Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére)

Átírás

1 NN Biztosító Zrt. Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére) Tájékoztatónk részletes információkkal szolgál az életbiztosításokhoz kapcsolódó pénzügyi teljesítések adózási szabályairól. Kiterjed az élet-, baleset-, egészség- és nyugdíjbiztosításokra és természetes személyek részére történő pénzügyi teljesítéseket érint. Az adózási szabályokról további információkat tudhat meg: Az NN Biztosító Zrt. tájékoztatója biztosítások adózási és számviteli szabályairól (gazdálkodó szervezetek részére) nevű nyomtatványból, a Tájékoztató az NN Biztosító Zrt. nyugdíjbiztosításaihoz kapcsolódó adózási szabályokról nevű nyomtatványból, a Kiegészítő Ügyfél-tájékoztató nevű nyomtatványból, valamint a oldalon. A biztosítási szerződések megkötése, módosítása fokozott figyelmet és gondosságot igényel. A döntésnél figyelembe kell venni a vonatkozó biztosítási feltételeket és az adózási jogszabályokat. Az életbiztosítási szerződés megkötésekor és az azzal kapcsolatos rendelkezések megtételekor figyelembe kell venni az adó- és járulékfizetésről szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit is, hogy minden esetben megalapozott döntés alapján kerüljön aláírásra a biztosítási ajánlat, illetve a szerződéssel kapcsolatos rendelkezés. Ebben segít tájékoztatónk, mely a hatályos adójogszabályok alapján nyújt tájékoztatást az életbiztosításokhoz kapcsolódó adózási kérdésekben. Az NN Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) életbiztosításokhoz kapcsolódó pénzügyi teljesítései adózási szempontból három csoportba oszthatóak: A. Adómentes pénzügyi teljesítés a Biztosító szolgáltatásai közül: a) a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, b) a nyugdíjbiztosítási szolgáltatás (a nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmény szabályairól külön tájékoz - tatót talál a oldalon), c) a balesetbiztosítási szolgáltatás, d) az egészségbiztosítási szolgáltatás. B. A Biztosító alábbi pénzügyi teljesítései során kamatjövedelem keletkezik, melyet a későbbiekben részletezett szabályok alapján (kamat)adó és egészségügyi hozzájárulás terhelhet: a) lejárati szolgáltatás, b) teljes visszavásárlás, c) részleges visszavásárlás (a plusz befektetési egységek terhére történő pénzkivonás a rendszeres díjak fedezésére is részleges visszavásárlásnak minősül), d) rendszeres pénzkivonás. A kamatjövedelmek adózásának szabályozása eltérő a szeptember 1-én és az ezt követően kötött szerződések, illetve az ezt megelőzően kötött szerződések esetében, így tájékoztatónk is két külön fejezetben foglalkozik a szeptember 1. előtti, illetve ezt követő kockázatviselési kezdetű szerződésekkel. C. Ha a biztosítási szerződés határozatlan idejű, kockázati életbiztosításnak nem minősülő, kizárólag halál esetére szóló szerződés és más, nem magánszemély (pl. gazdasági társaság) által fizetett díja adómentes volt, a biztosítói teljesítés egyéb jövedelemként adóköteles. (A részleteket lásd Az NN Biztosító Zrt. tájékoztatója biztosítások adózási és számviteli szabályairól vállalkozások részére c. tájékoztatóban.) Tajekoztato_kamatado_201608_F oldal 1/6

2 A jelen tájékoztatóban szereplő fogalmak magyarázata: a) Rendszeres díj: az a díj, amit a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni. b) Egyszeri díj: egyszeri díjas biztosítások esetén a biztosítási feltételek alapján fizetendő díj. c) Eseti díj: a rendszeres díjakon felül fizetett díj, melyet a Biztosító plusz befektetési egységben tart nyilván. d) Plusz befektetési egység: eseti díjakból képzett, az eszközalap befektetéseiben arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység. e) Visszavásárlási érték: az adott szerződés biztosítási feltételeiben meghatározott visszavásárlási érték. A jelen tájékoztató a kiadásának napján hatályos adó- és egyéb jogszabályok rendelkezéseire épül, különösen az alábbiakon: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja törvény), az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (Eho törvény), az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art), a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk). Jelen tájékoztató a legnagyobb gondosság mellett készült, de kizárólag tájékoztató jelleggel, és semmilyen körülmények között sem minősül adótanácsadásnak. Az egyes, konkrét biztosítási szerződéssel összefüggő, adózási szabályok helytelen alkalmazásából eredő kockázatért a Szerződő, a Biztosított, illetve a Kedvezményezett a felelős. 1. Az adózási szabályok a szeptember 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések esetében 1.1 Vonatkozó jogszabályok Megnevezés Jogszabályi hely Kamatjövedelem fogalma Szja tv. 65. (1) d) Részleges pénzkivonás esetére vonatkozó szabály Szja tv. 65. (6a) Adómentességet meghatározó jogszabályi rész Szja tv. 84/G. (3) b) EHO mentességet meghatározó jogszabályi rész Eho tv. 3/A. (2) a) után befizetett eseti díjakra vonatkozó kamatadó Szja tv. 65. (3) ac), ad) kedvezmény szabályozása után befizetett eseti díjakra vonatkozó EHO Eho tv. 3/A a), (2) da, db, 11/C. Adó mértéke Szja tv. 8. és 84/G. (5a) 1.2 A rendszeres díjakon képződött hozam adómentessége A rendszeres díjakon képződött hozam kamatadó és EHO mentes A rendszeres díjak emelésének hatása a kamatadó mentességre és a kamatjövedelem-kedvezményre A szeptember 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések esetében a rendszeres díjak korlátozás nélkül emelhetőek. A szeptember 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződés abban az esetben sem veszti el a kamatadó és az EHO mentességet (a rendszeres díjak, illetve a december 31-ig befizetett eseti díjak tekintetében), ha a rendszeres díjakat az Ügyfél nagyobb mértékben emeli, mint 30% plusz a díjemelést két évvel megelőző év inflációjának mértéke (2016-ban összesen 30%, 0%-os inflációval számolva), illetve a január 1-től befizetett eseti díjakon képződött hozamra is lehet alkalmazni a kamatjövedelem-kedvezményeket. 1.3 A december 31-ig befizetett eseti díjakon képződött hozam adómentessége A december 31-ig befizetett eseti díjakon képződött hozam is mentes a kamatadó és az EHO alól. Tajekoztato_kamatado_201608_F oldal 2/6

3 1.4 A január 1-től befizetett eseti díjakon képződött hozam kamatadó és EHO kötelezettsége Kamatjövedelem fogalma és meghatározása A Biztosító a rendszeres és az eseti díjakat elkülönítve tartja nyilván. Az eseti díjak közül csak a január 1-től befizetett eseti díjakon képződött hozamot terheli kamatadó és EHO fizetési kötelezettség. Kamatjövedelemnek minősül a Biztosító plusz befektetési egységekre vonatkozó pénzügyi teljesítéséből a befizetett eseti díja(ka)t meghaladó összeg, kivéve, ha az Szja tv. szerint a teljesítés adómentes (pl. haláleseti kifizetés esetén). A Biztosító azon pénzügyi teljesítései, amelyből kamatjövedelem keletkezhet: a részleges visszavásárlás, a teljes visszavásárlás, a rendszeres pénzkivonás és a lejárati szolgáltatás A kamatjövedelem meghatározása részleges visszavásárlás és rendszeres pénzkivonás esetén Ha a Biztosító pénzügyi teljesítése olyan rendelkezés folytán következik be, amely alapján a biztosítási szerződés nem szűnik meg (pl. részleges visszavásárlás vagy rendszeres pénzkivonás történik a plusz befektetési egységek terhére), a befizetett eseti díjak olyan arányban vehetőek figyelembe, mint ahogyan a plusz befektetési egységek terhére történő részleges visszavásárlás értéke aránylik a plusz befektetési egységek teljes visszavásárlási értékéhez. A biztosítói pénzügyi teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói pénzügyi teljesítés időpontjában történő további megállapítása során Kamatadó és EHO mértéke A fentiek alapján meghatározott kamatjövedelmet kamatadó és egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban EHO) terhelheti. A kamatadó mértéke 15%, az EHO mértéke 6%. Ha a kamatjövedelmet megalapozó időszak január 1-je előtt kezdődött, de a Biztosító teljesítése (pl. részleges visszavásárlás) január 1-je után történik, akkor a 15% adókulcsot csak a kamatjövedelem azon részére lehet alkalmazni, amely január 1-jét követően keletkezett. (A Biztosító megállapítja a teljesítést megalapozó időszakot, és a január 1-je előtt, illetve után eltelt napok számának arányában meghatározza az egyes időszakokra eső kamatjövedelmet. A január 1-je és az azt követő időszakra eső kamatjövedelem esetében 15%-os adómértéket alkalmaz, január 1-je előtti időszakra eső kamatjövedelemnél pedig 16%-ot.) Kamatadó kedvezmények meghatározása Kamatadó kedvezmény vonatkozik az eseti díjból származó kamatjövedelemre, ha: a befizetés és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 3, de kevesebb mint 5 év telt el ebben az esetben a kamatjövedelem 50%-a a kamatadó alapja, a befizetés és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 5 év eltelt ebben az esetben az eseti díjon képződött hozam mentes a kamatadó és az EHO alól. Az eseti díjak befizetésének dátumát az alábbiak szerint kell meghatározni: január 1. és december 31. között befizetett eseti díjak tekintetében a január 1-től a szerződésen elsőként befizetett eseti díj dátuma az irányadó (független attól, hogy hány darab további eseti díj érkezik ig a szerződésre), január 1-től befizetett eseti díjak tekintetében a tényleges befizetés dátuma az irányadó EHO számítása augusztus 1. előtt befizetett eseti díjak tekintetében Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak (az eseti díj befizetésének dátuma és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma közötti időszak) augusztus 1-je előtt kezdődik, de a kamatjövedelem megszerzésének időpontja augusztus 1-jét követő időszakra esik (pl. részleges visszavásárlás a plusz befektetési egységek terhére stb.), az egészségügyi hozzájárulást a kamatjövedelem július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt arányos részére kell megfizetni. Tajekoztato_kamatado_201608_F oldal 3/6

4 2. Az adózási szabályok a szeptember 1. vagy az utáni kockázatviselési kezdetű szerződések esetében 2.1 Vonatkozó jogszabályok Megnevezés Haláleseti, baleseti és betegbiztosítási szolgáltatás adómentessége Jogszabályi hely Szja tv. 1. sz. mell pontja Kockázati életbiztosítás fogalma Szja tv Kamatjövedelem fogalma Szja törvény 65. (1) d) Részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás esetére vonatkozó szabály Adó mértéke Kamatadó kedvezmények szabályai Szja tv. 65. (6a) Szja tv. 8. és 84/G. (5a) Szja tv. 65. (3) ac), ad) Kamatadó levonása, bevallása és befizetése Szja tv. 65. (2) a) Rendszeres díjak emelésének következménye Szja tv. 65. (3a) b) 2.2 Kamatjövedelem fogalma és meghatározása A Biztosító a rendszeres díjakat és az eseti díjakat elkülönítve tartja nyilván, és egy adott pénzkivonás esetén amely vonatkozik a felhalmozási befektetési egységekre és a plusz befektetési egységekre is a kamatjövedelmet külön-külön határozza meg. Kamatjövedelemnek minősül a Biztosító pénzügyi teljesítéséből (pl. lejárati szolgáltatás, visszavásárlás, részleges visszavásárlás stb.) a befizetett díjat meghaladó összeg, azzal a kiegészítéssel, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati életbiztosítás díja. Pénzügyi teljesítés (pl. lejárati szolgáltatás, visszavásárlás, részleges visszavásárlás stb.) Befizetett díj (csökkentve a után befizetett díjak kockázati díjrészével) = Kamatjövedelem Kockázati biztosítás fogalma Kockázati biztosításnak az olyan élet-, baleset- és (egészség-)betegségbiztosítás minősül, amely esetében a biztosítási esemény (pl. baleset, halál, betegség) bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal a kiegészítéssel, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magába foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész. Az alapbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő kockázati biztosítások teljes díja nem érvényesíthető kamatjövedelemcsökkentő befizetett díjként, az alapbiztosítások esetében a rendszeres díjak 10%-át, az egyszeri díjas szerződések ese tében pedig 1%-át kell a befizetett díj kockázati díjrészének tekinteni. (Ezt a szabályt a január 1-je után befizetett díjaknál kell először alkalmazni, a korábban fizetett kockázati díjakkal lehet a kamatjövedelmet csökkenteni.) Rendszeres díj növelésének hatása a kamatjövedelemre Ha a rendszeres díjakat az Ügyfél nagyobb mértékben emeli, mint 30% plusz a két évvel (díjemelés évétől) ezelőtti infláció mértéke (2016-ban 30%, 0%-os inflációval számolva), akkor a rend szeres, illetve az egyszeri díjra vonatkozó kamatadó kedvezményeket (pl. kamatadó mentesség a szerződéskötést követő 10 év után) nem lehet alkalmazni A kamatjövedelem meghatározása részleges visszavásárlás és rendszeres pénzkivonás esetén Ha a Biztosító pénzügyi teljesítése olyan rendelkezés folytán következik be, amely alapján a biztosítás nem szűnik meg (pl. részleges visszavásárlás történik), a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetőek figyelembe, mint ahogyan a biztosítói pénzügyi teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés a biztosítói teljesítés időpontjában történő megszűnése esetén járó biztosítói pénzügyi teljesítés összegéhez (teljes visszavásárlási értékhez). A biztosítói pénzügyi teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem további megállapítása során. Tajekoztato_kamatado_201608_F oldal 4/6

5 2.3 Kamatadó és EHO mértéke A fentiek alapján meghatározott kamatjövedelmet kamatadó és egészségügyi hozzájárulás terheli. A kamatadó mértéke 15%, az EHO mértéke 6%. Ha a kamatjövedelmet megalapozó időszak január 1-je előtt kezdődött, de a Biztosító teljesítése (pl. részleges visszavásárlás) január 1-je után történik, akkor a 15% adókulcsot csak a kamatjövedelem azon részére lehet alkalmazni, amely január 1-jét követően keletkezett. (A Biztosító megállapítja a teljesítést megalapozó időszakot, és a január 1-je előtt, illetve után eltelt napok számának arányában meghatározza az egyes időszakokra eső kamatjövedelmet. A január 1-je és az azt követő időszakra eső kamatjövedelem esetében 15%-os adómértéket alkalmaz, január 1-je előtti időszakra eső kamatjövedelemnél pedig 16%-ot.) 2.4 Kamatjövedelem-kedvezmények rendszeres díjakon képződött hozamon Kamatadó kedvezmény vonatkozik a rendszeres díjból származó kamatjövedelemre (figyelemmel a rendszeres díj növelésének kamatjövedelemre gyakorolt hatására), ha: a kockázatviselés kezdetének dátuma és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 6, de kevesebb mint 10 év telt el ebben az esetben a kamatjövedelem 50%-a a kamatadó alapja, a kockázatviselés kezdetének dátuma és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 10 év eltelt ebben az esetben a rendszeres díjon képződött hozam mentes a kamatadó és az EHO alól. 2.5 Kamatjövedelem-kedvezmények eseti díjakon képződött hozamon Kamatadó kedvezmény vonatkozik az eseti díjból származó kamatjövedelemre, ha: a befizetés és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 3, de kevesebb mint 5 év telt el ebben az esetben a kamatjövedelem 50%-a a kamatadó alapja, a befizetés és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 5 év eltelt ebben az esetben az eseti díjon képződött hozam mentes a kamatadó és az EHO alól. 2.6 Kamatjövedelem-kedvezmények egyszeri díjas szerződések esetén Kamatadó kedvezmény vonatkozik az egyszeri díjból származó kamatjövedelemre, ha: a kockázatviselés kezdetének dátuma és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 3, de kevesebb mint 5 év telt el ebben az esetben a kamatjövedelem 50%-a a kamatadó alapja, a kockázatviselés kezdetének dátuma és a Biztosító pénzügyi teljesítésének dátuma között legalább 5 év eltelt ebben az esetben a rendszeres díjon képződött hozam mentes a kamatadó és az EHO alól. 2.7 EHO számítása augusztus 1. előtt létrejött szerződések és befizetett díjak esetében Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak (pl. az életbiztosítási szerződés megkötése) augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja augusztus 1-jét követő időszakra esik (pl. lejárati szolgáltatás, visszavásárlás, részleges visszavásárlás stb.), az egészségügyi hozzájárulást a kamatjövedelem július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt arányos részére kell megfizetni. 2.8 Kamatadó és EHO levonása, megfizetése és bevallása A kamatadót és az EHO-t a Biztosító az adómentesnek nem minősülő pénzügyi teljesítés (rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás, teljes visszavásárlás vagy lejáratkifizetés) összegéből levonja és átutalja az Adóhatóság (Nemzeti Adóés Vámhivatal) részére, kivéve, ha az egyéb jövedelemként adóköteles. A kamatjövedelmet terhelő adóval és EHO-val a magánszemélynek teendője nincs, a Biztosító ezt a kifizetésből levonja, bevallja és elutalja az Adóhatóság részére. A magánszemélyek éves adóbevallásában sem kell szerepeltetni az életbiztosításból származó kamatjövedelmet. A levont kamatadó és EHO összegéről a magánszemélyt kifizetői igazolásnak megfelelő tájékoztató levélben értesítjük. Tajekoztato_kamatado_201608_F oldal 5/6

6 2.9 Egyéb jövedelemként adóköteles Ha a biztosítási szerződés határozatlan idejű, kockázati életbiztosításnak nem minősülő, kizárólag halál esetére szóló szerződés és más, nem magánszemély (pl. gazdasági társaság) által fizetett díja adómentes volt, a biztosítói teljesítés egyéb jövedelemként adóköteles. (A részleteket lásd Az NN Biztosító Zrt. tájékoztatója biztosítások adózási és számviteli szabályairól vállalkozások részére c. tájékoztatóban.) Budapest, január 1. Tajekoztato_kamatado_201608_F oldal 6/6