Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI RPI ORSZÁGJÁRÓ MÁJUS

Átírás

1 Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI RPI ORSZÁGJÁRÓ MÁJUS

2 Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan, és honnan tudhatjuk? Mit kezdjünk a kapott válaszokkal?

3 Az önértékelés csak az első lépés a változtatás útján Az önértékelés alapján adataink, információink lesznek arról, hogy hol tartunk, milyenek vagyunk. De mitől leszünk, mitől lehetünk mások, jobbak? Ha változunk, ha változtatunk, ha fejlesztünk. S miért akarunk jobban működni? Miért akarunk eredményesebbek lenni? Fontos-e nekünk és eleget teszünk-e partnereink elvárásainak, igényeinek?

4 Mikor beszélhetünk önértékelési rendszerről? Akkor, ha a különböző területekre irányuló, eltérő módszereket és eszközöket alkalmazó, más-más indikátorokból táplálkozó értékelési mozzanatok koherens, összefüggő egészet alkotnak. A feltételek, a folyamatok és a kimenetek egymásra gyakorolt hatását megismerve megfogalmazzuk a fejlesztés lehetőségeit.

5 Kulcsfontosságú elemek: Mi az értékelés célja? Milyen területekre irányul (tartalom)? Milyen szempontokat és indikátorokat tartalmaz? Mi az eljárásrendje? Mi az eszközrendszere? Adatbázisba szervezettek-e az adatok? Milyen módon zajlik a tájékoztatás az értékelés eredményeiről, hogyan történik meg az eredmények fejlesztő célú felhasználása?

6 Az intézményi önértékelés területei 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 2. Feltételek tárgyi, személyi 3. Szakmai tevékenység; oktatás-képzés 4. Nevelés személyiségfejlesztés 5. Szociális és egyéb szolgáltatás 6. Szervezet és vezetés az iskola mint munkaszervezet 7. Kapcsolatok, társadalmi elismertség

7 Az intézményi értékelés eljárásrendje Az indikátorrendszer meghatározása Forrás lehet az októberi statisztika, a tanulmányi eredmények, különböző külső mérések stb.; felelős lehet az igazgató, a helyettesek, a minőségügyi vezető stb. Az indikátorrendszer kialakítása során figyelni kell az iskola célrendszerére, hiszen az indikátorok a célokból eredeztethetőek. Minden területen érdemes folyamatosan gyűjteni az adatokat, információkat, indikátorokat. Fontos, mert az iskolának félévente munkaértékelő jelentést kell készítenie a fenntartónak. Az adatokat, indikátorokat célszerű adatbázisba gyűjteni. Így ezek mindig rendelkezésre állnak, ehetővé teszik az idősoros összehasonlítást. 2. Az értékelés ütemezése 1. év 2.év 3.év 4.év Oktatás Szervezet, Vezetés Nevelés Szolgáltatások Feltételek Kapcsolatok Tanügyigazgatás Gazdálkodás

8 Az intézményi értékelés eljárásrendje Az értékelés eljárásrendje Minden évben, a terület specifikációját is figyelembe véve aktualizálni kell a tanév elején. Elemei: önértékelés területe, részterülete; alkalmazott módszer(ek), eszközök; résztvevők, felelős, érintettek (akikre irányul); határidő; várható eredmény; az értékelési folyamat ellenőrzése, értékelése; az eredmények visszacsatolásának módja, tájékoztatás; az eredmények felhasználása, fejlesztések. 4. Az értékelés eszközrendszere Nagy szerepet kapnak a hagyományos értékelési eszközök, módszerek, mint például a megfigyelés, a kérdőív, az interjú, a különböző tesztek, a dokumentumelemzés stb. 5. Fejlesztés Hogy ne legyen öncélú a mérés értékelés meg kell tervezni annak folyamatát, hogy a fejlesztendő területekkel mi történik. Kik és milyen módon választják ki a fejlesztendő területek közül azokat, amelyekre intézkedési terv készül? Kik vesznek részt az intézkedési terveket megvalósító csoportokban, és őket ki és hogyan választja ki erre a feladatra? Milyen jogosítványaik lesznek? Ki dönt a kész fejlesztések elfogadásáról, bevezetéséről?

9 SMART célok = OKOS célok, SIKERES célok Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca Specific specifikus, konkrét, pontosan körülírt Measurable mérhető Achievable megvalósítható, elérhető, reális Relevant odaillő, releváns, fontos Time-bound időkerethez, határidőhöz kötött RÖVIDTÁVÚ CÉLOK LÁTVÁNYOS, JÓ DÉLUTÁNI PROGRAMOK KIS KÖLTSÉG HAMAR ÉRZÉKELHETŐ VÁLTOZÁS!

10 Jó indikátorok, mutatók McKinsey szlogenje nálunk is aktuális: Minden megmérhető, és ami meg van mérve, az meg van oldva. Az indikátorok a mérhetővé tett valóság leegyszerűsített mutatói. Összegezve mutatják be a legfontosabb jellemzőket, lehetőséget nyújtva az időbeli, térbeli, társadalmi-gazdasági csoportok, rétegek közötti összehasonlításokra is. A fejlődést, a változást egy meghatározott nézőpontból vázolják. Az értékelés célját mindig az adott iskolában, egy adott helyzet ismeretében lehet meghatározni, Beválás vizsgálatokkal alátámasztani. Például: 52 indikátor intézmény mérésére TÁMOP indikátor Pedagógus értékelés minősítés

11 Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

12 Hogyan történik a stratégiai és operatív tervezés? A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

13 Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a köznevelés előtt álló feladatokhoz? A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg?

14 Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, egymásra épülése? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

15 Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tananyaggal való haladásának és tényleges megvalósulásának a viszonya? A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg?

16 Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

17 Személyiség- és közösségfejlesztés Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség- és közösségfejlesztési feladatok? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása?

18 Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása?

19 Hogyan történik az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek megismerése Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása?

20 Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

21 Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása?

22 Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

23 Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

24 A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

25 Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vettéke?

26 Milyen az IKT eszközök kihasználtsága? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

27 Melyek a pedagógustovábbképzés preferált irányai? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

28 Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

29 Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétake, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

30 Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

31 Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

32 Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

33 Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

34 Hogy jelennek meg a Nemzeti alaptanterv céljai a pedagógiai programban? Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a köznevelés előtt álló feladatokhoz?

35 Hogy történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása, milyen eredményeket ért el e téren az intézmény? Mi az iskola pedagógiai hitvallása, van-e olyan pedagógiai elv, amelyet kiemelten képvisel?

36 Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan, és honnan tudhatjuk? Mit kezdjünk a kapott válaszokkal?

37 Köszönöm a figyelmet! Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu