A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi üzleti jelentése

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi üzleti jelentése

2 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévő jogszabályok, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A szabályozások mindkét Ágazatnál maradéktalanul érvényesültek. A Nyugdíjpénztár vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan, üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A Nyugdíjpénztár ugyanannál a pénzintézetnél, de Ágazatonként elkülönített bankszámlát vezet a pénzforgalom bonyolítására. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartás áll rendelkezésre. A Magánpénztári Ágazatban január 1-jétől bevezetésre került az elszámoló egységre épülő nyilvántartási és a választható portfoliós rendszer. A vagyonkezelés a Nyugdíjpénztár egyik alapvető tevékenysége, amely magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a saját vagyonkezelést is. A vagyon megközelítőleg 80 %-a került kihelyezésre vagyonkezelőkhöz. Az elmúlt évben a vagyonkezelők köre nem bővült. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban öt, a Magánpénztári Ágazatban három vagyonkezelővel álltunk szerződéses kapcsolatban. A befektetési politikában és a vagyonkezelési irányelvekben a jogszabályi korlátokon túlmenően általános elvként a kockázatosabbnak számító részvényekbe történő befektetések aránya átlagosan %, a befektetési jegyeké 5 % körül mozgott. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban évben a bizonytalan gazdasági helyzet és az ebből adódó változékony pénz- és tőkepiaci környezet miatt minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erősítve a nyugdíjpénztár pozícióját. Az év folyamán a befektetéseket, a befektetési szabályok érvényesülését, a hozamok alakulását, az eszközök összetételének változását érintő kedvezőtlen rendkívüli esemény vagy tényező nem merült fel. A Vasutas Nyugdíjpénztár Befektetési Politikájának megfelelően a pénztártagok vagyonát mind a két Ágazatban körültekintően és kiemelt gondossággal kezelte. A vagyonkezelők tevékenységét az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kísérte. A Befektetési Politikában és a Vagyonkezelési Irányelvekben foglaltak évben maradéktalanul teljesültek. Az elmúlt évben a vagyonkezelőkkel együttműködve a biztonságos vagyonkezelés és a lehetőségekhez képest az elmúlt évi veszteségek csökkentése volt a legfontosabb cél. A mérleg forduló napja után nem következett be a mérlegadatokat befolyásoló lényeges vagy jelentős esemény. 2

3 Önkéntes Pénztári Ágazat Az Ágazat hosszú távú tervvel rendelkezik, amely alapul szolgál az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Az év folyamán belépő pénztártagok száma elmaradt a tervezettől, a tagsági viszony megszűnések száma viszont meghaladta az előirányzott mértéket. A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. Az éves tagdíjbevétel összege, beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás összegét is eft, amely eft-tal meghaladta a tervezett mértéket. Ebből az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg eft, amely a pénztártagok egyéni számláján 100 %-ban került jóváírásra. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az Alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt első alkalommal a három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsön nyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az év folyamán kifizetésre kerülő összeg eft volt. Tagi kölcsönt 535 pénztártag igényelt. Elutasítás 51 esetben fordult elő a három éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A 10 éves várakozási idő leteltével fő pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. A kifizetésre került összeg eft. Ebből fő részére hozamkifizetést teljesítettünk, 542 fő a tagsági viszony fenntartása mellett részben vagy egészben kérte a kifizetést. A teljes összeg kifizetése mellett fő a tagsági viszonyát is megszűntette. Az egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők száma fő volt. Ebből egyösszegű szolgáltatás fő, a kifizetett összeg eft. Járadékszolgáltatásban 31 fő részesül, a kifizetett összeg eft. Az összes kifizetés eft. Kedvezményezettek (örökösök) részére történő kifizetés 99 esetben történt, a kifizetésre kerülő összeg eft. A működési költséggel történő gazdálkodást több negatív körülmény befolyásolta, amely a kiegészítő mellékletben részletesen ismertetésre került. A tagdíjbevétel elmaradás jelentős hatással volt a működési tevékenység negatív ( eft) eredményére. Ezt a negatív eredményt csökkenti a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont eft, amely a működési alap tartalékaként került elszámolásra. Ezáltal a működési tartalék mindössze 2,5 millió Ft-tal csökkent. Kedvezően alakult a befektetési tevékenység eredménye. A évi költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 18,23 %. Az egyéni, valamint szolgáltatási számlákra felosztásra kerülő hozam és értékelési különbözet összege eft. 3

4 A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távra szólnak. Ezért a befektetések egyéves teljesítményéből nem lehet, illetve nem szabad messzemenő következetéseket levonni. Ezt támasztja alá, hogy az Önkéntes Pénztári Ágazat az elmúlt tíz évben 8,17 %-os nettó hozamot ért el, amely 2,27 %-kal haladta meg az azonos időszakban mért inflációt. Ha a tényadatokat összehasonlítjuk a hosszú és rövid távú terv adataival, megállapítható, hogy bár a tagdíjfizetők létszáma nem érte el a tervezett mértéket, a tagdíjbevétel jelentősen meghaladta a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegeket. Az Önkéntes Pénztári Ágazat tagjainak vagyona az év végén meghaladta a 21,8 milliárd Ft-ot, amely mindössze 1 milliárd Ft-tal maradt el a hosszú távú tervtől és meghaladta a rövid távú tervben előirányzott mértéket. Az Ágazat vagyonából a szolgáltatások finanszírozására szolgáló fedezeti céltartalék összege eft, a működési kiadások fedezetét biztosító működési tartalék eft, az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére, valamint a fedezeti és működési alap általános tartalékaként szolgáló likviditási tartalék eft. Várható fejlődés A évi tervidőszak főbb mutatóit az Igazgatótanács által előterjesztett és a Küldöttközgyűlés által elfogadott évi pénzügyi terv tartalmazza. A pénzügyi terv készítésénél a tagdíjfizetők létszámának növekedésénél 200 fővel, a tagsági viszony megszűnésnél fővel számoltunk. Ennek figyelembevételével irányoztuk elő év végére a fős záró taglétszámot, a fős tagdíjfizetői létszámot és a eft éves tagdíj jellegű bevételt. A jövőt illetően legfontosabb célkitűzés a tagdíjfizetők létszámának növelése. A vagyonkezelési szerződéseket év elején felülvizsgáltuk és a szükséges módosításokat elvégeztük, amelyek tartalmazták a referenciahozam módosítását is. Az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat és ezek hatását a portfolióra nézve. Amennyiben szükségessé válik, a Befektetési Politika sarokszámai év közben módosításra kerülnek. Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése szempontjából nagyon fontos lenne a gazdasági környezet pozitív irányban történő változása, a munkáltatók kedvezményekkel történő támogatása annak érdekében, hogy kiemelten kezeljék a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításainak támogatását. Társadalmi érdek, hogy előtérbe kerüljön az öngondoskodás fontossága és az állampolgárok érdekeltek legyenek aktív korukban a nyugdíjas évekre történő takarékoskodásban. A fentiek megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a korrekt, hosszú távra szóló jogi szabályozás. A társadalmi és gazdasági környezet kedvező változása, a jogi szabályozás biztonsága pozitív hatással lehet az eltelt időszak alatt eredményesen és stabilan működő Vasutas Nyugdíjpénztár további tevékenységére. 4

5 Magánpénztári Ágazat Az Ágazat hosszú távú tervvel rendelkezik, amely alapul szolgál az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Az év folyamán belépő pénztártagok száma elmaradt a tervezettől, a tagsági viszony megszűnések száma viszont meghaladta az előirányzott mértéket. A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. Az éves tagdíjbevétel összege eft, amely eft-tal magasabb a tervezettnél. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépés, az egyösszegű szolgáltatás, kedvezményezett (örökös) részére történő kifizetés és más pénztárba történő átlépés jogcímen történő tagsági viszony megszűntetések száma 589, a kifizetésre került összeg eft volt. A működési költséggel történő gazdálkodást több negatív körülmény befolyásolta, amely a kiegészítő mellékletben részletesen ismertetésre került. Ennek ellenére a működési tevékenység kedvezően alakult, a működés pozitív eredménye eft. Kedvezően alakult a befektetési tevékenység eredménye. A évi költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 17,17 %. Az egyéni, valamint szolgáltatási számlákra felosztásra kerülő hozam és értékelési különbözet összege eft. Ebből a klasszikus portfolió elért eft-ot, a kiegyensúlyozott portfolió eft-ot, a növekedési portfolió pedig eft-ot. A függő számlára osztott hozam eft. A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távra szólnak. Ezért a befektetések egyéves teljesítményéből nem lehet, illetve nem szabad messzemenő következetéseket levonni. Ezt támasztja alá, hogy az Magánpénztári Ágazat az elmúlt tíz évben 7,79%-os nettó hozamot ért el, amely 1,89 %-kal haladta meg az azonos időszakban mért inflációt. Ha a tényadatokat összehasonlítjuk a hosszú és rövid távú terv adataival, megállapítható, hogy bár a tagdíjfizetők létszáma nem érte el a tervezett mértéket, a tagdíjbevétel meghaladta a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegeket. A Magánpénztári Ágazat tagjainak vagyona az év végén elérte a 12,3 milliárd Ft-ot, amely meghaladta a hosszú és rövid távú tervben előirányzott mértéket. Az Ágazat vagyonából a szolgáltatások finanszírozására szolgáló fedezeti céltartalék összege eft, a működési kiadások fedezetét biztosító működési tartalék eft, az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére, valamint a fedezeti és működési alap általános tartalékaként szolgáló likviditási tartalék eft. Várható fejlődés A évi tervidőszak főbb mutatóit az Igazgatótanács által előterjesztett és a Küldöttközgyűlés által elfogadott évi pénzügyi terv tartalmazza. A pénzügyi terv készítésénél a tagdíjfizetők létszámának növekedésénél 50 fővel, a tagsági viszony megszűnésnél 136 fővel számoltunk. Ennek figyelembevételével irányoztuk elő

6 év végére a fős záró taglétszámot, a fős fős tagdíjfizetői létszámot és az eft éves tagdíjbevételt. A jövőt illetően legfontosabb célkitűzés a tagdíjfizetők létszámának növelése. A vagyonkezelési szerződéseket év elején felülvizsgáltuk és a szükséges módosításokat elvégeztük, amelyek tartalmazták a referenciahozam módosítását is. Az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat és ezek hatását a portfolióra nézve. Amennyiben szükségessé válik, a Befektetési Politika sarokszámai év közben módosításra kerülnek. A magánnyugdíjpénztárak működése szempontjából nagyon fontos lenne a gazdasági környezet pozitív irányban történő változása és a korrekt jogi szabályozás hosszú távra történő rendezése, amelyek pozitív hatással lehetnek az eltelt időszak alatt eredményesen és stabilan működő Vasutas Nyugdíjpénztár további tevékenységére. Összefoglalás A évi tevékenységet összegezve elmondható, hogy a Vasutas Nyugdíjpénztár mindkét Ágazatánál biztosított volt a stabil működés. A jogszabályi rendelkezések, az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltak maradéktalanul érvényesültek. A fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja a fedezeti alapot terhelő jelentős összegű kifizetések ellenére biztosítva volt. A Nyugdíjpénztár távlati célja mindkét Ágazatban a taglétszám növelése, amelynek érdekében az Igazgatótanács döntése alapján a szükséges lépéseket megtette. A Nyugdíjpénztár a döntések meghozatalánál, az intézkedéseknél mindenkor a pénztártagok érdekeit szem előtt tartva járt el, törekedett a széleskörű tájékoztatásra. A Vasutas Nyugdíjpénztár a jövőben is a megkezdett stratégiát folytatja és biztosítja a pénztártagok érdekeit figyelembe vevő megbízható működést. Az éves pénztári beszámoló, a hosszú távú tervek, a évi pénzügyi tervek adatai és a távlati elképzelések alapján a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztosított, amely megalapozza mindkét Pénztári Ágazat hosszú távú, stabil és biztonságos működését. Budapest, április 15. Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke 6