Tartalom. Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2015.

Átírás

1

2 Tartalom I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 4 I.1. Beköszöntő... 4 I.2. Szakmai alapdokumentum... 5 I.3. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei Az iskola küldetésnyilatkozata Az iskola jövőképe...10 I.6. Az intézmény struktúrája...11 I.7. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása...12 I.8. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép...13 I.9. Tárgyi feltételeink...13 I.10. Személyi feltételeink...14 II. NEVELÉSI PROGRAM...15 II. 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei...15 II.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink...17 II.3. Iskolánk céljai a sikeres nevelés, oktatás érdekében...19 II.4. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra...20 II.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai...29 II.5.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...29 II.5.2. A személyiségfejlődést segítő nevelés feladatai...30 II.5.3. A személyiség fejlődésének segítése az iskola tevékenységrendszere által...32 II. 6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok...38 II.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...41 II. 8. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában...42 II.8.1. Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszereink...42 II.8.2. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje...43 II.8.3. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők...45 II.8.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok...46 II.8.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk...48 II.8.6. Sajátos nevelési igényű tanulók...50 II.8.7. A gyermekvédelmi munka az iskolában...50 II.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolai és kollégiumi pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...53 II.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje...55 II.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...55 II Az egészségnevelés iskolai feladatai...56 II Az egészségnevelés programja...56 II A környezeti nevelés programja...61 II.12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja intézményünkben...65 II Az egészségközpontú fittség...66 II Intézményi szintű fittségi tesztelés...67 II A NETFIT lebonyolításának tanulásszervezési lehetőségei...68 II A NETFIT-et alkotó tesztek áttekintése...69 II.13. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei...69 II.14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek...70 II.15. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

3 II.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...72 II.16.1.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...72 II.16.2.A Nemzeti Alapben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai...73 II A nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke...77 II. 17. Tanórák keretében meg nem valósítható foglalkozások tervezete...84 III. AZ ISKOLA HELYI TANTAERVE...85 III III. 2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások...87 III. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai...87 III. 4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei...89 III. 5. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga...89 III. 6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...89 III. 7. Nemzeti Alapben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai...90 III. 8. Érettségi vizsgatárgyak...90 III.9. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése iskolánkban...91 III.9.1. Ellenőrzés...91 III.9.2. Értékelés...92 III.9.3. Tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, ellenőrzése iskolánkban kiemelt szempontjai 95 III.9.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, korlátai...99 III.9.5.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai...99 III.9.6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének elvei: alkalmassági vizsga, felvételi vizsgakövetelmények IV. SZAKMAI PROGRAM IV.1. Bevezetés IV.2. Szakközépiskolai szakmai óratervek IV.3. Tanított tantárgyak IV.4. Szakmai gyakorlat IV.5. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága IV.6. Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése IV.7. Köztes vizsgák V. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V.1. Bevezetés V.1.1. A kollégiumunk bemutatása, adatai: V.1.2. Szülői és tanulói elvárások: V.2. A kollégiumunk működése V.2.1 Személyi feltételek: V.2.2 Tárgyi feltételek: V.2.3. Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk V Alaptevékenységünk: V A kollégium funkciói: V Csoportkeretek a kollégiumban: V.3. A kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei és feladatai V.3.1. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei V A személyiség kibontakozatása, fejlesztése V Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása: V Tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés: V.3.2. Kollégiumunk alapelvei:

4 V.3.3 Kollégiumunk feladatai: V A kollégiumunk nevelési feladatai az alábbi területek fejlesztésére terjednek ki V Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése V A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése V Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció V Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő programok V A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás V Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése V Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése V Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése V Pályaorientáció segítése V.3.4. A kollégiumunk nevelési feladatai részleteiben: V.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, foglalkozások rendszere Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra a diákoknak V.4.1 A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete V Felkészítő foglalkozások: (Ktv: 13ó/hét/csop) V Tanulást segítő foglalkozások V Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások (tematikus csoportfoglalkozások V Speciális ismereteket adó foglalkozások: V Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: (Ktv: 10ó/hét/csop) V.4.2 Kollégiumunk életének szervezése: V.4.3. Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége V.4.4. A kollégiumunkban élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása V.4.5. Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai V.4.6. Együttműködés az iskolával, a szülői házzal V.5. Kollégiumunk nevelésének minősége, eredményessége V.6. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK VI.1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: VI.2. A pedagógiai program módosítása: VI.3. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata VI.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: VI.5. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai VI.6. A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradéki /1. kötet Szakközépiskola közismereti helyi ek évfolyam 2/2. kötet Szakközépiskola közismereti helyi ek évfolyam 2/3. kötet Szakközépiskola közismereti helyi ek évfolyam 3. kötet Középszintű érettségi vizsgakövetelmények kötelező tantárgyak 4/1.kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok évfolyam 4/2.kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok évfolyam 4/3.kötet Szakközépiskola szakmai helyi programok évfolyam 3

5 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I.1. Beköszöntő Kós Károly Művészeti Szakközépiskola - már nevével is jelzi azon törekvésünket, hogy nem egyszerűen olyan iskolát próbálunk teremteni, kialakítani, amelyben művészeti oktatás is folyik, hanem olyan iskolát, amelyben a művészetek nem egyszerű többletek, hanem a lényeg: az iskola arculatának, egyediségének, motivációs rendszerének, magatartás - és környezetkultúrájának, egész stílusának, atmoszférájának meghatározója. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a diákok nem pusztán manuális készségeket, munkafolyamatokat, praktikus szakmai ismereteket sajátíthatnak el, hanem elsősorban a helyi hagyományokra, a népművészet szellemére támaszkodva megismerkedhetnek a kézművesség legkülönbözőbb formáit megteremtő népi műveltség teljességével. Ahol az alkotók, diákok megpróbálják a magyar népművészet motívumvilágát és szellemiségét bőrben, fában, fémben, agyagban, textilben kifejezni, s megvalósítani a forma és tiszta szellemi tartalom egységét. Az általános műveltség újra felértékelődik. Fejlesztése, a dolgok, jelenségek megragadására való képesség, a megértésre és az alkotásra való képesség kifejlesztését iskolánk alapfunkciójának tekintjük. Az általános műveltség kötelező a technikai kompetenciák megszerzéséhez is. Ebbe a műveltségbe beletartozónak tartjuk az informatika - számítástechnika és az idegen nyelv ismeretét, s ezek közé kívánjuk elhelyezni az elmúlt évezredben felhalmozott kulturális és egyetemes értékek, nemzeti kincseink ismeretét. Olyan képzettséget szeretnénk adni diákjainknak, amely kommunikációjukat a hazájukban, a világban, Európában. segíti munkavállalásukat, 4

6 I.2. Szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Hajdú-Bihar megye Tankerület megnevezése: KLIK Debreceni Tankerülete OM azonosító: szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki. A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Kós Károly Művészeit Szakközépiskola és Kollégium 2. Feladatellátás helyei 2.1 Székhelye: 4032 Debrecen, Hollós u Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3 Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5 Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata Debrecen, Hollós u szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint évfolyamok: öt 5

7 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) érettségire felkészítő négy évfolyam Az intézmény feladataihoz tartozik a védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, valamint a védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport 1. alkalmazott grafikus Művészet, közművelődés, kommunikáció 2. aranyműves Művészet, közművelődés, kommunikáció 3. fémműves Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. grafikus Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. mozgóképi animációkészítő Művészet, közművelődés, kommunikáció 6. ótvös Művészet, közművelődés, kommunikáció 7. textílműves Művészet, közművelődés, kommunikáció 8. textilrajzoló és modelltervező asszisztens Művészet, közművelődés, kommunikáció 9. zománcműves Művészet, közművelődés, kommunikáció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

8 Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat 1. aranyműves V. Képző- és iparművészet 2. divat- és stílustervező 3. divat- és stílustervező V. Képző- és iparművészet V. Képző- és iparművészet 4. grafikus V. Képző- és iparművészet 5. grafikus V. Képző- és iparművészet 6. kerámiaműves V. Képző- és iparművészet 7. Kerámiaműves V. Képző- és iparművészet 8. kiadványszerkes ztő 9. kiadványszerkes ztő 10. mozgókép- és animációkészítő 11. mozgókép- és animációkészítő V. Képző- és iparművészet V. Képző- és iparművészet VI. Hang-, film és színháztechnika VI. Hang-, film és színháztechnika 12. ötvös, fémműves V. Képző- és iparművészet 13. ötvös, fémműves V. Képző- és iparművészet Szakmacsoport 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

9 14. textilműves V. Képző- és iparművészet 15. textilműves V. Képző- és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció kollégiumi ellátás externátus kollégiumi maximális létszám: 80 fő iskola maximális létszáma: 335 fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használati joga Debrecen, Hollós u Helyrajzi száma: 22007/ Hasznos alapterülete: nettó 5126 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. I.3. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei 8

10 Intézményünk ig a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer része volt, általános iskolával egybeszervezett nevelőotthonként működött. Iskolánk nevelőtestülete éveken át kereste azokat a lehetőségeket, amelyek mentén intézményünk rátalálhatott tevékenységének arra a formájára, amely funkcióját, működésének lényegét leginkább kifejezi. Megjártuk az útkeresés különböző fázisait: igyekeztünk az iskola, nevelőotthon tevékenységi rendszerét kiszélesíteni, segítségével tanítványaink elé tárni azt a világot, amelyből eddig kimaradtak, és amely rájuk vár a tanulmányokat követő időben megpróbáltunk olyan környezetet varázsolni köréjük, amely igényes, színvonalas megjelenésével mintául szolgálhat számukra, és amelynek fenntartásában, működtetésében pótolhatják hiányzó készségeiket próbálkoztunk az iskola, nevelőotthon segítő, gondoskodó, életkezdést egyengető szerepét meghosszabbítani, illetve mindinkább tanítványaink kezébe adni sorsuk, pályakezdésük irányítását. Az útkeresést egyrészről az iskolaügyben, illetve az állami gondozottak intézményi ellátásában beállt változások sürgették, másrészről nevelőtestületünk azon igénye motivált, hogy megtaláljuk helyünket az átalakuló világban. Az iskola működési és innovációs hagyományait követve az új kihívásoknak - úgy véltük - akkor tehetünk leginkább eleget, ha újító törekvéseinket s addig bevált gyakorlatunkat egy "Kézműves iskola" koncepciójában és megvalósításában egyesítjük. Ilyen előzmények, s közel 10 éves gyermekvédelmi munka - után nyitotta meg kapuit megyénk fiataljai előtt a Kézműves Szakiskola az alábbi szakmákban, népi kismesterségekben: fazekas, kéziszövő, szíjgyártó, népi bőrműves, kosárfonó - fonottbútor készítő, mézeskalácsos, famegmunkáló. A következő tanévtől bővíteni tudtuk a választható szakmák körét, s elkezdődhetett a csipkekészítő, kovács, kádár, kékfestő, tűzzománcozott - dísztárgykészítő, ötvös, virágkötő, majd ezt követően a kézi könyvkötő és lakástextilvarró fiatalok képzése. Némi változtatást, bizonyos szakmákban a képzés átmeneti szüneteltetését, új képzésformák indítását az iskolaügyben zajló újabb változások indukálták az 1997/98-as tanévre. Az általunk oktatott szakmák képzési iránya megváltozott, mert az OKJ képzési szerkezetét módosították. A népi kismesterségek tanulása iránti igény csökkenése és az érettségi iránt megnövekedett igény hívta életre a kettő ötvözetét megtestesítő művészeti szakközépiskolát, s ennek következményeként a szakiskola fokozatos megszüntetését. 2006/2007-ben érettségiztek először fiatalok az iskolánkban Az iskola küldetésnyilatkozata 9

11 Olyan pedagógiailag szervezett folyamat megvalósítása, amelyben az értékőrzés, életrekeltés, értékteremtés tevékenységei helyet kapnak, s ahol a hagyományokkal való ismerkedéstől, azok reprodukálásán át az értékteremtésig vezet a tanulás útja. Programunk súlypontjai - képzési programjaink tartalmában egymást kiegészítő értelemben kívánjuk érvényesíteni az egyetemesség regionális elvét. Igyekszünk minél tágabb értelmezési keretbe illeszteni a szakmás képzést kiegészítő néprajzi, kulturális ismereteket (nemzeti és egyetemes értékek a díszítő és tárgyalkotó tevékenységekben), ugyanakkor a szakképzés gyakorlati anyagának, motívumrendszerének kiválasztásakor a helyi és regionális elemeket preferáljuk. - A multikultúrális kölcsönhatások megértését és tiszteletét a térségben működő különböző nemzetiségű mesterekkel együttműködve tervezzük elősegíteni. - Szakmai képzésünkben alapvetően a differenciált fejlesztés útját követjük. - Komolyan építeni kívánunk a képzés és az iskolai élet integráló hatásaira az extracurriculáris tevékenységekkel, rendezvényekkel. - Művészeti iskolánkban a művészeteket befogadó, értő és szerető fiatalokat akarunk nevelni Az iskola jövőképe A párhuzamos képzést folytató szakközépiskola deklarált célja: az érettségi és művészeti szakképesítés megszerzésének támogatása, felkészítés felsőfokú tanulmányokra, EU polgárrá nevelni. Iskolánk a régió elismert és keresett értékorientált iskolája. Iskolánkban az értékek megőrzése, közvetítése és az értékteremtés folyamata központi tevékenység. Időtálló alapokra építünk: általános emberi értékek, nemzeti hagyományaink, a művészet, a kultúra és természet értékei. A szakképzés területei ezzel szemben igazodnak a modern társadalmi környezethez is. Kulcsfolyamat a tanulói aktivitás, úgy a kompetenciák fejlesztésében, mint a művészeti képzésben. Sikeresen szolgáljuk a partneri igényeket: - olyan tanulók jelentkeznek hozzánk, akik számára fontos az értékek felfedezése és fejlesztése személyiségükben, képességeikben, szellemi és szakmai tevékenységükben. - A vezetés a nevelő testület tagjaiban támogatja a meglévő emberi értékek, szakmai tudás, innovatív hozzáállás fejlesztését és ezekre épít az iskola és a tanulók fejlesztésének folyamataiban. - A fenntartó által befektetett támogatások szellemi és tárgyi értéknövekedésében térülnek meg. 10

12 I.6. Az intézmény struktúrája intézményegységei (alaptevékenység szerint) Művészeti Szakközépiskola Kollégium Botanikus kert - párhuzamos képzést nyújtó éves korig az - Az iskolai oktatás szakközépiskolai képzés; iskola tanulóinak szolgálatában ál, de lakhatást, foglalkozást, közművelődési feladatokat tartalmas szabadidő is ellát évfolyamon művészeti eltöltését biztosító szakképesítés megszerzésére intézményegység. felkészítő.

13 I.7. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola intézményegységei és feladatuk: művészeti szakközépiskola: - az általános iskola 8. osztályának elvégzése után, párhuzamosan készít fel évfolyamon az emelt és középszintű érettségi vizsgára, évfolyamon művészeti szakképesítések megszerzésére. Választható szakképesítések a 2009/2010- es tanévtől az új, moduláris OKJ szerint: o ötvös-fémműves, aranyműves o alkalmazott grafikus o mozgóképi - animációkészítő o keramikus o zománcműves o bőrműves o bútorműves o textilműves kézinyomó o textilműves textilrajzoló és modell- textiltervező asszisztens. Választható szakképesítések a 2013/2014-es tanévtől: o aranyműves o divat- és stílustervező o grafikus o kerámiaműves o kiadványszerkesztő o mozgókép- és animációkészítő o ötvös, fémműves o textilműves A szakközépiskolai képzés jellemzői: - OKJ szakképesítés szerezhető - a szakmai vizsgák szervezése az intézményben történik - nappali tagozatos, iskolarendszerű a képzés kollégium: intézményünk megyei beiskolázási intézmény. Diákjai elsősorban a megye apró településeiről és más megyékből érkeznek. Lakhatási feltételeikről, nevelésükről a 80 fő fogadására alkalmas kollégium gondoskodik. A kollégiumban térítési díj nincs. Botanikus kert: Diószegi Sámuel nevét viseli. Debrecen észak nyugati peremén, a Nagyerdő szomszédságában fekszik, mintegy két hektár területen. A kert jelentőségét hangsúlyozza, hogy térségünkben és az országban középfokú oktatási intézmény által épített és fenntartott, hasonló gazdagságú élő gyűjtemény nincs. A gyűjtemény jelenleg 1200 taxont tart nyílván. Különleges értékkel bír a 120 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény, amely nemcsak meghatározója a kert karakterének, hanem alapjául szolgál az ott folyó honosítási kísérleteknek is. Az országban a második leggazdagabb gyűjteménnyel bír. 12

14 I.8. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában szociológiai helyzetkép Párhuzamos képzést folytató művészeti szakközépiskola - tanulóinak 70 80% - a megyénk településein élő fiatal. Hátrányos helyzetű, nagycsaládban felnövő gyermekek. Kreatív, művészetek iránt érdeklődő és művészeteket gyakorló fiatalok, közepes tanulmányi eredménnyel. Diákjaink szociális helyzetét jellemzi, hogy 2/3-uk részesült étkezési támogatásban, ingyenes tankönyvellátásban. Kollégium: a vidéki tanulók továbbtanulási esélyeit erősíti. Jó munkakapcsolatot tart a szülőkkel, települési önkormányzatokkal. Az alapító okiratban rögzített szakmai ajánlatból évente azokat a szakokat indítjuk, amely iránt a megrendelők részéről igény van. I.9. Tárgyi feltételeink Intézményünk 10 éven át volt belső 1-8 osztályos általános iskolával egybeszervezett nevelőotthon. A tantermek a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő állami gondozott gyerekek kis létszámú osztályokban történő nevelését - oktatását szolgálták /10-15 fő. Taneszközállománya, szaktantermi rendszere 1983-ban átadáskor korszerű volt, abban az időben a megye egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájaként tartották számon. Az akkor korszerű eszközök elhasználódtak, korszerűtlenné váltak. Iskolánkban 1992-től, a teljes profilváltástól számítva a szakképzés tárgyi feltételeinek, - tanműhelyek létrehozása, gépesítése, kéziszerszámokkal való ellátása - megteremtésére kellett koncentrálnunk, erre irányult fejlesztő tevékenységünk is. Mára tanulólétszámunk háromszorosára emelkedett, így folyamatos átalakítással, pályázati és fenntartói támogatással számukra is biztosítani igyekszünk a nyugodt tanulás és munkavégzés feltételeit. Valamennyi oktatott szakmában saját tanműhellyel rendelkezünk. Tanműhelyeink berendezéséhez több milliós pályázati bevételek adtak segítséget. Azt gondoljuk, hogy tanműhelyeink állapota minimális fejlesztéssel, megfelel a szakképzés új követelményeinek is. Az elmúlt évek kiemelt feladata volt a tanköteles korosztály évfolyam tanulásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése, a 35 fős tantermek kialakítása. Az engedélyezett 8 osztály tanulási feltételei megteremtése - 35 fős tanterem kialakításával teljessé vált. A multimédiás tanterem kialakításával az idegen nyelv tanítása, a kompetenciaalapú oktatás feltételeit is megteremtettük. A gyakori programváltozás, az új OKJ meglévő eszközeink bővítését, korszerűsítését teszi szükségessé. ( NAT, Keret, PP, ek). Nagy örömünkre szolgált az ÉAOP /A sz. intézményfelújítási pályázat megvalósulása szeptemberére az épület gépészeti szerkezete megújult, a modern, XXI. század technológiai megoldásai kerültek beépítésre. Korszerűsítették a fűtési rendszert, kiszerelték az erős- és gyengeáram hálózatát, ezáltal a folyosókra álmennyezet került, mely esztétikusabbá 13

15 és praktikusabbá teszi az intézményi környezet: Új tereket és új porta-információs pultot alakítottunk ki, kibővült a könyvtár, a kiállítóterem és új tantermek, csoportos oktatásra alkalmas helyiségek bővítik az oktatás feltételeit. A felújítás során megtörtént az épület akadálymentesítése, 2 db lifttel, külső rámpákkal, valamint akadálymentes WC-zuhanyzó kialakításával. Az új jogszabályi elvárásnak megfelelően komplett tűzjelző- és füstmentesítő rendszer kiépítése is a pályázat része volt, csakúgy, mint az új önálló közösségi épület. Az új csarnok 603 m 2, melyhez egy 120 m 2 -es kiszolgáló helyiségek épületegyüttese kapcsolódik: hagyományos szerkezetű, falazott, monolit födémes, lapos tetős épület, mely a közösségi-iskolai rendezvényeknek ad otthont. A korszerűbb és energiatakarékosabb intézményben az iskola diákjai és dolgozói komfortosabban érezhetik magukat, valamint az új közösségi épület alkalmas olyan városi, megyei rendezvények megtartására, mellyel a térségben élők életkörülményeinek színvonala is emelkedhet. A pályázat keretében sor került az iskolabútor cseréjére is, mely a berendezési tárgyakat (asztalok, székek, táblák, szekrények, stb.) érintette. Meglévő taneszközeink tekintetében a hiánypótlás, korszerűsítés ad feladatot, szükséges lenne a számítástechnikai eszközpark korszerűsítésére is. Tantermeink, műhelyeink kihasználtsága maximális. Szükség lenne a kollégium berendezési tárgyainak felújítására, korszerűsítésére, valamint az épület homlokzatszigetelésére. I.10. Személyi feltételeink A i követelmények teljesítéséhez, a törvényes működéshez személyi feltételeink adottak. Az elmúlt évek tervszerű pedagógus át- és továbbképzési programjainak eredményeként, számos kolléga szerzett új szakképesítést vagy frissítette fel szaktudását. A tudatos munkaerő-tervezés akadályozó tényezői csakúgy, mint a tárgyi feltételeknél- a Kt; OKJ; NAT; Központi programok gyakori változásai, melynek következménye sok esetben megváltozott a szakemberigény is. Gondot jelent még valamennyi vidéki művészeti iskola számára: - a szakképzett iparművész munkaerő nem hagyja el Budapestet, vagy csak kompromisszumok árán vállal munkát vidéken (útiköltség-térítés, szállás, megfelelő órarend) - az Iparművészeti Egyetem képzéseivel nincs tekintettel a megnövekedett szakemberigényre. Változatlanul keveset vesznek fel és nem a várható igényeknek megfelelő szakokra, - ugyancsak gondot jelent, hogy a művésztanári munkakörbe alkalmazható szakemberek pedagógiai szakképesítéssel nem rendelkeznek, - művésztanáraink az ország különböző részeiről járnak ide tanítani, így a tantestület munkájában nem tudnak részt venni; - gondot jelentenek az OKJ és kimeneti követelmények gyors változásai. 14

16 II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei Pedagógiai alapelveink - pedagógiai gyakorlatunkban az alábbi alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Intézményünkben olyan atmoszférát szeretnénk teremteni, ahol a gyermekek, fiatalok, és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, tanulóközpontúság. Egyéni tanulási utak biztosítása. A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük az oktatás és szabadidős tevékenységek során. Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása. Harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink személyiségének fejlesztésére. Konszenzusra törekszünk az alapértékek tekintetében, s ezt közvetítjük tanulóink felé is. Meg akarunk felelni a tanulók, a család, a közvetlen társadalmi környezet elvárásainak. Esélyegyenlőség biztosítása. Iskolánk célkitűzése - alapvető cél: biztosítani tanulóink nevelését, oktatását, szakmai képzését, felkészülésüket a társadalmi beilleszkedésre. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. 1. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétika művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2. Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztést reális tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, differenciált módszereket, tevékeny tanulói magatartást. 3. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség 15

17 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. az általános műveltség megalapozása életkor és fejlettségi szint figyelembe vételével tanulóink szociális képességének, viselkedés - és magatartásának formálása, társadalmi beilleszkedésük segítése környezettel való harmonikus együttélés megteremtése alapvető tanulási képességek fejlesztése általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, a velük való azonosulás kialakítása egyetemes és nemzeti értékeink megismertetése, kötődésük kialakítása képességek tudatos fejlesztése esélyek kiegyenlítése, hátrányok csökkentése a tehetség felismerése Céljaink megvalósítása érdekében alapvető feladatunknak tartjuk: minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását alapot nyújtani a szakmai képzéshez, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon választani a szakmaszerzési lehetőségek közül felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt a helyes magyarságtudat kialakítását természetszeretetére, védelmére nevelést a mindennapi élet kultúrája, a viselkedéskultúra fejlesztését, a rászorulok felzárkóztatása, a tehetség gondozása. Célrendszerünk elemei az iskolában: Iskolánkban a nevelő oktató munka az iskola pedagógiai programját alkotó helyi ek és a nevelési terv szerint folyik. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon a nevelő oktató munka az iskolánk pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programok alapján folyik. Nevelő oktató munkánk alapvető célja, hogy biztosítsa növendékeink nevelését, oktatását, szakmai képzését, s felkészítse őket az önálló életre, a társadalmi beilleszkedésre. E cél igen sokrétű és összetett tevékenységek által valósulhat csak meg eredményesen. Nevelésünk legfőbb célja az egészséges személyiség kialakítása. Emellett fel kell vállalnunk a már sérült személyiség rehabilitálását is. Meg kell találnunk azokat a tevékenységmódokat, eljárásokat, melyek alkalmazásával közelebb jutunk az egészséges személyiség kialakításához. Célként fogalmazzuk meg az önállóság, öntevékenységre nevelést. Úgy igyekszünk megvalósítani, hogy módot adunk a tevékenység önálló megválasztására, döntésre, s azután kontrolláljuk, értékeljük közösen a döntés helyességét. Autonóm személyiségeket nem könnyű nevelni. Kiindulópont - a gyermek szükséglete. A gyermek legfőbb szükséglete saját személyiségének kifejlesztésére irányul. Minden gyermekben ki kell fejleszteni az 16

18 önálló cselekvés, döntés képességét, de hogy önállóságával ki-ki milyen formában él, azt rá kell bízni. A feladatok és tevékenységek olyan széles skáláját kell tehát felkínálnunk, amelyben a csendes és hangos, az örökmozgó és megfontolt, a folyton cselekedni vágyó s az elmélyülést kedvelő egyaránt megtalálja örömét. Célunk megvalósításához fő feladatként jelentkezik a tevékenységek rendszerré fejlesztése. A művészeti oktatás feladata: Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a művészeti kifejezőkészségek kialakulását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű fiatalokat szakirányú továbbtanulásra illetve művészeti önképző körök munkájába való bekapcsolására. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre. A képzés keretében sajátítsák el a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait. Ábrázolási készségük jusson olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére. Választott szakmájukban szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapjait. Váljanak a műalkotások befogadóivá, formálódjon ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük, s tegyenek szert a látható világban való eligazodás képességére. A személyiség általános fejlesztése mellett hatékonyan készüljenek fel a művészeti pályára. Ösztönözzük tanulóinkat rendszeres kiállítás- és múzeumlátogatásra, alkotótáborokban, pályázatokon való részvételre. II.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink Napjainkban bizonytalanság tapasztalható az értékek világában. Beszélünk az értékek válságáról, értékzavarról, stabil és változó értékrendről. Fontos, hogy milyen tanulóink attitűdje a tanulással, a tudással, műveltséggel kapcsolatban, mi motiválja őket, hogyan értékelik ezeket a fogalmakat. Cél: pozitív értékattitűdök fejlesztése, megerősítése. Értékközpontú nevelési modell megalkotása és bevezetése intézményünkben. A nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulók számára: tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értéket és a követendő példát a sok őket érő hatás útvesztőjében. Feladatunk: az egyén szilárd belső értékrendjének kialakulása az egyik alapja az integrált, autonóm személyiség kifejlődésének, s alakítása a pedagógus legfőbb feladatainak egyike. Nevelési tevékenységünk alapvető feladatai: - a tanulók szocializációs jellemzőinek, körülményeinek, környezete értékstruktúrájának megismerése, - a személyiségfejlődést eredményező, segítő és megmutató értékelés (értékválasztási, értékelsajátítási, értékmegőrzési és értékteremtő folyamatok fejlesztése, az ezzel összefüggő képességek kibontakoztatása). Első lépés: saját értékrendszer megismertetése, majd ennek védelme. Értékek: a biológiai lét értékei 17

19 Az élet tisztelete, védelme A természeti környezet megóvása (növények és állatok szeretet) az élő és élettelen természet. Szépség iránti fogékonyság, ill. az erre törekvő magatartás formálása Felelősség önmagunkért, utódainkért. Az egészséges életmód megvalósításának képességei: - testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) - önellátási képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés) - egészségvédő képességek (káros szokások, baleset-megelőzés szokásai). Az én harmóniája, autonómiájára vonatkozó értékek az önismeretre, az önértelmezésre, saját személyiség kibontakoztatására. Saját személyiség vállalása: hit önmagunkban, felelősségvállalás saját életút alakításáért. Törekvés önazonosságra, szuverenitás képességének fejlesztésére. Személyiségközpontú fejlesztés: a tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés, amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek felzárkóztatása, a tehetségesek képességének kibontakozása. A teljes személyiség fejlesztése magába foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a művészeti nevelés és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: A személyes kapcsolatok értékei (hűség, önzetlenség, család tisztelete, szülők megbecsülése, barátság, szerelem). Szociális kapcsolatok értékei (szociális értékrend, szociális ismeretek, készségek, képességek). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. (kulturáltság a magatartásban és kommunikációban). A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: - a műveltséggel kapcsolatos értékek. Önmaguk és szűkebb- tágabb környezetünk megismerésének igénye és ennek motívumai (tudásvágy, érdeklődés, kötelességtudat), - törekvés a produktivitásra: az értékteremtésre való képesség fejlesztése, - a munkával kapcsolatos értékek törekvés a munkavégzéshez kapcsolódó értékek kialakítására (aktivitás, céltudatosság, fegyelem, módszeresség) A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek. A szülőföld (táj) és a tágabb haza megismerése, szeretet, óvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, szimbólumainak tisztelete, ápolása, megbecsülése. Európában, a világban betöltött helyünk és szerepünk reális értékelésével egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. A nemzeti szuverenitás mint alapvető érték. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A civil társadalommal kapcsolatos értékek: Alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Igény a közéletre, közösségi tevékenységre. 18

20 Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Törekvés az etnikai, faji, vallási különbségek elfogadására, különböző világnézetű vallású nézetekkel szembeni toleranciára. A világra vonatkozó értékek: Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, felelősségvállalás az emberiség közös problémáinak megoldásában. Nemzetek közötti barátság megértés szükségességének elismerése. Az európai hagyományok, európai kulturális örökség tisztelete. Nevelő - oktató munka a művészeti tagozaton: Művészeti szakközépiskolánkban a nevelő - oktató munka központi programok alapján folyik. A szabadon választható kötelező szakmai tárgyak helyi ét a művésztanárok dolgozzák ki. Értékeink: - a tanulás, tudás; - a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia; - az egészséges életmód; - a sport, a mozgás a személyiség életében; - a demokratikus közösségi magatartás; - a megbízhatóság, felelősségérzet; - a kreativitás, az alkotó önkifejezés; - egészséges nemzettudat, hazaszeretet; - az újra való nyitottság; - az együttműködés. II.3. Iskolánk céljai a sikeres nevelés, oktatás érdekében A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével háruljon hozzá a harmonikus érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés. Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása a képzőés iparművészet, hang- és filmművészet ágazat területén. A tanulók önismeretének fejlesztése, autonóm személyiség kialakítása. Kommunikáció anyanyelven és legalább egy idegen nyelven. Magas teljesítmény az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. Alkotásra való felkészültség, önálló és kreatív gondolkodás. Vállalkozói magatartásra való készség: jogi és pénzügyi, munkaügyi ismeretek.. Önművelési technikák birtoklása. Korszerű IKT eszköztudás. 19

21 Informáltság hazánk és a nagyvilág sorsáról. Reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európakép. Tolerancia. Humanizáció az életvezetésben, érvényesülésben. Empátia másokkal szemben, mások autonómiájának tiszteletben tartása. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. a tanulóink a továbbfejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek. Újszerű tanulási eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. II.4. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra Feladataink: A. Tanári kompetenciák kialakítása, fejlesztése 1. Önképzés ajánlott irodalom alapján 2. Prezentációs technikák elsajátítása számítógépes grafikus tanárok vezetésével (Belső továbbképzés: angol, magyar, matematika szakos tanárainknak) 3. Tanóratervezés SDT alkalmazásával (Belső továbbképzés. Résztvevők: első körben a kompetenciamérés eredményeiben érdekelt szaktanárok) 4. MOODLE keretrendszer telepítése, használatának elsajátítása. Feladatbank létrehozása. 5. Pedagógus továbbképzés - idegen nyelvi kompetencia fejlesztése - matematika logikai kompetenciák fejlesztése - szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztése 6. Határozott időre osztályfőnöki munkaközösség alakítása Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai: az osztályfőnökök munkájának összehangolása, irányítása, szervezése, egységesítése. Ügyel arra, hogy a tanmenetek egységes szellemben készüljenek el, meghatározza az osztályok szülői értekezleteinek tematikáját. Kapcsolatot tart a diákönkormányzattal és a munkájukat segítő pedagógusokkal. közreműködik az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. A munkaközösség elvei és feladatai: Az osztályfőnöki és a tanári munkaközösség fontos feladata a tanulók személyiségének fejlesztése, az erkölcsi normák megszilárdítása. A tanórákon, az osztályfőnöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon túli lehetőségeket is fel kell használni a tanulók viselkedés-és beszédkultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére. Fokozni kell az egészséges életmódra nevelést, szorgalmazni a sportkörökben való aktívabb részvétel. Fontos feladat a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. Az osztályfőnöknek céltudatosan fel kell tárni és kezelni a nehéz helyzetű tanulók problémáit. 20

22 Az osztályfőnöki órák színvonalának javítása. A tanórák pedagógiai színvonalának és hatékonyságának növelése. A munkaközösség fontos feladata a tanulói kezdeményezések támogatása, az osztályok diákbizottságainak segítése. A munkaközösségek tagjai segítsék a tanulófelvétel hatékonyságának növelését, és aktívan vegyenek részt a pályaválasztással kapcsolatos szervezési munkákban. Erősíteni a folyamatos kapcsolattartást az adott osztályban tanító pedagógusokkal. 7.Közismereti munkaközösség éves feladatai között kiemelten kezelendő: - tanulás tanítása - inkluzív pedagógia integrált nevelés - kompetenciamérés eredményeinek elemzése tantestületben, vezetőségi értekezleten. - Fejlesztési program megvalósítása kompetenciafejlesztésre - Bemeneti mérések végzéséhez tudáspróba 8. év végére elérendő követelmények alapján. Ugyanez ismétlés után. - Felmérés anyagának összeállítása 9. évfolyam végére elérendő követelmények alapján ( magyar, matematika, angol) - Felmérés anyagának összeállítása 10. évfolyam végére elérendő követelmények alapján 8 magyar, matematika, angol). - Hozzáadott értékek mérése. A hozzáadott érték indikátorok meghatározása - Képességmérés mérőeszközök kifejlesztése, alkalmazás. 8. Tanügyi dokumentumok átvizsgálása, szükség szerinti korrekciója Pedagógiai Program, helyi, munkaterv, tanmenetek, IMIP, Továbbképzési és beiskolázási terv. 9. Tananyagbank létrehozása jó gyakorlatok alapján (óravázlatok, tanári és diák prezentációk, feladatlapok, módszertani ajánlások, anyagok, mérőeszközök) 10. Tanórán kívüli alkalmak - tanulás tanítása program tanulószobai keretben - versenyek, vetélkedők - tehetséggondozó és felzárkóztató programok - szaklapok olvasása, feldolgozása. B. Tanórai programtervek feladatbankba, alkalmazásuk tanórán, tanórán kívül Tananyagtervek összeállításának szempontjai: Célok Követelmények Értékelés elvei Tananyag kijelölése Tananyag időbeli elrendezése Képességfejlesztés csomópontja Tanári eszközök Egy egy téma részletes feldolgozásának menete 21

23 Tanulói tevékenység leírása Tanulásszervezése eljárások Módszerek, eszközök Értékelési eljárások, értékelési eszközök Tanulói eszközök ( információhordozók, feladathordozók, digitális eszközök). 1.Kompetenciafejlesztés matematika órán - Halmazszemlélet fejlesztése Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése Testek, síkidomok csoportosítása Természetes-, egész-, racionális számkör. - Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Elemek sorbarendezése Elemek kiválasztása adott szempont szerint Útdiagram, táblázatok - Függvényszemlélet fejlesztése Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása Adatok gyűjtése grafikonról, diagramokról Geometriai transzformációk Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, grafikus megoldási módszerek alkalmazása - Térszemlélet fejlesztése Testek építése, ábrázolása Testek hálója, tulajdonságok megfigyelése Adott tulajdonságú pontok keresése - Következtetési képesség fejlesztése Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással Arányos következtetések Százalékszámítás Fontos és felesleges adatok - Összefüggés felismerő képesség - változó mennyiségek közti kapcsolatok - grafikonok olvasása - táblázatok, diagramok elemzése - Becslés képességének fejlesztése Számítási feladatokban Mértékváltással, mérések a gyakorlatban Hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványainak használatával - Tervezés, önellenőrzés - Kommunikáció fejlesztése - Értő elemző olvasás fejlesztése - Elsajátítás képességének fejlesztése 22

24 2. Szövegértés szövegalkotási kompetencia fejlesztése A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. A szövegértés fejlesztésében felmerülő tipikus tanulási nehézségek A beszédhang hallásának zavarai A részképességek fejletlensége a beszédhangészlelés és a hangzódifferenciálás területein, illetve az ezekből fakadó olvasástechnikai problémák Betűkapcsolási problémák, betűtévesztés A szókincs szegényessége Ismerethiány a kötőszavak és utalószavak jelentésével kapcsolatban Információgyűjtési gondok: a szövegben szereplő információk rangsorolásának problémája (lényeges-lényegtelen) A szöveg háttérközleményeinek felfedezése és értelmezése Helyzetmeghatározási gondok: a szövegben ábrázolt körülmények időbeli és térbeli viszonyai a szövegben bemutatott szereplők és azok viszonyai a szövegben ábrázolt szerepek (magán, publikus) feltérképezése a normaismeret hiányosságai: a szerepnek megfelelő beszédmód, stílus,szókincsregiszter Önelemzési problémák: a saját problémák feltérképezésének képtelensége Kérdésfeltevési képtelenség: Mit nem értek? Kérdéstechnikai problémák: Hogyan kérdezzek rá? A nyelv (vagy a szövegben kódolt valóság) hiányosságai A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének alapelvei - Kommunikáció-központúság: az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszti, amely a tanuló, a diák és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. - Tevékenység centrikusság A tevékenység centrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük. - Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület, tantárgy feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése hatásvesztést okoz. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. 23

25 - Differenciáltság Kívánatos, hogy a tanórák vagy a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempója legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy (és) szövegalkotási problématípusa, tempója, illetve a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. - Partnerség Lehetővé kell tenni, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. A pedagógus feladata nem elsősorban a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. Fontos, hogy a pedagógus a fejlesztés érdekében képes legyen a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre is. - Kutatószemlélet Fontos feladat az olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak; és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak. A célok meghatározása Alapvető feladata az eredményes életvitelhez szükséges olvasási és szövegértési, szövegalkotási technikákat megtanítani, s a rosszul olvasó és a tan-könyvi szöveget rosszul értő tanulók arányának csökkentése. Ennek érdekében az alábbi célok megvalósítása kívánatos: megismerési képességek tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége; kommunikációs képességek szóbeli és írásbeli kifejezés, mások közléseinek megértése (pl. megszerzett ismeretek összefoglalása), vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl. képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni); problémamegoldó gondolkodás hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazásának segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás; képzelőerő valószerű (vagy valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével. A szövegértő olvasás szintjei Adamikné Jászó Anna felosztása szerint a szöveg megértése négy szintre differenciálódik. 24