Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium Pedagógia Programja Tartalom

Átírás

1 Ü é ő á é ü é é ő ó ű é é é ó ó ó á í é é

2 Tartalom I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 5 I.1. Beköszöntő... 5 I.2. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei Az iskola küldetésnyilatkozata Az iskola jövőképe... 7 I.5. Az intézmény struktúrája... 8 I.6. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása... 9 I.7. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép... 9 I.8. Tárgyi feltételeink I.9. Személyi feltételeink II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei II.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink II.3. Iskolánk céljai a sikeres nevelés, oktatás érdekében II.4. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra II.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai II.5.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.5.2. A személyiségfejlődést segítő nevelés feladatai II.5.3. A személyiség fejlődésének segítése az iskola tevékenységrendszere által II. 6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok II.7.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai II. 8. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában II.8.1. Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszereink II.8.2. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje II.8.3. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők II.8.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok II.8.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk II.8.6.Sajátos nevelési igényű tanulók II.8.7. A gyermekvédelmi munka az iskolában II.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolai és kollégiumi pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei II.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje II.11. Az iskola egészségfejlesztési és környezeti nevelési elvei II Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása II Az egészségnevelés programja II A környezeti nevelés programja II.12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja intézményünkben II Az egészségközpontú fittség II Intézményi szintű fittségi tesztelés II A NETFIT lebonyolításának tanulásszervezési lehetőségei II A NETFIT-et alkotó tesztek áttekintése II.13. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok II.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke II.14.1.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei II.14.2.A Nemzeti Alapben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai II A nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke II.15. Tanórák keretében meg nem valósítható foglalkozások tervezete

3 III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE III III. 2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások III. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei III.4. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga III.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei III.6. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek III.7. Érettségi vizsgatárgyak III.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése iskolánkban III.8.1. Ellenőrzés III.8.2. Értékelés III.8.3. Tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, ellenőrzése iskolánkban kiemelt szempontjai III.8.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, korlátai III.8.5.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai III.8.6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének elvei: alkalmassági vizsga, felvételi vizsgakövetelmények IV. SZAKMAI PROGRAM IV.1. Bevezetés IV.2.Szakközépiskolai szakmai óratervek IV.3. Tanított tantárgyak IV.4. Szakmai gyakorlat IV.5. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága IV.6. Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése IV.7. Köztes vizsgák V. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V.1. Bevezetés V.1.1. A kollégiumunk bemutatása, adatai: V.1.2. Szülői és tanulói elvárások: V.2. A kollégiumunk működése V.2.1 Személyi feltételek: V.2.2 Tárgyi feltételek: V.2.3. Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk V Alaptevékenységünk: V A kollégium funkciói: V Csoportkeretek a kollégiumban: V.3. A kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei és feladatai V.3.1. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei V A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése V Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása: V Tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés: V.3.2. Kollégiumunk alapelvei: V.3.3 Kollégiumunk feladatai: V A kollégiumunk nevelési feladatai az alábbi területek fejlesztésére terjednek ki V Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése V A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése V Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció V Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő programok V A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás V Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése

4 V Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése V Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése V Pályaorientáció segítése V.3.4. A kollégiumunk nevelési feladatai részleteiben: V.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, foglalkozások rendszere Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra a diákoknak V.4.1 A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete V Felkészítő foglalkozások: (Ktv: 13ó/hét/csop) V Tanulást segítő foglalkozások V Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások (tematikus csoportfoglalkozások V Speciális ismereteket adó foglalkozások: V Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: V.4.2 Kollégiumunk életének szervezése: V.4.3. Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége V.4.4. A kollégiumunkban élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása V.4.5. Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai V.4.6. Együttműködés az iskolával, a szülői házzal V.5. Kollégiumunk nevelésének minősége, eredményessége V.6. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK VI.1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: VI.2. A pedagógiai program módosítása: VI.3. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata VI.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: VI.5. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai VI.6. A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradéki Függelék Melléklet: 2. Szakgimnázium közismereti helyi ek évfolyam 3. Szakközépiskola közismereti helyi ek évfolyam (kifutó képzés) 4. Középszintű érettségi vizsgakövetelmények kötelező tantárgyak 5 Szakgimnázium szakmai helyi programok évfolyam 6. Szakközépiskolai szakmai programok (kifutó képzéssel) 4

5 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I.1. Beköszöntő Kós Károly Művészeti Szakgimnázium - már nevével is jelzi azon törekvésünket, hogy nem egyszerűen olyan iskolát próbálunk teremteni, kialakítani, amelyben művészeti oktatás is folyik, hanem olyan iskolát, amelyben a művészetek nem egyszerű többletek, hanem a lényeg: az iskola arculatának, egyediségének, motivációs rendszerének, magatartás - és környezetkultúrájának, egész stílusának, atmoszférájának meghatározója. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a diákok nem pusztán manuális készségeket, munkafolyamatokat, praktikus szakmai ismereteket sajátíthatnak el, hanem elsősorban a helyi hagyományokra, a népművészet szellemére támaszkodva megismerkedhetnek a kézművesség legkülönbözőbb formáit megteremtő népi műveltség teljességével. Ahol az alkotók, diákok megpróbálják a magyar népművészet motívumvilágát és szellemiségét bőrben, fában, fémben, agyagban, textilben kifejezni, s megvalósítani a forma és tiszta szellemi tartalom egységét. Az általános műveltség újra felértékelődik. Fejlesztése, a dolgok, jelenségek megragadására való képesség, a megértésre és az alkotásra való képesség kifejlesztését iskolánk alapfunkciójának tekintjük. Az általános műveltség kötelező a technikai kompetenciák megszerzéséhez is. Ebbe a műveltségbe beletartozónak tartjuk az informatika - számítástechnika és az idegen nyelv ismeretét, s ezek közé kívánjuk elhelyezni az elmúlt évezredben felhalmozott kulturális és egyetemes értékek, nemzeti kincseink ismeretét. Olyan képzettséget szeretnénk adni diákjainknak, amely segíti munkavállalásukat, kommunikációjukat a hazájukban, a világban, Európában. 5

6 I.2. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei Intézményünk ig a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer része volt, általános iskolával egybeszervezett nevelőotthonként működött. Iskolánk nevelőtestülete éveken át kereste azokat a lehetőségeket, amelyek mentén intézményünk rátalálhatott tevékenységének arra a formájára, amely funkcióját, működésének lényegét leginkább kifejezi. Megjártuk az útkeresés különböző fázisait: igyekeztünk az iskola, nevelőotthon tevékenységi rendszerét kiszélesíteni, segítségével tanítványaink elé tárni azt a világot, amelyből eddig kimaradtak, és amely rájuk vár a tanulmányokat követő időben megpróbáltunk olyan környezetet varázsolni köréjük, amely igényes, színvonalas megjelenésével mintául szolgálhat számukra, és amelynek fenntartásában, működtetésében pótolhatják hiányzó készségeiket próbálkoztunk az iskola, nevelőotthon segítő, gondoskodó, életkezdést egyengető szerepét meghosszabbítani, illetve mindinkább tanítványaink kezébe adni sorsuk, pályakezdésük irányítását. Az útkeresést egyrészről az iskolaügyben, illetve az állami gondozottak intézményi ellátásában beállt változások sürgették, másrészről nevelőtestületünk azon igénye motivált, hogy megtaláljuk helyünket az átalakuló világban. Az iskola működési és innovációs hagyományait követve az új kihívásoknak - úgy véltük - akkor tehetünk leginkább eleget, ha újító törekvéseinket s addig bevált gyakorlatunkat egy "Kézműves iskola" koncepciójában és megvalósításában egyesítjük. Ilyen előzmények, s közel 10 éves gyermekvédelmi munka - után nyitotta meg kapuit megyénk fiataljai előtt a Kézműves Szakiskola az alábbi szakmákban, népi kismesterségekben: fazekas, kéziszövő, szíjgyártó, népi bőrműves, kosárfonó - fonottbútor készítő, mézeskalácsos, famegmunkáló. A következő tanévtől bővíteni tudtuk a választható szakmák körét, s elkezdődhetett a csipkekészítő, kovács, kádár, kékfestő, tűzzománcozott - dísztárgykészítő, ötvös, virágkötő, majd ezt követően a kézi könyvkötő és lakástextilvarró fiatalok képzése. Némi változtatást, bizonyos szakmákban a képzés átmeneti szüneteltetését, új képzésformák indítását az iskolaügyben zajló újabb változások indukálták az 1997/98-as tanévre. Az általunk oktatott szakmák képzési iránya megváltozott, mert az OKJ képzési szerkezetét módosították. A népi kismesterségek tanulása iránti igény csökkenése és az érettségi iránt megnövekedett igény hívta életre a kettő ötvözetét megtestesítő művészeti szakközépiskolát, s ennek következményeként a szakiskola fokozatos megszüntetését. 2006/2007-ben érettségiztek először fiatalok az iskolánkban. A párhuzamos művészeti szakközépiskolai képzés szakmaszerkezetét a hatályos jogszabályok folyamatosan formálják. Intézményünk képzési szerkezetét megtartva 2016 szeptemberétől szakgimnáziummá vált. 6

7 1.3. Az iskola küldetésnyilatkozata Olyan pedagógiailag szervezett folyamat megvalósítása, amelyben az értékőrzés, életrekeltés, értékteremtés tevékenységei helyet kapnak, s ahol a hagyományokkal való ismerkedéstől, azok reprodukálásán át az értékteremtésig vezet a tanulás útja. Programunk súlypontjai - képzési programjaink tartalmában egymást kiegészítő értelemben kívánjuk érvényesíteni az egyetemesség regionális elvét. Igyekszünk minél tágabb értelmezési keretbe illeszteni a szakmás képzést kiegészítő néprajzi, kulturális ismereteket (nemzeti és egyetemes értékek a díszítő és tárgyalkotó tevékenységekben), ugyanakkor a szakképzés gyakorlati anyagának, motívumrendszerének kiválasztásakor a helyi és regionális elemeket preferáljuk. - A multikultúrális kölcsönhatások megértését és tiszteletét a térségben működő különböző nemzetiségű művészekkel együttműködve tervezzük elősegíteni. - Szakmai képzésünkben alapvetően a differenciált fejlesztés útját követjük. - Komolyan építeni kívánunk a képzés és az iskolai élet integráló hatásaira az extracurriculáris tevékenységekkel, rendezvényekkel. - Művészeti iskolánkban a művészeteket befogadó, értő és szerető fiatalokat akarunk nevelni Az iskola jövőképe A párhuzamos képzést folytató szakgimnázium deklarált célja: az érettségi és művészeti szakképesítés megszerzésének támogatása, felkészítés felsőfokú tanulmányokra, EU polgárrá nevelni. Iskolánk a régió elismert és keresett értékorientált iskolája. Iskolánkban az értékek megőrzése, közvetítése és az értékteremtés folyamata központi tevékenység. Időtálló alapokra építünk: általános emberi értékek, nemzeti hagyományaink, a művészet, a kultúra és természet értékei. A szakképzés területei ezzel szemben igazodnak a modern társadalmi környezethez is. Kulcsfolyamat a tanulói aktivitás, úgy a kompetenciák fejlesztésében, mint a művészeti képzésben. Sikeresen szolgáljuk a partneri igényeket: - olyan tanulók jelentkeznek hozzánk, akik számára fontos az értékek felfedezése és fejlesztése személyiségükben, képességeikben, szellemi és szakmai tevékenységükben. - A vezetés a nevelőtestület tagjaiban támogatja a meglévő emberi értékek, szakmai tudás, innovatív hozzáállás fejlesztését és ezekre épít az iskola és a tanulók fejlesztésének folyamataiban. - A fenntartó által befektetett támogatások szellemi és tárgyi értéknövekedésében térülnek meg. 7

8 I.5. Az intézmény struktúrája Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium intézményegységei (alaptevékenység szerint) Művészeti Szakgimnázium Kollégium Botanikus kert - párhuzamos képzést nyújtó éves korig az - Az iskolai oktatás szakgimnáziumi képzés; iskola tanulóinak szolgálatában ál, de lakhatást, foglalkozást, közművelődési feladatokat tartalmas szabadidő is ellát évfolyamon művészeti eltöltését biztosító szakképesítés megszerzésére intézményegység. felkészítő.

9 I.6. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása A Kós Károly Művészeti Szakgimnázium intézményegységei és feladatuk: művészeti szakgimnázium: - az általános iskola 8. osztályának elvégzése után, párhuzamosan készít fel évfolyamon az emelt és középszintű érettségi vizsgára, évfolyamon művészeti szakképesítések megszerzésére. Választható szakképesítések: o aranyműves o divat- és stílustervező o grafikus o kerámiaműves o kiadványszerkesztő o mozgókép- és animációkészítő o ötvös, fémműves o textilműves o dekoratőr A szakgimnáziumi képzés jellemzői: - mellékszakképesítés szerezhető; - szakmai ágazati érettségivizsga mely végzettséget ad; - OKJ szakképesítés szerezhető; - a szakmai vizsgák szervezése az intézményben történik; - nappali tagozatos, iskolarendszerű a képzés. kollégium: intézményünk megyei beiskolázási intézmény. Diákjai elsősorban a megye apró településeiről és más megyékből érkeznek. Lakhatási feltételeikről, nevelésükről a 92 fő fogadására alkalmas kollégium gondoskodik. A kollégiumban térítési díj nincs. Botanikus kert: Diószegi Sámuel nevét viseli. Debrecen észak nyugati peremén, a Nagyerdő szomszédságában fekszik, mintegy két hektár területen. A kert jelentőségét hangsúlyozza, hogy térségünkben és az országban középfokú oktatási intézmény által épített és fenntartott, hasonló gazdagságú élő gyűjtemény nincs. A gyűjtemény jelenleg 1200 taxont tart nyilván. Különleges értékkel bír a 120 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény, amely nemcsak meghatározója a kert karakterének, hanem alapjául szolgál az ott folyó honosítási kísérleteknek is. Az országban a második leggazdagabb gyűjteménnyel bír. I.7. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép Párhuzamos képzést folytató művészeti szakgimnáziumi- tanulóinak 70 80% - a megyénk településein élő fiatal. Hátrányos helyzetű, nagycsaládban felnövő gyermekek. Kreatív, művészetek iránt érdeklődő és művészeteket gyakorló fiatalok, közepes tanulmányi eredménnyel. Kollégium: a vidéki tanulók továbbtanulási esélyeit erősíti. Jó munkakapcsolatot tart a szülőkkel, települési önkormányzatokkal. 9

10 A Szakmai alapdokumentumban rögzített szakmai ajánlatból évente azokat a szakokat indítjuk, amely iránt a megrendelők részéről igény van. I.8. Tárgyi feltételeink Intézményünk 10 éven át volt belső 1-8 osztályos általános iskolával egybeszervezett nevelőotthon. A tantermek a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő állami gondozott gyerekek kis létszámú osztályokban történő nevelését - oktatását szolgálták /10-15 fő. Taneszközállománya, szaktantermi rendszere 1983-ban átadáskor korszerű volt, abban az időben a megye egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájaként tartották számon. Az akkor korszerű eszközök elhasználódtak, korszerűtlenné váltak. Iskolánkban 1992-től, a teljes profilváltástól számítva a szakképzés tárgyi feltételeinek, - tanműhelyek létrehozása, gépesítése, kéziszerszámokkal való ellátása - megteremtésére kellett koncentrálnunk, erre irányult fejlesztő tevékenységünk is. Mára tanulólétszámunk háromszorosára emelkedett, így folyamatos átalakítással, pályázati és fenntartói támogatással számukra is biztosítani igyekszünk a nyugodt tanulás és munkavégzés feltételeit. Valamennyi oktatott szakmában saját tanműhellyel rendelkezünk. Tanműhelyeink berendezéséhez több milliós pályázati bevételek adtak segítséget. Azt gondoljuk, hogy tanműhelyeink állapota minimális fejlesztéssel, megfelel a szakképzés új követelményeinek is. Az elmúlt évek kiemelt feladata volt a tanköteles korosztály évfolyam tanulásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése, a 35 fős tantermek kialakítása. Az engedélyezett 8 osztály tanulási feltételei megteremtése - 35 fős tanterem kialakításával teljessé vált. A multimédiás tanterem kialakításával az idegen nyelv tanítása, a kompetenciaalapú oktatás feltételeit is megteremtettük. A gyakori programváltozás, az új OKJ meglévő eszközeink bővítését, korszerűsítését teszi szükségessé. ( NAT, Keret, PP, ek). Nagy örömünkre szolgált az ÉAOP /A sz. intézményfelújítási pályázat megvalósulása szeptemberére az épület gépészeti szerkezete megújult, a modern, XXI. század technológiai megoldásai kerültek beépítésre. Korszerűsítették a fűtési rendszert, kicserélték az erős- és gyengeáram hálózatát, ezáltal a folyosókra álmennyezet került, mely esztétikusabbá és praktikusabbá teszi az intézményi környezet. Új tereket és új porta-információs pultot alakítottunk ki, kibővült a könyvtár, a kiállítóterem és új tantermek, csoportos oktatásra alkalmas helyiségek bővítik az oktatás feltételeit. A felújítás során megtörtént az épület akadálymentesítése, 2 db lifttel, külső rámpákkal, valamint akadálymentes WC-zuhanyzó kialakításával. Az új jogszabályi elvárásnak megfelelően komplett tűzjelző- és füstmentesítő rendszer kiépítése is a pályázat része volt, csakúgy, mint az új önálló közösségi épület. Az új csarnok 603 m 2, melyhez egy 120 m 2 -es kiszolgáló helyiségek épületegyüttese kapcsolódik: hagyományos szerkezetű, falazott, monolit födémes, lapos tetős épület, mely a közösségi-iskolai rendezvényeknek ad otthont. A korszerűbb és energiatakarékosabb intézményben az iskola diákjai és dolgozói komfortosabban érezhetik magukat, valamint az új közösségi épület alkalmas olyan városi, 10

11 megyei rendezvények megtartására, mellyel a térségben élők életkörülményeinek színvonala is emelkedhet. A pályázat keretében sor került az iskolabútor cseréjére is, mely a berendezési tárgyakat (asztalok, székek, táblák, szekrények, stb.) érintette. Meglévő taneszközeink tekintetében a hiánypótlás, korszerűsítés ad feladatot, folyamatos a tanműhelyek eszközeinek korszerűsítése, pótlása. A kollégiumi bútorok felújítása is megtörtént. Tantermeink, műhelyeink kihasználtsága maximális. Szükség lenne az épület homlokzatszigetelésére, energetikai felújítására, megújuló energiaforrások felhasználására. Terveink között szerepel a botanikus kert fejlesztése, üvegház korszerűsítése. I.9. Személyi feltételeink A i követelmények teljesítéséhez, a törvényes működéshez személyi feltételeink adottak. Az elmúlt évek tervszerű pedagógus át- és továbbképzési programjainak eredményeként, számos kolléga szerzett új szakképesítést vagy frissítette fel szaktudását. A tudatos munkaerő-tervezés akadályozó tényezői csakúgy, mint a tárgyi feltételeknél- a Kt; OKJ; NAT; Központi programok gyakori változásai, melynek következménye sok esetben megváltozott a szakemberigény is, illetve a képesítési elvárások jogszabályi módosítása. II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei Pedagógiai alapelveink - pedagógiai gyakorlatunkban az alábbi alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Intézményünkben olyan atmoszférát szeretnénk teremteni, ahol a gyermekek, fiatalok, és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, tanulóközpontúság. Egyéni tanulási utak biztosítása. A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük az oktatás és szabadidős tevékenységek során. Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása. Harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink személyiségének fejlesztésére. Konszenzusra törekszünk az alapértékek tekintetében, s ezt közvetítjük tanulóink felé is. Meg akarunk felelni a tanulók, a család, a közvetlen társadalmi környezetelvárásainak. Esélyegyenlőség biztosítása. Iskolánk célkitűzése - alapvető cél: biztosítani tanulóink nevelését, oktatását, szakmai képzését, felkészülésüket a társadalmi beilleszkedésre. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. 11

12 1. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétika művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2. Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztést reális tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, differenciált módszereket, tevékeny tanulói magatartást. 3. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. az általános műveltség megalapozása életkor és fejlettségi szint figyelembe vételével tanulóink szociális képességének, viselkedés - és magatartásának formálása, társadalmi beilleszkedésük segítése környezettel való harmonikus együttélés megteremtése alapvető tanulási képességek fejlesztése általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, a velük való azonosulás kialakítása egyetemes és nemzeti értékeink megismertetése, kötődésük kialakítása képességek tudatos fejlesztése esélyek kiegyenlítése, hátrányok csökkentése a tehetség felismerése Céljaink megvalósítása érdekében alapvető feladatunknak tartjuk: minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását alapot nyújtani a szakmai képzéshez, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon választani a szakmaszerzési lehetőségek közül felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt a helyes magyarságtudat kialakítását természetszeretetére, védelmére nevelést 12

13 a mindennapi élet kultúrája, a viselkedéskultúra fejlesztését, a rászorulok felzárkóztatása, a tehetség gondozása. Célrendszerünk elemei az iskolában: Iskolánkban a nevelő oktató munka az iskola pedagógiai programját alkotó helyi ek és a nevelési terv szerint folyik. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon a nevelő oktató munka az iskolánk pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programok alapján folyik. Nevelő oktató munkánk alapvető célja, hogy biztosítsa növendékeink nevelését, oktatását, szakmai képzését, s felkészítse őket az önálló életre, a társadalmi beilleszkedésre. E cél igen sokrétű és összetett tevékenységek által valósulhat csak meg eredményesen. Nevelésünk legfőbb célja az egészséges személyiség kialakítása. Emellett fel kell vállalnunk a már sérült személyiség rehabilitálását is. Meg kell találnunk azokat a tevékenységmódokat, eljárásokat, melyek alkalmazásával közelebb jutunk az egészséges személyiség kialakításához. Célként fogalmazzuk meg az önállóság, öntevékenységre nevelést. Úgy igyekszünk megvalósítani, hogy módot adunk a tevékenység önálló megválasztására, döntésre, s azután kontrolláljuk, értékeljük közösen a döntés helyességét. Autonóm személyiségeket nem könnyű nevelni. Kiindulópont - a gyermek szükséglete. A gyermek legfőbb szükséglete saját személyiségének kifejlesztésére irányul. Minden gyermekben ki kell fejleszteni az önálló cselekvés, döntés képességét, de hogy önállóságával ki-ki milyen formában él, azt rá kell bízni. A feladatok és tevékenységek olyan széles skáláját kell tehát felkínálnunk, amelyben a csendes és hangos, az örökmozgó és megfontolt, a folyton cselekedni vágyó s az elmélyülést kedvelő egyaránt megtalálja örömét. Célunk megvalósításához fő feladatként jelentkezik a tevékenységek rendszerré fejlesztése. A művészeti oktatás feladata: Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a művészeti kifejezőkészségek kialakulását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű fiatalokat szakirányú továbbtanulásra illetve művészeti önképző körök munkájába való bekapcsolására. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre. A képzés keretében sajátítsák el a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait. Ábrázolási készségük jusson olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére. Választott szakmájukban szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapjait. Váljanak a műalkotások befogadóivá, formálódjon ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük, s tegyenek szert a látható világban való eligazodás képességére. A személyiség általános fejlesztése mellett hatékonyan készüljenek fel a művészeti pályára. Ösztönözzük tanulóinkat rendszeres kiállítás- és múzeumlátogatásra, alkotótáborokban, pályázatokon való részvételre. 13

14 II.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink Napjainkban bizonytalanság tapasztalható az értékek világában. Beszélünk az értékek válságáról, értékzavarról, stabil és változó értékrendről. Fontos, hogy milyen tanulóink attitűdje a tanulással, a tudással, műveltséggel kapcsolatban, mi motiválja őket, hogyan értékelik ezeket a fogalmakat. Cél: pozitív értékattitűdök fejlesztése, megerősítése. Értékközpontú nevelési modell megalkotása és bevezetése intézményünkben. A nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulók számára: tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értéket és a követendő példát a sok őket érő hatás útvesztőjében. Feladatunk: az egyén szilárd belső értékrendjének kialakulása az egyik alapja az integrált, autonóm személyiség kifejlődésének, s alakítása a pedagógus legfőbb feladatainak egyike. Nevelési tevékenységünk alapvető feladatai: - a tanulók szocializációs jellemzőinek, körülményeinek, környezete értékstruktúrájának megismerése, - a személyiségfejlődést eredményező, segítő és megmutató értékelés (értékválasztási, értékelsajátítási, értékmegőrzési és értékteremtő folyamatok fejlesztése, az ezzel összefüggő képességek kibontakoztatása). Első lépés: saját értékrendszer megismertetése, majd ennek védelme. Értékek: a biológiai lét értékei Az élet tisztelete, védelme A természeti környezet megóvása (növények és állatok szeretet) az élő és élettelen természet. Szépség iránti fogékonyság, ill. az erre törekvő magatartás formálása Felelősség önmagunkért, utódainkért. Az egészséges életmód megvalósításának képességei: - testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) - önellátási képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés) - egészségvédő képességek (káros szokások, baleset-megelőzés szokásai). Az én harmóniája, autonómiájára vonatkozóértékek az önismeretre, az önértelmezésre, saját személyiség kibontakoztatására. Saját személyiség vállalása: hit önmagunkban, felelősségvállalás saját életút alakításáért. Törekvés önazonosságra, szuverenitás képességének fejlesztésére. Személyiségközpontú fejlesztés: a tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés, amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek felzárkóztatása, a tehetségesek képességének kibontakozása. A teljes személyiség fejlesztése magába foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a művészeti nevelés és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: A személyes kapcsolatok értékei (hűség, önzetlenség, család tisztelete, szülők megbecsülése, barátság, szerelem). Szociális kapcsolatok értékei (szociális értékrend, szociális ismeretek, készségek, képességek). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. (kulturáltság a magatartásban és kommunikációban). A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: 14

15 - a műveltséggel kapcsolatos értékek. Önmaguk és szűkebb- tágabb környezetünk megismerésének igénye és ennek motívumai (tudásvágy, érdeklődés, kötelességtudat), - törekvés a produktivitásra: az értékteremtésre való képesség fejlesztése, - a munkával kapcsolatos értékek törekvés a munkavégzéshez kapcsolódó értékek kialakítására (aktivitás, céltudatosság, fegyelem, módszeresség) A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek. A szülőföld (táj) és a tágabb haza megismerése, szeretet, óvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, szimbólumainak tisztelete, ápolása, megbecsülése. Európában, a világban betöltött helyünk és szerepünk reális értékelésével egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. A nemzeti szuverenitás mint alapvető érték. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A civil társadalommal kapcsolatos értékek: Alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Igény a közéletre, közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Törekvés az etnikai, faji, vallási különbségek elfogadására, különböző világnézetű vallású nézetekkel szembeni toleranciára. A világra vonatkozó értékek: Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, felelősségvállalás az emberiség közös problémáinak megoldásában. Nemzetek közötti barátság megértés szükségességének elismerése. Az európai hagyományok, európai kulturális örökség tisztelete. Nevelő - oktató munka a művészeti tagozaton: Művészeti szakgimnáziumunkban a nevelő - oktató munka központi programok alapján folyik. A szabadon választható kötelező szakmai tárgyak helyi ét a művésztanárok dolgozzák ki. Értékeink: - a tanulás, tudás; - a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia; - az egészséges életmód; - a sport, a mozgás a személyiség életében; - a demokratikus közösségi magatartás; - a megbízhatóság, felelősségérzet; - a kreativitás, az alkotó önkifejezés; - egészséges nemzettudat, hazaszeretet; - az újra való nyitottság; - az együttműködés. 15

16 II.3. Iskolánk céljai a sikeres nevelés, oktatás érdekében A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével háruljon hozzá a harmonikus érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés. Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása a képzőés iparművészet, hang- és filmművészet ágazat területén. A tanulók önismeretének fejlesztése, autonóm személyiség kialakítása. Kommunikáció anyanyelven és legalább egy idegen nyelven. Magas teljesítmény az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. Alkotásra való felkészültség, önálló és kreatív gondolkodás. Vállalkozói magatartásra való készség: jogi és pénzügyi, munkaügyi ismeretek.. Önművelési technikák birtoklása. Korszerű IKT eszköztudás. Informáltság hazánk és a nagyvilág sorsáról. Reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európakép. Tolerancia. Humanizáció az életvezetésben, érvényesülésben. Empátia másokkal szemben, mások autonómiájának tiszteletben tartása. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. a tanulóink a továbbfejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek. Újszerű tanulási eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. II.4. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra Feladataink: A. Tanári kompetenciák kialakítása, fejlesztése 1. Önképzés ajánlott irodalom alapján 2. Prezentációs technikák elsajátítása számítógépes grafikus tanárok vezetésével (Belső továbbképzés: angol, magyar, matematika szakos tanárainknak) 3. Tanóratervezés SDT alkalmazásával (Belső továbbképzés. Résztvevők: első körben a kompetenciamérés eredményeiben érdekelt szaktanárok) 4. Pedagógus továbbképzés - idegen nyelvi kompetencia fejlesztése - matematika logikai kompetenciák fejlesztése - szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztése 16

17 5. Határozott időre ifjúsági munkaközösség alakítása Az ifjúsági munkaközösség feladatai: az osztályfőnökök, csoportnevelők munkájának összehangolása, irányítása, szervezése, egységesítése. Ügyel arra, hogy a tanmenetek egységes szellemben készüljenek el, meghatározza az osztályok szülői értekezleteinek tematikáját. Kapcsolatot tart a diákönkormányzattal és a munkájukat segítőpedagógusokkal. közreműködik az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. A munkaközösség elvei és feladatai: Az osztályfőnöki és a tanári munkaközösség fontos feladata a tanulók személyiségének fejlesztése, az erkölcsi normák megszilárdítása. A tanórákon, az osztályfőnöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon túli lehetőségeket is fel kell használni a tanulók viselkedés-és beszédkultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére. Fokozni kell az egészséges életmódra nevelést, szorgalmazni a sportkörökben való aktívabb részvétel. Fontos feladat a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. Az osztályfőnöknek céltudatosan fel kell tárni és kezelni a nehéz helyzetű tanulók problémáit. Az osztályfőnöki órák színvonalának javítása. A tanórák pedagógiai színvonalának és hatékonyságának növelése. A munkaközösség fontos feladata a tanulói kezdeményezések támogatása, az osztályok diákbizottságainak segítése. A munkaközösségek tagjai segítsék a tanulófelvétel hatékonyságának növelését, és aktívan vegyenek részt a pályaválasztással kapcsolatos szervezési munkákban. Erősíteni a folyamatos kapcsolattartást az adott osztályban tanító pedagógusokkal. 6. Közismereti munkaközösség éves feladatai között kiemelten kezelendő: - tanulás tanítása - inkluzív pedagógia integrált nevelés - kompetenciamérés eredményeinek elemzése tantestületben, vezetőségi értekezleten. - Fejlesztési program megvalósítása kompetenciafejlesztésre - Bemeneti mérések végzéséhez tudáspróba 8. év végére elérendő követelmények alapján. Ugyanez ismétlés után. - Felmérés anyagának összeállítása 9. évfolyam végére elérendő követelmények alapján ( magyar, matematika, angol) - Felmérés anyagának összeállítása 10. évfolyam végére elérendő követelmények alapján 8 magyar, matematika, angol). - Hozzáadott értékek mérése. A hozzáadott érték indikátorok meghatározása - Képességmérés mérőeszközök kifejlesztése, alkalmazás. 7. Tanügyi dokumentumok átvizsgálása, szükség szerinti korrekciója Pedagógiai Program, helyi, munkaterv, tanmenetek, IMIP, Továbbképzési és beiskolázási terv. 17

18 8. Tananyagbank létrehozása jó gyakorlatok alapján (óravázlatok, tanári és diák prezentációk, feladatlapok, módszertani ajánlások, anyagok, mérőeszközök) 9. Tanórán kívüli alkalmak - tanulás tanítása program tanulószobai keretben - versenyek, vetélkedők - tehetséggondozó és felzárkóztató programok - szaklapok olvasása, feldolgozása. B. Tanórai programtervek feladatbankba, alkalmazásuk tanórán, tanórán kívül Tananyagtervek összeállításának szempontjai: Célok Követelmények Értékelés elvei Tananyag kijelölése Tananyag időbeli elrendezése Képességfejlesztés csomópontja Tanári eszközök Egy egy téma részletes feldolgozásának menete Tanulói tevékenység leírása Tanulásszervezése eljárások Módszerek, eszközök Értékelési eljárások, értékelési eszközök Tanulói eszközök ( információhordozók, feladathordozók, digitális eszközök). 1.Kompetenciafejlesztés matematika órán - Halmazszemlélet fejlesztése Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése Testek, síkidomok csoportosítása Természetes-, egész-, racionális számkör. - Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Elemek sorbarendezése Elemek kiválasztása adott szempont szerint Útdiagram, táblázatok - Függvényszemlélet fejlesztése Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása Adatok gyűjtése grafikonról, diagramokról Geometriai transzformációk Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, grafikus megoldási módszerek alkalmazása - Térszemlélet fejlesztése Testek építése, ábrázolása Testek hálója, tulajdonságok megfigyelése Adott tulajdonságú pontok keresése - Következtetési képesség fejlesztése Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással 18

19 Arányos következtetések Százalékszámítás Fontos és felesleges adatok - Összefüggés felismerő képesség - változó mennyiségek közti kapcsolatok - grafikonok olvasása - táblázatok, diagramok elemzése - Becslés képességének fejlesztése Számítási feladatokban Mértékváltással, mérések a gyakorlatban Hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványainak használatával - Tervezés, önellenőrzés - Kommunikáció fejlesztése - Értő elemző olvasás fejlesztése - Elsajátítás képességének fejlesztése 2. Szövegértés szövegalkotási kompetencia fejlesztése A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. A szövegértés fejlesztésében felmerülő tipikus tanulási nehézségek A beszédhang hallásának zavarai A részképességek fejletlensége a beszédhangészlelés és a hangzódifferenciálás területein, illetve az ezekből fakadó olvasástechnikai problémák Betűkapcsolási problémák, betűtévesztés A szókincs szegényessége Ismerethiány a kötőszavak és utalószavak jelentésével kapcsolatban Információgyűjtési gondok: a szövegben szereplő információk rangsorolásának problémája (lényeges-lényegtelen) A szöveg háttérközleményeinek felfedezése és értelmezése Helyzetmeghatározási gondok: a szövegben ábrázolt körülmények időbeli és térbeli viszonyai a szövegben bemutatott szereplők és azok viszonyai a szövegben ábrázolt szerepek (magán, publikus) feltérképezése a normaismeret hiányosságai: a szerepnek megfelelő beszédmód, stílus,szókincsregiszter Önelemzési problémák: a saját problémák feltérképezésének képtelensége Kérdésfeltevési képtelenség: Mit nem értek? Kérdéstechnikai problémák: Hogyan kérdezzek rá? A nyelv (vagy a szövegben kódolt valóság) hiányosságai 19

20 A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének alapelvei - Kommunikáció-központúság: az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszti, amely a tanuló, a diák és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. - Tevékenység centrikusság A tevékenység centrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük. - Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület, tantárgy feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése hatásvesztést okoz. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. - Differenciáltság Kívánatos, hogy a tanórák vagy a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempója legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy (és) szövegalkotási problématípusa, tempója, illetve a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. - Partnerség Lehetővé kell tenni, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. A pedagógus feladata nem elsősorban a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. Fontos, hogy a pedagógus a fejlesztés érdekében képes legyen a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre is. - Kutatószemlélet Fontos feladat az olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak; és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak. A célok meghatározása Alapvető feladata az eredményes életvitelhez szükséges olvasási és szövegértési, szövegalkotási technikákat megtanítani, s a rosszul olvasó és a tan-könyvi szöveget rosszul értő tanulók arányának csökkentése. 20

21 Ennek érdekében az alábbi célok megvalósítása kívánatos: megismerési képességek tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége; kommunikációs képességek szóbeli és írásbeli kifejezés, mások közléseinek megértése (pl. megszerzett ismeretek összefoglalása), vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl. képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni); problémamegoldó gondolkodás hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazásának segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás; képzelőerő valószerű (vagy valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével. A szövegértő olvasás szintjei Adamikné Jászó Anna felosztása szerint a szöveg megértése négy szintre differenciálódik. I. a szó szerinti olvasás, az információk keresése; A legegyszerűbb művelet, összpontosítás az információkra és azok visszakeresésére, a szövegben kifejezett fontos gondolatok megtalálása, kiválasztása, az olvasottak szó szerinti megértése. II. az értelmező olvasás, a következtetések levonása, Magasabb rendű az előző szinttől, tehát a felszíni jelentésen túl a szöveg mélyére vonatkozó következtetések felismerése, a szöveg kohéziójának megértése, a megjelenő információk és az olvasás alatt aktiválódó gondolatok felhasználása az értelmezésben. Az interpretáló olvasás során az egyes szövegegységek befogadása a teljes szövegösszefüggésben történik. III.A bíráló, kritikai olvasás a szövegből levont bonyolult következtetések megalkotása és igazolása a világról való ismeretekre, előzetes tapasztalatokra vagy más ismeretforrásokra támaszkodva. A szöveg kritikus vizsgálata; a szerkezet, a nyelvhasználat, a szerzői nézőpont objektivitásának értékelése. A szövegegységek és a teljes szöveg értelmezése más szövegek kontextusában, a szöveg összevetése más kontextusokkal. A megértés legmagasabb szintje IV. az alkotó, kreatív olvasás, a szöveg továbbfejlesztése, a képzelőerő, a fantázia működtetése, az elképzelt tartalmak szóbeli vagy írásbeli megfogalmazása. Szövegértő olvasás egyes szintjeinek megfelelő fejlesztési feladatok, tevékenységek I. A szó szerinti olvasás, az információk keresésének szintje Feladatok Adott szó kikeresése és megértése szómagyarázati módszerek használatával Tevékenységek Szemléltetés, szavak jelentésének kikeresése, kikövetkeztetés a szövegkörnyezetből, mondatba helyezés, 21

22 Kulcsszavak, kifejezések vizsgálata Információk lokalizálása Események, nevek, adatok kiegészítése Adott mondat kikeresése és megértése rokon vagy ellentétes jelentésű szó használata, összetett szavak "lefordítása", jelentéstérkép, jelentésháló, komponenses elemzés Klasszikus szómeghatározás Adatok, helységnevek, időpontok, személynevek keresése adott szövegben Hiányzó szöveg adatainak kiegészítése Tanári kérdésekre válaszoló mondatok keresése, megszakított, bonyolult bővítményeket tartalmazó és összetett mondatok értelmezése mondatrészek szerinti elemzéssel, szerkezeti ábra készítésével II. Értelmező olvasás, a következtetések levonásának szintje Feladatok Egyszerű kapcsolatok felismerése, logikai viszonyok számbavétele, fogalommal végzett műveletek Fogalmak, témák, címek azonosítása, a cím és a szöveg viszonyának megfogalmazása Tevékenységek Ok-okozati viszonyokra, célokra, eszközökre utaló kötőszók, névmások keresése, felosztások és meghatározások keresése, készítése Címadás cím nélküli szöveghez, új cím adása, cím és alcím kapcsolatának megfogalmazása, alcím kiválasztása A szöveg szerkezeti sémájának megállapítása, a szerkezet által közvetített jelentések meg értése - A szövegösszefüggés megértése Nyelvtani eszközök keresése vagy alkotása az adott sématípusokhoz: időrendi, okokozati, összehasonlító, felsorolásra épülő, tematikus sorrendet követő Anafora, katafora, deixis keresése Az információ és a mondatok közötti összefüggés megértése, az információk közötti kapcsolat feltárása A szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint, a szövegrész jelentésének megállapítása a szövegösszefüggésben A mondatok közötti kötőszók keresése, kitétele, páralkotás, különbségek és hasonlóságok keresése Bekezdések, mondatok sorrendjének megállapítása, mondathalmazból összefüggő szöveg alkotása, rossz helyen lévő mondat, felcserélt mondatok valódi helyének megtalálása, bekezdések és témák összefüggéseinek meghatározása, bekezdésekre tagolás, tételmondatok alkotása, vázlat készítése 22

23 Egyszerű következtetések levonása a szöveg megértése után, sorok közti olvasás Implikációk, bennfoglalások felismerése, kiegészítése A szerző céljának és nézőpontjának megállapítása Válasz keresése a Miért írta? a Logikai vagy érzelmi a tárgyalásmód? és a Tárgyilagos-e a szöveg? kérdésekre III. A kritikai, bíráló olvasás szintje Feladatok Kritikai észrevételek megfogalmazása Relevanciák kiválasztása, viszonyítás normákhoz, a valósághoz Kapcsolat keresése más szövegekkel a komplex háttértudás alapján Tevékenységek Negatívumok és pozitívumok gyűjtése a szövegel kapcsolatban, hibás adatok kikeresése Állítások igazságtartalmának megítélése Saját gondolatok összevetése irodalmi vagy tudományos szövegekkel Asszociációk keresése Értékelés Reflektálás a szerző állásfoglalásáról A szöveg által elindított gondolati lánc feljegyzése Válasz keresése A szerző jól ismeri-e tárgyát?, Írása korszerű-e? kérdésekre Véleményalkotás V. Az alkotó, kreatív olvasás szintje Feladatok A cím és a műfaj összefüggéseinek megállapítása A cím és a szöveg tartalma közötti kapcsolat feltárása A vizuális gondolkodás fejlesztése Tevékenységek A cím alapján a műfaj meghatározása, más műfajra utaló, új cím adása Cím alapján a szöveg tartalmával kapcsolatos előfeltevések megfogalmazása Következtetés a szöveg tartalmára a képek, illusztrációk segítségével 23

24 A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Kérdések megfogalmazása a szöveg várható információival kapcsolatban A fantázia fejlesztése, szövegalkotás Szöveg és cselekvés összehasonlítása A szöveg befejezése, folytatása, javítása, újrafogalmazása Dramatizálás (irodalmi szövegek esetén) 3. Angol nyelv A szakgimnáziumi keret magasabb óraszámban teszi lehetővé a nyelvtanulást. A felsőoktatási bemeneti feltételek közé 2020-tól a nyelvvizsga is bekerült. Mindezek érdekében fontos célkitűzésünk a nyelvtanulás erősítése, a nyelvvizsga letételének szorgalmazása. Nyelvtanítás során a tanuló nemcsak a nyelvtan, hanem teljes személyiségében fejlődik, gyarapodik. Nagy nyelvi alapkészség fejlesztése történik a nyelvórákon. - beszédértés - olvasásértés - beszédkészség (szóbeli kifejezőkészség) - íráskészség (írásbeli kifejezőkészség) Módszerek: tanulóközpontú módszerek tevékenységközpontú módszerek egyéni munka páros munka csoportmunka projektmódszer nívócsoportos oktatás Képességfejlesztés Általános fejlesztési célok Nyelvi fejlesztési célok a szövegértés fejlesztése beszédértés beszédfejlesztés szókincsbővítés - a kiejtés fejlesztése - összefüggő beszéd - interakció a szövegértés fejlesztése olvasás az írásbeli szövegalkotás fejlesztése kreatív írás. Feladatok: Az idegen nyelv tanítása kommunikatív központúan történik, hasonlóan az anyanyelv elsajátításához. Mozgásos feladatok mellett nagy szerepet kap a vizualitás. Személyre szabott 24

25 feladatok segítik a beszédfélelem leküzdését. Aktívan részt vesznek a tanulók a szövegek megjelenítésében. - Aktív nyelvhasználatra épülő programok a beszédkészség és beszédértés fejlesztésére. Nyelvi játékok, párbeszédek, szituációs gyakorlatok kreatív tevékenységek növelik a tanulók aktivitását. - projektek a nyelvórán - a tanulók saját képességeiknek megfelelő szinten vesznek részt a folyamatban. Már ismert tanulástartalmakat dolgoznak fel, bővítve új ismeretekkel. Változatos munkaformákat alkalmazunk a differenciálás lehetőségével. - a szóbeli és produktív nyelvi készségek állnak a középpontban - Internet a nyelvórán kiegészítő lehetőséget jelent. A tanulási folyamatban alkalmazott módszerek: magyarázat szemléltetés drámajáték mozaik vita interjú készítés poszterek, faliújság, prospektus készítése. II.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk nevelési-oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára, valamint szakmai vizsgára való felkészítés. Támogatjuk és erősítjük a szakmához kapcsolódó további ráépülő vagy kiegészítő szakmai végzettség megszerzését, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok folytatását. Célunk, hogy tanulóink olyan szakmai kompetenciákat szerezzenek, amelyek birtokában képesek a további ismeretszerzésre, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására. A társadalomba való beilleszkedést támogatjuk azzal, hogy a tanulókat felkészítjük a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására. Nevelési-oktatási folyamatunk segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásának átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, valamint hatékony munkával fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét és kreativitását. A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a hasznosítható tudás. II.5.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk a személyiségfejlesztésnek Pedagógiai gyakorlatunk elsődleges feladata a tanuló világra vonatkozó ismereteinek gyarapítása, a tanuló oktatása. 25

26 Iskolarendszerünket az ismeretek átadásában egyoldalúság jellemzi a környezetére vonatkozó ismeretei gyarapodnak, de önnön lelki folyamatainak, emberi lényegének megismerésében analfabéta marad. Tanulóink személyiségfejlesztéséhez a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban, neveltjeink belső világát, társas kapcsolatai és egyedi személyiségi készségeit is fejleszteni kell. Társas kapcsolatban kell megtapasztalnia saját belső lehetőségeit. Közösségi élmények keretében önmaga jöhessen rá, mire képes. Ahhoz, hogy iskolánkban a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, re van szükség, amely elegendő konkrétsággal írja elő a nevelési célokat és követelményeket. A személyiség fejlesztésének területei: A személyes kompetencia fejlesztése az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgálja A kognitív kompetencia az értelem kiművelésének eredménye A szociális kompetencia a segítő életmódra való felkészülést célozza A speciális kompetenciákra a szakmai képzés megalapozáshoz van szükség. II.5.2. A személyiségfejlődést segítő nevelés feladatai Feladatunk: tanítványaink belső világának alakítása, az erkölcsi igényesség, az egészséges önérvényesítés összhangjának formálása. Felkészíteni őket a rájuk váró versenyekre, harcra. Egészséges önelfogadású, önmagukban bízó, képességeiknek, adottságaiknak megfelelően teljesítő fiatalok nevelése. a.) A tanulók megismerése Céljaink megvalósítása érdekében igyekszünk megismerni tanulóink képességeit: verbális és nem verbális tanulási és problémalátási intelligenciáját kreativitását speciális képességek; manuális, zenei érdeklődését: azok irányait intenzitását tartósságát érzelmi telítettségét egyéni motiváltságát, attitűdjeit fizikai és szellemi teljesítményét ( megfigyeléssel, tevékenykedtetéssel, felméréssel) Tájékozódni a tanuló egyéni, személyes tulajdonságairól: o nyitottság, empátia o kezdeményezőkészség o vidámság o előítéletesség 26

27 o felszínesség o aprólékosság b.) Szocializáció, szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése, a tevékenység színterei Mivel az iskola, a diákotthon a szocializáció aktív színtere, alapvetően fontos a társadalmi értékek és normák közvetítése, s a tanulók személyiségéhez való beépülésének segítése szilárd értékrend alapján a pozitív szociális szokások kialakítása, ehhez átlátható, kiszámítható, mindenkitől elvárható szabályok meghatározása a szociális viselkedés szabályainak elsajátítása (szabálytudat, döntés, szabadság, felelősség) érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása vezetésképesség fejlesztése, a demokratikus vezetés gyakorlási feltételeinek megteremtése, működtetése segítő életmódra nevelés, segítő együttműködés fejlesztése, mely jelenti a szociális értékek megismerését, a pozitív értékek elfogadását, alkalmazását. A segítő tevékenység színterei: iskolán belüli és kívüli segítő tevékenységek karitatív szervezetekben településeken öregeknek állami gondozottaknak nagyok kicsik közös csoportprogramjai. c.) Környezetvédelem, a környezetvédelmi nevelés célja, feladatai, színterei A természet megóvása érdekében legfontosabb feladatunk a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódjának formálása, hogy e szemléletmód váljon a fiatalok gondolkodásának természetes részévé. A környezetvédelmi nevelés céljai: az ökológiai kompetencia megteremtése tudatos környezetet kímélő, védő viselkedésmód kialakítása bepillantás az ökológiai összefüggésekbe, azok megértése csodálatot ébreszteni a környezet szépségei iránt Iskolánk tanulója legyen felelős az iskola kertjéért, növényeiért, vegyen részt konkrét munkákban, szemétgyűjtési, tisztasági akciókban sajátítsa el a helyes viselkedést az erdőben töltött szabadidős programok során A környezetvédelmi nevelés színterei: 1. Tanórák: biológia, komplex természettudományos tantárgy, fizika, művészet, magyar nyelv, történelem, vallás, etika, testnevelés. 2. választott tanórák: Tankert, természetjárás, honismeret 27

28 3. Az iskola szabadidős tevékenységei: Kirándulások, túrák múzeumlátogatások, arborétumok, természetvédelmi területek látogatása Az iskolaudvaron végzett tevékenységek (tanösvény, halastó, növényház, stb.) Iskolakért Környezetvédelmi diákkezdeményezések támogatása Projektek. d.) Szabadidős tevékenységek célja, feladata A szociálisan és egyénileg eredményes magatartás - és tevékenységformák szokássá alakításához olyan aktivitásra van szüksége neveltjeinknek melyek biztosítják azok intenzív gyakorlását. biztosítani kell a tanulók szabadidejének kulturált felhasználását, pihenés, regenerálódásukat, s eközben személyiségük fejlesztését. Felkészíteni őket az értelmes felnőttkori szabadidő hasznos eltöltésére. Ennek érdekében kiemelten kezeljük * kötelező, alternatív és a szabad tevékenységek létrehozását * pedagógusaink adottságát, érdeklődéi körét * a gyerekek tevékenységre motiválását. Személyiségfejlesztő funkciója érdekében: lehetőséget teremtünk valamennyi fajta adottságot, képességet, tehetséget fejlesztő tevékenységre, s azt elérhetővé tesszük mindenki számára lehetőséget biztosítunk baráti és informális kapcsolatok kialakítására különböző korosztályok különböző szintű önállóságának kibontakoztatására a tanulói aktivitás kifejlesztésére. Szabadidős tevékenységeinkkel az alábbi célkitűzés - csoportoknak kívánunk eleget tenni: - gyermeki fejlődést elősegítő preventív célok (egészségvédelem, állóképesség, önállóság) - képességfejlesztést szolgáló célok (kommunikációs képességek, kreativitásfejlesztés, mozgáskultúra) - a gyermeki létmód érvényesülését segítő célok (játék, önkifejezés, mozgásszükséglet) - személyiségfejlődés nemkívánatos vonásait korrigálni hivatott célok (empátia, tolerancia, munkafegyelem) II.5.3. A személyiség fejlődésének segítése az iskola tevékenységrendszere által a. ) Tanítás - tanulás szerepe a személyiségformálásban A tanítás-tanulás egy, ebben az életkorban kiemelkedő fontosságú eleme a személyiségformálásnak. Ebben az életkorban természetes állapot az ismeretszerzés, se ez nem szűkíthető le az iskolai tanulásra. 28

29 A tanulás - adottságok képességgé fejlesztését jelenti, s forrásai között van a család, kortársak, tömegkommunikáció stb. s egy eleme az iskola. A hozzánk kerülő gyerekeknek már öröklött, szerzett, kialakult adottságaik, tanult ismereteik vannak. A család, kortársak és más hatások már kialakították bennük a normák elemeit, vannak elképzeléseik. Célunk, ezeknek az adottságoknak képességgé fejlesztése. Olyan tevékenységrendszert, szervezeti - működési kereteket igyekszünk kialakítani, amelyben a tanuló különböző adottságai képességgé válhatnak. Olyan tevékenység - ismeretrendszert igyekszünk nyújtani, melyben a különböző gyerek különböző adottsága képességgé válhat. Az iskolai élet egészét úgy szervezzük meg, hogy annak minden eleme közvetítse a képességfejlesztés lehetőségét. Arra törekszünk, hogy kialakuljon önismeretük, erősödjenek adottságaik, képességeik. A kötelező tanórákon túl, a szabadon választható és tanórán kívüli tevékenységek széles kínálatával biztosítjuk az eltérő gyerekek eltérő programokból választhassanak. Fontosnak tartjuk, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni. Arra kell törekednünk, hogy öröm legyen számukra a tanulás s fennmaradjon bennük a tanulás iránti kedv egész életük során. A tanulás tanítható, csak megfelelő módszereket, tanulási technikákat kell elsajátítani, gyakoroltatni tanulóinkkal. A tanulás folyamatában meghatározó szerepe van a kommunikáció szintjének is. A tanulási képességek kimunkálása mellett gondot kell fordítani az önművelés képessége és attitűdje kiművelésének is. Az önálló tanulás, önművelés képessége kialakítása tanulóinkban a nevelőtestület minden tagjának kiemelt feladata. Iskolánk pedig programkínálatával, megfelelő infrastruktúra biztosításával szolgálhatja a tanulók képességfejlesztését. Feladatok: alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése; egyéni tanulási utak biztosítása. Színterei - felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése - differenciált tanítás - változatos tanítási módszerek alkalmazása felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára, a tanulók továbbtanulásának támogatása Színterei: - érettségi felkészítők tartása kiscsoportos formában - a tanulási kudarcok (bukások) elemzése - próbaérettségik szervezése a 11. és 12. évfolyamon - kipakolások, a féléves szakmai munkák bemutatása előadás formájában, szakmai vizsga előkészítése, gyakorlása - nyílt napokon való részvétel megszervezése szakirányú felsőoktatási intézményben - pályaválasztási tájékoztató osztályfőnöki órák, szülői értekezletek - operatív segítségnyújtás a továbbtanulásban b.) Kommunikációs kultúra fejlesztése - programja 29

30 Iskolánk diákjait a tanulásban több tényező is akadályozza. Nap, mint nap tapasztaljuk a stabil ismeretek hiányát, melyre építeni lehet, készségek, képességeik fejletlenségét. Hátráltató tényező érdektelenségük a tanulás iránt, s az anyanyelvi kommunikációs kultúra fejletlensége. A kommunikációs kultúra mint tudás és képesség - együttes kifejlesztésében az iskola is hibázik, mert az olvasás írás helyesírás, beszédtechnika tanításához nem társítja a kommunikációs technikák gyakorlását, de sikertelenségünknek települései, családi, szociális, etnikai viszonyokból eredő hátrányai is vannak. A kommunikációs kultúra jobbításához fejlesztési program kidolgozása; személyközpontú, egyénhez igazodó bánásmóddal, szülők megnyerésével, fejlesztő tréninggel a hátrány kezelése. Fejlesztési programunk: Olvasás, önművelés ( könyv, könyvtár, sajtóhasználat) Írás, helyesírás Fogalmazás, írásbeli szövegalkotás a mindennapi publicisztika és művészi közlés műfajaiban) Kommunikáció (beszédtechnika, szóbeli szövegalkotás, mimika, gesztus, tekintet, térköz) Programok a kommunikációs kultúra művészi eszközök révén történő fejlesztéséhez (bábozás, drámajáték, színjáték) c.) Hon- és népismeret, néphagyomány - tevékenységeink Célja: hogy tanulóink ismerjék meg hazánkat, népünket, kulturális örökségünket, a magyar néphagyományt. Törekedjenek megyénk, a szűkebb haza megismerésére. Követelmény: Tudatosodjon bennük, saját nemzeti hagyományaikat kell megismerni ahhoz, hogy mások kultúráját becsülni tudjuk. Törekedjenek az egyetemes értékek megértésére. Alakuljon ki nemzeti önismeretük, egészséges nemzettudatuk. Legyen alkalmuk a tevékenységekben cselekvő részvételre, élményszerzésre. - Múltjuk megismerése segítheti eligazodásunkat a jelenben. A hon- és népismeret értékrendjével segít megoldani a társadalmi nehézségeket, értékválságokat. Területei: Természeti környezet lakóhelyünk természeti adottságai, a környezet értékei, hatása a társadalomra, gazdaságra, a táj életmód meghatározó szerepe, környezeti problémák, környezet- és természetvédelem. Társadalmi környezet: A lakóhely gazdaságtelepítő tényezői, gazdasági tevékenységet meghatározó tényezők, a település rétegződése, életmód, hagyományok, a család, lakóhelyi közösség, a lakóhely oktatása, egészségügye, közművelődési, foglalkoztatási lehetőségei. 30

31 Helytörténet a lakóhely története, nemzeti értékek megóvása, helyi hagyományok ápolása, a lakóhely kiemelkedő személyiségei, életük, munkásságuk. Népismeret, néphagyomány - népművészeti, kulturális, természeti szépségek, értékek - gyermekjátékok, népszokások (évkör ünnepeinkhez, emberélet fordulóihoz kötődő) - népdalok népzene népi hangszerek - néptánc megyénk táncai, a szülőföld táncai, szomszédnépek néphagyományai - viseletek régiónk és népünk viseletei - építészet népi építészet, az Alföld és szűkebb hazánk építészeti sajátosságai - tájjellegű ételek, helyi specialitások - kézművesség (anyag- forma-, funkció) díszítő művészet Tevékenységeink A hon- és népismeret, néphagyomány körébe tartozó célkitűzéseink megvalósítására igyekszünk kihasználni a tantárgyak adta lehetőséget. Iskolánk sajátossága, hogy a kézműipari tagozaton hagyományos, elsősorban a régióban hagyományos kismesterségekben képez fiatalokat. Ezért is jelentkezik kiemelt feladatként fenti célkitűzéseink megvalósítása. Szakképzési programunk alapvető forrása; a évfolyamon a Művészetek műveltségterület vizuális kultúra tantárgyban önálló modulként jelenik meg ( népművészet, néprajz), s önálló tantárgyként a szabadon választható tantárgyak között tanköteles diákjaink pálya-előkészítését is szolgálva. A néptánc népijáték területe szintén jelen van a kötelező tantárgyak között a testnevelés- sport műveltségterületekbe integrálva, s önálló tantárgyként a szabadon választható tantárgyak sorában. Tevékenységei még a múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások megtekintése, múzeumfalvak felkeresése, találkozások mesteremberekkel, népművészekkel, ma is élő műhelyek felkeresése, országos pályázatokon való részvétel, gyűjtőutak, táborok. d.)kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Az egyes távoli kultúrák értékei iránti érdeklődés a gazdasági kapcsolatokkal kezdődik, vagy külpolitikai konfliktusok hívják fel figyelmünket egy egy országra. Európához és a nagyvilághoz való csatlakozás következtében is nagy jelentősége van az európai identitásra nevelésnek. Célunk segíteni a különböző kultúrák, értékeink megismerését. Fiataljaink szerezzenek közvetlen tapasztalatot Európáról, az ott élő fiatalok életéről, váljanak nyitottá különböző népek, kultúrák, vallások iránt. Lépjenek fel más népek, fajok hátrányos megkülönböztetése ellen. Járuljanak hozzá az európai kultúra gyarapításához. Keressék a kapcsolatot más országok fiataljaival, s törekedjenek legalább egy európai nyelv elsajátítására. Tevékenységfajták, melyek segítik céljaink megvalósítását: - külföldi tanulmányutak, diákcserék - nemzeti pályázatokban való részvétel - nemzetközi táborok - nemzeti estek, találkozók - testvériskolai programok - filmvetítés - kiállítások 31

32 - vetélkedők - tantárgyi rendszerünk Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium e.) A környezet védelmét szolgáló tevékenységeink Célja a valóságos természeti és humán környezet közvetlen megtapasztalása. A környezetvédelem szemlélete áthatja az iskolai élet minden területét. Tevékenységét, a tanórától a szabadidős foglalkozásokig. Fejlődjön tanulóink problémaérzékenysége, s aktívan vegyenek részt a problémák megoldásában. Cselekvéseiket a preventív szemlélet határozza meg. Környezeti nevelést segítő tevékenységek: - tisztasági akciók - természetjárás, kirándulás - madarak és fák napja - botanikus kertünk lehetőségeinek kiaknázása - kötelező és szabadon választható tantárgyak - szabadidős tevékenységek f.) A tanulók pályaorientációját segítő tevékenységek Segíteni az egyén és a társadalom részére hasznos foglalkozás kiválasztását. Cél: tanulóink alapos megismerése, önismeretük fejlesztése változatos módszerekkel, tevékenység által. Feladatunk: megismertetni a legfontosabb szakmákat, követelményeket, elvárt képességeket a szakma gyakorlásához. Felkészíteni őket a munkavállalásra, álláskeresési technikákra. Reális jövőkép kialakítása. Pályaorientációt segítő tevékenységeink: nyitott Műhely játszóház szakkör pályatükör egy tanításmentes munkanapot pályaorientációs nyílt napnak használunk fel munkaerőpiaci tréning vállalkozási ismeretek tantárgyak g.) Személyiségfejlesztő foglalkozás - "MANDALA" Mandala személyiségfejlesztő foglalkozás készség-, képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlatok: - kreativitásfejlesztést szolgáló gyakorlatok - nonverbális készségek fejlesztése - gyakorlatok az önkép, önismeret fejlesztésére - társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok - Kerete: hetente 1 X 2 óra tanórán kívül 32

33 h.) Tanórán kívüli tevékenységek az iskolában 1./ Hagyományőrző tevékenységek az iskolában Október 23 megemlékezés Kós Károly hetek Mikulás Karácsony Farsang Március 15 Gyermeknap Ballagás nemzeti összetartozás napja 2./ Diákönkormányzat az osztályok, kollégiumi csoportok képviselőiből áll. Munkáját Diáktanács irányítja, diákönkormányzatot segítő tanár patronálja a DÖK vezetőit. A Diákönkormányzat Ifjúsági, Információs Irodát működtet a jövőben. 3./ Tanulószoba az iskola nem szervez. A kollégiumban 2x50 perces tanulószobát tartunk, amit látogathatnak - ha kérik az iskola tanulói is. 4./ Diákétkeztetés - a mindenkori térítési díj ellenében iskolánkban, helyben történik. Igény szerint menzát is biztosítunk. Az étkezést a DIM szervezi meg ellátottaink számára. 5./ Tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozások évente kerülnek meghatározásra a tanulók szükséglete, s az iskola lehetőségei alapján. 6./ Sportkör - tagjai az iskola minden tanulója. A testnevelés tantárggyal együtt biztosítja a tanulók testedzését. 7./ Szakkör: A tanuló egyéni képességeinek, speciális adottságainak fejlesztését szolgálja. Alapja - közös érdeklődés vagy hobbi. Indításáról tanév elején a felmerülő igények és anyagi lehetőségek alapján döntünk. 8./ Versenyek, vetélkedők, pályázatok, megmérettetések. Vannak hagyományos vetélkedők az iskolában. 9./ Tanulmányi kirándulások - önkéntes, a szülők fedezik költségét. Nevelő - oktatómunka javítása, követelmények teljesülése a célja. 10./ Szabadidős foglakozások - igényekhez, szülők anyagi helyzetéhez igazodó programok (pl. múzeum, tábor, kirándulás stb.). 11./ Könyvtár: segíti a tanulást, tanulóink önképzését. 12./ Iskola sport, egyéb /műhely/ létesítményének használata tanári felügyelettel. 33

34 i.) Tanórán kívüli közösségi alkalmak Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium színházlátogatás kirándulás klubdélután tanórán kívüli projektek színjátszás filmklub beszélgetések zenei rendezvények ki mit tud? más iskolai rendezvények A jól működő iskolákban rengeteg tanórán kívüli tevékenység zajlik. Hisszük, hogy a nevelés, a megismerés ezen területei sokkal többet jelentenek a diákok személyiségformálása szempontjából, mint a szaktárgyi feladatok, információk, tudományos előadások. j.) Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái iskolánkban 1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, szakmai tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények. Tanulmányi kirándulásnak minősül az iskolai csoportok kölcsönös látogatásai, művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Iskolai szünetben (nyári, őszi, téli, tavaszi) az iskola művészeti felkészítő, alkotó táborokat szervez. A tanulmányi, szakmai versenyek, diáknap része az adott tanév helyi rendjének. 2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere, látogatások Az iskola tanórai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat szerveznek, közös kiállításokat és közös projekteket dolgoznak fel. Részt vesznek nemzetközi vásárokon és kiállításokon. A szakképzési évfolyamon egyéni foglalkozás nem szervezhető, ezért a tehetséggondozás, felzárkóztatás feladatait tanórákon az oktatási módszerek adekvát megválasztásával, a kötelező, de szabadon választható tantárgyak, tan-anyagának választékával és a tanórán kívüli tevékenységekkel kell megoldanunk. A tanulmányi kirándulást szervező pedagógus a programot kiemelt körültekintéssel és felelősséggel szervezi. A programtervezet összeállítást követően az intézményvezetővel jóváhagyatja, a szülők engedélyét, hozzájárulását nyilatkozat formájában beszerzi. A tanulócsoportot 10 főnként 1 pedagógus kíséri, a szervezéskor és kiválasztáskor figyelemmel van arra, hogy a kísérőtanárok ismerjék a diákokat, illetve nemenként férfi/nő személy legyen. A tanórán kívüli foglalkozások is iskolai rendezvények, azokra az intézmény belső szabályzói (pl. házirend) vonatkoznak. Indulás előtt a résztvevők névsorát, szülői elérhetőségét, a tanulmányi út részletes programját (szállás címe, elérhetőségek, autóbuszt biztosító cég adatai, múzeumok látogatásának sorrendje, stb.) a szervező átadja az intézmény vezetőjének. 34

35 II. 6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünkben a közösségfejlesztést olyan társadalomfejlesztő pedagógiai folyamatnak tekintjük, amely hozzájárul a iskolai közösség szükségleteinek feltárásához, arra sajátos megoldásokat keres, cselekvési terveket készít annak érdekében, hogy a közösség fejlődjön, illetve abban minőségi változásokat indukáljon. Az közösségfejlesztő program célja, hogy hozzájáruljon az iskolán belüli kapcsolatok fejlődéséhez, amely elősegíti hogy az intézményben olyan közösségi légkör alakuljon ki, amely a partnerkapcsolatok fejlesztését, és az ezen elven magvalósuló működést segíti elő. bátorítja az iskolai formális - osztály, kollégium, iskola - és az önszerveződő közösségeinek alakulását a megismerteti közösséghez való tartozás érzését, alkalmat teremt a közösségi normák elsajátítására, és gyakorlására, példát ad a másság, a tolerancia, az önsegítés, önkéntesség fogalmak megismerésére és alkalmazására hozzájárul, ahhoz hogy a tanulók megismerjék önmagukat, társaikat, teret ad a tehetségek felkutatására és az egész iskolaközösség számára történő kamatoztatására, lehetővé tesz, hogy a tanulók erőforrásként legyenek jelen a pedagógiai folyamatban, az iskola életében, módot ad olyan cselekvési technikák tanítására és elsajátítására, amely a mindennapi életben való eligazodást segíti információkkal, bátorítással. A program megvalósításának szintjei: a tanítási órákon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok pl. osztályok, szakmai tanuló-csoportok szintjén egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai pl. kollégium, szakkör, önképző kör a diákönkormányzai munka közösségfejlesztő feladatait szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai pl. iskola szintű programok, események, stb. 35

36 A program megvalósulása: 1.Szükségletfeltárás Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium Célja: feltárni az iskola tanulóinak eddigi közösségi élményeit, érdeklődési körét, iskolához fűződő kapcsolatait, elvárásait, tenni akarását, amely révén aktív részesei lehetnek az iskolai közösségfejlesztő programnak. 2.Cselekvési terv készítése a megismert szükségletek alapján Ennek lehetséges területei: tervek az osztályközösségek programjaira a diákönkormányzat működésének áttekintése, új formák és módszerek keresése a hatékonyabb működésre az iskolán belüli információs csatornánk kiépítése, a nagyobb helyi nyilvánosság érdekében szakmai és szabadidős programok iskolai szinten diákotthoni programok táborok, versenyek iskolán kívüli kapcsolatok építése, városi, megyei, és nemzetközi szinteken 3.A program értékelése és folyamatos fejlesztése: Szintjei: osztályközösségek, diákönkormányzat iskola vezetősége Az program első lépéseként a tantestület tagjai vitatták meg a iskolai közösségfejlesztő munka lehetséges elveit, tennivalóit. A tantestület körében elvégzett problémafeltárás során, amelyet a Jövő műhely módszerével végeztünk az alábbi, szükségletek fogalmazódtak meg, amelynek a megvalósításában a jelenlévők maguk is szívesen részt vállalnának: 1,/ Iskolakultúra fejlesztése Környezetkultúra, viselkedéskultúra, szakmai fejlesztő programok, hagyomány, identitás, értékrend. 2./ A tantestület belső kapcsolatrendszerének fejlesztése Beszélgetések, kirándulás, közösségi érzés erősítését célzó programok, közös szórakozási alkalmak. 3./ Fejlesztő programok, foglalkozások diákoknak, tanároknak Fejlesztő foglalkozások kettős vezetése, helyes értékrend elsajátításának elősegítése, tájékoztatás és megelőzés: a fiatalok körében terjedő káros szenvedélyek. 4./ Rendezvények, közös programok szervezése (Kiállítások: művésztanároknak, tanár-diák, sportrendezvények: tanár-diák kézilabda, népi étel bemutató, az iskola értékeinek bemutatása stb. A program első lépéseként a tantestület tagjai vitatták meg a iskolai közösségfejlesztő munka lehetséges elveit, tennivalóit. 36

37 Szuverenitás és közösséghez tartozás Minden iskolának nehéz probléma, hogy miképpen lehet összehangolni az egyes tanulóra való odafigyelést, személyes fejlesztést, támogatást, a társadalmi együttműködés, szolidaritás, tolerancia értékeit, s ezeknek a képességeknek a fejlesztését. Ki ne tudná, hogy a középiskolai lét legfontosabb élményei - közösségi élmények. A legtöbb felnőtt iskolai emlékei nem a tanuláshoz, tanórákhoz, egyéni foglalkozásokhoz, hanem a nagy iskolai bulikhoz, balhékhoz, nagyobb iskolai rendezvényekhez kötődnek. Szembe kell néznünk azzal a problémával, hogy hogyan tudjuk a tanulók számára a közösség élményét, a valahova tartozás, a tradíció fontosságát közvetíteni. Közösségi szolgálat teljesítése Az új köznevelési törvény szerint azok számára, akik 2012 szeptemberében kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, az érettségi vizsga letételének feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése. Kétségtelen, hogy a segítőkészség, a megértés, az elfogadás, együttérzés, kitartás, a tolerancia, az empátia valós helyzetekben fejleszthető a legjobban. Szükséges, hogy a felnövekvő nemzedékben hosszú távon tudatosítsuk, hogy egy nemzetként összetartozunk, s a rászorulókon segítenünk kell. A szolgálat elvégzésének egyik lehetséges módja az önkéntes tevékenység, ami nem egyszerűen ingyenes munkát jelent, hanem valamely helyi közösség javát szolgáló tevékenységet. Intézményünkben néhány pedagógusnak komoly tapasztalata van az önkéntes képzésben. Ez a tapasztalat értékes humánerőforrás, ezért a képzés megújítását elkezdjük. Korábbi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy intenzív képzés megszervezésével lehet igazán hatékony eredményt elérni. A képzés során feladatunk az általános emberi és keresztény értékek megerősítése, az identitástudat fejlesztése. Fejlesztjük a fiatalok motivációját is. Megtanítjuk a gyerekeket a program- és tevékenységtervezésre, az eredmények összesítésére, értékelésére. A kiképzett fiatalok hosszú távon hasznos tevékenységet, önkéntes munkát végezhetnek saját lakóhelyük közösségében. Feladat: lehetőségek feltérképezése, kapcsolatépítés. Ezek lehetnek pl. múzeumpedagógiai foglalkozások segítése, játszóházak vezetése, bemutatók, kiállítások szervezése, vásárok segítése, botanikus kerti munka, idősek otthonában műsorok, előadások szervezése, beteg gyerekek segítése, stb. II.7.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógusok legfontosabb feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Céljaink megvalósítása érdekében feladataink: a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés, melyet minden év szeptemberében aktualizálunk a tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának a javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel és szövegesen) a keretben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása a Pedagógiai Programban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak a teljesítése 37

38 a hivatali titkok megőrzése a hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása a különbözeti-, javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése a tanulmányi versenyek lebonyolítása a tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok a vizsgák, az iskolai mérések és tanulmányi versenyek felügyelete az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülő értekezletek, fogadó órák megtartása pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben az ebédlői ügyelet ellátása a tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszerzése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken a tanítás nélküli munkanapokon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése az iskolai dokumentumok előkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltárkészítés szakleltárak rendben tartása együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel az intézmény képviseletét csak intézményvezető jóváhagyásával teheti meg. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és határköre Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az intézményvezető-helyettes és az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök feladatait a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. I. Adminisztrációs jellegű feladatok: A tanulók személyi adatait beírja a dokumentumokba, összesítéseket készít, statisztikai adatokat szolgáltat. Kitölti a törzslapot, bizonyítványokat, értesítőket. A haladási napló kitöltésének ellenőrzése, a szaktárgyi órabeírások (tananyag, sorszám) hetente történő ellenőrzése és a hiányok pótoltatása (szükség esetén az iskolavezetés értesítése). Az érdemjegyek beírásának és az osztályozó napló kitöltésének ellenőrzése. Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit és ellenőrzi a tanulók által beírt érdemjegyeket. A tanulói hiányzások igazolása, összesítése. A Házirend előírásai szerinti értesítéshez rendszeresen ellenőrzi a tanulói hiányzások mértékét, módját, a vezetőknek jelzi az 38

39 osztályozhatóság veszélyeztetését, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók tanulmányi előmenetelét, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket. A Házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket. Elektronikus üzenetben, illetve ellenőrzőbe történő beírással, vagy egyéb módon értesíti a szülőket a tanulóval kapcsolatos problémáról, melyeket dokumentál. Felelősen ellátja a tanulók közösségi szolgálatával kapcsolatos ráháruló teendőit. Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat. Rendszeresen ellenőrzi az ellenőrzőbe történt bejegyzések szülői aláírással vagy egyéb úton történő tudomásulvételét. Nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos tanulókról. Figyelemmel kíséri az egészségügyi, szociális, érzelmi gondokkal küszködő tanulókat, segítséget nyújt számukra. Segíti, nyomon követi és adminisztrálja osztálya orvosi vizsgálatait. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket. Elvégzi az osztályfőnök egyéb adminisztrációs feladatait. II. Irányító, vezető jellegű feladatok: Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pedagógiai Program hatáskörébe utal. A helyi ben meghatározott órakeretben rendszeresen osztályfőnöki órát tart. Az osztályfőnöki óra tartalma és vezetése, mint a pedagógiai munka kiemelt színtere az osztály éves tanmenete alapján valósul meg, amely során a tanulók tanulmányi eredményeinek a nyomon követése mellett, évente több alkalommal, változó tematikával, releváns társadalmi témákat is érintve saját maga, vagy meghívott előadókkal foglalkozásokat tart. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére. Együttműködve az osztály tanulóival segíti a tanulóközösség kialakulását. Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira. A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait. Kirándulásokat, közös kulturális programokat szervez osztálya tanulói számára. Ezek tervéről, programjáról és tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt vagy/és helyettesét, valamint a szülőket. Részt vesz osztályát érintő iskolai rendezvények előkészítő munkálataiban és a rendezvényeken. Folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására. 39

40 Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére. A tanulókat saját hatáskörében is jutalmazza (pl. osztályfőnöki dicséret). Fegyelmező intézkedéseket hoz, fegyelmi vétség esetén eljárást kezdeményezhet. A tanulók minden iskolai tevékenységét, beleértve a tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat is értékeli, kialakítja bennük a reális önértékelés igényét. III. Szervező, összehangoló jellegű feladatok: Segít abban, hogy a gyerek otthonosan és biztonságban érezze magát az iskolában. Ennek érdekében tájékozódik a rábízott tanulók neveltségi szintjéről, osztályban, egyéb közösségben elfoglalt helyéről, életviteléről, környezetéről. Kapcsolatot tart az intézményben működő civil szervezetekkel. A nevelési folyamat tervezésében a civil szervezetek szerepét, közreműködését segítő eszközként használja (pl. iskolai alapítvány). Munkája során figyelembe veszi a DÖK programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában. Koordinálja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. A gyermekekről gyűjtött egyéni megfigyelési tapasztalatait, az érvényes diagnosztikai eredményeket, valamint a Szakértői Bizottság véleményét és javaslatát az osztályban tanító pedagógusokkal ismerteti, ezeket közösen elemzik, és a továbbhaladási célokat meghatározzák. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő, közösségi szolgálat koordinátorával stb.). A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott kollégával, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, szükség esetén részt vesz esetmegbeszéléseken. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatja óráikat. Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Szükség esetén - az intézményvezető hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Szükség szerint családlátogatásokat végez. A Munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, illetve fogadóórát tart. Szülői értekezletek, fogadóórák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatja őket, tanácsot ad és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz, tudatosan fejleszti az életpálya kompetenciákat. A szülői értekezletek tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt vagy helyettesét. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Tanév elején megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Az osztályozó konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 40

41 Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában. Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira. Felelőssége: Felelősségre vonható: A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért; A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért; A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért; A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért; A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért; Titoktartási kötelezettségét a tanulók személyére vonatkozóan betartja, a rájuk vonatkozó tájékoztatást az SZMSZ-nek megfelelően teszi. Jogosultsága: Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és intézményvezetői utasításokat, gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait és nevelői osztályértekezletet hívjon össze az ott tanító pedagógusok kötelező megjelenésével, melyet előzetesen egyeztet az intézményvezetővel. Hatásköre áthúzódik teljes tevékenységi körére. Köteles az intézményvezető (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. II. 8. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában II.8.1. Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszereink Problémafelvetés: - Oktatásunkat eddig a tantárgyközpontú tanulás jellemezte, a különböző tantárgyak különálló egységként mutatják be a valóságot. - A jövőben új, komplex oktatáson alapuló, biztosabb alapokat nyújtó képzést kell biztosítanunk. Elengedhetetlen, hogy kialakuljon tanulóinkban az önképzés igénye, s a speciális kompetenciák megszerzésének szükségessége. Fontos az alkotóképesség cselekedtetés, tevékenység által való fejlesztése. - Új stílust, tanulási módszert kell kialakítani tanulóinknak, s váltani kell pedagógusainknak is. - Az ismeretközlő, átadó funkciót fel kell váltsák a komplexebb látásmódot segítő oktatási formák, módszerek. - Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a technikai kompetenciák megszerzésének is. Az iskola tevékenységrendszerének keretei: kötelező tanórák 41

42 nem kötelező (választható) tanórák egyéni foglakozások a tehetséggondozás, felzárkóztatás céljából (1-3 fő): o alapképességek fejlesztése (magyar nyelv, matematika) o kiegészítő ismeretek (fizika, kémia, biológia, történelem) tanórán kívüli tevékenységek: iskolánk a szülők igénye alapján a tanulók részére tanulószobát biztosít. A tanulószoba megtartására napi 2x50 perc áll rendelkezésre. II.8.2. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelten tehetséges gyermek a tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Egyetlen oktatási-nevelési intézmény sem engedheti meg, hogy tehetséges diákjai elkallódjanak. A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei között a család mellett az iskola a legfontosabb. A tehetséget általában úgy definiálják, hogy valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség, amely az átlagos szintet valamilyen módon meghaladja. a.) A tehetség összetevői: 1. Képességek: a.) intellektuális b.) művészeti ( zene, író, rendező) c.) pszichomotoros ( sport, tánc, kézügyesség) d.) szociális ( vezetői, empátiás, szervező, kommunikációs) 2. Kreativitás divergens gondolkodás 3. Feladatkötelezettség ( szorgalom, kitartás, kíváncsiság) b.)a tehetség típusai Intellektuális művészi pszichomotoros vezetői c.)a tehetség felismerése A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik. A tehetség felismeréséhez vezető út: gyorsítás, léptetés elkülönítés gazdagítás, dúsítás A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában Feladataink: 42

43 a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése; a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása. Tanórai tevékenység Differenciálás, alternatív tanulásszervezési módszerek (projekt, portfolió, kooperatív tanulás) kiscsoportos és egyéni fejlesztő programok Tanórán kívüli tevékenységek Iskola szintű tevékenységek Iskolán kívüli - városi, megyei, országos megmérettetések tanulószobai foglalkoztatás iskolai szakkörök, szabadidős tevékenységek (színjátszás, dráma, kézművesség, alkotó körök, segítő programok) sportfoglalkozások iskolai könyvtárhasználat és könyvtári foglalkozások versenyek, vetélkedők kiállítások rendezvények, ünnepélyek pályázati lehetőségek városi, országos kiállítások országos pályázatok tanulmányi versenyek kutatások, kiegészítő anyagok tanulói feldolgozása önálló ismeretszerzés segítése IKT eszközök használatának támogatása A tehetséggondozás, felzárkóztatás módszerei: kötelező és nem kötelező tanórán differenciálás önálló és csoportmunka modularizáció tapasztalás, cselekedtetés élményszerző tanulás projektmódszer integráció komplexitás A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek is szolgálják egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás a nem kötelező (választható) tantárgyak tehetséggondozó foglalkozások 43

44 sportkör szakkör versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok iskolai könyvtár szabadidős foglalkozások egy része Tantestületünk átértékelte eddig alkalmazott módszereit az alábbi területeken: személyes tanár - diák kapcsolat kialakítása kiscsoportos képzéssel, csoportmunkával tolerancia türelem az oktatási folyamatban egyéni munkatempó figyelembe vétele hosszabb ideig tartó pályaorientáció tapasztalatszerző tanulási helyzetek teremtése tevékenység általi tanulás módszerének alkalmazása szabadidős tevékenységek sikerorientált képzés projektmódszer modularizáció tantárgyi integráció II.8.3. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők A társadalom működési zavarai többszörösen sújtják a gyermeket és az ifjakat; az amúgy is hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élőket. A hátrányos helyzet fogalma az alábbi kritériumokból és ezek egymásra hatásából adódik: 1. szülők deviáns viselkedés (alkoholizmus, kriminalitás, öngyilkosság, idegelmebetegség, stb.) 2. kedvezőtlen család szerkezet (gyermekeket egyedül nevelő szülő, nevelőszülő) 3. alacsony iskolai végzettség 4. kedvezőtlen lakásviszonyok 5. alacsony létminimum alatti jövedelmi viszonyok 6. magas gyermeklétszám 7. szülők tartós betegsége 8. etnikai kisebbségből adódó problémák Az iskola feladata, hogy a tanulóra ható biológiai, szociális és pszichológiai veszélyeztető körülményeket elhárítsa, ill. enyhítse az egészséges személyiségfejlődés érdekében. Feladatunk a tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességének, fejlettségének ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás, valamint a különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítás folyamatában. Módja: iskolaközösséget fejlesztő programok Célja: az iskolában kifejlődjön a közösségi megértés és támogatás, szerveződjenek a tanulók segítésére programok. Feladata: a közbenjárás, a támogatás, a közvetítés. segélyezés, kedvezményes diákétkeztetés 44

45 felzárkóztató foglalkozások egyéni képességeket figyelembe vevő foglalkoztatás differenciálás élményszerű óravezetés munkáltatás, cselekedtetés csoportmunka, kísérletek, gyűjtőmunka, szerepeltetés (báb-dráma órák) játszóházi és kézművesség foglalkozás tanulószoba együttműködés a szülőkkel, gyermek - és ifjúsági felelőssel közösségi programok szervezése A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, élményszerző, tevékenységcentrikus módszerek, differenciálás felzárkóztató órák, foglalkozások iskolai könyvtár diákétkeztetés tanulószoba választható szakkörök, önképzőkörök nevelők segítő kapcsolata gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítsége pszichológusunk tevékenysége tankönyv, tanszertámogatás tábor, kirándulás támogatása II.8.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulás kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során fejlődik - tanulószoba - felzárkóztató foglalkozás - egyéni képességhez igazodó tematika - szabadidős tevékenységek - AKG programja a tanulás tanulása Az iskolai motiváció alaptónusát az iskola egészének légköre határozza meg. Ennek összetevőit az iskolai célrendszer, a tananyagstruktúra, a követelményrendszer, a szervezeti felépítés, a módszertani kultúra, a tanárok személyi varázsa, az örömmel végzett munka levegője adja. A tizenéveseknek, amikor hozzánk kerülnek, már kialakult motivációs bázisuk van. A család, a környezet adottságai már létrehozták azokat az indítékokat, melyek munkára, tevékenységre serkentik. Ha nincs is stabil belső motivációja már nem szorul kizárólag külső indikátorokra. Az iskola feladata, hogy pedagógiai eszközökkel mozgásba hozza a megfelelő adottságokat. Rendkívül sokféle indíték vezérelhet egy gyereket. Azért tanul, dolgozik, mert szülei elvárják, 45

46 mert szokás, mert kell, mert körülötte lévő társai is ezt csinálják, mert célja van vele, mert kötelességtudata van, mert szereti a tanárát, mert érdekli, mert jobb akar lenni. A miért nem tanul kérdésre a fentiek tagadó felsorolása lehet a válasz. A személyes motiváció fejlesztéséhez: személyesség témahetek A tanítás - tanulása: projektek modulok jó célt szolgálhatnak Az önálló tanulás tervének elkészítése: 1. Önálló munkavégzés, feladattudat szintje Tanulási szokások léte/ nem léte 2. A célok megfogalmazása (nevelési területenként) - helyzetelemzés tapasztalataiból 3. A feladatok kijelölése - helyzetelemzésből adódó feladatok a cél elérése érdekében 4. A tevékenységek és módszerek kiválasztása Ismerni kell a követelményeket, s pontosítani hova kell elérni az adott év végére. Az önálló tanulásra nevelés célja: önálló ismeretszerzés elérése Önállóság a feladatok megjegyzésében felidézésében feladatok megoldásában munka megszervezésében ellenőrzés elvégzésében problémák meglátásában cél, hogy a gyerek minél előbb a legnagyobb önállósággal bírjon. Helyes tanulási szokások, tanulási technikák elsajátítása: 1. Meg kell tervezni a tantárgyak tanulásának helyes egyéni sorrendjét - legkönnyebbtől legnehezebb felé - azonos tárgyakon belül szóbeli - írásbeli sorrendje (szóbeli először) 2. A szóbeli tanulás technikája tanulja meg a lecke címét idézze fel az órán hallottakat próbálja meg egyszer elmondani az olvasottakat újra olvassa el a tananyagot csak a problémás részt olvassa el újra 3. Verstanulás külön feladat értse meg a verset csak a megértett verset kezdje el tanulni a feladás napján kezdje el tanulni a verset naponta tanulja hozzá a szükséges mennyiséget ismételje át az egészet minden alkalommal 46

47 számonkérés utolsó napján már csak ismételjen Az időtervezés Az idő meghatározása keretet ad a tanulásnak. Tervezhető tantárgyanként vagy az összes feladathoz. A tanulási technikákat taníthatjuk. Frontálisan ismertessük meg a tanulási technikákat. Az ellenőrzés biztonságot ad a gyereknek tájékoztatást a pedagógusnak, mikor, kinek, mit kell segítenie differenciálás új feladatokra, problémára terjed ki Segítségnyújtás: ahhoz kell segítséget adni, hogy a gyerek maga találja meg a megoldást. Fejlesztés és korrekció az önálló tanulás alatt végezzük, korrepetálással Értékelés: az önálló munka lezárása, visszajelzés a gyereknek, hol tart a követelmények elérésében, miben kell változtatnia. II.8.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Intézményünk alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékosok-enyhe értelmi fogyatékos) integrált oktatását vállalja. Az SNI-s tanulók integrált oktatásához utazó gyógypedagógus segítségét vesszük igénybe. Minden szaktanár feladata, hogy egyéni bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésére fejlesztési tervet készítsen. Beilleszkedési nehézségek enyhítésének programja Beilleszkedési magatartási nehézségeket előidéző okok, források 1. antropogén veszélyek 2. házastársi és családi konfliktusok hatása 3. családi diszharmónia 4. negatív magatartásformák 5. durva bánásmód 6. elhagyás és elhanyagolás 7. a szülők nevelési stílusából eredő negatív hatások 8. a szülők alkoholizmusa 9. a szülők válása 10. az új család - nevelőapa, nevelőanya megjelenése 11. a bűnözés és a lumpen környezet hatása a fiatalra 12. kedvezőtlen iskolai hatások diszkrimináció magas követelmények előítéletes megszégyenítések tanulási nehézségek rossz tanulási technika 13. a szegénység hatása a tanulók szocializációjára 47

48 alacsony iskolázottság anyagi, tárgyi szűkösség elutasító magatartás az iskola kezdeményezésével kapcsolatban morális szegénység - erkölcsi leértékelődés, szülők elvesztik hitüket Gyakran előforduló beilleszkedés zavarok dac extrém fáradtság agresszivitás hazudozás ifjúkori lopások különállók narcisztikus (önimádó) és az önelfedő magatartás a tanulmányi munkában kudarcot vallottak a csavargás Intézményünkben a beilleszkedés, magatartási nehézségek elsősorban a tanköteles korú tanulók esetében jelentkeznek. Okai: - iskolaváltás - az otthontól, szülőktől való elszakadás - egyeseknél az új környezethez való alkalmazkodás nehézségei - korábbi negatív tanulásélmények A segítés módja: - felzárkóztatás - kötetlen, személyes beszélgetésekkel - egyéni képességekhez mért feladatok - szabadidős tevékenységek (túrák, kézműves és játszóházi foglalkozások szervezése) A beilleszkedési nehézségeket csak értő figyelemmel tudjuk enyhíteni: cselekedtető élethelyzetekben élményszituációkban új pozitív tapasztalatok szerzésével pl. színház, múzeum, könyvtár, hangverseny-látogatások tanulás tanulása jövőkép alakítása önismereti csoportok kirándulások, vetélkedők, túrák nevelők együttműködése szülők - nevelők együttműködése II.8.6.Sajátos nevelési igényű tanulók Az alapító okiratunk lehetővé teszi sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésoktatását (értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő). Azon SNI tanulók nevelés-oktatása valósítható meg a többi tanulókkal együtt, akiknek nevelés-oktatását a szakértő bizottságok integrált osztályban javasolják. Ez fokozott toleranciát, egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását igényelheti. 48

49 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei A Nemzeti Alap a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok rájuk is érvényesek. Cél: A tartalmi szabályozás irányelvei és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél fejlettebb önállóság elérést és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést; - fejlesztési követelményeinket igyekszünk a diákokhoz ütemtervéhez illeszteni; - egyénre szóló rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat dolgozunk ki; - figyelembe vesszük az egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket a fejlesztésitervek kidolgozásakor. Javaslatok a tanmenet-kiegészítésekhez a tananyag szövegének lerövidítése (lehetőség szerint nyomtatott formában) a szöveg kulcsmondatainak, főbb gondolatainak vázlatpontba rendezése (lehetőség szerint nyomtatott formában) a tankönyv szövegében lényegkiemelés aláhúzással, bekeretezéssel, színek használatával stb. segítő kérdések a szöveg bekezdéseihez (tankönyvbe írással, mondatcsíkok beragasztásával) a tananyaghoz kapcsolódó konkrét kérdések kiadása nyomtatott, vagy írott formában, mely a tananyag visszaadásánál egyértelmű a tanuló számára (konkrét kérdés konkrét válasz) hallás utáni vázlatírás mellőzése, helyette nyomtatott vázlat kiadása, melyet másolással, néma olvasással rögzít a tanuló diszlexia esetén a közösség előtti olvasás kerülése, kétszemélyes helyzetben olvastatás differenciált feladatlapok - feleletválasztás (I-H) - összekötős válaszok (fogalom-jelentés, összetartozó információk, évszámesemény stb.) - lyukas/hiányos szövegben szópótlás, lehetőségek megadása, kiválasztás - írásban rövid instrukciók, szóbeli megerősítés, rákérdezés a megértésre - szóbeli felelet az írásbeli számonkérés helyett - esszé lehetőségszerinti kerülése, de amennyiben szükséges, akkor kulcsszavak megadása, kulcsszavakkal mondatalkotás az esszé tartalma szerint II.8.7. A gyermekvédelmi munka az iskolában A pedagógiai tevékenységnek biztosítania kell a tanulók részére a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy 49

50 szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermekvédelmi munkában használt alapfogalmak meghatározása Az iskola egyik legfontosabb ifjúságvédelmi feladatát és felelősségét abban látjuk, hogy meg tudjuk-e akadályozni vagy legalább tudjuk-e fékezni, enyhíteni a jellegzetesen serdülőkorban beinduló deviáns karrier megjelenését. A deviáns viselkedésű serdülő mögött általában nem kiegyensúlyozott család áll, ezért a pedagógusoknak kell észrevenniük a kedvezőtlen irányba mutató személyiségfejlődés első figyelmeztető jeleit. A másik nagyon fontos feladat a szocio-kultúrális hátránnyal érkező tanulók segítése képességeik optimális kibontakoztatásában, illetve ezen tanulók veszélyeztetettségének megelőzése. Ahhoz, hogy a tanuló aktuális helyzetét megítélni és értelmezni tudjuk, differenciált képet kell alkotnunk a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség ok okozati összefüggéseiről. Kialakulásához vezető tényező Következménye Segítés formái Hátrányos helyzetű Alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat Alacsony jövedelmi szint Rossz lakás- Körülmények Szülők alacsony Iskolázottsági, műveltségi szintje A tanuló esélyegyenlőtlensége Támogatás, anyagi segélyezés Lehetőség szerint társadalmi integrációjuk segítése Veszélyeztetett Testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, gondviselő nem biztosítja Elhanyagoló nevelés, gondozás Devianciák halmozott előfordulása a családban A tanulónál is megjelenő deviáns magatartási formák Negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás Tartós, szakember Által nyújtott támogatás Alkoholizálás, drog Helyzetelemzés 1. Társadalmi hatások Az 1990-es évek második felében az aktív korú népesség (30-40 évesek) iskolázottsága nagymértékben megemelkedett. 50

51 Az iskoláztatási igény nagymértékben megnőtt. A szülők gyermekeiket a képzés magasabb szintjeire igyekeznek beiskolázni, mint ahol ők maguk végeztek. Általános tendencia hazánkban, hogy az oktatási intézmények elégedetlenek a csoportos mobilitás okozta helyzettel. A képzés szinte minden szintjén a korábbi években megszokott átlag alatt maradnak a tanulók teljesítményüket, és magukkal hozott kultúrájukat tekintve egyaránt. 2. sajátosságok Tanulókra vonatkozó mutatók Az iskolánkban tanuló tanköteles korosztály több csoportba osztható. Az egyikbe azok a fiatalok tartoznak, akik az itt tanulható szakmák miatt kifejezetten a mi iskolánkat célozták meg. a másik csoportba azok tartoznak, akik a szakgimnáziumi vagy gimnáziumi képzésből gyengébb képességeik miatt kiszorultak és vannak olyanok is, akik úgy kerülnek hozzánk, hogy más iskolákban lemorzsolódtak vagy már korábban bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe. Tekintve, hogy a hátrányos helyzet szocio-kultúrális hátrány, nemcsak a rossz anyagi háttér nehezíti a tanulók iskolai előmenetelét és esélyekhez jutását, hanem amire a fentebb említett társadalmi mobilitás utal: a szülők kulturáltsági foka, képzettsége gyermekeik választott iskolájának szintje alatt marad. / Ebből következően és a rendszerszemléletet előtérbe helyezve a szülőkkel kialakított kapcsolatnak és együttműködésnek hangsúlyos szerepe lesz a gyermekvédelmi munkában. / A tanulói problémák között legnagyobb arányban az iskolalátogatás rendszertelensége fordul el. A serdülőkorban lévő diákjaink körében szinte általános probléma a szocializáció zavara. Az intézmény működési feltételei Intézményünkben nem rendelkezik státusszal a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatellátásra. A feladatokat egyik tanárunk az osztályfőnökökkel együttműködve látja el. A tantestület egy része korábban dolgozott a gyermekvédelmi rendszerben, az ő szemléletüket ez erősen meghatározza. Azt a tényt azonban, hogy sok tanulónk nemcsak gyengébb képességekkel rendelkezik, hanem motiválatlan is és a család viszonyulása sem mindig egyértelmű a gyerek iskolai dolgaihoz, a legtöbb pedagógus nem tudja elfogadni vagy feldolgozni. Az intézmény környezetére vonatkozó mutatók Diákjaink nagy része a környező kis településékről kerül be, olyan helyekről, ahol nem tudták megszervezni a 9. és 10. évfolyam indítását. Ezen tanulók nagy része kollégiumi ellátást is igényel. Esetükben nehezebb a kapcsolattartás a szülőkkel, a személyes kontaktus sokszor hiányzik. A kis településeken a munkanélküliség is jobban sújtja a családokat, sokszor azt is sikerként kell elkönyvelni, ha a szülőt hozzásegítjük a közmunkaprogramba való bekapcsolódáshoz. Az iskolában működő alapítványok és a környezetünkben működő társadalmi szervezetek már meglévő és potenciális segítői az ifjúságvédelmi munkának. Az iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelmi rendszerben Az iskola feladatai: felismerni a problémákat keresni az okokat segítséget nyújtani 51

52 jelezni az illetékes szakembereknek, a Gyermekjóléti Szolgálat iskolai gyermekvédelmi koordinátorainak: - kétséges, bizonytalan helyzetben - krízishelyzetben - csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhető esetekben (szakmai kompetenciát meghaladó esetekben) Az iskola feladata még: gondoskodni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről szülők, tanulók tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről írásban, valamint arról is, hogy mikor és hol kereshető fel továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtani a tanulóknak a középiskolai és felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez kiemelt figyelmet fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére illetve a gyógyultak beilleszkedésének elősegítésére A törvény egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza meg, a családokhoz közelebb álló mikrotársadalmi közegekben keresi a gyermekvédelmi, ifjúsági, családi problémákra a megoldási módokat. Alapelvek az ifjúságvédelmi munkában 1. Prevenció 2. Rendszerszemlélet: a fiatal a családja, iskolai közössége és a kortárscsoportok mind egy-egy rendszer, ezekből kiragadva a fiatalt csekélyebb az esély a változtatásra 3. Egészséges és jól működő modelleket kell állítani a fiatalok elé 4. Ahhoz kell elvezetni a fiatalokat, ami hiányzik belőlük /Kopp Mária /: meg kell tanítani őket arra, hogy örömet találjanak a tevékenységben, fel kell ébreszteni bennük az alkotás örömét. 5. Előző pontból következik, hogy első a tevékenység 6. Működő és az egyént támogató, az emberi kapcsolatok kölcsönösségét értékelni tudó közösségeket kell létrehozni az iskolában 7. Előítélettől mentes, a tanulóval kapcsolatos személyes információkat diszkréten kezelő beállítódás és viszonyulás elsajátítása Iskolánk helyi sajátosságai és a korábbi évek tapasztalatai alapján tervezett ifjúságvédelmi tevékenységek Célok Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség felmérése Az igazolatlan mulasztások mérséklése Módszerek 1. Kérdőív a tanuló és a szülő részére 2. Kérdőív az osztályfőnök részére 1. Már a bekerüléskor szülői értekezlet, szülők tájékoztatása szóróanyaggal a hiányzás következményeiről. 2. Kétirányú tájékoztatás /szülő felé, Gyermekjóléti Szolgálat felé / a mulasztásokról. 52

53 Szociális hátrányok mérséklése Az iskola és a család együttműködésének, kapcsolatának kialakítása, javítása 3.Explorációs, oknyomozó beszélgetések a tanulókkal Segítségnyújtás a gyermekvédelmi rendszer pénzbeli ellátási formáinak Igénybevételéhez 1. Tematikus szülői értekezletek az iskolában 2. A hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett diákoknál családlátogatás 3. Ha egy faluban sok szülő zárkózik el az iskolai kapcsolattól, a helyi Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével kihelyezett szülői értekezlet, összekapcsolva helyi értékek megismerésével, tanulók általi bemutatókkal 4. Esetelemző foglalkozások az egy osztályban tanító pedagógusok részvételével. II.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolai és kollégiumi pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Cél: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése Mindenkinek van egy képe a jó iskoláról. Ez nehezen definiálható. Másért jó a diáknak, a szülőnek, a pedagógusnak. A nevelési célok megvalósításához szükséges, hogy az érintett rétegek között mindennapi munkakapcsolat legyen. A szülő és az iskola kapcsolata Tisztában kell lennünk, mit vár el a szülő Ismernünk kell a tanulóink szociális hátterét ( vidéki, csonka családok, stb.) Fontosnak tartjuk, hogy elnyerjük a szülők bizalmát, hogy gyerekeik nevelését ránk bízzák Törekszünk arra, hogy együttműködő partnerre találjunk a szülők személyében gyermekeik nevelését érintően Feladatunk, hogy a kapcsolatépítés terén előrelépéseket tegyünk. Formái: Évente 2 alkalommal szülői értekezletet tartunk, melyen szóróanyaggal tájékoztatjuk a szülőket az iskola célkitűzéseiről, segítjük őket nevelési problémáik megoldásában. Havi rendszerességgel fogadóórát szervezünk. Szeretnénk rendezvényeinket nyitottá tenni a szülők felé, azokra meghívni őket, pl. kiállítások, műsorok, egyéb rendezvények. "Nyitott műhelynapok" keretében lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekeiket munka közben is megnézzék. családlátogatások, falulátogatások - célunk megismerni azt a társadalmi közeget, ahonnan tanulóink érkeznek igyekszünk a szülőket rendszeresen tájékoztatni az iskola életéről, gyermekük tanulmányi munkájáról (honlap, faliújság, ellenőrző,levél) 53

54 Az iskola és a kollégiumi nevelők együttműködése Az iskola és a kollégium összefonódva működik. Ennek több előnye, de hátránya is van. Feladatunk: kihasználni az előnyét, megbirkózni a nehézségekkel szerencsés helyzet, hogy a kollégium nevelői a tantestület tagjai is, részei az iskolai élet mindennapjainak a kollégák közötti munkakapcsolat szoros, rendszeres a kollégiumi nevelőknek lehetőségük van a gyerek jobb megismerésére, más oldalról is megnyílnak előttük a gyerekek, mint a tanórákon Az együttműködésük formái: tapasztalatcsere, esetelemzések rendszeres információáramlás napi munkamegbeszélések pl. a gyerekek felzárkóztatásáról, tanulmányi hiányosságok pótlásáról, stb. közös rendezvények, játszóházak - az együtt munkálkodás megtapasztalása sportrendezvények teaházak A tanuló és tanár kapcsolatrendszere a.) A tanárok és diákok együttműködése lehet: - gyümölcsöző - helyes - elfogadó - konfliktusos - elviselhetetlen b.) - tartsuk tiszteletben a gyereket - értékeljük rendszeresen és következetesen - a megfelelő hang, megszólítás, motivációs kulcsfontosságú - tanórán kívüli lehetőségeket növelni kell a közösségépítéshez - a konfliktusok természetes velejárói a közösségek működésének. c.) A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: - személyes beszélgetés - DÖK megbeszélések - honlap, facebook - iskolai rendezvények, programok, kiállítások, kirándulások - ellenőrző A közvetlen és közvetett partnerekkel való kapcsolattartás lehetséges formái - személyes találkozó - levél - elektronikus kapcsolattartás - megkeresés - támogatói szerződések - szponzori lehetőségek 54

55 II.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az alábbi területeken gyakorolhatják: saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselőik megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban. II.11. Az iskola egészségfejlesztési és környezeti nevelési elvei A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek, egészségi állapotának javítását szolgálja; olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít. Az egészségnevelési ismeretek témakörei az iskolában: - az egészség fogalma - a környezet egészsége - az egészséget befolyásoló tényezők - a jó egészségi állapot megőrzése - a betegség fogalma - a táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata - balesetek, baleset-megelőzés - a lelki egészség - a szenvedélybetegségek és megelőzésük II Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: - a veszélyhelyzetek felismerése - életkornak megfelelő ismeretek közvetítése - elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása - elsősegélynyújtás jelentősége, lépései - alapszintű felnőtt újraélesztés - csecsemő és gyermek újraélesztés - légúti akadály eltávolítása felnőtteknél - légúti akadály eltávolítása csecsemő és gyermekkorban - légútbiztosítás - gyakori rosszullétek-, ájulás, alacsony vércukorszint elsősegélye - gyenge vérzés, orrvérzés, idegentest a bőrben - erős vérzés ellátási lépései - égési sérülések elsősegélye - sportbalesetek, agyrázkódás, gerincsérülés - súlyos allergiás reakciók 55

56 Formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módja: Tanórán pl. biológia, testnevelés, ofi. előadás, projekt, gyak. Tanórán kívül pl. szakkör, kirándulás előadás, projekt, gyak., bemutatók Önálló ismeretszerzés hf., gyűjtőmunka kutatómunka Kollégium csoportfoglalkozás előadás, projektek, gyakorlat II Az egészségnevelés programja A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára, diákjára és a szülőkre is kiterjed célkitűzésünk. Legfőbb célunk: a személyiségfejlesztés. Az egészséges személyiségben a testi-lelki harmónia összefonódik. Az egészség feltétele az ember szinte minden tevékenységének, a normális testiszellemi fejlődésnek, a tanulásnak, a normális emberi kapcsolatok kialakításának, a közösséghez való alkalmazkodásnak és az alkotó munkának. Feladataink: 1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: - a veszélyhelyzetek felismerése - életkornak megfelelő ismeretek közvetítése - elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása Formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módja: Tanórán Pl. biológia, testnevelés, Előadás, projekt, gyakorlati osztályfőnöki óra foglalkozások Tanórán kívül Pl. szakkör, kirándulás Előadás, projekt, bemutatók Önálló ismeretszerzés Házi feladatok, gyűjtőmunka kutatómunka 2. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészség megőrzése, a jó fizikai állóképesség különösen fontos a magas óraszámmal terhelt diákoknál, akik szinte reggeltől estig az iskolapadban ülnek és még azon túl kell másnapra készülniük. Az egészséges életmódra nevelés a pedagógiai gyakorlatban több színtéren valósul meg. Célja, hogy a tanulók olyan programokban vegyenek részt, amely növeli fizikai erőnlétüket, kitartásukat és prevenciót jelent mindazokkal az őket fenyegető veszélyekkel szemben, mint amit a betegségek, káros szenvedélyek és rossz szokások kialakulása jelenthet. Színterek tevékenységek felelős határidő Orvosi szempontból vett egészség Orvosi szűrővizsgálat iskolaorvos + védőnő minden év X.31. Személyi higiénia Osztályfőnöki órákon a témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos vissza-keresése, koncentrálása. Osztályfőnökök I. félév 56

57 Testnevelési órák, sportfoglalkozások Szabadidő Kollégiumi szinten az együttélés követelményeinek megfogalmazása A tantárgy adta lehetőségek kihasználása, tervszerű kondicionáló fejlesztés, a sporttevékenység megszerettetése, egészséges versenyszellem kialakítása Csapatjátékok, úszás, korcsolyázás, kerékpározás, labdajátékok, asztalitenisz, stb. Nevelőtanárok, Ápolónő Testnevelő tanár Testnevelő, nevelőtanár IX. 30. Folyamatos Folyamatos Kiemelten fontosnak tartjuk a dohányzási szokás kialakulásának megelőzését, a már kialakult szokások visszaszorítását, általában a drog prevenciót. Tevékenységek, programok: 1. A dohányzás káros hatásainak bemutatása dohányosok körében: a dohányzásra kijelölt helyen olyan poszter elhelyezése, amely bemutatja a dohányzás leginkább fenyegető káros hatásait. Felelős: védőnő Poszterek készítése, elhelyezése Felelős: rajztanárok 2. Meghívott előadók, egészségügyi szakemberek által tartott rendkívüli osztályfőnöki órák keretében a dohányzás ártalmairól és a leszokás lehetséges módszereiről tájékoztatjuk a diákokat. Felelős: ápolónő 3. Drogprevenciós téma osztályfőnöki órákon történő feldolgozása, a témával kapcsolatos filmek, ismeretterjesztő előadások felhasználásával. Felelős: Osztályfőnökök, ápolónő 4. Kirándulás Felelős: diákönkormányzat 5. Kerékpártúra Felelős: diákönkormányzat 6. Iskolák közötti röplabda - bajnokság Felelős: testnevelő tanárok 7. Kós kupa Felelős: testnevelő tanárok 8. Úszás Időkerete: 2 óra / hét Felelős: testnevelő Cél: tanulóinkat a rendszeres testedzésre, a kitartásra szoktatjuk. Fontos a víz 57

58 megszerettetése, legalább egy úszásnemben történő úszás. A tanév során folyamatosan lehetőséget biztosítunk az úszáshoz a Nagyerdei Uszodában. 9. Sportkörök a tanulók érdeklődése alapján (íjászat, aerobic, röplabda, stb.) Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok 10. Teaház komplex program Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok A teaházi programsorozatunk több éves múltra tekint vissza. A diákok nyitottak, érdeklődőek a program iránt. A teaház tematikájának összeállításakor törekedtünk a téma új szempontokból történő feldolgozására. Az előző évben a magyarországi fűszerés gyógynövények körét ismerttettük meg a diákokkal. Ebben az évben a teaázás szertartását, más országok, népek teázási szokásait szeretnénk megismertetni. Módszer: teázás: étel ital készítés, beszélgetés, relaxáció, művészeti tevékenységek, pl. a csomagolás művészete, a porcelán teásedények diadala, stb. Témái: 1. A kínai teakultúra 2. A japán teaszertartás. Japán mázasedények. 3. A tea megjelenése Európában. A tea tengeri útja. 4. A tea barátai és ellenzői Európában. 5. Karavánút Szibérián keresztül. 6. A tea csomagolása és osztályozása. 7. A teázás hagyománya Oroszországban. A szamovár. 8. A teázás társadalmi színterei: szalonok és teaestélyek. Művészi alkotásokon megjelenő teázási alkalmak. 9. Teázási szokások Magyarországon. 10. A porcelán teásedények diadala Magyarországon. 11. Mit tudott a múlt század embere a teáról? 12. Az uzsonna és az ötórai tea a XIX. Század végén. 13. Teázási szokások a századfordulón. 14. Teázási szokások a két világháború között. 15. Teafajták. 11. Életmódformáló klub alternatív gyógymódok - komplex klubfoglalkozás Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok Cél: az egészségmegőrző programok fő célja a prevenció. Tanulóinkat meg kell tanítanunk a helyes életviteli szokásokra, arra, hogy az egészség és az élet védelme alapérték. Módszerek: - előadások orvos, szexológus, természetgyógyász - beszélgetés, vita - video 58

59 - kiállítások látogatása - gyógynövények gyűjtése, felhasználása - gyakorlati feladatok: pl. lángossütés, tartósítás Témái: 1. Az egészséges életmód, a reformtáplálkozás lényege. 2. Vitaminok és ásványi anyagok szerepe: tartósítás télire. 3. Testünk felkészítése a tavaszra: a böjt, léböjt. 4. Népi hagyományok a gasztronómiában gasztronómiai bemutatók. Népi ételek elkészítése. 5. A gyógyítás és ápolás: mi legyen a házi patikában 6. A szépségápolás titkai: gyógymódok, hogy bőrünk bársonyossá váljon ( pl. pattanás kezelése, gyógyír herpeszre, stb.) 7. Ötletek a hajápoláshoz 8. Harcoljunk baktériumokkal a baktériumok ellen. 9. Egészség betegség: egy túlélő túlélési útmutatója. 10. A száraz bőr és a téli viszketés. 11. Néhány tanács szemünk védelméért. 12. A testedzés elűzi a fájdalmat. 13. Utak a zavartalan éjszakai alváshoz. 12. Túrák, esti túrák, természetjárás Időkerete: 1 alkalom / hét Felelős: diákönkormányzat Cél: környezetünk természeti adottságainak megismerése, tájékozódás térképen, a térben, különböző éghajlati napszaki viszonyok között, környezettudatos magatartás kialakítása. A túrák előtt megbeszéljük az általános tudnivalókat, az útvonal főbb állomásait, történelmi, földrajzi nevezetességeit. Tervezett programok: Szeptember: Esti túra a Nagyerdőn. Gyalogtúra Hármashegyaljára. Október: Emléktúra Szarka kapitány sírjához. Gyalogtúra a Nagyerdőn, makk szedés. Esti túra a piros jelzésen. November: Esti túra Debrecen Alsójózsa-Pallag. Zoltai emléktúra a zeleméri templomhoz. Gyalogtúra Erdőspusztán: Bánk, Mézeshegyi tó. December: Esti túra a Nagyerdőn. Madarak karácsonya Erdőspusztán, az Ördögárokhoz. Esti túra a sárga jelzésen. Január: Gyalogtúra a Fancsikai tavakhoz. Esti túra Alsójózsára a sárga jelzésen. Február: Gyalogtúra Pallagra. 59

60 Esti túra a sárga jelzésen. Gyalogtúra a Meszes erdészházhoz. Március: Emléktúra Szarka kapitány sírjához Csillagtúra. Április: Barangolások Erdőspusztán Esti túra TV toronyhoz Május: Gyöngyvirágkereső esti túra. Gyalogtúra a Vekeri tóhoz. Június: Gyalogtúra: Mikepércs, Tájház Gyalogtúra Pallag Kefés dülő útvonalon, 200 éves ős tölgyesek felkeresése. 13. Bioetikai kör Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok Módszerei:- előadás - beszélgetés, vita - filmvetítés Témái: 1.Az emberi élet értéke. 2. Az emberi élet természetes átadásának következménye 3. Az élet továbbadásának meghiúsítása: mechanikai, kémia fogamzásgátlás, sterilizáció. 4. Az emberi élet kezdete: öröklött tulajdonságok. Mi a különbség az emberi élet és a humanizált élet között? 5. A magzati élet védelme és gyógyítása 6. Az abortusz 7. Emberen végzett kísérletek 8. Az élet és a halál: öngyilkosság és eutanázia. 9. Az élet meghosszabbítása Az énkép, önismeret fejlesztése Témakörök: - Ki vagyok én? - pályaorientáció Tartalmak, tevékenységek: - a reális énkép kialakítása, - emberi kapcsolatok, - értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, - a pályaválasztás motivációs tényezői, - pályakorrekciók, - a munkavállalók jogai, kötelességei A megvalósítás eszközei (programok): 60

61 1. Önismereti csoport szervezése a kollégiumban Ismerkedési, kapcsolatteremtési játékok. Csoportépítés. Bemutatkozás szerepcserével. Érintés. Láncjáték. Felismerem? Önismeret és pályaismeret összehangolása: Ma egy foglalkozás eljátszásával próbáljuk beleélni magunkat egy olyan ember helyébe, aki pl. vasúti jegykezelő, virágot termeszt, stb. 2. Bizalomjátékok. Dülöngélős. Vakvezetés. Tanulmányút. Utazás. Milyen vonatkozásban tévesztettek pályát a fenti példákban? Baki játék: egy agronómus, aki szénanáthában szenved, egy idegvezető, aki.. 3. Interakciós játékok. Adok kapok. Üzenet. Ritmusjáték. Töprengő gyűjts kevésbé ismert foglalkozásokat (albumkészítés). Segédanyagok: Dehelán: Pályaválasztás Önismereti játékok 4. Kreativitást fejlesztő gyakorlatok Csacsi pacsi Pl. vajas hölgy ráma dáma Családfa pályák fája 5. Babszem Jankó Mikor Babszem Jankó nagyságúra zsugorodtam Pályapóker pályaorientációt segítő fogalmazás 6. Szüleim meséltek róla Amerikából jöttem pályaorientációt segítő gyakorlatok II A környezeti nevelés programja A környezeti nevelés komplex pedagógiai folyamat, mely a nevelés és az oktatás valamennyi területére kiterjed. Alapvető cél, hogy a tanulók környezeti nevelési folyamatban szerzett ismeretei olyan attitűdök kialakulását segítsék, mely képessé teszi őket az ökológiai gondolkodás elsajátítására, a környezet megóvásáért felelősséget vállaló cselekvő magatartás megvalósítására. A szűkebb értelemben vett környezeti nevelés tárgykörébe két fő, egymástól csak részben elválasztható terület integrálódik, melyeket nem árt talán külön is röviden definiálni. Az egyik a természetvédelem a másik a környezetvédelem. A természetvédelem a természet értékeinek megőrzésére irányuló társadalmi tevékenység. Célja elsősorban az élőlények és élőhelyeik védelme, a jelenlegi állapot fenntartása és megőrzése. A környezetvédelem az embert körülvevő rendszerek (ökoszisztémák) jelenlegi állapotának megőrzésére, javítására és a kedvezőtlen tendenciák megelőzésére, kiküszöbölésére törekszik. A kettő együtt jelenik meg az oktatási folyamatban, sőt a környezeti nevelés más tartalmakkal is kiegészül, mint pl. (egészséges életmód, környezetkultúra.) A környezeti nevelés eme komplexitásából is következik, hogy megvalósítási színtereit nem csak a tanítási órák, hanem a tanórán kívüli, sőt sokszor az iskola falain kívül megvalósuló tevékenységek adják. 61

62 A környezeti nevelés főbb színterei az iskolában: a. A környezeti nevelés tanórai lehetőségei b. A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása a. A környezeti nevelés megvalósításának tanórai lehetősége szinte valamennyi tantárgy vonatkozásában adott. Ez részben a konkrét tananyag feldolgozása (biológia, kémia órák), részben pedig a tantárgyi koncentrációs lehetőségek biztosítják. A helyi ek kimunkálásánál külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy azok a tananyagtartalmak melyek a környezeti nevelést szolgálják, összehangolt módon, kellő tagolással segítsék a tantárgyi koncentrációt és önálló nevelési célként jelenjenek meg az egyes tárgyak oktatásában. Ezt szolgálja az a tárgykörhöz kapcsolódó multimédiás CD és videó anyag is melyet ugyancsak tanórákon használhatnak diákjaink. b. A környezeti nevelés másik fő színterén sajátos adottságokkal és speciális lehetőségekkel rendelkezik iskolánk. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír közvetlen környezetünk az iskolai botanikus kert. - gyűjteményes formában létező élőgyűjtemény - esztétikus megjelenésével mintául szolgál - közvetlen élményt nyújt és tapasztalat útján segíti a megismerést - kiaknázhatatlan ismeret forrása - ismeretszerzésre is jó lehetőségeket kínál - hozzájárul az ökológiai szemlélet formálásához - mint működő életközösség hangsúlyozott jelentőségű a génmegőrzés és a biológiai sokféleség fenntartásában - felkelti a tanulók érdeklődését a természet szépsége és harmóniája iránt - környezetkultúrára szocializál, stb. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az a lehetőség, amit a botanikus kert, mint természeti környezet kínál, jobban beépüljön az ismeretelsajátítás folyamatába, és hatékonyan szolgálja a személyiségfejlesztést. CÉL TEVÉKENYSÉGEK FELELŐS A nevelőtestület ismerje meg A botanikus kert megismerése botanikus kertvezető a botanikus kert értékeit, használja fel ezen ismereteit az oktatás-nevelés területén A kert nyújtotta lehetőségek felhasználása a művészeti nevelésben Színek és formák a természetben - címmel diavetítéses előadás botanikus kertvezető és a rajztanárok CÉL TEVÉKENYSÉGEK FELELŐS Az iskolába járó diákok természeti értékként ismerjék meg a botanikus kertet Kertbemutatás tanórák keretében (biológia óra) Tanórán kívül a kertről szóló saját előállítású dokumentumok bebotanikus kertvezető 62

63 mutatása (videofilm, dia, CD-ROM, prospektus) Tevékeny részvétel az Minden osztály 1 osztályfőnöki órán Osztályfőnökök értékmegőrzés folyamatában munkaakcióban, kertművelési munkálatokban vesz részt A Madárbarát kert * minősítés elvárásainak teljesítése Folytatjuk a madárvédelmi rendszer továbbfejlesztését új etetők és odúk kihelyezésével. botanikus kertvezető * ban regisztrált tagjai lettünk az MME (Magyar Madártani Egyesület) által létrehozott magyar madárbarát kert mozgalomnak. A minősítés elnyerése és megtartása fontos és határidős feladatok elvégzését és tájékoztatási kötelezettséget jelent. A téma iránt különös érdeklődést mutató tanulók bevonása a madárbarát kerttel kapcsolatos tevékenységekbe Megfelelő tájékozódás biztosítása Az iskolahétköznapjainak is részévé tenni az iskolai botanikus kertet Rendszeres madármegfigyelések, madárvédelmi feladatok ellátása, téli madáretetés megszervezése és a kert madárfaunájának monitoring vizsgálata Részletes botanikai térképet helyezünk el a folyosó falán és megújítjuk a tanösvény demonstrációs tábláit Az iskolaújságban rendszeresen közlünk kívánunk botanikus kerti híreket. /Éppen aktuális virágzásokról, növénybemutatókról, fészkelő madarak életéről./ botanikus kertvezető Művésztanárok, rajztanárok botanikus kertvezető és a diákönkormányzat A megvalósítás szinterei még iskolai programok: 1. Jeles napok megünneplése Részben tanórai, részben tanítási órán kívüli tevékenység azokról a jeles napokról való megemlékezés, melyeknek környezet- és természetvédelmi vonatkozásuk van. E programok egy részének lebonyolításában kitűnő helyszínt biztosít az iskolai botanikus kert. A 14 jeles napból ebben az évben néhány kiemelt jelentőségű világprogrammal foglalkozunk. Ezek: 1. Október 4. : Az állatok világnapja (kapcsolódva az új állatvédelmi törvényhez) Megemlékezés, figyelemfelkeltés 2. Madárkarácsony Speciális etetőanyag elhelyezése a környező erdő madarak által látogatott etetőin. 3. Február 2. Vizes élőhelyek világnapja (Ramsari Egyezmény) - Diavetítés, előadás a Hortobágy vizes élőhelyeiről, élővilágáról 4. Március 22. : A víz világnapja Faliújság, megemlékezés Egyik lételemünk a víz kollázsverseny 5. Április 22. A Föld napja Iskolai megemlékezés 63

64 6. Május 10. : Madarak és fák napja Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium A programok felelőseit az éves munkatervben határozzuk meg. 2. Folyamatos program: egész éven át kertünkbe látogató csoportok idegenvezetése Felelős: botanikus kertvezető Kollégiumi programok a környezeti nevelés terén Témakörök: - környezetünk állapota - közös felelősségünk Tartalmak, tevékenységek: - környezetünk élővilága - környezetvédelmi problémák - természeti értékeink és tárgyi környezeti értékeink megóvása A megvalósítás eszközei (programok): Barangolás c. komplex program keretében diákjaink megismerhetik Debrecen és térsége természeti és kulturális értékeit. 1. Ismerkedés az Erdőspuszták életével A táj sajátos hangulatának megismertetése, az itt élő emberek kulturális életének és tárgyi emlékeinek megismerése. 2. E témához kapcsolódóan kulturális és tárgyi emlékek megtekintése az Erdőspusztai tájházban és a Déri Múzeumban múzeumlátogatás kirándulás kerékpárral a Vekeri tóhoz diavetítéses előadás: Erdőspuszták védett és fokozottan védett növényei alkotókör: természetfotózás, védett növények festése terepgyakorlatok: Madárlesen a Mézeshegyi tó környékén 3. Hortobágy múltja, jelene, a pásztornépek élete, ősi kultúrájuk 4. Hortobágy növény-, állatvilágának megismerése kirándulás, szekerezés a pusztán múzeumlátogatás: Pásztormúzeum baráti beszélgetés: Pásztorélet a Hortobágyon Dankó István pásztor - népművészettel kutatómunka: csárdák a Hortobágyon 5. Ösvényen tanösvények felkeresése, rajzos útmutató füzet készítése 6. A néphagyomány természeti jelenségekhez, változásokhoz kötődő napjai: szüretek lucázás kiszehajtás zöldágjárás 64

65 7. Botanikus kertek, arborétumok 8. Az év madara fotó, rajz, stb. Ősmaradványok (sárkányok, üzelmeik) - rajzpályázat 9. Ásványok és kőzetek világa 10. Asztrológia csillagösvényen 11. Amikor a csillagok még istenek voltak II.12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja intézményünkben A mindennapos testnevelés és testmozgás megvalósítását a Ntk. 27..(11) és a 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet 7..(1) be) pontja alapján szervezzük meg. A évfolyamon heti 5 óra testnevelés óra keretében: 9. évfolyamon heti 2-2 órában önvédelem és labdajáték, 10. évfolyamon heti 2-2 órában úszás és néptánc féléves váltásban; 11. évfolyam II. félévében és 12. évfolyam I. félévében heti 2-2 óra klasszikus tánc. Az 5/13 évfolyamon heti 2 óra testnevelés. A testnevelés és sport tantárgy keretében az egyes feladatrészeket egybevontan, érdemjegyekkel értékeljük. Célja: A gyerekek egészséges testi lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Egészségnevelés, szociális kompetenciák, kreatív együttműködés fejlesztése az iskolai testnevelés és a sport eszközeivel. A mindennapos testneveléssel lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó fizikai és idegi terhelést. Követelmény: minden gyermek vegyen részt valamilyen testmozgás minden nap. A sportkör/ testmozgás tervezett elemei: Néptánc Természetjárás Sportkör Úszás Röplabda Asztalitenisz Női foci Fiú foci Télen korcsolya Tenisz Kerékpározás Testnevelés órák Kollégiumban ig futás Reggeli torna Az iskola mindennapos testnevelési óráról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész évben lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. Elvárt testmozgás: napi rendszerességgel, 45 perc tanulónként. 65

66 A foglalkozásokat a kötelező tanóra keretében tartjuk. A testnevelés óra, a sportkör megszervezhető: az iskolában, sportegyesület pályáján, uszodában, városi sportlétesítmények igénybevételével, természetben is. Az iskolán kívüli testnevelés óra a szülők számára többletterhet nem róhat. A programot évente értékeljük, korrigáljuk, fejlesztjük. Az egészségnevelési feladatok értékelésére a PDCA (tervezz csináld ellenőrizd cselekedj) ciklust alkalmazzuk. Iskolánkban a tanköteles tanulók fizikai állapotának felmérésére a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Teszt) alapján történik évente 1 alkalommal, a jogszabályban előírt időpontban. A program célja, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitást jelentőségét az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, valamint családjaik, a köznevelés szereplői körében. A program a XXI. század követelményeihez igazodik, valamennyi tanuló számára egységes mérési rendszer, amely diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelző rendszer. A NETFIT program újszerűsége az eddig alkalmazott fizikai fittséget mérő tesztrendszerhez: - tudományos megalapozottságában, - a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében, - személyre szabott visszajelző és értékelő moduljában, - egészségközpontúságában, - a fittségi próbák izület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában, - pedagógiai alkalmazhatóságában, - egységes mérési eszközökkel történő felhasználásában, - online adatkezelő rendszerében. A NETFIT program egészségközpontúsága révén az ún. HELP filozófiát tekinti sajátjának. A mozaikszó minden betűjének fontos jelentéstartalma van a filozófia értelmezése szempontjából: az egészség (Health) mindenki számára (Everyone) élethosszig (Lifetime) elérhető és személyes (Personal). II Az egészségközpontú fittség A testnevelés és sporttudomány nemzetközi szakirodalma a fittséggel kapcsolatos oktatási tartalmak összefoglalására a fittségoktatás (fitnesseducation) kifejezést használja. A fittség témakörének tananyagként való megjelenése a magyar iskolai testnevelésben a motoros képesség-fejlesztéssel kapcsolható össze, mivel a klasszikus hazai értelmezésben a fizikai fittségi összetevők alatt lényegében a motoros képességeket értjük. Az iskolai testnevelés kiemelt feladata az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, egészségnevelés, ezért a fizikai fittség összetevőit az egészségi állapottal való összefüggésük alapján csoportosítjuk. Egészségközpontú fittség komponensei: - testösszetétel - aerob állóképesség - erő- állóképesség - izomerő - hajlékonyság - robbanékonyerő Készségközpontú fittség komponensei: - agilitás 66

67 - gyorsaság - koordináció - egyensúlyozás - reakcióidő - robbanékonyerő A NETFIT célja intézményünk számára, hogy az egyéni fittségi állapot általános és specifikus fejlesztésével, az állapot és a fejlődés monitorozásával kapcsolatos igény kialakulása. Az előzetes tudásra és a kedvező tapasztalatokra támaszkodva a NETFIT támogatja annak a tudásnak a megszerzését, amely az egyéni érdeklődésnek és a motivációnak megfelelő testmozgás, edzésprogram önálló megtervezését, végrehajtását és az eredményesség értékelését jelenti. Ebben az életszakaszban különösen fontos, hogy a diákok megfelelő teret és választási lehetőséget kapjanak a fittségi állapot fejlesztését célzó mozgásos lehetőségekkel kapcsolatban. SNI tanulókkal kapcsolatos szempontok: Intézményünkben nincs SNI-s tanuló, bár a szakmai alapdokumentumunk lehetővé teszi. A NETFIT mérés elsődleges célcsoportja azon diákok, akik különösebb probléma nélkül végre tudják hajtani az egyes tesztelemeket és méréseket. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében számos tesztelem a fizikai vagy mentális probléma miatt csak speciálisan adaptált formában, vagy megfelelő asszisztencia segítségével, szélsőséges esetben pedig egyáltalán nem lehet megvalósítani. II Intézményi szintű fittségi tesztelés A hatályos jogszabályok alapján évente 1x, meghatározott időszakban kötelező a tanulók fizikai állapotának, edzettségének vizsgálata, amely magát a fittségi tesztek végrehajtását és értékelését jelenti. Ettől eltérően az éves munkatervben, tanmenetben beépülhet még egy mérés, mely a tanulók év eleji és év végi állapotának összehasonlítását célozhatja. Ennek megítélésében, az összehasonlítás elvégzésében körültekintően kell eljárni. A fittségi tesztek eredményei általában jobbak ugyanazon év tavaszán, mint őszén. A teljesítményfejlődésben jelentős szerepet játszik az a tény, hogy a diákok 6-8 hónap alatt idősebbek lesznek. A növekedés és az érés meghatározó a fizikai teljesítményfejlődés szempontjából. Az idősebb tanulók teszteredményei általában jobbak a fiatalabbakénál. A fittségi próbák eredményei lehetőséget teremtenek: - a diákok egyéni fizikai fittségének megállapítására, értékelésére és nyomon követésére; - a diákok egyéni fizikai fittségével kapcsolatos tájékoztatására a szülők felé; - tanulói csoportok, illetve osztályok és évfolyamok fizikai fittségének minősítésére, nyomon követésére; - fizikai fittségi állapottal kapcsolatos következtetések intézményi szintű levonására; - országos szintű állapot megítélésre. A kötelező mérések eredményeképpen létrejövő adatbázis segítségével közvetlen és célzott beavatkozási lehetőségek nyílnak az oktatás-, egészség- és sportpolitika számára az iskolai testnevelést és sportot érintő, valamint egészségközpontú fejlesztések célirányos tervezésére és megvalósítására. A kötelező mérés nemcsak adatfelvételi célokat tölt be, hiszen ez elsődlegesen 67

68 diagnosztikus pedagógiai értékelő funkciót tölt be. A felmérés során keletkezett adatokat felhasználjuk az intézmény egészségfejlesztési programjainak kidolgozása során, az intézményen belüli komplex mozgásprogram kidolgozásánál. Azon tanulók számára, akik elmaradnak a rendszer egészségsztenderdjének határértékeitől, számukra tervezett fejlesztést, segítségnyújtást szervezünk. Ha szélesebb csoportokat érint ez az eredmény, akkor célzott átfogó intervenciót tervezünk. Az eredmények ismeretében a szaktanárok intézkedési tervet készítenek a következő tanévre: figyelembe kell venni, mely fittségi profil esetében szükséges hangsúlyosabb fejlesztőhatást elérni az adott tanulócsoport esetében. Önértékelés, öntesztelés Az öntesztelés és önértékelés alapú felmérés célja, hogy a diákok képessé váljanak saját fittségi állapotuk nyomon követésére. Feladat: - a tanulók értsék az egyes fittségi összetevők egészségi állapottal kapcsolatos összefüggéseit; - a teszt pontos végrehajtását; - az értékelés módját. Ezen esetekben a diákok a saját korábbi eredményeikhez, kitűzött egyéni teljesítménycéljaikhoz, illetve az egészségsztenderdekhez egyaránt viszonyíthatják teljesítményeiket. Egyéni tesztelés Célja: hogy pontos információt adjon az egyén fizikai fittségi állapotáról Az egyéni tesztelésből származó pontos és megbízható értékek az értékelőlap segítségével a szülők számára is informálóvá válnak, s a közvetlen kommunikációra is lehetőséget teremtenek. Alkalmas egyéni teljesítménycélok kitűzésére és elérésére. Az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés Az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés különösen versengő típusú vagy kellő motivációval rendelkező diákok körében népszerű. Ez a tesztelés nem tartozik szorosan a programhoz, de az eredményei jelzésértékűek lehetnek arra vonatkozóan, hogy a tanuló mely sportághoz kapcsolódhat funkcionális alkalmassággal. II A NETFIT lebonyolításának tanulásszervezési lehetőségei A tanulásszervezés lehetőségei: - egyénenkénti pedagógus felmérés - felmérés tanulópárokban, együttes formában - felmérés tanulópárokban, csoportos formában - felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan - felmérés vegyes tanulásszervezési eljárásokkal - projektszerűen, a teljes intézményt érintő módon (projektnap) A felmérés módját az éves munkaterv tervezésekor határozzuk meg. II A NETFIT-et alkotó tesztek áttekintése 1. Testösszetétel és tápláltsági profil a.) testtömeg mérése (testtömeg index) 68

69 b.) testmagasság mérése (testtömeg index) c.) testzsírszázalék-mérése (testzsírszázalék) 2. Aerob fittségi (állóképességi) profil a.) állóképességi ingafutás teszt 20méter vagy 15 méter (aerob kapacitás) 3. Vázizomzat fittségi profil a.) ütemezett hasizomteszt (hasizomzat ereje és erő- állóképessége) b.) törzsemelés teszt (törzsfeszesítő izmok ereje) c.) ütemezett fekvőtámasz teszt (felsőtest izomereje) d.) kézi szorítóerő mérése (kéz maximális szorító ereje) e.) helyből távolugrás teszt (láb robbanékonyereje) 4. Hajlékonysági profil a.) hajlékonysági teszt (térdhajlító izmok nyújthatósága, csípőizületi mozgásterjedelem) II.13. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerésére. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: - a fogyasztói kultúra fejlesztése, kialakítása - tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása tanulóinkban - a tantárgyak kínálta lehetőségek kiaknázása. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Fenntartható fogyasztás: Fenntartható módon fogyasztói több, mint egészségi és ökológiai szempontoknak megfelelően táplálkozni. A fenntarthatóság szempontjából különösen érzékeny fogyasztási területek: élelmezés, táplálkozás textíliák, öltözködés lakás, biztonság közlekedés utazás, turizmus pénzügyi szolgáltatások A fenntartható fogyasztást támogató feladatok:, részesítsük előnyben a biogazdaságokból származó élelmezési termékeket, a húst lehetőség szerint növényi eredetű élelmiszerekkel helyettesítsük, helyben termesztett zöldséget gyümölcsöt vásároljunk, kerüljük a készre feldolgozott ételek fogyasztását,,keressük a bio- jelzéssel megjelölt termékeket, a víz a legtöbb üdítőital értelmes alternatívája 69

70 Textíliák, öltözködés: Tartós textíliákat vásároljunk, természetes rostalapú textíliából Nézzünk utána a származási helynek Lakás: Lakásunkban részesítsük előnyben a környezetbarát anyagokat. Takarékoskodjunk az energiával, keressük az alternatív forrásokat. Károsanyag-mentes tárgyakat vásároljunk. Karbantartás: Gondoljunk a hőszigetelés, víztakarékosság, energiatakarékos rendszerek megépítésére. Közlekedés: Részesítsük előnyben a környezetet kevésbé terhelő eszközök (kerékpár, vonat) használatát. Környezetbarát gépkocsit vásároljunk. Turizmus: Keressük az öko- címke viselésére jogosult szálláshelyek szolgáltatásait. A szállásadó régió kultúráját és vallását tiszteljük. Vásárláskor a vendéglátó vidék termékeit támogassuk. A fogyasztóvédelmi programunk megtervezéséhez tanítványaink és munkatársaink körében helyzetértékelő, kérdőíves felmérést végzünk. A felmérés keretében közösségünk környezeti problémák iránti érzékenységét mérjük. A felmérésben kiemelten szerepelnek a környezetbarát fogyasztással kapcsolatos szokások, attitűdök. Tájékozódunk vásárlási szokásaikról is. Mérjük, hogy mennyire ismerik a környezetbarát termékeket, milyen a tájékozottságuk. Stratégiai tervünket a kérdőív adatainak elemzése után készítjük el. Módszerek, tevékenységek, amelyekkel a feladatokat megvalósítjuk: Interjúk a környezet vásárlási szokásairól Médiafigyelés elemzés gyűjtőmunka eredményének bemutatása portfolió formájában Szituációs játékok A debreceni ÖKO udvarban piaclátogatás, vásárlás Találkozás egy biogazdával Virágoskút Kft. Balmazújváros A Virágoskút-i biogazdaság felkeresése, meglátogatása Előadás: A Biokultúra Egyesület és tevékenysége Saláta Nap a kollégiumban Szabad tartású állatfarm Nyírkércsen látogatás Szövő kör indítása. Rongyszőnyeg készítés. Természetes alapanyagok szerepe környezetünk díszítésében. Kenderkóc műhely. Saját tervezésű és kivitelezésű len ruhák készítése női ruha készítő tanulóink bevonásával Népi játszóház játékkészítés csak természetes alapanyagok felhasználásával ÖKO védjegyek Magyarországon és az EU-ban. Gyűjtemény bemutató verseny Ételbemutatók az egészséges táplálkozás jegyében Vándor Falusi túrizmus vendéglátó helyei Hajdú Bihar Megyében. Érték térkép készítése és bemutatása az iskolaközösség előtt. Csoportmunka 70

71 II.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke II.14.1.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket (az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és egyéb felszereléseket) a szaktanár maga határozza meg a helyi nek megfelelően, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével. A kötelező taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatja az iskola. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. Tankönyvek csak a jóváhagyott tankönyvlistáról választhatók. A pedagógusok nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A következő tanévben szükséges taneszközökről május hónapban szóban és a tankönyvekről írásban (tankönyvlista) tájékoztatjuk a szülőket. A bizonyítványosztáskor szóban és írásban is (pl. kötelező olvasmányok listája). Írásos tájékoztatót adunk a kölcsönözhető tankönyvekről, illetve az ingyenes tankönyvellátás feltételeiről, a tankönyvtámogatás módjáról. További tájékoztatási módok: intézményi tanács által, iskolaszék útján, beiratkozáskor, szülői értekezlet formájában tanév végén. A tájékoztatás szóban és írásban történik a következő évben használni kívánt tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek közül választhatnak olyan tankönyvet kell a pedagógusnak választani, amely megfelel az alkalmazott nek; s amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; a nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközök is szükségük van; pl. testnevelés, vizuális kultúra, sz6akmai tantárgyak, ünneplő ruha. A sportfelszereléseket a szülők szerzik be, a rajzeszközök speciális beszerezhetősége miatt osztály- vagy csoportszinten történhet. A szakmai gyakorlat eszközeit és alapanyagait az iskola biztosítja a tárgyalkotáshoz, mely az iskola tulajdonát képezi. A taneszközök kiválasztásának szempontjai. feleljen meg a helyi nek; illetve a ben meghatározott feladatok elvégzésére legyen alkalmas; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak; a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. 71

72 II.14.2.A Nemzeti Alapben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Szakközépiskolánk szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készít fel, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést azérettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakmai végzettség az ötöd évfolyam elvégzésével válik teljessé. NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak i feladataihoz kapcsolódóan: a felelősségtudat elmélyítése, az önállóság, az önfegyelem, az érdeklődés, a kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség fogalmai és kapcsolódó kompetenciái dolgozhatók fel. Osztályfőnöki órák keretében: erkölcsi, életvezetési értékek, problémák, konfliktusok kezelése, türelem, megértés, elfogadás területei. Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak i feladataihoz kapcsolódóan: nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai, jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkássága. Kiemelten fontos tantárgyi keretben: történelem, társadalomismeret: a szülőföld, a haza, a nemzet és népei megismerése, a nemzet történelme, a haza védelmének szükségessége; testnevelés: híres magyar sportolók, a haza védelme; magyar irodalom: közösséghez tartozás, a hazaszeretet, sokszínű kultúra. Az iskolai szabadidős programok, rendezvények kapcsán az erkölcsi nevelés feladatainak érvényesülése: osztálykirándulások, projektnapok, sportnap, iskolai ünnepélyek, kiállítások rendezése és látogatása, közösségi programok során. Fejlesztési területek: a felelősségtudat, felelős életvitelre történő felkészülés, közösségi élet, segítőkészség, intellektuális érdeklődés. Iskolai ünnepélyek: nemzeti ünnepek, kiállítások rendezése és látogatása, múzeumi órák. Iskolai és osztálykirándulások alkalmával nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése, a közösséghez tartozás és hazaszeretet érzelmi megalapozása. A magyar kultúra megismerése, a magyarságtudat kialakítása, a magyarság helye az európai kultúrában. Kiemelt iskolai ünnepélyek, a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés színterei: Aradi vértanúk napja (okt. 6.), Október 23-a, Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (febr. 25.), Nemzeti ünnep (márc. 15.), Holokauszt áldozatainak emléknapja (ápr. 16.), Összetartozás Napja (jún. 4.) 72

73 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak i feladataihoz kapcsolódóan a korszerű tanítástanulásszervezési eljárások alkalmazásával fejlődik a tanulók önszerveződése, együttműködése, részvétele a közös feladatok megoldásában, a vitakultúra, a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása. Kiemelt szerepe van a történelem tantárgynak, az osztályfőnöki órának, a gazdaság és a társadalom működésével foglalkozó szakmai tantárgyaknak az állam és a közélet működésével kapcsolatos ismeretek megszerzésében. Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak keretében alkalmazott ellenőrzési, értékelési rendszer jelenti az alapját a tanulói önértékelés fejlesztésének. A szisztematikus pedagógusi értékelés, a tanulók, iskolai csoportok egymásra vonatkozó értékelése alapozza meg a helyes önértékelés kialakítását. A társas kapcsolatok fejlesztésének alapja a korszerű módszertan alkalmazása az elméleti és a gyakorlati oktatásban. A korszerű tanulásszervezés keretében a csoportmunka, a kooperatív csoportmunka, a projektmódszer alkalmazása támogatja az önismeret és a társas kompetenciák fejlesztését. A gyakorlati oktatás keretében sajátíthatják el a munkaerőpiac elvárásai között is megjelenő kulcskompetenciákat: az együttműködési képességet, a hatékony kommunikációt, a toleranciát, a vezetői, a vezetett szerepeket. Az osztályfőnöki órákon tematikusan is feldolgozzuk az önismeret és a társas kapcsolatok témakörét. Diák-önkormányzati működés és rendezvényeik keretében, osztálykeretben és iskolai keretben gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók a demokrácia működéséről. Az évente megrendezésre kerülő diákközgyűlés lehetőséget ad a demokratikus jogok gyakorlására. Iskolai rendezvények biztosítják a tanulói önszerveződések kialakulását, az önkormányzatiság gyakorlását. Ilyen rendezvények: diákközgyűlés, kulturális csoportok, sportcsapatok, szakkörök, projektnapok, osztályrendezvények. Az iskola tanórán kívüli lehetőségeinek kínálatával lehetőséget nyújtunk a tanulók képességének kibontakoztatására, fejlesztésére. A közösségi élmény lehetőséget teremt a társas kapcsolatok gyakorlásra. Szakkörök, sportcsoportok, iskolai rendezvények, kirándulások segítik a társas kultúra fejlesztését. 73

74 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Tanórai keretekben csaknem minden közismereti és szakmai tárgy lehetőségét kihasználva fejlesztjük. Irodalmi példákon keresztül lehet vizsgálni a különböző családmodelleket, családmintákat és emberi kapcsolatokat. A művészeti ábrázolásokkal, a történelmi példákkal a család összetartó erejét, a családi háttér szerepét mutathatjuk be. A biológia, az osztályfőnöki és etika órákon a családi élet, a szexualitás, a gyermeknevelés fiziológiai és érzelmi alapjait ismerhetik meg a tanulók. Matematika, informatika, gazdasági ismeretek tantárgyban a család mint gazdálkodó egység, mint hierarchikus szervezeti rendszer jelenik meg. Minden tantárgyi munkában fontos szerepet tölt be. A helyes táplálkozás, a mozgás szerepe, a testi higiéné, az egészséges életmód az osztályfőnöki, a biológia-, kémia-, fizika-, testnevelés órákon építendő be a tanulási-tanítási folyamatba. A társas viselkedés szabályai, a konfliktuskezelés, a stresszhelyzetek kezelése, az egészséges életmód követelményei kompetenciaelemként és módszertani feldolgozás folyamán alakítható ki és fejleszthető. Az osztályfőnöki órákon tematikusan feldolgozhatók ezek a területek a tanulók saját élményeire alapozva. A módszertani megvalósítás kiváló lehetőséget jelent a fejlesztésre. Csoportmunkában, a kooperatív tanulásszervezési eljárásokkal szervezett tanulási tevékenységgel fejleszthetők a szükséges kompetenciák. A gyakorlati oktatásban a közösen végzett munka szépsége, az együttműködés, a problémamegoldás, a felelősségvállalás kiemelt kompetenciaterületek. Erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, megújulási képességre tekintettel való felhasználása szakmai gyakorlaton, fizika, kémia és földrajzórákon i elemekhez kötődően dolgozhatók fel. Irodalmi és történelmi feldolgozások jól mutathatják be a felelősség, illetve a felelőtlenség szerepét ezen a területen. A pedagógusok és a család kapcsolati rendszerében: fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai rendezvényeken, osztálykirándulásokon, ünnepélyeken jelenik meg a család mint az iskola együttműködési rendszerének fontos partnere. A családi életre nevelés, a párkapcsolatok, a szexuális ismeretek, a gyermekvállalás, a gyermeknevelés, az idősek szerepe és a helye a családban előadások során és kiscsoportos munka keretében dolgozzuk fel. Az iskolai egészségnevelési heteken, az iskolai sportnapon ez a fejlesztési terület kiemelten jelenik meg. Az egészségnevelési hetek rendezvényein a káros szenvedélyek elleni programokra kerül sor külső előadók, kortárs előadók bevonásával. Filmek, kiállítások feldolgozása is segíti a testi és lelki egészségre nevelést. Az iskolai közösségi szolgálat megszervezése és lebonyolítása nyújt lehetőséget a terület kompetenciáinak fejlesztésére. Az osztályprogramok, kirándulások, a segítőprogramok tudatosítják a tanulókban ezt a fontos területet. Az évenként megrendezésre kerülő iskolai véradás, az arra való felkészülés, lebonyolítás jó példa az egymásért való áldozat, a felelősség bemutatására. A csoportokban végzett tevékenységek: iskolai sportcsapatok, kulturális csoportok, a csapatban végzett munkák mind fontos gyakorlati tapasztalatot jelentenek. Az egészségnevelési hetek, az iskolai projektnapok, az iskolában megszervezett szelektív hulladékgyűjtés a fejlesztés színterei. A környezetünk tisztaságáért szervezett iskolai és osztályprogramok a további színterei ennek a fejlesztési területnek. 74

75 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Minden szakmai-eleméleti és gyakorlati tantárgy feladata a munkába állás előkészítése, a munka világának bemutatása. A szakgimnáziumi oktatás előkészítő éveiben gyakorlati ismereteket kell nyújtani a megalapozott szakmai specializáció választásához. A tanórák keretében sok lehetőség van a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok megszerzésére: osztályfőnöki órákon a gazdálkodási alapok, a család mint gazdálkodó egység jelenik meg. A matematika és informatika órákon a gazdálkodás, a pénzügyi fogalmak megismerésére van lehetőség. A vállalkozások és a családok gazdálkodási szabályai gyakorlati példákon keresztül taníthatók osztályfőnöki és szakmai órákon. Ezeken az órákon ismerik meg a tanulók a pénzügyi tervezés legfontosabb fogalmait és gyakorlatát. Az irodalom, a vizuális kultúra, az informatika tantárgyak i elemként dolgozzák fel a média nyelvi jelrendszerét; megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Minden tantárgy és pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Az iskola pályaorientációs munkája, a szakképzések bemutatása a tanulók bevonásával. Szakmai bemutatók vállalkozások bevonásával. Működő gazdálkodószervezetek látogatása tanórai és tanórán kívüli keretekben. Meghívott előadók, banki szakemberek segítségével projektnapokon is lehetőség van az ismeretek bővítésére. A diák-önkormányzati programokon, pályázati projekteken, csereprogramokban, osztályprogramok szervezésén keresztül gyakorolják a pénzügyi tervezést és lebonyolítást. Iskolai szabadidős programokon vizuális és IT tartalmak bemutatásával, tudatos, értelmes és értékelvű használatával formálhatók a tanulók ismeretei. Az iskolai honlap, az iskolarádió, az iskolai filmek, az iskolai művészeti kiállítások további gyakorlati tapasztalatokat nyújtanak a tanulók számára. A felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások a sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett fejlesztő foglalkozások a tanórán kívüli színterei a tanulás megtanításának. 75

76 II A nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvarjellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, Felszerelések Tanterem Csoportterem Szaktanterem Laboratóriumok Műhelyek Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, WCvel) Sportudvar Mennyiségi mutató iskolánként (székhelyen és telephelyen) figyelembe véve az iskola munkarendjét osztályonként 1 szakközépiskolában osztályonként 0,5 csoportterem a II/2 pontban foglaltak szerint iskolánként 1-1 iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1 iskolánként 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Megjegyzés figyelembe lehet venni a szaktantermeket is,a terem alapterülete nem lehet kevesebb mint 1,5 m 2 /fő. a csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb mint 2 m 2 /fő. szakgimnáziumban szakgimnáziumban Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van.. Az Nkt. 27. (11) bekezdés előírásának teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem.. helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel 76

77 Intézményvezetői iroda Intézményvezetőhelyettesi iroda iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1 ha az iskolában az intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1 intézményegységvezetőhelyettesi iroda ha az iskolában tagintézmény-, intézményegységvezető- helyettes alkalmazása kötelező székhelyen és telephelyen 1 iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1 Könyvtár iskolánként 1 Kiszolgáló helyiségek: Sportszertár általános szertár Aula(előtér, közösségi tér) Porta Ebédlő iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásra Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál. nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; Kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg 77

78 felnőtt étkező Teakonyha Személyzeti öltöző személyzeti mosdózuhanyzó Személyzeti WC Tanulói WC technikai alkalmazotti mosdózuhanyzó, WC helyiség Élelmiszerhulladéktároló Egyéb raktár WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2 iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 iskolánként (székhelyen, és telephelyen), szintenként, nemenként 1 iskolánként (székhelyen, telephelyen) nemenként 1 iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, tanulói létszám szerint kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A tanulói létszám figyelembevételével. ha helyben étkeznek 78

79 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1.Tanterem Tanulói asztalok, székek Tanulók létszámának figyelembevételével Nevelői asztal-szék Tantermenként 1 Eszköztároló szekrény Tantermenként 1 tábla Tantermenként 1 ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével Szeméttároló helyiségenként 1 sötétítő függöny ablakonként 2. Szaktanterem (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a.)számítástechnika terem tábla + flipchart 1 Számítógépasztal tanulónként 1 Számítógép, internet tanulónként 1 felszerelés hozzáféréssel, perifériákkal informatikai szoftverek, szükség szerint programok szkenner 1 b.)társadalomtudományi szaktanterem nyelvi labor berendezés tanuló egyidejű foglalkoztatására Magnetofon 1 CD író, lejátszó, 1 hangszóró mikrofon, erősítő, 1 fejhallgató DVD (lejátszó, felvevő) 1 írásvetítő, vagy projektor 1 c.)természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói 3 tanulónként 1 asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívóberendezés tantermenként 1 Vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 Életkornak megfelelő méretben, az ablak lefedésére alkalmas méretben a pedagógiai program előírása szerint ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható 79

80 fali mosogató tantermenként 1 Poroltó tantermenként 1 Elsősegélydoboz tantermenként 1 eszköz- és 2 vegyszerszekrény méregszekrény 1 elhelyezése a szertárban eszközszállító tolókocsi tantermenként 1 törpefeszültségű tanulóasztalonként 1 csatlakozások d.)művészeti nevelés szaktanterme rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely tárgyasztal (állítható) tantermenként 2 mobil lámpa (reflektor) 2 vízcsap (falikút) 2 pianínó iskolánként 1 ötvonalas tábla tantermenként 1 CD vagy lemezjátszó, tantermenként 1 magnetofon Tárolópolcok tantermenként 1 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök tükör (az asztal 1 szélességében) Asztal 1 Szék 2 Szőnyeg 1 játéktartó szekrény, vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 4. Tornaterem: Kislabda 5 Labda 5 Tornaszőnyeg 2 Tornapad 2 Zsámoly 2 Bordásfal 2 Mászókötél 2 Gumikötél 5 Ugrókötél 5 Medicinlabda 5 Stopper 1 Kiegészítő tornakészlet 1 1 A pedagógiai programban foglaltak szerint. 80

81 Kosárlabda palánk 2 Gyűrű 1 Mászórúd 1 Mászókötél 2 Bordásfal Sportudvar Szabadtéri labdajáték felszerelése Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium 1 Bármelyik játék kiválasztható Magasugró állvány, léc 1 Távol-,magasugró gödör 1 Homokkal vagy szivaccsal Futópálya 1 Lehetőség szerint kialakítva 6. intézményvezetői iroda Íróasztal 1 Szék 1 Tárgyalóasztal székekkel 1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék 1-1 iratszekrény 1 digitális adathordók 1 felszerelés részére szekrény Fax 1 Telefon 1 7. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Pedagóguslétszám szerint 1 Szék Pedagóguslétszám szerint 1 Napló és folyóirattartó 1 Könyvszekrény 2 Fénymásoló 1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1 1 számítógépasztal, szék 1 Ruhaszekrény vagy Pedagóguslétszám fogasok figyelembevételével Tükör 1 8. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) Asztal Szék iratszekrény 1 Felnőtt létszám figyelembevételével Felnőtt létszám figyelembevételével 81

82 számítógépasztal és szék 1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákl Telefon 9. Könyvtár Tanulói asztal, szék Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium Egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben Közös vonallal is működtethető Életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengén látok esetében állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok, mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval Egyedi világítás Olvasóhelyenként 1 Könyvtárosi asztal, szék 1-1 Asztal egyedi világítással Szekrény (tároló) Legalább háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2 Tárolók, polcok, szabad polcok Létra (polchoz) 1 Telefon 1 Közös vonallal is működtethető Fénymásoló 1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1-1 televízió 1 Cd vagy lemezlejátszó 1 Írásvetítő vagy projektor 1 82

83 III. NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Taneszközök Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly módon hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Pedagógiai programban foglaltak szerint SNI tanulót oktató iskolákban pedagógiai programban foglaltak szerint Magnetofon Cd vagy lemezlejátszó televízió Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában-mikrofonnalosztályonként 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Szaktanteremnél felsoroltakon kívül bárhol szükség szerint elhelyezhető Könyvtárnál felsoroltan kívül bárhol szükség szerint elhelyezhető Könyvtárnál felsoroltan kívül bárhol szükség szerint elhelyezhető Eszköz és felszerelés jegyzék az általunk oktatott művészeti OKJ szakképesítésekhez a 37/2013. (V. 28.) és a 27/2017. (IX. 16.) EMMI rendeletben kiadott SZVK alapján Divat- és stílustervező OKJ szakképesítés ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék (jogszabály szerin) Számítógép Szkenner Nyomtató Szoftverek - képszerkesztő, tördelő, szövegszerkesztő, prezentáló stb. Projektor Digitális fényképezőgép, fotózáshoz felszerelés TV, DVD- és Videó lejátszó Szabászasztal és szabászati eszközök Vasalók és vasalóállványok Kézi varróeszközök 83

84 Varrógépek, huroköltésű és speciális varrógépek Próbababa, szabóbaba, kirakati baba Egyéni védőeszközök Tükrök Szemléltető eszközök, filmek, Cd-k, DVD-k, stb. Művészeti albumok, szakmai könyvek Divatlapok, szakmai folyóiratok világításhoz lámpák, reflektorok Rajzbakok, rajztáblák, átvilágítóasztal Rajzolási segédeszközök gipszszobrok, drapériák, tárgyasztal, posztamens Digitális eszközök számítógép/laptop, szkenner, nyomtató, projektor, szoftverek (képszerkesztő, tördelő, szövegszerkesztő, prezentáló stb.) Digitális fényképezőgép, fotózáshoz szükséges felszerelés és környezet Szabászati, kézi és gépi kivitelező alapfelszerelés (Például asztal, varrógép, gőzvasaló, kézi eszközök stb.) Rajz, festés, mintázás felszerelés Például rajzbakok, rajztáblák, asztalok, rajzolási, festési és mintázási segédeszközök stb. Rajzi és festőeszközök (Például festékek, ceruzák, filctollak, ragasztók stb.) Szakmai tervezési és kivitelezési alapeszközök (Például fémvonalzók, sniccerek, szabóollók,skiccpausz stb.) Mintázási/plasztikai segédeszközök állványok, polcok, mintázó és formázó eszközök Grafikus OKJ szakképesítés ESZKÖZÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék (jogszabály szerin) Professzionális grafikai munkavégzésre alkalmas számítógép és perifériái, szerver Jogtiszta szoftverek (professzionális pixel és vektorgrafikus programok, kiadványszerkesztők, webszerkesztők) Széles sávú internet kapcsolat Színes lézernyomtató A/3 Lapszkenner A/4, A/3 Digitális rajzpad Projektor, vetítő vászon Digitális videó-kamera és reprózásra alkalmas fényképezőgép Sokszorosított grafika előállítására alkalmas min. két nyomógép (lehetőség szerint magas- és mélynyomó gép) Sokszorosított grafikai műhely (nyomóformák elkészítésének eszközei vizesblokk, savazóblokk, légelszívó, lemezvágó, melegítőpad) 84

85 Vágóasztal, montírozó asztal Villamos alapmérések eszközei Egyéni védőeszközök Speciális tárolóeszközök (lehetőség szerint 70x100 cm papír tárolására is alkalmas) Ötvös OKJ szakképesítés ESZKÖZÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék (jogszabály szerin) A csoportlétszámnak megfelelő számú (fejenként 1 db) brett asztal, félköríves kivágással, reszelőszöggel, megfelelő helyi világítással és állítható magasságú székkel Lupék és nagyítós asztali lámpa A csoportlétszámnak megfelelő számú (minimum: 1 db/2 diák, ajánlott: fejenként 1 db) szabályozható erősségű forrasztópisztoly Olvasztópisztoly és/vagy elektromos tégelykemence, kokillák (rúd és lemez öntéshez) Kompresszor Forrasztóasztal keményforrasztáshoz és lágyításhoz, illetve ettől elkülöníthető alátét lágyforrasztáshoz Oszlopos fúrógép fúrógépsatuval A csoportlétszámnak megfelelő számú (2 tanulónként 1 db) ostoros vagy kézi marógép Kéziszerszámok (2 tanulónként minimum 1 db): - lapos fogó, kúpos fogó, spiccfogó, sínfogó, - csípő fogó, lemezolló, lombfűrészkeret, - párhuzam fogó, - csipesz, tüzicsipesz, fa fogó, - karctű, - lapos és féldomború faráspoly, - lapos reszelő, féldomború reszelő, - lapos tűreszelő, féldomború tűreszelő, háromszög tűreszelő, négyszög tűreszelő, kerek tűreszelő, barett tűreszelő - alap kézi vésők (csoportonként minimum 3-4 db) Mérőeszközök (2 tanulónként minimum 1 db): fémkörző, acélvonalzó, fém derékszög tolómérő, mikrométer (5 tanulónként minimum 1 db) Húzópad, húzófogó és húzóvasak Lemezhenger Dróthenger Karos és tábla lemezvágó olló. Nagy satu (3 tanulónként 1 db) 85

86 Egyengető lap, fényelő tőke Formavasak: felhúzó vasak foglalatvas (kerek, ovál, négyzet), gyűrűvas, karkötővas, gömbbeütő készlet, ívbeütő készlet (franciavas készlet) Kalapácsok (minimum 2-2 db) formakalapácsok (felhúzó, domborító, egyengető), cizelláló kalapácsok Szurokágy, cizelláló szerszámok Szám és betű beütő szerszámok Üllők (kovácsüllő, szarvasüllő) Köszörű gép Eszterga gép Marógép Csiszoló- és polírozóberendezés Prés Zománcozó kemence, zománctörő mozsár Ultrahangos tisztító berendezés Homok- és/vagy viaszveszejtéses öntés felszerelése Fémszekrény a vegyszerek biztonságos tárolására. Zárható fémszekrény nemesfémek tárolásához Számítógép, projektor Egyéni védőfelszerelések Mozgóképi animációkészítő ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék (jogszabály szerin) Munkaasztal (helyi célmegvilágítással, a tanulók létszáma és a feladat (szerint) Székek (tanulók létszáma szerint) Ruhafogasok vagy szekrény (tanulók létszáma szerint) Átvilágító asztalok és stiftek (tanulók létszáma szerint) Rajztáblák Rajz, festék, és egyéb segédeszközöket, illetve anyagokat tároló szekrény Fiókos rajzlap tároló szekrény Elektromos varrógép Szabász ollók, cikk-cakk olló Ragasztópisztoly Bőrlyukasztók (különféle méretben) 86

87 Papírlyukasztó (stiftekhez) Asztali papírvágó táblaolló Elektromos varrógép (2 db) Számítógép terem(tanulók létszáma szerint munkaállomással) Számítógépek, monitorok (tanulók létszáma szerint), Fekete fehér lézer nyomtató CF, SD, Micro SD Kártyaolvasó Flip chart tábla rajz animációhoz, tervezéshez (filcekkel, szivaccsal) Digitális rajztáblák (5-7 db) Digitális álló- és mozgóképrögzítő kamerák Digitális rajztáblák (5-7 db) Lapszkenner Vektor-, illetve pixelgrafikus,- és 2D, 3D mozgókép feldolgozó programok Hálózat, Internet hozzáférés csatlakozások Adattároló eszközök (CD, DVD, külső Hardware, pen drive stb.) Fényképezőgépek- és mozgóképrögzítő kamerák, objektívek Fénymérők Kamera rögzítő állványok Statívok Elektromos elosztók Fehérfényű lámpák Spot lámpák Derítők Green/blue háttér Tárgyasztal Trükk-felvételi háttér terepasztal Hangfelvevő és keverő berendezés Eszköz, illetve anyagtároló szekrények Sötétítő függönyök Gipszelő- eternit, vagy márvány munkaasztal Gipsztároló láda Agyagtároló láda Mintázó állványok Műanyag öntőedények Gipszkeverő kőműves kanalak (fandlik) Gipszkeverő gumilabdák Gipszkeverő kanalak (lanzetták) Gipszmegmunkáló eszközök (kaparók (kratzerek), vésők) Gipszreszelők (különféle durvaság, illetve finomság szerint) Gipszlehúzó simítók (zittlingek) Fűrészek (fa, gipsz és fém kézifűrészek) Fa és fémreszelők (tűreszelő készlet) Fémkalapácsok Fa lekopogó kalapács 87

88 Elektromos fúrógép Csigafúró készlet Fémlemezvágó olló Vegyszertároló szekrény (segédanyagok, hígítók, műgyanták, stb. tárolására) Formakészítéshez szükséges segédanyag tároló szekrény Kéziszerszám tároló szekrény Vonalzók, mérőeszközök Satupad Munkapadok kézi megmunkáláshoz Anyagtárolók fához Munkapadok gépek számára Géptároló szekrény Kéziszerszám tároló szekrény Félkészmunka tároló Állványos fúrógép Asztali körfűrész Kézi fűrészek (keretes, illesztő, rókafarkú, fém-, illetve lombfűrész) Fém kalapácsok több méretben Fakalapács Gumikalapács Gyalugép Kézi elektromos gyalu Elektromos szúró fűrész (dekopír fűrész) Korongcsiszoló Kézi motoros szalagcsiszoló Faipari esztergagép Fa-eszterga kés készlet Faipari csigafúrók (különféle méretben) Kézi-és gépi csavarhúzók (különféle méretben) Csavarhúzó kulcs sorozat (különféle méretben) Pillanatszorítók Mérőeszközök (mérőszalag, tolómérő, körző stb.) Vonalzók (különféle méretben) Nyomtató Világítástechnikai eszközök (Például spot lámpák, LED tablók, lámpa állványok, derítőernyők, softbox, műtermi vaku szett, stb.) Hangrögzítő eszközök (Például fieldrecorder, mikrofon stb) Telefon Elsősegély doboz Tűzoltó készülék Porelszívó berendezés MŰHELYEK Rajz műterem Számítógép terem 88

89 Felvételi stúdió *Formakészítő műhely *Háttér és bábkészítő műhely Javasolt eszközök, berendezések Flip chart tábla rajz animációhoz, tervezéshez (filcekkel, szivaccsal) Asztali papírvágó táblaolló Fénymérők Fahrt kocsi és sín Slider Drón Steadicam Számítógépes kameravezérlés (MotionControl) 3D szkenner 3D printer Lézervágó MotionCapture megoldás Javasolt műhelyek: Felszerelt bábműhely MotionCapture műterem II.15. Tanórák keretében meg nem valósítható foglalkozások tervezete Tanulmányi kirándulás 2 napra Javasolt Ópusztaszer és / vagy Országház meglátogatása Történelmi, irodalmi emlékhelyek: Sárospatak, Eger, Pécs, Keszthely, Sopron Múzeumlátogatás 1 nap Javasolt Iparművészeti Múzeum Szépművészeti Múzeum Néprajzi Múzeum Szentendrei vagy Nyíregyházi falumúzeum Művészeti Egyetemek Projekthétre 4 nap (környezet- és természetvédelmi témakörben és/vagy művészeti ismeretek témakörben) Javasolt június első hete Tanulmányi kirándulások tanítási nap terhére osztályonként évente 1 nap szervezhetők a 1502/2017. (VIII. 11.) Korm. határozatban meghatározott ingyenes utazással igénybe vehető helyszínekre. 89

90 III. 1. III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. Óratervek Szakgimnázium (párhuzamos oktatás) óraterve Középfokú nevelés-oktatás szakasza szakgimnázium évfolyam, közismereti képzés 2018/2019-es tanévtől felmenőrendszerben 26/2018 (VIII. 7.) EMMI rendelet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról A tantárgy neve magyar nyelv és irodalom első idegen nyelv: angol vagy német matematika történelem etika informatika művészet* 1* testnevelés osztályfőnöki kötelező komplex természettudományos tantárgy fizika Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összes közismereti óraszám: Érettségire épülő szakképesítés óraszáma ,5 Mellékszakképesítés megszerzésére irányuló óraszámok: Mellékszakképesítés helyett kötelezően választható órák száma** Összesen: ,5 *Szakmai oktatásra átcsoportosítva **Választható tantárgyak: angol/kémia/informatika/mozgókép- és médiaismeret/népművészet Emelt szintű érettségire készítünk fel: ágazati szakmai tantárgyból, művészettörténetből. Középszintű érettségi választható tantárgyai: az ágazati szakmai tárgy Érettségi felkészítő csoport, szabadon választható tantárgy indításának feltétele 12 tanuló jelentkezése. 90

91 Szakgimnázium (párhuzamos oktatás) óraterve Középfokú nevelés-oktatás szakasza szakgimnázium évfolyam, közismereti képzés 2016/2017-es tanévtől felmenőrendszerben (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklet VII.) A tantárgy neve magyar nyelv és irodalom első idegen nyelv: angol vagy német 4+4cs.b. 4+4cs.b 4+4cs.b 4+4cs.b 2+2cs.b matematika történelem etika informatika 2 + 2cs.b cs.b művészet testnevelés cs.b cs.b cs.b cs.b. osztályfőnöki kötelező komplex természettudományos tantárgy fizika Kötelezően választható érettségire felkészítő tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összes közismereti óraszám: Érettségire épülő szakképesítés óraszáma Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Tanítási hetek száma: Összesen: Emelt szintű érettségire felkészítünk: - ágazati szakmai tantárgyból és művészettörténetből. Középszintű érettségi ötödik tantárgya: az ágazati szakmai tantárgy Érettségire felkészítő csoport, szabadon választható tantárgy indításának feltétele 12 tanuló jelentkezése. 91

92 Szakközépiskola (párhuzamos oktatás) óraterve Középfokú nevelés-oktatás szakasza szakközépiskola évfolyam, közismereti képzés 2013/2014-es tanévtől felmenőrendszerben A tantárgy neve magyar nyelv és irodalom első idegen nyelv: angol vagy német cs.b cs.b cs.b. 3 +3cs.b. - matematika történelem etika biológia fizika kémia földrajz művészet - 1** informatika cs.b testnevelés és sport tömegsport osztályfőnöki Összesen: Földrajz* 1* 2* Biológia* 1* 2* Népművészet* 1* 2* Művészettörténet* 1* 2* Mozgókép és médiaismeret 1* 2* Szakmai tárgyak ** Összesen: Emelt szintű érettségire felkészítünk: - földrajzból és népművészetből. Középszintű érettségire a tanulók választása alapján: - informatika, médiaismeret, biológia. *- gal jelölt tantárgyak közül egyet kell választani a tanulóknak. Érettségire felkészítő csoport indításának feltétele 14 tanuló jelentkezése. ** a szakmai keretek szerint szakmai órakeretre átcsoportosítandó. 92

93 III. 2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások Intézményünk helyi ét a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alap kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és A keretek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XXI. 21.) EMMI rendelet figyelembevételével határoztuk meg. választható tantárgyak a szakgimnázium évfolyamán: mellék-szakképesítés tantárgyai népművészet mozgókép- és médiaismeret angol nyelv kémia 11. évfolyam heti 2 óra, 12. évfolyam heti 2 óra, a mellék-szakképesítés 11. évfolyamon heti 5 óra, a 12. évfolyamon heti 3 óra A szakgimnázium 11. évfolyamán heti 2 órában, a 12. évfolyamán heti 2 órában készítjük fel a diákokat a választott tantárgyakból a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a szakgimnázium évfolyamán A keretek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A 10%-os időkeretet a tantárgy óraszámán kívül, mint időkeretet kezeljük, melyet a pedagógus a helyi igényeknek megfelelően a kereten kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szakközépiskolai és a szakgimnáziumi óraterv tartalmazza: a szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat; az óraterv minden évfolyamra tartalmazza a helyi által előírt minimum óraszámot; a csoportbontásra fordított óraszámokat; a kötelező érettségi tárgyakat és az ágazati szakmai érettségi tárgyakat, amelyekből az intézmény vállalja a tanulók felkészítését emelt és középszinten; emelt szinten készítjük fel a tanulókat az ágazati érettségi vizsgára és az angol nyelv vizsgára; a felkészüléshez alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket az egyes tantárgyak helyi e tartalmazza. középszinten vállaljuk a művészettörténet és mozgókép- és médiaismeret, valamint a népművészet tantárgyakból történő felkészítést, a nem kötelező érettségi tárgyakból az emelt szintű érettségire való felkészítést más intézménnyel való együttműködésben biztosítjuk. III. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alap kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk. 93

94 A tantárgyválasztás célja, szabályai A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes, de kötelező. Egy tanuló egy tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma felmenő rendszerben 11. évfolyamon 2 óra, 12. évfolyamon 2 óra. A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól. Emelt szintű felkészítés Szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy, angol nyelv emelt szintű felkészítés esetén egységes képzés folyik. A többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet. A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógia programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezésírásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra a szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 8 fő részvételével indul. (felmenő rendszerben). A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, évfolyamon a testnevelést, a szakmai gyakorlati oktatást, 9. évfolyamon a matematikát. III.4. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezése és óraszáma. Az egyéb foglalkozások tananyagát és követelményeit a közismereti és művészeti munkaközösség-vezetők és az intézményvezető által jóváhagyott foglalkozási tervek tartalmazzák. 94

95 A választható tantárgyak esetén (érettségi felkészítő foglalkozások) a tanulók és a szülők aláírásukkal erősítik meg választásukat, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell eljárni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. III.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanár maga határozza meg a helyi nek megfelelően. A kötelező taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatja az iskola. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. Az iskola - a NAT- szerinti helyi ek alkalmazásának idejére igyekszik könyvtárában létrehozni egy kölcsönözhető tankönyvállományt a hátrányos szociális helyzetben lévő tanulók megsegítésére. Törekszünk tartós használatra alkalmas tankönyvek beszerzésére. A kiválasztás szempontjai: - előnyben kell részesíteni a több tanéven át használható tankönyveket, taneszközöket, - stabilitásra törekszünk a taneszközök használatában - a kiválasztott könyv tartalma fedje le az adott tantárgy helyi ét - a tanítás felfogása tapasztalati alapozottságú legyen - nyelvi megformáltsága éveseknek megfelelő legyen, egyértelmű utasításokat tartalmazzon - motiváló erejű legyen, feladatai kreativitást fejlesztők - színes, igényes kivitelezésű A szülők tájékoztatásának módja: - iskolaszék útján - felvételi alkalmával, - beiratkozáskor, - tanévnyitón, - szülőértekezlet formájában tanév végén - írásban a tankönyvrendeléskor szóban és írásban, a következő tanév során használni kívánt tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről. III.6. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei intézményünkben Tanóra Heterogén osztályközösségeknek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával különös tekintettel a kooperatív technikák és a projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára 95

96 Projektoktatás 3 hetet meghaladó projekt Tantárgyi projektek Témahét Moduláris oktatás IKT-val támogatott tanóra Meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók az a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Adott témakörben több tantárgy bevonásával szervezve. Pl. pályázati programok, stb. Adott tantárgy éves programjába illesztve, a projektmódszer használatával feldolgozott téma, témarészlet. 3-5 nap a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezve, kiemelten kezelve az egészséges életmód, a környezeti, művészeti nevelés témakörét. Tantárgyi modulok használata pl. szakmai oktatásban, vagy valamely kompetenciaterületeken. A tanórák %-ban való meghatározása felmenő rendszerben. A fenti szervezeti keretek között alkalmazható sajátos pedagógiai módszerek, eszközök: kooperatív, egyéni fejlesztés differenciálás, IKT páros és kiscsoportos munka élménypedagógia tevékenységközpontú oktatás III.7. Érettségi vizsgatárgyak Az érettségi vizsgán a vizsgázónak 5 kötelező vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tenni. A vizsgázó a kötelező vizsgatárgyak mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). A középszintű érettségi vizsga kötelező vizsgatárgyai - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv (angol) - szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy: képző- és iparművészeti ismeretek vagy hang-, film- és színháztechnikai ismeretek. A tanuló az öt érettségi tárgyon túl jelentkezhet választható vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az érettségi témakörök középszinten a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kerülnek maghatározásra. A diákok további hatodik- vizsgatárgyat választhatnak, valamint dönthetnek úgy, hogy egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesznek vizsgát. Az intézmény a szakmai ágazati tárgyból, művészettörténetből és angol nyelvből készít fel emelt szintű érettségi vizsgára. Az egyes érettségi vizsgatárgyak közép- és emelt szintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Program 3. sz. melléklete tartalmazza. 96

97 III.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése iskolánkban III.8.1. Ellenőrzés Minden emberi munkának, teljesítménynek szüksége van visszajelzésre, megerősítésre és/ vagy hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogy csináltunk, mit kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. A közeli, távoli célok megválasztása, az odavezető út, módszerek megkeresése is feltételezi a kiindulópontot, a helyzet tisztánlátását. Útközben is tájékozódnunk kell, hol tartunk, s tudnunk kell mikor érünk célba. A teljesítményértékelés olyan folyamat, amelyben a szervezet visszajelzést szerez és ad az alkalmazotti teljesítményről. Mindemellett magában foglalja annak eldöntését is, hogy: - mit értékelünk, - ki értékeljen, - melyik értékelési eljárást alkalmazzuk, - hogyan ismertessük az értékelési eredményeket. ÉRTÉKELÉS ELLENŐRZÉSSEL. Belső értékelés: vezetői, csoportos, egyéni Az értékelés szintjei: tanuló, pedagógus, intézmény / szervezet szintjén. Az értékelés funkciói és típusai: helyzetfeltárás diagnosztikus fejlesztés - formálás formatív értékelés eredmények megállapítása szummatív értékelés. A tanulók értékelésének iskolai gyakorlata: Az értékelés alapelvei: személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ne legyen megtartó, fegyelmező jellegű, folyamatosságot biztosítson, az iskolai követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítása, stb.) félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. 97

98 III.8.2. Értékelés Az értékelés formái: a.) személyes, szóbeli értékelés történik a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsokat ad, a tanár megragadja a tanórán kívüli alkalmakat is, szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, fogadóórán, szülői értekezleten az osztályfőnök által, osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalomjegy kapcsán, az osztályfőnök által a naplók, ellenőrzők havi felülvizsgálatakor, az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulások, színház, vetélkedők, stb.), a tantestület előtt (szélsőséges esetekben), igazgató vagy igazgatóhelyettes által (kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán). b.) Szöveges értékelés írásban A szaktanár vagy osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, ill. problémás tanulók), Dicséretek, ill. elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe, Szaktanárok dolgozatokra írott véleményei Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, stb.) Értékelés és minősítés: a tanulók tudásának értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi határozza meg. A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások, mulasztások következményeit, pótlási, javítási lehetőségeket. Az értékelés az adott tantárgyat tanító pedagógus tanügyigazgatási jogköre, amelynek a szabályait az intézmény belső rendje, dokumentumai határoznak meg; s a szakmai munkaközösség és a vezetők ellenőrizhetnek. Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl lediktálás a füzetbe. A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjeggyel értékelik (1 5), félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik. (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Az etika tantárgyat részt vett/ nem vett részt szöveggel értékeljük. A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon. A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont. A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma tantárgyanként- átlagban havi 1 jegy. Az értékelés nyilvános formái: házi versenyek, vetélkedők bemutatóórák, az iskola belső vizsgái 98

99 speciális tantárgyi felmérések lehetősége, az értékelés az egész diákközösség előtt ( tanévzáró, tanévnyitó ünnepség, iskolai rendezvények) értékelés a nevelőtestület előtt ( tantestületi értekezlet, iskolai események) értékelés iskolakapcsolatok szintjén iskolai szervezésű vetélkedők szakköri, osztályproduktumi kiállítások, projektbemutatók. A kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja: kimagasló tanulmányi eredmény, jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény, közösségért végzett tevékenység, diákkörökben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés, kiemelkedő sporttevékenység, minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti. A jutalmazás formái: írásbeli szaktanári ill. osztályfőnöki dicséret, igazgatói írásbeli dicséret, kiemelkedő tanulmányi munkáért szabadnap biztosítása, egész évben végzett kiemelkedő m unkáért a bizonyítványba is a dicséretet beírni, egyéb egyéni és csoportos jutalmak. Elmarasztalásban részesítjük: aki tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, aki a házirendet megszegi, aki árt az iskola jó hírnevének. Az elmarasztalás formái: szaktanári figyelmeztetés intés, megrovás osztályfőnöki figyelmeztetés intés, megrovás tantestületi figyelmeztetés intés, megrovás igazgatói figyelmeztetés intés, megrovás Az elmarasztalás kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, s a szülő tudomására hozni. A tanulók jutalmazásának elvei, formái: A szakmai közösségek, egyes tanulók tanulmányi (elmélet, gyakorlat), közösségi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal tanúsított eredményes felkészülésért, egy-egy feladat kiemelkedő magoldásáért. Igazgatói dicséret adható az iskolának dicsősséget jelentő országos, regionális, megyei, helyi versenyeken elért kiemelkedő eredményért, sikeres pályázati szereplésért. 99

100 Kiváló tanuló - kitüntetés adható a két egymást követő tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett és kimagasló szakmai eredményt elérő tanulónak. Formája - oklevél, könyv, alkotótáborban, külföldi csereprogramban való részvétel lehet. Fegyelmező intézkedések - a fokozatosság elve érvényesítésével, a vétség súlyára tekintettel kerül alkalmazásra. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli figyelmeztetés - szaktanári vagy igazgatói intés Szaktanári figyelmeztetés: kötelező tárgyak követelményeinek nem teljesítése, felszerelés hiány, házirend enyhe megsértése, igazolatlan mulasztás miatt hozható. Igazgatói írásbeli intés: - szaktanár kezdeményezi, a körülmények mérlegelésével A tanulók írásbeli beszámoltatásának korlátait az alábbiak szerint állapítjuk meg: - Iskolánkban tantárgyanként félévente egy nagydolgozatot kötelező íratni. A nagydolgozat eredményét az érdemjegyek között duplán vesszük figyelembe. - Témakörönként témazáró dolgozatot írnak tanulóink. Témazáró dolgozatnak minősítjük azt, amely legalább 4 tananyagot fog össze. Egy tanítási napon 2 témazáró dolgozat iratható. Eredményét az érdemjegyek között duplán vesszük figyelembe évfolyamon tavasszal és 12. évfolyamon január elején kisérettségi vizsgát szervezünk a középszintű érettségi vizsga szabályait követve; javítása is javítókulcs alapján, a középszintű érettségi pontozási rendszerének megfelelően történik. A félévi és év végi osztályzat meghatározásánál túlsúllyal szerepel. - Szakgimnáziumban évi négy házi dolgozatnál vagy kiselőadásnál több nem írható. Házi dolgozat, kiselőadás nem fajsúlyosabb egy érdemjegynél. - Tantestületünk vázlatírással segíti a tanulók otthoni felkészülését. Írásbeli házi feladat mértéke tantárgyanként különböző mértékű: o Matematikából a feladatmegoldás begyakorlása, nyelvtanból a helyesírás gyakorlása igényel több házi feladatot. A szakmai munka értékelése Az értékelés fő szempontja a követelményszint ellenőrzése. Módja: A tanuló az elméleti és gyakorlati oktatást ellátó szakembertől havonta legalább egy osztályzatot kap. A tanuló teljesítményét 1-5-ig terjedő jeggyel minősíti a tanár. Az évközi értékelés történhet szóban és írásban is. A tanulónak minden félévben illetve tanév végén kipakolás formájában kell bemutatni a szakmai munkáját. A tanulót produktumai alapján értékeljük szempontrendszer szerint. A kipakolásról történő igazolatlan távollét esetén, a tanuló érdemjegye elégtelen. A távolmaradás okát legkésőbb a kipakolás napján be kell jelenteni. 100

101 Igazolt távollét esetén más vizsgaidőpontot kell kijelölni, a vizsgaidőszakon belül. A tanuló félévi és év végi osztályzatát az évközi érdemjegyek és a kipakolás eredménye alapján átlagszámítással kell meghatározni. Az értékelés kiterjed a szakmai tárgyak gyakorlati óratervi óráira. A évfolyam végén a tanulók 40 órás összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésére kötelezettek. A 10. évfolyamot követően 80 órásra. Felmenő rendszerben szeptemberétől az óraszámok változnak: 9. évfolyamon 30, évfolyamon óra. III.8.3. Tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, ellenőrzése iskolánkban kiemelt szempontjai 1.Az iskolánkba felvett tanulók körében tanulmányaik megkezdésekor felmérést végzünk, s ezt alapul véve igyekszünk meghatározni feladatainkat, oktatási, nevelési módszereinket, tevékenységrendszerünket (bemeneti mérés) Alapkészségek közül mérjük: numerikus műveleteket, logikus gondolkodást, helyesírást, értő, néma, hangos olvasást, szövegalkotást írásban. Tudásszintjüket: a 8 általános végére elérendő követelmények alapján mérjük. 2. Tanulóink tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzés, értékelését kiemelt feladatunknak tekintjük. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és gyakorlati tevékenysége alapján értékeljük, ellenőrizzük. A félévi, év végi vizsga a i követelmények mérésére szolgál. Kiemelten kezeljük tanulóink szóbeli kifejezőképességének fejlesztését, s lehetőség szerint a számonkérés eme formáját alkalmazzuk. Csak gyakorlati tevékenység értékelésével ellenőrizzük a készségtárgyak követelményeinek teljesítését. Tanulói teljesítmények értékelését folyamatában, fejlődésében végezzük, tekintettel arra, hogyan viszonyul a tanuló teljesítménye az iskola helyi ében előírt követelményekhez, s hogyan változott az előző értékelés óta. Értékeléskor a tanulót önmaga képesség és személyiségfejlődéséhez mérjük. A tanuló értékelése a szakmai tárgyaknál: A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen - havonként 1 érdemjeggyel értékeli. A tanév folyamán részjegyekkel is értékelünk. Az osztályzatok magállapítása a i követelmények, valamint a tanuló gyakorlati és elméleti eredményeinek, teljesítményének, a kipakolás értékelésének egybevetése alapján történik, átlagolással. Iskolánkban félévkor és év végén a gyakorlati feladatok bemutatására kipakolást tarunk. A kipakoláson a tanulók által elkészített munkadarabokat szakmai bemutató keretében kell prezentálniuk. Értékeljük a bemutató során a tanulók szóbeli kifejezőkészségét, a szaknyelv használatát, a bemutatóra szánt termékek kivitelezését és formai megjelenését is. 101

102 Magasabb évfolyamra lépés feltételei: i követelmények (elméleti, gyakorlati) teljesítése. A magatartás és szorgalom minősítésének rendszere Alapelvek: segítse az iskola nevelési és oktatási céljának elérését, segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is, az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, mindig legyen személyre szabott. A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén az osztályban tanítók megbeszélésén megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz, de kérheti az osztályozó konferencia segítségét. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: a házirend és az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása. Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatokban, segítőkészség, problémák megoldása. Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. Az értékelés módja: Példás az a tanuló, akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaikból, tanáraikból, szeretettel közelít társai felé, aki tiszteli és elismeri mások értékét, kerüli a trágár kifejezéseket, segíti társait, képes kulturáltan fellépni saját maga és környezete érdekében, szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét, aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára, aki szándékosan nem okoz kárt, aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét semmilyen fegyelmi büntetést nem kapott, ofi, igazgatói vagy tantestületi dicséretben részesült, legfeljebb 4 igazolatlan órája van. 102

103 Jó az a tanuló, akinek a cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatására eltér ettől, igyekszik elkerülni a durvaságot, de ez nem mindig sikerül, szereti társait, elismeri mások sikereit, de cselekedeteit időnként az indulat vezérli, tiszteli a felnőtteket, társait, durva kifejezéseket nem használ, feladatait becsülettel elvégzi, de közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik, ügyel környezete rendjére, megjelenése. Ruházkodása nem kihívó, ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a nyolcat. Változó magatartású, aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak betartására, játékban, közösségi munkájában gyakran durva, társait néha bosszantja, közeli barátaival viszont megértő, órán időnként mással foglalkozik, a rábízott feladatot elvégzi, környezete rendjéért semmit sem tesz, sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg, a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült, igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a 16-ot. Rossz a magatartása aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat, aki szereti, ha társai félnek tőle, aki visszaél fizikai fölényével, gyakran bosszantja társait, tanárait, a tanórai munkát szándékosan zavarja, a közösség munkáját hátráltatja, aki nem becsüli közössége értékeit, aki szándékosan rongálja környezetét tantestületi figyelmeztetést kapott, igazolatlan óráinak száma eléri a 17-t. 103

104 A szorgalom értékelése Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium A szorgalom értékelésének szempontjai: A motiváltság Követelmények: tudás megszerzésének igénye, egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény. A tanulási folyamat Követelmények: jó idő és munkaszervezés, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. Többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok). Az értékelés módja: Egy tantárgyi bukás kizáró oka a példás és a jó szorgalmi minősítésnek, kettő vagy több tantárgyi bukásnál a szorgalom minősítése hanyag. Példás az a tanuló, aki képességeihez mérten szorgalmas, kitartó munkavégzésre képes, minden tanulási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik, szívesen olvas szakirodalmat, az így szerzett plusz tudást megosztja társaival, aktív önműveléssel fejleszti tudását, műveli adottságait, szívesen, aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szervezőként is, ha alkalma adódik versenyeken öregbíti iskolája hírnevét, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában). Jó a szorgalma, aki képességeihez mérten általában szorgalmas, de nem elég kitartó, tanórára rendszeresen felkészül, s azokon nem mindig aktív a részvétele, felszerelése általában hiánytalan, a házi feladatot rendszeresen elvégzi, mulasztás esetén pótolja, szívesen olvas szakirodalmat, tanórán kívüli programokon szívesen részt vesz. Változó a szorgalma annak, aki nem teljesíti kötelességeit mindig a képességei szerint, munkájában, feladatvégzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos, a házi feladatot nem készíti el, nem törődik önműveléssel. Hanyag a szorgalma annak, aki a tanulmányi munkája megbízhatatlan, hanyag, rendetlen, felelőtlen, a tanítási órákon nem dolgozik, az ott folyó munkával szemben közömbös, 1 vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van félévkor/év végén. 104

105 III.8.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, korlátai Az iskolai életben központi helyet foglal el a tanórai tanulás, valamint a másnapi tanórákra való felkészülés. A szaktanárok a tanagyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli a tanórán kívül elvégzendő feladatokat adnak a diákoknak. Alapelv: egyénre szabott, választási lehetőségeket felajánló, a napi felkészülési időtartamot meg nem haladó feladatokat kapjanak a gyerekek. A tehetséges, érdeklődő tanulókat szorgalmi feladatokkal, kutatómunkával motiváljuk, segítjük. A lemaradókat gyakorló feladatokkal támogatjuk. Elvárásaink: a szünetekre adott feladatok ösztönözzenek az önálló ismeretszerzésre; adjanak lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására; minden tanuló számára a legoptimálisabb életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő tanulási módszerek megismerése; csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül; a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése; a hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás. A tantestületünk arra törekszik, hogy a tanulók otthoni leterheltsége minél kisebb legyen. Tanulóink párhuzamos képzésben vesznek részt, ami azt jelenti, hogy naponta 8-16 óráig az iskolában tartózkodnak, ezért is törekszünk lehetőleg mindent a tanórákon megtanítani. III.8.5.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgákat a köznevelési törvény végrehajtási rendelete szabályozza, megszervezésének és lebonyolításának az irányelveit a rendelet határozza meg. A vizsgák típusai: osztályozó vizsga különbözeti vizsga javítóvizsga pótló vizsga Az osztályozó, javító vizsgákat évente két alkalommal, a tanév zárása előtt április 15- május 15 között, illetve a tanév megkezdése előtt augusztus között tartjuk. A vizsgáknál a helyi követelményei a mérvadóak. A tanuló a vizsgán 30%-os teljesítmény alapján felel meg. A tanulmányok alatt szervezett vizsga amelyet az iskolában szervezünk vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A vizsga törvényes előkészítéséért, a zavartalan lebonyolítás feltételeinek biztosításáért az igazgató a felelős. A vizsgák időpontjáról a javító vizsga kivételével a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni a szülőt és a tanulót. A tájékoztatásnak legalább 10 nappal a vizsga megkezdése előtt meg kell történnie. A vizsgaszervezés és lebonyolítás 105

106 szabályait a vizsgaszabályzat tartalmazza. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, akik osztályozó vizsgára jelentkeznek, a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított, a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított, kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, s ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. a szabálytalanságok kezelésére, a jogorvoslatra a tanulmányok alatti vizsgák nyilvánosságára az iratkezelésre (pl. jelentkezési lap, jegyzőkönyv, záradékok) az értékelés rendjére a minősítésre (a nevelőtestületnek egységesnek kell lenni abban is, hogy mit vár el az elégséges, a közepes, a jó és a jeles érdemjegyért a tanulóktól ezen teljesítményszintet a Pedagógiai Programunk részletesen tartalmazza). a vizsgatárgyak részei és követelményei az időpontját. Vizsgát a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint abban az intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll vagy független vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottság elnökének feladatai: az elnök felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért a vizsgabizottság törvényes működéséért. A művészeti szakközépiskolások a szakmai eredményeiket félévenként kipakolás keretében mutatják be, ill. a művésztanárok munkaközössége értékeli, elemzi. A szakképesítő vizsgát a vizsgaszabályzat határozza meg. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A továbbhaladáshoz a minimális teljesítményt kell alapul venni. A követelmények teljesítését a tanulók év közbeni munkája, érdemjegyei és féléves, év végi beszámoló vizsgák alapján kell elbírálni. Az osztályozás 1-5 (5- jeles, 4- jó, 3 közepes, 2 elégséges, 1 elégtelen) érdemjeggyel történik. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy előírtnál rövidebb idő alatt tegye le; - tanulmányait magántanulóként végzi; - előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból; - hiányzása meghaladja a jogszabályban előírt mértéket és nem osztályozható; - amennyiben a nevelő testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A magasabb évfolyamra lépéshez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tenni, ha egy tanítási évben 250 óránál többet hiányzott, vagy a tanórára előírt kötelező óra 20 % - ánál többet hiányzott. Ha a tanuló értékeléséhez hiányzása ellenére is elegendő érdemjegy áll rendelkezésre, a tantestület az osztályozó vizsgától eltekinthet és engedélyezheti a tanulók 106

107 továbbhaladását magasabb évfolyamra. Az iskola tanulóinak szakmai gyakorlatból évfolyam után összefüggő nyári gyakorlat teljesítése kötelező. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Javító vizsga: Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javító vizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, évet ismételni köteles. A javító vizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratánál és az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk. A tanuló felkészüléséről a szülő gondoskodik, az iskola augusztusban 3 alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít. A javító vizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb osztályba léphet. Pótvizsga: Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán vagy a vizsga letétele előtt engedéllyel távozott, a vizsgát megismételheti. Pótló vizsgát az igazgató döntése alapján az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani. Különbözeti vizsga: A tanulót a jogszabály értelmében megilleti a jog, hogy választható tantárgyak esetén a május 20-i határnappal a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon, melyre a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha írásbeli határozattal engedélyezték ha átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és előző iskolájától eltérő rendszer szerinti tanulmányokat folytatott A különbözeti vizsga a tanév során folyamatosan szervezhető. III.8.6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének elvei: alkalmassági vizsga, felvételi vizsgakövetelmények A felvétel és az átvétel szabályai A jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást a hatályos jogszabályok szabályozzák. Iskolánk beiskolázási körzete elsősorban Hajdú-Bihar megye. Tanköteles tanulóink felvételi vizsgán rajz készség vizsgán vesznek részt, melyről a megyei pályaválasztási füzetben, a KIFIR rendszerében tájékoztatjuk az iskolánk iránt érdeklődőket. A tanulók számára szóbeli vizsgát nem szervezünk. A felvételi vizsga részei: * hozott rajzok (mappa) megtekintése * kézügyesség-vizsgálat, rajzkészség- és kreativitás vizsgálata 107

108 * tanulmányi eredmények alapján pontszám számítása A felvétel során a tanulók felvételérők az alábbi szempontok szerint dönt az értékelő bizottság: érettségi tantárgyak érdemjegyei 5.,6.,7. év végi 8. félévi (magyar, matematika, történelem, nyelv) 60% kreatív feladatok megoldása 15% rajzkészség vizsgálat eredménye 15% hozott mappa eredménye 10% Tanulói felvételnél megkülönböztetett figyelemben részesítjük a hátrányos helyzetű és állami gondoskodás alatt álló gyerekeket, valamint a különleges helyzetű diákokat kérelmük elbírálásánál. Különleges helyzetűek azok a diákok, akik testvére már az iskolába jár. A felvételt nyert tanulók pályaalkalmassági vizsgálaton való megfelelést követően iratkozhatnak be. Iskolánk felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapunkon valamint a KIFIR rendszerben nyilvánosságra hozzuk a jogszabályban meghatározott ideig. A felvételi tájékoztató tartalmazza: az iskola OM azonosítóját; a meghirdetett tanulmányi területek leírását és a belső kódokat; a felvételi eljárás rendjét; a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait; az egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket. A felvételi vizsgákat a tanév rendjében meghatározott időszakon belül, a jogszabályi előírásnak megfelelően szervezzük meg. Az iskola felvételi szabályzata tartalmazza a rajzkészségvizsgálat részletes vizsgakövetelményeit. Nem nyerhet felvételt az, akinek összteljesítménye nem méri el a 40%-ot, valamint az, aki a felvételi eljárás során a rajzkészség vizsgálatban nem vett részt (rajzfeladat megoldása vagy rajzmappa bemutatása). A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A tanuló átvételéről az igazgató dönt. Döntésekor mérlegelnie kell a következőket: szakmai képzésben részt vett-e korábbi iskolájában; a felvételi eljárás eredményeinek figyelembevétele (hozott érdemjegyek, rajzkészségvizsgálat, kreatív feladatok, hozott mappa eredménye); a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítése. Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér az átvevő iskoláétól, a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsga letételére kötelezhető. A vizsga letételére felzárkóztató segítség, szükség esetén türelmi időszak biztosítható. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt átvételkor írásban értesíti. 108

109 IV. SZAKMAI PROGRAM IV.1. Bevezetés A szakgimnáziumi képzés szakmai kerete alapján szeptember 01-től indítottunk ágazati szakképesítést. Párhuzamos művészeti szakközépiskolai oktatás kifutó rendszerben történik, a moduláris OKJ szakképesítés szerint tanulók és vizsgázók a 2016/2017-es tanévben zárják tanulmányaikat. A keret kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet szerint keret a szakközépiskolák évfolyama számára az intézményben választott keret, kifutó rendszerben szeptemberétől a fenti rendelet szerint a keret a szakgimnáziumok számára évfolyam a választott keret. A szakképzés esetében a szakmai tartalmakat, követelményeket és óraszámokat a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet és annak 3. sz. melléklete tartalmazza a következő szakképesítések esetében, melyet szintén kifutó rendszerben alkalmazunk: grafikus divat- és stílustervező kerámiaműves kiadványszerkesztő mozgókép- és animációkészítő ötvös, fémműves textilműves dekoratőr szeptemberétől A szakképzési keretről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet Szakgimnáziumban oktatható szakképesítések kereteit alkalmazzuk. A keretben szabadon hagyott időkeret óraszámait a szakképzési óraháló tartalmazza. A helyi ben került a tananyag tartalmi részének meghatározása 109

110 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben Grafikus szakképesítés A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Anyagismeret elm. 1,0 1,0 2,0 3,0 Tervezés és gyakorlat 3, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, Grafikai alapok Grafikai technológia gyakorlat 1,0 6,0 4,0 5, Grafikai illusztrálás Illusztrációs gyakorlat 4, Tervezőgrafikai elmélet és gyakorlat Kulturális programok és projektek szervezése Tervezőgrafikai elmélet 2,0 3,0 Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 4,0 Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat 9,0 Projekttervezés és rendezvényszervezés elm. 1,0 1,0 Projekttervezés és rendezvényszervezés gyak. 1,0 1, Képző-és iparművészeti alapismeretek Szakmai projekt gyak. 3,0 1,0 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Nyári gyakorlat Népművészet 1,0 Ágazati szakmai érettségi felkészítő 2,0 2,0 Nyári gyakorlat 35,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 13,0 15,0 18,0 18,0 35,5 Összes közismereti: 26,0 24,0 22,0 21,0 3,0 Mindösszesen: 39,0 39,0 40,0 39,0 38,5 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 110

111 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben Divat- és stílustervező szakképesítés A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Anyagismeret elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 Tervezés és gyakorlat 4, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, Öltözködéstervezés Stílusalakítás Kulturális programok és projektek szervezése Tervezési alapok gyakorlat 3,0 3,0 4,0 Divattervezési gyakorlat 4,0 Öltözék kivitelezés gyakorlat 3,0 2,0 3,0 7,0 Stílusgyakorlat 1,5 Stíluselmélet 3,0 Divattörténet elm. 2,0 Látványtervezés gyak. 2,0 2,0 Projekttervezés és rendezvényszervezés elm. 1,0 1,0 Projekttervezés és rendezvényszervezés gyak. 1,0 1, Képző-és iparművészeti alapismeretek Szakmai projekt gyak. 3,0 1,0 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Népművészet 1,0 Ágazati szakmai érettségi felkészítő 2,0 2,0 Nyári gyakorlat Nyári gyakorlat 35,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 13,0 15,0 18,0 18,0 35,0 Összes közismereti: 26,0 24,0 22,0 21,0 3,0 Mindösszesen: 39,0 39,0 40,0 39,0 38,0 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 111

112 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben Ötvös, fémműves szakképesítés A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Anyagismeret elm. 1,0 Tervezés és gyakorlat 4, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, Ötvösség Az ötvösség története és bemutatása Kulturális programok és projektek szervezése Ötvös szakmai gyakorlat 7,0 4,0 4,0 15,0 Ötvös szakismeret elm. 1,0 1,0 2,0 1,5 Ötvös szaktörténet elm. 1,0 1,0 2,0 1,0 2D/3D tervezés és modellezés elm. 2,0 Projekttrevezés és rendezvényszervezés elm. 1,0 1,0 Projekttrevezés és rendezvényszervezés gyak. 1,0 1, Képző-és iparművészeti alapismeretek Szakmai projekt gyak. 3,0 1,0 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Nyári gyakorlat Népművészet 1,0 Ágazati szakmai érettségi felkészítő 2,0 2,0 Nyári gyakorlat 35,0 60,0 60,0 Összes szakmai: Összes szakmai: 13,0 15,0 18,0 18,0 35,0 Összes közismereti: Összes közismereti: 26,0 24,0 22,0 21,0 3,0 Mindösszesen: Mindösszesen: 39,0 39,0 40,0 39,0 38,0 Hetek száma: Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 112

113 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben Mozgókép- és animációkészítő szakképesítés A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Médiaművészeti alapismeretek Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Médiaművészeti alapismeretek elmélet 1,0 1,0 1,0 Médiaművészeti alapismeretek gyakorlat 4,0 3, Kortárs szakmai környezet D modellező szakmai ismeretek Animációkészítő szakmai ismeretek Mozgóképkészítő szakmai ismeretek Kulturális programok és projektek szervezése Médiaművészeti alapok Kortárs művészettörténet e. 3D elmélet 2,0 3,0 3D modellezés gyak. 3,0 3,0 Az animációkésztés elmélete 1,0 1,0 2,0 Animációkészítő gyakorlatok 1,0 3,0 5,0 Mozgókép elmélet 1,0 1,0 3,0 Mozgókép gyakorlat 2,0 1,0 1,0 4,0 Kulturális projekttervezés elm. 1,0 1,0 Kulturális projekttervezés gyak. 1,0 1,0 Médiaművészet elm. 0,5 1,0 Médiaművészet gyak. 2,5 3,0 Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Népművészet 1,0 Ágazati szakmai érettségi felkészítő 2,0 2,0 Nyári gyakorlat Nyári gyakorlat 35,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 13,0 15,0 18,0 17,0 35,5 Összes közismereti: 26,0 24,0 22,0 21,0 4,0 Mindösszesen: 39,0 39,0 40,0 38,0 39,5 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 113

114 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben Grafikus szakképesítés A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Népművészet elm. 1,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Anyagismeret elm. 1,0 1,0 2,0 3,0 Tervezés és gyakorlat 3, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, Grafikai alapok Grafikai technológia gyakorlat 1,0 6,0 5,0 4, Grafikai illusztrálás Illusztrációs gyakorlat 4, Tervezőgrafikai elmélet és gyakorlat Kulturális programok és projektek szervezése Tervezőgrafikai elmélet 4,0 Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 2,5 Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat 9,0 Projekttrevezés és projektmenedzsment elm. 1,0 0,5 Projekttrevezés és projektmenedzsment gyak. 0,5 Rendezvényszervezés gyak. 1,0 Rendezvényszervezés elm. 1, Képző-és iparművészeti alapismeretek Szakmai projekt gyak. 1,0 2,0 2,0 1,5 Szakmai projekt elm.. 0,5 Nyári gyakorlat 30,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 15,0 16,0 15,0 15,0 35,0 Összes közismereti: 24,0 24,0 25,0 25,0 4,0 Mindösszesen: 39,0 40,0 40,0 40,0 39,0 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 114

115 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben Divat- és stílustervező A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Népművészet elm. 1,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Anyagismeret elm. 1,0 1,0 2,0 3,0 Tervezés és gyakorlat 4, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, Öltözködéstervezés Stílusalakítás Tervezési alapok gyakorlat 3,0 3,0 3,0 Divattervezési gyakorlat 6,0 Öltözék kivitelezés gyakorlat 3,0 2,0 1,0 6,0 Stílusgyakorlat 2,0 Stíluselmélet 1,5 Divattörténet elm. 2,0 Látványtervezés gyak. 2, Kulturális programok és projektek szervezése Képző-és iparművészeti alapismeretek Projekttrevezés és projektmenedzsment elm. 1,0 0,5 Projekttrevezés és projektmenedzsment gyak. 0,5 Rendezvényszervezés gyak. 1,0 Rendezvényszervezés elm. 1,0 Szakmai projekt gyak. 1,0 2,0 2,0 1,5 Szakmai projekt elm.. 0,5 Nyári gyakorlat 30,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 15,0 16,0 15,0 15,0 35,0 Összes közismereti: 24,0 24,0 25,0 25,0 4,0 Mindösszesen: 39,0 40,0 40,0 40,0 39,0 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 115

116 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben Ötvös, fémműves A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és technológia Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Népművészet elm 1,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Anyagismeret elm. 1,0 Tervezés és gyakorlat 4, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, Ötvösség Az ötvösség története és bemutatása Kulturális programok és projektek szervezése Képző-és iparművészeti alapismeretek Ötvös szakmai gyakorlat 5,0 4,0 4,0 15,0 Ötvös szakismeret elm. 1,0 1,0 2,0 1,5 Ötvös szaktörténet elm. 1,0 2,0 1,0 1,0 2D/3D tervezés és modellezés elm. 2,0 Projekttrevezés és projektmenedzsment elm. 1,0 0,5 Projekttrevezés és projektmenedzsment gyak. 0,5 Rendezvényszervezés gyak. 1,0 Rendezvényszervezés elm. 1,0 Szakmai projekt gyak. 1,0 2,0 2,0 1,5 Szakmai projekt elm.. 0,5 Nyári gyakorlat 30,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 15,0 16,0 15,0 15,0 35,0 Összes közismereti: 24,0 24,0 25,0 25,0 4,0 Mindösszesen: 39,0 40,0 40,0 40,0 39,0 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 116

117 Szakgimnáziumi szakmai óraterv a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben Mozgóképi animációkészítő A modul neve A tantárgy neve 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. elm. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. elm. 2, Művészetelmélet és ábrázolás Médiaművészeti alapismeretek Művészettörténet elm. 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 Népművészet elm. 1,0 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 5,0 5,0 4,0 4,0 8,0 Térábrázolási rendszerek gy. 1,0 Médiaművészeti alapismeretek elmélet 1,0 1,0 1,0 2,0 Médiaművészeti alapismeretek gyakorlat 4,0 1,0 1, Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet e. 3, D modellező szakmai ismeretek Animációkészítő szakmai ismeretek Mozgóképkészítő szakmai ismeretek Kulturális programok és projektek szervezése Képző-és iparművészeti alapismeretek 3D elmélet 1,0 3,0 3D modellezés gyak. 1,0 5,0 Az animációkésztés elmélete 1,0 1,0 2,0 Animációkészítő gyakorlatok 1,0 4,0 3,0 Mozgókép elmélet 1,0 1,0 2,5 Mozgókép gyakorlat 2,0 1,0 1,0 4,0 Projekttrevezés és projektmenedzsment elm. 1,0 0,5 Projekttrevezés és projektmenedzsment gyak. 0,5 Rendezvényszervezés gyak. 1,0 Rendezvényszervezés elm. 1,0 Szakmai projekt gyak. 1,0 2,0 2,0 1,5 Szakmai projekt elm.. 0,5 Nyári gyakorlat 30,0 60,0 60,0 Összes szakmai: 15,0 16,0 15,0 15,0 35,0 Összes közismereti: 24,0 24,0 25,0 25,0 4,0 Mindösszesen: 39,0 40,0 40,0 40,0 39,0 Hetek száma: 36,0 36,0 36,0 31,0 31,0 117

118 IV.2.Szakközépiskolai szakmai óratervek évfolyamon párhuzamos képzésben, szakképző évfolyam 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre Mozgókép- és animációkészítő azonosító számú Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Szakmai elmélet 10. évfolyam 11. évfolyam Szakmai gyakorlat 12. évfolyam 13. évfolyam Munkahelyi egészség és biztonság 0, Munkavédelmi alapismeretek Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Keret Összefüggő gyak. Keret Keret Keret Keret Keret Keret Szakmai elmélet Iskolai Szakmai gyakorlat Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkahelyi egészség és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II , Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Foglalkoztatás II. Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Foglalkoztatás I. Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Művelődéstörténet , Őskori és ókori művelődéstörténet Az audiovizuális szakmák Középkori és újkori művelődéstörténet vállalkozási ismeretei és környezete Modern kor művelődéstörténete napjainkig Audiovizuális művészeti fogalmak Hangművészeti, zenei alapismeretek , Zenei alapismeretek Az audiovizuális szakmák Hangforrás és hangszerismeret vállalkozási ismeretei és Hangok művészete, pszichoakusztika környezete A hangrögzítés története Hangtechnikai eszközök Ábrázolástechnika Az Szabadkézi rajzi plasztikai ábrázolás audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és Műszaki ábrázolás környezete Álló és mozgókép alapismeretek

119 Tantárgy Témakör Anyagismeret/Anyagismeret gyakorlat (2 külön tantárgy) Természetes anyagok ismerete Az audiovizuális szakmák Mesterséges anyagok ismerete vállalkozási ismeretei és Múzeum- és műhelylátogatás környezete Gyakorlati műhelymunka Munkakörnyezet ismeretek , Az Művészeti terület audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és Gazdasági terület környezete Technikai terület Digitális művészeti gyakorlatok / Multimédia gyakorlatok (2 külön tantárgy) Szakmai követelménymodul Szakmai elmélet 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat , A számítástechnika, multimédia fogalmai Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Keret Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Számítógépes audiovizuális programok használata Az audiovizuális szakmák Hallásfejlesztés vállalkozási ismeretei és környezete Projektmunka, stábmunka Elemzés Alkotás Művészettörténet A művészettörténet stíluskorszakai Művészeti irányzatok a modernizmus Jelentős alkotók alkotások Művészetelmélet és ábrázolás Hazai műemlékek, műgyűjtemények Időszaki kiállítások, kortárs alkotók Műalkotáselemzés Népművészet A néprajzi és népművészeti alapfogalmak Magyar népművészet Művészetelmélet és ábrázolás Az egyén, a közösség és a kultúra

120 Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Keret Keret Keret Szakmai gyakorlat Rajz-mintázás A komponálás szabályai Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Képi és plasztikus elemek felületképző lehetőségei A színek törvényszerűségei és kifejezőereje Fény-árnyék viszonyok, kontrasztok, tónusok A rajzolás és festés különböző technikái Egyszerű geometrikus formák és térelemek Művészetelmélet és Természeti formák, növények és állatok megjelenítése, azok felépítése, arányai, mozgásai ábrázolás Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, arányai, mozgása Az épített külső és belső környezet megjelenítése Kompozíciók alkotása, montázs, kollázs, kevert egyedi technikák Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása Dombormű, szobor és plasztika vagy installáció készítés Az elkészült munkák bemutatásra való előkészítése és kiállítása Ábrázoló geometria/betűrajz (2 külön tantárgy) Művészetelmélet és , A térábrázolás ismert geometriai rendszerei ábrázolás pontok és síkidomok vetítése 3 nézetben Axonometria Perspektíva szerkesztések Betűtípusok szerkesztése Betűképek Hardverismeret/Szoftverismeret/Grafikai tipográfia/képfeldolgozás/prezentáció (5 tantárgyra kell bontani) , A számítógépek szerkezeti felépítése EDCL 2.m.operációs rendszerek A számítógép szoftverek programnyelve tipusai és rendeltetésük Szoftverismeret: operációs rendszerek, internethasználat, DTP felhasználói programismeret Szövegszerkesztő programok Vektorgrafikus programok Számítógépes grafikai programok Pixellgrafikus programok Betűtípusok, betűstílusok, betű és kép EDCL AM 3.m.szövegszerkesztés - haladó szint Kép eredetik fajtái, digitalizálás EDCL - Képszerkesztés Írott és digitális dokumentáció A digitális prezentáció lehetőségei

121 Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Mozgókép-történet-,műfajok/Kameraismeret/Animációtípusok/Fölvételi stúdióvilágítás technika/digitális hang-és képrögzítés (5 tantárgy külön-külön) Mozgóképtörténet, mozgóképi műfajok Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Stílusok, korok, művek, alkotók Kép és mozgóképelemzés Szereplők, mozgatások, karakterek Környezet, atmoszféra, hangulat A mozgóképi idő és tempó Montázs Szaktörténet és Kamerafajták, obbjektívek, fényszűrők és kezelésük munkakörnyezet Lámpafajták és segédberendezések használata Síkanimációk Homokanimáció, gyurmafilm és bébanimáció Digitális animációs technikák Műtermi világítások Kültéri megvilágítások Hangtechnika alkalmazása (beszéd, zene, zörej, hangeffektusok) Hang és kép szinkron alkalmazása Kreatív tervezés/fölvételi technikák (2 külön tantárgy) , Forgatókönyv, storyboard, animatik Tervezés írásban, képben, térben és hangban Mozgókép és animáció készítése Stop motion technikák Tervezés és technológia Vegyes technikájú animációk Képkivágások, plánok, nézőpontok Külső szabadtéri felvételek Műtermi és stúdiófelvételek Mozgóképtörténet Sík figurák és hátterek készítése/plasztikus figurák és díszletek építése/animációsfilm készregyártása és dokumentálása (3 külön tantárgy) Rajzok, sík figurák tipusai Rajzok, sík figurák előkészítése Plasztikus figurák, kellékek tipusai Plasztikus figurák, kellékek előkészítése Filmfelvételek Analóg felvételek Digitális felvételek Utómunka

122 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Témakör Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat ÖSSZESEN Éves óraszám Heti óraszám 10, ,5 4, Megjegyzés: 13. évfolyamon az 1 óra Osztályfőnöki óra nem számít bele az elmélet/ gyakorlat arányba! 122

123 Divat és stílustervező azonosító számú Tantárgy Témakör Keret Szakmai elmélet 9. évfolyam Szakmai gyakorlat Keret Keret Összefüggő gyak. Szakmai elmélet 10. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Munkavédelmi alapismeretek Szakmai elmélet 11. évfolyam Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Szakmai gyakorlat Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkahelyi egészség és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II , Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Foglalkoztatás II. Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Foglalkoztatás I. Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Művészettörténet A művészetek története a 19. századig Művészetelmélet és A művészetek története a 20. században ábrázolás A néprajz és a népművészet alapfogalmai Térábrázolási rendszerek A térábrázolás geometriai rendszerei Művészetelmélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai Emberábrázolás alapjai Művészetelmélet és ábrázolás Ember és tér Szakmai rajz Stílustan és szaktörténet , Tervezés és Stílustan technológia Szaktörténet Technológia Tervezés és Anyagismeret technológia Eszközismeret

124 Tantárgy Témakör 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Tervezés és gyakorlat , Tervezés Tervezés és Anyag és eszközhaszsnálat technológia Műhely- és műteremhasználat Kivitelezés Művészeti vállalkozás Művészeti Művészeti vállalkozások működtetése vállalkozások működtetése Kortárs szakmai környezet Stílus és divat Képző és iparművészet a 20. században szakmai rajz, modern és kortárs szakmai Kiállítás és kulturális események látogatása környezet Divattörténet Stílus és divat A 20. század divattörténete szakmai rajz, modern és Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat Stílus és divat szakmai rajz, modern és Ember és k örnyezet ábrázolása kortárs szakmai környezet Divattervezési gyakorlat Öltözködéstervezés Divattervezés Öltözék kiegészítők tervezése Kollekcióalakítás Öltözék és kivitelezés gyakorlat Modellezés, szabás, varrás gyakorlat Divattervezés Öltözék kivitelezési folyamatok Stílusalakítás elmélet , Stílusismeret Stílusalakítás Trendismeret Stílusalakítás gyakorlat/látványtervezési gyakorlat (2 tantárgy) Szakmai elmélet 0 Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak Stílusgyakorlat Trendgyakorlat Stílusalakítás Számítógépes programismeret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Látványtervezés

125 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Témakör Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Keret Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat ÖSSZESEN Éves óraszám Heti óraszám 3, ,5 11, Megjegyzés: 13. évfolyamon az 1 óra Osztályfőnöki óra nem számít bele az elmélet/ gyakorlat arányba! 125

126 Ötvös, fémműves azonosító számú Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam Szakmai gyakorlat Keret Keret Szakmai elmélet 10. évfolyam Szakmai gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság 0, Munkavédelmi alapismeretek évfolyam 13. évfolyam Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat 11. évfolyam Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Keret Keret Összefüggő gyak. Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkahelyi egészség és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II , Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Foglalkoztatás II. Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Foglalkoztatás I. Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Művészettörténet A művészetek története a 19. századig Művészetelmélet és A művészetek története a 20. században ábrázolás A néprajz és a népművészet alapfogalmai Térábrázolási rendszerek A térábrázolás geometriai rendszerei Művészetelmélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai Emberábrázolás alapjai Művészetelmélet és ábrázolás Ember és tér Szakmai rajz Stílustan és szaktörténet , Tervezés és Stílustan technológia Szaktörténet Technológia Tervezés és Anyagismeret technológia Eszközismeret

127 Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Tervezés és gyakorlat , Tervezés és gyakorlat Tervezés és Anyag és eszközhaszsnálat technológia Műhely- és műteremhasználat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Keret Keret Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Kivitelezés Művészeti vállalkozás Művészeti Művészeti vállalkozások működtetése vállalkozások működtetése Kortárs szakmai környezet Ötvös, fémművesszakmai rajz Képző és iparművészet a 20. században és plasztikus,kortárs szakmai környezet Kiállítás és kulturális események látogatása Szakmai ábrázolási gyakorlat Ötvös, fémművesszakmai rajz Tárgyak ábrázolása és plasztikus,kortárs szakmai környezet Szakmai gyakorlat I Alapanyagok előkészítése, mérése, előrajzolása, vágása és darabolása Fémek képlékeny alakítása (előkészítő műveletek és formaadó eljárások) és hőkezelése Fémművesség Fémes kötések (roncsolásmentesen oldható és oldhatatlan kötések) Kézi és gépi forgácsolási műveletek Formakészítési és öntési eljárások Felületi megmunkálások Szakismeret I Fémműves ismeretek Fémművesség Szakmai gyakorlat , Az ötvösség Egyszerű aranyműves, lánckészítő és drágakőfoglaló feladatok egyéb területei Egyszerű ezüstműves, cizellőr és öntészeti feladatok Szakismeret Az ötvösség Az ötvösség egyéb területeinek ismerete egyéb területei Ötvös szaktörténet/2d és 3D-s tervezés és modellezés (2 külön tantárgy) Az ötvösség Ötvös szaktörténet/2d és 3D-s tervezés és modellezés (2 külön tantárgy) egyéb területei Szoftverismeret

128 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Témakör Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Keret Szakmai gyakorlat Keret Szakmai elmélet Keret Szakmai gyakorlat Keret Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Keret Szakmai gyakorlat Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Iskolai Üzemi Keret Keret- Keret- felhasználhathatható felhasznál- felhasznál- Keret- Keret- felhasználhat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Éves óraszám ÖSSZESEN Heti óraszám 3, ,5 11, ,5 22,5 0 Megjegyzés: 13. évfolyamon az 1 óra Osztályfőnöki óra nem számít bele az elmélet/ gyakorlat arányba! 128

129 Grafikus azonosító számú Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Szakmai gyakorlat Keret Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Munkahelyi egészség és biztonság 0, Munkavédelmi alapismeretek Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Összefüggő gyak. Szakmai elmélet 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkahelyi egészség és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II , Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Foglalkoztatás II. Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Foglalkoztatás I. Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Művészettörténet A művészetek története a 19. századig Művészetelmélet és A művészetek története a 20. században ábrázolás A néprajz és a népművészet alapfogalmai Térábrázolási rendszerek A térábrázolás geometriai rendszerei Művészetelmélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai Emberábrázolás alapjai Művészetelmélet és ábrázolás Ember és tér Szakmai rajz Stílustan és szaktörténet , Tervezés és Stílustan technológia Szaktörténet

130 Tantárgy Témakör Szakmai elmélet 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Technológia Tervezés és Anyagismeret technológia Eszközismeret Tervezés és gyakorlat , Tervezés és gyakorlat Tervezés és Anyag és eszközhaszsnálat technológia Műhely- és műteremhasználat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Összefüggő gyak. Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Kivitelezés Művészeti vállalkozás Művészeti Művészeti vállalkozások működtetése vállalkozások működtetése Kortárs szakmai környezet Képző és iparművészet a 20. században Grafikai alapok Kiállítás és kulturális események látogatása Kortárs grafikai szaktörténet Tervezőgrafikák a 20. században Grafikai alapok Kortárs grafikusok, munkamódszerek Szakmai ábrázolási gyakorlat Ember és környezet ábrázolása Grafikai alapok Grafikai szakelmélet Grafikai tervezési folyamatok Grafikai alapok Tipográfiai ismeretek Illusztrációs technikai gyakorlat Manuális illusztrációs technikák Grafikai illusztrálás Digitális illusztrációs technikák Sokszorosított grafikai illusztrációs technikák Szakillusztrációs gyakorlat Grafikai Szakillusztrációk tervezése illusztrálás Kép és szöveg integrációja

131 Tantárgy Témakör Tervező grafikai technológiai gyakorlat/ Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat (2 külön tantárgy) Szakmai elmélet 0 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai követelménymodul Keret Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő gyak. Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat , Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Keret Iskolai Üzemi Keret Keret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Médiatechnológiai gyakorlat Médiasokszorosítási gyakorlat Tipográfiai munka végzése Alkalmazott grafikai munka Tervezőgrafikai munka végzése Tervezőgrafikai műfajok és médiumok Éves óraszám ÖSSZESEN Heti óraszám 3, ,5 11, ,5 22,5 0 Megjegyzés: 13. évfolyamon az 1 óra Osztályfőnöki óra nem számít bele az elmélet/ gyakorlat arányba! 131

132 IV.3. Tanított tantárgyak Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium Az intézményben tanított tantárgyakat és azok óraszámát évfolyamonként és képzéstípusonként IV.2. fejezet táblázatai tartalmazzák. A szakgimnáziumi képzés a hatályos jogszabályokkal összhangban a 2017/2018-as és a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A többi évfolyam esetében kifutó jelleggel a 2013-ban elfogadott helyi szabályozása az irányadó. IV.4. Szakmai gyakorlat Az intézmény tanulói számára a szakmai gyakorlati képzés belső tanműhelyekben történik. A gyakorlati képzés tartalmát a szakképzési keretek határozzák meg, amely vonatkozik a szorgalmi időben szervezett gyakorlati oktatásra és a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra is. A szakképzésben tanuló diákok a 9. évfolyamon 35 óra, a évfolyamon 60 óra művészeti szakmai gyakorlatot kötelesek teljesíteni. Ezek a képzési sajátosságok figyelembevételével megszervezhetőek versenyek, kiállítások, művésztelepek, alkotótáborok, stb. formájában is. A gyakorlati foglalkozásokat a szaktanárok dokumentálják a Kréta rendszerben. A művészeti szakmai gyakorlat teljesítését az év végén a tanügyi dokumentumokba (osztálynapló, törzslap, bizonyítvány) be kell vezetni. IV.5. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága Az általános tanulói felvétellel és átvétellel kapcsolatos szabályokat az iskola nevelési programja tartalmazza. Az átvétel során tekintettel a párhuzamos képzésre a szakképzési törvény szabályozását is figyelembe kell vennünk. A szakgimnáziumba olyan előzetes tanulmányokat lehet beszámítani, amely az intézményünkben zajló szakképesítésre előírt megegyező tartalmú. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakgimnázium vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézményvezető a tanuló előzetes kérelme alapján, a benyújtott igazolások vizsgálatával mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak tananyagának tanulása alól. A beszámítás alapja a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai tartalom. A szakmai vizsgával kapcsolatos mentességet az előzetes tanulmányok beszámítása nem befolyásolja, arról a szakmai vizsgáztatásról szóló jogszabály rendelkezik. A szakgimnáziumba alapfokú iskolai végzettséggel, valamint a művészeti képzés specialitása miatt rajz-készség vizsgálaton való részvétel teljesítménye alapján lehet belépni. A középiskola befejező évfolyamának elvégzésével a tanuló bekapcsolódhat az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe azzal a feltétellel, hogy legkésőbb a tizenharmadik évfolyam első felének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. 132

133 IV.6. Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése A tanuló mulasztásának kezelésére a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. A helyi szokásrendet, az igazolások módját a házirendünk tartalmazza. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzésben a csoportnaplóban rögzítjük. Ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről valóigazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési óraszám 20%-át, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja; valamint az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. A mentesítésre a szakmai igazgatóhelyettes tehet javaslatot a gyakorlatvezető véleményének kikérésével. A javaslatnál figyelembe kell venni a pótolandó tananyagmennyiséget, a tanuló szorgalmát, a tanuló álláspontját, kiskorú tanuló esetén a szülő véleményét. Az így kialakult vélemény alapján a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. A nevelőtestületi jogot az intézmény SZMSZ-e értelmében az egy osztályba tanítók közössége gyakorolja. IV.7. Köztes vizsgák A párhuzamos szakközépiskolai képzésben félévkor és év végén kipakolást szervezünk. A kipakolás alkalmával a diákok a szakmai órák időkeretében mutatják be a féléves szakmai munkájukat. A feladatok ismertetésén túl be kell mutatniuk a tárgykészítés folyamatát az ötlettől a variációkon át a választott megoldásig. A bemutatás folyamatához önértékelés is kapcsolódik. A 12. évfolyam kipakolását összhangba kell hozni az egyéb iskolai feladatainkkal. Számukra eltérő időpontban kerül a kipakolás megszervezésre. A 13. évfolyamon csak félévkor szervezzük meg a kipakolást. Számukra ez alkalommal a szakmai vizsgát imitáljuk. A kipakoláson nyújtott teljesítményt félévkor és év végén is érdemjeggyel értékeli a szaktanár, mely fajsúlyosabban számít be a gyakorlati érdemjegybe. Amennyiben a tanuló a gyakorlati feladatok 50%-át nem teljesíti, úgy azt megadott határidőn belül pótolnia szükséges. 133

134 V. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V.1. Bevezetés Az oktatási és kulturális miniszter a kollégium társadalmi szerepe és a nevelési feladatok hatékony ellátása, valamint a szakmai munka összehangolása érdekében a kollégiumi nevelés cél-, követelmény- és tevékenységrendszerét az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelettel (A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról fogalmazta meg. Ez az alapprogram - összhangban a közoktatási törvénnyel, a nemzeti alapvel - megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza kollégiumunk nevelési alapelveit. A Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium - az országos alapprogramra építve készítette el (vizsgálta felül, dolgozta át) pedagógiai programját. Intézményünk pedagógiai programjának átdolgozása folyamán támaszkodik mind az Országos Kollégiumi Szövetség által megszervezett továbbképzés anyagára, ajánlására. Pedagógiai programunk azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra is épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat. A pedagógiai program a kollégiumunk stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója. A tantestületünk célja a program felülvizsgálatával, illetve átdolgozásával, hogy megfeleljen a törvényi, a fenntartói, a tanulói, a szülői és a társintézmények elvárásainak. Továbbá a tankötelezettség teljesítését szolgáló középfokú oktatást - nevelést segítsük, és a kompetencia alapú nevelést - oktatást folytassunk, teremtsünk esélyt a különböző felkészültséggel, más-más környezetből érkezők számára. V.1.1. A kollégiumunk bemutatása, adatai: Az intézmény átadásának éve: 1983 Az intézmény befogadó képessége: 92 fő Az intézményben az étkezést a Debreceni Intézményműködtető Központ (DIM) szervezi és bonyolítja. Az iskola rendelkezik saját konyhával, melyet a Hungast Vital Kft. melegítőkonyhaként üzemeltet. Az étkezés helyben történik. Hálószobák száma: 23, a tanulóknak 4 ágyas elhelyezés biztosított. Nevelői szobák száma: 2 (fiú és lány emeleten) Berendezése egyszerű, minden tanuló számára zárható szekrény, szobánként egy hűtőfakt elérhető. Egyéb célokat szolgáló helyiségek száma: 1 informatika terem, 1 kiskonyha, 1 tornaterem, könyvtár, szakköri szobák az iskolával közösen használt helyiségek. A délelőtti tanítás alatt az iskola, délután este a kollégium használja. Az eszközjegyzékben előírt berendezési tárgyak biztosítottak. 134

135 A kollégium sajátosságai Kollégiumunk a éves kor közötti fiataloknak nyújt lakhatási lehetőséget. Kollégiumunk a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium internátusa, bentlakásos intézményegysége. Mint ilyen, arculatának formálásában meghatározó szerepet játszik maga az iskola, az iskolába járó, a kollégiumba felvételt nyert tanulók tudása, ismeretei, ambíciói, speciális adottságai, képességei. Kollégiumunk a év közötti korosztálynak biztosítja a törvény által előírt ellátást. Sajátosságai: Iskolánkban speciális érdeklődésű, a népi kultúrát, a kézművességet, a művészetet kedvelő, illetve ezek műveléséhez szükséges képességeket birtokolni akaró fiatalok tanulnak. A kollégium működésében, tevékenységrendszerének kialakításában ennek sajátos szerepe van. Pedagógiai gyakorlatunk másik sajátossága, meghatározó jegye a tanulók hátrányos szociális helyzete. A kollégiumi ellátást igénylő tanulók jelentős része nehéz sorsú, hátrányos helyzetű fiatal Hajdú Bihar megye falvaiból, apróbb településeiről. A fiatalok jövőtervei is meghatározóak. Tanköteles tanulóinkat az érettségi vizsgára, majd a szakmatanulásra, a szakképző évfolyamra kell felkészítenünk. Célunk, hogy a tanulók szerezzék meg az OKJ művészeti szakképesítést. A tanulóink többsége elsősorban nem a munkaerőpiacon való helytállás, hanem a továbbtanulás, képző- és iparművészeti felsőoktatási intézményekbe való bekerülés lehetősége foglalkoztatja. Meghatározó szándékaink szerint is szemléletformáló kell legyen az intézmény környezete, amit az elmúlt 33 évben tantestületünk és neveltjeink közös munkájával építettünk. Kertünk védett természeti érték, botanikus kert. V.1.2. Szülői és tanulói elvárások: A szülők és a tanulók elvárják a kollégiumunktól, hogy: megfelelő lakhatási, felkészülési és kulturált szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítsunk; társadalmi és gazdasági környezet változásaira hatékonyan reagálni képes, önmagát állandóan fejleszteni tudó kollégiumot működtessünk; a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsuk a tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentőséggel bírjunk az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében; megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegítsük a társadalmi szerepek tanulását; a diákok önszerveződése során kialakult közösségekben a közösségi együttélést, az önkormányzó képességet, a döntést és a felelősséget, a konfliktuskezelés demokratikus technikáit megismerhessék, gyakorolhassák; a kollégiumunk sajátos támogatást nyújtson a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. 135

136 A szülők elvárják továbbá, hogy: Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium minden eszközzel törekedjünk a velük való eredményes együttműködésre; szükség esetén szóban és írásban tájékoztassuk gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről; előzetes egyeztetés után - bármikor felkereshessék gyermekük tanárát vagy az igazgatót. A szülői és tanulói elvárásokat elégedettségi kérdőív felvételével igyekszünk minél jobban megismerni és a lehetőségeinkhez képest teljesíteni. V.2. A kollégiumunk működése A kollégium és az iskola feladatát egy tantestület és egy technikai állomány látja el. A kollégiumi csoportokat 4 kollégiumi nevelőtanár irányítja, az éjszakai ügyeletet 2 fő pedagógiai felügyelő látja el, valamint 1 fő ápoló gondoskodik az ellátásukról. V.2.1 Személyi feltételek: A testület tagjai 2018-ban: Haramura Béla Endes Ilona Csik Attila Juhász Rita Szanyi Ildikó Kabály Árpád Jánosné Puskás Ildikó intézményegység vezető kollégiumi nevelőtanár kollégiumi nevelőtanár kollégiumi nevelőtanár kollégiumi nevelőtanár pedagógiai felügyelő pedagógiai felügyelő V.2.2 Tárgyi feltételek: Az országos alapprogramban megfogalmazottak tág teret engednek intézményünk szakmai önállóságának, hiszen a kollégiumi nevelés általános keretei mellett egyedi, speciális célokat is kijelölnek. A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Kollégiumunk Debrecen észak- nyugati részén, a Nagyerdő szomszédságában helyezkedik el. A kollégium egy épületben található az iskolával, mely 1983-ban épült, Hajdúváz szerkezetű ben felújításra kerültek az épület nyílászárói, a tetőszigetelés és a kollégiumi fürdőszobák ben korszerűsítettük a világítást tavaszán kerül sor a kollégiumi szobák PVC burkolatának cseréjére, valamint a folyosók burkolatcseréjére ben az intézmény belső gépészete felújult, valamint a tantermi bútorok cseréje megtörtént ben a kollégium bútorzata cserélődött ki; ágyak, a szobák beépített szekrényeinek felújítása valósult meg. A kollégiumi textíliák cseréje folyamatos. 136

137 V.2.3. Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk A kollégiumunk belső életének szabályozása (SzMSz, Házirend, stb.) során biztosítja a diákjaink optimális fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai (tanulás - kulturált szabadidő, közösségi elfoglaltság egyéni tevékenység stb.) a jogszabályi keretek között a tanulóink egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Kollégiumunkban az értéktisztelet, a gyermek szeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásban résztvevő tanulókat. Az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, sikeres, értékes kreatív közösségi emberré kívánjuk nevelni őket. Tanáraink vállalják és közvetítik azt az értékrendet, melyek alapján nevelési rendszerünket kialakítva céljaink megvalósíthatók. Pedagógiai programunk egyaránt segíti az egyén és közösség fejlődését. Tevékenységrendszerünk, pedagógiai módszereink, programjaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek szükségleteit, kívánságait figyelembe véve sajátos arculatú kollégiumot hozzunk létre. V Alaptevékenységünk: minden kollégistának biztosítsuk a lakhatás, ellátás, a tanulás lehetőségét, a megfelelő színvonalú biológiai, egészségügyi feltételrendszert az általános műveltséget megalapozó évfolyamok tanulóinak a tanulószobai, a felzárkóztató és felkészítő, speciális ismereteket adó kollégiumi foglalkozást szeretet, nyugalmat, segítséget, törődést a tanuláshoz, hétköznapi gondjaik megoldásához élhetnek a törvény és a közösen kialakított belső szabályok által biztosított jogaikkal. Alapelveink: felelősség szakmai önállóság a gyermekek érdeke a legfontosabb a demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása a másság elfogadása szakmai igényesség a tanulók egymás iránti felelőssége a közösség iránti felelősség, tisztelet alapvető erkölcsi normák közvetítése a tanulói aktivitás, öntevékenység, összeszerveződés középpontba állítása integrált nevelés integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása a nemzeti hagyományok megőrzése a nemzeti azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. V A kollégium funkciói: a tankötelezettség teljesítésének, a szakmaszerzés lehetőségének, továbbtanulásnak, szabad intézményválasztás jogának biztosítása minden 137

138 tanulónak, az esélyegyenlőség biztosításával tanulók szociális helyzetétől, társadalmi hovatartozásától, világnézetétől függetlenül a fiatalok életkorának megfelelő lakhatási feltételek biztosítása felzárkóztatás, tehetséggondozás: szocializáció, pályaorientáció segítése, demokratikus viszonyrendszer kialakítása, felkészülés a társadalmi szerepek gyakorlására Nevelési funkciók: o családhelyettesítő funkció o szocializációs o személyiségformáló o nevelési értékeket közvetítő Tanítás, oktatás, képzés funkciói: o az iskolai teljesítés feltételeink megteremtése o felzárkóztatás o tehetséggondozás o pályaorientáció o kiegészítő, kreatív tevékenységek megtanítása V Csoportkeretek a kollégiumban: A kollégiumban 4 csoportba szerveződnek a diákok, általában vegyes összetételben. A kollégiumunk sajátossága, hogy saját intézményünk tanulói alkotják a kollégiumi diákok körét is. Átlagos csoportlétszám fő. V.3. A kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei és feladatai A kollégiumunk nevelési céljai: a tanulóink szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása intézményünk sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeljük a tanulási motívumok a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését, hangsúlyt helyezünk annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulóban, s így életük részévé váljon a tanulás. A kollégiumunk a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. 138

139 V.3.1. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi meg. Külön figyelmet kell fordítanunk a nemzeti és etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A tanulók részére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket nyújtó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló és egyéni törődést biztosító foglalkozások szervezünk. A kollégiumi felkészítő foglalkozások száma nem lehet kevesebb, mint kollégiumi csoportonként 14 óra, a többi kollégiumi foglalkozás ideje heti 10 óra. V A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése A középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistáinknak a család helyett vagy mellett a kollégiumunk közössége nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozásaink elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozásaink célja a kollégista diákjaink személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükbe, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. V Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása: A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. 139

140 A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumnak feladata a családi életre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a diák lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segítjük a kollégistákat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Alkalmat teremtünk arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segítjük abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget-, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket közvetítünk ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket. Kialakítjuk a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyukat. V Tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés: Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégiumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motívumokat az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. 140

141 A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony-, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. A kollégiumunk olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégiumban feladatunk a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott szakmában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítséget nyújtunk a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremtünk a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium az iskolával együttműködve valamennyi tanulója számára segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony-, önálló tanulás, digitális kompetencia. V.3.2. Kollégiumunk alapelvei: Életvitel, közösségi kapcsolatok alapelvei: a diákok életkori sajátosságait, személyes szükségleteit is figyelembe véve egyértelmű norma és értékrendszert közvetítünk számukra, együttműködve nevelünk a családdal és az iskolával, biztosítjuk diákjaink számára az egészséges életvitelhez szükséges feltételeket, lehetőséget adunk a magánéletre, biztosítjuk saját életük megszervezésének szabadságát, támogatjuk a diákönkormányzat munkáját, együttműködő tanár diák kapcsolatra törekszünk, a közösségi együttlét lehetőségeit kihasználjuk a munkánkban, törekszünk a jogok és kötelességek egyensúlyára, hangsúlyozzuk az egyéni felelősség jelentőségét. Tanítás tanulás alapelvei: biztosítjuk diákjaink számára a tanuláshoz való jogot, a nyugodt tanulás feltételeit, a szükséges tanári segítséget, egyéni, differenciált fejlesztés lehetőségét. Szabadidő - szervezés alapelvei: lehetőség adunk a szabadidő kulturált eltöltésére, megfelelő kínálattal biztosítjuk a szabad programválasztást, biztosítjuk a tevékenységvégzés tárgyi feltételeit. 141

142 V.3.3 Kollégiumunk feladatai: A pedagógusaink feladata a kollégista diákjaink személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása. Ez a folyamat a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten kell, hogy történjen. A hatékony és eredményes kollégiumi nevelés érdekében a kollégiumunk nevelőinek mindent meg kell tenniük, a nevelői munkának mind az egyént, mind a közösséget szolgálni kell. Alapvető feladat: a fejlesztés! V A kollégiumunk nevelési feladatai az alábbi területek fejlesztésére terjednek ki énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése; a tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése; felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció; kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése; egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése; társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése; pályaorientáció segítése V Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Céljaink: fejleszteni kívánjuk tanulóink önismeretét, jellemét, erkölcsiségét, társadalomba való beilleszkedésüket segítjük szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése egységes érték- és normarendszert közvetítünk harmonikus kapcsolatok kialakítására, a családi életre, társsá, szülővé nevelünk diákjaink kommunikációs és viselkedéskultúrájának alakítása, fejlesztése, a magyar nyelv ápolása. Tartalma: cselekedeteink motivációi erkölcsi értékek, szokások, hagyományok hatása magatartásunkra az ember viszonya önmagához, családjához, társaihoz beilleszkedés közösségbe barátság, együttműködés önismeret, értékrend, azonosságtudat személyiségfejlesztő módszerek tisztelet az idősek iránt türelem egymás iránt egymás megismerése bizalom, őszinteség, fegyelem a családban nemi szerepek konfliktusok 142

143 Feladat: sikeres kommunikáció testbeszéd, gesztusok könyvtár- és számítógép illem, etikett haza, nemzet, szabadság tudomány, művészet, sport értékei, eredményei múltunk értékei, hagyományaink hazai művészettörténet nemzetiségek kultúrája lakóhelyünk értékei más népek kultúrája helyünk Európában, a nagyvilágban nacionalizmus, faji előítéletek elutasítása lehetőséget biztosítani tanulóinknak egymás jobb megismerésére reális önismeretre késztetés, az önfegyelem fejlesztése személyiségfejlesztést szolgáló módszerek kipróbálása idősek tiszteletére, megbecsülésre nevelés segítésük egymás iránti türelem gyakorlása önismeret fejlesztés konfliktuskezelési technikák elsajátítása felelősségtudat kialakítása kommunikációs technikák gyakoroltatása illem, etikett szabályainak gyakoroltatása könyvtár és számítógép helyes használatának elsajátíttatása a magyar nyelv igényes, kreatív használatának gyakoroltatása felkészítés nyilvánosság előtti szereplésre kooperációs technikák elsajátítása, gyakorlása beilleszkedést segítő programok szervezése Tevékenységei kollégiumunkban: önkéntes munkában való részvétel kézműves foglalkozások tartása néptánc ünnepek ünnepi műsorokon való részvétel vetélkedők szavalóverseny dramatikus játékok foglalkozásai szakkörök ügyeletesi feladatok végzése DÖK tevékenység versenyek, pályázatok közösségi munka 143

144 iskolaújság Ki mit tud? Idősek otthonában programok V A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése jelenti számunkra valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Céljaink: ismerjék fel diákjaink az iskolán túli tanulás fontosságát, képességeinek megfelelően tanuljanak hatékony, önálló tanulás ismerjék és használják a különböző információhordozókat ismerjék és vegyék igénybe a közművelődési intézmények szolgáltatásait törekedjenek az önképzésre, önművelésre önismeretük legyen reális megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek digitális, matematikai kompetenciák fejlesztése alakuljanak ki helyes tanulási szokásaik reálisan tudják megítélni saját teljesítményüket. sajátítsák el a munkához szükséges készségeket, képességeket, attitűdöket munkatevékenységben alakuljanak képességeik fejlődjön kreativitásuk, munkakultúrával összefüggő pozitív tulajdonságaik (igényesség, kitartás), kézügyességük Tartalma: az emberi gondolkodás megismerő tevékenység szakmai, praktikus és hétköznapi tudás eredményes és hatékony tanulási technikák tanulmányi feladatok elvégzése a kollégiumban közösségi feladatok végzése önálló munkavégzés képességének kialakítása kézügyesség, kreativitás fejlesztése kooperáció a feladatmegoldásban tudatos környezetépítés. Az egyéni tanulás technikái: saját munka megszervezése, speciális tanulási technikák jegyzetelés, lényegkiemelés, vázlatírás technikája. Az eredményes tanulás mentálhigiéniás feltételei: megfelelő fizikai és pszichikai állapot a tanulás külső feltételeinek kedvezőbbé tétele. 144

145 A közösségi élet legfőbb mozgatórugója a közös tevékenység. A közös tevékenység együttes élményt ad, erősíti az együvé tartozást. Általuk születnek a közösséget erősítő szokások, hagyományok. Feladat: állandó feladatadással lehetőséget biztosítani tanulóinknak munkatevékenység végzésére biztosítani a közösség tagjainak aktivitását a tevékenységben a teljesítmény közösség előtti értékelése egymás iránti felelősségérzet erősítése technikai műveltség megalapozása a háztartásban, ház körüli munkákban gyakran használt eszközök, egyszerű gépek használatának, karbantartásának elsajátítása önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása jó csoportlégkör megteremtése a munkavégzéshez biztosítani tanulóink számára a pozitív élményszerzés lehetőségét. Tevékenységei: önkiszolgáló munka felelősrendszer kiépítése közösségi közéleti tevékenységek háztartástan kertgazdálkodás részvétel alkotókörök munkájában. V Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció Tehetségen a velünk született adottságra épülő, majd gyakorlás, fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagot messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. Összetevői: - átlagon felüli képességek - kreativitás - feladat elkötelezettség - iskola- és kortárscsoport A tehetséges gyermeknek szüksége van: - lehetőségre - bátorításra - segítségnyújtásra. A fejlesztés módszere: cselekvő odafigyelés a gyerekhez játékra, munkára való bátorítás ösztönzés vitára, beszélgetésre szabadidő biztosítása óvatos kritika alkotásra serkentő feladatok. 145

146 V Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő programok Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében intézményünk figyelembe veszi a hatályos jogszabályokat. A kollégiumi felvételi eljárás, a csoportba sorolás, a szobabeosztás kialakításának elvei minden diák számára egységes bánásmódot biztosít. Figyelemmel kísérjük a hátrányos, halmozottan hátrányos és gyermekvédelmi támogatásban részesülő diákokat, akik az étkezési térítési díjat kedvezményesen fizetik. A kollégiumi elhelyezést a tanuló és a szülő írásos kérelme alapján lehet igényelni. Az elbírálásnál elsődlegesen a földrajzi távolságot vesszük figyelembe. A kollégium valamennyi diákja számára egyenlő lehetőséget biztosít a kollégiumi kötelező és nem kötelező foglakozásain való részvételre, a kollégium helyiségeinek és eszközeinek használatára (pl. szilenciumi foglalkozás és szabadon választott csoportfoglalkozások, felzárkóztatások, egyéni és kiscsoportos foglalkozások, tehetséggondozó körök, szakkörök, stb.) A kollégium alapfeladatából fakadóan a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, esélyegyenlőségének biztosítására létrejött intézményegység. Pedagógiai Programunk, Házirendünk, Szervezeti és Működési Szabályzatunk biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget, eszközrendszerünk, pedagógiai módszertani kultúránk alkalmas a hátrányok csökkentésére. V A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás Alapító okiratunk szerint feladatunk a kollégiumi szálláshelynyújtás a sajátos nevelési igényű diákok számára is. Intézményünknek, így kollégiumunknak sincs jelenleg ilyen tanulója. Nevelésük integráltan történhet intézményünkben, a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel. Szükség esetén külső szakember munkájának bevonásával tudunk feladatellátásunknak eleget tenni. Intézményünkben 1 fő fejlesztőpedagógus tud egyéni foglalkozások keretében tud fejlesztő foglalkozást vezetni. V Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Céljaink: a kultúra iránti nyitottság, fogékonyság kialakítása szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése tevékeny részvételre ösztönzés a kulturális értékek létrehozásában, megőrzésében, alkotásban harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel esztétikai művészeti tudatosság: esztétikai érzék fejlesztése. Tartalma: ismerkedés a művészetekkel műalkotások elemzése vizuális kifejezőképesség korok és alkotások önkifejezés 146

147 Feladat: Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium megismertetni tanulóinkkal az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát, technikáit alkotó fantáziájuk kibontakoztatása alkotótevékenység által elsajátíttatni a vizuális megjelenítés síkbeli- és térbeli alapjait múzeum és kiállítások rendszeres látogatásának ösztönzésével, műelemzésekkel műalkotások értő érző befogadóivá tenni tanítványainkat az ábrázolás eszköztárának megismertetésével alkalmassá tenni tanulóinkat saját gondolataik és érzéseik kifejezésére, megfogalmazására a művészetek által. Tevékenységei: művészeti és kézműves alkotókörök múzeumlátogatás táborok témahetek projektek kiállítások drámajáték népzene, népdal. V Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Céljaink: környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése környezettel kapcsolatos állampolgári jogok gyakoroltatása aktív környezetvédelemre és természetvédelemre nevelés diákjaink rendelkezzenek ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, betegségekről, baleset-megelőzésről, egészségkárosító szerekről. váljanak alkalmassá a harmonikus életvitelre alkalmazkodó képességük fejlesztése, akaratuk edzése önismeretük fejlesztése személyi és környezeti higiénia alakítása a mozgás szeretetére nevelés a lelki egészség megóvása pozitív jövőkép kialakítása. Tartalma: növény- és állatvilág szeretete globális problémák születése nemzeti természeti értékeink a teremtett tárgyi környezet értékei helyi környezetvédelem higiénés magatartásra nevelés egészséges táplálkozás, mozgásfejlődés balesetek, betegségek megelőzése 147

148 Feladat: szocializációs problémák képességek lehetőségek jövőképünk igényes környezet kialakítása a tantermekben, épületen belül és külső terein a lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismertetése tevékeny részvétel az intézmény rendjének, esztétikus környezetének kialakításában bemutatásra is alkalmas környezet mintaszerű működtetése tanulói aktivitásra építő módszerek kidolgozása, kipróbálása, terjesztése környezet és természetvédelem tanórán kívüli lehetőségeinek összegyűjtése, segédanyagként való megjelentetése, használata napi munkánkban környezetvédelmi programok infrastruktúrális feltételeinek előteremése környezetbarát anyagok használatának szem előtt tartása Egészségmegőrző programjaink sarkalatos pontja a prevenció. Megtanítani tanulóinkat a helyes életvitel szokásaira és arra, hogy az egészség és az élet védelme alapérték. Fő feladatunk az egészségre nevelés, a rendszeres testmozgás szükségletének kialakítása. Feladatunk még: higiéniás magatartásra nevelés (általános testápolás, fogápolás, egészséges öltözködés) környezethigiéniára nevelés (település, lakás higiéniája) egészséges táplálkozásra nevelés (korszerű táplálkozástechnika, megfelelő étkezési szokások, különböző csoportok eltérő étkezési szokásainak megismertetése) egészséges mozgásfejlődés biztosítása rendszeres testmozgással, a sportolás szükségletének kialakításával mentálhigiénés nevelés által a lelki egészség óvása konfliktusmegoldó képesség fejlesztése pozitív jövőkép kialakításának segítése függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése harmonikus emberi kapcsolatok kialakítása toleranciára, nyitottságra, reális önismeretre nevelés Tevékenységei: fotókiállítás madarak, fák napja, madárkarácsony, az év madara előadások filmvetítések akciók környezet- és természetvédelmi táborok terepgyakorlatok megfigyelések egy nap otthonunkért a legszebb szoba 148

149 ügyeletesi rendszer működtetése versenyek, vetélkedők, bemutatók Föld hete, a Víz világnapja Állatok világnapja csillagászat csuhéfonás, makettkészítés gyűjteménykészítés Művészetek hete természetjárás néptánc tömegsport foci- és atlétikai versenyek úszás elsajátítása, rendszeres uszodahasználat korcsolyázás Hollós kupa városi tömegsport akciókban való részvétel csapatbajnokságon, egyéni versenyeken való részvétel felvilágosító előadások videofilm, élménybeszámoló alternatív gyógymódok relaxációs tréning konditerem használat salátabár a koliban teaházi esték gyógynövények, gyógynövény - virágkötészet kenyérsütés kerékpártúrák sportlövészet népi gyermekjátékok (a szabadban és bent végezhető mozgásos játékok) aerobik V Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése Céljaink: közösséghez való tartozásunk erősítése nemzettudat, állampolgári tudat erősítése megfelelő nyitottsággal rendelkezzenek a társadalmi problémák iránt közéleti aktivitásuk megalapozása kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia fejlesztése fogadják kritikával a tömegtájékoztatásból eredő információkat ismerjék az intézmények szerepét, jelentőségét, a társadalom intézményeit, a politikai pártokat ismerjék a falu város különbözőségeit a Magyarországon élő nemzetiségeket, etnikai csoportokat, a Magyarországon működő nagy egyházakat, legyenek ismereteik a vallásról, vallásosságról 149

150 Feladataink: tudatosuljon bennük nemzetünk hagyománya, kultúrája, ismerjék nemzeti és egyetemes értékeinket ismerjék meg más népek kultúráját, törekedjenek a kultúrák közötti kölcsönhatás megértésére szeressék szülőföldjüket, tiszteljék az ott élő embereket ismerjék meg a köztünk élő nemzetiségieket, szokásaikat, kultúrájukat, hagyományaikat, művészetüket, hatásukat a magyar kultúrára az európai identitástudat erősítése az egyetemes és európai kultúra megismertetése. Magyarország tájainak, értékeinek bemutatása, megismertetése lakóhelyünk nevezetességeinek feltárása, megismerése és megismertetése nemzeti jelképek, ünnepek jelenléte, jelentősége megemlékezés ünnepeinkről környezetünk állat- és növényvilágának megismertetése, védelme jeles napok, rituális játékok népi gyermekjátékok gyűjtése, kipróbálása hagyományainkkal kapcsolatos tárgykészítés elsajátíttatása étkezési kultúránk hagyományainak őrzése, cselekvő részvétel ápolásában ismerjék a magyar népi mondakört ismerjék, dramatizálják magyar népmeséinket tevékenyen vegyenek részt a lakóhely értékeinek óvásába diákjogok megismertetetése, érvényesítésük feltételeinek megteremtése tájékozódás hazai művészettörténeti korokban művészeti alkotások hatása az egyetemes kultúrára lehetőségeinek biztosítása a Magyarországon élő nemzetiségek, kultúrájuk bemutatása globális problémák megismerése Tevékenységei: gyűjtőmunka tájház, múzeumlátogatás kirándulások ünnepek, jeles napokról megemlékezés vetélkedők kiállítások népszokások eljátszása táncház játszóház néptánckör kézműves foglalkozások dramatizálás Köztünk élnek. Nemzetiségek Magyarországon ( bolgárok, örmények, stb.) 150

151 V Pályaorientáció segítése Kollégiumunk hátrányos helyzetű diákjai származásuk és szociokulturális hátrányaik folytán nincsenek választási helyzetben. Az általános iskolai pályafutás meghatározza jövőjüket. Iskolaválasztásuk sok esetben kényszerválasztás. Pályaorientációs tevékenységeink célja: hozzájárulni a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakításához, a személyiség és pálya megfelelésnek felismeréséhez. Tanulóink készség, képességeinek feltérképezése. Feladatok: - a pályák ismerete - képességek, érdeklődés, motiváció, attitűd - rugalmas pálya és munkahelyváltás - munkaerő-piaci esélyek - a munka világa - a Munkaügyi Központ, a Foglalkozási Információs Tanácsadó Iroda, a Mezon Ifjúsági Iroda tevékenységének megismerése A megvalósítás keretei: o kötelező foglalkozás helyi terve szerint o témahét Nyitott műhelyek o témanap Tanulás egy életen át o projekt Ne halat adj, hanem taníts meg horgászni! o Dönts jól, jövőd a tét! pályaválasztási kiállítás V.3.4. A kollégiumunk nevelési feladatai részleteiben: A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeljük a tanulási motívumok az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyezünk annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életük részévé váljon a tanulás. A kollégiumunk olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Kollégiumi feladata az is, hogy a tanulók képességeit felismerjük, és kibontakoztatásukat segítsük. Támogatjuk a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott szakmában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégiumunk - az iskolával szorosan együttműködve - minden tanuló számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 151

152 A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. Feladatunk még a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés is. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumunk minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként kíván működni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kulturálisés sportélet hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat ehhez nagymértékben hozzájárul épített környezetünk, a Botanikus kert -, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. V.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, foglalkozások rendszere 1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: 1.1. Tanulást segítő foglalkozások - csoportonként heti 13 órában (kötelező) (felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozás - a kollégiumi életrend sajátosságaiból és a kollégium működéséből fakadóan olyan foglalkozások, amelyeken a tanulók kötelesek részt venni - megtartásuk a törvény és a házirend előírása szerint kötelező - rendszeres felkészülést igényelnek, a hetirend szerint periodikusak Ide sorolhatók a csoportfoglalkozások és a nevelőtanárok által tartott egyéb foglalkozások, mint: - tantárgyi felzárkóztatók - rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozások - korrepetálások - pályaválasztást segítő foglalkozások - tantárgyi ismeretek bővítését szolgáló foglalkozások - informatika 152

153 - EU ra felkészülés - szövegszerkesztés - felvételi előkészítő - helyi foglalkozási terv csoportfoglalkozásai Szilenciumi foglalkozás: alapvető feladata, hogy pedagógiailag ellenőrzötten lehetőséget teremtsenek a mindennapos iskolai felkészüléshez, biztosítsák a tanulók képességei szerinti tanulmányi előmenetelt, szükség szerint a felzárkóztatást. A szilenciumi foglalkozáson minden 9. évfolyamos tanulónak részt kell vennie a tanév első félévében. A tanulók a félévi átlageredményük alapján kaphatnak felmentést, ha a tanulmányi eredményük 4,00 felett van. A felsőbb évfolyamos tanulók az év végi és félévi átlageredmény alapján kaphatnak felmentést, de a csoportnevelő figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, s ha szükségesnek látja, elrendelheti a felügyelet melletti tanulást. A szilenciumi foglalkozások felügyeletét a csoport nevelőtanárok látják el, mely 3x50 perc. A szabad szilenciumos tanulók a szilenciumi foglalkozási idejüket maguk osztják be, lehetőségük van a szobájukban felkészülni. Ezen tanulók köre félévente változik Tanulást segítő felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások: A tanulók heti 5 órában kötelesek részt venni egyéni vagy csoportos felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon. A csoportos foglalkozások körét az éves munkatervben határozzuk meg, a tanulói igények és szükségletek figyelembevételével. Jellemzően felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az érettségi tantárgyakból, (mint pl. magyar, matematika, angol, történelem) tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk pl. emelt szintű érettségi vizsgák támogatására. Ezek a foglalkozások lehetővé teszik a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és tehetséggondozás igényei szerint. 1.2.Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító tematikus csoportfoglalkozások csoportonként heti 1 órában (kötelező); 36 nevelési héttel számolva A tematikus csoportfoglalkozások a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tematikus rend és óraszám alapján kerülnek megszervezésre. A tematikus csoportfoglalkozások aktuális tartalmát évente készült Foglakoztatási tervben rögzítjük. 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra a diákoknak 2.1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások 2.2. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások a tanulók olyan elfoglaltságát jelentik, amelyeket önmagunktól még kevésbé vennének igénybe, de fejlődésükhöz, tudásuk elmélyítéséhez szükségük van rá. 153

154 Ide sorolhatók az olyan diákkörök, amelyek - manuálisak - sport- jellegűek - kulturális jellegűek és különösebb felkészülést nem igényelnek. Funkciójuk: - életmód közvetítő funkció. A nevelőtanár kínálatából választanak. Programkínálatát helyi foglalkozási tervünk tartalmazza. Cél: Olyan pedagógiai környezet kialakítása, amely hozzájárul a tanulóink erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a kollégiumi közösség fejlődéséhez, továbbá a tanulóink szellemi, testi fejlődését biztosítja. Ezek a foglalkozások kollégiumunkban egy egységes rendszert alkotnak. A heti - diákjainknak kötelező - foglalkozások rendszerébe betagolódik a biztosított (választható), és az éves munkatervben szereplő egyéb rendezvények halmaza is. Ezek összessége biztosítja azt, hogy az előbbiekben megfogalmazott célok megvalósuljanak. V.4.1 A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete A kollégiumunk a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket annak céljától, jellegétől függően kollégiumi programjaink, csoportos és egyéni foglalkozásaink keretén belül szervezi. V Felkészítő foglalkozások: (Ktv: 13ó/hét/csop) Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégiumunk kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is igyekszünk feltárni és figyelembe venni a tanulók személyiségének sajátosságait. Feladataink: Mindennapjaink ismerettömegében nem könnyű eligazodni. Az iskolának egyre több feladatra kell felkészíteni diákjainkat. Hagyományos ismeretcentrikus oktatásunk nem képes eleget tenni a vele szemben támasztott követelményeknek. A probléma megoldására az alábbi megoldást választottuk: - az iskolai és iskolán kívüli folyamatokban nem a megtanulandó ismeretek mennyiségére, hanem az ismeretelsajátítási technikák alkalmazni tudása törekszünk. Nem az ismeret a lényeg, hanem a képesség. Az ismeret csak eszköz ahhoz, hogy tanulóink egyéni képességeit minél magasabb szinten kiművelhessük. Tapasztalatunk, hogy az iskolák gyakorlatából hiányzik az útmutatás ahhoz, hogyan kell elsajátítani tanulóinknak a tananyagot, hogyan kell megoldaniuk a feladatokat, s hogyan fogalmazzák meg írásban munkáikat. Hitünk szerint ezeknek be kell épülniük tanulóink képességi repertoárjába. V Tanulást segítő foglalkozások a) kollégiumunkban a rendszeres iskolai felkészülést szilencium keretén belül biztosítjuk (az egyéni és csoportos foglalkozást is magában foglalja) diákjaink számára; 154

155 b) az előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása - a nevelőtanári segítség mellett - az iskolai foglakozásokon való részvétellel is biztosítjuk; c) diákjaink számára az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében csoportfoglalkozásokat és előadásokat is szervezünk. Tevékenységei (programok) kollégiumunkban A hiányosságok felszámolására tanítás tanulása, tanulás-módszertani stúdiumot hoztunk létre. Az iskolai osztállyal párhuzamosan 9. évfolyamon a kollégiumban is elindítottuk a kísérleti csoportot. A minőségi különbségek szemmel láthatók a stúdiumban résztvevő és a többi tanuló között. Kollégiumi pedagógiai programunkban az eddigi önkéntes alapon szerveződött stúdium kötelező bevezetését tervezzük. A tanulás-módszertani stúdium legfőbb célkitűzései: - a tanuláshoz való viszony formálása - képességek fejlesztése - személyiségfejlesztés - tanulási szokások kialakítása - kíváncsiságuk ébrentartása. A tanítás tanulás egyéb rendszeres tevékenységei a kollégiumban: - korrepetálás, korszerű oktatás - differenciált módszerek alkalmazása - projektek a képességfejlesztés szolgálatában - interakciós és kommunikációs készség játékos fejlesztése - könyvtárhasználat megtanítása - számítógép lehetőségeinek kihasználása - egyéni fejlesztési terv kidolgozása A tehetség kibontakoztatását és felzárkóztatást segítő foglalkozások (kötelezően biztosítandó foglalkozások) a.) Számítástechnika szakkör Célja: a személyiség fejlesztése, az új munkakultúra megismerése Heti óraszám: 2 óra I. feladatterv: Kezeljék a számítógépet felhasználói szinten, ismerjék a könyvtár struktúráját. Tartsák be a program adatvédelmi szabályait. Vegyék észre a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között. Tartsák be a műveletvégzés helyes sorrendjét. Programok futtatása, adatbevitel, kapott információk értelmezése. Szövegszerkesztővel végzett műveletek. 155

156 II. feladatterv: Rövid programok értelmezése, hibák módosítása. Betűméretek, betűtípusok. Programok megoldása. Adatösszesítés adott szempont szerint. Dokumentum beolvasása, javítása, mentése, módosítás nyomtatása. Módszerek: versenyszerű feladatmegoldás - kiscsoportos foglalkozás - egyénre szabott feladatok - bemutatás, gyakorlás, levelezés b.) Angol nyelv beszédcentrikus elsajátítása N 01 Klub Célkitűzései: - szervezzenek ízelítőt a célnyelvi ország kultúrájából, sajátos értékeiből - hasonlítsák össze országunk kultúrájával - tudjanak kapcsolatot létesíteni más országok fiataljaival, értékelni más országok népeit - információszerzés ösztönzése - fejlődjön személyiségük, nőjön önbizalmuk az idegen nyelv használata által - a nyelv tudása segítségével magyarként váljanak Európa polgáraivá Feladatterv: - folyamatos szókincsbővítés - térbeli és időbeli viszonyok - nyelvtani ismeretek megszilárdítása - érvelési szándékok kifejezése - rábeszélés kifejezése - hallás utáni beszédértés - angol nyelvű dalok tanulása a klasszikustól a modern dalokig (Himnusz, Happy Birthday, Drunken Sailer ) Feldolgozás: - olvasás fordítás éneklés zenei alapra történő feléneklés Felzárkóztatást segítő foglalkozások terve Preventív foglalkozások: - önkéntes fiatalok képzése - Tükröm, tükröm szabad-interakciós csoport működtetése - Amikor én Babszem Jankó voltam.. olvasóvá nevelés és személyiségfejlesztés Az önkéntes tanulók képzési terve Az önkéntesség, a segítő magatartás kialakítása a pedagógiai program fontos célkitűzése, a személyiségfejlesztés, a prevenció működőképes modellje. Pszichológiai kutatások és megfigyelések igazolják, hogy ha valaki segítő kapcsolat kialakítására képes egy másik 156

157 személlyel, akkor ez a kapcsolat és tevékenység visszahat és terápiás erejű és építő hatású lesz a segítő személy szempontjából is. Az önkéntesség modell lehet a fiatalok előtt korunk értékvesztett és értéktévesztett világában. Általános emberi értékeket hoz felszínre, mozgósítja a személyiség belső erőforrásait, segít az emberi kapcsolatok építésében és megőrzésében és megmutatja, hogy a fogyasztói, passzív befogadó magatartás helyett lehet és érdemes másként is élni. A képzések időpontja: minden második héten 1x A képzések tematikája: 1. Hogyan tervezzünk meg egy szabadidős foglalkozást? 2. Adottságok, képességek, készségek 3. Önkéntesség a világban - találkozás önkéntes csoportok tagjaival 4. Mit vinnék magammal egy túlélő csomagban? Kivel tartanék egy úton? - dramatikus játék 5. A kisiskoláskor életkori sajátosságai Látogatás a gyerekek egykori Általános Iskolájában, beszélgetés a Kartács utcai könyvtár könyvtárosával és egy alsó tagozatban tanító pedagógussal 6. Önvizsgálat: Miért csinálom? az önkéntesség motívuma A motiváció szerepe az ember aktivitásában 7. Az altruista magatartás indítékai 8. Az értékek világa 9. Mit jelent csoportban dolgozni? 10. Milyen közösségekhez tartozunk? 11. Párhuzamok: önkéntes magatartásunk és egyéb helyzetekben mutatott viselkedésünk között 12. Prezentáció - önmagunkról, tevékenységünkről- előkészítése 13. Terveink a következő tanévre A képzési hetek közötti heteken a résztvevő tanulókkal a fent megjelölt időpontokban ún. Munkamegbeszéléseket tartunk. A megbeszélések minden alkalommal visszatérő témái: 1. Az előző foglalkozás értékelése 2. Programtervezés a következő önkéntes foglalkozásra 3. A tevékenység megszervezése, munkamegosztás 4. A szükséges anyagok előkészítése, mintadarabok készítése Tükröm, tükröm szabad-interakciós csoport működtetése: Célja: önismereti tudatosság növelése. Megtanuljuk kívülről láttatni magukat. Önfeledt játék, amelyben megmutathatjuk önmagunkat. Alapelvek: személyesség biztosítása, azaz önmaguk vállalása konkrétumok felidézése nyílt, őszinte, másokat elfogadó hozzáállás beleérző képesség megítélés nélküli elfogadás csoporttagok megerősítése általunk 157

158 Témái: kreativitásfejlesztést szolgáló gyakorlatok nonverbális készségek fejlesztése önkép, önismeret fejlesztésének gyakorlata társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok Amikor én Babszem Jankó voltam Olvasóvá nevelés és személyiségfejlesztés ha az olvasás ügye háttérbe szorul, akkor azok az értékek is veszélybe kerülnek, amelyeket az olvasás magához köt. 1. Mi volnék? Weöres Sándor verse Bemutatkozás, ismerkedés. Metamorfózis tesztből: Milyen mesebeli alak vagy mesebeli tárgy, kellék lennél, ha egy tündér elvarázsolna? Miért? 2. Írjunk együtt mesét! A nevelőotthoni csoport leképezése a csoport közös szellemi termékében. Ki mit vár a kollégiumi társaitól a közös tevékenységektől? 3. Mesedélután Kinek szólnak a mesék? Székelyföldi gyermek és felnőttmeséket. 4. Miért indult el szerencsét próbálni a legkisebb királyfi? Meseelemzés: a mese és a saját élethelyzetünk összevetése. Mi készteti / motiválja az embert tevékenységre? 5. Kedvenc mesém I. Mesét mondanak a csoport tagjai. Cél: szóbeli kifejezőkészség 6. Kedvenc mesém II. fejlesztése, a választással és annak indoklásával az önismeret 7. Kedvenc mesém III. fejlesztése, szereplési lehetőség biztosítása a tanulók megszokott társas környezetén belül 8. Mese és képzelet Meseillusztráció készítése adott meséhez 9. Az illusztrált mese megtekintése videofilmen 10. Valóság saját képzetek mások által alkotott képanyag (videó) összevetése. A televíziózás, videózás előnyei és hátrányai Meséljünk-e a jövőben saját gyermekeinknek? 11. A képi információhordozók egyéb formái I. diafilm hagyományos vetítővel Mesefilm vetítése és elemzése 12. Ifjúsági regény vetítése hagyományos diafilmmel 13. Mit olvasunk? Mit olvassunk? A Megyei Könyvtár meghívott munkatársának előadása napjaink ifjúsági könyvslágereiről, a fiatalok olvasási szokásairól - Nyitott foglalkozás 14. Látogatás a Megyei Gyermekkönyvtárban 15. Elhatározások ideje: Ki mit fog elolvasni a következő két hónapban? Ajánlott irodalom lista készítése osztálytársak számára 16. A képi információhordozók egyéb formái II. diapozitív, az ismeretterjesztés és az élmény megőrzésének eszköze. Tihanyi György a botanikus kertben és utazásai során készített diáiból válogat és vetít. Nyitott foglalkozás 17. Audiovizuális eszközök az ismeretterjesztésben: válogatás természetfilmekből, 158

159 filmrészletek a természetfilmet készítő forgatócsoportok élményeiről, az általuk átélt veszélyekről - Nyitott foglalkozás 18. Én és a kihívások az előző foglalkozás élményanyagának megbeszélésére alapozva szabad-interakciós beszélgetés a témáról 19. Nőnap: fiúk lányok Van-e különbség kockázatvállalásban - az előző témából kiindulva-, vagy más személyiségjegyben, szerepekben férfiak és nők között? 20. Férfiak és nők, dolguk a világban. Boldizsár Ildikó mesekutató előadása. Nyitott foglalkozás 21. Mi az én dolgom a világban? Mit szeretek, mit szeretnék, mi kell tennem? Mit szeretnék vagy tudnék jobbá tenni a világban? Szabad interakciós beszélgetés 22. Olvasónapló A csoporttagok élménybeszámolója a februárban választott 23. Felolvasó délután részletek kedves olvasmányokból 24. Vásároltál-e már könyvesboltban? Hogyan vásárol a magánszemély és hogyan az iskola könyvtára? Tanulópárok vállalása: Milyen könyv típus kínálatát vizsgálják meg egy városi könyvesboltban? 25. Önálló tájékozódás a könyvpiacon 26. A könyvesboltban szerzett tapasztalatok megbeszélése, tanulópárok beszámolója 27. Elhatározás II. Mit olvasunk a közeljövőben vagy a nyáron? 28. Kutatómunka a könyvtárban. A választott könyvhöz kapcsolódó ismeretanyag a könyvtárban 29. Bekapcsolódás az Ünnepi Könyvhét eseményeibe, rendezvényeibe 30. Záró foglalkozás: értékelés, megbeszélés, tervek V Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások (tematikus csoportfoglalkozások a) tanulóink részére a kollégiumi tematikus csoportfoglalkozásokat az alábbi előírt témakörök, idő és szervezési keretek figyelembevételével szervezzük: 159

160 TÉMAKÖR évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Tanulás, tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen: 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra b) általános kollégiumi élethez kapcsolódó csoportfoglalkozásokat, elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos szabályok, előírások, feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése érdekében szervezzük. TÉMAKÖR évf. évf. évf. évf. évf. Tűz és balesetvédelem Szabályzatismeret (Házirend, Napirend stb.) Csoportot érdeklő kérdések megbeszélése Erkölcs és etikai kérdések megvitatása Egyéb Értékelés Összesen: 15 óra 15 óra 15 óra 13 óra 13 óra Kötelező csoportfoglalkozások helyi terve 1.Témakör: tanulás tanítása Éves óraszám 9. évfolyamon:3 óra 10. évfolyamon:2 óra 11. évfolyamon:2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 1 óra 160

161 Témakörök: - tanulási módszerek elsajátítása, alkalmazása - könyvtárhasználat, dokumentumismeret Tartalmak, tevékenységek: - tanulási módszerek a kollégiumban, - egyéni tanulás - közösségben tanulás - a tanulók képességeinek fejlesztése olvasásfejlesztés, szövegértés, beszédművelés, - a vizsgákra történő felkészülés módszerei, - tájékozódás a könyvtárban, - az információfeldolgozás lépései. A megvalósítás eszközei (programok): Tanulásmódszertan stúdium: az AKG Hogyan tanuljunk programjának adaptációja alapján az iskolában és a kollégiumban több éve foglalkozunk. 9. évfolyamon: 4 intenzív periódusban 7 egység kerül feldolgozásra. 1. periódus: Mire való az iskola? A tanulás belső feltételei 2. periódus: Beszédművelés 3. periódus: Az emlékezet fejlesztése. Koncentrációfejlesztés 4. periódus: Az önművelés lehetőségei Kifejező olvasás. 10. évfolyamon: 1. periódus: A kifejező olvasás. Emlékezetfejlesztés. 2. periódus: Dinamikus olvasás I.-II. 3. periódus: Olvasásfejlesztés számítógéppel. Tanulás- módszertani stúdium részletes tervezete Megvalósítása: csoportfoglalkozás keretében és felzárkóztatás keretében egyéni fejlesztési terv szerint. 1. témakör: A tanulási technikák elsajátítása - önvizsgálat tanulási szokásaim, tanuláshoz való viszonyom - a tanuláshoz szükséges: belső állapot külső állapot - tanácsok az iskolai tanulás a házi feladat a tanulás helyes sorrendje tanulást segítő szokások, módszerek 2. témakör: A tanulás belső feltételei a.) önértékelés: mennyit változtam? Tanulást segítő módszerek tónusfokozás 161

162 relaxáció koncentráció elmélkedés b.) a koncentráció: önértékelés memoriterek emlékek emlékképek nézz, láss koncentrációs gyakorlatok 3. témakör: Beszédművelés - beszédtechnikai gyakorlatok - szókincsfejlesztő gyakorlatok Tanulást segítő módszerek: - tónusfokozás relaxáció koncentráció elmélkedés 4. témakör: Kifejező olvasás - memoriter - tréning jelkeresés - mesemondás Tanulást segítő módszerek: tónusfokozás relaxáció koncentráció elmélkedés 5. témakör: Dinamikus olvasás tréning teszt önvizsgálat periférikus látás fejlesztése ritmikus szemmozgás fejlesztése Tanulást segítő módszerek: tónusfokozás relaxáció koncentráció elmélkedés 6. témakör: Az emlékezet évfolyamon: 1. Képességek tanulása, autogén tréning 2. A szociális tanulás értékek és viselkedés tanulása. Autogén tréning. 3. Motoros tanulás a cselekvések tanulása. Az érzéki tanulás 162

163 2. Témakör: az erkölcsi nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 1 óra 13.évfolyamon: 1 óra Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium Témakörök: -erkölcsi érzék kifejlődés és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség Tartalmak, tevékenységek: - Mutassa be az embert, mint értékelő erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi érték és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassuk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket. 3. Témakör: a nemzeti öntudat, hazafias nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 1 óra 13.évfolyamon: 1 óra Témakörök: a közösséghez tartozás, hazaszeretet a népi, nemzeti kultúránk értékei, hagyományai a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene nemzetünk kapcsolódása Európához mindennapok művészete az alkotás öröme egyetemes műveltség gondolatok közlése a műveltség értéke helyismeret, helytörténet múltismeret, hagyományok jelenismeret nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel 163

164 Tartalmak, tevékenységek: - Európai Unió működése Magyarország helye, szerepe az EU-ban, az EUhoz tartozás jelentősége, történelmi alapjai - a művészi ábrázolás formái - művészi alkotások létrehozása, tudatos térformálás, lakberendezés - ismerkedés a néphagyománnyal - a magyar és egyetemes kultúra értékei - multimédia használata a mindennapi életben - korszerű kommunikációs eszközök. - településünk történelmi múltja - a magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei - határainkon kívül élő magyarság jellemzői - diákjogok, alapvető emberi jogok A megvalósítás eszközei (programok): 9. évfolyamon: Időutazás honfoglalás kora film: Honfoglalás 1. A honfoglalók viseletei és ékszerei 2. A honfoglalók ételei 3. Tarsoly, tarsolylemez tervezése, kivitelezése képző- és iparművészeti technikák felhasználásával. 4. A kálvinista Róma történelmi egyházak, egyházközösségek Debrecenben és környékén (helytörténet). A zsidó vallás A Kápolnás és a Pásti utcai zsinagóga művészettörténeti és vallási értékei előadás. Film: A szegedi zsinagóga Szavalóversenyen való részvétel a zsidó hitközség szervezésében A zsidóság temetőművészete előadás és látogatás a zsidótemetőbe A református egyház Egyháztörténeti előadás Kiállítás: fejfák a szatmárcsekei temetőben A Nagytemplom kollégium egyházi múzeum megtekintése Sírversek a debreceni nagytemetőben. Gyűjtőmunka. 10. évfolyamon: Időutazás : 1. A középkor (kortörténet) 2. üvegablakok üvegfestészet, templomok szárnyas oltár képzelt lények 3. kazettás mennyezetek táblafestészet Kirándulás: Szatmári kirándulás, középkori templomaink. 4. EU napok: Mit kell tudni az európai közösségről? 5. Az euró. Kérdőív az euróról. 6. Nemzetiségek Magyarországok. Köztünk élnek a svábok, a cigányok, a bolgárok. 7. Cigány mesék mesehallgatás, illusztrálás. 164

165 11.évfolyamon: A foglalkozások célja: a korszakra jellemző művészeti ágak, műfajok, alkotói művek tanulmányozása, elemzése. Forma, szín, kompozíciós megoldások. Anyag forma rendeltetés kapcsolata. Ókeresztény és bizánci művészet 1. Festészet: ikon, ikonosztáz, falmozaik, miniatúra Kreatív képesség: ikonfestés 2. Iparművészet: könyvművészet, rekeszzománc kódexek Kreatív képesség: rekeszzománc készítés technikája A Csodaszarvas monda Attila mondakör Emese álma a Turul monda A fehérló mondája 12.évfolyamon: Népvándorláskori művészet. A honfoglaló magyarok művészete 1. Iparművészet: tarsoly, íj, tegez, ruha és hajfonat díszek. Kreatív tevékenység: tarsolykészítés és hajfonat korona készítése. 2. Állati figurák, stilizált növények, indás, palmettás díszítések. Kreatív tevékenység: bőrdomborítás, díszítés, textilfestés palmetta motívum felhasználásával Ismerkedés az alábbi tárgyakkal: Rakamazi hajfonatdíszítő korong Anaresi életfás korong Nagyszentmiklósi kincs Galgóczi tarsolylemez Zöldhalompusztai aranyszarvas 3.A gótika művészete Festészet: a.) festett szárnyasoltárok táblaképek b.) üvegfestmények festett kódexek Ismerkedés a Nyírbátori református templommal Ismerkedés Vajdahunyad várával 4.Iparművészet Ékszerek, sodronyzománc, nyergek 5. Magyar népcsoportok: a hajdúság 6.Kiskunság, Nagykunság 7.A Nyírség 13.évfolyamon: Filmklub: 1. Irodalom-, színház-, filmművészet kapcsolata. Melyek a filmművészet önálló jellemvonásai. A látvány szerepe az ember jellemábrázolásában. 165

166 Vizuális jelek a gyakorlati életben. Előadás, beszélgetés. 2. Egy némafilm elemzése 3. Kreatív tevékenység: jelmez, díszlet, fény- és hangeffektus tervezése egy kitalált történethez. A hazai és egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotásának megismerése, technikai összetevése a kommersz filmekkel. Előadás, beszélgetés. 4. Filmelemzés Szabó István alkotásaiból. 5. A közszolgálati és kereskedelmi televízió műsorai közti különbség. Sztárok, médiaszemélyiségek. Tömegmédiumok és politika. Beszélgetések. 6. nemzetiségek kultúrája: a szlovákok 7. A románok 8. A németek 4.Témakör: Állampolgárságra, demokráciára nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon:2 óra 10. évfolyamon:2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 2 óra Témakörök: a demokratikus jogállam felépítése a felelős állampolgári magatartás jelentősége én és a család a kollégium és az iskola a társadalom, a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet a háztartás Tartalmak, tevékenységek: személyiségjegyek, azonosságtudat az egyén helye az iskolai és kollégiumi közösségben a diákönkormányzat szerepe, jogai, lehetőségük a demokratikus állam működésének főbb elemei, állampolgárság fogalma, állampolgári jogok konfliktuskezelési technikák magánérdek, csoportérdek, közérdek társadalmi normák szerepek, feladatok a családban háztartás tervezése törvénytisztelet jelentősége 166

167 A megvalósítás eszközei (programok): Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium 9. évfolyamon: 1. Ki vagyok én? HOBO (Földes L.) Ki vagyok én? Aki NEM vagy. Kérdőív Neked, Rólad. 2. Az osztály értékei film: Holt költők társasága + beszélgetés 3. Minden gyereknek joga van ENSZ gyermeki jogok egyezményéből. Régi mesék eljátszása: Hamupipőke (kiszolgáltatottság) 10. évfolyamon: 1. Iskolaújság tervezés, tartalom, szerkesztés, kivitelezés. 2. Tekintély, hősök, példaképek Film: Csók anyu Az én hősöm (képei) 3. Értékrend, hit és elvek Film: Száll a kakukk fészkére Kérdőív értékválasztás. Értékeim. 11.évfolyamon: 1. Én mi és mi mások kapcsolatok. Mitudat. 2. Verseny és kooperáció 3. Helyette megcsinálni, és képessé tenni, hogy önmagán segítsen 12.évfolyamon: 1. Az osztály értékei, családi, egyéni, csoportértékek 2. Valaki mondja meg, hogy ki vagyok 3. Magánéletem. 13.évfolyamon: 1. Az vagyok, aki elfogad másokat, Ti és én 2. Énünk az időben. Célom: a dolgokon én legyek úr, s nem rajtam a dolgok 5.Témakör: az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Éves óraszám 9. évfolyamon: 1 óra 10. évfolyamon: 1 óra 11. évfolyamon: 1 óra 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 1 óra Témakörök: - az önismeret és a társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és a tapasztalat jelentősége - a társas kommunikáció - Ki vagyok én? - pályaorientáció 167

168 - az egyén és társadalom Tartalmak, tevékenységek: - a reális énkép kialakítása, - emberi kapcsolatok, - értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, - a pályaválasztás motivációs tényezői, - pályakorrekciók, - a munkavállalók jogai, kötelességei - hivatás, hivatástudat - az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontossága A megvalósítás eszközei (programok): 9. évfolyamon: Önismereti csoport szervezése a kollégiumban Ismerkedési, kapcsolatteremtési játékok. Csoportépítés. Bemutatkozás szerepcserével. Érintés. Láncjáték. Felismerem? Önismeret és pályaismeret összehangolása: Ma egy foglalkozás eljátszásával próbáljuk beleélni magunkat egy olyan ember helyébe, aki pl. vasúti jegykezelő, virágot termeszt, stb. Bizalomjátékok. Dülöngélős. Vakvezetés. Tanulmányút. Utazás. Milyen vonatkozásban tévesztettek pályát a fenti példákban? Baki játék: egy agronómus, aki szénanáthában szenved, egy idegvezető, aki.. Interakciós játékok. Adok kapok. Üzenet. Ritmusjáték. Töprengő gyűjts kevésbé ismert foglalkozásokat (albumkészítés). Segédanyagok: Dehelán: Pályaválasztás Önismereti játékok 10. évfolyamon: Kreativitást fejlesztő gyakorlatok Csacsi pacsi Pl. vajas höly ráma dáma Családfa pályák fája Babszem Jankó Mikor Babszem Jankó nagyságúra zsugorodtam Pályapóker pályaorientációt segítő fogalmazás Szüleim meséltek róla Amerikából jöttem pályaorientációt segítő gyakorlatok 11. évfolyamon: 1. Mandalák 2. Mandalafestés 168

169 3. Álláskeresés technikái, pályakezdők, FIT irodák felkeresése 4. Álláshirdetés, felvételi, interjú, önéletrajz, kísérőlevél, szerződéskötés 12.évfolyamon: 1. Relaxációs technikák 2. A jóga hatása 3. Segítő intézmények (pályaválasztás, FIT, MEZON, Kortársak a, DRMK, RÉS) 13.évfolyamon: 1. Kreatív terápiák bibliodráma 2. Kreatív terápiák képzőművészet, iparművészet, kézművesség 6.Témakör: a családi életre nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 1 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 3 óra 13. évfolyamon: 3 óra Témakörök: - a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és felelősségvállalás a családban - szexuális kultúra - családtervezés - konfliktusok a családban Tartalmak, tevékenységek: - személyes tapasztalatok: a családi élet színtere a családi otthon - a család szerepe, jelentősége a testi-lelki egészség fejlődésében, kialakulásában - az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés, a támogatás fontossága - kinek mit jelent a család, az otthon? - a családi munkamegosztás, ennek helye és szerepe a családi közösségben - a felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata - a helyes szexuális kultúra jellemzői; a férfi-nő kapcsolatának jelentősége - családi konfliktusok-szerepjátékok 7.Témakör: testi és lelki egészségre nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 2 óra 169

170 Témakörök: az egészséges életmód és életvitel a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében a prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés a háztartás testi, lelki egészségünk társas kapcsolataink élet a kollégiumban Tartalmak, tevékenységek: harmonikus kapcsolatok kialakítása konfliktuskezelés, válsághelyzet a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolata; az elhízás, a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód és életvitel összefüggései káros szenvedélyek, szokások; teljesítménynövelő szerek használatának veszélyei a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatása szervezetünkre felelősségérzet magunkért, társainkért önálló életre nevelés: családi otthonteremtés, családi költségvetés betegségek megelőzése, elsősegélynyújtás rekreáció, séta, kirándulás A megvalósítás eszközei (programok): Alternatív gyógymódok Nagymama teája, Teaház c. projekt megvalósítása. Napjainkban reneszánszát éli a gyógyteázás, annak helyes használata, készítése, alkalmazásának elsajátítása. Elméleti és gyakorlati foglalkozásokon szerezhetnek jártasságot a fűszer- és gyógynövényekből készíthető teákról. 9. évfolyamon: 1. Magyarországon található fűszer- és gyógynövények morfológiája, hatóanyagaik. Környezetünk gyógynövényei. 2. Családi, baráti körökben, speciális érdeklődés esetén gyógynövények gyógyhatásai. Gyógynövények felismerése, hatóanyagaik 3. Gyógynövények és fűszernövények termesztése. Általános termesztési tudnivalók. A tanulókkal közösen kiválasztott növények termesztése 4. Herbakert gyógynövény - termesztési gyakorlatok 10. évfolyamon: 1. Teázási szokásaink régen és ma. A fűszer- és gyógynövények, mint természetes alapanyagok használata teázási szokásainkban. 2. A néphagyományokban szereplő közismert gyógynövények. Ezek teáinak elkészítése, fogyasztási szokások. A népi gyógyászat módszerei, a családban, társasági életben meglévő szokások megismerése, kipróbálása. Relaxációs gyakorlatok kapcsolása. 170

171 3. Szépítő füvek a szépség szolgálatában. Termékbemutató Ilcsi kozmetika. 4. Sminkbemutató, kozmetikai bemutató. 11.évfolyamon: Táplálékod legyen gyógyító! i. Csíráztatás, csirafogyasztás ii. Saláta nap a koliban iii. Ételkészítési gyakorlatok iv. Reformételek 12.évfolyamon: Még a grófkisasszonyok is tanulták 1. Még a grófkisasszonyok is tanulták. befőzés 2. a bodza szörp és üdítő készítése 3. Aszalási módok 4. Lekvárium lekvárkészítés 5. Böjt léböjtkúrák 13.évfolyamon: ÍZTÉRKÉP 1. A tirpákok ételei 2. A svábok ételei 3. Erdélyi ételek 4. Pásztorok eledele (Hortobágy) 5. Kárpátaljai ízek 8.Témakör: felelősségvállalás másokért, önkéntesség Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 1 óra Témakörök: a társadalmi felelősségvállalás szolidaritás önkéntes felelősségvállalás másokért összetartás és együttérzés Tartalmak, tevékenységek: a hátrányos helyzet fogalma a társadalmi felelősségvállalás fontossága, a másokért érzett szolidaritás jelentősége mit jelent fogyatékkal élni? együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutatjuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatása 171

172 Célok Célcsoport Tevékenység Résztvevők 1. A személyközi kapcsolatok gazdagítása, a zárt életforma oldása Időskorúak: bentlakók és nappali ellátásban részesülők Önkéntesek Az önkéntesen kéthetente látogatást tesznek a Szent Erzsébet Otthon arra nyitott lakóinál. A csoportban végzett munka által biztonságérzetet nyernek a fiatalok. Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanulói 2. Időskorúak, a projekt célcsoportjának megismerése 3. A program kézzelfogható produktummal záródjon: A 10 éve felszentelt Otthon jubileumi emlékkönyvének (nyomtatott és/vagy mozgóképi dokumentum) létrehozása 4. Az élethosszon át tartó tanulás jelentőségének felismerése, kompetenciájának kialakítása 5. A megismerő folyamatok fejlesztése: - Kognitív folyamatok - Kommunikációs kultúra Tanulók és idősek: a Szent Erzsébet Otthonból és a közeli Idősek Otthonából 1.Fiatalok 2. Időskorúak Tanulók Tanulók A projekt indítása előtt az otthonban kiállítás berendezése, megnyitása, dokumentálása, a megnyitó után kötetlen beszélgetések. A fiatalok riporteri, alkotói minőségben interjúkat vesznek fel az Otthon lakóival. Az idős emberek élettapasztalata mint érték jelenik meg és meg is őrződik a dokumentumokban. A tanulók előtt egy tanulságos élet jelenik meg, az idős emberek élettapasztalata hordozhat követendő példát, vagy egyszerűen lexikális ismereteket. Kapcsolatteremtés az idősek élettapasztalata és az iskolában megszerzett tantárgyi tudás között. - az otthonlakók életkori sajátosságainak megismerése a helyi segítők, mentorok felkészítő előadása alapján; - Interjúkötetek tanulmányozása az önálló írásművek megtervezése előtt - jegyzetelés, felvételek készítése, a beszélgetés mederben tartása, az elhangzott információk közvetítése, kiadványszerkesztés, lényegkiemelés, a beszélgetések üzeneteinek dekódolása, olvasás a metakommunikációs jelekből: a beszélgetőpartner hozzáállása a témához Önkéntes fiatalok Meghívott vendégek, a projekt potenciális célcsoportja 1. A tanulók csoportban dolgoznak, a feladatot maguk között megosztják: író, riporter, illusztrátor, szerkesztő, lektor 2. Az idősek saját igényük és késztetésük szerint vesznek részt a beszélgetésekbe, visszaemlékezésben, emlékek és tapasztalatok megosztásában 6. A tanulók önismeretének, önbizalmának javítása, önbecsülésének erősítése 7. A tanulók motivációs struktúrájának fejlesztése, szociális érzékenység, empátia kialakítása Tanulók Tanulók 8. Felelősségérzet kialakítása Tanulók Projektzáró rendvényen, önkéntes találkozókon a saját tapasztalatok megosztása. Értékelő, élményfeldolgozó csoportfoglalkozások, megbeszélések a különböző élményvilágok összehasonlítására, önreflexió. A személyiség integritásának növelése. Az altruista magatartás érzelmi motívumainak feltárása; Helen Keller életét feldolgozó előadás megtekintése - Fehér Bot Alapítvány A fiatalok átélhetik az emberi kapcsolatok kölcsönösségét, a szabadidejükből felhasznált idő értékét és értékteremtő erejét. Elkötelezettségvállalás, tisztelet, felelősség, elismerés, hála érzésének kialakítása. Tanulók, időskorúak 172

173 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság Éves óraszám 9. évfolyamon:2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 2 óra Témakörök: környezetünk állapota közös felelősségünk gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan a természet és az emberi környezet egymásra hatása a természet erőforrásainak védelme Tartalmak, tevékenységek: környezetünk élővilága környezetvédelmi problémák hazai természeti értékeink környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása természeti értékeink és tárgyi környezeti értékeink megóvása újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználása A megvalósítás eszközei (programok): Barangolás c. komplex program keretében diákjaink megismerhetik Debrecen és térsége természeti és kulturális értékeit. 9. évfolyamon: Ismerkedés az Erdőspuszták életével A táj sajátos hangulatának megismertetése, az itt élő emberek kulturális életének és tárgyi emlékeinek megismerése. E témához kapcsolódóan kulturális és tárgyi emlékek megtekintése az Erdőspusztai tájházban és a Déri Múzeumban múzeumlátogatás kirándulás kerékpárral a Vekeri tóhoz diavetítéses előadás: Erdőspuszták védett és fokozottan védett növényei alkotókör: természetfotózás, védett növények festése terepgyakorlatok: Madárlesen a Mézeshegyi tó környékén 10. évfolyam: Hortobágy múltja, jelene, a pásztornépek élete, ősi kultúrájuk Hortobágy növény-, állatvilágának megismerése kirándulás, szekerezés a pusztán múzeumlátogatás: Pásztormúzeum baráti beszélgetés: Pásztorélet a Hortobágyon o Dankó István pásztor - népművészettel kutatómunka: csárdák a Hortobágyon 173

174 11.évfolyamon: 1. Ösvényen tanösvények felkeresése, rajzos útmutatófüzet készítése 2. A néphagyomány természeti jelenségekhez, változásokhoz kötődő napjai: szüretek,lucázás, kiszehajtás,zöldágjárás 12.évfolyamon: 1. Botanikus kertek, arborétumok 2. Az év madara fotó, rajz, stb. Ősmaradványok (sárkányok, üzelmeik) rajzpályázat 13.évfolyamon: 1. Ásványok és kőzetek világa 2. Asztrológia csillagösvényen 3. Amikor a csillagok még istenek voltak 10.Pályaorientáció Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 2 óra Témakörök: - tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek Tartalmak, tevékenységek: - Mutassa be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztás lehetőségeit. - mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatóak. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassa be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést. 11.Gazdasági és pénzügyi nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 174

175 12. évfolyamon: 3 óra 13. évfolyamon: 3 óra Témakörök: - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodási - pénzkezelés technikái - vállalkozás és kockázat Tartalmak, tevékenységek: - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetekben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk, kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és működési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, kit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége és melyek a veszélyei. 12.Médiatudatosságra nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 1 óra 10. évfolyamon: 1 óra 11. évfolyamon: 1 óra 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 1 óra Témakörök: - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggései - a médiatartalmak és a valóság összefüggései - az internet használat szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép az internetfüggőség veszélyei Tartalmak, tevékenységek: - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. 175

176 - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. V Speciális ismereteket adó foglalkozások: V Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Kollégiumunkban a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt fektetünk a diákjaink irodalmi, művészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztésére. A kollégiumunk az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. Kerete: heti 1 alkalom Csoportindítás feltétele: minimum 10 fő Formái: kulturális tevékenységek kézművesség: kézműves foglalkozások művészetek: művészeti alkotókörök séta, kirándulás néphagyományőrzés A szabadidős tevékenységeket nevelőink kezdeményezik, és választási lehetőséget kínálnak a fiataloknak. A tevékenységek közül azokat részesítjük előnyben, amelyek közel állnak tanulóink érdeklődéséhez manuális kézműves művészeti mozgásos -, s amelyekkel jobban lehet formálni személyiségüket. Kulturális tevékenységek: mese dramatizálás tánc verstanulás zenehallgatás daltanítás játék hangszereken táncház Tevékenységei a felfedezés, az önkifejezés élményét nyújtják. Kézművesség bevezetésénél a célunk - a nyitottságra, az új befogadására nevelés, bevezetés a munka világába - kreativitásra nevelés, az újító, feltaláló emberek nevelése, manipulatív képességek fejlesztése, amely közvetlenül készít elő a kétkezi munkára 176

177 - technikai jártasság kialakítása, amelyben fejlődik az önkifejező és alkotói tevékenység képessége - alkotómunkára nevelés, a látás, a képzelet és a tevékenység együttműködésével - esztétikai igényességre nevelés, amely jelenti a giccs és a művészeti alkotás különbségének felismerését, a szép tudatos érzékelését és a szépért való tenni akarást. Tevékenységei: játékkészítés természetes anyagokból ajándékok készítése természetes anyagok felhasználásával környezetünk tárgyai csomagolásművészet ékszerkészítés Művészetek művészeti alkotókörök A személyiség formálásában nagyon fontos feladat a vizuális műveltség megalapozása is. Vizuálisan művelt ember az, aki fejlett látáskultúrával, ábrázoló készséggel és képzelőerővel rendelkezik, aki képes a szép felfedezésére és létrehozására. A tevékenység területei: ábrázolás, a valóság jelenségeinek közvetlen megjelenítése kézimunka, szerkesztő, konstruáló, tárgyformáló, barkácsoló tevékenység díszítőművészet, tárgyakhoz kötődik azzal a céllal, hogy szebbé tegye azokat Alaptechnikák: tevékenységek síkban: rajzolás, festés, nyomatok készítése síkformák építése: kollázs, montázs, foltmozaik mozaikképek: levélmozaik, termésmozaik, konyhai anyagok ragasztása viaszkarc technika szivacstörléses technika tevékenységek térben: papírdúc készítés linómetszés monotípia gipszfaragás tojásfestés virágkötészet Séta, kirándulás mindig valamilyen cél kitűzésével indul lehetőséget nyújt a gyűjtőmunkára 177

178 Néphagyományőrzés Feladatunk a népszokások, népi hagyományok értékeit megőrizni, a jövő számára átmenteni. Tevékenységei: jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységek mindennapokhoz kapcsolódó tevékenységek A népművészet mindkét témát áthatja. o népköltészet o népi mozgásos sportjátékok o népi díszítőművészet o népi kismesterségek o népi gyermekjáték eszközök ÉVKERÉK - néphagyományőrzés feladatainak megvalósítására a. az őszi ünnepkör tevékenységei i. természet megfigyelése ii. beszélgetés a búcsúról, híres búcsújáró helyek felkeresése iii. őszi természetsarok kialakítása termésekből, levelekből iv. gyümölcsszüret, befőzés v. mozgásos játék az udvaron, erdei tisztáson b. a téli ünnepkör tevékenységei jeles napok és hozzájuk fűződő hagyományok dec.4. Borbála meggyág kivirágoztatása dec.13.- Luca nap búzahajtatás Advent karácsonyvárás Karácsony betlehemezés farsang jelmezbál és verseny kézművesség csutkababa, nemezelés szánkózás, hócsata c. tavaszi ünnepkör tavaszi kerti munkák előkészületei jeles napjai: Húsvét előtti határjárás, tojásfestés, locsolkodás május 1. májusfa állítás, tavaszköszöntő pünkösd pünkösdi királyné növényi játékok sárkányeregetés d. a nyári ünnepkör a népi kismesterségek ideje: virágkoszorú, fonás, szövés, kenyérsütés, gyümölcsszárítás, teafőzés hónapsoroló naptárkészítés 178

179 pl. január= Vízöntő, avagy Boldogasszony hava december = Bak, avagy Karácsony hava A kézműves és művészeti körök a szabadidős tevékenységek időkeretéből vehető fel. A szabadidős tevékenységek ezen köre szabadon választható, de a választás után látogatása kötelező évfolyamra járó kollégista diákoknak 1 alkotókörben részt venni kötelező. Egy alkotókör minimum 10 fő jelentkezése esetén indítható. Időkerete: heti 1 x 60 perc Az alkotókörök foglalkozásainak témáját előre meghirdetjük, a diákok ennek alapján választhatnak. Feladatok: bemutatkozni az iskolaközösség előtt pályázat és kiállítás karácsonyi vásáron értékesíthetik alkotásaikat ajándékot készíthetnek szeretteiknek környezetem kedves tárgyai tantermüket, szobáikat díszíthetik választható alkotókörök: rézkarcnyomás linómetszés textilnyomás selyemfestés papírmerítő- és festő portréfestő mintázó tűzzománcozás kerámiafestő V.4.2 Kollégiumunk életének szervezése: A kollégiumunk belső életének szabályozása a Napirend alapján történik. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket: - különórákra, korrepetálásokra, edzésekre való délutáni és esti kijárást biztosítjuk a házirendben leírtak szerint; - szülői kérésre engedélyezzük a hét közbeni hazautazást. Az intézményi hagyományokat, szokásokat szem előtt tartjuk, ennek figyelembevételével tervezzük és szervezzük napjainkat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között a diákok egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását, életének szervezését az intézményvezető irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítjuk. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata is. A 179

180 kollégiumunk biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. V.4.3. Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hogy a tanulókat ne érje hátrányos megkülönböztetés. Tevékenységünk célja: a gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermekek problémáit minél korábban felismerni, minél hatékonyabban kezelni, súlyosbodását megelőzni. Legfőbb célunk a megelőzés. Feladatunk: - felismerni a problémákat - keresni az okokat - segítséget nyújtani - jelezni az illetékes szakembereknek, esetünkben először a gyermekvédelmi felelősnek és a pszichológusnak - együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal - gyermekvédelmi esetek kezeléséhez az itt dolgozók szemléletformálása, képzése - együttműködni az iskolával, osztályfőnökökkel - fejlesztő csoport működtetése - mentálhigiénés programok terjesztése - szemléletformálás V.4.4. A kollégiumunkban élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása Célunk: a fiatalok előtt álló nehézségeket, személyes problémákat, ambíciókat megismerve, megkönnyíteni tanulóink kilépését az életbe. A tanulók pozitív jövőképének kialakítása. Feladatok, tevékenységek: a kollégiumból kikerülő pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének segítése kapcsolatfelvétel munkaadókkal, a munkaerőpiac intézményeivel, szervezeteivel tanulóink társas képességeinek fejlesztése egészséges életmódra nevelés biztonságos életvitel megalapozása támogatások igénybevételének lehetőségei az önálló életkezdéshez munkatapasztalat szerzésük tevőleges támogatása 180

181 végzett fiataljaink körében nyomkövetési vizsgálatok elvégzése V.4.5. Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai A kollégiumba kerülő fiatalok megélik a csoportképződés lépcsőfokait. Személyiségük fejlődik, ismereteket szereznek a társas együttélés szabályairól, a közösen végzett munka öröméről. Siker- és teljesítménymotiválttá válnak, hiszen a közösségben elfoglalható szerepek személyiségfejlődésük és teljesítményük révén elérhetőek lesznek. A kisebb közösségek együtt járják végig az alakulás, a normaállítás, azonosulás, teljesítés állomásait. Hagyományaink: A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Kollégiumunk hagyományai az egész tanévet átfogják. Az új diákok fogadásával ( Elsősavató) kezdődik az év, majd a Mikulás, Karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, gyermeknap következik. Az ünnepek, ünneplések sorát színesíti a Madarak, Fák Napja, a Kós Károly Napok rendezvényei. Mind, mind a tanulói öntevékenységen alapuló események. A műsorok önkifejezési lehetőségek sorát nyújtják. Az önképzés megalapozása, elmélyítése, a kreativitásfejlesztési lehetőségek széles skálája a sikerélményt biztosítja a kollégiumban. Az önképzés, a sport, a kulturális tevékenységek sokszínűsége, a lüktető közösségi élet, a kollégiummal való azonosulást segíti, erősíti. Az együttesen megélt események élményekké válnak. Önképzésüket belső pályázatokkal, országos versenyekbe, pályázatokba való kapcsolódással, könyvtárhasználat megtanulásával segítjük. Hobbi- és érdeklődési körök kialakításával segítjük speciális képességeik, kreativitásuk fejlesztését, a személyiség irányultságának kialakítását. Sporttevékenység fiataljaink testi fejlődése, az egészséges életmód szokásainak kialakítása érdekében séták, kirándulás, természetjárás, aerobik programok segítik a rekreáció folyamatát. Életmódjukba beépülő napi sport, mozgás egyéni és közösségi élményt ad. Nagy hangsúlyt helyezünk a rossz szokások kialakulása ellen, prevencióra is. Önkiszolgáló és közéleti tevékenységek a közösségfejlesztés szolgálatában: A közösségek mindennapi életével kapcsolatos feladatok ellátását önkiszolgáló tevékenységnek nevezzük. Önkiszolgáló tevékenység gyakorlásának színtere: - ügyeletesi rendszer működtetése - felelősség és beszámolási kötelezettség társul hozzá, mások munkájának megbecsülésére nevel 181

182 A közéleti tevékenység: a demokratizmus tanulásának terepe. A megbízatás elmélyíti a fontosság érzését. A reszortok nemcsak sok munkát és felelősséget jelentenek, hanem biztosítják az állandó közösség előtti szereplés és beszámolás lehetőségét is. A diákönkormányzat a közéleti tevékenység gyakorlásának színtere. Célja: diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, a demokrácia alapvető szabályait, működését. kapjanak betekintést a diákotthon működésével kapcsolatos döntésekbe ismerjék meg az érdekérvényesítés technikáit tudjanak diákotthoni rendezvényt megszervezni és lebonyolítani ismerjék meg a DÖK és a nyilvánosság szerepét és eszköztárát Tevékenységei: diákbulik szervezése Üstökös tehetségkimutató faliújság ki mit tud? DÖK nap fordított nap diákközgyűlés előkészítése Madarak, fák napja V.4.6. Együttműködés az iskolával, a szülői házzal Mindenkinek van egy képe a jó iskoláról. Ez nehezen definiálható. Másért jó a diáknak, a szülőnek, a pedagógusnak. A nevelési célok megvalósításához szükséges, hogy az érintett rétegek között mindennapi munkakapcsolat legyen. A szülő és a kollégium kapcsolata tisztában kell lennünk, mit vár el a szülő ismernünk kell a tanulóink szociális hátterét (vidéki, csonka családok, stb.) fontosnak tartjuk, hogy elnyerjük a szülők bizalmát, hogy gyerekeik nevelését ránk bízzák törekszünk arra, hogy együttműködő partnerre találjunk a szülők személyében gyermekeik nevelését érintően feladatunk, hogy a kapcsolatépítés terén kezdeményezők legyünk Az együttműködés formái: évente 2 alkalommal szülői értekezletet tartunk, melyen szóróanyaggal tájékoztatjuk a szülőket az iskola, kollégium célkitűzéseiről, segítjük őket nevelési problémáik megoldásában havi rendszerességgel fogadóórát szervezünk szeretnénk rendezvényeinket nyitottá tenni a szülők felé, azokra meghívni őket, pl. kiállítások, műsorok, egyéb rendezvények 182

183 "Nyitott Műhely - napok keretében lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekeiket munka közben is megnézzék családlátogatások-, falulátogatásokkal - célunk megismerni azt a társadalmi közeget, ahonnan tanulóink érkeznek igyekszünk a szülőket rendszeresen tájékoztatni gyermekük tanulmányi munkájáról Az iskola és a kollégiumi nevelők együttműködése Az iskola és a kollégium összefonódva működik. Ennek több előnye, de hátránya is van. Feladatunk: kihasználni az előnyét, megbirkózni a nehézségekkel szerencsés helyzet, hogy a kollégium nevelői a tantestület tagjai is, részei az iskolai élet mindennapjainak a kollégák közötti munkakapcsolat szoros, rendszeres a kollégiumi nevelőknek lehetőségük van személyes kapcsolatok kialakítására, s ezáltal a gyerek jobb megismerésére Az együttműködésük formái: tapasztalatcsere, esetelemzések rendszeres információáramlás napi munkamegbeszélések pl. a gyerekek felzárkóztatásáról, tanulmányi hiányosságok pótlásáról, stb. közös rendezvények, játszóházak - az együtt munkálkodás megtapasztalása sportrendezvények teaházak filmklub V.5. Kollégiumunk nevelésének minősége, eredményessége A közoktatási intézmény hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Megítélésünk szerint az intézményi rendszerünk egésze javítandó, ami az egyes részterületek, funkciók jobb működését fogja eredményezni. A belső önfejlődéshez, a hatékonyabb intézményműködéshez a minőségszemlélet, a minőségirányítási rendszer működtetése (a minőségfejlesztés) megfelelő eszközt nyújt. Intézményünk egy minőségirányítási programmal rendelkezik (IMIP), amely rendszerbe foglalja, hogy milyen eljárási rend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján vesszük figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. A pedagógiai értékelés típusai funkciójuk szerint: - diagnosztizáló: a tanulók előképzettségének, motivációinak feltárása funkciója: helyzetfeltárás - formatív: a pedagógiai folyamat közben tájékoztat a változásokról 183

184 funkciója: fejlesztő - szummatív: a fejlesztő szakasz végén a végállapotot tükrözi funkciója: minősítő. A diákok tanulmányi munkájának, számszerűsíthető teljesítményének értékelésére alkalmas. Nevelési eredmények mérésére nem alkalmazzuk. Munkánk prioritása: Jutalmazással nevelünk. Kollégiumunk tanulóinak értékelése az alábbi területekre terjed ki: - közösségben végzett munka értékelése, melynek tartalma: a diákok önkiszolgáló tevékenysége feladatainak végrehajtása diákönkormányzati tevékenység eseti megbízások végrehajtása részvétel közösségi programokon - szabadidő eltöltésének szokásai (érdeklődés, értékvizsgálat) - készség, képességvizsgálat sokszínű tevékenységrendszerben való megmérettetéssel - szociometria közösségben elfoglalt hely, elismertség mérése - neveltségi szint, neveltségi állapot vizsgálata - kollégiumon kívüli versenyeredmények elérése A munkánk eredményessége szempontjából fontosnak tartjuk: a kollégiumunk pedagógusainak teljesítmény értékelését a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétságára; az intézményünk önértékelését; a kollégiumunkban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendjére; a kollégiumunk tanulói nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek rendszerét. 184

185 V.6. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Összeállítva a 20 / (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működési rendjéről 2. sz. melléklete alapján: tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba Számítástechnika terem Testedző szoba Hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar I. HELYISÉGEK kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1, illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki a tanulói létszám figyelembevételével kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 4-7 tanulónként 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 az utóbbi esetben célszerűen tanulócsoportonként 1 a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához; tanulószobában is kialakítható helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybevett sportlétesítménnyel Ügyeletes nevelői szoba Épületenként 1 Éjszakai gyermek felügyelő szobája Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerint szintenként 1 Rendezvény terem Kollégiumonként 1 A kollégium épületének közelében található közösségi térben is kialakítható, amennyiben a funkciók, amelyekre a rendezvényterem szolgál biztosíthatók. Orvosi szoba Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskolaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a kollégium tanulóinak ellátása aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben működő egészségügyi intézményben megoldható. Betegszoba elkülönítővel kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 Vendégszoba kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Kiszolgáló helyiségek Társalgó (látogatófogadó) Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Rendezvényteremként is használható, ha a helyiség alkalmas a kollégium valamennyi tanulójának egyidejű befogadására. Ebédlő kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kivéve, ha az étkezést kollégiumon kívül szervezik meg Melegítő konyha ha helyben étkeznek Tálaló-mosogató ha helyben étkeznek Felnőtt étkező kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kivéve, ha az étkezést kollégiumon kívül szervezik meg Teakonyha kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) szintenként1 a tanulók 15 %-nak egyidejű befogadására Tanulói vizesblokk, fürdőszoba kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1 185

186 Személyzeti WC Tanulói WC személyzeti ötöző személyzeti mosdó-zuhanyzó technikai alkalmazotti mosdózuhanyzó Élelmiszerhulladék tároló Karbantartó műhely Tisztítószer, takarító eszközök és gépek tárolója Ágynemű raktár Mosókonyha (tanulói) Szárító helyiség (tanulói) Vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (tanulói) Szeméttároló kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Az alkalmazotti létszám figyelembevételével. A tanulói létszám figyelembevételével. 186

187 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1. tanuló szoba (felkészülő szoba) Tanulói asztal Tanulói létszám figyelembevételével 1 Életkornak megfelelő méretben; egyszemélyes asztalok Tanulói szék Tanulói létszám figyelembevételével 1 Életkornak megfelelő méretben; tanári asztal 1 tanári szék 1 Nyitott és zárt könyves szekrény Tanulószobánként 2 Számítógép asztal, szék Számítógépenként 1 2. szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásnak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységekhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) 3. számítástechnika terem számítógép internet hozzáféréssel, húsz tanulónként 1 perifériákkal Számítógépasztal, szék Számítógépenként 1 Szoftverek, programok Szükség szerint Zárható szekrény 1 Tábla + flipchart 1 4. Hálószoba, hálóterem Ágyneműtartós ágy Tanulói létszám szerint 1 Szekrény Tanulói létszám figyelembevételével 1 Éjjeliszekrény Tanulói létszám szerint 1 Polc Tanulói létszám szerint 1 Tükör Szobánként 1 Cipőtároló Szobánként 1 Szék Tanulói létszám figyelembevételével 1 ha tanulószobai feladatokat is ellát, egyébként szobánként egy Asztal Tanulói létszám figyelembevételével 1 ha tanulószobai feladatokat is ellát, egyébként szobánként egy Ágynemű-garnitúra Tanulói létszám szerint 1 Ágyneműhuzat-garnitúra Tanulói létszám szerint 3 Éjjeli lámpa Tanulói létszám szerint 1 III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Televízió A kollégium által felvehető tanulói létszám alapján ötven tanulónként 1 Rádió Minden társalgóba 1 Cd vagy lemezlejátszó Minden társalgóba 1 Magnetofon Minden társalgóba 1 Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező A kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak olvasmányok megfelelően Közösségi helyiségben elhelyezve Könyvtárban, könyvtárszobában, elhelyezve 187

188 VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK VI.1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi ben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását; VI.2. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására: az intézményvezető, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék, intézményi tanács, az iskola fenntartója tehet javaslatot, jogszabályváltozás írhatja elő. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az Iskolaszék, Intézményi tanács, illetve diák- önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai programmódosítást a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Fenntartói jóváhagyás akkor szükséges, ha van olyan eleme a dokumentumnak, amely többletköltséget jelent. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. VI.3. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Iskolánk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése szeptember 01-től történt. A szakgimnáziumi óraterv a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevetésre. VI.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, 188

189 az intézményvezetőnél, a nevelők szakmai munkaközösségek vezetőinél, az iskola honlapján és a Köznevelési Információs Rendszer elektronikus felületén. 189

190 ó á ű é í ő é é ó Á Ó Á ó á ö é ü é é é é áí á ú í á ö ő á ó ó í á á é é á é é ü é é á áí á ú í é é á é é é é é á ó ü á á á őí ő á ó ó í á á é é ő ü é ó ó á ó ö ö é

191 Függelék A Debreceni Tankerületi Központ által szeptember 10. napján kiadott szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Hajdú-Bihar megye Fenntartó tankerületi központ megnevezése: Debreceni Tankerületi Központ OM azonosító: Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki. A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Kós Károly Művészeit Szakgimnázium és Kollégium 2. Feladatellátás helyei 2.1 Székhelye: 4032 Debrecen, Hollós u Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3 Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u Fenntartó neve: Debreceni Tankerületi Központ 3.5 Fenntartó székhelye: 4026 Debrecen Kálvin tér Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: Köznevelési alapfeladatai Debrecen, Hollós u szakközépiskolai nevelés-oktatás (korábbi képzéstípus, szeptember 1-től kifutó jelleggel) nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint évfolyamok száma: kettő, négy a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos) érettségire felkészítő képzés Az intézmény feladataihoz tartozik a védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, valamint a védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása 191

192 Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat aranyműves V. Képző- és iparművészet divat- és stílustervező V. Képző- és iparművészet divat- és stílustervező V. Képző- és iparművészet grafikus V. Képző- és iparművészet grafikus V. Képző- és iparművészet kerámiaműves V. Képző- és iparművészet kerámiaműves V. Képző- és iparművészet kiadványszerkesztő V. Képző- és iparművészet kiadványszerkesztő V. Képző- és iparművészet mozgókép- és animációkészítő mozgókép- és animációkészítő VI. Hang-, film és színháztechnika VI. Hang-, film és színháztechnika ötvös, fémműves V. Képző- és iparművészet ötvös, fémműves V. Képző- és iparművészet textilműves V. Képző- és iparművészet textilműves V. Képző- és iparművészet Szakmacsoport 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

193 1. Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben - A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat dekoratőr V. Képző- és iparművészet Szakmacsoport 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma kollégiumi ellátás externátus szakgimnáziumi nevelés oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti, levelező, más sajátos munkarend szerint évfolyamok száma: kettő, négy a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos) érettségire felkészítő képzés Az intézmény feladataihoz tartozik a védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, valamint a védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat aranyműves V. Képző- és iparművészet divat- és stílustervező V. Képző- és iparművészet divat- és stílustervező V. Képző- és iparművészet grafikus V. Képző- és iparművészet grafikus V. Képző- és iparművészet kerámiaműves V. Képző- és iparművészet Kerámiaműves V. Képző- és iparművészet kiadványszerkesztő V. Képző- és iparművészet kiadványszerkesztő V. Képző- és iparművészet Szakmacsoport 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

194 10. mozgókép- és animációkészítő VI. Hang-, film és színháztechnika 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció mozgókép- és animációkészítő VI. Hang-, film és színháztechnika 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció ötvös, fémműves V. Képző- és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció ötvös, fémműves V. Képző- és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció textilműves V. Képző- és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció textilműves V. Képző- és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 2 1. Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben - A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat dekoratőr V. Képző- és iparművészet Szakmacsoport 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 335 fő a feladatellátási helyen iskolai tanműhely működik iskolai tanműhely maximális létszáma: 335 fő könyvtár: iskolai / kollégiumi könyvtár 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Debrecen, Hollós u Helyrajzi száma: 22007/ Hasznos alapterülete: 5809,71 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 194

195 ó á ű é í á é é í ó í á é ü ó á ű é é é é ó íé é ő é ó í ó ó á á ö ö é