Vegyipari alapműveletek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vegyipari alapműveletek"

Átírás

1 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B BSc szaos hallgaóna ea: Dr. Szepesi. Gábor

2 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Temaia Hé Előadás Gyaorla Áramlásani alapo, (lamináris, urbulens, dp számíás, Előadáshoz apcsolódóan szivayú, csővezeé, sb) Szilárd szemcsés anyaghalmazo - jellemzés, apríás, Őrlés és sziálás mérési gyaorla oszályozás 3 Fluidizáció Fluidizáció mérési gyaorla 4 Ülepíés, szűrés Szűrés mérési gyaorla 5 Keverés, cenrifugálás Keverés mérési gyaorla 6 Hőávieli alapfogalma, hővezeés, egyréeg, öbbréeg Előadáshoz apcsolódóan 7 Hőáadás, forralás+ondenzáció, hőcserélő Előadáshoz apcsolódóan alapegyenlee 8 Hőcserélő mérési felada, Hőcserélő mérési felada, 9 Bepárlás, Krisályosíás Előadáshoz apcsolódóan 0 Fázisegyensúly, anyagáadás, egyensúlyi deszilláció Előadáshoz apcsolódóan Fázisegyensúly, anyagáadás, egyensúlyi deszilláció Nyio rendszerű lepárlás mérési gyaorla Száríás Előadáshoz apcsolódóan 3 Számonérés Számonérés 4 Összefoglalás Előadáshoz apcsolódóan

3 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Köelező és ajánlo irodalom Fonyó Zs. Fábry Gy.: Vegyipari Műveleani Alapismeree Fejes G. Tarján I. Vegyipari Gépe és Művelee I. Fejes G. Fábry Gy. Vegyipari Gépe és Művelee II. Fábry Gy. - Vegyipari Gépe és Művelee III. Treybald: Diffúziós Művelee Kredipon feléele: ásd HKR, Tanárgyi ommuniációs dosszié

4 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Apríás berendezései

5 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Aprío anyaghalmaz szemcseszerezee Egy ado szemcse méree meghaározhaó: ineáris méreből: Térfogaból: Felüleből: Egy aprío anyaghalmaz jellemző szemcseméree: Az anyaghalmaz analizálju pl. sziálással, és öveezeésee vonun le. A sziaanalízis során egy ado sziasoron ásziálju az aprío anyaghalmaz. á V A d 3 6 d á A sziaanalízis eredménye: szemcseeloszlás görbe, gyaoriság-görbe, áhullás-maradvány görbe 6 V d 3 e d e A 5

6 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Sziaanalízis: Szemcseoszály Dire ömeghányad Gyaoriság Sziaáhullás Sziamaradvány X i -X i+ dm i dm i /d i F(X) -F(X) 0, 0,8 0,8 0,7 0,6 0,4 0,6 0, 0,5 0, 0,4 0,08 0,3 0,06 0,04 0, 0,0 0, 0 0, 0, - 0,3 0,3-0,5 0, , 0, - 0,3 0,3-0,5 0, ,9 0,8 0,7 Áhullás 0,6 0,5 0,4 0,3 0, Maradvány 0,

7 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Szemcseeloszlási függvénye:. Schumann-Gaudin függvény: F ( ) a Az a paraméer érelmezése érdeében legyen a=. Eor F()=, ehá a= ma. ogarimizálva az eloszlásfüggvény, majd egy iválaszo mérési adaból az m paraméer számolhaó. m Ábrázolva az előző példában: m lg F ( ) lg( ) lg( a) 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0, 0, Ez az eloszlásfgv. száraz őrleménye, pl. rezgőmalmo őrleményéne szemcsenagyság-eloszlásá elég megbízhaóan írja le. 7

8 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B. Rosin-Rammler függvény A Rosin-Rammler függvény a sziamaradvány éréere vonaozi. Az a paraméer érelmezése érdeében ismé legyen a =. Ebben az eseben: Így a az a szemnagyságo jeleni, amelynél a szemcsés anyag 0,368 ömeghányada durvább és 0,63 ömeghányada finomabb. Az m paraméer meghaározásához észer ell logarimizálni az eloszlásfgv.-: 3. Kolmogorov (ognormális) szemcseeloszlás Az a paraméer a medián ( 50 ) logarimusá jeleni m a e F ) ( 0,368 ) ( e F a m m F lg lg ) ( lg lg m a d e m F 0 ) (ln ) ( 8

9 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Gázáramlás halmazöleen ereszül Ha egy észülébe szemcsés szilárd anyago ölün, és alulról fluidumo áramolaun á raja, aor négy ülönböző állapo jöhe lére. Kis sebességenél az álló ágyon ereszüli gázááramlás viszonylag is nyomásesés ooz. A szilárd szemcsé mozdulalanul a helyüön maradna és a gáz a szemcsé özöi hézagoban áramli. A gáz sebességéne növelésével az ágy ezd lassan iágulni. A nyomásesés folyamaosan nő Egy ado áramlási sebességnél, amior a nyomásesés egyenlő az ágy egységnyi ereszmeszeére vonaozao súlyával, elérjü a fluid állapoo. Az ágy már annyira iágul, hogy a szemcsé minden irányban szabadon mozoghana. A gáz-szilárd rendszerne folyadé jellege van, nagy viszoziású folyadéén viseledi. A haársebesség a minimális fluidizációs sebesség. Ameddig a gázáram nem ragad el szemcsée, sűrű fázisú fluidizációról beszélün. Sabil állapo. Ha a gáz sebességé jelenősen növeljü, az ágy erősen fellazul, a szemcsé ilépne a gázárammal és az ágy fele híg fázis alona. A nagyobb szemcsé alojá az alsó sűrű fázis. Eor éfázisú fluidizációról beszélün. Insabil állapo. A híg fázisból ovábbi sebességnöveléssel egy felső haársebesség uán már pneumaius szállíásról beszélün. 9

10 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Álló ágy nyomásesése eva módszere: Tölö észülében az áramlás az üres csőben örénő áramlás alapján számíju. l hosszúságú, egyenes ör ereszmeszeű csőben a nyomásesés: l p w D Amennyiben a cső nem ör ereszmeszeű, aor az egyenéréű ámérővel számolun: Bevezeve a Fanning-féle súrlódási ényező ( f ) D e 4 A gáz az álló ágy csaornáiban a szemcsé özö áramli. Mivel a csaorná ámérője válozó, ezér a hidrauliai sugárral számolun: a hézago eljes érfogaa Vpóruso RH a szemcsé eljes felülee A A ovábbi levezeésee elhanyagolva az egységnyi magasságú öle nyomásesése lamináris áramlás eseén: A K l p w f w D l R f szemcsé p l C ( ) 3 d e w ( p Aw) V V porus eljes 0

11 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Turbulens áramlás eseén: p l w 3 d e ( p Bw ) Ergun módszere: Ergun a lamináris és urbulens áramlásra vonaozó nyomásveszesége é agból álló épleben foglalja össze: p l ( ) 3 w d w 3 d A jobb oldal első agja a viszózus, a másodi agja a ineius energiaveszesége adja meg (lamináris áramlás eseén a viszózus erő haására fellépő nyomásveszeség a dönő, míg urbulens arományban a ineius veszeség). Hézagérfoga, falhaás A nyomásesés jelenősen függ a öle hézagérfogaáól (porozi-ásáól). A öle elrendezedésé a észülé fala is módosíja, ami a szabad ereszmesze megválozásában nyilvánul meg. Emia szüséges a nyomásveszesége orrigálni f ( ) , 0, 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9

12 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Fluid ágy nyomásesése Álló ágynál a szemcsé megmaradna a helyüön és a nyo-másesés egyenesen arányos a gázsebességgel. A öréspon-nál megezdődi az ágy fellazulása. Eor a szemcsé még nem mozogna szabadon. A gázsebessége ovább növelve elérjü a minimális fluidizációs sebessége. (w mf ) eor a poroziás e mf -re válozi. Ez a fluidizáció elmélei ezdee. Ha ovább növeljü a sebessége (is mérében) aor a szemcsé mozogni, everedni ezdene. Az ágy a nyugod fluid állapoba erül. A eva-féle minimális fluidizációs sebesség számíása lamináris áramlás eseén: G 0,94,8 sz mf 0,0093 d e, 0,88 g m s d egmf Re m 5 Amennyiben a Re m >5, aor orrigálni ell az így apo ömegáram-érée. Fluidizáció előnyös ulajdonságai: folyonos üzem réeg belsejében egyenlees hőmérséle-eloszlás nagyobb anyag-és hőáadási felülee erőeljes everedés

13 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Fluidizáció hárányai: nehéz ellenáramo megvalósíani (edvezőlen hajóerő) porlódi a szemcsés anyag erózió a ihordás mia porleválaszó alalmazása szüséges lehe réegződés Fluidizációs rendellenessége: Ha összeapadásra hajlamos szemcséen ereszül gáz áramolaun, a réegben csaorná épződhene és a gáz csa ezen ereszül áramli. A sebessége növelve sem alaul i a fluid állapo. Amennyiben a réegmagasság alacsony, a csaornaépződés a réegmagasság növelésével megaadályozhaó. Nedves anyag eseén száraz anyag hozzáeverésével csöenheő a csaornaépződés. Kis méreű szemcsé eseén (60 mm ala) mindig van csaornaépződés. 3

14 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Gázzal örénő fluidizáció eseén a leggyaoribb ese, hogy a gáz buboréo formájában halad á a réegen. Amior a buboréo a felszínre érne szépaanna. A felszín hasonlí a folyadéo forrásához. Különösen nagy gázsebessége és nagy szemcsemére eseén fordul elő. Szabályos gázeloszással, illeve a gázsebesség csöenésével iüszöbölheő. Amennyiben a réeg úl magas, aor a buboréo annyira megnőne, hogy az egész ereszmeszee iöli. A gáz a szemcsés réege, min egy dugayú olja maga elő. A dugayúréeg a a szemcsé és a fal özöi súrlódás haására széesi. Ilyen löésszerű pulzálás véony csöveben apaszalhaó, így a észüléámérő növelésével csöenheő a dugayús áramlás. 4

15 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Folyadéo ulajdonságai A hidromechaniai művelee vizsgálaánál a folyadéo ulajdonságai figyelembe ell venni. Az egyi legfonosabb anyagjellemző a viszoziás. Newon-féle súrlódási örvény: Amennyiben az áramvonala párhuzamos egyenese, valamin a sebesség válozi az áramlásra merőleges síban, az áramvonalaal párhuzamos síoban csúszaó feszülség eleezi. Ez a feszülség arányos a sebességne az áramvonalra és a vizsgál síra merőlegesen ve differenciál-hányadosával. z v (z) mozgó lap z v +v dw dz v v ahol h a dinamiai viszoziás, a dw/dz az áramlásra merőleges, hosszegységre eső sebességválozás. Azon folyadéoa, melye enne a örvényne elege eszne, newoni folyadéona nevezzü. Szoás a viszoziás reciproá fluidiásna nevezni. (Kinemaiai viszoziás: a dinamiai viszoziás és a sűrűség hányadosa) 5

16 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Egyéb anyagörvénye A csúszaófeszülség és a sebességgradiens özö lineáris a apcsola newoni folyadéo eseében (). A vegyiparban feldolgozásra erülő anyago nagy része azonban nem newoni, az összefüggés már nem lineáris. Az olyan anyagoa, amelyre a Newon örvény nem alalmazhaó, anomális vagy nem newoni folyadéona nevezzü. A legöbb anomális folyadé viseledésé az Oswald-féle összefüggéssel írhaju le. 4 3 dv dz n -dv/d ha n>, aor a folyadéo dilaáló folyadéna nevezzü (). Ilyen pl. a nagy mennyiségű szilárd szuszpenzió aralmazó folyadéo (engeri homo, poro vízben) ha n<, aor a folyadéo pszeudoplasziusna nevezzü. (polimer oldao, olvadéo, fesée) (3) A öveező csoporba arozna a Bingham-féle plaszius fluidumo. Egy véges 0 szüséges az áramlás megezdéséhez. (4) Ilyene pl. a sűrű szuszpenzió, paszá, fogréme. Tiorópia reopeia Ezen anyago mechanius művele haására viszoziásua megválozajá. A ioróp anyago mechanius behaásra elfolyósodna (csöen a viszoziás). A reopeia pon az ellenées jelenség. 6

17 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Ülepíés elmélei alapo Szilárd es mozgása fluidumban A fluidumba helyeze es süllyedni ezd lefelé. Bizonyos idő múlva az egyensúlyi helyze elérése uán állandó sebességgel esi a es. Az ehhez az állapohoz arozó haársebessége ülepedési sebességne nevezzü. Egy szemcsére haó erő: súlyerő, felhajóerő, özegellenállás A súlyerő és a felhajóerő széválaszási számíásonál összevonva ezeli. A eő eredőjé a es folyadéban mér súlyána nevezi. Gömb alaú szemcsé eseén: 3 d FG FA g sz f V g sz f 6 A özegellenállás az áramlási leváláso és örvényépződése álal oozo impulzusveszeségeből valamin a fellépő súrlódó erőből evődi össze: w W cf f d w Azonban az ellenállás ényező érée függ a es alajáól, sebességéől, a fluidum viszoziásáól. Re< 3, Re W 3d w c 4 Re 7

18 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Ha a Re>600, aor urbulens áramlásról beszélün és 0,7, c 0, 43 Az ámenei szaaszon használhaó pl. az Allen-féle összefüggés: 3,9 0, c Re Re A haársebesség elérése uán a esne már nincs gyorsulása, így a esre haó erő egyensúlyban vanna: 3 d d w g sz f 6 amináris eseben az ellenállásényező éréé behelyeesíve és a sebességre rendezve: w 0 d g sz f 8 Soes-féle ülepedési sebesség Érvényességi aromány Re< <Re< <Re< ,7 arányosság 8

19 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Szemcsé mozgásána időbeli válozása: Megoldása: dv m d G 0 W v w g0 w0 0 e sz g 0 g Süllyedési sebesség szuszpenzióban és diszperzióban Ha so szemcse van jelen, aor aadályozzá egymás ölcsönösen a szabad mozgásban. A özegellenállás megnő. A szuszpenzió anyagjellemzői ülönbözne a isza folyadé anyagjellemzőjéől. A szuszpendál szilárd szemcsé érfogaoncenrációja számolhaó: Gs s szusz V V s : a szuszpendál szilárd szemcsé érfogaa, V : a eljesérfoga, G s : a szilárd szemcsé ömege s Vs c V Gs V s 9

20 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A szuszpenzió viszoziása is oncenráció eseén jól özelíheő az alábbi összefüggéseel:,5 c Nagyobb oncenráció eseén: sz sz sz,5 c 7,45c,5 c c c Diszpergál állapoú finom szemcsé ülepedési sebessége jól özelíheő ha a Soes-féle összefüggésben a isza folyadé anyagjellemzői helye a c érfogaoncenrációjú szuszpenzió anyagjellemzői helyeesíjü be. w ' 0 w 0 ( c) sz w Hasonlósági riériumo az ülepedési sebességéne meghaározására 0 ma r ( c) 4 d sz Álalánosan: w g ahol C D a özegellenállási ényező. C D (Re) 3 C D Amennyiben a részecse nem gömb alaú, úgy a C D érée orrigálni ell egy alaényezővel. Részecseala Gömb eereíe Saros Hosszúás apos Alaényező 0,8 0,7 0,6 0,5 0

21 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Archimedesi szám: Ar d 3 g sz jascsenó-szám: j 3 w g sz Dimenzió nélüli részecsenagyság: D * g d 3 sz Dimenzió nélüli sebesség: W * w 3 g sz Belső fázis szilárd Külső fázis szilárd cseppfolyós gáz szemcseeveré, poreveré szuszpenzió, zagy poros gáz, füs cseppfolyós pasza, pép emulzió öd, perme

22 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Florenci-edény: emulzióbonás (pl. olaj+víz) semleges zóna a folyadéo aránya a semleges zóna elolódásá oozza a arózodási idő nagyobb legyen min az ülepedéshez szüséges idő h v v h o o Dorr-ülepíő: isméreű szilárd részecsé szuszpenziójána széválaszására folyonos üzemű, nagy ámérőjű arály (,5-00m) lassan forgó, iemelheő mechanizmus (0,0 /min fordula) a deríe isza folyadé a felső peremen ömli á

23 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Keverés Keverés eseén ényszeríe áramlással é vagy öbb anyago egyesíün egy homogén eloszlás érdeében.. Folyadéo everése Folyadé és szilárd fázis everése eseén a folyama lehe oldás, risályosíás, szuszpenzió észíése ill. fennarása. (Cuor oldása vagy anyalúgból örénő risályosíása bepárlóban..) Folyadéo everése előfordul szolvens eraciónál, folyadéo savas v. lúgos ezelésénél, folyadéfázisú reaciónál, polimerizációnál; emulzió észíésénél. Folyadé és gáz fázis érinezeésénél aor célszerű everős észülée alalmazni, ha a folyadé mennyisége viszonylag nagy a gáz mennyiségéhez épes. -> anyagáviel javíása. Használjá még növényolajo hidrogénezésénél, abszorpciónál, floálásnál. Használhaó még hőáadás javíására. (ényszeríe áramlás, javul a hőáadási ényező). Sílapáos everő a lapáo lemezből, szögacélból, csőből észülne áramlási irány: angenciális fordulaszám: n<00 /min erülei sebsség< 3-5 m/s 3

24 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B apeverő: Az alsó élvonala párhuzamos a észüléel. Kis sűrűsége eseén hőáadás javíására, ülepedés megaadályozására, valamin risályosíásnál használjá. Kis viszoziás eseén használaos. (50 cp) Mérearányo: d/d:0,4-0,5; w/d:0,9-; h/d:0,-0,; H/d:,5-; Karos everő: apos feneű észüléeben használjá. Alalmazási erüle megegyezi a lapeverőével. Mérearányo: d/d:0,7-0,9; w/d:0,05-0,; h/d:0,-0,; H/d:-,4; Ha a lapáoa ferdén helyezi el (piched-baladed paddle) -> isméréű aiális áramlás hozhaó lére. Egy engelyre öbb aros everő is elhelyezheő. Horgonyeverő: A észülé aljához idomul. Zománcozo berendezéseben használjá. Jellemzően oldásra, szuszpenzió észíésére, reaciósebesség gyorsíására. Kerülei sebesség: 0,5-0 m/s (d) Mérearányo: d/d:0,9-0,98; w/d:0,055-0,; h/d:0,0-0,06; H/d:,-,4; h/d=0,4-0,8 4

25 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Kalodás everő: A haásosabb everés mia vízszines és függőleges elemeből alaíjá i. A ülső függőleges elemee egész özel helyezi el a észülé széléhez a hőáadás javíása érdeében.kis viszoziás eseén használaos. (50 cp) Mérearányo: d/d:0,9-0,98; w/d:0,055-0,; h/d:0,0-0,06; h/d:0,7-; H/d=, Impeller everő: Nagyon jó haásfoú. (n=60-80 /min) Főleg szuszpenzió észíéséhez használjá. Nagy szállíóeljesíménnyel rendelezi Mérearányo: d/d:0,5-0, 8; w/d:0,-0,3; h/d:0,0-0,05;. Propeller everő A lapáo csavarfelülee. Aránylag nagy fordulaszám jellemzi. (n= /min). Álalában özvelen moorhajásúa. Viszoziás: 000 cp Mérearányo: d/d:0,-0, 33; h/d:0,-; H/d:4-7;H/D=0,8-,5 Jelenős aiális áramlás idéz elő.-> nagy folyadéömeg mozgaása 5

26 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Propeller everő szállíóeljesíménye: Mivel v a ~ dpn, így: K=0,4-0,6 Q p v a d 4 v a : aiális seb. omponens Áramlásörő alalmazása: Ferde elrendezésű propeller everő: Oldaleverő használaa: 6

27 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B.3 Turbinaeverő Zár urbinaeverő: Sugárirányú áramlás hoz lére. Nagy nyíróerő. Gyors járású. (n= /min) Ma 000 cp. Mérearányo: D/d:3,5; b/d:0,; b/d:0,0055; H/d=3,5 Nyio urbinaeverő: Gyors járású. (n= /min) Ma 0000 cp. Mérearányo: D/d:5-,5; d/d:0,-0,45; w/d:0,-0,3; H/d=3; H/D= Alalmazási erülee: emulgeálás diszpergálás hőáadás javíása reació gyorsíása (fermenor) 7

28 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Keverés eljesíményszüséglee Korábbi ismereeinből udju, hogy a özegellenállás: v FN cf. Elemi df felülere felírva: A df felüle felírhaó az ábra segíségével: df w d A eljesíményszüségle: dp df N v ahol v a erülei seb. n dp dfn v c w d ( n ) =0 és =d/ haáro özö inegrálva: d / P c n w Felhasználva, hogy w=a*d: 4 P n A özegellenállás szoás módosío Eu számna is nevezni. Felírhaó rieriális egyenle: P Eu m f (Re m ; Frm ) n d n d 3 5 Re m Frm n d g Alalmazhaó irériális egyenle: Eu m A Re m Fr n 3 d 5 amináris áramlás eseén m=; n=0. Turbulens eseben m=n=0 Terelőlemez alalmazása eseén a Froude-szám haásáól eleinün. 8

29 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Keverés vizsgálaa mérés és CFD segíségével Erő [μn] Felüle 9

30 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 0, Indíási eljesíményszüségle (Kaszain): P P 0,34 Re Mérenövelés. Térfogaegységre vonaozao eljesímény azonos amináris eseben: Ugyanis: Eu n P d P A d A Re n A érfoga (V) arányos a D 3 -al, D 3 pedig d 3 -al arányos sar P A Re n d P V áll. A n d d A n d n A n d 3 d 3 A n 3 m dm 3 dm m n n Amennyiben a isminában és az eredei észülében a viszoziáso azonosa: Turbulens ese: A A n d n d m m 3 3 n d n 3 3 m dm d d m n n m d d m 3 n m 3 m ipari is min a m n n m 30

31 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B. Kerülei sebesség állandó Gázo diszpergálásánál a erülei sebesség dönő fonosságú. Csa aor használhaó ez a felevés, ha a everés haásossága a erülei sebességgel arányos. nd n m d m d n d m n m n m. Nagy viszoziású folyadéo everése nagylyuú lapáeverő; aliás avaró (habosíás); 3-4 aros A ház B hajómű C engelyapcsoló D horgonyeverő E lapáeverő F leeresző nyílás G hőmérőo Dagaszó: 3

32 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Dagaszóeleme: a szigmaeverő b - diszpeziós everő c - haluszonyos everő d - fogazo lapáú everő e - csavarlapáú 3. Poro everése A everée aor einjü ideálisna, ha belőle bárhogyan iválaszva eszőleges érfogaeleme, az ebben foglal ülönböző aloóból származó szemcsé aránya megegyezi az egész halmazban lévő aloó arányával. Szabad áramlásos everő. A everendő anyag szabadesésé használjá i. Az anyag mozgásá a cenrifugális és nehézségi erő haározzá meg. Egy riius fordulaszám fölö az anyag együ mozog a dobbal. n r 30 R Alalmazhaó erelőlapáo! 3

33 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Naua-féle everő 33

34 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Szűrés A szűrés a szuszpenzió széválaszására szolgáló művele, mely során a folyadéból a szilárd szemcsée a szűrőözeg segíségével iválaszju. A szűrőn áfolyó folyadéo szűrlene, a szűrőn fennmaradó anyago iszaplepényne nevezzü. Ké faja szűrés léezi: mélységi szűrés és felülei szűrés. Felülei szűrés eseén a csa a szűrőözeg felülee végez szeparáció, míg mélységi szűrés eseén a szűrőözeg belsejében lévő póruso is szerepe jászana. A szűrés elmélei vizsgálaa: modell: p hosszúságú d p ámérőjű apillárisoban öréni az áramlás! Egy apillárisban lamináris áramlás -> Hagen-Poiseuille összefüggés 4 r p Q 8 Egységnyi ereszmeszeben alálhaó apilláriso száma: Így a H-P összefüggés: Q Ez a modell csa addig érvényes, míg a szűrés folyamán a poroziás, a apilláris sugara nem válozna! N A N Q r r p A 8 34

35 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A szűrés során szabályalan alaú csaorná alaulna i. Erre vonaozi az álalánosabb érvényű Darcy-féle örvény: Ap Q d Ahol d a homora jellemző áereszőépesség. Teljesen analóg ebben a formában a H-G összefüggéssel, ha a d d 3 helyeesíés alalmazzu. Q A 3 p f Álalános szűrőegyenle: Egy A felüleű szűrőn idő ala épződö iszapréegen áfolyó folyadé sebességéne pillananyi érée ifejezheő az alábbi összefüggéssel: dv p v A d R R a folyadé ááramlásával szembeni eljes ellenállás amely é részből evődi össze. Az egyi a szűrőözeg ellenállása (R m ), a mási a épződö iszapréeg (R ) ellenállása. Azaz R= R m + R. Az R függ a leraódo iszap mennyiségéől, a szűrés folyamán ehá állandóan válozi. A szűrőlepény ellenállása arányos az egységnyi felüleen leraódo iszapömeggel: R M A fajl c V A 35

36 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Az előbbie figyelembe véelével a szűrés álalános differenciálegyenlee: dv p A d V c R m A A differenciál-egyenle megoldása során feléelezzü, hogy a fajlagos lepényellenállás, az egységnyi szürleből inyer iszap mennyisége valamin a szűrőözeg ellenállása az időől függelen. Ez azonban csa aor igaz, ha az iszaplepény összenyomhaalanna feléelezzü! A szűrőegyenle megoldása állandó nyomásülönbség eseén: c V p A Rm V p A Állandó sebesség eseén hogyan alaul a szűrési egyenle? Mélységi szűrés Mélységi szűrés eseén a szilárd szemcsé leraódna a pórusoban. A szűrőözeg álalában szemcsés anyag. A folyadé szilárd-anyag aralma icsi (0,5% alai). A iválaszandó szemcsé méree icsi. A szűrőözeg belsejében lamináris áramlás. A nyomásesés arányos a sebességgel. A szemcsé iválása a szűrés folyamán öbb haás eredménye. efelé örénő (graviációs) áramlás eseén a graviáció mia hajlamosa a szemcsé iraódni. Ez a haás egy dimenzió nélüli számmal jellemezzü: w 0 d gsz f G v 8v 36

37 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A hidrodinamius haás a Re számmal lehe ifejezni: ahol Re d az álagos dv szemcsemére. Ha a részecsé elhajlás nélül övei az áramvonalaa, aor a isebb méreű részecsé alálozna a szemcsével, és o megapadna (inercepion). Ez befogási vagy alálozási haásna nevezzü. A feni paraméeree egy haványfüggvény segíségével: CG a szűrő haásfoa dimenzió nélüli alaban; egyenlő a beömlő szuszpenzió oncenrációválozásával egy szemcse vasagságú szűrőréegben! Miroméer nagyságrendű részecsé eseén a Brown-féle mozgás erül előérbe. A szűrés jellemző mechanizmusa a diffúzió. Ez a haás a diffúziós Pécle-számmal lehe jellemezni: ' vd Pe C vd ' D ahol D a diffúziós oefficiens. d Tapaszala szerin a szűrő haásfoa: C ' Pe Híg szuszpenzió szűrésénél a részecseiválaszás ezdei mennyisége arányos a szuszpenzió oncenrációjával. Azonban iválaszódás során a szűrőözeg pórusai elömődne, válozna a geomeriai méree. Teljes elömődés uán a szűrő haásalan. Azonban válozi helyben és időben a szűrendő anyag oncenrációja is! Az elávolío részecsé mennyisége a szűrőágy hossza menén arányos az ááramló folyadé Re l I m oncenrációjával: C C 37

38 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B C : a részecsé oncenrációja (f%) : a szűrő felüleől mér ávolság l: szűrési ényező A szűrő felüleén C=C 0, a valamin a ezdei pillanaban l=l 0 Így: 0 C C e 0 Szűrőözege: szűrőrácso Csa durvaszűrésre használhaóa. So eseben a szűrőözeg aláámaszására szolgál. szűrőszövee Vászon Sávoly Alasz folyadé áereszés rossz özepes jó szemcse visszaaró épesség jó özepes rossz iszaplepény elávolíhaóság nehéz özepes önnyű iszaplepény maradó nedvessége nagy özepes icsi elömődési hajlam nagy özepes icsi 38

39 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B szűrőpapíro, szűrőlapo: cellulózszálaból préseli, finom és csírálaníó szűrésre használjá, 0 C víz eseén D = lier/min/m bar nyomásülönbség eseén (D = ) Szűrőészülée Folyadészia Belső szűrésű váuumszűrő Gyeryás szűrő Kerees szűrőprés 39

40 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Cenrifugálás A cenrifugálás szuszpenzió és folyadéelegye (emulzió) széválaszására alalmazo művele, amelyben a széválaszás a cenrifugális erőo haására öveezi be. Az errea célra alalmazo gép a cenrifuga. Műödésüe einve lehene: Szaaszos üzemű cenrifugá Folyonos üzemű ülepíő cenrifugá Folyonos üzemű deríő cenrifugá Deríő, emulzióbonó cenrifugá. A dob öpenye vagy perforál vagy nem perforál ivielű. Perforál iviel eseében ulajdonéppen egy szűrési műveleről van szó. A szilárd fázis a öpeny belső felüleén elhelyeze szűrőözegre raódi rá, és o szűrőolepény alo. A folyadé fázis a cenrifugális erőér haására szabadon áhalad raja. Amennyiben a öpeny nem perforál, és ha a szuszpenzió szárazanyag-aralma isebb, min % aor cenrifugális deríésről, ha nagyobb aor ülepíésről beszélün. 40

41 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A cenrifugálás elmélei alapjai: Cenrifugális erőere engely örül forgó rendszerrel udun előállíani. Először vizsgálju meg a függőleges engely örüli forgás az ábra apcsán. A örhenger alaú edény a engely örül állandó szög-sebességgel forog. A ialauló folyadéfelszín egy forgási paraboloid lesz. A felüle egy ponjára ha egy C cenrifugális erő, amelye a C mr összefüggéssel lehe számolni, ovábbá egy G = mg graviáció. Az eredő erő és a cenrifugális erő özöi szög: mg g g mr r y r dy r r Az érinő nem más min: így a felüle egyenlee: g dr g dyr dr y g 0 0 Egy fonos fogalom a cenrifugálásban, a cenrifuga jelzőszáma, ami a öveezőéppen definiálun: r j g Ha a jelzőszám érée nagyobb, min 00 aor a ialauló felüle egy oaiális hengerne einheő. 4

42 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Szemcsére haó erő: Egy szemcsére - amely a H szélességgel jellemze folyadéban helyezedi el - lamináris áramlás eseén az erőegyensúly: d 3 r SZ F 3 wd 6 Rendezzü az előbbi egyenlee w-re, majd szorozzu meg a számláló és a nevező is g- vel: g d g d SZ F SZ F r w r w0 8 g 8 g Tehá a ialauló sebesség a Soes-féle ülepedési sebességne és a jelzőszámna a szorzaa. j Ha egy szemcse evesebb ideig arózodi a cenrifuga erében, min az ülepedéshez szüséges idő, aor bizosan ávozni fog dobból. A arózodási idő iszámolhaju a rendelezésre álló érfoga és a bevezee érfogaáram segíségével. Az ülepedési idő számolhaó az ülepedési sebesség és az ülepedési ú (H) segíségével: V H Tarózodási idő = = ülepedési idő =. Enne felhasználásával iszámolhaó a bevezeendő érfoga Q w H V mennyisége: Q w0 j w0 ja w0 w H Az egyenéréű deríőfelüle megmuaja, hogy az ado cenrifugális erőere ihasználó ülepíő meora graviációs ülepíő felüleel egyenéréű. 4

43 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Egyenéréű deríőfelüle: ja (DH) j(dh) (DH) DH g Ülepíő cenrifuga haárszemcséje: A haárszemcse min fogalom az jeleni, hogy a haárszemcsénél nagyobb ámérőjű szemcsé 00%-ban leválaszódna, míg a isebb méreűe nem válaszódna le. Ez ermészeesen egy elmélei megözelíés. A haárszemcse az ülepedési sebesség összefüggéséből haározhaó meg: A feni modelle feléelezi, hogy ideális gömb alaú szemcséről van szó, valamin a özépfelüle állandóságá. A valóságban az ülepedési idő a helyne a függvénye 43

44 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Szaaszos üzemű cenrifugá: Inga cenrifuga: Függő cenrifuga: Minden részművele az üzemi pörgeési fordulaszámon öréni. Üríésnél nem állíjá meg, ső még le sem lassíjá. Tehá a jellemzőjü az állandó forgás. Mégis szaaszos üzeműne eini, mer az egyes munaciluso (ölés, pörgeés, mosás, száríás,üríés) ugyanúgy övei egymás, min a öbbi szaaszos üzemű cenrifugánál. A cenrifuga lehe szűrő vagy ülepíő ivielű. A belső öpenyre leraódo szilárd anyago hámozóéssel szedi le, eljes üzemi fordulaszámon. A szűrőcenrifugáa jól szűrheő risályos anyagonál, az ülepíőe nehezen szűrheő, de jól ülepíheő anyagonál alalmazzá. Hámozó cenrifugá mm dobámérővel észülne. 44

45 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Folyonos üzemű cenrifugá: Pulzáló cenrifuga A dob a forgao csőengelyhez apcsolódi. A csőengely belsejében ide-oda mozog a vele együ mozgó forgó engely. Enne egyi vége a olólap (5) mási vége a dugayú. A olólap aiális mozgásá hidraulius berendezés (4) bizosíja. A dob belső palásján a szilárd anyago a olólap előrehaladva elolja a sziafelüleen. Visszafelé mozgásor a özelében lévő dobrész megeli anyaggal, amely azuán a legözelebbi előremozgásnál az előbbivel együ ovábbju. A dobo mm ámérővel észülne. Jelzőszámu: Kúpos cenrifuga Elnevezésüe a dob alajáól apá. A szuszpenzió a isebb ámérőnél engedi be, a úpos dobon örénő áhaladás özben a sziabeéen á ávozi a folyadé. Az anyag áhaladására leginább az anyag és a sziabeé özöi súrlódási ényező jellemző. an Ha nagyobb min arcg aor a szemcse a dob belső felüleén mozog a nagyobb úpámérő felé. Ebben az eseben az áhaladási idő nagyon rövid. 45

46 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Folyonos üzemű cenrifugá: Csigás üríésű ülepíő cenrifuga A cenrifuga belsejében egy szállíócsiga van elhelyezve. A dobbal azonos irányban forog, de ülönböző sebességgel. A szuszpenzió a forgási özépponban elhelyeze beáplálócsövön ereszül vezei be a dobba. I felveszi a dob sebességé, és a cenrifugális erő haására az iszap a dob falánál, míg a isebb sűrűségű folyadé a belső oncenrius réegben helyezedi el. A fordulaszám-ülönbség szoásos érée a dobfordula 0,5-%-a. A mene emeledéséne és forgásirányna megfelelően négy ese lehe. Balmeneű csiga eseén a viszonyoa az ábra muaja. A folyonos üzemű ülepíőcenrifuga minden 3%-nál nagyobb oncenrációjú szuszpenzió deríésére alalmas mm ámérő haáro özö gyárjá. 46

47 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőávieli módo: vezeéses hőáviel, hővezeés (elemi részecsé hőmozgása, csa szilárd fázisban zavaralan(?) gáz és folyadé fázis eseén onveció van) onveciós hőáviel (maroszopius részcsé áramlana, a érben helyüe válozajá, az áramló özeg és a haároló fal özöi hőámene a hőáadás) sugárzásos hőáviel (energiaranszpor a moleulá, aomo rezgése öveezében ibocsáo eleromágneses sugárzással. Egy es energiaaralmána egy része sugárzó energiává alaulva egy mási esbe üözve részben(?) hőenergiává alaul vissza) Alapfogalma: Hőmérsélemező: Egy ér ill. érrész minden ponjához hőmérséle rendelheő. A hőmérséle-eloszlás ha függ az időől (insacionárius) = f (, y, z, ), ha időben állandósul (sacionárius) = f (, y, z) függvénnyel írhaó le. 47

48 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőmérséle gradiens a maimális hőmérséle növeedés muaja az eloszlás függvény normális irányában: grad n Hőáram (időegység ala áramló energia), méréegysége: J/s, W, (régebben) cal/s. Fajlagos hőáram, hőáramsűrüség (felüle egységen áhaladó energia) méréegysége: W/m, J/(m s), cal/(ms) A hővezeés apaszalai egyenlee Fourier I. Ha egy fal vasagsága állandó, anyaga homogén és olyan méreű, hogy a vizsgál felüleen (F) a hőáramlás csa a falra merőlegesen mehe végbe, aor állandósul állapoban az ááramló hőmennyiség arányos a hőmérséle gradienssel. dq F d d d Q az áhalad hőmennyiség [Ws], a hővezeő-épesség [ W/(mK), J/(msK)], d/d az irányú a hőmérséleesés [K/m], F a ereszmesze [m ]. Sacioner eseben: q d, d [W/ m ] 48

49 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 5. hé: Hőáviel alapjai. Hővezeés. Néhány szerezei anyag hővezeő épessége: Anyag W/(Km) Anyag W/(Km) réz 395 sárgaréz acél (ferries) acél (auszenies) 0-5 ián égla, üveg 0,7-, polipropilén 0,3 PVC 0,7 faroslemez 0,07-0,4 Hővezeés differenciálegyenlee Fourier II. (időben válozó hővezeés) Feléelezés: az anyag izoróp és homogén Az elemi érfogaú zár érbe érező és ávozó energiá legyene csa irányúa. Egy falban sacioner eseben a hőmérséle-válozás lineáris. Ha fal egyi oldalán hőmérséle megválozi, aor a falban a hőmérséle-eloszlás mindaddig válozi, míg elegendő idő uán az új sacioner állapo i nem alaul. 49

50 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Energiamérleg: Belépő: dq bev dydz d Kilépő: A vizsgál érben a be- és ilépő energia ülönbsége marad: dq bev dq iv dq ér dydz ddydzc dq iv d dydz ( )dd ddydzc d c Három irányú vezeés eseén a vizsgál érben maradó energia: dq dq ddydz d bev iv y z a érben a válozalan formában felírhaó hőmennyiség válozáshoz veze, azaz: dqér dqbev dqiv ddydzc d A é egyenleből: d dydz ( ) dd y z c a c a 50

51 Feladao: Sacioner hővezeés sífal eseén: d d F Q s 0 d F Q d F s ) F( s Q Többréegű sífal eseén: s q ) ( s q 3 3 s q ) ( s q n n n n n n n n s q ) ( s q n n n s s s q n i i i n s q F s Q n i i i n Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 5

52 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Sacioner hővezeés hengeres fal eseén: Q F d d d r r b Q F d Q r r b d Q ( r ln r b ) Q ( n n ri ln r i i i ) Együes hővezeés és onveció Egy fal hőmérsélee f, a fal melle áramló özeg álagos hőmérsélee az ado ereszmeszeben. A falól az áramló özeg hőmérsélee monoon válozi. A fal melle, a lamináris haárréegben a hőmérséleválozás nagyobb min a özeg belsejében, ahol az áramlási urbulencia mia a hőmérséle gyorsabban iegyenlíődi. A lamináris haárréegben hővezeés van. Az elemi felüleen ámenő hőmennyiség Newon apaszalai örvényével írhaó fel: dq df( f ) d 5

53 A hővezeésre vonaozó egyenle a onveció figyelembe vevő résszel bővül. irányba onvecióval (anyag áramli a érbe) érező energia: A d ávolság uán a ávozó: A vizsgál érben beöveező válozás állandóna einheő fajhő (c) eseén: Mindhárom irány eseén Feléelezve, hogy forrás ill. nyelő a érben nincs (div w=0) onveiv áramlás öveezében a vizsgál érben maradó energia: Összevonva a vezeéses aggal, egyszerűsíve: d dy dz c w Q be d d ) w (c dy dz Q Q be i = állandó ha, d ) w ( d dy dz c Q Q i be w w d ) w ( z w y w w z w y w w z y z y d z w y w w d dy dz c Q Q z y i be w z w y w w a z y Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 53

54 Hasonlósági riériumo hőávieli feladaonál A Fourier-Kirchhoff egyenlee álalában nem lehe inegrálni, a megoldáshoz szüséges feléele megfogalmazási nehézségei mia. A műszai gyaorlaban hőávieli berendezése eseén méreezésnél, ellenőrzésnél hasonlósági riériumoal dolgozna. A hasonlóság elméle (módszer) leheővé eszi, hogy ísérlei jelensége álalánosíása révén, a vizsgál haáro özö, hasonló jelenségere inegrális megoldás nyerjün inegrálás nélül. (Ha a iindulás ponalan a végeredmény is!) A hasonlóság elméle II. éele (Federman-Bucingham) szerin: Valamely jelensége leíró differenciálegyenle inegrálja hasonlósági riériumo függvényeén előállíhaó. Ez a függvény riériális egyenlene nevezi. A riériális egyenle állandói ísérlei úon ell meghaározni. Ké jelenség hasonló, ha a jelensége egyérelműen meghaározó differenciálegyenlee azonosa és amelye eseében az egyérelműségi feléele (maemaiailag a differenciálegyenlee megoldásához szüséges feléele: érelmezési aromány, peremfeléel, ezdei feléel, állapoegyenle) hasonlósága eljesül. Az egyérelműségi feléele hasonlóságána a hasonlóságo meghaározó riériumo egyenlősége felel meg. Tömören: Azonos differenciálegyenlee, azonos hasonlósági riériumo. Konveív hőáadásnál a hőáram: q Nyilvánvaló, hogy ez a hőáram halad a lamináris haárréegen ereszül és így felírhaó a Fourier féle összefüggés: d q dl 54

55 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A vizsgál jelenségre felírhaó: d dl A modellre azonos egyenle vonaozi, jelölésben az m a modellre ual: m m A vizsgál jelenség és modell ülönböző, de egynemű mennyiségei özö a hasonlósági lépée, hasonlósági állandó eremene apcsolao. A hasonlósági lépé fonos ulajdonsága, hogy az egynemű mennyisége aránya helyeesíheő, a növeménye arányával. w w w dw c w * *- * * w w w dw Hasonlósági állandó a jelenség és modell özö: c m c, m A hasonlósági állandóa behelyeesíve az eredei egyenlebe: cc d m ccm m m cl dlm A modellre vonaozó egyenleel azonos egyenlee apun: ccl d m m m m c dl, m c d dl m m m m c l l l m 55

56 Ha a hasonlósági állandóból épze ifejezés, a hasonlósági indiáor hasonlósági invariáns, érée : c c c l A hasonlósági invariánsból meghaározhaó hasonlósági riérium a Nussel-szám: l Nu A Fourier-Kirchhoff összefüggésből: w a Azonos egyenle állíhaó elő a hasonlósági lépéeel: w c c c c c a c c c l w l a Ha az együhaó megegyezne, azaz: l w l a c c c c c c c c A három ifejezésből é függelen hasonlósági riérium állíhaó elő: l a Fo a l w Pe Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 56

57 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőáadásnál a fluidum részecséi mozogna, onveció van. A fluidumo összenyomhaalanna einve felírhaó Navier-Soes egyenle: w g gradp w w gradw g p/l w/l w/ w /l A differencálegyenlee azonosságára vonaozó előírás mia négy hasonlósági riérium állíhaó elő a ülső erőérre, a nyomó, a súrlódási, a eheelenségi erőre és az insacioneriásra vonaozó ifejezése figyelembevéelével: w w p l p Froude-szám Fr Euler-szám Eu lg lg lw w w l wl wl w w w Reynolds-szám Re Homoroniás Ho / lw l l A levezee hasonlósági riériumoból új riériumo is előállíhaó: wl Pe a Pr Nu Re wl S a Pr Re 57

58 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőáadás A műszai számíásohoz felhasználhaó riériális egyenlee csoporosíhaó a ülönböző hőáadási formána megfelelően. Jellegzees alapesee: A hőáadási ényező meghaározására vonaozó özleménye száma öbb ízezer, alalmazásunál nagy gondossággal ell eljárni, hiszen a modellísérleeből nyer eredménye alalmazása feléelehez(!) öö. 58

59 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Szabadáramlás (ermészees onveció) A szabadáramlás a fal mellei özeg felmelegedése ill. lehűlése öveezében, a sűrűségválozás mia jön lére. A hőáadásra vonaozó összefüggésben a ényszeráramlásra jellemző Re riérium nem szerepel, mivel a hőáadás a felüle méreeiől, az áramló fluidum anyagjellemzőiől és a hőmérséleől függ. (a sebesség nem függelen válozó) Az ábrán (Ciborowsi: A vegyipari művelee alapjai) egy fűö (meleg) es örül ialaul áramlás jellegzees épe, a fal örnyezeében ialauló hőmérséle- és sebességeloszlás (u) láhaó. Egy f magas fűö lemez melle ialauló hőmérséle- és sebességeloszlás Mc Adams: Hea Transmission önyve alapján: Függőleges sí vagy hengeres fal eseén a hőáadási ényező a öveező rieriális egyenleből haározhaó meg: Nu C PrGr n 59

60 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 6. hé: Hőáadás alapjai. Nu C PrGr n Áramlás Feléel C n lamináris Pr Gr<500,8 0,5 ámenei 500< Pr Gr<*0 7 0,54 0,5 urbulens Pr Gr>*0 7 0,35 0,33 3 gl Gr A jellemző geomeriai mére a magasság 0,6 m-ig. Az anyagjellemzőe a haárréeg özepes hőmérséleére ell meghaározni. Ha az áramlás zár érben (auolávban, abla üvege özö sb.) alaul i, a hővezeésre vonaozó Fourier-féle összefüggés használhaó, azzal a ülönbséggel, hogy hővezeési ényezőén egy ísérlei úon meghaározo evivalens hővezeési ényező ell figyelembe venni Kényszeronveciós hőáadás csőben amináris áramlás A szaggao vonal az álagos, míg a folyonos a belépésől l ávolságra lévő helyen muaja a hőáadási ényező éréé. Az ábrán Nu szám 3,65 éréhez ar. l Az áramlás ermiusan ialaul, ha 0, 5 Re Pr d A lamináris áramlás hidraulius ialaulási hossza: l h 0,03 Red 60

61 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hidrauliusan ialaul áramlás eseén: Nu,6 Pe d l / 3 A hőáadási ényező a sebességeloszlás és a hőáadás öveezében ialauló ermészees onveció is befolyásolja. Az ábrán az jelű görbe lamináris áramlás eseén izoerm esere muaja a sebességeloszlás (forgási paraboloid). Ha a csőben áramló anyag hűl, a fal melle a hőmérséle isebb lesz min benebb és a viszoziás válozás mia a sebességprofil a görbe szerin módosul. Fűés eseén a 3 görbe ájéoza a válozásról. Az álagsebesség mindhárom eseben azonos: w w a i r da 0,4 A A hőáramlás irányá álalában az ényezővel veszi figyelembe. Az álagos Nussel számra javasol összefüggés: f Nu,86 Pe Egy mási gyaorla a onsanso éréeire ad meg elérő éréee a hőáramlás irányáól függően. KRAUSSOD melegíés eseére C=5, míg hűés eseére C=,5 érée ad meg a öveező összefüggés alalmazásánál: 0, 5 0,3 d Nu C Pe l d l / 3 f 0,4 6

62 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Kényszeronveciós hőáadás csőben - Turbulens áramlás A riériális egyenleben szereplő anyagjellemző éréei a hőmérséleől függőe. Az összefüggése álagos hőmérsélere ill. filmhőmérsélere vonaozna. Álagos hőmérséle a be- és ilépő hőmérsélee álaga: f A film özepes hőmérsélee f a fal és az álagos hőmérséle álaga: f Ha Re>0000 és 0,7<Pr<60 a hőáadási ényező a öveező, a film özepes hőmérséleé figyelembe vevő riériális egyenleből számíhaó: Nu 0,03Re Az álagos hőmérsélere vonaozó riériális egyenleben a sebességmező módosulás a viszoziási ényezővel veszi figyelembe: 0,4 Re 0000,0,7 Pr ,8 /3 Nu 0,03 Re Pr l / d 60 f A hőáadási ényező az un. Colburn-faor segíségével is meghaározhaó. Figyelembe véve, hogy a Sanon szám: 0,4 / 3 0, j S Pr 0,03Re h Nu S f Re Pr 0,4 / 3 0,8 j Nu Pr 0,03Re H f 0,8 Pr / 3 6

63 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Kényszeronveciós hőáadás csőben - Ámenei áramlás 00<Re<0000 Közelíő számíásohoz használhaó a öveező összefüggés: Nu 0,008Re 0,9 Pr 0,43 Kényszeronveciós hőáadás csőígyóban Újabb vizsgálao szerin a viszoziási ényező haványievője nem ad megfelelő orreció nagy viszoziású olajonál. Hacl-Gröll orreciós ényező: Hausen szerin: / 00 / 0000,00 f K 0,088 0,43 50 f K 0,0 0,98 0, 835 Nu 0,37 0,3 / f 0, 345 /3 0,75 0,4 d / l Re 80Pr K K 0, Re 500 Jesche szerin ha a csőígyóban levegő áramli, aor az egyenes csőre meghaározo érée orrigálni ell: 3,54d / -vel. D c Dean szerin (folyadé áramlás) a Nu szám: Nu c 0, 75 0,76 0,65 De Pr 50 De 000, 5 Pr 75 De Re d / D c 63

64 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 6. hé: Hőáadás alapjai. Konveciós hőáviel örüláramlo esenél Kényszeronveciós hőáadás sí lap menén A felüleen a sebesség nulla. A haárréegen belül a sebesség 0,99*u -re válozi. A belépő élől ávolodva a hidraulius haárréeg vasagsága növeszi. A riius ávolság ( cr ) uán a haárréegáramlás urbulens lesz. Az ámene nem éles, hanem egy arományhoz öheő (ransiion region). amináris arományban, ha cr >, állandó anyagjellemző és állandó felülei hőmérséle eseén Pohlhausen álal levezee összefüggés: Nu 0,664Re A Re számban a jellemző geomeriai mére:, a sebesség u, az anyagjellemző a haárréeg özepes hőmérséleén érelmezve. / Pr /3 Turbulens eseben: Nu Nu 0,0506Re 0,037Re 0,78 0,8 Pr Pr 0,43 0,4 (Hausen) (Schliching) 64

65 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőáadás csőre merőleges áramlás eseén A cső örül a helyi Nu számo erősen válozna. A műszai gyaorlaban az álagos Nu-al számolun. Hőáadás csőöeges hőcserélő öpenyerében A öpenyérben áramló folyadé részben párhuzamosan, részben merőlegesen áramli a hőáadó felülee épező csövehez épes. A hőáadási ényező meghaározására DONOHUE a öveező álalános összefüggés ajánlja: Nu C A Nu és Re számban szereplő geomeriai mére, a cső ülső ámérője. A C állandó a öpenyér ialaíásáól függ. Re 0,6 Pr 0,33 f 0,4 65

66 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A C állandó éréei: 0,6 Terelőlemez nélüli ialaíás eseén: C,6d e ahol a de egyenéréű ámérő (hidrauliai sugár = nedvesíe felüle / nedvesíe erüle) a D öpeny belső ámérőjéből, a z csőszámból és egy cső ülső ámérőjéne figyelembevéelével meghaározhaó: D zd de D zd Szegmens ípusú erelőlemez eseén: C 0,3 0,6 Kör-örgyűrű erelőlemez eseén: C,08d e A Re számban szereplő w sebessége a méréadó f e áramlási felülere ell meghaározni a öpenyérben áramló G özegmennyiség, és a özepes hőmérsélere vonaozó sűrűség figyelembevéelével G w Terelőlemez nélüli ialaíás eseén: f e D zd 4 Szegmens ípusú erelőlemezenél a eresz- és hosszirányú áramlással érine felülee mérani özepé ell figyelembe venni: f e f e f f h 66

67 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B A ereszirányú áramlásra rendelezésre álló erüle a erelőlemeze S ávolságából és az ámérő menén alálhaó rése összegéből: f Sa A hosszirányú áramlási ereszmesze a felüleen áhaladó z csöve számána figyelembevéelével: f h D b s sh z 4 d 4 Kör és örgyűrű alaú erelőlemeze eseén : A ereszirányú áramlásra rendelezésre álló erüle a erelőlemeze S ávolságából és a D özépámérő menén alálhaó rése összegéből: f Sa D D D A hosszirányú áramlási ereszmesze a ülsőfelüleen áhaladó z csöve számána figyelembevéelével: f h D D 4 z d 4 67

68 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőáadás everős észülée eseében Keverős észülében a folyadéoldali hőáadási ényező fázisválozás nélüli ese a öveező összefüggéssel számolhaju: 0,4 / 3 / 3 Nu C Re Pr D n d c p Nu Re Pr f Ahol a ever folyadé hőáadási együhaója D a észülé belső ámérője a folyadé hővezeési ényezőja c p a folyadé fajlagos hőapaciása a folyadé ál. Viszoziása f visz. A falfelülei hőmérséleen n fordulaszám d everő ámérője C állandó belső csőígyős észülé C=0,87 fűőöpenyes + urbinaeverő+áramlásörő C=0,73..0,76 fűőöpenyes + proppellereverővel C=0,54..0,58 fűőöpenyes + horgonyeverővel C=0,38..0,5 fűőöpenyes + lapeverővel C=0,36..0,5 68

69 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőáadás forralásnál A forrás vagy forralás gyaran előforduló művele. Elméleileg a legevésbé megalapozo a hőávieli számíása. A folyama során a folyadéból gőz épezün hőhozzávezeés segíségével. Az ábra bar nyomáson, forrásban lévő víz eseén muaja a hőáadási ényező és a fajlagos hőáram érée a melegíe felüle és forró víz hőmérsélee özöi ülönbség függvényében. A forrás négy jellegzees arományra bonhaó: ermészees onveció buboréos forrás nem sabil háryás forrás sabil háryás forrás Buboréos forrás mechanizmusa A fűőfal menén ialauló buboréo egy ado mérenél leszaadna és a felülere emeledne. A növeedés ala a örnyezeől vonja el a párolgáshoz szüséges hőmennyisége, mivel a fűőfelüleől a buboréba a gőz rossz hővezeési ényezője mia nincs hőözlés. A buboréépződés és növeedés csa aor leheséges, ha a folyadé hőmérsélee magasabb a buboré hőmérséleéől. 69

70 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 7. hé: Forralás és ondenzáció. Hőáadási ényező meghaározása: Álalános érvényű éple nincs. Függ a forralandó anyagól, a forraló felüleől. Fábry víz p nyomáson örénő forralásánál (p bar): 88 p 0,6 Csőben örénő forralásor Gelperin összefüggése figyelembe veszi a cső hosszá: A q 0,64 Vízől elérő folyadéo eseében forralásnál a hőáadási ényező éréé egy orreciós ényezővel módosíju. 0,6 88C f p l d 0, A orreciós ényező az alábbi módon számolhaó: C f v cvr v v cv r '' v '' v 4 70

71 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Kondenzációs hőáadás Amennyiben a gőz elíési hőmérséleénél hidegebb felüleel alálozi, ondenzálódi. A ondenzáció é ípusa a film- és a cseppondenzáció. Cseppondenzáció eseén a hőáadó felülee csa részben boríja a ondenzáum. A cseppe növeedne, leszaadna és legördülne a felüleről, özben magual ragadjá az újuba erülő cseppee. A gőz és a hűö felüle özöi jó érinezés igen nagy méréű hőranszporo eredményez. Filmondenzáció eseében a folyama eljesen más. A folyadéfilm nagy ellenállás eredményez, lényegében ez haározza meg az egész hőáadási folyamao. amináris filmondenzáció: Az elméle W. Nussel 96-ban özöl vizsgálaain alapszi. Függőleges és ferde falon ondenzálódó nyugvó elíe vízgőz hőáadásá vizsgála. Filmondenzáció eseén a felülee véony filmréeg boríja. A folyadéfilm az egyre vasagodó réegben folyi le. Feléelezése és egyszerűsíése: a folyadéfilm laminárisan, réegenén állandó sebességgel áramli a film hőmérsélee a falnál f, a gőzoldalon a sebességeloszlás parabolius elhanyagolju a folyadé gyorsulásából származó eheelenségi erőe elhanyagolhaó a folyadé függőleges irányú hővezeése elhanyagolju a falra merőleges sebessége, valamin az anyagjellemző hőmérsélefüggésé 7

72 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 7. hé: Forralás és ondenzáció. Egy elemi hasábra ha a csúszaófeszülség: d w dy dw dy dw dw d dw d d dyd dy dy dy dy A csúszaófeszülség eredője: d w dyd dy Tömegerő: d dyg d w Erőegyensúly: dyd d dyg 0 dy g dw g dw g y C y 0 C dy dy ha: g g g g y w y y C y 0 w 0 C 0 g g w(y) y y Az magasságból lecsurgó folyadéfilm ömege: g g G dy w(y) y dy y dy 0 A d-el lejjebb lévő folyadé ömege: 0 0 dg g d g 6 3 g 3 g 3 3 7

73 A lecsurgó folyadé mennyiségéne válozásá a ondenzálódás oozza. A ondezálódáshoz szüséges hő vezeéssel érezi: d r d g r dg f Rendezve az egyenlee: 4 r g d d r g f 4 0 f f r g 4 A ondenzációs hőáadási ényező magasságban: 4 f 3 4 f 4 4 r g 4 r g Az álagos hőáadási ényező: 4 f 3 4 f 3 H f 3 H 0 H r g 0,943 H 4 r g 3 4 d 4 r g H d () H 4 3 H 0 4 H 3 4 d Művelei számíásonál a öveező összefüggésee alalmazzá: Függőleges cső eseén: Vízszines cső eseén: K m W, H r g,5 4 f 3 K m W, H r g,7 0 4 f 3 0, Vegyipari alapművelee GEVGT-0B 73

74 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Vízszines cső ülső felüleén örénő ondenzálódás eseén alalmazhaó hőávieli ényező: 3 g r W 0,75 4, d m K Vízszines csősor ülső felüleén örénő ondenzálódás eseén alalmazhaó hőávieli ényező: 3 g r W 0,75 4, f n d m K Csőöeg eseén módosíani ell a hőávieli ényező éréé a diagram segíségével. f négyszögoszás haszögoszás Vízszines cső belsejében örénő ondenzáció során figyelembe ell venni, hogy a cső alján el ell folynia a ondenzáumna. Ez a vasagabb folyadéréeg edvezőlenül befolyásolja a hőáadási ényező éréé. Chao álal javasol összefüggés is mennyiségű ondenzáum eseén: 3 g r W 0,555 4, d m K f 74

75 Hőcserélő alapegyenlee (Q=A) Hőávieli ényező: Állandósul állapoban a cső ülső és belső felüleén hőáadással, a csövön ereszül hővezeéssel örénő energiaranszpor révén azonos a hőáram. A hőávieli (hőábocsáási) ényező bevezeésével a hőáviel a eljes hajóerőre vonaozóan ifejezheő: T b A ülső és belső felülee azonosna einve, egy egyréegű sífal hőávielé vizsgálva a hőáram azonossága a részfolyamaonál és a eljes folyama eseén: b f f f f b b T T s T T q b f b q/ = - T T = qs/ - T f f f / q ) (T s q T b b b b / s / / Cső eseén a ülső és belső felüle nagysága elérő. Állandósul állapora vonaozóan a öveező összefüggés írhaó fel: b f f f f b b b A T A T A s T T A Q b b A A s A A A cső özepes felüleéhez arozó sugár vasagfalú csövenél a ülső és belső sugár logarimius özepe. Normál csöve esén a számani özép. r r r r ln r r r b b b 75 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

76 Hőcserélő alapegyenlee (Q=A) Közepes hőmérséle-ülönbség: n n T T ln T T Közepes hőmérséle-ülönbség öbbjáraú hőcserélő eseén: ' ' ' ' ' S ; R A Q 76 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

77 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőcserélő alapegyenlee (Q=A) Közepes hőmérséle-ülönbség ereszáramú hőcserélő eseében: 77

78 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Hőcserélő szerezee 78

79 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Az oldao forrponja magasabb, min a isza oldószer forrponja. A forrpon növeedés az olda oncenrációjával növeszi. Az olda forrponja: s p A forrponnöveedés a gyaorlaban mérési eredménye alapján veszi figyelembe. Ha ismer egy ado oncenrációjú olda forrponja egy nyomáson, a Babo szabály segíségével más nyomás eseén meghaározhaó az olda forrponja. Tömény oldalonál nem alalmazhaó! Dühring szabály: ado oncenrációjú oldahoz arozó forrpono a víz forrponjána függvényében egy egyenesen vanna: p páraéri hőmérséle elnevezéssel nevével ellenében nem a ényleges páraéri hőmérsélee illei (ami ermészeesen azonos a forró folyadé hőmérséleével), hanem a páraérben lévő gőz ado nyomáshoz arozó ondenzációs hőmérséleé. ' s s ' s s olda forrpon ülönbség isza oldószer forrpon ülönbség 79

80 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Az ábrán egy bepárló es láhaó. A bepárlóba erülő, sűríendő olda melegíésé, forralásá a öpenyérbe vezee gőz ondenzációjával éri el. A bepárló alsó ere a léér, a felső ere a páraér. A cseppelragadás meggálására a bepárló eejére cseppfogó erül beépíésre. Anyagmérleg: W Energiamérleg: Q i i W Q i w i i W iw i A fűéssel (ondenzáció a öpenyérben) áado energia a veszesége is fedezi: Gi g i Q Q vesz A veszeség a szüséges energia 5-0%-a : Q vesz = a Q A bepárló gőzfogyaszása: G Q( a) i i g ( a)[ (i i) W(i i i A fajlagos gőzfogyaszás a bevezee fűőgőz és a ermel páragőz aránya: G fajl G / W A fajlagos páraermelés megmuaja, hogy g fűőgőzzel hány g páragőz állíhaó elő: W W / G / fajl G fajl g w i )] 80

81 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás A bepárláshoz szüséges energia csöenése páraompresszoros bepárlóval, hőszivayú alalmazásával. Az egyeses bepárló párájá omprimálva, a gőz ugyanabban a bepárlóban fűőgőzén használhaó. A ondenzáum az olda előmelegíésére használhaó fel. A omprimálás mechaniusan vagy gőzinjeorral hajjá végre. A ompresszor védelme érdeében öélees cseppleválaszás ell megvalósíani, hogy az eseleges folyadécseppe elpárolgása uán maradó szilárd szennyeződés ne legyen zavar forrása. Jól alalmazhaó gyümölcsleve alacsony hőmérséleen örénő besűríésére. Többeses bepárlás Bepárlóa összeapcsolva az elpárologao oldószer egy mási esben fűésre (forralásra) felhasználhaó és ily módon csöenheő a gőzszüségle. Egy egyenáramú bepárlóelep elvi apcsolási vázlaa: Az I. esből ávozó pára a II. esbe bevezee oncenrációjú olda forralására csa aor alalmazhaó ha az olda forrponja isebb min a fűőérbe vezee gőz ondenzációs hőmérsélee. Ezér a sorba öö bepárló ese páraéri nyomásá csöeneni ell: p I > p II > p III > p IV 8

82 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Egy éfoozaú bepárló elep hőmérséle és nyomásviszonyai láhaó az ábrán: Az I. esben lévő páraéri nyomás p. A forrásban lévő anyag hőmérsélee a isza oldószer forrponjánál a oncenráció ooza forrponemeledéssel és a bepárló esben lévő folyadé felszín és özepes magassága özöi ávolságból meghaározhaó hidroszaiai forrponemeledéssel nagyobb. A ondenzációs hőmérséle és az olda forrponja özöi hőmérséle ülönbség a hőáviel hajóereje. A bepárlóból ávozó gőzáram erül a öveező fooza fűőerébe. A gőzvezeé nyomásesése mia hőmérsélecsöenés öveezi be. Mivel az egymás öveő bepárlóeseben az olda oncenrációja nő miözben hőmérsélee csöen a forralási hőáadási ényező az anyagi ulajdonságo edvezőlen válozása (viszoziás jelenősen nő) mia csöen. 8

83 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Egy háromfoozaú egyenáramú bepárlóelep anyagmérlege a öveező ábrán láhaó: Az olda összeéelé ömegoncenrációval () vagy ömegörel (X) is megadhaju: S g oldo anyag g olda X S S g oldószer g oldo anyag Bepárlás ala az oldaban lévő szárazanyag (oldo anyag) mennyiség nem válozi, hiszen csa az oldószer erül elpárologaásra. 0 S W A hőáadási viszonyo edvezőbbe ellenáramú apcsolás eseén: be 3 A besűríendő oldao egyre nagyobb nyomású erebe ell vezeni, ezér szivayú alalmazása szüséges. A végermé hőmérsélee a legmagasabb, hiszen az I fooza fűése öréni friss gőzzel. Nem alalmazhaó olyan oldaonál amelye nagy oncenrációban hőmérséle érzéenye. 83

84 Bepárlás Hőcserélő felüle Q / Q / Q Q F / Q / Q / Q / Q / Q / Q / Q Álalános eseben: Az -es fooza hasznos hőm. ülönbsége n i i i i i i / Q / Q Bepárlóese száma: Tapaszalai adao alapján a fajlagos gőzfogyaszás és a bepárló ese száma özöi összefüggés láhaó a áblázaban: Tese száma Fajlagos gőzfogyaszás, 0,57 0,4 0,3 0,7 áhaó, hogy a bepárló ese számána növeedésével a fűőgőz megaaríás mérée csöen. A gyaorlaban 3-4 esből álló elepee alalmazna, mer öbb es esén az energiaölségben jelenező megaaríás nem ompenzálja a beruházási igény. Állami ámogaással műödő, engervízből édesvize előállíó üzemben 0 eses bepárlóelepe is vanna. 84 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

85 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Több eses bepárlóelep méreezési lépései:. Az összes elpárologaandó vízmennyiség meghaározása a ezdei és végoncenráció valamin a besűríendő anyagmennyiség ismereében. A vízmennyiség önényes, egyenlees feloszása a ese özö.. Anyagmérlege segíségével a eseből ávozó olda oncenráció meghaározása. 3. A eljes nyomásesés (a friss gőz nyomása (p) és a ondenzáor nyomása (pond) özöi ülönbség) eloszása a ese özö. (p - pond = p = pö/n) 4. A bepárló páraéri nyomásána özelíő érééne meghaározása. (pld. pg = p - p) 5. A ese hőmérséle-veszeségéne, a forrponemeledésene meghaározása. 6. A hasznos hőmérséle-ülönbsége egyenlees eloszása a ese özö (ha a hőmérséleülönbség úl icsi, csöeneni ell a ese számá és a. ponól újra ezdeni ell a számíás. 7. Közelíő érée meghaározása az ismer Q hőerhelése és hajóerő ismereében. A hajóerőe azonos fűőfelülere öreedve ell feloszani. 8. A bepárlóban lévő oldao forrponjaina meghaározása. 9. Hőmérlegeből a eseben elpárologao oldószer mennyisége meghaározása, a bepárlóese hőávieli eljesíményéne meghaározása. 0. A hőávieli ényező meghaározása.. A fűőfelülee meghaározása. ( Ha a felülee elérne egymásól új elpárologaandó éréee ell felvenni és a számíás meg ell isméelni.) 85

86 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Vogelbush bepárló a - páraér és léér; b-,c-,d - léere; e - fűőgőzcson; f - erelőlemez; g - forrcső; h - ondenzcson; i - légeleníő; - habszelep; - cseppfogó; l - lévezeé; n - friss lé; o - fűőöpeny; p - ömény lé; r - páracson; s - iszíónyílás; 86

87 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Esőáramú filmbepárló Keverős filmbepárló UWA SAMBAY a - gőzér, b - fűőöpeny, c - forgásengely, d - lapá, e folyadéfilm f - észüléfal.híg olda beáplálás;.fűőgőz bevezeés; 3.ondenzcson; 5.páracson; 6.sűrű olda elvezeése; Egyenáramú esőfilmes bepárlónál (b) a forrcsöveben az olda és a gőz iránya megegyezi, felülről lefele halad. Az ellenáramú bepárlónál (a) a forrcsöveben a páragőz az oldaal ellenező irányba halad..bepárló es;.fűőöpeny; 3.folyadé ilépés; 4.eloszó (cseppfogó) álca; 5.lapá; 6.engely; 7.ilépő cson; 8.páracson Hőérzéeny anyago bepárlására alalmazzá. A lecsurgó folyadé hárya vasagsága (néhány ized mm) állíhaó. 87

88 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Bepárlás Kényszercirulációs bepárló Buflova bepárló BUFOVAK - bepárló 88

89 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Gőz-Folyadé egyensúlyo Egyensúly hőmérsélei szemponból ha a hőm. fgv. deriválja zérus ha a rendszer leíró fgv deriválja zérus Gőz-folyadé egyensúly: mirofolyama szemponból állandó forralás-ondenzáció a folyadé forrponi hőmérséleű, a gáz harmaponon van művele: lepárlás Gáz-folyadé egyensúly: gáz = úlhevíe gőz művelee: Abszorpció és deszorpció Szilárd-folyadé, folyadé-folyadé egyensúly: művelee: eració Szilárd-folyadé, gáz-szilárd egyensúly: művelee: adszorpció Egyensúly leírása Kvaliaív Kvaniaív 89

90 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Egyensúlyo vaniaív jellemzése - Gibbs-féle fázisszabály F+SZ=K+ Szabadsági fo = ismerelene száma egyenlee száma Egyensúlyo valiaív jellemzése egyomponensű rendszere ( Vg V f )dp (Sg Sf )dt Anoine-egyenle ln p A Trouon-szabály: T áll. B T, Szabadenalpia: G f (T, p) Definíció szerin: RT p ln p V dp S dt V dp S dt f f ( Vg V f )dp (Sg Sf )dt molnyi anyag eseén: S g S dp f Q T dt T A B CT g T dg dg VdP SdT g dp dt V RT V p p R T g foly V f dg V g gőő Clausius-Clapeyronegyenle p ln p R T T 90

91 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Többomponensű rendszere Gáz öélees öélees reális reális Folyadé ideális nem ideális ideális nem ideális A gyaorlai számíásonál feléelezi, hogy a omponense ideális elegye épezne, a parciális nyomásora a Dalon örvény érvényes. p p... pö p y p Ideális folyadé: érvényes a Raoul örvény. p 0 p Nem ideális folyadé: nem érvényes a Raoul örvény. Mi jelen ez? ö Töélees gáz ideális folyadé Izoerm forrpongörbe: p=f() p p p p Izoerm harmapongörbe: p=f(y) p p 0 p 0 p p p y 9

92 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B P-; T- diagramo 9

93 3 omponensű rendszere gőz-folyadé egyensúlya Fáziso száma: Komponense száma: 3 Szabadsági fo? egyen ado p,,. Hogyan udom a öbbi adao iszámíani? (T, 3,y,y,y3) 0 T B A p ln 0 T B A p ln T B A p ln 93 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

94 Egyensúlyi állandó Megmuaja, hogy valamely omponens egyensúly eseén (ado p, T) milyen viszonylagos mennyiségben szerepel a gőzérben és a folyadéban. (helyesebb a megoszlási hányados ifejezés). Töélees gáz és ideális folyadé eseén: Kéomponensű rendszer eseén: y K ö 0 ö p p p p y ö 0 p p K ö 0 ö 0 K K ; p p y K ; p p y K Relaív illéonyság: Ké egyensúlyi állandó hányadosa rámua arra, hogy ado örülménye özö az egyi omponens hányszor illéonyabb a másinál. Muliomponens eseén: ulcsomponens. Töélees gáz és ideális folyadé eseén: K K y p p ) y ( ) ( y K K Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

95 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Reális gáz, nem ideális folyadé A öélees gázállapo ierjedés nélüli moleuláa és a moleulá rugalmas üözésé jeleni. Nagy nyomáson és hőmérséleen nem megfelelő a öélees gáz modell. van der Walls állapoegyenle: Redlich-Kwong: p RT v b T nrt an 0,4R T 0,5RT p ; a ;b v nb v p p,5 a 0,4R T 0,866RT ; a ;b (v av) p p Nem ideális folyadé: 0 Aiviási együhaó bevezeése: p p Kifejezi az oldaban lévő moleulá ölcsönhaásá. / Margules-egyenle: p 0 0 p e ; p p e 95

96 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Egyensúlyi deszilláció (Flash-deszilláció) FC TC D,y D PC B, B ICA M, M B M D B M D B M y D B B M M D y D T min y ma mennyiség : zérus 96

97 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B. hé: epárlás epárlás folyadé érezi a ányérra (felülről) gőz érezi a ányérra (alulról) anyagáadás (habréeg alaul i) egyensúly (T- ábra) egyidejű forralás és ondenzáció ha a ondenzációs hő és a párolgás hő megegyezi, aor a ányér elhagyó gőz és folyadé mennyisége nem válozi (evimoláris párolgás éele) Anyagmérlege: B M D B B M M D y V D R V (R ) D D D 97

98 . hé: epárlás Felső munavonal egyenlee Anyagmérlege: D V n n D n n n n D y V D n n D n n n n n V D V y V D V y D n n R R R y Beáplálás hőállapoa B V V V V B V V B I I V I V I I B I I I I V V V B V B I I B I I B I I V V I I B V B V B I I B I I B I I V V I I B B V V B V V I I B I I I I B I I V B V I I I I B q párolgáshő hő beáp elpárologaásához szüséges mol q 98 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

99 q vonal egyenlee M D M y V D y V B D M B D M y V V V V B V V y B q q q y B Milyen beáplálási állapoo leheségese? Elmélei ányérszám meghaározása: McCabe-Thiele szereszés 99 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B

100 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Minimális refluarány R op R min Maimális refluarány 00

101 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B. hé: epárlás Tányéros és ölelées oszlopszerezee 0

102 Vegyipari alapművelee GEVGT-0B Tányéros és ölelées oszlopszerezee 0

Vegyipari Gépek és Mveletek (BsC) (vázlat) Kreditpont feltétele: Az órák rendszeres látogatása, a kiadott feladatok beadása, sikeres vizsga megléte

Vegyipari Gépek és Mveletek (BsC) (vázlat) Kreditpont feltétele: Az órák rendszeres látogatása, a kiadott feladatok beadása, sikeres vizsga megléte Vegyipari Gépe és Mvelee (BsC) (vázla) Köelez és ajánlo irodalma: Fonyó Zs. Fábry Gy.: Vegyipari Mveleani Alapismeree Fejes G. Tarján I. Vegyipari Gépe és Mvelee I. Fejes G. Fábry Gy. Vegyipari Gépe és

Részletesebben

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik. 6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az

Részletesebben

1. feladat Összesen 25 pont

1. feladat Összesen 25 pont É 047-06//E. felada Összesen 5 pon Bepárló készülékben cukoroldao öményíünk. A bepárló páraerében 0,6 bar abszolú nyomás uralkodik. A hidroszaikus nyomás okoza forrponemelkedés nem hanyagolhaó el. A függőleges

Részletesebben

REAKCIÓKINETIKA ELEMI REAKCIÓK ÖSSZETETT REAKCIÓK. Egyszer modellek

REAKCIÓKINETIKA ELEMI REAKCIÓK ÖSSZETETT REAKCIÓK. Egyszer modellek REKIÓKINETIK ELEMI REKIÓK ÖSSZETETT REKIÓK Egyszer moelle Párhuzamos (parallel reaió Egyensúlyra veze reaió Egymás öve (sorozaos onszeuív reaió 4 Sorozaos reaió egyensúlyi lépéssel Moleuláris moelle reaiósebességi

Részletesebben

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI

Részletesebben

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Járműelemek I. (KOJHA 7) Tengelyköés kisfelada (A ípus) Szilárd illeszés Járműelemek és Hajások Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................

Részletesebben

Hcserélk alapegyenlete (írta : Ortutay Miklós)

Hcserélk alapegyenlete (írta : Ortutay Miklós) Hcserél lpegyenlee (ír : Oruy Milós). Hávieli ényez. Közepes hmérséle ülönség (egyenárm) 3. Háviel csoldlon éjárú, öpenyoldlon egyjárú hcseréél. Hávieli ényez Állndósul állpon cs üls és els felüleén hádássl,

Részletesebben

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag, Hősee folyamaok ( Műv-I. 48-84.o. ) A ménöki gyakola endkívül gyakoi feladaa: - a közegek ( folyadékok, gázok ) Minden hővel kapsolaos művele veszeséges - nins ökélees hőszigeelő anyag, hűése melegíése

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

HÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós)

HÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós) (ía: D Oua Milós) HÁTADÁS. Bevezeés. Háaás halmazállapo-válozás nélül.. Szabaáamlás.. Konveciós énszeáamú háaás csben... Lamináis áamlás... Háaás csben ubulensen áamló olaénál... Háaás csben áamló olaénál

Részletesebben

Gépészeti és Folyamatmérnöki Intézet. Hőtani Műveletek levelező hallgatók számára. Szeged

Gépészeti és Folyamatmérnöki Intézet. Hőtani Műveletek levelező hallgatók számára. Szeged Gépészei és Folyamamérnöki Inéze dr. Hodúr Cecilia dr. Sárosi Herber Hőani Műveleek levelező hallgaók számára Szeged 007 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A HŐTANI MŰVELETEKBE 3. HŐVEZETÉS 3.1. A hővezeés differenciál

Részletesebben

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)

Részletesebben

2N-4, 2N-4E 2N-00, 2N-0E 2N-AE0, 2N- AG0

2N-4, 2N-4E 2N-00, 2N-0E 2N-AE0, 2N- AG0 Húzza alá az Ön képzési kódjá! 2N-4, 2N-4E 2N-00, 2N-0E 2N-AE0, 2N- AG0 Név: Azonosíó: Helyszám: Jelölje meg (aláhúzással) Gyakorlavezeőjé! Bihari Péer Czél Balázs Gróf Gyula Kovács Vikória Könczöl Sándor

Részletesebben

FIZIKA FELVÉTELI MINTA

FIZIKA FELVÉTELI MINTA Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé

Részletesebben

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük

Részletesebben

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1 Gngl Zolán, Szeged, 8. 8 szep. 8 szep. z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem mndg arányos apcsola ovábbra s lneárs 8 szep. 3 d di L d I I Feszülség

Részletesebben

HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN II.

HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN II. BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM REPÜLŐGÉPEK ÉS HAJÓK ANSZÉK HŐ- ÉS ÁRAMLÁSAN II. (HŐAN) Előadásvázla Készíee: Dr. Sána Imre egyeemi docens Budapes 00 aralomjegyzék Polirópikus folyamaok ábrázolása

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:... Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...

Részletesebben

Intraspecifikus verseny

Intraspecifikus verseny Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál

Részletesebben

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését A apnó őméséle ézéelő őan számíása, enebe véve a önyeze őméséleeéne a felüle dőlésszögéől való függésé Andás Emese. Bevezeés n éépából álló almaz áll endelezésüne a (x) függvény analus fomájána megállapíásáa

Részletesebben

Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel

Részletesebben

5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek

5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek 5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérsékle, hőmérők A hőmérsékle a esek egyik állapohaározója. A hőmérsékle a es olyan sajáossága, ami meghaározza, hogy a es ermikus egyensúlyban van-e más esekkel. Ezen alapszik

Részletesebben

1 ZH kérdések és válaszok

1 ZH kérdések és válaszok 1. A hőérzee befolyásoló ényezők 1 ZH kérdések és válaok Hőérzee befolyásoló ényezők: - a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli elolása, válozása - a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee

Részletesebben

A xilol gőz alsó robbanási határkoncentrációja 1,1 tf.%. Kérdés, hogy az előbbi térfogat ezt milyen mértékben közelíti meg.

A xilol gőz alsó robbanási határkoncentrációja 1,1 tf.%. Kérdés, hogy az előbbi térfogat ezt milyen mértékben közelíti meg. Bónusz János A robbanásveszély elemzése számíással Szerzőnk álal ismeree gondolamene minden olyan eseben kiindulási alapul szolgálha, amikor szerves oldószergőzök kerülnek a munkaérbe és o különféle robbanásveszélyes

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Szilárdságani és Tarószerezei Tanszé Falazo szerezee Segédle Kézira. Kizárólag oaási célra. 2008. 1. ábláza A M éréei eherbírási haárállapoohoz Kivielezési

Részletesebben

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.

Részletesebben

2.2.45. SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA 2.2.46. KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK

2.2.45. SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA 2.2.46. KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK 2.2.45. Szuperkriikus fluid kromaográfia Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 4, 4.1 és 4.2 2.2.45. SZUPEKITIKUS FLUID KOATOGÁFIA A szuperkriikus fluid kromaográfia (SFC) olyan kromaográfiás elválaszási módszer, melyben

Részletesebben

Előadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, 2015. okt. 3.

Előadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, 2015. okt. 3. Előadásvázla Kerészmérnök BSc szak, levelező agoza, 05. ok. 3. Bevezeés SI mérékegységrendszer 7 alapmennyisége (a öbbi származao): alapmennyiség jele mérékegysége ömeg m kg osszúság l m idő s őmérsékle

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb

Részletesebben

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak. Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,

Részletesebben

SPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.

SPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik. SPEKTROFOTOMETRI SPEKTROSZKÓPI: omok, molekulák energiaállapoának megválozásakor kibosáo ill. elnyeld sugárzások vizsgálaával foglalkozik. Más szavakkal: anyag és elekromágneses sugárzás kölsönhaása eredményeképp

Részletesebben

1. feladat. 2. feladat

1. feladat. 2. feladat 1. felada Írja á az alábbi függvénee úg, hog azoban ne az eredei válozó, hanem az eredei válozó haéonsági egsére juó érée szerepeljen (azaz például az Y hele az szerepeljen, ahol = Y E L. Legen a munaerőállomán

Részletesebben

Sávos falburkoló rendszer Sávos burkolat CL

Sávos falburkoló rendszer Sávos burkolat CL Sávos burkola CL A Ruukki a homlokzaburkolaok sokoldalú válaszéká nyújja. A Ruukki CL burkola a leheőségek egész árházá nyújja a homlokza rimusának, alakjának és színének kialakíásához. A CL burkolólamellák

Részletesebben

5. Differenciálegyenlet rendszerek

5. Differenciálegyenlet rendszerek 5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:

Részletesebben

Ancon feszítõrúd rendszer

Ancon feszítõrúd rendszer Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :41 Elektronika - Váltófeszültségű házatok

Gingl Zoltán, Szeged, :41 Elektronika - Váltófeszültségű házatok Gngl Zolán, Szeged, 6. 6.. 3. 7:4 Elerona - Válófeszülségű házao 6.. 3. 7:4 Elerona - Válófeszülségű házao z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem

Részletesebben

- 1 - KÉPLETEK ÉS SZÁMPÉLDÁK A SŰRŰSÉGMÉRÉS FOGALOMKÖRÉBŐL ANYAGSŰRŰSÉGMÉRÉS. Oldat Sűrűség [g/cm 3 ]

- 1 - KÉPLETEK ÉS SZÁMPÉLDÁK A SŰRŰSÉGMÉRÉS FOGALOMKÖRÉBŐL ANYAGSŰRŰSÉGMÉRÉS. Oldat Sűrűség [g/cm 3 ] - 1 - KÉPLEEK ÉS SZÁPÉLDÁK SŰRŰSÉGÉRÉS FOGLOKÖRÉBŐL Folyadék sűrűségének mérése areomeerrel NYGSŰRŰSÉGÉRÉS Olda Sűrűség [g/cm 3 ] íz 0,995 10 %-os CaCl 2 olda 1,100 14 %-os CaCl 2 olda 1,140 20 %-os CaCl

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM

Részletesebben

Fizika A2E, 11. feladatsor

Fizika A2E, 11. feladatsor Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk

Részletesebben

Kondenzációs melegvízkazám. 2008/09. I. félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma Mérés helye. Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.

Kondenzációs melegvízkazám. 2008/09. I. félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma Mérés helye. Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tanárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dáuma 2008 Mérés helye Mérőcsopor száma Jegyzőkönyvkészíő Mérésvezeő okaó D gépcsarnok

Részletesebben

6 ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK

6 ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK Taralomjegyzék 0. BEVEZETÉS... 7. ANYAGMOZGATÓGÉPEK ÁLTALÁNOS MOZGÁSEGYENLETEI... 9.. Ado mozgásállapo megvalósíásához szükséges energia... 0.. Mozgásállapo meghaározása ado energiaforrás alapján... 5.

Részletesebben

Fourier-sorok konvergenciájáról

Fourier-sorok konvergenciájáról Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees

Részletesebben

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI Dr. Pásztor Endre SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI A probléma felvetése, bevezetése. Az ideális termius hatáso (η tid ) folytonosan növeszi a ompresszor

Részletesebben

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú

Részletesebben

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan

Részletesebben

Fizikai tulajdonságok mérések

Fizikai tulajdonságok mérések Épíőanyagok II - Laborgyakorla Fizikai ulajdonságok, érések A fizikai ulajdonságok csoporjai Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Fajlagos felüle egaározása Szecseére-eloszlás egaározása

Részletesebben

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást. . Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan

Részletesebben

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Okaási Hivaal A 015/016 anévi Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny dönő forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javíási-érékelési úmuaó 1 Ado három egymásól és nulláól különböző számjegy, melyekből

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek

Részletesebben

A hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja:

A hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja: A hőérzeről A szubjekív érzés kialakulásá dönően a kövekező ha paraméer befolyásolja: a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli eloszlása, válozása, a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee,

Részletesebben

3. Keverés és keverő berendezések

3. Keverés és keverő berendezések Művelete a émiai és bioémiai folyamatoban. Keverés és everő berendezése.1. A everés művelete A everés ét vagy több egymástól eltérő tuladonságú anyago ényszertett áramlással megszabott arányban való egyesítése.

Részletesebben

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II. . Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk

Részletesebben

3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)

3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás) Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado

Részletesebben

Fizika I minimumkérdések:

Fizika I minimumkérdések: Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség

Részletesebben

BODE-diagram szerkesztés

BODE-diagram szerkesztés BODE-diagram szerkeszés Egy lineáris ulajdonságú szabályozandó szakasz (process) dinamikus viselkedése egyérelmű kapcsolaban áll a rendszer szinuszos jelekre ado válaszával, vagyis a G(j) frekvenciaávieli

Részletesebben

Vegyipari technológiák berendezései (MSc, levelező)

Vegyipari technológiák berendezései (MSc, levelező) Vegyipari technológiák berendezései (MSc, levelező) Tantárgyjegyző: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus Kötelező és ajánlott irodalmak: Órai előadásjegyzet Fejes, G. Tarján, G.: Vegyipari gépek és

Részletesebben

Jármű- és hajtáselemek I. (KOJHA156) Szilárd illesztés (A típus)

Jármű- és hajtáselemek I. (KOJHA156) Szilárd illesztés (A típus) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Jármű- és hajáselemek I. (KOJHA56) Szilár illeszés (A ípus) Járműelemek és Járműszerkezeanalízis Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................

Részletesebben

Gépészeti rendszerek. RUGÓK (Vázlat) Dr. Kerényi György. Gépészeti rendszerek. Rugók. Dr. Kerényi György

Gépészeti rendszerek. RUGÓK (Vázlat) Dr. Kerényi György. Gépészeti rendszerek. Rugók. Dr. Kerényi György 0.04.. RUGÓK (Vázla) Rugók 0.04.. Rugók A rugók nagy rugalmasságú elemek, amelyek erő haására jelenős rugalmas alakválozás szenvednek. Rugalmassági jellemzőikől üggően a rugók a legkülönbözőbb eladaok

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/007 (II. 7.) SzMM rendeleel módosío 1/006 (II. 17.) OM rendele Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe örénő felvéel és örlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesíés, szakképesíés-elágazás,

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK Élelmiszer-ipari alapismereek emel szin 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 00.május 4. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Épületfizika. Acél/vasbeton. Fa/vasbeton. Acél/acél. Épületfizika. TI Schöck Isokorb KS, KSH, KST/HU/2017.1/június

Épületfizika. Acél/vasbeton. Fa/vasbeton. Acél/acél. Épületfizika. TI Schöck Isokorb KS, KSH, KST/HU/2017.1/június Acél/vasbeon Fa/vasbeon Acél/acél 9 Hőhidak A hőhidak definíciója A hőhidak olyan lokális helyek az épüle külső hőszigeelő burkán, amelyeknél megnövekede hőveszeség lép fel. A megnövekede hőveszeség abból

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉGI VIZSGA 0. okór 5. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIMA Egyszerű, rövid feladaok

Részletesebben

Diffúzió 2003 március 28

Diffúzió 2003 március 28 Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség

Részletesebben

1. feladat Összesen 16 pont

1. feladat Összesen 16 pont É 047-06//F. felada Összesen 6 pn Labraóriumi ülepíő készülékben mérés végzünk. Kréapr szuszpenzió ülepíünk, ahl a beáplálás 0 l/óra érfgaárammal örénik, sűrűsége 00 kg/m 3 kncenrációja, ömegszázalék.

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Misolci Egyee Gépészérnöi Kar Gépgyárásechnológiai anszé Hőezelő echnológia ervezése Hőezelés és hegeszés II. cíű árgyból Név: Varga András anör: G-3BG Nepun: CPE98 Felada: ervezze eg a ípusú acélból észíe

Részletesebben

12. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK

12. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK 12. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK 12.1. Ulrahangos áramlásmérık 12.1.1. Alkalmazási példa 12.1.2. Mőködési elvek f1 f2 2 v f1 cosθ a f1 f2

Részletesebben

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől

Részletesebben

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 4-5. lece Bevezeés a gazdasági növeedés elméleébe

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Schmitt-trigger tanulmányozása

Schmitt-trigger tanulmányozása Schmirigger anulmányozása 1. Bevezeés Analóg makroszkopikus világunkban minden fizikai mennyiség folyonos érékkészleű. Csak néhánya emlíve ilyenek a hossz, idő, sebesség, az elekromos mennyiségek (feszülség,

Részletesebben

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018. Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok

Részletesebben

Aggregált termeléstervezés

Aggregált termeléstervezés Aggregál ermeléservezés Az aggregál ermeléservezés feladaa az opimális ermékszerkeze valamin a gyáráshoz felhasználhaó erőforrások opimális szinjének meghaározása. Termékek aggregálása. Erőforrások aggregálása.

Részletesebben

REAKCIÓKINETIKA ALAPFOGALMAK. Reakciókinetika célja

REAKCIÓKINETIKA ALAPFOGALMAK. Reakciókinetika célja REKCIÓKINETIK LPFOGLMK Reakiókineika élja. Reakiók idbeli lefuásának, idbeliségének vizsgálaa: miér gyors egy reakió, és miér lassú egy másik?. Hogyan függ a reakiók sebessége a hmérséklel? 3. Reakiók

Részletesebben

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis Maemaika A HÁZI FELADAT megoldáok Vekoranalízi Nem mindenhol íram le a konkré megoldá. Ahol az jelenee volna, hogy félig én oldom meg a feladao a hallgaóág helye, o cak igen rövid megjegyzé alálnak A zh-ban

Részletesebben

A hőszivattyúk műszaki adatai

A hőszivattyúk műszaki adatai Gyáró: Geowa Kf. Vaporline GBI (x)-hacw folyadék-víz hőszivayú család Típusok: GBI 66; GBI 80; GBI 96; A hőszivayúk műszaki adaai Verzió száma: 1.0 2010-02-15 Cím: Békéscsaba Szabó D.u.25. 5600 HUNGARY

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont

1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont 1. feladat Összesen 8 pont Az ábrán egy szállítóberendezést lát. A) Nevezze meg a szállítóberendezést!... B) Milyen elven működik a berendezés?... C) Nevezze meg a szállítóberendezést számokkal jelölt

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható.

FIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható. FIZIKA KÖZÉPSZINT Első rész Minden felada helyes megoldásáér 2 pon adhaó. 1. Egy rakor először lassan, majd nagyobb sebességgel halad ovább egyenleesen. Melyik grafikon muaja helyesen a mozgás? v v s s

Részletesebben

Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás

Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás Hőáguás (Váza). Sziárd hamazáapoú anyagok hőáguása a) Lineáris hőáguás b) érfogai hőáguás c) Feüei hőáguás 2. Foyékony hamazáapoú anyagok hőáguása. A víz rendeenes visekedése hőáguáskor 4. Gázok hőáguása

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1 Drótos G.: Fejezete az elméleti mechaniából 4. rész 4. Kis rezgése 4.. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan r pontoat nevezzü valamely oordináta-rendszerben, ahol a vizsgált tömegpont gyorsulása

Részletesebben

2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése

2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése . gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II.

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA ELEKTOTECHNIKAI-ELEKTONIKAI TANSZÉK D. KOVÁCS ENŐ ELEKTONIKA II. (MŰVELETI EŐSÍTŐK II. ÉSZ, OPTOELEKTONIKA, TÁPEGYSÉGEK, A/D ÉS D/A KONVETEEK) Villamosmérnö

Részletesebben

Statisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész

Statisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész Saiszika II. Saiszika II. előadás és gyakorla 1. rész T.Nagy Judi Ajánlo irodalom: Ilyésné Molnár Emese Lovasné Avaó Judi: Saiszika II. Feladagyűjemény, Perfek, 2006. Korpás Ailáné (szerk.): Álalános Saiszika

Részletesebben

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,

Részletesebben

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás: beütésszám. előadás TARTALOMJEGYZÉK Az alfa-bomlás Az exponenciális bomlástörvény Felezési idő és ativitás Poisson-eloszlás Bomlási sémá értelmezése Bomlási soro, radioatív egyensúly Az a bomlás: A Z X

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

A keverés fogalma és csoportosítása

A keverés fogalma és csoportosítása A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének

Részletesebben

VILLAMOS Gépelemek HAJTÁSTECHNIKA. 1. / 94 oldal 1. BEVEZETÉS. Villamos hajtások KOMPLEX ISMERETANYAG. Villamos gépek. Elektronika.

VILLAMOS Gépelemek HAJTÁSTECHNIKA. 1. / 94 oldal 1. BEVEZETÉS. Villamos hajtások KOMPLEX ISMERETANYAG. Villamos gépek. Elektronika. . BEVEZETÉS. Villamos hajások émak maköre Villamos hajások KOPLEX ISERETANYAG Villamos gépek VILLAOS Gépelemek echanika HAJTÁSTECHNIKA Irányíásechnika Elekronika. / 94 oldal . BEVEZETÉS. Villamos hajások

Részletesebben

7. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK

7. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK 7. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK 7.1. Ulrahangos áramlásmérık 7.1.1. Alkalmazási példa 7.1.2. Mőködési elvek f1 f2 = 2 v f1 cosθ a f1 f2

Részletesebben

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás

Részletesebben

Fa kapcsolatok kialakítása, méretezése

Fa kapcsolatok kialakítása, méretezése TARTÓSZERKEZETEK. a apcsolao ialaíása méreezése Az előaásvázla Dr. Halvax Kaalin Tarószerezee V. anárgy a apcsolao ialaíása méreezése című előaásvázlaára épül. A KAPCSOLATOK a gyenge pon Milyen ípusú a

Részletesebben

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó 0 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 3. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Elekronikai

Részletesebben

Ezt kell tudni a 2. ZH-n

Ezt kell tudni a 2. ZH-n Ezt ell tudni a. ZH-n Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A sebességi együttható nyomásfüggése 1 Sebességi együttható nyomásfüggése 1. unimoleulás bomlás mintareació: H O bomlása H O + M = OH + M uni is

Részletesebben