A tájékoztatás nem teljes körű, a jelenleg ismert körülményeket figyelembe véve állítottuk össze tájékoztató levelünket.

Átírás

1 Tisztelt Partnerünk! Jelen tájékoztató levelünkkel az érvényben lévő jogszabályok alapján próbálunk információt adni Önöknek nyugdíjpénztárakkal és ezáltal a nyugdíjjal kapcsolatos, idei évi változásokról anélkül, hogy befolyásolni kívánnánk bárkit döntése meghozatalában. A tájékoztatás nem teljes körű, a jelenleg ismert körülményeket figyelembe véve állítottuk össze tájékoztató levelünket. Nyugdíjunk az egyik legfontosabb hosszú távú pénzügyi kérdés életünkben, amiről január végéig döntést kell hoznunk. Nem szabad elhamarkodottan dönteni, hiszen ennek következményei meghatározhatják elkövetkező évtizedeink életminőségét. Célszerű megfontolni a pro és kontra érveket, esetlegesen szakértő tanácsát meghallgatni, majd a rendelkezésre álló információk alapján körültekintően dönteni. Azon kollégáknak, akik a jelen tájékoztatón túl részletesebben is érdeklődnek az alábbiakat javasoljuk: kérjük keresse fel (telefonon, ben, személyesen) magán-nyugdíjpénztárát, vagy kérjen információt az országos nyugdíjbiztosító, vagy nyugdíjfolyósító szerveknél tanulmányozza a vonatkozó jogszabályokat: 2010.évi CLIV tv. a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell arról, hogy a tagság fenntartását, vagy a tb nyugdíjrendszer történő visszalépést választják. Amennyiben a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépést választják, úgy nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ha a magán-nyugdíjpénztár tag a megadott határidőig nem nyilatkozik, tagsága március 1-jén automatikusan megszűnik.

2 Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag akar maradnia, annak erről személyesen és írásban kell nyilatkozatot tennie bármely nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervnél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál). A nyilatkozat másolatát a Munkavállalónak 5 napon belül köteles leadnia a Munkáltató számára is. Amennyiben Ön a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépést választja, úgy március 1-ig írásban kell nyilatkoznia arról a magán-nyugdíjpénztár felé, hogy a kiegészítő tagdíjat, illetve az infláció feletti hozamot (reálhozam) ha ilyen megilleti egy összegben felveszi (megjelölve a lakcímre történő utalást, vagy a bankszámlára történő átutalást) átutaltatja önkéntes pénztári számlájára (ebben az esetben a befizetés egyéni befizetésnek minősül, így a évi adóbevallását követően az állam a befizetés 20%-át, de maximum Ft-ot jóváír önkéntes pénztári egyenlegén), megadva a önkéntes nyugdíjpénztárának nevét, elérhetőségét, az ön személyes adatait, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári tagsági számát; átutaltatja társadalombiztosítási egyéni számlájára. A lehetőségek közül a tag csak az egyiket választhatja, azokat kombinálni nem lehet. Mindhárom fent említett rendelkezési forma teljes egészében adómentességet élvez. Az írásos nyilatkozatnak jogszabályban meghatározott nyomtatványa nincs. A pénztárak egyéni nyomtatványaikat a elkövetkező hetekben a honlapjukon teszik közzé. Amennyiben a nyilatkozattétel a tag elmulasztja, úgy a pénztár márciusában erre írásban fogja felszólítani. Ha ezt követő 30 napon belül sem nyilatkozik, a pénztár a lakcímére utalja az őt megillető összeget. Ha a kézbesítés sikertelen, akkor a visszalépő pénztártag társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá az összeget. Felhívjuk figyelmüket, hogy a reálhozam nem egyenlő a pénztári befizetések hozamával. A reálhozam a hozam inflációval csökkentett értéke. A számítási metódus rendkívül bonyolult, a magán-nyugdíjpénztárak jelenleg is dolgoznak azon, hogy ezeket minden tag számára, január végére elérhetővé tegyék.

3 A január 31-ig megtett nyilatkozatokat (döntés arról, hogy a tag a továbbiakban is magán-nyugdíjpénztári tag kíván maradni), a nyugdíjfőigazgatóság március 01-ig megküldi a magán-nyugdíjpénztáraknak is és a PSZÁF-nek. Ezt követően 45 nap áll a magán-nyugdíjpénztárak rendelkezésére, hogy ütemtervet készítsenek a visszalépő tagok elszámolásával kapcsolatosan, amit a PSZÁF-nek is jóvá kell hagynia. Ezt követően kerülhet sor az elszámolásra/kifizetésre az ütemtervnek megfelelően az ütemtervben meghatározott hónapot követő 12 napon belül. Tehát látható, hogy a reálhozam kifizetése nem az elkövetkező hetekben történik, leghamarabb erre május-június hónapokban kerülhet sor. (Az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagokkal összefüggő elszámolások és kifizetések részletszabályait a kormány a december 23-án megjelent 297/2010. kormányrendeletben határozta meg). A fentieken túlmenően, összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket (GYIK), az alábbiakban néhány ilyen kérdést igyekszünk megválaszolni: 1) Ha magán-nyugdíjpénztár tag maradok, mi történik a október november közötti magán-nyugdíjpénztári befizetéseimmel (megj.: fent jelzett időszakban a kormány döntése értelmében a befolyt tagdíjak az állami nyugdíjkasszánál maradnak, azokat nem továbbítja az APEH/NAV a magán-nyugdíjpénztárak felé) Az állam a és közötti befizetéseket 14 hónap - nem utalja tovább a 2011-ben a magán-nyugdíjpénztárban maradók számára. Ez az időszak nem veszik el a magán-nyugdíjpénztárt választók számára sem, ezt az időszakot később az állam úgy veszi figyelembe, mintha a tag 14 hónap alatt csal a tb-ben lett volna tagsági jogviszonya. Azaz a tagdíj kiesését nem készpénzben, hanem magasabb nyugdíjjal fogja kompenzálni. 2) Milyen következménye lesz annak, ha maradok magán-nyugdíjpénztári tag? Az a pénztártag, aki január 31-ig kezdeményezi a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 32/B. -ban meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult.

4 2011. december 1-jétől nem szerez további szolgálati időt a tb nyugdíjrendszerben, de az addigi jogosultságai, szerzett joga fennmarad december 1. utáni keresete, jövedelme a tb nyugdíj megállapításánál nem kerül figyelembevételre időskorúak járadékára jogosult marad 3) Ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja, akkor az állami rendszerbe január 31-ig befizetett pénze és az addigi szolgálati évei után jogosult valamiféle nyugdíjra? Vagy döntésével azt a jogosultságát is elveszíti? Azok, akik úgy döntenek, pénztártagok maradnak, csak december 1- jétől kezdődően nem szereznek az állami nyugdíjrendszerben további szolgálati időt, vagyis az ezt követően szerzett jövedelmet nem veszik figyelembe az állami nyugdíj számításakor. Mivel az állami nyugdíj igénybevételéhez 20 év szolgálati idő kell, ennek hiányában (vagyis, ha valaki kora, betegsége miatt kevesebb évet tud felmutatni) nem kap majd állami nyugdíjat. Amit az államtól kaphat esetleg, az az időskori járadék. Ezt azok kaphatják, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, de havi jövedelmük, illetve házastársuk jövedelmével együtt az egy főre jutó havi pénzük nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 80 százalékát, egyedülálló ember esetén 95 százalékát. 4) Mi módon örökölhető a magán-nyugdíjpénztári vagyon és mi érvényes az állami rendszerbe utalt befizetésekre? Ha valaki magánnyugdíjpénztár-tag marad, s a befizetés igénybevétele előtt, vagyis nyugdíjba vonulása előtt meghal, akkor a befizetett összeget örököse vagy az örökli, akit ő megjelölt kedvezményezettnek (a kedvezményezett személye bármikor változtatható). Az összeg felvétele illetékmentes, de ha valaki készpénzben veszi fel, az adóköteles jövedelemnek minősül. Amennyiben valaki hozzátartozói nyugellátásra jogosult (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, a szülő nyugdíj és a hozzátartozói baleseti nyugellátás), akkor az örökölt összeget át is utaltathatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, de dönthet úgy is, hogy ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja. A nyugdíjkorhatár betöltését, illetve a nyugdíj utalásának megkezdését követően azonban a számlaegyenleg - általános szabály - szerint nem örökölhető.

5 Ugyanakkor magánnyugdíjpénztár tagjaként azt is érdemes tudni, hogy bár általános szabály szerint nem örökölhető nyugdíjba vonulás után az elhalálozott tag befizetése, van lehetőség olyan járadék igénylésére is, amely a pénztártag halála esetén egy határozott időtartamig tovább folytatja a kifizetéseket a kedvezményezett(ek) részére. Az állami nyugdíjrendszerbe fizetett összeget viszont csak a házastárs örökölheti. Ilyen esetben kiszámítják, hogy az egyéni számla egyenlege alapján mekkora özvegyi járadék állapítható meg, és annak is utánaszámolnak, hogy az özvegyi vagy az özvegyi nyugdíj közül melyik a kedvezőbb, majd a magasabb összegű ellátást folyósítják. 5) Rokkantnyugdíjat miként számolnak majd a magánnyugdíjpénztár tagjainak? A pénztártagok ilyen esetben az egyéni számlájukon felhalmozott pénzük alapján kérhetik a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást, s ezzel együtt a társadalombiztosítási (állami) rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ebben az esetben az állami rokkantnyugdíj megállapításakor csak a november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, és a nem pénztártagok részére járó ellátásnak csak mintegy 76 százalékát kapják. Rokkantság esetén egy másik lehetőség is áll a pénztártagok előtt: választhatják az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést is. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíjat nem fogják ugyan csökkenteni, de szintén a november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani. Bármelyik esetről van is szó, tudni kell, hogy a november 30-ig megszerzendő szolgálati időnek el kell érnie a rokkantsági nyugdíjhoz - a megrokkanás idején betöltött életkor szerint - szükséges mértéket, különben az érintett nem lesz jogosult a társadalombiztosítási állami nyugdíjrendszerből rokkantsági nyugdíjra. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben valaki pénztártag marad, de lerokkan, mire számíthat. Ha ugyanis nincs meg a korához rendelt szolgálati idő (ld. táblázatunkat), nem jár neki az állami nyugdíj, s magán-nyugdíjpénztári befizetéséhez sem férhet hozzá. Ebben az esetben egyéb szociális juttatásokra számíthat csak.

6 A rokkantnyugdíjhoz szükséges, életkorhoz rendelt szolgálati idő: 22 éves életkor betöltése előtt 2 év éves életkorban 4 év éves életkorban 6 év éves életkorban 8 év éves életkorban 10 év éves életkorban 15 év 55 éves életkor betöltésétől 20 év. Az állami nyugdíjrendszerben maradók, illetve visszalépők esetén nem változnak az eddigi szabályok. 6) Mi lesz akkor, ha úgy döntök maradok, de a pénztáram később megszűnik? Akkor sehonnan nem lesz nyugdíjam? De igen. A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben értesíti a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a választott pénztárba utalják át. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében. A szélesebb körű tájékozódás érdekében a következő weboldalakat ajánljuk figyelmükbe: Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság honlapja: Stabilitás Pénztárszövetség honlapja: Nyugdíj-kalkulátor: Érvek és ellenérvek a magán-nyugdíjpénztár és a TB nyugdíjpénztár mellett: _vagy_maradni m_lep_vissza_az_allamhoz html