Tisztelt Pénztártagjaink! A Budapest Magánnyugdíjpénztár arra törekszik, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változásokról folyamatos és széleskörű tájékoztatást nyújtson. Az újabb jogszabály elfogadását követően ismét összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy pénztártagjaink felelős döntését segítsük. 2010. október 25-én a Parlament által elfogadott törvény értelmében 2010. novemberétől 2011. végéig a bruttó fizetésből levont nyugdíjjárulékból a magánnyugdíjpénztári tagdíj nem érkezik meg a pénztártagok magánnyugdíjpénztárnál vezetett egyéni számláira, hanem teljes egészében az állami TB kasszába kerül átutalásra. 2010. december 13-án újabb jogszabály került elfogadásra a Parlamentben, amely szerint a magánnyugdíjpénztári tagok 2011. január 31-ig dönthetnek: maradnak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, vagy visszalépnek az állami nyugdíj rendszerbe. Időskori megélhetésünkről csak körültekintően és minden részlet ismeretében lehet és érdemes dönteni, főképpen akkor, ha ez a döntés jelen ismereteink szerint visszafordíthatatlan. Ennek érdekében javasoljuk Pénztártagjaink számára a következő oldalakon részletezett tények, kérdések átgondolását. Mi a teendő, amennyiben Ön maradni szeretne a magánnyugdíjpénztári rendszerben? személyesen kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kirendeltségén lehet megtenni, a címekért kérjük forduljon közvetlenül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz a 06-1-270-8000 telefonszámon, vagy tájékozódjon a www.onyf.hu honlapon amennyiben a személyes nyilatkozattételben akadályoztatva van, 2011. január 21-ig írásban jelezheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, amelynek munkatársai egyeztetést követően felkeresik a nyilatkozattétel érdekében. a nyilatkozatot 5 napon belül meg kell küldenie a munkáltatójának a magánnyugdíjpénztári egyéni számlájára a jövőben megkapja a bruttó béréből levont nyugdíjjárulék teljes összegét, amely 2011-től 10%-os mértékű a 2011 végéig az állami rendszerbe átutalt, eltérített magánnyugdíjpénztári tagdíjat is visszafizeti az állam, ennek időpontja és mértéke még nem ismert továbbra is fizeti ugyanakkor az állam felé a 24% mértékű munkáltatói nyugdíjjárulékot, melynek neve ezentúl nyugdíj-hozzájárulás lesz. A névváltoztatás következtében ez a befizetett összeg nem kizárólag nyugdíjkifizetésre, hanem bármely más állami kiadásra is elkölthető, továbbá nem keletkeztet nyugdíjjogosultságot. a 2011. december 1-jét követő időszaktól kezdve elveszíti az állami nyugdíjra való jogosultságát, nem szerez szolgálati időt sem a 2011. december 1-ig megszerzett szolgálati ideje és nyugdíjjogosultsága megmarad Mi a teendő, amennyiben Ön vissza kíván lépni az állami nyugdíj rendszerbe? ebben az esetben nincs teendője, mert ha nem nyilatkozik, akkor automatikusan visszaléptetésre kerül az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben a magánnyugdíjpénztári tagsága 2011. március 1-jével megszűnik, a pénztárban felhalmozott vagyonát a hozamokkal együtt átadja az államnak. A vagyonátadás időzítését és részletes szabályait a vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően ismerhetjük majd meg. amennyiben a magánnyugdíjpénztári megtakarításának eddigi befektetésével inflációt meghaladó hozamot (reálhozamot) ért el, az infláció feletti részt adómentesen o megkaphatja készpénzben, o kérheti annak az állami nyugdíjalapba történő átutalását, vagy o önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájára is befizetheti, ez utóbbi esetben plusz adótámogatás is jár utána, melynek mértéke az összeg 20%-a, maximum 300 ezer Ft. Amennyiben a nyugdíjjárulékon felül Ön, vagy munkáltatója ún. tagdíjkiegészítést is fizetett, úgy ennek összege is felvehető, a fent leírt, reálhozamra vonatkozó szabályok alkalmazásával. A reálhozam és a tagdíjkiegészítés összegéről Ön a magánnyugdíjpénztárhoz benyújtott nyilatkozattal 2011. február 28-ig rendelkezhet. A formanyomtatvány megtalálható a www.bpnyugdij.hu honlapon a magánnyugdíjpénztár letöltések menüpont alatt, valamint rendelkezésre áll a Budapest Bank országos fiókhálózatában is. Fontos azonban kiemelni, hogy az infláció feletti hozamrész csak az elszámolás időpontjában állapítható meg, továbbá hogy kifizetés kizárólag akkor teljesíthető, ha az elszámolás során a jogszabályi előírások szerint meghatározott nettó összege pozitív előjelű. Ez a fenti pontban említett rendelkezés megadásának időpontjában nem ismert. A teendőkről és az egyéni számla aktuális állásáról minden pénztártagunk számára 2011. január elején tájékoztató levelet küldünk, a részletes, 2010-es évről szóló egyéni számlakivonatot igyekszünk még 2011. januárjában, a jogszabályban előírt határidő előtt eljuttatni pénztártagjainkhoz. 1
Felhívjuk Pénztártagjaink figyelmét, hogy a változások nem érintik és jellegüknél fogva nem is érinthetik az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az ott összegyűjtött személyes megtakarításokat! A nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe most fontosabbá vált, mint valaha. Az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni befizetések után idén még 30%-os adótámogatás jár, amit érdemes kihasználni. Az adótámogatás intézménye a következő időszakban is fennmarad, mértéke 2011-től befizetett összegek esetében némileg csökken: 20%, maximum 100 ezer forint lesz. Mi a magyar nyugdíjrendszert érintő változás lényege? Az eddigi jogszabályok szerint Magyarországon a jövőben nyugdíjban részesülő állampolgárok nyugdíjának alapját három forrás biztosította volna: az állami felosztó-kirovó rendszerből származó nyugdíj, valamint a hosszú évtizedek alatt összegyűlő megtakarítások a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon. A mindenkori aktív dolgozóktól származó, nyugdíjbiztosítási célú befizetések nagyobb részét képező, eddig összesen 25,5% mértékű nyugdíjjárulékot az állami nyugdíjkasszába kellett befizetni, a befizetés kisebb része, 8% érkezett a magánnyugdíjpénztári egyéni számlákra. Ezért az eddigi elképzelés szerint a leendő nyugdíj nagyobb részét az állam biztosította volna, oly módon, hogy a magánnyugdíjpénztári tagként nyugdíjba vonulók az előre nem ismert mértékű állami nyugdíjuk 75%-át kapták volna meg, ezt egészítette volna ki a magánnyugdíjpénztárban összegyűjtött tőkéből vásárolt életjáradék, valamint az esetleges további megtakarítások, például az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon. Az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy a bejelentett módon dolgozók járulékbefizetéseiből a nyugdíjasok nyugdíja kerül kifizetésre, így szükségszerűen az állami nyugdíjkasszában sosem marad ott a befizetett összeg, ezen a tényen az ún. egyéni számlák kialakítása sem változtat, a befizetések nyilvántartását jelenti emiatt nem az összegyűjtött pénz, hanem a nyugdíjjogosultság örökölhető a befizető házastársa számára, amelynek jövőbeli mértéke jelenleg még nem ismert az összes befolyó pénz jelenleg még úgy sem elegendő a nyugdíjak biztosítására, hogy az eddig a magánnyugdíjpénztárba fizetendő részt ide átirányították az innen származó nyugdíj mértéke mindig a nyugdíjba vonuláskor hatályos jogszabályi előírásoktól, ezeken keresztül pedig az ország aktuális demográfiai és gazdasági helyzetétől, sőt az esetleges politikai erőviszonyoktól függ, emiatt az állami nyugdíj jövőbeli mértékére vonatkozóan semmilyen garancia nincsen az elöregedő társadalom miatt az állami nyugdíjrendszer bevételei folyamatosan csökkennek, míg kiadásai nőnek, az egyensúly biztosítása érdekében előbb-utóbb a nyugdíjszámítás szabályainak szigorítása várható Ezzel szemben a magánnyugdíjpénztárakban egy olyan valós tartalék keletkezik, amely nyomon követhető és nyugdíjba vonulásig pénzben örökölhető vagyont képez, a pénztártag jelölheti meg az örökös személyét, így gondoskodhat gyermekeiről összege elsősorban az egyén befizetéseitől, így közvetlenül az egy életen át elvégzett munka értékétől függ, a Pénztártag által választott módon befektethető, így hosszú távon megőrzi reálértékét, nem függ attól, hogy a nyugdíjazás idején milyen az ország demográfiai és gazdasági helyzete és az ebből következő éppen aktuális állami nyugdíjszámítási szabályrendszer. Fontos kiemelni, hogy míg a magánnyugdíjpénztárból származó majdani nyugdíj nagysága a pénztárban gyűjtött vagyon nagyságától függ, addig az állami nyugdíj mértéke mindig attól, hogy a nyugdíjba vonuláskor milyen szabályok szerint számítják a nyugdíjat, közvetve pedig attól, hogy mennyi állami bevétel fordítható a nyugdíjak kifizetésére. Emiatt az államtól várható nyugdíj mértéke nem jelezhető előre. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a jelenleg megalkotott új szabályok szerint a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók a bruttó bérük alapján számolt kötelező nyugdíjbiztosítási levonások nagyobb részét, 24%-ot továbbra is az államnak, míg kisebb részét, 10%-ot a magánnyugdíjpénztárukba fizetik, ennek ellenére mégis elveszítik a jövőben az állami nyugdíjra való jogosultságot és csak a kisebb összeget képviselő magánnyugdíjpénztári befizetéseik biztosítják majd időskori megélhetésüket. Miben különbözik jelenleg azfelosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztár? Felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer (TB) Magánnyugdíjpénztár Nyilvántartás A befizetések nyilvántartása, összesítése, a A befizetések tagi szintű egyéni számlás jellege jelenlegi nyugdíjasoknak folyósítandó nyugdíjak nyilvántartása, éves kivonattal. Mi történik a befizetésekkel? nyilvántartása. Felosztó-kirovó rendszer lényege: a jelenleg bejelentett módon dolgozók járulékbefizetéseiből a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíja kerül kifizetésre. Az összes befolyó pénz jelenleg nem elegendő a nyugdíjak biztosítására, más állami bevételekből kiegészítésre szorul. A befizetések a pénztártag egyéni számláján kerülnek jóváírásra, majd a teljes pénztári vagyonnal együtt értékpapírokat vásárolnak belőle az értékmegőrzés céljából. Az értékpapírok között a magyar államkötvények is fontos szerepet játszanak, de a kockázatok csökkentése 2
Befektetési lehetőség van? Milyen hozamot biztosít? Örökölhető? Mitől függ a nyugdíjam mértéke? Nincs, mivel a TB kasszában a nyugdíjasok kifizetését követően jelenleg nem marad pénz. A befizetés egyből kifizetésre kerül az aktuálisan nyugdíjasok részére, így az nem kerül befektetésre, tehát erre az összegre hozam nem értelmezhető. A tervek szerint a nyugdíjjogosultság örökölhető a házastárs számára, mértéke nem ismert A nyugdíjba vonuláskor hatályos jogszabályi előírások alapján számítják ki, a módszer közvetlenül függ a magyar gazdaság aktuális helyzetétől, közvetve pedig a politikai akarattól. Az elöregedő társadalom problémája közvetlenül érinti a felosztó-kirovó rendszer fenntarthatóságát, ami a nyugdíjrendszer paramétereinek szigorításaival kezelhető kérdés (például a nyugdíjkorhatár emelésével, a nyugdíjszámítás módjának szigorításával). Jelentős pozitív demográfiai trendfordulás és járulékfizetési fegyelem szükséges ahhoz, hogy a felosztó-kirovó rendszer paraméterei kedvezően változzanak. Garancia van? Az állami nyugdíjak kifizetését az állam garantálja, mértéke a nyugdíjba vonuláskor hatályos jogszabályi előírásoktól függ, amelyek mindenkor a politikai akaratnak megfelelően változtathatók. Felügyeleti szerv? Állami intézményrendszer érdekében a befektetések általában sokoldalúak, és (választott portfoliótól függően) jelentős értékű részvényeket is tartalmazhatnak, azaz az évek során a magyar és nemzetközi gazdaság teljesítményéből részesednek a számlatulajdonosok. Van, a hónapról-hónapra a befizetések által is növekvő megtakarítást folyamatosan, a pénztártag által szabadon választott összetételű értékpapírportfólióba fektetik, a jogszabályok által előírt keretek között. A jogszabályok pontos iránymutatást adnak az egyes befektetési eszközök minimum vagy maximum értékeire, ezt minden egyes nyugdíjpénztár esetében független szervezet (letétkezelő) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi folyamatosan. A hozam portfóliónként és időszakonként eltérő, évente nyomon követhető. A hosszú távú befektetések egyik legfontosabb jellemzője, hogy az árfolyamok nem egyenletesen növekednek, időszakonként csökkenhetnek is, de évtizedes távlatban nagyobb a hozamlehetőségük. IGEN, a teljes vagyon az elért hozamokkal együtt örökölhető a járadékfizetési időszak megkezdéséig. A pénztártag által megnevezett kedvezményezett kapja meg. A tőkefedezeti rendszerből származó nyugdíj közvetlenül az egy életen át (az aktív korban) összegyűjtött vagyon nagyságától függ, és bár a járadék meghatározásának részletszabályai még nem véglegesek, minden számítási módszer esetén kijelenthető, hogy akinek több pénze gyűlt össze, annak magasabb járadékra van kilátása. Az összegyűjtött magánnyugdíjpénztári vagyon a fedezet, ennek nagysága határozza meg az abból kalkulálandó járadékot. A jelenlegi jogszabályok a nyugdíjbavonuláskor garantálják a legalább átlagos inflációnak megfelelő hozamot, a hozamgaranciára való jogosultságot azonban elveszítheti a pénztártag, amennyiben a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztár- ill. portfólióváltások között nem telt el legalább öt év. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Független letétkezelő Mi az indoka a kormány lépésének? A novemberben elfogadott törvény általános indoklásában ez áll: Az idei évi 3,8%-os hiánycél tartása csak kormányzati intézkedések révén lehetséges. Mivel a Kormány ezt a lakosság életszínvonalának csökkentése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak. A javasolt intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést. 3
Ebből következik az, hogy a társadalombiztosítási (felosztó-kirovó) nyugdíjrendszerbe kerülő pénzek gyakorlatilag azonnal elköltésre kerülnek egyrészt a jelenlegi nyugdíjak, másrészt az államadósság finanszírozására, így maximum nyilvántartani lehet őket, de sem befektetni, sem pénzben örökölni nem. A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az adott időszakban aktív, bejelentett módon dolgozók járulékbefizetéseit azonnal a nyugdíjas állampolgárok nyugdíjának kifizetésére fordítják. Mit jelent és milyen következményekkel jár a visszalépés az állami rendszerbe? Amennyiben egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, akkor a pénztár a teljes eddig összegyűjtött vagyonát átutalja az állami nyugdíjalapba, ennek következtében nyugdíjbavonulásakor nem két, hanem egy forrásból, az állami rendszerből kaphat majd nyugdíjat. Az állami rendszerből a magánnyugdíjrendszerbe való visszalépésre a két rendszer közötti alapvető különbség és a jogszabályok jelenlegi részleteinek ismeretében valószínűleg nem lesz lehetőség. Ha Ön vissza kíván lépni az állami nyugdíj-rendszerbe: nincs teendője, mert ha nem nyilatkozik, akkor automatikusan visszaléptetésre kerül az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyonát a hozamokkal együtt átadja az államnak. A vagyonátadás időzítését és részletes szabályait a vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően ismerhetjük majd meg. amennyiben a magánnyugdíjpénztári megtakarításának eddigi befektetésével inflációt meghaladó hozamot (reálhozamot) ért el, az infláció feletti részt adómentesen o megkaphatja készpénzben, o kérheti annak az állami nyugdíjalapba történő átutalását, vagy o önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájára is befizetheti, ez utóbbi esetben plusz adótámogatás is jár utána, melynek mértéke az összeg 20%-a, maximum 300 ezer Ft. Az infláció feletti hozamrész meghatározása csak a visszalépés fordulónapját követően lehetséges. A reálhozam felvételével kapcsolatos nyilatkozatról a vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően minden Pénztártagunkat tájékoztatjuk majd. Amennyiben a nyugdíjjárulékon felül Ön, vagy munkáltatója ún. tagdíjkiegészítést is fizetett, úgy ennek összege is felvehető, a fent leírt, reálhozamra vonatkozó szabályok alkalmazásával. A teendőkről és az egyéni számla aktuális állásáról minden pénztártagunk számára 2011. január elején tájékoztató levelet küldünk, a részletes, 2010-es évről szóló egyéni számlakivonatot igyekszünk még 2011. januárjában, a jogszabályban előírt határidő előtt eljuttatni pénztártagjainkhoz. Melyek a további kérdések, melyeket érdemes mérlegelni a döntés előtt? Az Ön esetében mennyi az eddig megszerzett szolgálati idő, amely nem vész el? Eléri-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimumot, amely 20 év, vagy az öregségi résznyugdíjhoz szükséges minimumot, amely 15 év? mekkora a magánnyugdíjpénztárban eddig összegyűjtött vagyon? mennyi idő van hátra a nyugdíjba vonulásig? mekkora a bejelentett jövedelme alapján várható állami nyugdíj a jelenlegi szabályok szerint? Ha jelenleg külföldön dolgozik, tervezi-e, hogy nyugdíjba vonulásáig hazatér és munkáját itt folytatja, azaz magyaroszági nyugdíjbiztosítási jogviszonyt létesít? Bízunk benne, hogy a tervezett, hamarosan megjelenő további jogszabályok alapján választ adhatunk az alábbi, egyelőre nyitott kérdésekre is: A jövőben mekkora nyugdíjra lehet számítani a tisztán felosztó-kirovó (állami) nyugdíjrendszerből, ha az aktív munkavállalók száma csökken és a nyugdíjasok száma nő? Az állami nyugdíjrendszerben a jövőben mekkora befizetés után keletkezik nyugdíjjogosultság? Egyrészt a kormány határozata szerint nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekbõl lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethetõ, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani. Másrészt ugyanakkor a befizetések nagyobb részét kitevő 24%-os munkáltató nyugdíjjárulék ezentúl munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás lesz, amely nem keletkeztet nyugdíjjogosultságot és nem csak nyugdíjat lehet belőle finanszírozni. Milyen mértékű lesz a tervezett özvegyi járadék, amely az állami nyugdíjrendszerben az nyugdíjjogosultság öröklését biztosítja a házastárs számára? Mit jelent az, hogy a nyugdíjjárulék teljes egészében az állami nyugdíjrendszerbe kerül? A pénztártagok magánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyona előreláthatólag a következő 14 hónapban, 2011. december 31-ig csak a hozam mértékének megfelelően gyarapodik. A kieső tőkebefizetés és ezek hozamainak ellentételezéséről a Kormány ígérete szerint hamarosan döntés születik. Biztonságban marad a pénzem a Budapest Nyugdíjpénztáraknál? 4
Mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind a magánnyugdíjpénztárak részletes előírásokat megfogalmazó jogszabályi környezetben, szigorú, többrétű ellenőrzés mellett működnek, ami biztosítja az átláthatóságot és a vagyon értékének megőrzéséhez szükséges hozamot. A Budapest Magánnyugdíjpénztár és a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár továbbra is a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli pénztártagjai vagyonát, melyre garanciát jelent a pénztárak takarékos működésének köszönhetően kialakult tartalékon túl a Budapest Bank és rajta keresztül a világ egyik legnagyobb vállalatának, a General Electric-nek háttere is. A fentieknek köszönhetően a Budapest Nyugdíjpénztárak a 70 éve nem tapasztalt méretű, minden befektetést rendkívül kedvezőtlenül érintő 2008-as világgazdasági válság során elszenvedett veszteségeiket mára ledolgozták, a pénztárak indulásától számított hozamteljesítmény pedig infláció feletti - azaz a Budapest Nyugdíjpénztárak a válság ellenére is képesek őrizni a befizetések reálértékét. Mi lesz az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűjtött vagyonnal? Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarításokat a jelenlegi változások nem érintik, de az itt felhalmozott nyugdíj célú öngondoskodásra szánt vagyon jelentősége a jövőben felértékelődik. Az önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodók a jövőben is élhetnek az adótámogatás nyújtotta kedvező lehetőséggel. Az egyéni befizetések és támogatói adományok összege után az idei évben még 30% maximum 100 ezer Ft adótámogatás érvényesíthető. További 30.000 Ft (összesen 130.000 Ft) adótámogatás illeti meg azokat, akik 2020. január 1-je előtt érik el a nyugdíjkorhatárt. Fontos, hogy a munkáltató által befizetett önkéntes nyugdíjpénztári befizetések (munkáltatói hozzájárulás) után nem jár adótámogatás. Adókedvezmény érvényesítése szempontjából fontos, hogy december 31-ig az egyéni számlára kerüljön az összeg, ezért javasoljuk, hogy minimum 2 munkanappal korábban indítsák el az utalásokat. 2011-től a jövőben az egyéni befizetések összege után az eddigi 30% helyett 20%, de maximum 100 ezer forintot kapnak vissza személyi jövedelemadójuk összegéből az önkéntes nyugdíjpénztárban vezetett egyéni nyugdíjszámlájukra. A személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény 2011. január 1-től hatályos szövege szerint: 44/A. (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat): a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint), b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint), de együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint) 5