A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2010szeptember hó

2 Tartalomjegyzék I AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 5 I1 Beköszöntő 5 I2 Alapító okirat 5 I3 Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei 10 I4 Az intézmény struktúrája 12 I5 Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása 13 I6 Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép 14 I7 Tárgyi feltételeink 15 I8 Személyi feltételeink 16 II NEVELÉSI PROGRAM 18 II1 Nevelési értékekre - értékátadással 18 II 2 Alapelvek, célok, feladatok 20 II3 Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra 25 A Tanári kompetenciák kialakítása, fejlesztése 25 B Tanórai programtervek feladatbankba, alkalmazásuk tanórán, tanórán kívül 27 II41 A személyiségfejlődést segítő nevelés feladatai 41 II42 A személyiség fejlődésének segítése az iskola tevékenységrendszere által 45 II 5 Közösségfejlesztés programja 53 II6 Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszereink 57 II 61 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 58 A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek is szolgálják 60 II62 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 60 II 63 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 62 II64 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk 65 II 7 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink az iskolában 67 II8 Szülők, tanulók, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 73 II9 A környezeti nevelés programja 75 II 10 Egészségnevelés programja 79 III Helyi tanterv 86 III1 Szakközépiskola ( párhuzamos oktatás ) óraterve 86 III2 Szakközépiskolai szakmai óratervek 88 III 3 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma, értékelésének, minősítésének formája 124 III31 Ellenőrzés, értékelés iskolánkban 124 III32 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 128 III33 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 128 III34 Tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, ellenőrzése iskolánkban - kiemelt szempontjai 129 III35 Az iskolai beszámoltatások és az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, korlátai 134 III36 Szakképző évfolyamok 136 III4 A mindennapos testedzés programja intézményünkben 137 III5 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 139 2

3 III6 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 142 III61 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 142 III62 A nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke 143 III 7 Tanórák keretében meg nem valósítható foglalkozások tervezete 152 IV A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 152 IV 1 Bevezetés 152 IV11 A kollégiumunk pedagógiai programjának jogszabályi háttere: 153 IV12 A kollégiumunk bemutatása, adatai: 153 IV13 Szülői és tanulói elvárások: 154 IV 2 A kollégiumunk működése 155 IV 21 Személyi feltételek: 155 IV22 Tárgyi feltételek: 155 IV23 Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk 156 IV 3 A kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei és feladatai 157 IV311 A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése: 157 IV 312 Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása: 158 IV313 Tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés: 159 IV 32 Kollégiumunk alapelvei: 159 IV 33 Kollégiumunk feladatai: 160 IV 332 A kollégiumunk nevelési feladatai részleteiben: 169 IV 4 A pedagógiai tevékenység szerkezete, foglalkozások rendszere 170 IV41 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások 170 IV42 Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra (kötelezően választandó) 170 IV51Kollégiumi életünk szervezése 192 IV52 Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége 194 IV 53 A kollégiumunkban élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása 194 IV 54 Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai 195 IV 55 Együttműködés az iskolával, a szülői házzal 196 IV6 Kollégiumunk nevelésének minősége, eredményessége 198 IV 7 Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 199 V A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 203 V1 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 203 V2 A pedagógiai program módosítása 203 V 3 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Hiba! A könyvjelző nem létezik V4A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Hiba! A könyvjelző nem létezik 3

4 2/1 kötet Szakközépiskola közismereti helyi tantervek 9-12 évfolyam 2/2 kötet Szakközépiskola közismereti helyi tantervek 9-12 évfolyam 2/3 kötet Szakközépiskola közismereti helyi tantervek 9-12 évfolyam 3 kötet Középszintű érettségi vizsgakövetelmények kötelező tantárgyak 4/1kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok 9-13 évfolyam 4/2kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok 9-13 évfolyam 4/3kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok 9-13 évfolyam 4

5 I AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I1 Beköszöntő Kós Károly Művészeti Szakközépiskola - már nevével is jelzi azon törekvésünket, hogy nem egyszerűen olyan iskolát próbálunk teremteni, kialakítani, amelyben művészeti oktatás is folyik, hanem olyan iskolát, amelyben a művészetek nem egyszerű többletek, hanem a lényeg: az iskola arculatának, egyediségének, motivációs rendszerének, magatartás - és környezetkultúrájának, egész stílusának, atmoszférájának meghatározója Olyan iskolát szeretnénk, ahol a diákok nem pusztán manuális készségeket, munkafolyamatokat, praktikus szakmai ismereteket sajátíthatnak el, hanem elsősorban a helyi hagyományokra, a népművészet szellemére támaszkodva megismerkedhetnek a kézművesség legkülönbözőbb formáit megteremtő népi műveltség teljességével Ahol az alkotók, diákok megpróbálják a magyar népművészet motívumvilágát és szellemiségét bőrben, fában, fémben, agyagban, textilben kifejezni, s megvalósítani a forma és tiszta szellemi tartalom egységét Az általános műveltség újra felértékelődik Fejlesztése, a dolgok, jelenségek megragadására való képesség, a megértésre és az alkotásra való képesség kifejlesztését iskolánk alapfunkciójának tekintjük Az általános műveltség kötelező a technikai kompetenciák megszerzéséhez is Ebbe a műveltségbe beletartozónak tartjuk az informatika - számítástechnika és az idegen nyelv ismeretét, s ezek közé kívánjuk elhelyezni az elmúlt évezredben felhalmozott kulturális és egyetemes értékek, nemzeti kincseink ismeretét Olyan képzettséget szeretnénk adni diákjainknak, amely európai csatlakozás után segíti munkavállalásukat, kommunikációjukat a világban, Európában I2 Alapító okirat K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010 március 26-ai ülésén hozott határozataiból: 5

6 A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008 évi CV törvény 8 (2) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratának hatályos szövegét 2010 augusztus 1 napjától a következők szerint foglalja egységes szerkezetbe: KÓS KÁROLY MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRAT (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Az intézmény neve: KÓS KÁROLY MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Székhelye: 4032 Debrecen, Hollós u 3 OM azonosítója: Jogszabályban meghatározott közfeladat: Közoktatási feladatok Szakágazat szerinti besorolása: Szakmai középfokú oktatás 6

7 Alaptevékenysége (feladatai) (2010 január 1-jétől): Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13 évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása Védett természeti területek és természeti értékek megőrzése, fenntartása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása A , , és szakfeladat számok tekintetében: - Párhuzamos művészeti képzés szakközépiskolában 9-13 évfolyamokon (9-12évfolyam párhuzamos művészeti képzés + 13 szakképzési évfolyam) Szakközépiskolai párhuzamos oktatás keretében a következő szakképesítések megszerzésére készít fel: - bőrműves (OKJ szám: ) - bútorműves (OKJ szám: ) - grafikus (elektronikus; OKJ szám: ), - grafikus (OKJ szám: ) elágazása: alkalmazott grafikus (OKJ szám: ) - keramikus (OKJ szám: ) - mozgóképi animációkészítő (OKJ szám: ) - ötvös (OKJ szám: ), - ötvös (OKJ szám: ) elágazása: fémműves (OKJ szám: ); aranyműves (OKJ szám: ) - textilműves (OKJ szám: ), elágazása: kézinyomó (OKJ szám: ); textilrajzoló és modelltervező asszisztens (OKJ szám: ) - textilrajzoló és modelltervező asszisztens (OKJ szám: ) - tűzzománcozott-dísztárgykészítő I: (zománcműves; OKJ szám: ) - zománcműves (OKJ szám: ) 7

8 Működési köre: Alapító neve, címe: Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u 54 Alapításának éve: 1990 Fenntartó neve, címe: Irányító szerv neve, székhelye: A költségvetési szervnek a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény szerinti besorolása: Az intézményvezető kinevezési rendje: A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkozási jogviszony: Típusa: Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Évfolyamok száma: A feladatellátást szolgáló vagyon: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 4024 Debrecen, Piac u 54 Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u 54 Közszolgáltatást biztosító önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény Egyes gazdálkodási feladatait a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága látja el Nyilvános pályázat alapján a megyei közgyűlés határozott időre 5 évre bízza meg a vezetői feladatok ellátásával Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII törvény alapján kerül sor Többcélú intézmény: közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1 Szakközépiskola 2 Kollégium Szakközépiskola: 335 fő Kollégium: 80 fő Szakközépiskola: 5 évfolyam Debrecen, Hollós u 3, hrsz: intézmény Ostoros, hrsz: 2157 táborhely - Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza 8

9 A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó Végrehajtásért felelős: Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke Vargáné Szabadka Tünde, mb igazgató Határidő: 2010 április 15 9

10 I3 Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei Intézményünk ig a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer része volt, általános iskolával egybeszervezett nevelőotthonként működött Iskolánk nevelőtestülete éveken át kereste azokat a lehetőségeket, amelyek mentén intézményünk rátalálhatott tevékenységének arra a formájára, amely funkcióját, működésének lényegét leginkább kifejezi Megjártuk az útkeresés különböző fázisait: - igyekeztünk az iskola, nevelőotthon tevékenységi rendszerét kiszélesíteni, segítségével tanítványaink elé tárni azt a világot, amelyből eddig kimaradtak, és amely rájuk vár a tanulmányokat követő időben - megpróbáltunk olyan környezetet varázsolni közéjük, amely igényes, színvonalas megjelenésével mintául szolgálhat számukra, és amelynek fenntartásában, működtetésében pótolhatják hiányzó készségeiket - próbálkoztunk az iskola, nevelőotthon segítő, gondoskodó, életkezdést egyengető szerepét meghosszabbítani, illetve mindinkább tanítványaink kezébe adni sorsuk, pályakezdésük irányítását Az útkeresést egyrészről az iskolaügyben, illetve az állami gondozottak intézményi ellátásában beállt változások sürgették, másrészről nevelőtestületünk azon igénye motivált, hogy megtaláljuk helyünket az átalakuló világban Az iskola működési és innovációs hagyományait követve az új kihívásoknak - úgy véltük - akkor tehetünk leginkább eleget, ha újító törekvéseinket s addig bevált gyakorlatunkat egy "Kézműves iskola" koncepciójában és megvalósításában egyesítjük Ilyen előzmények, s közel 10 éves gyermekvédelmi munka - után nyitotta meg kapuit megyénk fiataljai előtt a Kézműves Szakiskola az alábbi szakmákban, népi kismesterségekben: - fazekas, kéziszövő, szíjgyártó, népi bőrműves, kosárfonó - fonottbútor készítő, mézeskalácsos, famegmunkáló 10

11 A következő tanévtől bővíteni tudtuk a választható szakmák körét, s elkezdődhetett a csipkekészítő, kovács, kádár, kékfestő, tűzzománcozott - dísztárgykészítő, ötvös, virágkötő, majd ezt követően a kézi könyvkötő és lakástextilvarró fiatalok képzése Némi változtatást, bizonyos szakmákban a képzés átmeneti szüneteltetését, új képzésformák indítását az iskolaügyben zajló újabb változások indukálták az 1997/98-as tanévre Az általunk oktatott szakmák képzési iránya megváltozott, mert az OKJ képzési szerkezetét módosították A népi kismesterségek tanulása iránti igény csökkenése és az érettségi iránt megnövekedett igény hívta életre a kettő ötvözetét megtestesítő művészeti szakközépiskolát, s ennek következményeként a szakiskola fokozatos megszüntetését 2006/2007-ben érettségiztek először fiatalok az iskolánkban Olyan pedagógiailag szervezett folyamatot kívánunk megvalósítani, amelyben az értékőrzés, életre keltés, értékteremtés tevékenységei helyet kapnak, s ahol a hagyományokkal való ismerkedéstől, azok reprodukálásán át az értékteremtésig vezet a tanulás útja Programunk súlypontjai - képzési programjaink tartalmában egymást kiegészítő értelemben kívánjuk érvényesíteni az egyetemesség regionális elvét Igyekszünk minél tágabb értelmezési keretbe illeszteni a szakmás képzést kiegészítő néprajzi, kulturális ismereteket (nemzeti és egyetemes értékek a díszítő és tárgyalkotó tevékenységekben), ugyanakkor a szakképzés gyakorlati anyagának, motívumrendszerének kiválasztásakor a helyi és regionális elemeket preferáljuk - A multikultúrális kölcsönhatások megértését és tiszteletét a térségben működő különböző nemzetiségű mesterekkel együttműködve tervezzük elősegíteni - Szakmai képzésünkben alapvetően a differenciált fejlesztés útját követjük - Komolyan építeni kívánunk a képzés és az iskolai élet integráló hatásaira az extracurriculáris tevékenységekkel, rendezvényekkel - Művészeti iskolánkban a művészeteket befogadó, értő és szerető fiatalokat akarunk nevelni 11

12 I4 Az intézmény struktúrája intézményegységei (alaptevékenység szerint) Művészeti Szakközépiskola Kollégium Botanikus kert - párhuzamos képzést nyújtó éves korig az - Az iskolai oktatás szakközépiskolai képzés; iskola tanulóinak szolgálatában ál, de lakhatást, foglalkozást, közművelődési feladatokat tartalmas szabadidő is ellát 9-13 évfolyamon művészeti eltöltését biztosító szakképesítés megszerzésére intézményegység felkészítő Tanulók száma 2009/10-ben: 317 fő

13 I5 Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola intézményegységei és feladatuk: művészeti szakközépiskola: - az általános iskola 8 osztályának elvégzése után, párhuzamosan készít fel 9 12 évfolyamon az emelt és középszintű érettségi vizsgára, 9-13 évfolyamon művészeti szakképesítések megszerzésére Választható szakképesítések:, ötvös-fémműves, -aranyműves, alkalmazott grafikus, keramikus, zománcműves, bőrműves, bútorműves, textilműves - kézi nyomó,textilműves-textilrajzoló és modell- textiltervező asszisztens - A 2008/09-es tanévig beiskolázott tanulók számára:, ötvös-fémműves, elektronikus - grafikus, zománcműves, textilműves kézi nyomó,textilrajzoló és modell- textiltervező asszisztens A szakközépiskolai képzés jellemzői:, OKJ szakképesítés szerezhető, a szakmai vizsgák szervezése az intézményben történik, nappali tagozatos, iskolarendszerű a képzés, 2006/2007 től csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes kollégium: intézményünk megyei fenntartású intézmény Diákjai elsősorban a megye apró településeiről és más megyékből érkeznek Lakhatási feltételeikről, 13

14 nevelésükről a 80 fő fogadására alkalmas kollégium gondoskodik A kollégiumban térítési díj nincs, illetve megegyezik az étkezési díjjal Botanikus kert: Diószegi Sámuel nevét viseli Debrecen észak nyugati peremén, a Nagyerdő szomszédságában fekszik, mintegy két hektár területen A kert jelentőségét hangsúlyozza, hogy térségünkben és az országban középfokú oktatási intézmény által épített és fenntartott, hasonló gazdagságú élő gyűjtemény nincs A gyűjtemény jelenleg 1200 taxont tart nyílván Különleges értékkel bír a 120 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény, amely nemcsak meghatározója a kert karakterének, hanem alapjául szolgál az ott folyó honosítási kísérleteknek is Az országban a második leggazdagabb gyűjteménnyel bír I6 Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép Párhuzamos képzést folytató művészeti szakközépiskola - tanulóinak 70 80% - a megyénk településein élő fiatal Hátrányos helyzetű, nagycsaládban felnövő gyermekek Kreatív, művészetek iránt érdeklődő és művészeteket gyakorló fiatalok, közepes tanulmányi eredménnyel Diákjaink szociális helyzetét jellemzi, hogy 2/3-uk részesült étkezési támogatásban, ingyenes tankönyvellátásban A párhuzamos képzést folytató szakközépiskola deklarált célja: az érettségi és művészeti szakképesítés megszerzésének támogatása, felkészítés felsőfokú tanulmányokra, EU polgárrá nevelni Kollégium: a vidéki tanulók továbbtanulási esélyeit erősíti Jó munkakapcsolatot tart a szülőkkel, települési önkormányzatokkal Az alapító okiratban rögzített szakmai ajánlatból évente azokat a szakokat indítjuk, amely iránt a megrendelők részéről igény van 14

15 I7 Tárgyi feltételeink Intézményünk 10 éven át volt belső 1-8 osztályos általános iskolával egybeszervezett nevelőotthon A tantermek a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő állami gondozott gyerekek kis létszámú osztályokban történő nevelését - oktatását szolgálták /10-15 fő/ Taneszközállománya, szaktantermi rendszere 1983-ban átadáskor korszerű volt, abban az időben a megye egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájaként tartották számon Az akkor korszerű eszközök elhasználódtak, korszerűtlenné váltak Iskolánkban 1992-től, a teljes profilváltástól számítva a szakképzés tárgyi feltételeinek, - tanműhelyek létrehozása, gépesítése, kéziszerszámokkal való ellátása - megteremtésére kellett koncentrálnunk, erre irányult fejlesztő tevékenységünk is Mára tanulólétszámunk háromszorosára emelkedett, így folyamatos átalakítással, pályázati és fenntartói támogatással számukra is biztosítani igyekszünk a nyugodt tanulás és munkavégzés feltételeit Valamennyi oktatott szakmában saját tanműhellyel rendelkezünk Tanműhelyeink berendezéséhez több milliós pályázati bevételek adtak segítséget Azt gondoljuk, hogy tanműhelyeink állapota minimális fejlesztéssel, megfelel a szakképzés új követelményeinek is Az elmúlt évek kiemelt feladata volt a tanköteles korosztály évfolyam tanulásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése, a 35 fős tantermek kialakítása Az engedélyezett 8 osztály tanterme kialakításra került, 35 fő befogadására alkalmas A multimédiás tanterem kialakításával az idegen nyelv tanítása, a kompetenciaalapú oktatás feltételeit is megteremtettük Meglévő taneszközeink tekintetében a hiánypótlás, korszerűsítés, javítás ad feladatokat, valamint szükségessé válik a számítástechnikai eszközparkunk korszerűsítése A gyakori programváltozás, az új OKJ meglévő eszközeink bővítését, korszerűsítését teszi szükségessé ( NAT, Kerettanterv, PP, Helyi tantervek) 15

16 Tantermeink, műhelyeink kihasználtsága maximális Fenntartói támogatással energiatakarékossá és korszerűbbé vált a világításunk, és a vízfelhasználásunk A gondok ellenére bízunk benne, hogy fenntartói és pályázati támogatással biztosítani tudjuk az eredményes tanulás feltételeit iskolánkban Legrosszabb a kollégium helyzete, mert közösségi helyiségei megszűntek, illetve az iskolai oktatást szolgálják, berendezései pedig elöregedtek I8 Személyi feltételeink A tantervi követelmények teljesítéséhez, a törvényes működéshez személyi feltételeink adottak Az elmúlt évek tervszerű pedagógus át- és továbbképzési programjainak eredményeként, számos kolléga szerzett új szakképesítést vagy frissítette fel szaktudását A tudatos munkaerő-tervezés akadályozó tényezői csakúgy, mint a tárgyi feltételeknél- a Kt; OKJ; NAT; Központi programok gyakori változásai, melynek következménye sok esetben megváltozott a szakemberigény is Gondot jelent még valamennyi vidéki művészeti iskola számára: - a szakképzett iparművész munkaerő nem hagyja el Budapestet, vagy csak kompromisszumok árán vállal munkát vidéken (útiköltség-térítés, szállás, megfelelő órarend) - az Iparművészeti Egyetem képzéseivel nincs tekintettel a megnövekedett szakemberigényre Változatlanul keveset vesznek fel és nem a várható igényeknek megfelelő szakokra, - ugyancsak gondot jelent, hogy a művésztanári munkakörbe alkalmazható szakemberek pedagógiai szakképesítéssel nem rendelkeznek, 16

17 - művésztanáraink az ország különböző részeiről járnak ide tanítani, így hosszú távra stabil munkaerőt nem jelentenek (Kecskemét, Budapest, Martonvásár) - A tervezhetőség akadályoztatása mégis ami a legnagyobb problémát jelenti (OKJ, oktatási jogszabályok módosítása) 17

18 II1 Nevelési értékekre - értékátadással II NEVELÉSI PROGRAM Napjainkban bizonytalanság tapasztalható az értékek világában Beszélünk az értékek válságáról, értékzavarról, stabil és változó értékrendről Fontos, hogy milyen tanulóink attitűdje a tanulással, a tudással, műveltséggel kapcsolatban, mi motiválja őket, hogyan értékelik ezeket a fogalmakat Cél: pozitív értékattitűdök fejlesztése, megerősítése Értékközpontú nevelési modell megalkotása és bevezetése intézményünkben Feladatunk: az egyén szilárd belső értékrendjének kialakulása az egyik alapja az integrált, autonóm személyiség kifejlődésének, s alakítása a pedagógus legfőbb feladatainak egyike Nevelési tevékenységünk alapvető feladatai: - a tanulók szocializációs jellemzőinek, körülményeinek, környezete értékstruktúrájának megismerése, - a személyiségfejlődést eredményező, segítő és megmutató értékelés (értékválasztási, értékelsajátítási, értékmegőrzési és értékteremtő folyamatok fejlesztése, az ezzel összefüggő képességek kibontakoztatása) Első lépés: saját értékrendszer megismertetése, majd ennek védelme Értékek: a biológiai lét értékei Az élet tisztelete, védelme A természeti környezet megóvása (növények és állatok szeretet) az élő és élettelen természet Szépség iránti fogékonyság, ill az erre törekvő magatartás formálása Felelősség önmagunkért, utódainkért Az egészséges életmód megvalósításának képességei: - testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) - önellátási képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés) - egészségvédő képességek (káros szokások, balesetmegelőzés szokásai) 18

19 Az én harmóniája, autonómiájára vonatkozó értékek az önismeretre, az önértelmezésre, saját személyiség kibontakoztatására Saját személyiség vállalása: hit önmagunkban, felelősségvállalás saját életút alakításáért Törekvés önazonosságra, szuverenitás képességének fejlesztésére A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: A személyes kapcsolatok értékei (hűség, önzetlenség, család tisztelete, szülők megbecsülése, barátság, szerelem) Szociális kapcsolatok értékei (szociális értékrend, szociális ismeretek, készségek, képességek) A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek (kulturáltság a magatartásban és kommunikációban) A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: - a műveltséggel kapcsolatos értékek Önmaguk és szűkebb- tágabb környezetünk megismerésének igénye és ennek motívumai (tudásvágy, érdeklődés, kötelességtudat), - törekvés a produktivitásra: az értékteremtésre való képesség fejlesztése, - a munkával kapcsolatos értékek törekvés a munkavégzéshez kapcsolódó értékek kialakítására (aktivitás, céltudatosság, fegyelem, módszeresség) A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek A szülőföld (táj) és a tágabb haza megismerése, szeretet, óvása A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, szimbólumainak tisztelete, ápolása, megbecsülése Európában, a világban betöltött helyünk és szerepünk reális értékelésével egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása A nemzeti szuverenitás mint alapvető érték A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás A hazánkban élő nemzeti kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása A civil társadalommal kapcsolatos értékek: 19

20 Alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete Az emberek egyenlőségének elismerése Igény a közéletre, közösségi tevékenységre Törekvés a demokrácia érvényesítésére Törekvés az etnikai, faji, vallási különbségek elfogadására, különböző világnézetű vallású nézetekkel szembeni toleranciára A világra vonatkozó értékek: Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, felelősségvállalás az emberiség közös problémáinak megoldásában Nemzetek közötti barátság megértés szükségességének elismerése Az európai hagyományok, európai kulturális örökség tisztelete Nevelő - oktató munka a művészeti tagozaton: A Művészeti szakközépiskolánkban a nevelő - oktató munka az OM, ill OKM által kiadott központi program alapján készült helyi tantervek alapján történik A szabadon tervezhető 20%-ot - a szakmai tárgyak helyi tantervében a művésztanárok dolgozták ki A nem kötelező (választható) tanórák (kötelező órák 5 % -a) keretében tanulóink érdeklődése alapján tartunk foglalkozásokat Programját a művésztanárok készítik el II 2 Alapelvek, célok, feladatok Pedagógiai alapelveink - pedagógiai gyakorlatunkban az alábbi alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Intézményünkben olyan atmoszférát szeretnénk teremteni, ahol a gyermekek, fiatalok, és felnőttek egyaránt jól érzik magukat A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk A tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük az oktatás és szabadidős tevékenységek során Harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink személyiségének fejlesztésére 20

21 Konszenzusra törekszünk az alapértékek tekintetében, s ezt közvetítjük tanulóink felé is Meg akarunk felelni a tanulók, a család, a közvetlen társadalmi környezet elvárásainak Iskolánk célkitűzése - alapvető cél: biztosítani tanulóink nevelését, oktatását, szakmai képzését, felkészülésüket a társadalmi beilleszkedésre 1 Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétika művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2 Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztést, reális tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, differenciált módszereket, tevékeny tanulói magatartást 3 Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire 21

22 az általános műveltség megalapozása életkor és fejlettségi szint figyelembe vételével tanulóink szociális képességének, viselkedés - és magatartásának formálása, társadalmi beilleszkedésük segítése környezettel való harmonikus együttélés megteremtése alapvető tanulási képességek fejlesztése általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, a velük való azonosulás kialakítása egyetemes és nemzeti értékeink megismertetése, kötődésük kialakítása képességek tudatos fejlesztése esélyek kiegyenlítése, hátrányok csökkentése a tehetség felismerése Céljaink megvalósítása érdekében alapvető feladatunknak tartjuk: minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását alapot nyújtani a szakmai képzéshez, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon választani a szakmaszerzési lehetőségek közül felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt a helyes magyarságtudat kialakítását természetszeretetére, védelmére nevelést a mindennapi élet kultúrája, a viselkedéskultúra fejlesztését, a rászorulok felzárkóztatása, a tehetség gondozása Célrendszerünk elemei az iskolában: Iskolánkban a nevelő oktató munka az iskola pedagógiai programját alkotó helyi tantervek és a nevelési terv szerint folyik A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon a nevelő oktató munka az iskolánk pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programok alapján folyik 22

23 Nevelő oktató munkánk alapvető célja, hogy biztosítsa növendékeink nevelését, oktatását, szakmai képzését, s felkészítse őket az önálló életre, a társadalmi beilleszkedésre E cél igen sokrétű és összetett tevékenységek által valósulhat csak meg eredményesen Nevelésünk legfőbb célja az egészséges személyiség kialakítása Emellett fel kell vállalnunk a már sérült személyiség rehabilitását is Meg kell találnunk azokat a tevékenységmódokat, eljárásokat, melyek alkalmazásával közelebb jutunk az egészséges személyiség kialakításához Célként fogalmazzuk meg az önállóság, öntevékenységre nevelést Úgy igyekszünk megvalósítani, hogy módot adunk a tevékenység önálló megválasztására, döntésre, s azután kontrolláljuk, értékeljük közösen a döntés helyességét Autonóm személyiségeket nem könnyű nevelni Kiindulópont - a gyermek szükséglete A gyermek legfőbb szükséglete saját személyiségének kifejlesztésére irányul Minden gyermekben ki kell fejleszteni az önálló cselekvés, döntés képességét, de hogy önállóságával ki-ki milyen formában él, azt rá kell bízni A feladatok és tevékenységek olyan széles skáláját kell tehát felkínálnunk, amelyben a csendes és hangos, az örökmozgó és megfontolt, a folyton cselekedni vágyó s az elmélyülést kedvelő egyaránt megtalálja örömét Célunk megvalósításához fő feladatként jelentkezik a tevékenységek rendszerré fejlesztése A művészeti szakképzés célja: A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével háruljon hozzá a harmonikus érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra 23

24 A művészeti oktatás feladata: Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit Alapozza meg a művészeti kifejezőkészségek kialakulását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját Készítse fel az átlagosnál jobb képességű fiatalokat szakirányú továbbtanulásra illetve művészeti önképző körök munkájába való bekapcsolására Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre A képzés keretében sajátítsák el a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait Ábrázolási készségük jusson olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére Választott szakmájukban szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapjait Váljanak a műalkotások befogadóivá, formálódjon ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük, s tegyenek szert a látható világban való eligazodás képességére A személyiség általános fejlesztése mellett hatékonyan készüljenek fel a művészeti pályára Ösztönözzük tanulóinkat rendszeres kiállítás- és múzeumlátogatásra, alkotótáborokban, pályázatokon való részvételre 24

25 Alapelveink a művészeti képzésben Kommunikáció anyanyelven és legalább egy idegen nyelven Magas teljesítmény az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában Alkotásra való felkészültség Vállalkozói magatartásra való készség Önművelési technikák birtoklása Informáltság hazánk és a nagyvilág sorsáról Reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európakép Tolerancia Humanizáció az életvezetésben, érvényesülésben Empátia másokkal szemben, mások autonómiájának tiszteletben tartása II3 Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra Feladataink: A Tanári kompetenciák kialakítása, fejlesztése 1 Önképzés ajánlott irodalom alapján 2 Prezentációs technikák elsajátítása számítógépes grafikus tanárok vezetésével (Belső továbbképzés: angol, magyar, matematika szakos tanárainknak) 25

26 3 Tanóratervezés SDT alkalmazásával (Belső továbbképzés Résztvevők: első körben a kompetenciamérés eredményeiben érdekelt szaktanárok) 4 MOODLE keretrendszer telepítése, használatának elsajátítása Feladatbank létrehozása 5 Pedagógus továbbképzés HBM Pedagógiai Intézet - idegen nyelvi kompetencia fejlesztése - matematika logikai kompetenciák fejlesztése - szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztése 6 Határozott időre speciális munkaközösség alakítása Feladatai: sajátos nevelési igényű tanulók oktatása - részképesség zavarral küzdő tanulók nevelése, oktatása - hagyományos tanulásszervezés (frontális osztálymunka, önálló munka) - hatékony tanulásszervezési munkaformák 8 csoportmunka, páros munka, individualizált munkaforma, differenciált tananyag - feldolgozás, konstruktív oktatási mód, kooperatív tanulásszervezési mód, drámamódszer, Kagan féle kooperatív tanulás, projekt, művészetterápia) 7Közismereti munkaközösség éves feladatai között kiemelten kezelendő: - tanulás tanítása - inkluzív pedagógia integrált nevelés - kompetenciamérés eredményeinek elemzése tantestületben, vezetőségi értekezleten - Fejlesztési program megvalósítása kompetenciafejlesztésre - Bemeneti mérések végzéséhez tudáspróba 8 év végére elérendő követelmények alapján Ugyanez ismétlés után - Felmérés anyagának összeállítása 9 évfolyam végére elérendő követelmények alapján ( magyar, matematika, angol) - Felmérés anyagának összeállítása 10 évfolyam végére elérendő követelmények alapján 8 magyar, matematika, angol) 26

27 - Hozzáadott értékek mérése A hozzáadott érték indikátorok meghatározása - Képességmérés mérőeszközök kifejlesztése, alkalmazás 8 Tanügyi dokumentumok átvizsgálása, szükség szerinti korrekciója Pedagógiai Program, helyi tanterv, munkaterv, tanmenetek, IMIP, Továbbképzési és beiskolázási terv 9 Tananyagbank létrehozása jó gyakorlatok alapján ( óravázlatok, tanári és diák prezentációk, feladatlapok, módszertani ajánlások, -anyagok, mérőeszközök) 10 Tanórán kívüli alkalmak - tanulás tanítása program tanulószobai keretben - versenyek, vetélkedők - tehetséggondozó és felzárkóztató programok - szaklapok olvasása, feldolgozása B Tanórai programtervek feladatbankba, alkalmazásuk tanórán, tanórán kívül Tananyagtervek összeállításának szempontjai: Célok Követelmények Értékelés elvei Tananyag kijelölése Tananyag időbeli elrendezése Képességfejlesztés csomópontja Tanári eszközök Egy egy téma részletes feldolgozásának menete Tanulói tevékenység leírása Tanulásszervezése eljárások Módszerek, eszközök Értékelési eljárások, értékelési eszközök Tanulói eszközök ( információhordozók, feladathordozók, digitális eszközök) 27

28 1 Kompetenciafejlesztés matematika órán - Halmazszemlélet fejlesztése Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése Testek, síkidomok csoportosítása Természetes-, egész-, racionális számkör - Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Elemek sorba rendezése Elemek kiválasztása adott szempont szerint Útdiagram, táblázatok - Függvényszemlélet fejlesztése Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása Adatok gyűjtése grafikonról, diagrammokról Geometriai transzformációk Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, grafikus megoldási módszerek alkalmazása - Térszemlélet fejlesztése Testek építése, ábrázolása Testek hálója, tulajdonságok megfigyelése Adott tulajdonságú pontok keresése - Következtetési képesség fejlesztése Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással Arányos következtetések Százalékszámítás Fontos és felesleges adatok - Összefüggés felismerő képesség - változó mennyiségek közti kapcsolatok - grafikonok olvasása - táblázatok, diagrammok elemzése - Becslés képességének fejlesztése Számítási feladatokban Mértékváltással, mérések a gyakorlatban Hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványainak használatával 28

29 - Tervezés, önellenőrzés - Kommunikáció fejlesztése - Értő elemző olvasás fejlesztése - Elsajátítás képességének fejlesztése 2 Szövegértés szövegalkotási kompetencia fejlesztése A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg A szövegértés fejlesztésében felmerülő tipikus tanulási nehézségek A beszédhang hallásának zavarai A részképességek fejletlensége a beszédhangészlelés és a hangzódifferenciálás területein, illetve az ezekből fakadó olvasástechnikai problémák Betűkapcsolási problémák, betűtévesztés A szókincs szegényessége Ismerethiány a kötőszavak és utalószavak jelentésével kapcsolatban Információgyűjtési gondok: a szövegben szereplő információk rangsorolásának problémája (lényeges-lényegtelen) A szöveg háttérközleményeinek felfedezése és értelmezése Helyzetmeghatározási gondok: a szövegben ábrázolt körülmények időbeli és térbeli viszonyai a szövegben bemutatott szereplők és azok viszonyai a szövegben ábrázolt szerepek (magán, publikus) feltérképezése a normaismeret hiányosságai: a szerepnek megfelelő beszédmód, stílus, szókincsregiszter Önelemzési problémák: a saját problémák feltérképezésének képtelensége 29

30 Kérdésfeltevési képtelenség: Mit nem értek? Kérdéstechnikai problémák: Hogyan kérdezzek rá? A nyelv (vagy a szövegben kódolt valóság) hiányosságai A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének alapelvei Kommunikáció-központúság: - az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszti, amely a tanuló, a diák és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáiraeszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván Tevékenységcentrikusság A tevékenységcentrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület, tantárgy feladata A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése hatásvesztést okoz A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Differenciáltság Kívánatos, hogy a tanórák vagy a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempója legyen A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy (és) szövegalkotási problématípusa, tempója, illetve a szükséges tanári támogatás mértéke A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető 30

31 Partnerség Lehetővé kell tenni, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje A pedagógus feladata nem elsősorban a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése Fontos, hogy a pedagógus a fejlesztés érdekében képes legyen a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre is Kutatószemlélet Fontos feladat az olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak; és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak A célok meghatározása Alapvető feladata az eredményes életvitelhez szükséges olvasási és szövegértési, szövegalkotási technikákat megtanítani, s a rosszul olvasó és a tan-könyvi szöveget rosszul értő tanulók arányának csökkentése Ennek érdekében az alábbi célok megvalósítása kívánatos: megismerési képességek tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége; kommunikációs képességek szóbeli és írásbeli kifejezés, mások közléseinek megértése (pl megszerzett ismeretek összefoglalása), vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni); problémamegoldó gondolkodás hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazásának segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás; képzelőerő valószerű (vagy valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő 31

32 segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével A szövegértő olvasás szintjei Adamikné Jászó Anna felosztása szerint a szöveg megértése négy szintre differenciálódik I a szó szerinti olvasás, az információk keresése; A legegyszerűbb művelet, összpontosítás az információkra és azok visszakeresésére, a szövegben kifejezett fontos gondolatok megtalálása, kiválasztása, az olvasottak szó szerinti megértése II az értelmező olvasás, a következtetések levonása, Magasabb rendű az előző szinttől, tehát a felszíni jelentésen túl a szöveg mélyére vonatkozó következtetések felismerése, a szöveg kohéziójának megértése, a megjelenő információk és az olvasás alatt aktiválódó gondolatok felhasználása az értelmezésben Az interpretáló olvasás során az egyes szövegegységek befogadása a teljes szövegösszefüggésben történik IIIA bíráló, kritikai olvasás a szövegből levont bonyolult következtetések megalkotása és igazolása a világról való ismeretekre, előzetes tapasztalatokra vagy más ismeretforrásokra támaszkodva A szöveg kritikus vizsgálata; a szerkezet, a nyelvhasználat, a szerzői nézőpont objektivitásának értékelése A szövegegységek és a teljes szöveg értelmezése más szövegek kontextusában, a szöveg összevetése más kontextusokkal A megértés legmagasabb szintje IV az alkotó, kreatív olvasás, a szöveg továbbfejlesztése, a képzelőerő, a fantázia működtetése, az elképzelt tartalmak szóbeli vagy írásbeli megfogalmazása 32

33 Szövegértő olvasás egyes szintjeinek megfelelő fejlesztési feladatok, tevékenységek I A szó szerinti olvasás, az információk keresésének szintje Feladatok Adott szó kikeresése és megértése szómagyarázati módszerek használatával Tevékenységek Szemléltetés, szavak jelentésének kikeresése, kikövetkeztetés a szövegkörnyezetből, mondatba helyezés, rokon vagy ellentétes jelentésű szó használata, összetett szavak "lefordítása", jelentéstérkép, jelentésháló, komponenses elemzés Kulcsszavak, kifejezések vizsgálata Klasszikus szómeghatározás Információk lokalizálása Események, nevek, adatok kiegészítése Adatok, helységnevek, időpontok, személynevek keresése adott szövegben Hiányzó szöveg adatainak kiegészítése 33

34 Adott mondat kikeresése és megértése Tanári kérdésekre válaszoló mondatok keresése, megszakított, bonyolult bővítményeket tartalmazó és összetett mondatok értelmezése mondatrészek szerinti elemzéssel, szerkezeti ábra készítésével II Értelmező olvasás, a következtetések levonásának szintje Feladatok Egyszerű kapcsolatok felismerése, logikai viszonyok számbavétele, fogalommal végzett műveletek Fogalmak, témák, címek azonosítása, a cím és a szöveg viszonyának megfogalmazása Tevékenységek Ok-okozati viszonyokra, célokra, eszközökre utaló kötőszók, névmások keresése, felosztások és meghatározások keresése, készítése Címadás cím nélküli szöveghez, új cím adása, cím és alcím kapcsolatának megfogalmazása, alcím kiválasztása A szöveg szerkezeti sémájának megállapítása, a szerkezet által közvetített jelentések meg értése - Nyelvtani eszközök keresése vagy alkotása az adott sématípusokhoz: időrendi, ok-okozati, összehasonlító, felsorolásra épülő, tematikus sorrendet követő A szövegösszefüggés megértése Anafora, katafora, deixis keresése 34

35 Az információ és a mondatok közötti összefüggés megértése, az információk közötti kapcsolat feltárása A mondatok közötti kötőszók keresése, kitétele, páralkotás, különbségek és hasonlóságok keresése A szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint, a szövegrész jelentésének megállapítása a szövegösszefüggésben Egyszerű következtetések levonása a szöveg megértése után, sorok közti olvasás A szerző céljának és nézőpontjának megállapítása Bekezdések, mondatok sorrendjének megállapítása, mondathalmazból összefüggő szöveg alkotása, rossz helyen lévő mondat, felcserélt mondatok valódi helyének megtalálása, bekezdések és témák összefüggéseinek meghatározósa, bekezdésekre tagolás, tételmondatok alkotása, vázlat készítése Implikációk, bennfoglalások felismerése, kiegészítése Válasz keresése a Miért írta? a Logikai vagy érzelmi a tárgyalásmód? és a Tárgyilagos-e a szöveg? kérdésekre 35

36 III A kritikai, bíráló olvasás szintje Feladatok Tevékenységek Kritikai észrevételek megfogalmazása Negatívumok és pozitívumok gyűjtése a szövegel kapcsolatban, hibás adatok kikeresése Relevanciák kiválasztása, viszonyítás normákhoz, a valósághoz Állítások igazságtartalmának megítélése Kapcsolat keresése más szövegekkel a komplex háttértudás alapján Saját gondolatok összevetése irodalmi vagy tudományos szövegekkel Asszociációk keresése A szöveg által elindított gondolati lánc feljegyzése Értékelés Reflektálás a szerző állásfoglalásáról Válasz keresése A szerző jól ismeri-e tárgyát?, Írása korszerű-e? kérdésekre Véleményalkotás 36

37 V Az alkotó, kreatív olvasás szintje Feladatok A cím és a műfaj összefüggéseinek megállapítása - Tevékenységek A cím alapján a műfaj meghatározása, más műfajra utaló, újcím adása A cím és a szöveg tartalma közötti kapcsolat feltárása Cím alapján a szöveg tartalmával kapcsolatos előfeltevések megfogalmazása A vizuális gondolkodás fejlesztése Következtetés a szöveg tartalmára a képek, illusztrációk segítségével A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Kérdések megfogalmazása a szöveg várható információival kapcsolatban A fantázia fejlesztése, szövegalkotás Szöveg és cselekvés összehasonlítása A szöveg befejezése, folytatása, javítása, újrafogalmazása Dramatizálás (irodalmi szövegek esetén) 37

38 3 Idegen nyelv Nyelvtanítás során a tanuló nemcsak a nyelvtan, hanem teljes személyiségében fejlődik, gyarapodik Nagy nyelvi alapkészség fejlesztése történik a nyelvórákon - beszédértés - olvasásértés - beszédkészség (szóbeli kifejezőkészség) - íráskészség (írásbeli kifejezőkészség) Módszerek: tanulóközpontú módszerek tevékenységközpontú módszerek egyéni munka páros munka csoportmunka projektmódszer nívócsoportos oktatás Képességfejlesztés Általános fejlesztési célok Nyelvi fejlesztési célok a szövegértés fejlesztése beszédértés beszédfejlesztés szókincsbővítés - a kiejtés fejlesztése - összefüggő beszéd - interakció a szövegértés fejlesztése olvasás az írásbeli szövegalkotás fejlesztése kreatív írás Feladatok: Az idegen nyelv tanítása kommunikatív központúan történik, hasonlóan az anyanyelv elsajátításához Mozgásos feladatok mellett nagy szerepet kap a 38

39 vizualitás Személyre szabott feladatok segítik a beszédfélelem leküzdését Aktívan részt vesznek a tanulók a szövegek megjelenítésében - Aktív nyelvhasználatra épülő programok a beszédkészség és beszédértés fejlesztésére Nyelvi játékok, párbeszédek, szituációs gyakorlatok kreatív tevékenységek növelik a tanulók aktivitását - projektek a nyelvórán - a tanulók saját képességeiknek megfelelő szinten vesznek részt a folyamatban Már ismert tanulástartalmakat dolgoznak fel, bővítve új ismeretekkel Változatos munkaformákat alkalmazunk a differenciálás lehetőségével A szóbeli és produktív nyelvi készségek állnak a középpontban - Internet a nyelvórán kiegészítő lehetőséget jelent A tanulási folyamatban alkalmazott módszerek: magyarázat szemléltetés drámajáték mozaik vita interjú készítés poszterek, faliújság, prospektus készítése 39

40 II4 A személyiségfejlesztés programja a)a személyiségfejlesztés feladatai Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk a személyiségfejlesztésnek Pedagógiai gyakorlatunk elsődleges feladata a tanuló világra vonatkozó ismereteinek gyarapítása, a tanuló oktatása Iskolarendszerünket az ismeretek átadásában egyoldalúság jellemzi a környezetére vonatkozó ismeretei gyarapodnak, de önnön lelki folyamatainak, emberi lényegének megismerésében analfabéta marad Tanulóink személyiségfejlesztéséhez a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban, neveltjeink belső világát, társas kapcsolatai és egyedi személyiségi készségeit is fejleszteni kell Társas kapcsolatban kell megtapasztalnia saját belső lehetőségeit Közösségi élmények keretében önmaga jöhessen rá, mire képes Ahhoz, hogy iskolánkban a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, tantervre van szükség, amely elegendő konkrétsággal írja elő a nevelési célokat és követelményeket b) A személyiség fejlesztésének területei: A személyes kompetencia fejlesztése az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgálja A kognitív kompetencia az értelem kiművelésének eredménye A szociális kompetencia a segítő életmódra való felkészülést célozza A speciális kompetenciákra a szakmai képzés megalapozáshoz van szükség 40