOGADÁS Módszer: óravezetés nem változik Frontális, teljesítményorientált A gondokért a gyermek felelős A gyógypedagógusra hárul a probléma megoldása Módszer: óravezetés nem a hagyományos Differenciáló: önértékelésre alapozó pedagógia Gondok esetén: a pedagógusnak kell változtatnia A gyógypedagógus: partner a megoldásban 5. oldal, összesen: 41

7 Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban Szemléletváltás: a teljes tantestületben ( nyitott iskola) Az inkluzív iskoláig, egy iskolai közösségnek igen sokat kell fejlődnie. A SZEMLÉLETVÁLTÁS MINDEN SZINTEN NAGYON FONTOS! Pedagógusok Szülők Gyermekek Döntéshozók Társadalmi szervezetek A kéttanáros modell hagyományos iskolákban valósíthatja meg az integrációt. A SNI gyermek integráltan tanul a többségi iskolában, a gyógypedagógus óraszáma egy idejét az osztályban tölti, utazótanári státusban. A gyógypedagógus ideje egy részét az osztályban tölti, együtt dolgozik a többségi pedagógussal. A két pedagógusnak meg kell tanulnia együtt dolgozni egymással és tanulni egymástól. A gyógypedagógus nem csak a SNI gyermekekkel, hanem minden problémával küzdő gyermekkel foglalkozhat. A fokozatosan kiterjedő integrációban dominánssá válik a csoportmunka, a csoportok átjárhatósága, a különböző szintű tananyag-megjelenítés és elsajátítás. A követelmény és értékelőrendszer kialakítása szintén nagyon fontos. Néhány előny: A gyermekek megtanulnak dolgozni gyengébb képességű társaikkal is, segítőkészebbek lesznek. A SNI gyermekeknek nem kell külön nevelődniük. A pedagógus elsajátítja a differenciálást, ami minden gyermeknek jó. A gyógypedagógus fejlesztőpedagógiai szerepet is ellát, így minden gyermeknek tud segíteni. A SNI gyermekek visszahelyezése csak papírkérdés. 2.3 A HEFOP 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése Az egész életen át tartó tanulás A születéstől a haláig tart: az egész életen át tartó tanulás olyan folyamat, amely az emberek teljes életszakaszában megvalósulhat. Nem csak a motiváltakra számít: a célcsoport a teljes népesség, leginkább azok, akik nem tudták megtapasztalni eddig a tanulás pozitív szerepét a mindennapi életben. Nem csupán a hagyományos oktatási intézményrendszerben: az egész életen át tartó tanulás megvalósulhat a közösségi együttműködés összes színterén is csoportosan éppúgy, mint egyénileg. A Európai Bizottság oktatásfejlesztési ajánlása mentén az alábbiak lettek országunkban a fejlesztés kiemelt kompetencia-területei Szövegértés-olvasási Idegen nyelvismeret Matematikai- logikai Szociális Környezeti Életpálya-építési IKT Óvodai nevelés A HEFOP/2004/ "Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében" című pályázat az országban 12 TIOK létrejöttét biztosította. 6. oldal, összesen: 41

8 Mit nevezünk kompetencia alapú képzésnek? Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ez a tudás alapozza meg az egész életen át tartó tanulást, és teszi képessé az egyént életcéljai megvalósítására, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Milyen változások várhatók? Változik a gyerekek tapasztalata, élményvilága, időbeosztása, terhelése, táskájának tartalma, egymás közötti kapcsolata, önértékelése és önbecsülése, külső és belső motiváltsága. Változik az óvodák, iskolák légköre, hangulata, kapcsolata a szülőkkel és az intézményt körülvevő tágabb közösségekkel, valamint a munkájukat segítő szakemberekkel. Változik a pedagógusok szemlélete, külső és belső motiváltsága, rugalmassága, módszertani kultúrája. A bevezetésre kerülő tananyagok újdonsága a teljességre törekvő szemléletmód, komplexitás, az ismeretszerzés és a képességfejlesztés arányának megváltozása, a széleskörű tudás birtoklása, a meglévő ismeretekre való tudatos reflektálás, a tanítási-tanulási stratégiák sokféleségének biztosítása. A között zajló kompetencia alapú programfejlesztés tartalma A fejlesztéshez uniós források felhasználására nyílt lehetősége országunknak. Az érdeklődő intézmények a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében pályázhattak a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésére. A programcsomagok az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése céljából az alábbi kompetencia területeken készültek el az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljaival összhangban. A program főbb jellemzői: Differenciálás, esélyegyenlőség, a helyes énkép kialakítása A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása, mely lehetővé teszi a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek és motivációinak megfelelő fejlesztését, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. Egyensúlyteremtés a készség- képességfejlesztés és az ismeretszerzés-nyújtás terén Megfelelő arányt kell találni a készség-, képességfejlesztésre és az ismeretszerzésre fordított idő között, figyelembe véve, hogy bizonyos ismeretbevitel híján a képességfejlesztés sem optimalizálható. Egyensúlyt kell teremteni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, illetve a páros, kooperatív és frontális oktatás között. Tevékenység - központúság A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítói gyakorlat megvalósításának támogatása, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt; konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, problémamegoldásra, összefüggések felfedezésére, következtetések levonására, döntésekre, egyéni vélemények kialakítására, az ismeretek alkalmazására, a társakkal való együttműködés és munkamegosztás, a feladatért vállalt felelősség megtapasztalására. A pedagógusszerep segítő, támogató jellege A pedagógus feladata elsősorban nem a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. 7. oldal, összesen: 41

9 A képesség és személyiségfejlesztés harmóniája A kognitív tanulási képességek és a személyiség egészének fejlődését meghatározó szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése egészséges arányának megteremtése Motiváló tanulási környezet A tanulás hatékonysága szempontjából fontos a megfelelő tanulási környezet kialakítása, mely egyfelől örömforrást jelenthet, másfelől érdeklődést kelt, aktív, konstruktív együttműködésre készteti a tanulókat. Óravezetési, felépítési módszerek változatossága Kooperatív tanulás bevezetése folyamat, lépésről lépésre Modulokra osztott tananyag, mint a projektoktatás sajátos formája Kérdések felvetése Elérendő célok, oktatási elvek: Felelősség önállóság - együttműködés Azért nem motiváltak gyerekeink, mert úgy érzik, valaki mindig megmondja nekik, mit kell és hogyan tenniük. Aki saját magát szeretné irányítani, attól lesz igazán motivált, s ez pedig a kreativitásra épül. A felelősség érzése is nagyobb ebben az esetben, ezért felelősséget kell adni a gyerekeknek, ami által felelősségteljesebbek is lesznek. Mi a fontos a gyerekeknek mikor egyedül, közvetlen tanári segítség nélkül dolgoznak? Maguk dönthetik el, hogy a feladatmegoldást hogyan tervezik meg, meghatározhatják a megoldás útját, menetét, megválasztják a szükséges eszközöket, stb. Ezáltal motiváltabbak, aktívabbak, kreatívabbak, mert a megoldásokat saját maguk keresik, segítenek egymásnak, egy-egy ötlet tovább viszi a gondolatmenetet, valódi kérdéseket vetnek fel. Az osztály, a csoport által felállított szabályoknak kell megfelelniük, ami a felelősségre épít. A segítő szerep minden szituációban bármelyik gyerek esetében előjöhet, ami a tudás rögzítésének leghatékonyabb módja. A tanár félelme, hogy ez a minőség rovására megy- nem! Ott kell a háttérben működnünk, s trükkösnek lenni irányító szerepünkben, hogy elérjük a célunkat. Ha a szabályokat jól alakítottuk ki, a gyerekek nagyon hamar alkalmazkodnak az új helyzethez. Fontos, hogy a kitűzött feladat áttekinthető, meglévő ismeretekre építő, kihívásra késztető, megoldható legyen. Az együtt tanulásnál az egész csoport felelős a feladatért és egymásért is. Függetlennek lehet lenni, de szociálisan együtt kell működni. A csoportok lehetnek képesség szerint differenciálva, ill. vegyesen, alkalmazhatjuk a páros feladatmegoldásokat is. Közös nevezőre kell jutni az időben, a módban össze kell hangolni a munkát. A gyerekek önmagukat és a csoportot is értékelik, saját hibájukat a csoportban született eredményekkel összevetve javítják, megtanulnak érvelni, véleményt alkotni. A vizuális kommunikációt egyre inkább felváltja az élőbeszéd, ami a tanórák nagy részét lefedi. Segítségkérés- és adás Előtérbe kerül a másiknak szóló magyarázat. A legjobb módja annak, hogy valamit megtanuljunk az, ha megtanítjuk (Seneca) 8. oldal, összesen: 41

10 2.3.1 A HEFOP Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztéséért ÉRTÉK ÉS INNOVÁCIÓ A TÉRSÉGI KÖZOKTATÁSBAN projekt A projektben résztvevő két szentesi intézmény: 1. Kossuth Utcai Óvodai Munkáltatói Körzet Farkas Antal Utcai Tagóvodája és a 2. Koszta József Általános Iskola A Dél-alföldi TIOK konzorcium tagjai A projekt bemutatása Cél: az egész életen át tartó tanulás elterjesztése, az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés, oktatás, képzés irányába való fejlesztése. A Dél-alföldi TIOK / Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok / létrehozásával, az intézménytípusok régiós szerveződésével a kompetenciákat fejlesztő programok adaptálása, az innovációs törekvések megvalósítása, a hozzáadott pedagógiai érték mérhetővé tétele, a régió nevelési-oktatási és szervezetfejlesztési kultúrájának megújítása. A projekt időtartama: 28 hónap március 1-jétől június 30-ig Ezt követően fölmenőben 5 évig fenntartását vállaltuk. A pályázat során elnyert összeg a két intézményt tekintve összesen: Ft A központi program költségvetése finanszírozta a képzéseket: Ft összesen: Ft 9. oldal, összesen: 41

11 A pályázati projekt elsősorban a humánerőforrás-fejlesztést, illetve a pedagógusok plusz feladatvállalásának, a sok időt és energiát igénylő, nagy szakmai felelősséggel járó tesztelő munkának az elismerését szolgálta. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szak és Szakmai Szolgáltató Intézet vezetésével megalakult a 11 intézményt összefogó konzorcium, így a felkészítő tanfolyamok, tréningek után szeptemberében megkezdődött a munka az egyes iskolákban, óvodákban. Intézményeink már a pályázatkészítés első pillanatától csatlakoztak a Csongrád Megyei Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézet felkérésére a projekthez. A Koszta József Általános Iskolában 4 kompetenciaterületen 17 pedagógus vállalta az új tananyagok és eszközök tesztelését. A Farkas Antal Utcai Óvoda teljes nevelőtestülete, 8 óvodapedagógus pedig az óvodai kompetencia alapú programcsomagot tesztelték. A központilag kifejlesztett programokat a fejlesztők szakmai útmutatása és tanácsadása mellett elsőként vezettük be intézményeinkben, a helyi sajátosságainkhoz és környezeti igényeinkhez igazítva. A TIOK-ok feladatává vált a későbbiekben, hogy más közoktatási intézményekben is elterjesszék a fenti programcsomagokat. Számtalan szakmai bemutató, szakmai tanácskozás és konferencia során adtuk át tapasztalatainkat a követő intézmények pedagógusainak. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézet kezdeményezésére ebben a feladatban Ternainé Fodor Mariann óvodai mentorként, s Balogh Terézia a matematika kompetencia terület kiképzett mentoraként is részt vett A HEFOP A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A HEFOP/2005/ a Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra című pályázatot 2005-ben írták ki. A központi program által kifejlesztett és TIOK konzorciumokban tesztelt kompetencia alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadására és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételrendszer megteremtésére adott lehetőséget. Ne azzal mérd magad, amit eddig tettél, hanem, amit elérhettél volna képességeiddel. ( John Wooden) Mit nevezünk kompetencia alapú képzésnek? Kompetencia alapú képzésen, az ismereteken alapuló, de a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ez a tudás alapozza meg az egész életen át tartó tanulást, és teszi képessé az egyént életcéljai megvalósítására, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Milyen változások várhatók? Változik a gyerekek tapasztalata, élményvilága, időbeosztása, terhelése, táskájának tartalma, egymás közötti kapcsolata, önértékelése és önbecsülése, külső és belső motiváltsága. Változik az óvodák, iskolák légköre, hangulata, kapcsolata a szülőkkel és az intézményt körülvevő tágabb közösségekkel, valamint a munkájukat segítő szakemberekkel. Változik a pedagógusok szemlélete, külső és belső motiváltsága, rugalmassága, módszertani kultúrája. A bevezetésre kerülő tananyagok újdonsága a teljességre törekvő szemléletmód, komplexitás, az ismeretszerzés és a képességfejlesztés arányának megváltozása, 10. oldal, összesen: 41

12 a széleskörű tudás birtoklása, a meglévő ismeretekre való tudatos reflektálás, a tanítási-tanulási stratégiák sokféleségének biztosítása, az együttműködés előtérbe kerülése, a hatékony felkészítés a felnőtt szerepekre, az élethosszig tartó tanulásra, az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre Óvodai nevelés A jó iskola a jó óvodával kezdődik A fejlesztés célja: A Kompetencia alapú óvodai programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemiségében készült, épít a meglévő jó gyakorlatra, a játék- és gyermekközpontúság jellemzi. Ugyanakkor a XXI. század szellemiségének megfelelően a kompetenciafejlesztés hatja át. Az óvodai programfejlesztés területei Óvoda-iskola átmenet megsegítése témakörben kiemelt az alapkultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlesztése mint olyan alapok, amelyek mindenfajta tudás megszerzéséhez szükséges feltételek. Integráció, inklúzió, differenciálás a fejlesztés másik hangsúlya. Minden egyes gyerek valahogy" és valamikor" eléri az iskolára alkalmasságot, az iskolára készséget, csak másképpen, máskor, más ütemben, más megtámogatottságban, esetleg más nem hétköznapi - iskolában. A fejlesztés meghatározója a játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés fontosságának elve, mely alapja az óvodás gyermekek ideális, optimális személyiségfejlesztésének Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja: A lassított tempójú, egyénre figyelő olvasás és írástanítást egy képességfejlesztő alapozó szakasz előzi meg, ami biztosítja az óvoda-iskola átmenet puhaságát. Az élményszerű, játékos, mesélő, bábozó szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. Kommunikáció-központúság jellemzi. A szövegértéstanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a gyermekek és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység centrikusság révén a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. A differenciálás módszerén alapulva a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A szövegértésszövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja: A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, 11. oldal, összesen: 41

13 problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet) Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja: Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetése biztosítja. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében az oktatási programcsomagok figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: felfedezés, megbeszélés, vita, dráma, játék, pár- és csoportmunka, projektmunka Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, - kezelő, - megoldó képesség, valamint a vezető - és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Jellegzetes módszerek: kooperatív tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés, terepgyakorlat, interjúkészítés és újságírás Életpálya-építési kompetenciák A fejlesztés célja: Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy van szükség arra, hogy felkészítsük gyerekeinket saját életvonatuk" tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szüksége pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a meghibásodás" kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve a fő feladat a tanulók felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. 12. oldal, összesen: 41

14 IKT kompetenciák Az infokommunikációs eszközök felhasználása az oktatásban az interaktív tábla használatával, az SDT-n elérhető tananyagok kipróbálásával, valamint kooperatív tanulási módszerek alkalmazásával válik teljessé. Az órai munka alapja az informatika helyi tantervre épülő adaptációja, mely órára lebontva deklarálja a tananyagtartalmat, a módszereket, az eszközöket. 3 HEFOP-os projekteket megvalósító intézmények Szentes városban Apponyi Óvoda, Központi Óvoda Tagintézménye (2.1.6) Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye (3.1.3) Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich János Tagiskolája (2.1.6) Farkas Antal Utcai Óvoda, Központi Óvoda Tagintézménye (3.1.2) Központi Óvoda (2.1.6, 3.1.2) Kertvárosi Óvoda (2.1.6) Kiss Bálint Református Általános Iskola (3.1.3) Klauzál Gábor Általános Iskola (2.1.6, 3.1.3) Koszta József Általános Iskola (3.1.2) Rigó Alajos Óvoda Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye (2.1.6) Gróf Széchenyi István Általános Iskola (2.1.6) Vásárhelyi Úti Óvoda, Központi Óvoda Tagintézménye (3.1.2) 13. oldal, összesen: 41

15 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) projektjei Szentes városban Intézkedé s Megvalósító Pályázó főkedvezményezett Megítélt támogatás (Ft) Projekt időtartama Kedvezményezett konzorcium Deák Ferenc Általános Iskola hónap SZENTES hónap Deák Ferenc Általános Iskola hónap Klauzál Gábor Általános Iskola hónap Gróf Széchenyi István Általános Iskola hónap Apponyi Téri OMK hónap Felsőpárti Óvodai Munkáltatói Körzet konzorcium (11 intézmény) Csongrád Megyei Pedagógiai Szak-és Szakmai Szolgáltató Intézet Szeged hónap Rigó Alajos Óvoda, Ált. Isk., Szakiskola,Diákotthon és Gyermekotthon továbbképzésekre központi keretből hónap SZEGED, GYULA, KISKUNHALAS, OROSHÁZA, SZENTES, hónap Koszta József Általános Iskola hónap Kossuth Utcai OMK Farkas Antal Utcai Óvoda továbbképzésekre központi keretből intézmény Boros Sámuel Szakközépisk hónap SZENTES intézmény Kiss Bálint Ref. Ált. Iskola hónap SZENTES intézmény Klauzál Gábor Általános Iskola hónap SZENTES Támogatás összesen: Ft Ebből Szentesen megvalósuló projekteknek nyújtott támogatás: Ft 14. oldal, összesen: 41

16 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) projektjei keretében megvalósult akkreditált továbbképzések Szentes városban Projektek Akkreditált tanfolyamo n képzettséget szerzettek száma /fő/ Tanfolyam i képzés száma Képzés ára /Ft/db/ Képzések összóraszáma Összes költség /Ft/ (képzés, utazás és helyettesítés együtt) es TIOK (Koszta J. Általános Iskola, Kossuth Utcai OMK os Konzorcium as Klauzál Gábor Általános Iskola as Kiss Bálint Református Általános Iskola as Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola Összesen: XXX Adj esélyt! Kéttanítós modell bevezetése a SNI-s gyermekek együttnevelése intézményi együttműködés keretében HEFOP-2.1.6/05/ /1.0 EMIR számú projekt Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb. 15. oldal, összesen: 41

17 A Deák Ferenc Általános Iskola, mint főpályázó, Ft uniós támogatást nyert a Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése (HEFOP/2005/2.1.6) pályázati program keretében. A konzorciumban részt vevő 6 intézmény április 1-jétől március 31-ig valósítja meg a projektet, melyben a kéttanítós modell bevezetését vállalta az integrált inkluzív nevelés-oktatás érdekében. Az 5 többségi intézményben 7 gyógypedagógus, 2 logopédus és 1 fő pszichológus dolgozik második tanítóként összesen heti 110 órában. Ez 5 főállás, intézményenként 1. A projekt befejezése után a konzorciumnak a pályázatban és a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően még további öt évig fenn kell tartania az elkezdett és eddig megvalósított modellt. A város óvodáiba/iskoláiba évek óta járnak sajátos nevelési igényű gyerekek. Ez a fajta integráció az ún. spontán integráció, ami azt jelenti, hogy a szülő beíratja a gyermeket, az óvoda/iskola fogadja őt, majd időközben kiderül, hogy a gyermek fejlettsége több területen is elmarad korosztályánál. Ezek a gyerekek logopédiai, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított fejlesztőpedagógiai, egyes esetekben gyógypedagógiai fejlesztésben részesültek. A gyógypedagógus feladatai: Személyes mentorként segíti a SNI gyermeket/tanulót. Egyéni fejlesztési tervet készít, mindig legfeljebb egy hónapra előre. Foglalkozáson/tanítási órán segíti a SNI-s gyermekeket/tanulókat. Mint második tanító segíti a többségi pedagógust a differenciált foglalkozások és tanítási órák tervezésében, segíti a megvalósítást. Konzultál a szülővel. Tartja a kapcsolatot a gyermek érdekében eljáró szakemberekkel. A logopédus, pszichológus feladatai: Hospitál. Személyes mentorként segíti a SNI gyermeket/tanulót. Egyéni fejlesztési tervet készít, mindig legfeljebb egy hónapra előre. Foglalkozáson/tanítási órán segíti a SNI-s gyermekeket/tanulókat. Egyéni foglalkozásokon is fejleszti a gyermeket/tanulót. Mint második tanító segíti a többségi pedagógust a differenciált foglalkozások és tanítási órák tervezésében, segíti a megvalósítást. Konzultál a szülővel. Tartja a kapcsolatot a gyermek érdekében eljáró szakemberekkel. A projektet megvalósító konzorcium intézményei a következők: Deák Ferenc Általános Iskola 6600 Szentes, Deák Ferenc utca Klauzál Gábor Általános Iskola 6600 Szentes, Klauzál u Gróf Széchenyi István Általános Iskola 6600 Szentes, Berekhát 13. (jogutód nélkül megszüntette a fenntartó július 1. nappal) Központi Óvoda (Apponyi Téri OMK-ként kezdett) 6600 Szentes, Klauzál utca 5-7. Kertvárosi Óvoda (Felsőpárti OMK-ként kezdett) 6600 Szentes, Rákóczi F. u Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola tagintézménye 16. oldal, összesen: 41

18 Az eltelt időszak azt bizonyította, hogy a gyógypedagógus és a többségi pedagógus közös felkészülése a foglalkozásokra/tanítási órákra, mindkettő jelenléte és együttműködése foglalkozáson/tanórán eredményes volt. Így elérhető lett, hogy a megsegítésre szoruló SNI-s gyermekek lemorzsolódása csökkent, teljesítményük önmagukhoz képest javult, a tanulással és iskolával kapcsolatos attitűdjük pozitívan változott. A többségi gyermekek/tanulók másságot elfogadó magatartása kialakult. Az intézményekben jelenleg a októberi statisztikai adatszolgáltatás szerint 48 fő olyan SNI-s gyermek/tanuló van, akik után a közoktatási kiegészítő hozzájárulás a Költségvetési törvény szerint igényelhető. Ennél több gyermeket látunk el, mert: vannak, akik SNI-sek, de utánuk nem igényelhető a kiegészítő hozzájárulás, vannak, akik SNI-sek, de felülvizsgálatra várnak, vannak, akik új belépők a rendszerbe, akik szintén vizsgálatra várnak. Tapasztalataink szerint a sajátos nevelési igényű tanulók száma a csökkenő gyermeklétszám ellenére növekszik. Jelenleg a konzorciumban 86 szakértői véleménnyel rendelkező SNI-s gyermek van, akik a projekt befejezése után is az intézményekben maradnak. Őket továbbra is a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően kell ellátni, a támogatási szerződés alapján még további 5 évig. A vállalt tevékenységek közül az alábbiak teljesítése megtörtént: A konzorcium pedagógusai 4370 óra továbbképzésen vettek részt, ezek értéke Ft, melyből a fenntartó költsége a kompetencia-alapú oktatási programcsomagok bevezetése tanfolyami díjának kiegészítésére Ft volt 20 fő részére. A kiképzett pedagógusok alkalmazzák az akkreditált tanfolyamokon/tréningeken elsajátított ismereteket. A többségi pedagógusok SNI gyermekekkel/tanulókkal szembeni attitűdje pozitívan változott. A többségi intézmények vezetői, pedagógusai együttműködés keretében oldják meg közös szakmai problémáikat. Eredmények, melyekre büszkék a pedagógusok: A kéttanítós modell alkalmazása eredményeként az SNI-s gyermekek/tanulók is képesek voltak elsajátítani a tantervi minimum-követelményt, körükben a lemorzsolódás minimálisra csökkent. Bebizonyosodott, hogy az SNI-s problémák tanórai kezelésében ez a leghatékonyabb megsegítés. Az óvodai, a szövegértés-szövegalkotás és a matematikai-logikai kompetencia-alapú oktatási programcsomagok adaptációja a konzorcium intézményeiben a 2006/2007-es és a 2007/2008-as tanévben megvalósult. A folytatáshoz rendelkezésre áll a SuliNova adatbankja. A főkedvezményezett intézményben pszichológus vezetésével szülői klub működik, és tanulók számára önismereti tréning valósul meg. A fentiek szakmailag indokolják, hogy a városunkban megkezdett pedagógiai innovációs folyamatok ne szakadjanak meg. 17. oldal, összesen: 41

19 A következő táblázat tartalmazza a kéttanítós modell szakmai megvalósítóinak nevét, -ellátási helyét és heti óraszámát intézmény A pedagógus Sorszám Megbízó intézmény Deák Klauzál Széchenyi Apponyi Rákóczi konzultációra fordítandó óra összes óra Neve mely szakra képesített óradíja A pedagógus által ellátott órák száma / hét Deák Sipos Elekné Logopédus Deák Szűcs Lajosné Logopédus Deák Magyar Gabriella, Gurdon Lajos Pszichológus Deák Misku Mártonné, Balassa Magdolna Gyógypedagógus Rigó Váczi Zsoltné, Jószai Katalin Pszichopedagógus Rigó Füredi Zsuzsanna Gyógytornász Rigó Berezvai Erzsébet Gyógypedagógus Rigó Fazekas Mónika, Halász-Szabó Gabriella Gyógypedagógus Rigó Karakas Zsuzsa Gyógypedagógus Rigó Némethy Olga Pszichopedagógus Apponyi Dajka Ágnes, Rakk Hajnalka Gyógypedagógus Apponyi Bene Katalin, Kása Mária Gyógypedagógus oldal, összesen: 41

20 3.2 A kompetencia-alapú oktatás bevezetése Óvodák Kertvárosi Óvoda ( volt Felsőpárti ÓMK intézményei) (2.1.6) A kistérségi társulás formájában működő Kertvárosi Óvodát Szentes Város Képviselőtestülete a június 26.-i határozatával hozta létre, és 2007 augusztus 16-tól működik ebben a formában. A jogelőd intézmények a Felsőpárti Óvodai Munkáltatói Körzet és a hozzá tartózó tagintézmények, valamint a Köztársaság utcai Óvodai Munkáltatói Körzet és tagintézményei. A körzet öt óvodából áll. Központi ( székhely) intézménye a Rákóczi F. utcai Óvoda, tagintézményei a Köztársaság utcai Tagóvoda, a Dr. Mátéffy F. utcai Tagóvoda, a Damjanich utcai Tagóvoda és az Eperjesi Tagóvoda. Az új körzetet alkotó intézmények mindegyike stabil nevelőtestülettel, magas szintű és elismert pedagógiai gyakorlattal, hagyományokkal rendelkező óvodái a városnak. Az itt dolgozó pedagógusok nyitottak, nagy szakmai elkötelezettséggel végzik munkájukat, aktív résztvevői a városunk társadalmi és kulturális életének. A jogelőd Felsőpárti Óvodai Munkáltatói Körzet Konzorciumi pályázóként részese az Adj esélyt! Kéttanítós modell az SNI-s gyermekek együttnevelésére HEFOP os projektnek 2006 áprilisától. Az óvodai körzet három intézményére készített pályázat révén vált lehetővé, hogy azokban a csoportokban, ahol sajátos nevelési igényű gyermekeket is nevelnek, ezek a gyermekek gyógypedagógiai és logopédiai segítséget is kaphattak a projekt teljes időtartama alatt, valamint a fenntarthatósági fázisban még öt esztendeig biztosan kapnak is. Az intézmény Pedagógiai Programjában foglaltak, valamint sokéves tapasztalatok alapján határoztak a pályázatban való részvétel mellett. A 3-7 éves korú gyermekek esetében rendszerint csak az óvodai nevelés során derül ki egyegy gyermekről az, hogy fejlődésében problémák jelentkeznek, megsegítésre szorul, más mint a többi kisgyermek. A Pedagógiai Szakszolgálat és a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság vizsgálatai révén lehetőség nyílik az eltérések megismerésére, és a javasolt fejlesztési módok alkalmazásával segíteni a gyermeket, hogy fejlődhessen. Nagy problémát jelentett azonban hogy, az óvónő kompetenciája bizonyos esetekben kevésnek bizonyult, más, speciális tudásra is szükség van ahhoz, a többi gyermekkel együtt tudjon haladni a sajátos nevelési igényű kisgyermek. A projekt révén a pályázatai támogatásból gyógypedagógus kolléga is bekapcsolódott a csoportok munkájába, és segítette az SNI-s gyermekeket, hogy a többi gyermekkel együtt dolgozva ők is sikeresen meg tudják oldani személyre szabott feladataikat, biztosítva ezzel a fejlődésüket. A projektben való részvétellel lehetőség nyílt arra is, hogy minden csoportban, ahol SNI-s gyermekeket is nevelnek, dolgozhattak a Kompetencia alapú Óvodai Programcsomaggal, amely a saját nevelési programjukkal ötvözve, érdekes témafeldolgozással és tevékenységekkel, módszerekkel megújította a nevelési gyakorlatukat. A kompetencia alapú programcsomagok adaptálását a következő csoportokban végezték: Süni kis - középső csoport: 2007 szeptembere óta dolgoznak a Kompetenciaalapú Programcsomaggal, miután a csoportban van egy SNI-s kisgyermek. A csoportunk összetétele életkor szerint elég szórt, 8 középső csoportos és 13 kiscsoportos korú gyermek alkotja. A nemek szerinti megoszlás: 10 fiú és 11 kislány. Szivárvány nagycsoport: a 20 fős nagycsoportban 1 fő SNI-s gyermek van. 19. oldal, összesen: 41