I./A I/A ÁLTALÁNOS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁK, ELJÁRÁSOK KORSZERŰSÍTÉSE A STRATÉGIAI MENEDZSMENT ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN -BEVEZETŐ BEVEZETŐ-
Ehhez a kérdéshez Cecén elsősorban a döntési és döntésképesség vizsgálatára van szükség: miképpen strukturálódik ez a hivatalban, elválik e és a különböző felhatalmazási szinteknek milyen kapcsolatuk k van egymással. Cecén is ez jellemzően két felé oszlik: van a vezető testület, mely csak mérsékelten rendelkezik döntési képességgel, viszont teljes mértékben övé a döntésképesség, valamint van egy végrehajtó réteg, mely pont a fordítottja. ttj
Elmondható, hogy Cecén a szakmai munkatársak hozzáértése megfelelő, ez értendő a tudásra, a képességekre és a tapasztalat szintjére. Ha valamit fejleszteni akarunk tehát, akkor a munkaszemléletet és a döntési kultúrát kell. Ez sem hibás, csupán a legtöbb önkormányzatnál ál és polgármesteri hivatalnál megszokott sémát követi mely kerettől eltérni a szabályozás miatt nehéz, de a mindennapok szintjén lehetséges.
Itt is jellemző, hogy a hagyományos piramismodell uralkodik a munkaszervezetben, melyben elválik a döntő ő és a szakmai szint. Szerencsére jól bejáratott együttműködés irányítja a folyamatot, így képes a működésre, bár hatékonyság tekintetében nem a lehető legjobb, hiszen egy-egy döntésig a javaslatnak többször ö meg kell járni az utat a szakmai és a döntési szint között.
Gyorsíthatná a folyamatot a fokozott delegáció, mely egyelőre még nem bevett a munkaszervezetben. Ezt kell fokozni, illetve közelebb hozni egymáshoz döntési és döntésképesség szintjét ez hosszú távon a szakmai hozzáértés diktatúrájának kialakulását fogja eredményezni, mely igen hasznos lehet a cecei településmenedzsment számára.
I./A ÁLTALÁNOS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁK, ELJÁRÁSOK KORSZERŰSÍTÉSE A STRATÉGIAI MENEDZSMENT ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
1. Elemző rész 1.11 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2. 2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások TARTALOMJEGYZÉK
1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Kiiktatni a kizárólagos vezetői döntésképesség kultúráját a munkaszervezetből Elemezni a döntéshozást, bevezetni a döntések delegációjának rendszerét Elemezni a felhatalmazások rendszerének hálóját
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Ismertetni a gondolkodási folyamatot Ismertetni ennek eredményeit, megkülönböztetni három dolgot: a döntést, valamint az állítást és a javaslatot A javaslatok rendszerének tudatosabbá tétele Létrehozni a szakmai hozzáértés uralmát
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A javaslatok rendszerének tudatosabbá tétele Létrehozni a szakmai hozzáértés uralmát Megteremteni az eredményfelelősség kultúráját Döntéshozatal rendszer átalakítása delegálóvá
1. Elemző E rész 1.2 Helyzetelemzés
1.2 HELYZETELEMZÉS Sokan hiszik, ik hogy a döntéshozatal vezetői vagy közvetlen felettesi privilégium, őrájuk nem terjed ki. A tudatos javaslattétel kultúrája pont emiatt nem jll jellemző. ő Ugyanígy nem jelent még meg a szakmai hozzáértési egyeduralom, azaz, hogy adott témában annak van szava, aki ért hozzá
1.2 HELYZETELEMZÉS Döntési képesség és döntésképesség között nincs definitív határvonal. Nem ismertek előre a gondolkodási folyamat lehetséges termékei. A k bb b k d k A vezetők is abban a hitben élnek, hogy egyedül ők jogosultak döntéseket hozni.
1.2 HELYZETELEMZÉS A dolgozók felmentve érzik magukat a döntések alól, g g, hiszen az úgyis a vezetőkfeladata
1. Elemző E rész 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS Úgy hiszik a munkatársak, hogy a vezetők joga csak a döntéshozatal, ezpedig egy tipikus ik munka és felelősségrendszer kiépülését hozza el: a vezetők döntenek, a beosztottak végrehajtanak, tehát cselekszenek. Piramisrendszerek működési szisztémája ez, felelősségmentesség kiépüléséhez vezet.
1.3 KÖVETKEZTETÉS Gondolkodás VEZETŐK Utasítást meghozók, szabályalkotók, döntéshozók Cselekvés Az utasításokat szabályokat Az utasításokat, szabályokat végrehajtó munkatársak
1.3 KÖVETKEZTETÉS A szervezet munkatársai hihetik azt, hogy nem szükséges bekapcsolódniuk a döntéshozatalba, sőt gondolkodniuk sem kell, ezért a felelősségvállalás a kollektíva vezetőire hárul, míg az alsóbb szintek csupán cselekszenek. lkznk
1.3 KÖVETKEZTETÉS VEZETŐK Utasítást meghozók, szabályalkotók, döntéshozók Az utasításokat szabályokat Az utasításokat, szabályokat végrehajtó munkatársak
1.3 KÖVETKEZTETÉS A határok javaslat, döntés, állítás között összemosódnak. Ennek következménye, hogy a gondolkodási tevékenység lehetséges outputjait a munkatársak k nem látják világosan, így a javaslatok születésének sincs robusztus technikája. A felelősség a hierarchikus pozícióval egyenes arányban nő, így a felhatalmazottak dirigálnak, nem a hozzáértők.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A vezető személyek úgy gondolkodnak, hogy döntésre kizárólagosan ők jogosultak, emiatt nem hajlandóak kiadni kezükből a döntéseket, felhatalmazásokat. Döntési és döntésképesség nem választódik ketté, ez még inkább a javaslattétel tudatosságának csökkenéséhez vezet.
2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Hosszú távon elérendő célok: Tudatossá tenni a javaslattétel kultúráját Egyeduralommal felruházni a szakmai hozzáértést Olyan szervezeti rendszert építeni, ahol delegált döntési y p g kultúra van
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Hosszú távon elérendő célok: A döntések meghozatalának decentralizálása
2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok
Cselekvési terv: 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Meg kell tervezni acselekvések k lépéseit, így azok kézzel fogható és egymás utáni elemekre épülhetnek. Ezeket kell végrehajtani a stratégia megvalósulása érdekében. dkb A változtatások nem munkatársanként, hanem szervezeti egész viszonyában értelmezendőek.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A gondolkodásfolyamatok lehető eredményeit nagyon fontos átláthatóan ismerni a javaslati kultúra tudatosságának megteremtéséhez. El k ll külö í i ll dö é ké é é dö é i El kell különíteni emellett a döntésképesség és a döntési képesség fogalmait is.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Akövetkező eredményeket hozhatja a gondolkodási processzus: Javaslat Gondolkodás Döntés Állítás
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A következő eredményeket hozhatja a gondolkodási processzus: Döntés: ez csak ha a gondolkodó rendelkezik döntésképességgel Javaslat: ha a gondolkodó ezzel nem rendelkezik Állítás
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Gondolkodás utáni következő lépés: Újabb gondolkodás Cselekvés
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Döntés Gondolkodás Javaslat Gondolkodás Állítás Döntés Gondolkodás Javaslat Cselekvés Állítás
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A robusztus rendszerben működő javaslattétel alapvető előfeltétele, hogy lássuk a különbséget döntésképesség és döntési képesség között.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A döntésképesség: Olyan fogalom, mely a cselekvőképességgel függ össze Az éppen folyó döntési helyzethez sorolható cselekvőképesség mércéje Döntési jogosítvány
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A döntési képesség: A gondolkodni d itudást tjelenti: Készségei alapján helyesen dönt az arra hivatott
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Csak úgy válhat a szakmai hozzáértés egyeduralkodóvá a szervezet működésében, ha a vezetők felismerik, hogy döntéseiket delegálni kell a dolgozók felé, őket is bevonva abba a körbe, melynek tagjai a döntéseket hozzák.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A szakmai hozzáértés azonban kizárólag úgy alakul ki e hozzáállás nyomán, ha mindenki csak ott kap döntési felhatalmazást, ahol arra tudása éd érdemet nyújt neki erre. Ott döntsön csak mindenki ahol kompetensen tud Ott döntsön csak mindenki, ahol kompetensen tud megnyilvánulni!
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Csak úgy lehet a szervezetben működőképes dl delegáló döntési kompetenciamodell, ha a vezetői szint egyetért a szakmai hozzáértés diktatúrájának k bevezetésével. é
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Az összes munkaszervezeti tag együttműködésével megoldható a delegáló döntési kompetenciamodell létrehozása, hiszen az ő igenjük kell arra, hogy a jövőben minden szakmai kérdésben a hozzáértő döntsön. A meghozott döntéseiket felelősséggel kell megalkotniuk: nem elég többé csupán cselekedni, gondolkodás is szükséges mellé.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A delegáló döntéshozatali rendszer jön létre, mely teljesen új rendszer. Tudatosan figyelni kell viszont ez után az eredményfelelősségre, hiszen minden munkatárs döntési jog birtokosává válnak a munkavégzésükben. A munkaszervezet tagjainak a továbbiakban muszáj viselni a feladataikkal járó felelősséget. Az új rendszer bevezetésével nem hárítatják többet el azt.
2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Digitálisan és nyomtatott formában is publikálni kell a döntési szisztéma dokumentációját, ez által l válik az összes munkatárs számára érthetővé, átláthatóvá, összefoglaló lónéven transzparenssé.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Olyan folyamatábrázolás kell a működésről, mely az interneten és nyomtatásban is publikálható, mert a munkaszervezet ezen át tudja meghatározni önmagát, működésének alapismérveit. Ez az ábrázolás horizontális (és nem vertikális) módon mutatja be a munkaszervezeten belül a dolgozók elhelyezkedését, sőt a döntésképességi hatáskörüket is.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Azért, hogy a munkaszervezeti rendszerben dolgozó kolléga átlássa és értse a szakmai hozzáértés egyeduralmához és a tudatos javaslattételhez kapcsolódó definíciókat, egy elektronikai alapon működő tudástárat kell számukra létrehozni.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Ha a szakmai hozzáértés diktatúrája és a delegált döntéshozatal fogalmak szintjén mindenki számára transzparens lesz, a beosztottak tudatosan kerülik majd el munkájuk során a negatív eltérést. Az eredményéért felelősséget érző dolgozó ilyen környezetben az elvárásoktól á való pozitív eltérésre é törekszik.