1. Elemző rész. 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

Átírás

1 II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.11 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

3 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása

4 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum elkészítésének é é k céljai: 1. A stratégia tervezésének folyamatát az olvasó elé terjeszteni 2. A taktikai tervezés folyamatát az olvasó elé tárni 3. A külső befolyásoló tényezők felsorolása, amelyek közül a legfőbb a források kérdése 4. A meghatározott tervek meghatározott feladatokat és célokat feltételeznek; ezeket is be kívánjuk mutatni

5 1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

6 1.2 HELYZETELEMZÉS 1. A stratégiai tervezés dokumentumainak rendelkezésre állása Cece Nagyközség nem rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával, ami azért is hátrányt jelent az önkormányzat számára, mert így nincs meg az a keret, melyben folyamatosan fejleszthetnék a nagyközséget. Egy ilyen stratégia (még nem is Integrált Településfejlesztési Stratégia, de legalább a nagyközség fejlesztésére irányuló stratégia) létrehozása már csak a pályázatok miatt is fontos lenne, amelyek nagy segítséget nyújthatnak a fejlesztéseknél.

7 1.2 HELYZETELEMZÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megadná annak esélyét, hogy az önkormányzat hosszútávú stratégiai célokat fogalmazzon meg magának. Ehhez meg kell vizsgálnia mostani helyzetét, hogy tudja, mely erősségeire építhet a jövőben, és mi az, amit fejleszteni kell. Ezután következhet csak az a lépés, melyben projektekre bontják a stratégiát.

8 1.2 HELYZETELEMZÉS Hogy a stratégia megalkotásakor éppen mire van pénz, irreleváns a stratégia szempontjából nézve. Természetesen fontos tudni, mire mennyit költhetünk, de a stratégiának nem feladata ezt meghatározni. Viszont amikor már a projekteknél tartunk, jó tudni a pénzen kívül azt is, hogy milyen hatást gyakorol a környezet a településünkre. A jogi környezet éppoly fontos itt, mint a fizikai.

9 1.2 HELYZETELEMZÉS ecén a fejlesztési stratégia inkább tűnik esetlegesnek, mint minden tekintetben megalapozottnak. A stratégia után legelőször is egy gazdasági programot kell létrehozni, amely konkrét, az egyes folyamatokkal is kapcsolatba hozható helyzetelemzést tartalmaz, hogy ezáltal végül a teljes fejlesztésre kiterjedően határozhassák meg a fejleszteni kívánt területeket, az azokhoz kapcsolódó feladatokat és részfeladatokat.

10 1.2 HELYZETELEMZÉS Egy komplett gazdasági program magába foglalná, hogy milyen források állnak rendelkezésre a tervezett fejlesztések megvalósításához. Itt lehetne szólni a különböző külső és belső forrásokról is, és meg kellene határozni ezek nagyságrendjét is.

11 1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program abban hasonlít a stratégiához, hogy bár egy fokkal már konkrétabb, mint a stratégia nem tud egyes célokkal, azaz taktikai lépésekkel foglalkozni. Nem is ez a célja, hanem csak az, hogy leírja, melyek azok a források, melyek már hasznosíthatók, és melyek azok, melyek előteremtésre szorulnak, és azt is, hogy ezek honnan származnak majd.

12 1.2 HELYZETELEMZÉS Erősségnek tekinthető, hogy a településrendezésre vonatkozó elképzelések léteznek. Ezeket egy konkrét tervben össze is foglalta az önkormányzat. Ez a terv azonban semmi esetre sem lehet megegyező gg egy koherens stratégiával. A településrendezésbe ugyanis sok nézőpont nem számít bele, ami pedig szerepet játszhat a stratégiánál.

13 1.2 HELYZETELEMZÉS A hosszútávú működést szolgálná, ha önálló vagyongazdálkodási koncepció kialakítására kerülne sor az önkormányzatnál. A gazdaságosság szempontja mellett az eredményesség és hatékonyság is elemezhetővé válna így. A vagyongazdálkodás már ma is nagy szerepet tjátszik a költségvetésben, de még nincs rá kialakult önálló stratégia.

14 1.2 HELYZETELEMZÉS A település fejlődése jobban elérhető és nyomon követhető lenne, ha egy ilyen önálló dokumentum létezne. Az is bizonyítja ezt, hogy most kissé széttagolt (de semmiképp sem szétesett) a vagyongazdálkodás az önkormányzatnál. Ha egy ilyen összefoglaló stratégia születne, azzal elérné az önkormányzat, hogy lássa, milyen irányvonalon fog haladni az elkövetkező években.

15 1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A stratégiai tervezés humánerőforrás jellemzői Megfelelő alapra kell helyezni a stratégiát is. Ez az alap a gazdasági g program, mely a polgármesteri hivatalban születik.

16 1.2 HELYZETELEMZÉS Sajnos az önkormányzat nem rendelkezik saját üzemeltetésű honlappal, így stratégiája sem érhető el az interneten. Ezen a területen mindenképp ajánlott a fejlesztés. Ily módon nem látszik az sem, hogy a stratégia milyen módon jött létre: konszenzusban vagy kompromisszumok útján.

17 1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A taktikai tervezés lépései A taktikai itervezést is két részre lehet osztani: A taktika fontos, amikor költségvetést terveznek az önkormányzatnál; Ezen kívül nem szabad elfeledkezni a stratégia g megvalósítására létrehozott projekt.

18 1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégia alapján lebontott tervek és azok hatásai a költségvetésben is szerephez jutnak. Ezek azonban leginkább csak a múltat, a múlt eredményeit mutatják be, viszont nem vonatkoznak a jövőre. Ha a több évre szóló projekteket nézzük, ugyan juthatunk megfelelő információhoz, de ez más esetben nem valószínű.

19 1.2 HELYZETELEMZÉS Eredményesebb lehetne a költségvetés tervezése, illetve jobban és hatékonyabban tudna dolgozni és döntést hozni a képviselőtestület, ha a hosszú távú programok hatásai, amelyek a bevételi és kiadási oldalon megjelennek, láthatóak lennének, de erre jelenleg a költségvetés nem ad lehetőséget.

20 1.2 HELYZETELEMZÉS Míg a stratégia hosszú távon elérendő célokat fogalmaz meg, addig a gazdasági program megpróbálja ezeket lebontani, hogy kisebb lépésekben lehessen haladni. De még az itt leírt célok is csak akkor jöhetnek létre, ha a forrás, amely szükséges a cél eléréséhez, megvan hozzá. Ez még a stratégia egészére is kihatással lehet, hiszen változtathatja azt. A hivatal dolgozói végzik a fejlesztési projektek előkészítését, ők is pályáznak, ha arról van szó.

21 1.2 HELYZETELEMZÉS 4. Források rendelkezésre állása Cece, mint minden egyes település, fejlődni szeretne, új projektek sorával kívánja fejleszteni a teljes nagyközséget. Ehhez azonban nem mindig tudja kigazdálkodni a kellő forrásokat, ezért pályázik. A külső források két csoportba oszthatók: Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett tt külső ő források, támogatások

22 1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források: Ilyen például a folyószámlahitel, mely működésfinanszírozási célú. De ilyenek a fejlesztési célú hitelek is.

23 1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Ezek pályázati á iforrások, melyek kleginkább az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódnak. k

24 1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Elképzelhető az is, hogy az önkormányzat nemcsak az Európai Unió által támogatott Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő programokat valósítja meg, hanem hazai forrású alapokra is pályázik. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni.

25 1. Elemző rész 1.3 Következtetések

26 1.3 KÖVETKEZTETÉS A településnek vannak stratégiai céljai, még ha a stratégiáról szóló dokumentum nem is transzparens. Elmondható azonban, hogy nagy szerepet játszik a tapasztalás az önkormányzatnál, ami azért jelent csak problémát, mert így sokszor az egyes célok nem igazolhatók. Ezeket a problémákat mindenképp javítani kell, mert jelenleg hiányosságok tapasztalhatók a célok meghatározása tekintetében.

27 1.3 KÖVETKEZTETÉS A források rendelkezésre állása fontos kérdés a projektek, programok elvégzésének, megvalósításának sorrendjénél. A többéves fejlesztési projektek minden év költségvetésében megjelennek ugyan, de nem láthatók a maguk teljességében, így nem tudnak hozzájárulni a döntéshozatalhoz. Az önkormányzat kénytelen külső forrásokat is bevonni, y y, hogy fejlődni tudjon.

28 1.3 KÖVETKEZTETÉS A vagyongazdálkodás sarkalatos pont. Bár létezik ez a fogalom, részekből áll össze, így aztán nem ad teljes képet, de mindenképpen tervszerűen működik. A polgármesteri hivatalban megvan az emberi erőforrás, hogy a fejlesztéseket előkészítsék és lebonyolítsák, valamint, hogy pályázzanak.

29 2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok

30 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentum elkészítésének céljai: Az eltérő mennyiségű időt igénybe vevő tervekhez szükséges lépések lefektetése A tervezés folyamatának sztenderdizálását d s megelőzi a stratégiai tervezés szükségességének tudatosítása Stratégiai tervezetek gyakorlati megvalósításának fundamentumait meghatározni A költségvetés forrásainak a célok elérésének érdekében - stabilizálása és állandósítása

31 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Célszerű stratégiák a település számára a jövőre nézvést: Primer igény van egy a településre globálisan kiterjedő fejlesztési koncepcióra. Ha nem teljes megvalósítása az Integrált Településfejlesztési Stratégia jogi előírásának, mindenképpen az itt előírt elemeket érdemes követni.

32 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Egy lehetséges IVS-ig is szükségesek bizonyos dokumentumok, amelyek a fejlesztési stratégiák referenciájában fontosok, jelen esetben ezek a gazdasági programra vonatkoznak: SWOT, mely a stratégiák megvalósításában valóban effektív A település egészének célját szolgáló, egységes, nem csupán elméleti szinten meglévő célmeghatározások

33 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Át kell gondolni a gazdasági programot is, mert igaz, hogy nagyon sokat segítenek a tapasztalatok, de nem lehet csak ezekre építeni: minden esetben helyzetelemzést kell alkalmazni, hogy reális képet kaphassunk a valóságról.

34 2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok

35 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Abban a gazdasági programban lévő feladatok és megvalósítási módok, ami épp fut, szükség g van, hogy azok végrehajthatóak legyenek. Ezen végrehajthatóság eléréséhez a cselekvési tervben nyújtunk útmutatást.

36 a.) Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A hosszú távú projektek és a sok évre vállalt kötelezettségek legyenek tartozékai a tervnek és kerüljenek bele a költségvetési rendelet mellékletébe Foglalják írásba ezt a koncepciók készítése során

37 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Azon külső források összegyűjtése, amelyek a stratégiai célok megvalósulásához kellenek már a jelenleg futó gazdasági programból is kihagyhatatlanok, de főleg kihagyhatatlanok az egységes IVS-ből. Akülső feltételek állandó változása miatt a költségvetési tervezetben csak vázlatpontokban kell érinteni a külső forrásokat. A vázlatpontok rögzítése a rendelet mellékletében, vagy a koncepciókészítés folyamán

38 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A vagyongazdálkodással kapcsolatos stratégia újragondolásának két aspektusa: Megegyező szempontok mutatkoznak meg a különböző vagyoni elemek nyomán is, ezért kéne egységesíteni g a vagyongazdálkodási szabályozási környezetet. Ne lépjen hatályba úgy egy fejlesztési határozat, hogy abban nem vették számba a megvalósulás utáni fenntartási és működtetési kiadásokat.

39 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása A költségvetés készítése közben nem szabad elfeledkezni azon folyamatoknak az ismertetéséről, amelyeknek pénzügyi hatása messze elnyúlik. A lehetséges végrehajtás: költségvetési rendelet és/vagy költségvetési koncepció felállítása

40 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Annak bemutatása, hogy a megszerezhető külső források hogyan változnak. Lehetséges stratégiai végrehajtások: a fejlesztési stratégiai készítése során felmerülő változások maradandóvá tétele a költségvetési rendeletben és/vagy koncepcióban Lehetséges taktikai végrehajtások: a polgármester feladata, hogy egy tájékoztatót adjon ki, akkor, amikor nagy horderejű, kikövetkeztethetetlen forrásváltozás jön létre

41 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Egységes vagyongazdálkodási környezet megteremtése. A lehetséges végrehajtás: ki kell dolgozni egy egységes vagyongazdálkodási koncepciót, melyet azután rendelettel kell biztosítani a jelenlegi szabályozás egységeinek újragondolásával.

42 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Ki kell kalkulálni, hogy a fejlesztések után, milyen költségek fognak felmerülni (üzemeltetés, fenntartás) A lehetséges végrehajtás: a programtervezési módszer egységeit kell felhasználni, amikor a költségvetést tervezik, ezek a tervek már kapaszkodót adnak.

43 2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások

44 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Számítógépes eszközök alkalmazására van lehetősége az önkormányzatnak a stratégiai tervezés folyamán, amivel él is. Az önkormányzatnak saját weboldalt kellene üzemeltetni, ahol minden érdekelt hozzáférne a közérdekű dokumentumokhoz. (pl. stratégiai terv) Ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy sajátjukként kezeljék az önkormányzati célokat, és hozzájáruljanak j azok megvalósulásához.

45 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Az Excel segítségével lehet elkészíteni az éves költségvetést.