HÍRLEVÉL FEBRUÁR 29. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT

Átírás

1 HÍRLEVÉL FEBRUÁR 29. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKRÓL A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV sarkalatos törvényt az Országgyűlés december 23-án fogadta el, december 30-án a Magyar Közlönyben kihirdetésre került. A tv. a nyugdíjrendszer alapvető szabályait is tartalmazza: - Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza. - Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul. - Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg - Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap (Alap) biztosítja. - Az Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag az Alapot illeti meg. - Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével törvényben meghatározott feltételek szerint kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek. Ismereteink szerint ilyen nyugdíjintézmény pl. az önkéntes nyugdíjpénztár és ilyen intézmény lehet a magánnyugdíjpénztár is. A stabilitási tv. a fenti alapvető szabályok szellemében a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetéssel és a pénztári tagsággal, továbbá a pénztártagok állami nyugellátásával kapcsolatban új szabályokat állapított meg. Megszűnt a magánnyugdíjpénztári tagság, a tagdíjfizetés és a társadalombiztosítási jogviszony közötti kapcsolat, magánnyugdíjpénztári tagság továbbra is létesíthető önkéntesen, a tagdíjfizetés pedig önkéntessé vált. A pénztári rendszert érintő újabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A magánnyugdíjpénztári tagok bruttó keresetéből levont 10%-os nyugdíjjárulékot december 1-jétől, csakúgy, mint azok esetében, akik nem tagok, a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell befizetni. Ezzel megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjjárulékukat nem a TB-be, hanem a nyugdíjpénztárba fizethették. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az ún. kiszerződés jogintézménye, az a törvényi előírás [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 2. (6) bekezdése], amely szerint a magánnyugdíjpénztári tag december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. Azaz december 1-jétől állami nyugdíjjogosultságot (szolgálati időt) szerezhet az is, aki magán-nyugdíjpénztári tag marad.

2 2. A továbbiakban, a magánnyugdíjpénztárban a tagok önkéntesen vállalt mértékben fizetnek tagdíjat, a saját nettó jövedelmükből az önkéntes nyugdíjpénztáraknál ismert módhoz hasonlóan. Ugyanakkor megszűnt a tagi és munkáltatói tagdíjkiegészítés lehetősége (Mpt. új 26 -a). A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét (egységes tagdíj) a pénztár Alapszabálya tartalmazza. (A minimális tagdíj mértékének meghatározása Pénztárunk következő küldöttközgyűlésének feladatát képezi majd, mint az Alapszabály módosítási javaslatban látható egyelőre havi Ft mértéket javaslunk.) Az önkéntes tagdíjfizetést a személyi jövedelemadó tv. nem támogatja, a munkáltatói tagdíjbefizetést a törvények nem teszik lehetővé. 3. A magánnyugdíjpénztárak továbbra is a tagdíjbevételük 0,9%-át fordíthatják működésre. 4. Azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akik teljes, ún. 100%-os társadalombiztosítási nyugdíjszolgáltatásban kívánnak a későbbiek során részesülni, újra visszaléphetnek a TB-be, amennyiben erről március 31-ig írásban nyilatkoznak magánnyugdíjpénztáruk felé. 5. A TB-be visszalépők tagsági jogviszonya május 31-ével szűnik meg. Az e fordulónapi egyéni számlaegyenleg képezi a végleszámolás alapját. Az egyenleg kilépési díjjal (1 ezrelék) és a visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztárak vélhetőleg június közepén utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. 6. Az ún. visszalépő tagi kifizetés a március 1-jével visszalépőkhöz hasonlóan a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj kiegészítésből valamint az egyéni számla ún. hozamgarantált tőke feletti összegéből, köznapi nevén a reálhozamból tevődik össze. A tagi kifizetésről vélhetőleg május 31-éig lehet a magánnyugdíjpénztárak felé rendelkezni. A TBbe visszalépő tag hasonlóan a 2011-ben alkalmazott megoldáshoz a visszalépő tagi kifizetést felveheti, vagy az összeg jóváírását kérheti egy önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára utaltathatja. Amennyiben a TB-be visszalépő nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetéséről, azt a magánnyugdíjpénztár a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe utalja át. A reálhozam számításának fordulónapja vélhetőleg május 31., de egyes részletei jelenleg nem ismertek illetve a szabályok nem egyértelműek. A kifizetés összege mindenképpen egy jövőbeni időpont és piaci érték alapján kerül megállapításra, ezért Pénztárunk csak e jövőbeni időpontot követően tud információt nyújtani a reálhozam összegéről. A jelenleg hatályos személyi jövedelemadó szabályozás értelmében a 2012-ben teljesített visszalépő tagi kifizetés után ellentétben a évben teljesített kifizetésektől személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik. A jelenleg hatályos személyi jövedelemadó szabályozás értelmében a 2012-ben önkéntes nyugdíjpénztári számlára teljesített visszalépő tagi kifizetés után ellentétben a évben teljesített kifizetésektől adó-visszatérítés nem vehető igénybe. 7. A tagságukat továbbra is fenntartó magánnyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjellátási szabályai jelenleg nem pontosan ismertek, a szabályok legalábbis részben ellentmondásosak (75% versus 100%?).

3 Összefoglaló a fontosabb teendőkről, eseményekről, következményekről Visszalépés esetén Milyen teendők vannak március 31. napjáig írásban kell nyilatkozni az érintett magánnyugdíjpénztár felé, nyilatkozás tárgya: - tagsági jogviszony megszüntetése a teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátás érdekében, - egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átutalása. - Írásban nyilatkozni kell az érintett magánnyugdíjpénztár felé a visszalépő tagi kifizetésről. Határidő: legkésőbb május 31. A fizetendő járulék, tagdíj és a fizetés módja Tagság fenntartása esetén A tagnak teendője nincs: - a tagság fenntartásáról nyilatkoznia nem kell, - a foglalkoztató felé magánnyugdíjpénztári tagságát december 1-jét követő időszakra igazolnia nem kell - A nyugdíjjárulék a Tbj. szerint kötelezően fizetendő, mértéke jelenleg a bruttó kereset 10%-a - A Nyugdíjbiztosítási Alapba kell befizetni - A foglalkoztató vonja le a bruttó keresetből és utalja át - A magánnyugdíjpénztári tagdíj önkéntesen fizetendő - Legkisebb összegét a Pénztár Alapszabályában - Magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem fizethet kell meghatározni - A pénztártag a nettó keresetéből fizeti be a Pénztár Alapszabálya szerinti módon és gyakorisággal Milyen állami nyugellátás jár Visszalépő tagoknak - Aki visszalép, az teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban fog részesülni Tagságukat fenntartó tagoknak A maradók is részesülnek TB nyugellátásban, jogosultságuk: szeptember 30-áig terjedő időszakra 75%- os, október 1. és november 30. közötti időszakra 100%-os, december 1-jétől kezdődő időszakra nem egyértelmű, hogy 75% vagy 100%, de vélhetőleg 100%. Erre vonatkozóan jogszabályi pontosítás szükséges. A visszalépésről, a magánnyugdíjpénztári tagság feltételeiről, a tagságukat továbbra is fenntartó magánnyugdíjpénztári tagok állami nyugellátásának szabályairól valamint a magánnyugdíjpénztárak működésével kapcsolatban várhatóan további jogszabályi módosítások, pontosítások és részletszabályok születhetnek, amelyekről megjelenésük után honlapunkon is tájékoztatjuk pénztártagjainkat.

4 MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR MŰKÖDÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI, LEHETŐSÉGEI Az új szabályozás alapján a működés forrása az önkéntesen fizetett tagdíjbevétel 0,9%-a és a működési célú támogatás. A Pannónia Nyugdíjpénztár magánágának évi mintegy 70 millió forintos működési költség- és hatósági díj igényét és a jelenlegi fős tagságot figyelembe véve az egy tagra jutó éves működési célú befizetési igény mintegy forint. Ez tagonként tagdíj jogcímen évi mintegy 2 millió 200 ezer forintból (ennek 0,9%-a használható fel működési célra) vagy évi mintegy forint címzett működési támogatásból, illetve ezekből vegyesen fedezhető. A tagdíjfizetéssel az egyéni számla növekszik, az alacsonyabb összegű működési célú támogatás a pénztár működésére szolgál, úm. az egyéni számla vezetésének díja. Lényeges szempont, hogy a működéshez a közösség tagjaként minden tagnak hozzá kell járulnia. Megfelelő nagyságrendű működési célú befizetés nélkül a Pénztár tartalékaiból mintegy másfél évig működhet. Az egységes tagdíjfizetési és/vagy működési célú támogatási hajlandósággal, a tagi szándékok felmérésével kapcsolatban Pénztárunk megbízotton keresztül hamarosan közvélemény-kutatást indít. A felmérés eredményét a Pénztár Igazgatótanácsa megtárgyalja és a Küldöttközgyűlés elé terjeszti. A Pénztár magánágazatának jövőjével kapcsolatban a Küldöttközgyűlésnek kell döntenie, miután ismertté válik a maradó tagság létszáma, a tagdíjfizetési és a támogatási hajlandóság, továbbá a működést szabályozó végleges jogszabályi környezet.

5 ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT SZOLGÁLTATÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény előírásai szerint 2012-től a korhatár előtti nyugdíjak átalakulnak korhatár előtti ellátássá (civil nyugdíjak esetében) illetve szolgálati járandósággá (fegyveres és hivatásos állományúak nyugdíja esetében), egyes esetekben öregségi nyugdíjjá. Korhatár előtti nyugdíjak átalakítása 2012-től* december 31-én Előrehozott öregségi nyugdíj Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj Korkedvezményes nyugdíj Bányásznyugdíj Korengedményes nyugdíj Művésznyugdíj Polgármesteri nyugdíj Európai parlamenti képviselői nyugdíj A nyugdíjas személy Minden esetben Föld alatti munkakörben 25 év szolgálati időt vagy 5 ezer műszakot teljesített (mecseki ércbányászati műszakszám 1.67-szeres, a mecseki szénbányászat 1,25-szoros szorzóval számít) A tv.-ben meghatározottak szerint január 1-jétől Átmeneti bányászjáradék Balettművészeti életjáradék

6 2011. december 31-én Országgyűlési képviselői nyugdíj Fegyveres és hivatásos állományúak szolgálati nyugdíja A nyugdíjas személy 1954-ben vagy azt megelőzően született január 1-jétől Szolgálati járandóság * Forrás: HVG TB különszám 2012/1. január ** A korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék, a balettművészeti járadék és a szolgálati járandóság a nyugdíjkorhatár elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul. *** Az öregségi nyugdíjat a jogosult élete végéig kapja. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. tv. (Öpt.) a korhatár előtti nyugdíjak megszűnésével egyidejűleg 2012-től az öregségi nyugdíj mellett az új járandóságok alapján is biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztárból igényelhető nyugdíjszolgáltatást az alábbiak szerint: nyugdíjkorhatár: - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, - továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, - korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, - balettművészeti életjáradékban, - átmeneti bányászjáradékban, - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által okról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), - növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI, törvény 2012-től megszüntette illetve átalakította a korábbi rokkantsági nyugdíjakat és a megváltozott munkaképességűek szociális ellátásait. A korábbi rokkantnyugdíjak rokkantsági ellátássá, rehabilitációs ellátássá, egyes esetekben öregségi nyugdíjjá alakultak át. Az átmeneti járadék rokkantsági ellátássá alakult, a rehabilitációs járadék a korábban meghatározott időpontig megmarad, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka bányászok egészségkárosodási járadékává módosult. Sajnálatos módon 2012-től a rokkantsági nyugdíj átalakulásával az új ellátások alapján az önkéntes nyugdíjpénztárból szolgáltatás nem vehető igénybe. A fent jelölt nyugdíjellátás átalakítások a jogszabály erejénél fogva léptek hatályba a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság erről tájékoztató levelet küldött, ezért jellemzően a nyugdíjhatározat módosítására nem került sor.

7 BEFIZETÉSEKET ÉS KIFIZETÉSEKET ÉRINTŐ ADÓJOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. tv től hatályos változásai az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói tagdíjhozzájárulás vonatkozásában tartalmaznak új szabályokat az ún. cafeteria szabályozás korlátozó előírásai kapcsán. A változás lényegi vonása: A munkáltatói oldalról kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásokra vonatkozóan összevontan éves 500 ezer forintos plafon került bevezetése, amely éven belül keletkező vagy megszűnő munkaviszonyok esetén időarányosan értendő. Az önkéntes pénztári munkáltatói tagdíjhozzájárulás kedvezményesen adózó egyedi korlátja nem változott viszont az éves 500 ezer forintos keretbe beszámítandó. Az 500 ezres összevont és az egyedi korlátok felett is adhatók juttatások, azonban ezek közterhe már magasabb. A tagi befizetések adóvisszatérítési kedvezményét illetően változás nem történt. Az önkéntes pénztári adóköteles kifizetések adózása és százalékos eho terhelés tekintetében változás nem történt. Az adóalap kiegészítés fokozatos kivezetése miatt azonban a kifizetés adóelőleg alapjának meghatározása során a tagnak bizonyos feltétel teljesülése esetén lehetősége nyílik nyilatkozatot tenni, hogy az adóalap kiegészítés a kifizetést nem érinti. A fenti módosításokkal korábbi híradásunkban bővebben foglakoztunk ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAKAT ÉS MŰKÖDÉSÜKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK Az önkéntes pénztárakat érintően a sajtóban megjelennek olyan hírek, amelyek az önkéntes pénztári, ezen belül az önkéntes nyugdíjpénztári szabályozás módosításának kormányzati szándékáról szólnak. A sajtóban megjelentekkel összefüggésben azok megalapozottságáról, valós elképzelésekről Pénztárunknak és a legnagyobb pénztárszakmai szövetségnek, a Stabilitás Pénztárszövetségnek nincs tudomása. Amennyiben bármilyen változás következne be, Pénztárunk a honlapján haladéktalanul tájékoztatást nyújt tagjainak.