A Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja

Átírás

1 A Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja augusztus hó Tartalomjegyzék

2 I.AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I.1. Beköszöntő 5.oldal I.2. Alapító okirat 6.oldal I.3. Előzmények 11.oldal I.4. Az intézmény struktúrája 14.oldal I.5. Az intézmény alaptevékenységének bemutatása 15.oldal I.6. Szociológiai helyzetkép 16.oldal I.7. Tárgyi feltételek 17.oldal I.8. Személyi feltételek 18.oldal II.NEVELÉSI PROGRAM 19.oldal II. 1. Nevelési értékekre - értékátadással 19.oldal II. 2. Alapelvek, célok, feladatok 21.oldal II. 3. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra 26.oldal II. 4. A személyiségfejlesztés programja 37.oldal II. 5. A közösségfejlesztés programja 49.oldal II.6.. Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszerei a tehetség kibontakozását segítő tevékenységek 52.oldal II.6.1.A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 53.oldal II.6.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 55.oldal II.6.3.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 57.oldal II.6.4.Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk 60.oldal II.6.7.Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink az iskolában 61.oldal II.8.Szülők, tanulók, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái 66.oldal II.9.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei 68.oldal II.10. A környezeti nevelés programja 80.oldal II.11. Egészségnevelés programja 85.oldal II.12.A mindennapos testedzés programja és a tanulók fizikai állapo tának mérése 93.oldal II.13.A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 95.oldal II.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 98.oldal 2

3 II.15. Tanórák keretében meg nem valósítható fogl. tervezete 109.oldal II.16. A szakiskola és a szakközépiskola programja 110.oldal II.17. A Kollégium pedagógiai programja 114.oldal II.17.1.A kollégium bemutatása: adatai, személyi és tárgyi feltételei, sajátosságai, alaptevékenysége, funkciói 114.oldal II.17.2.Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk 114.oldal II.17.3.Kollégiumi nevelésünk alapelvei 116.oldal II.17.4.Kollégiumi nevelésünk célja, feladatai, tevékenységrendszere 118.oldal II A tanulási- és gondolkodási kultúra fejlesztése 118.oldal II Munkakultúra fejlesztése 120.oldal II Az emberi kapcsolatok kultúrájának fejlesztése 121.oldal II Politikai és közéleti kultúra fejlesztése 123.oldal II Testi és lelki egészség kultúrájának fejlesztése 125.oldal II Vizuális és esztétikai kultúra fejlesztése 127.oldal II A környezetkultúra fejlesztése 128.oldal II A tehetség kibontakoztatását és a felzárkóztatást segítő foglalkozások 129.oldal a.) Számítástechnika szakkör 130.oldal b.) Angol nyelv beszédcentrikus elsajátítása N 01 Klub 130.oldal II Felzárkóztatást segítő foglalkozások terve 131.oldal II Pályaorientációs tevékenységünk II Nemzet, nemzetiség, európaiság II A kollégium élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása II Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek kollégiumban II Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai II Együttműködés az iskolával, a szülői házzal II A kollégium értékelés feladatai 135.oldal 136.oldal 137.oldal 137.oldal 138.oldal 139.oldal 141.oldal 3

4 II.17.5.A kollégiumunk helyi foglalkozási terve 142.oldal Hetirend 144.oldal II.17.6.Kötelező foglalkozások helyi terve 145.oldal II.17.7.Szabadon választható kötelező tevékenységek 160.oldal Eszközjegyzék 165.oldal II.18. Óratervek 169.oldal II.19. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 204.oldal II.20. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 206.oldal 2/1. kötet Szakközépiskola közismereti helyi tantervek évfolyam 2/2. kötet Szakközépiskola közismereti helyi tantervek évfolyam 2/3. kötet Szakközépiskola közismereti helyi tantervek évfolyam 3. kötet Középszintű érettségi vizsgakövetelmények kötelező tantárgyak 4/1.kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok évfolyam 4/2.kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok évfolyam 4/3.kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok évfolyam 5. kötet - Szakiskola helyi szakmai programok 1/11 3/13. évfolyam ( nőiruha készítő) I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 4

5 I.1. Beköszöntő Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola - már nevével is jelzi azon törekvésünket, hogy nem egyszerűen olyan iskolát próbálunk teremteni, kialakítani, amelyben művészeti oktatás is folyik, hanem olyan iskolát, amelyben a művészetek nem egyszerű többletek, hanem a lényeg: az iskola arculatának, egyediségének, motivációs rendszerének, magatartás - és környezetkultúrájának, egész stílusának, atmoszférájának meghatározója. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a diákok nem pusztán manuális készségeket, munkafolyamatokat, praktikus szakmai ismereteket sajátíthatnak el, hanem elsősorban a helyi hagyományokra, a népművészet szellemére támaszkodva megismerkedhetnek a kézművesség legkülönbözőbb formáit megteremtő népi műveltség teljességével. Ahol az alkotók, diákok megpróbálják a magyar népművészet motívumvilágát és szellemiségét bőrben, fában, fémben, agyagban, textilben kifejezni, s megvalósítani a forma és tiszta szellemi tartalom egységét. Az általános műveltség újra felértékelődik. Fejlesztése, a dolgok, jelenségek megragadására való képesség, a megértésre és az alkotásra való képesség kifejlesztését iskolánk alapfunkciójának tekintjük. Az általános műveltség kötelező a technikai kompetenciák megszerzéséhez is. Ebbe a műveltségbe beletartozónak tartjuk az informatika - számítástechnika és az idegen nyelv ismeretét, s ezek közé kívánjuk elhelyezni az elmúlt évezredben felhalmozott kulturális és egyetemes értékek, nemzeti kincseink ismeretét. Olyan képzettséget szeretnénk adni diákjainknak, amely európai csatlakozás után segíti munkavállalásukat, kommunikációjukat a világban, Európában. I.2. ALAPÍTÓ OKIRAT K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-ai ülésén hozott határozataiból: 5

6 130/2009. (IV. 30.) MÖK határozat 1. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 8. (2) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratának hatályos szövegét július 1. napjától a következők szerint állapítja meg: Az intézmény neve: KÓS KÁROLY MŰVÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Székhelye: 4032 Debrecen, Hollós u. 3. OM azonosítója: Jogszabályban meghatározott közfeladat: Közoktatási feladatok Szakágazat szerinti besorolása: Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenysége (feladatai) (2009. december 31-ig): Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Egyéb szálláshely szolgáltatás Iskolai intézményi közétkeztetés Kollégiumi intézményi közétkeztetés Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás (párhuzamos művészeti képzés szakközépiskolában évfolyamon) Nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás Szakiskolai felnőttoktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Oktatási célok és egyéb feladatok Védett természeti értékek gondozása, bemutatása A és szakfeladat számok tekintetében: Párhuzamos művészeti képzés szakközépiskolában évfolyamokon (9-12.évfolyam párhuzamos művészeti képzés szakképzési évfolyam). Szakközépiskolai párhuzamos oktatás keretében a következő szakképesítések megszerzésére készít fel: - bőrműves (OKJ szám: ) - bútorműves (OKJ szám: ) - grafikus (elektronikus; OKJ szám: ), - grafikus (OKJ szám: ) elágazása: alkalmazott grafikus (OKJ szám: ) - keramikus (OKJ szám: ), 6

7 - keramikus (OKJ szám: ) - mozgóképi animációkészítő (OKJ szám: ) - ötvös (OKJ szám: ), - ötvös (OKJ szám: ) elágazása: fémműves (OKJ szám: ); aranyműves (OKJ szám: ) - textilműves (OKJ szám: ), - textilműves (OKJ szám: ), elágazása: kézinyomó (OKJ szám: ); textilrajzoló és modelltervező asszisztens (OKJ szám: ) - textilrajzoló és modelltervező asszisztens (OKJ szám: ) - tűzzománcozott-dísztárgykészítő I.: (zománcműves; OKJ szám: ) - zománcműves (OKJ szám: ) A szakfeladat szám tekintetében: Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő szakiskolai oktatás szakképző évfolyamokon. Szakiskolai nevelés-oktatás keretében a következő szakképesítés megszerzésére készít fel: - nőiruha-készítő (OKJ szám: ) Alaptevékenysége (feladatai) (2010. január 1-jétől): Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Védett természeti területek és természeti értékek 7

8 bemutatása Védett természeti területek és természeti értékek megőrzése, fenntartása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása A , , és szakfeladat számok tekintetében: - Párhuzamos művészeti képzés szakközépiskolában évfolyamokon (9-12.évfolyam párhuzamos művészeti képzés szakképzési évfolyam). Szakközépiskolai párhuzamos oktatás keretében a következő szakképesítések megszerzésére készít fel: - bőrműves (OKJ szám: ) - bútorműves (OKJ szám: ) - grafikus (elektronikus; OKJ szám: ), - grafikus (OKJ szám: ) elágazása: alkalmazott grafikus (OKJ szám: ) - keramikus (OKJ szám: ), - keramikus (OKJ szám: ) - mozgóképi animációkészítő (OKJ szám: ) - ötvös (OKJ szám: ), - ötvös (OKJ szám: ) elágazása: fémműves (OKJ szám: ); aranyműves (OKJ szám: ) - textilműves (OKJ szám: ), - textilműves (OKJ szám: ), elágazása: kézinyomó (OKJ szám: ); textilrajzoló és modelltervező asszisztens (OKJ szám: ) - textilrajzoló és modelltervező asszisztens (OKJ szám: ) - tűzzománcozott-dísztárgykészítő I.: (zománcműves; OKJ szám: ) - zománcműves (OKJ szám: ) A és szakfeladat számok tekintetében: Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő szakiskolai oktatás szakképző évfolyamokon Szakiskolai nevelés-oktatás keretében a következő szakképesítés megszerzésére készít fel: - nőiruha-készítő (OKJ szám: ) Kiegészítő tevékenysége (2009. december 31-ig): Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Üdülői szálláshely szolgáltatás Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kiegészítő tevékenysége (2010. január 1-jétől): Üdülői szálláshely szolgáltatás Munkahelyi étkeztetés 8

9 Egyéb vendéglátás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Működési köre: Alapító neve, címe: Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u. 54. Alapításának éve: 1990 Fenntartó neve, címe: Irányító szerv neve, székhelye: A költségvetési szervnek a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény szerinti besorolása: Az intézményvezető kinevezési rendje: A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkozási jogviszony: Kisegítő tevékenység: Vállalkozási tevékenység: Típusa: Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Évfolyamok száma: A feladatellátást szolgáló vagyon: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 4024 Debrecen, Piac u. 54. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u. 54. Közszolgáltatást biztosító önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény. Egyes gazdálkodási feladatait a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága látja el. Nyilvános pályázat alapján a megyei közgyűlés határozott időre 5 évre bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján kerül sor. Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Többcélú intézmény: közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1. Szakközépiskola 2. Szakiskola 3. Kollégium Szakközépiskola: 330 fő Szakiskola: 5 fő Kollégium: 80 fő Szakközépiskola: 5 évfolyam Szakiskola: 5 évfolyam Debrecen, Hollós u. 3., hrsz.:

10 intézmény Ostoros, hrsz.: 2157 táborhely - Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. 2. A közgyűlés ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi 319/2008. (XI. 28.) MÖK határozatát, és egységes szerkezetbe foglalja az intézmény alapító okiratát. Végrehajtásért felelős: Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke Csobán Péterné, igazgató Határidő: június 30. Debrecen, október 4. A kivonat hiteléül: Luczi Péterné Vasas Lászlóné dr. s. k. megyei főjegyző 10

11 I.3. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei Intézményünk ig a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer része volt, általános iskolával egybeszervezett nevelőotthonként működött. Iskolánk nevelőtestülete éveken át kereste azokat a lehetőségeket, amelyek mentén intézményünk rátalálhatott tevékenységének arra a formájára, amely funkcióját, működésének lényegét leginkább kifejezi. Megjártuk az útkeresés különböző fázisait: - igyekeztünk az iskola, nevelőotthon tevékenységi rendszerét kiszélesíteni, segítségével tanítványaink elé tárni azt a világot, amelyből eddig kimaradtak, és amely rájuk vár a tanulmányokat követő időben - megpróbáltunk olyan környezetet varázsolni közéjük, amely igényes, színvonalas megjelenésével mintául szolgálhat számukra, és amelynek fenntartásában, működtetésében pótolhatják hiányzó készségeiket - próbálkoztunk az iskola, nevelőotthon segítő, gondoskodó, életkezdést egyengető szerepét meghosszabbítani, illetve mindinkább tanítványaink kezébe adni sorsuk, pályakezdésük irányítását. Az útkeresést egyrészről az iskolaügyben, illetve az állami gondozottak intézményi ellátásában beállt változások sürgették, másrészről nevelőtestületünk azon igénye motivált, hogy megtaláljuk helyünket az átalakuló világban. Az iskola működési és innovációs hagyományait követve az új kihívásoknak - úgy véltük - akkor tehetünk leginkább eleget, ha újító törekvéseinket s addig bevált gyakorlatunkat egy "Kézműves iskola" koncepciójában és megvalósításában egyesítjük. Ilyen előzmények, s közel 10 éves gyermekvédelmi munka - után nyitotta meg kapuit megyénk fiataljai előtt a Kézműves Szakiskola az alábbi szakmákban, népi kismesterségekben: - fazekas, kéziszövő, szíjgyártó, népi bőrműves, kosárfonó - fonottbútor készítő, mézeskalácsos, famegmunkáló. A következő tanévtől bővíteni tudtuk a választható szakmák körét, s elkezdődhetett a csipkekészítő, kovács, kádár, kékfestő, tűzzománcozott - 11

12 dísztárgykészítő, ötvös, virágkötő, majd ezt követően a kézi könyvkötő és lakástextilvarró fiatalok képzése. Némi változtatást, bizonyos szakmákban a képzés átmeneti szüneteltetését, új képzésformák indítását az iskolaügyben zajló újabb változások indukálták az 1997/98-as tanévre. Az általunk oktatott szakmák képzési iránya megváltozott, mert az OKJ képzési szerkezetét módosították. A népi kismesterségek tanulása iránti igény csökkenése és az érettségi iránt megnövekedett igény hívta életre a kettő ötvözetét megtestesítő művészeti szakközépiskolát, s ennek következményeként a szakiskola fokozatos megszüntetését. 2006/2007-ben érettségiztek először fiatalok az iskolánkban. Olyan pedagógiailag szervezett folyamatot kívánunk megvalósítani, amelyben az értékőrzés, életrekeltés, értékteremtés tevékenységei helyet kapnak, s ahol a hagyományokkal való ismerkedéstől, azok reprodukálásán át az értékteremtésig vezet a tanulás útja. Programunk súlypontjai - képzési programjaink tartalmában egymást kiegészítő értelemben kívánjuk érvényesíteni az egyetemesség regionális elvét. Igyekszünk minél tágabb értelmezési keretbe illeszteni a szakmás képzést kiegészítő néprajzi, kulturális ismereteket (nemzeti és egyetemes értékek a díszítő és tárgyalkotó tevékenységekben), ugyanakkor a szakképzés gyakorlati anyagának, motívumrendszerének kiválasztásakor a helyi és regionális elemeket preferáljuk. - A multikultúrális kölcsönhatások megértését és tiszteletét a térségben működő különböző nemzetiségű mesterekkel együttműködve tervezzük elősegíteni. - Szakmai képzésünkben alapvetően a differenciált fejlesztés útját követjük. - Komolyan építeni kívánunk a képzés és az iskolai élet integráló hatásaira az extracurriculáris tevékenységekkel, rendezvényekkel. - Művészeti iskolánkban a művészeteket befogadó, értő és szerető fiatalokat akarunk nevelni. 12

13 I.4. AZ INTÉZMÉNY STRUKTÚRÁJA Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola, Kollégium intézményegységei (alaptevékenység szerint) Szakiskola Művészeti Szakközépiskola Kollégium Botanikus kert évfolyamon - párhuzamos képzést nyújtó éves korig az - Az iskolai oktatás szaképesítés megszerzésére szakközépiskolai képzés; iskola tanulóinak szolgálatában ál, de felkészítő kifutó képzés évfolyamon érettségire lakhatást, foglalkozást, közművelődési feladatokat 2009/10-es tanévben felkészítő tartalmas szabadidő is ellát évfolyamon művészeti eltöltését biztosító szakképesítés megszerzésére intézményegység. felkészítő. Tanulók száma 2009/10-ben: Tanulók száma 2009/10-ben: 5 fő 320 fő

14 I.5. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása A Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola intézményegységei és feladatuk: szakiskola: - általános műveltséget megalapozó szakasza 2006/2007-ben megszűnt. Kifutó szakok szakképző évfolyamon 2010-ig., nőiruha készítő művészeti szakközépiskola: - az általános iskola 8. osztályának elvégzése után, párhuzamosan készít fel évfolyamon az emelt és középszintű érettségi vizsgára, évfolyamon művészeti szakképesítések megszerzésére. Választható szakképesítések:, ötvös-fémműves, alkalmazott grafikus, keramikus, zománcműves, bőrműves, bútorműves, textilműves - kézinyomó, textilműves textilrajzoló és modelltextiltervező asszisztens. - A 2008/09-es tanévig beiskolázott tanulók számára:, ötvös-fémműves, elektronikus - grafikus, keramikus, zománcműves, textilműves - kézinyomó, textilrajzoló és modell- textiltervező asszisztens. A szakiskolai és szakközépiskolai képzés jellemzői:, OKJ szakképesítés szerezhető, a szakmai vizsgák szervezése az intézményben történik, nappali tagozatos, iskolarendszerű a képzés, 2006/2007 től csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes. kollégium: intézményünk megyei fenntartású intézmény. Diákjai elsősorban a megye apró településeiről és más megyékből érkeznek. Lakhatási feltételeikről, nevelésükről a 80 fő fogadására alkalmas kollégium gondoskodik. A kollégiumban térítési díj nincs, illetve megegyezik az étkezési díjjal. Botanikus kert: Diószegi Sámuel nevét viseli. Debrecen észak nyugati peremén, a Nagyerdő szomszédságában fekszik, mintegy két hektár területen.

15 A kert jelentőségét hangsúlyozza, hogy térségünkben és az országban középfokú oktatási intézmény által épített és fenntartott, hasonló gazdagságú élő gyűjtemény nincs. A gyűjtemény jelenleg 1200 taxont tart nyílván. Különleges értékkel bír a 120 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény, amely nemcsak meghatározója a kert karakterének, hanem alapjául szolgál az ott folyó honosítási kísérleteknek is. Az országban a második leggazdagabb gyűjteménnyel bír. I.6. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép A szakiskola év közötti tanulói elsősorban Hajdú Bihar megye településeiről érkeznek hozzánk. Jellemzően nehéz sorsú, szociális nehézségekkel küzdő családok gyermekei. Intellektuális képességeik tekintetében gyengének mondhatók, de kézügyességük jó. Helyzetük ismerete meghatározója pedagógiai munkánknak, intézményi céljainknak, ami helyi pedagógiai programunk alapján jelenti: a tanulás megszerettetését, a személyiség fejlesztését, kenyérkereső szakma nyújtását. Az iskola felvállalja korlátozott számban a fogyatékos gyermekek képzését, szakképesítéshez juttatását is. Az iskola deklarált célja a hátrányos helyzetű, jó kézügyességű fiatalok kézműves szakképesítéshez juttatása. Az érettségi iránt megnövekedett igény miatt kifutó képzés, illetve a kézműves mesterségek az iparművészeti profilban élnek tovább. Párhuzamos képzést folytató művészeti szakközépiskola - tanulóinak 70 80% - a megyénk településein élő fiatal. Hátrányos helyzetű, nagycsaládban felnövő gyermekek. Kreatív, művészetek iránt érdeklődő és művészeteket gyakorló fiatalok, közepes tanulmányi eredménnyel. Diákjaink szociális helyzetét jellemzi, hogy 2/3-uk részesült étkezési támogatásban, ingyenes tankönyvellátásban. A párhuzamos képzést folytató szakközépiskola deklarált célja: az érettségi és művészeti szakképesítés megszerzésének támogatása, felkészítés felsőfokú tanulmányokra, EU polgárrá nevelni. Kollégium: a vidéki tanulók továbbtanulási esélyeit erősíti. Jó munkakapcsolatot tart a szülőkkel, települési önkormányzatokkal. Az alapító okiratban rögzített szakmai ajánlatból évente azokat a szakokat indítjuk, amely iránt a megrendelők részéről igény van. 16

16 I.7. Tárgyi feltételeink Intézményünk 10 éven át volt belső 1-8 osztályos általános iskolával egybeszervezett nevelőotthon. A tantermek a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő állami gondozott gyerekek kis létszámú osztályokban történő nevelését - oktatását szolgálták /10-15 fő. Taneszközállománya, szaktantermi rendszere 1983-ban átadáskor korszerű volt, abban az időben a megye egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájaként tartották számon. Az akkor korszerű eszközök elhasználódtak, korszerűtlenné váltak. Iskolánkban 1992-től, a teljes profilváltástól számítva a szakképzés tárgyi feltételeinek, - tanműhelyek létrehozása, gépesítése, kéziszerszámokkal való ellátása - megteremtésére kellett koncentrálnunk, erre irányult fejlesztő tevékenységünk is. Mára tanulólétszámunk háromszorosára emelkedett, így folyamatos átalakítással, pályázati és fenntartói támogatással számukra is biztosítani igyekszünk a nyugodt tanulás és munkavégzés feltételeit. Valamennyi oktatott szakmában saját tanműhellyel rendelkezünk. Tanműhelyeink berendezéséhez több milliós pályázati bevételek adtak segítséget. Azt gondoljuk, hogy tanműhelyeink állapota minimális fejlesztéssel, megfelel a szakképzés új követelményeinek is. Az elmúlt évek kiemelt feladata volt a tanköteles korosztály évfolyam tanulásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése, a 35 fős tantermek kialakítása. Az engedélyezett 8 osztály tanulási feltételei megteremtése 1 db 35 fős tanterem kialakításával teljessé válhat. A multimédiás tanterem kialakításával az idegen nyelv tanítása, a kompetenciaalapú oktatás feltételeit is megteremtettük. Meglévő taneszközeink tekintetében a hiánypótlás, korszerűsítés, javítás ad feladatokat, valamint szükségessé válik a számítástechnikai eszközparkunk korszerűsítése. A gyakori programváltozás, az új OKJ meglévő eszközeink bővítését, korszerűsítését teszi szükségessé. ( NAT, Kerettanterv, PP, Helyi tantervek). Tantermeink, műhelyeink kihasználtsága maximális. Fenntartói támogatással energiatakarékossá és korszerűbbé vált a világításunk, és a vízfelhasználásunk. 17

17 A gondok ellenére bízunk benne, hogy fenntartói és pályázati támogatással biztosítani tudjuk az eredményes tanulás feltételeit iskolánkban. Legrosszabb a kollégium helyzete, mert közösségi helyiségei megszűntek, illetve az iskolai oktatást szolgálják, berendezései pedig elöregedtek. I.8. Személyi feltételeink A tantervi követelmények teljesítéséhez, a törvényes működéshez személyi feltételeink adottak. Az elmúlt évek tervszerű pedagógus át- és továbbképzési programjainak eredményeként, számos kolléga szerzett új szakképesítést vagy frissítette fel szaktudását. A tudatos munkaerő-tervezés akadályozó tényezői csakúgy, mint a tárgyi feltételeknél- a Kt; OKJ; NAT; Központi programok gyakori változásai, melynek következménye sok esetben megváltozott a szakemberigény is. Gondot jelent még valamennyi vidéki művészeti iskola számára: - a szakképzett iparművész munkaerő nem hagyja el Budapestet, vagy csak kompromisszumok árán vállal munkát vidéken (útiköltség-térítés, szállás, megfelelő órarend) - az Iparművészeti Egyetem képzéseivel nincs tekintettel a megnövekedett szakemberigényre. Változatlanul keveset vesznek fel és nem a várható igényeknek megfelelő szakokra, - ugyancsak gondot jelent, hogy a művésztanári munkakörbe alkalmazható szakemberek pedagógiai szakképesítéssel nem rendelkeznek, - művésztanáraink az ország különböző részeiről járnak ide tanítani, így hosszú távra stabil munkaerőt nem jelentenek ( Kecskemét, Budapest, Martonvásár). - A tervezhetőség akadályoztatása mégis ami a legnagyobb problémát jelenti (OKJ, oktatási jogszabályok módosítása). II. NEVELÉSI PROGRAM 18

18 II.1. Nevelési értékekre - értékátadással Napjainkban bizonytalanság tapasztalható az értékek világában. Beszélünk az értékek válságáról, értékzavarról, stabil és változó értékrendről. Fontos, hogy milyen tanulóink attitűdje a tanulással, a tudással, műveltséggel kapcsolatban, mi motiválja őket, hogyan értékelik ezeket a fogalmakat. Cél: pozitív értékattitűdök fejlesztése, megerősítése. Értékközpontú nevelési modell megalkotása és bevezetése intézményünkben. Feladatunk: az egyén szilárd belső értékrendjének kialakulása az egyik alapja az integrált, autonóm személyiség kifejlődésének, s alakítása a pedagógus legfőbb feladatainak egyike. Nevelési tevékenységünk alapvető feladatai: - a tanulók szocializációs jellemzőinek, körülményeinek, környezete értékstruktúrájának megismerése, - a személyiségfejlődést eredményező, segítő és megmutató értékelés (értékválasztási, értékelsajátítási, értékmegőrzési és értékteremtő folyamatok fejlesztése, az ezzel összefüggő képességek kibontakoztatása). Első lépés: saját értékrendszer megismertetése, majd ennek védelme. Értékek: a biológiai lét értékei Az élet tisztelete, védelme A természeti környezet megóvása (növények és állatok szeretet) az élő és élettelen természet. Szépség iránti fogékonyság, ill. az erre törekvő magatartás formálása Felelősség önmagunkért, utódainkért. Az egészséges életmód megvalósításának képességei: - testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) - önellátási képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés) - egészségvédő képességek (káros szokások, balesetmegelőzés szokásai). Az én harmóniája, autonómiájára vonatkozó értékek az önismeretre, az önértelmezésre, saját személyiség kibontakoztatására. Saját személyiség vállalása: hit önmagunkban, felelősségvállalás saját életút alakításáért. Törekvés önazonosságra, szuverenitás képességének fejlesztésére. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: 19

19 A személyes kapcsolatok értékei (hűség, önzetlenség, család tisztelete, szülők megbecsülése, barátság, szerelem). Szociális kapcsolatok értékei (szociális értékrend, szociális ismeretek, készségek, képességek). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. (kulturáltság a magatartásban és kommunikációban). A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: - a műveltséggel kapcsolatos értékek. Önmaguk és szűkebb- tágabb környezetünk megismerésének igénye és ennek motívumai (tudásvágy, érdeklődés, kötelességtudat), - törekvés a produktivitásra: az értékteremtésre való képesség fejlesztése, - a munkával kapcsolatos értékek törekvés a munkavégzéshez kapcsolódó értékek kialakítására (aktivitás, céltudatosság, fegyelem, módszeresség) A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek. A szülőföld (táj) és a tágabb haza megismerése, szeretet, óvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, szimbólumainak tisztelete, ápolása, megbecsülése. Európában, a világban betöltött helyünk és szerepünk reális értékelésével egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. A nemzeti szuverenitás mint alapvető érték. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A civil társadalommal kapcsolatos értékek: Alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Igény a közéletre, közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Törekvés az etnikai, faji, vallási különbségek elfogadására, különböző világnézetű vallású nézetekkel szembeni toleranciára. A világra vonatkozó értékek: Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, felelősségvállalás az emberiség közös problémáinak megoldásában. Nemzetek közötti barátság megértés szükségességének elismerése. Az európai hagyományok, európai kulturális örökség tisztelete. 20

20 Nevelő - oktató munka a művészeti tagozaton: A Művészeti iskolánkban a nevelő - oktató munka az OM, ill. OKM központi programjai alapján folyik. A szabadon választható kötelező szakmai tárgyak helyi tantervét a művésztanárok dolgozzák ki. A nem kötelező (választható) tanórák (kötelező órák 5 % -a) keretében tanulóink érdeklődése alapján tartunk foglalkozásokat. Programját a művésztanárok készítik el. II. 2. Alapelvek, célok, feladatok Pedagógiai alapelveink - pedagógiai gyakorlatunkban az alábbi alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Intézményünkben olyan atmoszférát szeretnénk teremteni, ahol a gyermekek, fiatalok, és felnőttek egyaránt jól érzik magukat. A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük az oktatás és szabadidős tevékenységek során. Harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink személyiségének fejlesztésére. Konszenzusra törekszünk az alapértékek tekintetében, s ezt közvetítjük tanulóink felé is. Meg akarunk felelni a tanulók, a család, a közvetlen társadalmi környezet elvárásainak. Iskolánk célkitűzése - alapvető cél: biztosítani tanulóink nevelését, oktatását, szakmai képzését, felkészülésüket a társadalmi beilleszkedésre. 1. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 21

21 Esztétika művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2. Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztést reális tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, differenciált módszereket, tevékeny tanulói magatartást. 3. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. az általános műveltség megalapozása életkor és fejlettségi szint figyelembe vételével tanulóink szociális képességének, viselkedés - és magatartásának formálása, társadalmi beilleszkedésük segítése környezettel való harmonikus együttélés megteremtése alapvető tanulási képességek fejlesztése általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, a velük való azonosulás kialakítása egyetemes és nemzeti értékeink megismertetése, kötődésük kialakítása képességek tudatos fejlesztése esélyek kiegyenlítése, hátrányok csökkentése a tehetség felismerése Céljaink megvalósítása érdekében alapvető feladatunknak tartjuk: minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását alapot nyújtani a szakmai képzéshez, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon választani a szakmaszerzési lehetőségek közül felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt a helyes magyarságtudat kialakítását természetszeretetére, védelmére nevelést a mindennapi élet kultúrája, a viselkedéskultúra fejlesztését, a rászorulok felzárkóztatása, a tehetség gondozása. 22

22 Célrendszerünk elemei az iskolában: Iskolánkban a nevelő oktató munka az iskola pedagógiai programját alkotó helyi tantervek és a nevelési terv szerint folyik. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon a nevelő oktató munka az iskolánk pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programok alapján folyik. Nevelő oktató munkánk alapvető célja, hogy biztosítsa növendékeink nevelését, oktatását, szakmai képzését, s felkészítse őket az önálló életre, a társadalmi beilleszkedésre. E cél igen sokrétű és összetett tevékenységek által valósulhat csak meg eredményesen. Nevelésünk legfőbb célja az egészséges személyiség kialakítása. Emellett fel kell vállalnunk a már sérült személyiség rehabilitását is. Meg kell találnunk azokat a tevékenységmódokat, eljárásokat, melyek alkalmazásával közelebb jutunk az egészséges személyiség kialakításához. Célként fogalmazzuk meg az önállóság, öntevékenységre nevelést. Úgy igyekszünk megvalósítani, hogy módot adunk a tevékenység önálló megválasztására, döntésre, s azután kontrolláljuk, értékeljük közösen a döntés helyességét. Autonóm személyiségeket nem könnyű nevelni. Kiindulópont - a gyermek szükséglete. A gyermek legfőbb szükséglete saját személyiségének kifejlesztésére irányul. Minden gyermekben ki kell fejleszteni az önálló cselekvés, döntés képességét, de hogy önállóságával ki-ki milyen formában él, azt rá kell bízni. A feladatok és tevékenységek olyan széles skáláját kell tehát felkínálnunk, amelyben a csendes és hangos, az örökmozgó és megfontolt, a folyton cselekedni vágyó s az elmélyülést kedvelő egyaránt megtalálja örömét. Célunk megvalósításához fő feladatként jelentkezik a tevékenységek rendszerré fejlesztése. A művészeti szakképzés célja: A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együttjáró pozitív élmények segítségével háruljon hozzá a harmonikus érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. 23

23 Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. A művészeti oktatás feladata: Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a művészeti kifejezőkészségek kialakulását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű fiatalokat szakirányú továbbtanulásra illetve művészeti önképző körök munkájába való bekapcsolására. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre. A képző és iparművészeti oktatás feladatai: A képzés keretében sajátítsák el a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait. Ábrázolási készségük jusson olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére. Választott szakmájukban szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapjait. Váljanak a műalkotások befogadóivá, formálódjon ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük, s tegyenek szert a látható világban való eligazodás képességére. A személyiség általános fejlesztése mellett hatékonyan készüljenek fel a művészeti pályára. 24

24 Ösztönözzük tanulóinkat rendszeres kiállítás- és múzeumlátogatásra, alkotótáborokban, pályázatokon való részvételre. Alapelveink a művészeti képzésben Kommunikáció anyanyelven és legalább egy idegen nyelven. Magas teljesítmény az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. Alkotásra való felkészültség. Vállalkozói magatartásra való készség. Önművelési technikák birtoklása. Informáltság hazánk és a nagyvilág sorsáról. Reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európakép. Tolerancia. Humanizáció az életvezetésben, érvényesülésben. Empátia másokkal szemben, mások autonómiájának tiszteletben tartása. II.3. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra Feladataink: A.Tanári kompetenciák kialakítása, fejlesztése 1. Önképzés ajánlott irodalom alapján 25

25 2. Prezentációs technikák elsajátítása számítógépes grafikus tanárok vezetésével (Belső továbbképzés: angol, magyar, matematika szakos tanárainknak) 3. Tanóratervezés SDT alkalmazásával (Belső továbbképzés. Résztvevők: első körben a kompetenciamérés eredményeiben érdekelt szaktanárok) 4. MOODLE keretrendszer telepítése, használatának elsajátítása. Feladatbank létrehozása. 5. Pedagógus továbbképzés HBM Pedagógiai Intézet - idegen nyelvi kompetencia fejlesztése - matematika logikai kompetenciák fejlesztése - szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztése 6. Határozott időre speciális munkaközösség alakítása Feladatai: sajátos nevelési igényű tanulók oktatása - részképességzavarral küzdő tanulók nevelése, oktatása - hagyományos tanulásszervezés (frontális osztálymunka, önálló munka) - hatékony tanulásszervezési munkaformák 8 csoportmunka, páros munka, individualizált munkaforma, differenciált tananyag - feldolgozás, konstruktív oktatási mód, kooperatív tanulásszervezési mód, drámamódszer, Kagan féle kooperatív tanulás, projekt, művészetterápia). 7.Közismereti munkaközösség éves feladatai között kiemelten kezelendő: - tanulás tanítása - inkluzív pedagógia integrált nevelés - kompetenciamérés eredményeinek elemzése tantestületben, vezetőségi értekezleten. - Fejlesztési program megvalósítása kompetenciafejlesztésre - Bemeneti mérések végzéséhez tudáspróba 8. év végére elérendő követelmények alapján. Ugyanez ismétlés után. - Felmérés anyagának összeállítása 9. évfolyam végére elérendő követelmények alapján ( magyar, matematika, angol) - Felmérés anyagának összeállítása 10. évfolyam végére elérendő követelmények alapján 8 magyar, matematika, angol). - Hozzáadott értékek mérése. A hozzáadott érték indikátorok meghatározása - Képességmérés mérőeszközök kifejlesztése, alkalmazás. 26

26 8. Tanügyi dokumentumok átvizsgálása, szükség szerinti korrekciója Pedagógiai Program, helyi tanterv, munkaterv, tanmenetek, IMIP, Továbbképzési és beiskolázási terv. 9. Tananyagbank létrehozása jó gyakorlatok alapján ( óravázlatok, tanári és diák prezentációk, feladatlapok, módszertani ajánlások, -anyagok, mérőeszközök) 10. Tanórán kívüli alkalmak - tanulás tanítása program tanulószobai keretben - versenyek, vetélkedők - tehetséggondozó és felzárkóztató programok - szaklapok olvasása, feldolgozása. B.Tanórai programtervek feladatbankba, alkalmazásuk tanórán, tanórán kívül Tananyagtervek összeállításának szempontjai: Célok Követelmények Értékelés elvei Tananyag kijelölése Tananyag időbeli elrendezése Képességfejlesztés csomópontja Tanári eszközök Egy egy téma részletes feldolgozásának menete Tanulói tevékenység leírása Tanulásszervezése eljárások Módszerek, eszközök Értékelési eljárások, értékelési eszközök Tanulói eszközök ( információhordozók, feladathordozók, digitális eszközök). 1. Kompetenciafejlesztés matematika órán - Halmazszemlélet fejlesztése Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése Testek, síkidomok csoportosítása Természetes-, egész-, racionális számkör. - Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése 27

27 Elemek sorbarendezése Elemek kiválasztása adott szempont szerint Útdiagram, táblázatok - Függvényszemlélet fejlesztése Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása Adatok gyűjtése grafikonról, diagrammokról Geometriai transzformációk Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, grafikus megoldási módszerek alkalmazása - Térszemlélet fejlesztése Testek építése, ábrázolása Testek hálója, tulajdonságok megfigyelése Adott tulajdonságú pontok keresése - Következtetési képesség fejlesztése Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással Arányos következtetések Százalékszámítás Fontos és felesleges adatok - Összefüggés felismerő képesség - változó mennyiségek közti kapcsolatok - grafikonok olvasása - táblázatok, diagrammok elemzése - Becslés képességének fejlesztése Számítási feladatokban Mértékváltással, mérések a gyakorlatban Hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványainak használatával - Tervezés, önellenőrzés - Kommunikáció fejlesztése - Értő elemző olvasás fejlesztése - Elsajátítás képességének fejlesztése 2. Szövegértés szövegalkotási kompetencia fejlesztése 28

28 A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. A szövegértés fejlesztésében felmerülő tipikus tanulási nehézségek A beszédhang hallásának zavarai A részképességek fejletlensége a beszédhangészlelés és a hangzódifferenciálás területein, illetve az ezekből fakadó olvasástechnikai problémák Betűkapcsolási problémák, betűtévesztés A szókincs szegényessége Ismerethiány a kötőszavak és utalószavak jelentésével kapcsolatban Információgyűjtési gondok: a szövegben szereplő információk rangsorolásának problémája (lényeges-lényegtelen) A szöveg háttérközleményeinek felfedezése és értelmezése Helyzetmeghatározási gondok: a szövegben ábrázolt körülmények időbeli és térbeli viszonyai a szövegben bemutatott szereplők és azok viszonyai a szövegben ábrázolt szerepek (magán, publikus) feltérképezése a normaismeret hiányosságai: a szerepnek megfelelő beszédmód, stílus, szókincsregiszter Önelemzési problémák: a saját problémák feltérképezésének képtelensége Kérdésfeltevési képtelenség: Mit nem értek? Kérdéstechnikai problémák: Hogyan kérdezzek rá? A nyelv (vagy a szövegben kódolt valóság) hiányosságai A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének alapelvei Kommunikáció-központúság: - az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszti, amely a tanuló, a diák és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáiraeszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenységcentrikusság 29

29 A tevékenységcentrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület, tantárgy feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése hatásvesztést okoz. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság Kívánatos, hogy a tanórák vagy a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempója legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy (és) szövegalkotási problématípusa, tempója, illetve a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség Lehetővé kell tenni, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. A pedagógus feladata nem elsősorban a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. Fontos, hogy a pedagógus a fejlesztés érdekében képes legyen a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre is. Kutatószemlélet Fontos feladat az olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak; és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak. A célok meghatározása Alapvető feladata az eredményes életvitelhez szükséges olvasási és szövegértési, szövegalkotási technikákat megtanítani, s a rosszul olvasó és a tan-könyvi szöveget rosszul értő tanulók arányának csökkentése. Ennek érdekében az alábbi célok megvalósítása kívánatos: 30

30 megismerési képességek tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége; kommunikációs képességek szóbeli és írásbeli kifejezés, mások közléseinek megértése (pl. megszerzett ismeretek összefoglalása), vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl. képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni); problémamegoldó gondolkodás hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazásának segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás; képzelőerő valószerű (vagy valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével. A szövegértő olvasás szintjei Adamikné Jászó Anna felosztása szerint a szöveg megértése négy szintre differenciálódik. I. a szó szerinti olvasás, az információk keresése; A legegyszerűbb művelet, összpontosítás az információkra és azok visszakeresésére, a szövegben kifejezett fontos gondolatok megtalálása, kiválasztása, az olvasottak szó szerinti megértése. II. az értelmező olvasás, a következtetések levonása, Magasabb rendű az előző szinttől, tehát a felszíni jelentésen túl a szöveg mélyére vonatkozó következtetések felismerése, a szöveg kohéziójának megértése, a megjelenő információk és az olvasás alatt aktiválódó gondolatok felhasználása az értelmezésben. Az interpretáló olvasás során az egyes szövegegységek befogadása a teljes szövegösszefüggésben történik. III.A bíráló, kritikai olvasás a szövegből levont bonyolult következtetések megalkotása és igazolása a világról való ismeretekre, előzetes tapasztalatokra vagy más ismeretforrásokra támaszkodva. A szöveg kritikus vizsgálata; a szerkezet, a nyelvhasználat, a szerzői nézőpont objektivitásának értékelése. A szövegegységek és a teljes szöveg értelmezése más szövegek kontextusában, a szöveg összevetése más kontextusokkal. A megértés legmagasabb szintje 31

31 IV. az alkotó, kreatív olvasás, a szöveg továbbfejlesztése, a képzelőerő, a fantázia működtetése, az elképzelt tartalmak szóbeli vagy írásbeli megfogalmazása. Szövegértő olvasás egyes szintjeinek megfelelő fejlesztési feladatok, tevékenységek I. A szó szerinti olvasás, az információk keresésének szintje Feladatok Adott szó kikeresése és megértése szómagyarázati módszerek használatával Tevékenységek Szemléltetés, szavak jelentésének kikeresése, kikövetkeztetés a szövegkörnyezetből, mondatba helyezés, rokon vagy ellentétes jelentésű szó használata, összetett szavak "lefordítása", jelentéstérkép, jelentésháló, komponenses elemzés Kulcsszavak, kifejezések vizsgálata Klasszikus szómeghatározás Információk lokalizálása Események, nevek, adatok kiegészítése Adatok, helységnevek, időpontok, személynevek keresése adott szövegben Hiányzó szöveg adatainak kiegészítése Adott mondat kikeresése és megértése Tanári kérdésekre válaszoló mondatok keresése, megszakított, bonyolult bővítményeket tartalmazó és összetett mondatok értelmezése mondatrészek szerinti elemzéssel, szerkezeti ábra készítésével 32

32 II. Értelmező olvasás, a következtetések levonásának szintje Feladatok Egyszerű kapcsolatok felismerése, logikai viszonyok számbavétele, fogalommal végzett műveletek Fogalmak, témák, címek azonosítása, a cím és a szöveg viszonyának megfogalmazása Tevékenységek Ok-okozati viszonyokra, célokra, eszközökre utaló kötőszók, névmások keresése, felosztások és meghatározások keresése, készítése Címadás cím nélküli szöveghez, új cím adása, cím és alcím kapcsolatának megfogalmazása, alcím kiválasztása A szöveg szerkezeti sémájának megállapítása, a szerkezet által közvetített jelentések meg értése - Nyelvtani eszközök keresése vagy alkotása az adott sématípusokhoz: időrendi, ok-okozati, összehasonlító, felsorolásra épülő, tematikus sorrendet követő A szövegösszefüggés megértése Anafora, katafora, deixis keresése Az információ és a mondatok közötti összefüggés megértése, az információk közötti kapcsolat feltárása A mondatok közötti kötőszók keresése, kitétele, páralkotás, különbségek és hasonlóságok keresése A szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint, a szövegrész jelentésének megállapítása a szövegösszefüggésben Bekezdések, mondatok sorrendjének megállapítása, mondathalmazból összefüggő szöveg alkotása, rossz helyen lévő mondat, felcserélt mondatok valódi helyének megtalálása, bekezdések és témák összefüggéseinek meghatározósa, bekezdésekre tagolás, tételmondatok alkotása, vázlat készítése 33