Magán-nyugdíjpénztári kérdések és válaszok

Átírás

1 Magán-nyugdíjpénztári kérdések és válaszok december 22-étől kezdődően főszabály szerint január 31-éig nyilatkozhatnak a magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani kívánó magánnyugdíjpénztári tagok. Folyamatosan kézbesíti a posta a magán-nyugdíjpénztári tagok részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által küldött tájékoztató leveleket, amelyek célja megkönnyíteni a magán - nyugdíjpénztári tagok döntését abban a kérdésben, hogy tagsági viszonyukat fenntartsák-e, vagy visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. [Kétféle tájékoztató levél készült. Az egyik azon magán-nyugdíjpénztári tagoknak szól, akik számára magán-nyugdíjpénztári tagságukra tekintettel társadalombiztosítási nyugellátás még nem került megállapításra, a másik címzettjei pedig azok, akik magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintettel már korábban 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátás került megállapításra. Ez utóbbi körbe tartozó nyugdíjas (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok száma csekély - országosan 1000 fő alatt marad.] Az alábbiakban a december 22-e óta eltelt időszak tapasztalatai alapján - a leggyakrabban felmerült kérdéseket szedtük csokorba. Milyen rendelkezések képezik a nyilatkozattétel jogszabályi alapjait? Az Országgyűlés december 13-ai ülésnapján fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló évi CLIV. törvényt. (A továbbiakban: Mptmód.) A december 22. napjától hatályos Mptmód. a 194. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre. Az Mptmód. végrehajtási szabályait a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (megjelent: a Magyar Közlöny 197. számában, a továbbiakban: MptmódR.) tartalmazza.

2 Kinek, és milyen határidővel kell nyilatkoznia? Módosítható-e későbbiekben a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról tett nyilatkozat? Mit kell annak tennie, aki vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe? Az Mptmód. értelmében annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak kell nyilatkoznia január 31. napjáig, aki a magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani. A magánnyugdíj-pénztári jogviszony fenntartásáról szóló nyilatkozat végleges döntést jelent, annak visszavonására január 31-ét követően már nincs lehetőség. Tehát a január 31. napjában megszabott határidő meghatározott körben és határidővel előterjeszthető igazolási kérelem eseteitől eltekintve jogvesztő! Arra azonban van mód, hogy olyan magán-nyugdíjpénztári tag, aki január 31-ig tagsági viszonya fenntartásáról nyilatkozott, ezen nyilatkozatát de csak és kizárólag a január 31-i határidőn belül visszavonja, és ennek következtében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyilatkozattétel hiányában visszalépőkkel egy tekintet alá essen. A január 31-i határidőt követően a magán-nyugdíjpénztári tagnak kizárólag rokkantság esetén lesz lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésre. Illetve, amennyiben egy, január 31-ig a pénztártagság fenntartásáról döntő személy még a pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételét megelőzően meghal, akkor a kedvezményezett dönthet az egyéni számlaegyenlegnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszautalásáról. A nyilatkozat hiányában a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntéssel - magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva március 1. napjával megszűnik. Tehát azoknak, akik nem kívánják magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani, nyilatkozatot tenniük nem kell. Hol, és milyen formában lehet nyilatkozatot tenni?

3 Mi a teendője annak, aki személyes megjelenésében akadályozva van? Az Mptmód. értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról főszabály szerint személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. A nyilatkozattal élni kívánó személyek - figyelemmel az MptmódR-ben foglaltakra is - akár az ONYF-en, akár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és akár a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok bármely ügyfélszolgálatán megtehetik nyilatkozatukat. Ez a lehetőség a nyilatkozni szándékozókat lakó, vagy tartózkodási helyüktől függetlenül illeti meg. (A felsorolt szervek mindegyike országos illetékességgel jár el.) Megjegyzendő, hogy december 31-ével a volt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok megszűntek, és a kormányhivatali integráció következtében január 1- jétől kezdődően a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok működnek tovább (Pl.: Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága). Ez a változás a korábban megszokott ügyintézési helyeket nem érinti. Az ügyintézési helyek elérhetőségéről az érdeklődők az ONYF honlapján ( az Ügyfélszolgálatok menüpontban tájékozódhatnak. A nyilatkozattétel során a magán-nyugdíjpénztári tagnak be kell mutatnia személyazonosító igazolványát és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát (esetleg útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét), továbbá a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó hatósági bizonyítványát (az ú.n. TAJ-kártyáját). Levélben, vagy elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül, illetve meghatalmazott útján lehet-e nyilatkozatot tenni? Figyelemmel arra, hogy az Mptmód. értelmében a nyilatkozatot személyesen kell megtenni a nyilatkozattételhez rendszeresített nyomtatvány nem kerül közzétételre, és a nyilatkozattételre elektronikus ügyintézés keretében (Ügyfélkapun keresztül) sem kerülhet sor, és a nyilatkozattételre meghatalmazott útján sem kerülhet sor. A nyilatkozat három eredeti példányban készül. Ezek közül 1 példány a nyilatkozót illeti,

4 aki annak másolatát öt napon belül köteles foglalkoztatójának megküldeni. Mit jelent a helyszíni nyilatkozattétel, és kik jogosultak élni vele? Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében kérésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ügyintézője felkeresi. (E feladat ellátásban a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ellenőrzési egységeinek kormánytisztviselői működnek közre.) A törvényben taxatíve meghatározott okokon kívül egyéb indok alapján a helyszíni nyilatkozattételre nem kerülhet sor. (A járóképtelenséget házi orvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítani, amelyet a helyszíni nyilatkozatétel iránti kérelemhez mellékelni kell.) A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Az erre szolgáló kérelem nyomtatvány elérhető és letölthető az ONYF honlapjának ( címoldalán, a Reflektor menüpontban olvasható A magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszony fenntartásával összefüggésben szükséges intézkedésekről szóló Közlemény kapcsolódó anyagaként. Hol nyilatkozhatnak a tartósan külföldön tartózkodók? A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magánnyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A személyes nyilatkozattétel során az érintett személynek a külföldi tartózkodás jogcímét igazolnia kell. Ki, és milyen határidővel élhet igazolási kérelemmel? Hol, milyen módon nyújtható be az igazolási kérelem? Hogyan történik az igazolási kérelem elbírálása? Milyen joghatásai vannak az igazolási kérelem benyújtásának, az igazolási kérelemnek való helyt adásnak, illetőleg elutasításának? Az a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag, aki nyilatkozatát január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta

5 megtenni, az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül, de legfeljebb február 28-áig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet terjeszthet elő. Tekintettel arra, hogy az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótlandó nyilatkozat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél csak személyesen tehető meg, az igazolási kérelmet is személyesen kell benyújtani. Az igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az előterjesztést követő 15 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint végzéssel dönt. Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag magánnyugdíjpénztári követelésének értéke - a portfóliójában lévő eszközökben - nem adható át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az igazolási kérelemnek való helyt adás esetén az igazolási kérelem előterjesztése időpontjától függően - a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetőleg március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll. Ha az igazolási kérelem jogerősen elutasításra kerül, annak az a következménye, hogy az érintett személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya március 1. napjával megszűnik. Mi lesz a nyilatkozatok sorsa? A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Külügyminisztériumon keresztül a Magyar Köztársaság külképviseletei a határidőben tett nyilatkozatokat a személyes nyilatkozattételt követő 8 napon belül kötelesek továbbítani az ONYF felé. Az ONYF a nyilatkozatokat legkésőbb március 1-éig kísérőjegyzékkel megküldi meg az érintett magán-nyugdíjpénztáraknak. A kísérőjegyzékek egy-egy példányát az ONYF egyidejűleg megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) is. Az egyes magán-nyugdíjpénztárak a beérkezett nyilatkozatokat feldolgozzák, majd ezt

6 követően a nyilatkozatok hozzájuk történő beérkezését követő legkésőbb 45 napon belül a) megállapítják a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagjaik számát, és b) a visszaléptetés végrehajtására ütemtervet készítenek, amely tartalmazza a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek történő eszközátadás ütemezését is. A magán-nyugdíjpénztár a visszaléptetést a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv alapján folytatja le. Milyen következményei vannak a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartásának? Az, aki A) január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban december 1-jétől kezdődően, B) január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 32/B. -ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult. [ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tny.) 2. -ának új (6) bekezdése.] Fenti szabályozásból a korábban - tagságra kötelezett pályakezdők számára az következik, hogy gyakorlatilag kizárt annak lehetősége, hogy magánnyugdíjpénztári tagságuk fenntartása esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati időt megszerezzék a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Ezzel szemben a visszalépők nyugellátása úgy kerül megállapításra, mintha

7 magán-nyugdíjpénztárnak nem lettek volna tagjai. Itt ismételten célszerű kihangsúlyozni, hogy a január 31-i határidőt követően a magánnyugdíjpénztári tagnak kizárólag rokkantság esetén lesz lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, illetve, amennyiben egy, január 31-ig a pénztártagság fenntartásáról döntő személy még a pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételét megelőzően meghal, akkor a kedvezményezett dönthet az egyéni számlaegyenlegnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszautalásáról. Milyen lehetősége van azoknak a nyugdíjas (volt) magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akiknek magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintettel már korábban 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátás került megállapításra? A február 1-jét megelőzően már nyugellátásban részesülő magán-nyugdíjpénztári tag számára a jogalkotó az ellátás összegének módosítása révén szintén biztosítja az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A nyugellátás összegének módosítását a jogosultak január 31-ig magán-nyugdíjpénztáruknál előterjesztett nyilatkozattal kérhetik. A kérelem elfogadásáról illetőleg a törvényi feltételek hiányában annak elutasításról a magán-nyugdíjpénztár dönt. Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybevett szolgáltatást köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magán-nyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magán-nyugdíjpénztár a visszautalt összeget továbbutalja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz a nyugellátás összege felemeléséről. Mi lesz a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások sorsa a maradók, illetve a visszalépők esetében? A visszalépőket magán-nyugdíjpénztári megtakarításuk mely részei felett illeti meg rendelkezési jog? Mikor juthatnak hozzá a jogosultak az őket megillető követelésekhez? Keletkezike adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség? A magán-nyugdíjpénztári rendszerben való maradásról nyilatkozók esetében a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlát továbbra is a magán-nyugdíjpénztár vezeti, és a

8 2010. november 1-je és december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetések felfüggesztése leteltét követően esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket azon jóváírja, majd nyugdíjazáskor az egyéni számlaegyenleg alapján a nyugdíjszolgáltatást megállapítja. A visszalépők esetében az egyéni számlán lévő megtakarításnak két részét különböztetjük meg. Az egyik rész hovafordítása felől a visszalépő a magánnyugdíjpénztára felé nyilatkozhat. Ebbe a körbe a kiegészítő tagdíjbefizetés, illetve az infláció feletti hozam (reálhozam) tartozik. A visszalépő a rendelkezési jogával érintett összeg esetében kérheti annak bankszámlájára történő átutalását, illetőleg lakcímére való kézbesítését, az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számláján, illetve a társadalombiztosítási egyéni számláján való jóváírását. A fenti kifizetés, illetve jóváírások után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni. Ha a visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag az önkéntes nyugdíjpénztárba utalás mellett dönt, befizetését az állam további 20 százalékkal de legfeljebb 300 ezer forinttal - kiegészíti. A jogosultnak a kiegészítő tagdíjjal és infláció feletti hozammal kapcsolatos döntéséről február 28-ig kell értesítenie magán-nyugdíjpénztárát. Ennek hiányában az érintettet március hónapban a magán-nyugdíjpénztára levélben tájékoztatja a lehetőségekről. Amennyiben nyilatkozatát a magánnyugdíj-pénztár márciusi megkeresését követő 30 napig sem juttatja el a pénztárhoz, akkor a pénztár a visszalépő lakcímére fogja kézbesíteni a pénzt. Ennek sikertelensége esetén a visszalépőt megillető saját rendelkezésű összeget annak társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá. Az ONYF által legkésőbb március 1-jéig szolgáltatott adatok (a határidőben benyújtott nyilatkozatok és azok kísérőjegyzékei) alapján minden érintett magán-nyugdíjpénztár ütemtervet készít a visszaléptetésre, és a visszalépő tagokkal a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv alapján számol el. Tehát a visszalépők az őket szabad rendelkezési joguk alapján megillető követelésekhez márciusát követően juthatnak hozzá. Ha sem a biztosított, sem munkáltatója nem fizetett kiegészítő tagdíjat, és az egyéni számlán elért hozam is elmaradt az inflációtól, akkor a visszalépő magán -

9 nyugdíjpénztári tagnak nem jár vissza pénz, tehát nincs számlaegyenlegének saját rendelkezési jog alá eső része! A visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag számlaegyenlegének a saját rendelkezési jog alá nem tartozó részét a volt tag társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá. Mit jelent a társadalombiztosítási egyéni számla? A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe befizetéseket teljesítő valamennyi személy tekintetében a társadalombiztosítási egyéni számla szabályozásának előkészítésére a nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztárválasztással összefüggő feladatokról szóló 1281/2010. (XII.15.) Korm. határozat május 31-ig szabott határidőt. A társadalombiztosítási egyéni számla a nyugellátás megállapítása esetleges új módja mellett a visszalépett magán-nyugdíjpénztári tagok esetében biztosítja a társadalombiztosítási egyéni számlán jóváírt magán-nyugdíjpénztári egyenleg Kormány által a év folyamán meghatározandó részletszabályok szerinti örökölhetőségét (az Mptmód. már a Tny-be illesztette az özvegyi járadék keretszabályait tartalmazó 61/A. -t) is, továbbá itt kerül majd jóváírásra a november 1-je és december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetések felfüggesztése idejére vonatkozó tagdíjnak megfelelő összeg is. Az Mptmód. által a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. tv. (a továbbiakban: Mpt) ába iktatott új (3) bekezdés kimondja, hogy a Felügyelet által vezetett pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körű kialakítása céljából kezeli és nyilvántartja: a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait; b) a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíj kiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal; c) a tagok egyéni számlakövetelését; d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok visszalépő tagi

10 kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony megszűnésével; e) október 1. napja és november 30. napja közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott személyre meghatározott, magán-nyugdíjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket; f) október 1. napja és november 30. napja közötti időszakban valamennyi magánszemélyre vonatkozóan teljesített járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó, az állami adóhatósághoz bevallott adatokat