Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 14. a) Ön egy étterem üzletvezetője. Beosztott raktárosával határozzák meg a negyedéves leltárok adatai alapján a készletmozgások elszámoltatásához szükséges mutatószámokat és utána értelmezzék a lehetséges eredménykategóriákat! Információtartalom vázlata - Átlagkészlet - Forgási sebesség napokban - Forgási sebesség fordulatokban - Készletnövekedés és készletcsökkenés - Áruforgalmi mérlegsor Készletek: Olyan eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban vesznek részt, és ennek a tevékenységnek a során - vagy elvesztik eredeti alakjukat (pl. nyersanyagkészlet) - vagy változatlanok maradnak (pl. feldolgozás nélkül értékesített áruk) Az üzletben lévő áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé teszik a termelés vagy az értékesítés időleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát a zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvető feltételei. Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található 2. pénzlekötés a vállalkozás számára: a vállalkozás anyagi eszközeiből jelentős összeget kötnek le ezért fontos, hogy az árukat minél gyorsabban eladásra kerüljenek (minél hamarabb forogjanak) 3. a bevételnövelés igénye a készletek növelését is szükségessé teszi, de ezt fékezi a költségek csökkentésére való törekvés a kettő közötti összhang megteremtése a készletgazdálkodás legnehezebb feladata 1
1. Átlagkészlet A készleteket több szempont szerint is lehet csoportoístani. Egyik ilyen szempont az időbeli megjelenésük. Eszerint egy adott időszakban beszélhetünk nyitókészletről, zárókészletről, valamint átlagkészletről. KÉSZLETEK NYITÓ- KÉSZLET ZÁRÓ- KÉSZLET ÁTLAG- KÉSZLET Nyitókészlet (NYK) egy elszámolási vagy elemzési időszak elején meglévő összes készlet Zárókészlet (ZK) egy elszámolási vagy elemzési időszak végén meglévő összes készlet Időponti készletek (nyitó- és zárókészlet) megállapításának módszerei: leltározással (legpontosabb, pl. rovancsolással); számítással (készletek megállapítása a nyilvántartási adatokból történik); számítógépes készletnyilvántartással (legegyszerűbb és leggyorsabb percre kész információkat szolgáltat) Átlagkészlet ( K ) megmutatja egy vizsgált időtartam készletét azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt A készletek vizsgálatának fontos mutatószáma. A vállalkozás készleteinek nagysága folyamatosan változik, a készletértékeket mindig csak adott időpontokban ismerjük, éppen ezért van szükség egy olyan érték meghatározására (az adatok átlagolására), amely egy adott időszakot jellemez. Az egy-egy időpontban mért készletértékek között lehetnek kiugróan magas, illetve kiugróan alacsony értékek is, ezért nem alkalmasak a teljes időszak jellemzésére. A teljes időszak jellemzését szolgálja az átlagkészlet meghatározása. Az átlagkészlet a statikus (pillanatnyi állapotot tükröző) készletadatokból egy adott időszakra jellemző, számított készletérték. Mivel számított érték, éppen ezért annál pontosabb lesz a meghatározása, minél több statikus adatot használunk fel kiszámításához. Számított mutató, ezért pontossága a számítás technikájától függ! 2
Átlagkészlet-számítás lehetőségei: 2. Számtani átlag Készletadatok számtani átlaga = egyedi átlag a legegyszerűbb, de egyben legpontatlanabb számítás Készlet (eft) zárókészlet K = NYK + ZK 2 nyitókészlet Átlagkészlet Átlagkészlet-adatok számtani átlaga = számtani átlag már korábban átlagolt készletadatokból számított számtani átlag pl. negyedéves átlagkészlet adatokból éves átlagkészlet számítható Időszak (nap) Készlet (eft) K 1, K 2..K n zárókészlet Átlagkészlet K 1 + K 2 + + K n K = n 3. Kronologikus átlag nyitókészlet Időszak (nap) Készletadatok kronologikus átlaga = kronologikus átlag ezt a számítást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált időtartamon belül is rendelkezünk készletadatokkal a fentiek közül a legpontosabb számítási módszer, mivel ez veszi figyelembe a legtöbb készletadatot, éppen ezért, ha van rá lehetőség, ezt a számítási módot kell alkalmazni Készlet (eft) K 1, K 2..K n zárókészlet NYK ZK + K 1 + K 2 + + K n + 2 2 K = (n + 1) nyitókészlet Átlagkészlet Az átlagkészletet a készletgazdálkodás során a készletgazdálkodási mutatók (forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban) számításához is használjuk Időszak (nap) Fsf =. elábé. átlagkészlet Fsn =. átlagkészlet x időszak napjainak száma. elábé 3
Készletezés A készletekkel kapcsolatos gazdálkodási és technikai műveletek összessége Olyan tevékenység, amely a termelés és fogyasztás közötti időbeli és térbeli eltérés áthidalását szolgálja A készletekkel való gazdálkodás egyik területe a készletek elemzése. Az elemzés területei: készletek nagysága, összetétele, készletezés költségei, készlet és értékesítés kapcsolata Árukészlet növekedése vagy csökkenése önmagában nem árulkodik a gazdálkodásról (pl. növekvő árukészlet növekvő forgalom mellett nem feltétlen negatív jelenség, illetve nem feltétlenül kedvezőtlen az sem, ha csökken az árukészlet visszaeső bevétel mellett). Éppen ezért az árukészlet alakulását forgalommal való együttmozgása alapján célszerű vizsgálni. Elemzés vizsgálati módszerei lehetnek: o forgási sebesség, fordulat, készlethatékonysági mutatók o eszközlekötés változásának elemzésére alkalmas láncbehelyettesítéses módszer o készletrugalmasság vizsgálata Forgási sebesség vizsgálata A vállalkozás működése során az árukészlet körforgást végez: pénzeszközökből árukészlet lesz, mely az értékesítés során kintlévőség, majd ismét pénzeszköz. (árukészlet értéke az egyéb költségekkel és ráfordításokkal együtt megtérül). A pénzeszközök ismét árura válthatók, így folytatódik a körforgás. A készletállomány megtérülése vállalkozásonként, sőt készletféleségenként is eltérő, azonban minél gyorsabb a fenti körforgás, annál gyorsabb lesz a megtérülés is. A készletek megtérülésének gyorsaságát a fordulatok száma, illetve a forgási sebesség napjainak száma (forgási sebesség mutatók) tükrözik. A forgási sebesség egy intenzitási viszonyszám. 2 fajtáját számolhatjuk: forgási sebesség napokban, valamint forgási sebesség fordulatokban 2. Forgási sebesség napokban Forgási sebesség napokban: megmutatja, hogy hány napig elegendő az átlagos készlet, illetve hogy hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét. Fsn =. _ átlagkészlet x időszak napjainak száma. elábé 3. Forgási sebesség fordulatokban Forgási sebesség fordulatokban: megmutatja, hogy az átlagkészletet egy bizonyos időszak alatt hányszor értékesítették, hányszor forgatták meg. Fsf =. _ elábé. átlagkészlet 4
A mutatók közötti összefüggések: Fsn x Fsf = időszak napjai Fsf =. _ időszak napjai. Fsn Fsn =. _ időszak napjai. Fsf Az összefüggés értelmében a forgási sebesség napokban és a forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzataként írható fel az időszak napjainak száma. A forgási sebesség viszonyszámai A forgási sebesség napokban mutató egy fordított mutató (vagyis minél kisebb az értéke, annál jobb), így reciprokával számolunk V dfsn =. Fsn bázis. x 100% Fsn tény V dfsf =. Fsf tény. x 100% Fsf bázis V tffsn =. Fsn bázis. x 100% Fsn terv V tffsf =. Fsf terv. x 100% Fsf bázis V ttfsn =. Fsn terv. x 100% Fsn tény V ttfsf =. Fsf tény. x 100% Fsf terv 4. Készletnövekedés, készletcsökkenés A készletek értékének nagysága egy adott időszak alatt folyamatosan változik, nő vagy éppen csökken. KÉSZLETNÖVEKEDÉST KÉSZLETCSÖKKENÉST okozó gazdasági események - árubeszerzés - árukiadás/értékesítés - áremelkedés - árcsökkenés - más üzlettől átvett áru - más üzleteknek átadott áru - áruvételezés - visszáru - visszáru (pl. raktár esetén a - selejt konyhából/értékesítőtérből visszavételezett áru) Az értékesítésen kívüli készletcsökkenést (ÉKKCS) külön szoktuk kezelni (pl. visszáru, selejt ) 5
5. Áruforgalmi mérlegsor készletnövekedés beszerzés nyitókészlet zárókészlet eladás selejt készletcsökkenés NYK + KN KCS = ZK NYK + KN = ZK + KCS beszerzés ELÁBÉ (értékesítés/eladás) selejtezés (+ visszáru, árcsökkenés stb) 6
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 14. b) Egy üzlet éves nettó árbevétele 6000,- E Ft, számított átlagos haszonkulcsa 180 %. Készletadatai a következők: Január 1 100 E Ft Október 1 148 E Ft Április 1 140 E Ft December 31 142 E Ft Július 1 170 E Ft Számolja ki az árubeszerzés értékét és a készletgazdálkodási mutatókat! Az árubeszerzés értékét az áruforgalmi mérlegsor segítségével lehet meghatározni. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés Beszerzés elábé Ebből a beszerzés: Beszerzés = zárókészlet + elábé nyitókészlet Az eladott áruk beszerzési értékét az éves nettó árbevétel és a haszonkulcs segítségével lehet meghatározni, mivel a haszonkulcs kifejezi az árrés elábéhoz viszonyított százalékos arányát, és ennek alapján a nettó bevétel meghatározható: Nettó bevétel = elábé + árrés = elábé + elábé x (HK%/100) = elábé x (1 + (HK%/100)) Ebből az elábét kifejezve: elábé = nettó bevétel / (1 + (HK%/100)) Behelyettesítve: Elábé = 6000 / 2,8 = 2143 E Ft Ennek megfelelően a beszerzés: Beszerzés = 142 + 2143 100 = 2185 E Ft A készletgazdálkodási mutatók a forgási sebesség fordulatokban és a forgási sebesség napokban. A mutatók meghatározásához szükséges az időszak napjainak számának és az elábénak az ismerete mellett az átlagkészlet meghatározása is. Mivel a vizsgált időszakból több időpont készletadata is ismert, így számítható kronologikus átlagkészlet. Átlagkészlet = ((nyitókészlet / 2) + közbeeső készletadatok + (zárókészlet / 2)) / (készletadatok száma 1) Behelyettesítve: átlagkészlet = (100 / 2 + 140 + 170 + 148 + 142 / 2) / 4 = 144,75 145 E Ft A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet). Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet A feladat adatait behelyettesítve: 7
Forgási sebesség fordulatokban = 2143 / 145 = 14,78 fordulat A forgási sebesség napokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagkészlet átlagosan hány napig volt elegendő. Forgási sebesség napokban = (átlagkészlet / elábé) x időszak napjainak száma Az adatokat behelyettesítve: Forgási sebesség napokban = (145 / 2143) x 360 = 24,36 nap A számítások során felhasználható az az összefüggés is, amely értelmében a forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az időszak napjainak számával, vagyis képlettel kifejezve: forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma Bármelyik mutató kifejezhető a fenti összefüggésből: Forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma / forgási sebesség fordulatokban Behelyettesítve: forgási sebesség napokban = 360 nap / 14,78 fordulat = 24,36 nap. Összességében a vizsgált időszakban az üzlet beszerzéseinek értéke 2185 E Ft-ot tett ki, átlagkészlete 145 E Ft volt. Ez az átlagkészlet 24,36 napi forgalom lebonyolítását tette lehetővé, így az év során az átlagkészlet 14,78-szor fordult meg. 8
ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:... Értékelő lap 14. a) Ön egy étterem üzletvezetője. Beosztott raktárosával határozzák meg a negyedéves leltárok adatai alapján a készletmozgások elszámoltatásához szükséges mutatószámokat és utána értelmezzék a lehetséges eredménykategóriákat! b) Egy üzlet éves nettó árbevétele 6000,- E Ft, számított átlagos haszonkulcsa 180 %. Készletadatai a következők: Január 1 100 E Ft Október 1 148 E Ft Április 1 140 E Ft December 31 142 E Ft Július 1 170 E Ft Számolja ki az árubeszerzés értékét és a készletgazdálkodási mutatókat! Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok A Gazdálkodás 30 A Raktározás és készletgazdálkodás 40 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum 3 Elemi számolási készség 5 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 10 5 Mennyiségérzék 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és Maximum vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség 3 Társas Határozottság 3 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség 4 Rendszerben való gondolkodás Összesen 10 Mindösszesen 100 Elért Elért Elért. dátum... aláírás 9