Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-1 04/2015:2578 TIZANIDINI HYDROCHLORIDUM Tizanidin-hidroklorid C 9H 9Cl 2N 5S M r 290,2 [64461-82-1] DEFINÍCIÓ [5-Klór-N-(4,5-dihidro-1H-imidazol-2-il)2,1,3-benzotiadiazol-4-amin] hidroklorid. Tartalom: 98,0 102,0% (szárított anyagra). SAJÁTSÁGOK Küllem: fehér vagy sárgásfehér, kristályos por. Oldékonyság: vízben oldódik, etanolban (96%) alig oldódik, diklórmetánban gyakorlatilag nem oldódik. AZONOSÍTÁS A. Infravörös abszorpciós spektrofotometria (2.2.24). Összehasonlítás: CRS tizanidin-hidrokloriddal. B. Az S oldattal (lásd Vizsgálatok) a kloridion a) pont szerinti azonossági reakcióját elvégezve (2.3.1) az előírt változás észlelhető. VIZSGÁLATOK S oldat. 0,5 g anyagot R szén-dioxid-mentes vízzel 50 ml-re oldunk. ph (2.2.3): 3,7 5,0. Az S oldatot vizsgáljuk. H-szennyező. Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27). Vizsgálati oldat. A vizsgálandó anyag 0,200 g-ját R metanollal 5,0 ml-re oldjuk. Összehasonlító oldat. 8,0 mg R etilén-diamint (H-szennyező) R metanollal 100,0 ml-re oldunk. Lemez: R VRK cellulóz lemez. Kifejlesztőszer: R tömény ecetsav R víz R metanol (1+25+75 V/V). Felvitel: 5 l. Kifejlesztés: a lemezmagasság feléig.
Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-2 Szárítás: hideg levegőáramban. Előhívás: a lemezt R ninhidrin R tömény ecetsavval készült 20 g/l töménységű oldatának 15 térfogatrészét és 85 térfogatrész R butanolt tartalmazó eleggyel bepermertezzük, majd 5 percen át 100 C-on tartjuk. Relatív retenció a tizanidinre (R F kb 0,8) vonatkoztatva: H-szennyező kb. 0,3. Követelmény: H-szennyező: H-szennyező foltja nem lehet intenzívebb, mint az összehasonlító oldat kromatogramján látható megfelelő folt. (0,2%). Rokon vegyületek. Folyadékkromatográfia (2.2.29). Vizsgálati oldat. 30,0 mg vizsgálandó anyagot az A-mozgófázisban, szükség esetén ultrahangos kezelés segítségével oldunk, majd az oldatot az A-mozgófázissal 25,0 ml-re hígítjuk. A kapott oldat 5,0 ml-ét az A- mozgófázissal 50,0 ml-re hígítjuk. Összehasonlít oldat (a). 3 mg CRS tizanidin-b-szennyezőt az A-mozgófázissal 25,0 ml-re oldunk, majd az oldat 1,0 ml-ét az A-mozgófázissal 100,0 ml-re hígítjuk. A kapott oldat 1,0 ml-ét a vizsgálati oldattal 10,0 ml-re hígítjuk. Összehasonlító oldat (b). 1,0 ml vizsgálati oldatot az A-mozgófázissal 100,0 ml-re hígítunk. A kapott oldat 1,0 ml-ét az A-mozgófázissal 10,0 ml-re hígítjuk. Összehasonlít oldat (c). 30,0 mg CRS tizanidin-hidrokloridot az A-mozgófázisban, szükség esetén ultrahangos kezelés segítségével oldunk, majd az oldatot az A-mozgófázissal 25,0 ml-re hígítjuk. A kapott oldat 5,0 ml-ét az A-mozgófázissal 50,0 ml-re hígítjuk. Oszlop: méretei: l = 0,15 m, Ø = 4,6 mm; állófázis: R kromatográfiás célra szánt, utókezelt, oktadecilszililezett szilikagél (3,5 m); hőmérséklet: 50 C. Mozgófázis: A-mozgófázis: 18 térfogatrész R1 acetonitril és 82 térfogatrész R nátrium-pentánszulfonát-monohidrát előzőleg R tömény foszforsavval ph 3,0-ra beállított 3,86 g/l-es oldatának elegye; B-mozgófázis: 20 térfogatrész R nátrium-pentánszulfonát-monohidrát előzőleg R tömény foszforsavval ph 3,0-ra beállított 3,86 g/l-es oldatának és 80 térfogatrész R1 acetonitril elegye; Idő (perc) A-mozgófázis (%V/V) B-mozgófázis (%V/V) 0 15 100 0 15 25 100 0 0 100 25 27 0 100 Áramlási sebesség: 0,6 ml/perc. Detektálás: spektrofotométerrel, 230 nm-en. Injektálás: 10 μl vizsgálati oldat, valamint a) és b) összehasonlító oldat. Szennyezők azonosítása: a B-szennyező azonosításához az a) összehasonlító oldat kromatogramját használjuk. Relatív retenciók a tizanidinre (retenciós ideje kb. 6 perc) vonatkoztatva: B-szennyező kb. 1,3. Rendszeralkalmasság: a) összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: legalább 4,0, a tizanidin és a B-szennyező között. Százalékos tartalom számolása:
Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-3 a szennyezők mennyiségének számolásához a b) összehasonlító oldat tizanidin koncentrációját használjuk. Követelmények: egyedi határértékhez nem kötött (nem specifikált) szennyezők egyenként: legfeljebb 0,10%; szennyezők összesen: legfeljebb 0,2%; jelentési határ: 0,05%. Nehézfémek (2.4.8/H): legfeljebb 20 ppm. Oldószer: R víz. 0,50 g anyagot vizsgálunk. Az összehasonlító oldatot 1,0 ml R ólom mértékoldattal (10 ppm Pb) készítjük. Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 0,5%. Az anyag 1,000 g-ját szárítószekrényben 105 C-on szárítjuk. Szulfáthamu (2.4.14): legfeljebb 0,3%. 1,0 g anyagot vizsgálunk. TARTALMI MEGHATÁROZÁS Folyadékkromatográfia (2.2.29), a Rokon vegyületek vizsgálat előírása szerint, az alábbi módosítással. Injektálás: vizsgálati oldat és c) összehasonlító oldat. A százalékos C 9H 9Cl 2N 5S - tartalmat a CRS tizanidin-hidroklorid feltüntetett tartalma alapján számoljuk ki. SZENNYEZŐK Egyedi határértékhez kötött (specifikált) szennyezők: H. Egyéb kimutatható szennyezők (a következő szennyezők a cikkely valamelyik vizsgálatával kimutathatók, ha bizonyos határon felüli mennyiségben vannak jelen. Határértéküket az egyéb/egyedi határértékhez nem kötött (nem specifikált) szennyezőkre vonatkozó általános követelmény és/vagy a Gyógyszeranyagok (2034)) című általános cikkely előírásai határozzák meg. Ezért ezeket a szennyezőket nem szükséges a megfelelés bizonyítása céljából azonosítani. Lásd még a Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata (5.10) című általános fejezetet): A, B,, C, D, E, F, G, I. A. N-(4,5-dihidro-1H-imidazol-il)-2,1,3-benzotiadiazol-4-amin, B. N-(5-kloro-2,1,3-benzotiadiazol-4-il)tiokarbamid,
Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-4 C. 1,1 -etán-1,2,-diilbisz[3-(5-kloro-2,1,3-benzotiadiazol-4-il)guanidin], D. metil[n-(5-kloro-2,1,3-benzotiadiazol-4-il)-karbamimidotionát], E. 5-klór-2,1,3-benzotiadiazol-4-amin, F. 1,3-bisz(5-klór-2,1,3-benzotiadiazol-4-il)-1-(4,5-dihidro-1H-imidazol-2-il)guanidin, G. (5-kloro-2,1,3-benzotiadiazol-4-il)ciánamid, H. etán-1,2-diamin (etiléndiamin),
Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-5 I. 4-metilbenzolszulfonsav (p-toluolszulfonsav).