Vadász Iván: Üzleti biztosítások adózása 2019

Átírás

1 Vadász Iván: Üzleti biztosítások adózása 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. A változások lényege 2. oldal 2. Az előrefizetést korlátozták 2. oldal 3. Életbiztosítási szerződéseket érintő változások, ha a munkavállaló a kedvezményezett 4. Életbiztosítási szerződéseket érintő változások, ha a munkáltató (kifizető) a kedvezményezett 5. A munkáltató (kifizető) által fizetett, nem adóköteles biztosítási díj átkonvertálása a munkavállaló egyéb jövedelmévé 3. oldal 3. oldal 4. oldal 6. Egyéni baleset és egészségbiztosítás 6. oldal 7. A csoportos baleset és egészségbiztosítás 7. oldal 8. A munkáltató (kifizető) költségelszámolása 7. oldal Budapest, július 18. 1

2 1. A változások lényege A T/625. számú törvényjavaslat, amely az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról címet viseli, lényegesen megváltoztathatja az üzleti biztosítások 1 közterheit. A törvényjavaslat az Szja törvény alábbi rendelkezéseit tervezi eltörölni. 1. sz. táblázat Szja tv 70. (1) bek. Egyes meghatározott juttatásnak minősül. c)a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Szja tv 1. számú melléklet 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes; A törvényjavaslat az Szja törvény alábbi rendelkezését némileg módosítja, a változást vastagítva jelöljük. 2. sz. táblázat Az Szja tv. 7. (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1a) A pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére - a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítését ide nem értve - korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Első olvasatra úgy tűnik, hogy az üzleti biztosítások közterhei jelentősen növekedtek. Alaposabb tanulmányozás után azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az adózási feltételek nem romlottak, hanem kismértékben még csökkent is az adókötelezettség. 2 A várható törvénymódosítás következményei: az életbiztosítások munkáltató (kifizető) által fizetett biztosítási díja a továbbiakban nem minősül egyes meghatározott juttatásnak 3, de átalakítható a magánszemély egyéb jövedelmévé, a baleset- és egészségbiztosítási szerződés munkáltató (kifizető) által fizetett biztosítási díját továbbra is lehet egyes meghatározott juttatásnak tekinteni, de megszűnik a kockázati biztosítások adómentessége. 2. Az előrefizetést korlátozták Az Országgyűlés honlapján megjelent a T/625/17. Bizottsági módosító javaslat 4, amely lehetetlenné teszi az előrefizetést, ugyanis a következő rendelkezést iktatták be a törvénytervezetet szövegébe: 1 Üzleti biztosításnak tekintjük azokat a Ptk. szabályai alapján megkötött életbiztosítási, baleset és kockázat, a baleseti és egészségbiztosítási szerződéseket, amelyekben szerződő félként a munkáltató (kifizető) szerepel, és a szerződés kedvezményezettje a munkáltató (kifizető) munkavállalója, személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője. 2 Az egy másik kérdés, hogy nem ez volt a jogszabály előkészítését végző Pénzügyminisztérium célja. 3 Nem kizárt egy olyan jogértelmezés, miszerint az új szabályok szerint is egyes meghatározott juttatás marad

3 Az Szja tv. 70. (1) bekezdés c) pontjának és 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontjának december 31-én hatályos rendelkezését a 2018-ban kezdődő biztosítási évre de legfeljebb december 31-éig megfizetett biztosítási díjakra lehet alkalmazni. 3. Életbiztosítási szerződéseket érintő változások, ha a munkavállaló a kedvezményezett kedvezményezett: biztosított által megjelölt magánszemély. Mivel hatályát veszti az Szja törvény 70. (1) bek. c) pontja, ezért a munkáltató által adóévtől fizetett biztosítási díj az Szja törvény és 89. pontjai alapján munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek kell tekinteni adóévtől a nettó munkabér 100 Ft-ja után kb. 78 Ft közterhet kell a munkáltatónak (17,5 % 5 + 1,5 %) és a munkavállalónak (10 + 8,5 + 15%) közösen megfizetnie. Célszerű, ha ebben a konstrukcióban január 1-től kicserélik a kedvezményezett személyét, vagyis az új kedvezményezett (a munkáltató) kifizető lesz, az alábbiak szerint: lejárati kedvezményezett: munkáltató (kifizető), haláleseti kedvezményezett: biztosított által megjelölt magánszemély. Néhány év múlva az 5. pontban leírt módon célszerű a biztosítási szerződést módosítani. 4. Életbiztosítási szerződéseket érintő változások, ha a munkáltató (kifizető) a kedvezményezett lejárati kedvezményezett: munkáltató (kifizető), haláleseti kedvezményezett: biztosított által megjelölt magánszemély. A törvényjavaslat csak kis mértékben érinti ezt a típusú életbiztosítási szerződést, ami azt jelenti, hogy a kockázati biztosítás díjrésze egyéb jövedelemnek minősül a biztosítottnál, mert évtől hatályát veszti a kockázati biztosítás adómentességét a minimálbér 30%-áig előíró Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. pontja, valamint az Szja tv 7. (1a) bekezdésében a kockázati biztosítás kivételként jelenik meg.. A lejárati, elérési szolgáltatásért fizetett biztosítási díjnak eddig sem volt közterhe és továbbra sem lesz, amíg a szerződési feltételekben valamilyen változás be nem következik. 5 A törvényjavaslat szerint az Eho kulcsa adóévtől 17,5 %. 3

4 Itt is lehetőség van arra, hogy a biztosítási szerződést az 5. pontban leírt módon megváltoztassák. 5. A munkaáltató (kifizető) által fizetett, nem adóköteles biztosítási díj átkonvertálása a munkavállaló egyéb jövedelmévé Ha az életbiztosítás lejárati (elérési) kedvezményezettje a munkáltató, akkor az erre fizetett díj után nincs adókötelezettség 6. A munkáltató által megfizetett biztosítási díj átkonvertálás két lépésben történik. Egymást követően két szerződésmódosításra kerül sor. 3. sz. táblázat Jogszabályi alap Első szerződésmódosítás Második szerződésmódosítás Szja tv 7. (1c) bek. Szja tv 9. (3a) bek. A 9. (3a) és (3b) bekezdésében meghatározott Ha a biztosítási szerződés a 7. (1a) bekezdése eseteket kivéve nem szerez bevételt a biztosított szerinti esetben utóbb olyan módon módosul, hogy a magánszemély, ha a más személy által kötött biztosító teljesítésére a biztosított vagy más biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a magánszemély (nem a díjat fizető személy) válik szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a jogosulttá (e törvény alkalmazásában ideértve azt az szerződőnek nem téríti meg. esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában - tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is - egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél, azzal, hogy nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti. Szja tv 9. (3b) bek. Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága (például a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik. A munkáltató, mint szerződő fél kezdeményezheti a biztosítónál az életbiztosítási szerződés módosítását, miszerint a biztosítottnak átadja a szerződő pozícióját. A biztosítási szerződés feltételei az első módosítást megelőzően: lejárati kedvezményezett: munkáltató (kifizető), haláleseti kedvezményezett: biztosított által megjelölt magánszemély január 1. napjától az Szja tv. 7. (1a) bekezdése némileg módosul: (1a) A pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére - a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítését ide nem értve - korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. 4

5 A biztosítási szerződés feltételei az első módosítást követően: szerződő: munkavállaló (személyesen közreműködő tag, tisztségviselő), lejárati kedvezményezett: munkáltató (kifizető), haláleseti kedvezményezett: biztosított által megjelölt magánszemély. Ez az első szerződésmódosítás az Szja törvény 7. (1c) bek. alapján adómentes még akkor is, ha a biztosított a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a munkáltatónak nem téríti meg. A szerződésmódosítás következtében a biztosított lett a szerződő fél, tehát jogosulttá válik a kedvezményezett személyének cseréjére, ami azt jelenti, hogy a biztosított a) önmagát, vagy b) más magánszemélyt jelölhet meg új kedvezményezettként 7. Ez lesz a második szerződésmódosítás, amelynek következtében az addig megfizetett díjak egy összegben minősülnek adóköteles biztosítási díjnak a magánszemélynél az Szja tv. 9. (3a) bekezdése alapján. Tehát ezt a második szerződésmódosítást össze kell hangolni a lejárati (elérési) szolgáltatás kifizetésének, illetve a biztosítás visszavásárlásának időpontjával. Ha az egyeztetés hatékonyan történik, akkor a biztosítói kifizetés és az adókötelezettség ugyanabban a negyedévben 8 keletkezik, ezáltal a magánszemély a biztosító kifizetéséből képes fedezni az adókötelezettségét. Az előbb leírtak szerint az új kedvezményezett által megszerzett jövedelem jogcíme: az Szja tv. 28. (1) bek. szerinti egyéb jövedelem, feltéve, hogy a munkavállaló (személyesen közreműködő tag, tisztségviselő) korábban nem volt az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje. A közteher adóévtől: 15 % szja + 17,5 % eho, összesen: 32,5%, amely 8,21 %-kal kevesebb, mint a juttatások után fizetendő évi adóteher. Jelentkezik egy másik probléma is. A biztosító is adóelőleget fog levonni az általa teljesített kifizetésből, tehát egy negyedéven belül kétszeres adóelőleg fizetésre kerül sor. Például: a munkáltató, mint szerződő fél korábban 1 millió Ft biztosítási díjat fizetett, tehát az adóalap 1 millió Ft, amely után a magánszemély megfizet 15% szja-t + 17,5% eho-t, összesen 32,5%, a biztosító az általa teljesített kifizetésből várhatóan levon 15% szja-t 9. A túladóztatás az éves szja-bevallásban rendezhető. Felmerül a kérdés: a munkáltató (kifizető) az első szerződés módosítást követően milyen könyvelési tételeket mutat ki a számvitelében, ha korábban a biztosítási díjak kifizetését a biztosítóval szembeni követelésként számolta el? Sajnos erre vonatkozóan hivatalos iránymutatás nem jelent meg. Ez a kérdés is mutatja, hogy téves alapokon nyugszik a 7 Megjegyzem, hogy a biztosított (szerződő) egy jogi személyt is megjelölhet kedvezményezettként. 8 A második szerződésmódosítás miatt keletkező adóelőleget az Szja tv. 46. (9) bek. szerint a magánszemélynek a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. 9 Várható, hogy a biztosító a következő jogszabályhelyek alapján fog eljárni: Szja tv 28. (2) bek., Szja tv. 29. és az Eho tv. 11. (11) bek. e) pont. Az átkonvertált jövedelemrészre az Szja tv 28. (1) bek. rendelkezését kell alkalmazni, tehát ebből a jövedelemrészből a biztosítónak, mint kifizetőnek az eho-t is le kell vonnia. 5

6 követelésként történő könyvelésre vonatkozó hivatalos iránymutatás 10. Véleményem 11 szerint elfogadható, ha a munkáltató (kifizető) a szerződésmódosítás napjával a követeléseket csökkenti, és ezzel párhuzamosan az egyéb személyi jellegű kifizetések főkönyvi számlán növekedést számol el (T559 K368). Külön felhívom a figyelmet arra, hogy az első és második szerződés módosítás alapján megszerzett jövedelmet a magánszemélynél nem lehet munkaviszonyból származó jövedelemnek 12 tekinteni, mert az első szerződésmódosítás adómentesen történt, a második szerződésmódosítás ugyan már az adóköteles, de ennek jogalapja nem a munkaviszony, hanem kizárólag a biztosítási jogviszony. 6. Egyéni baleset és egészségbiztosítás kedvezményezett: a biztosított magánszemély. Mivel hatályát veszti az Szja törvény 70. (1) bek. c) pontja, ezért a munkáltató által adóévtől fizetett biztosítási díj az Szja törvény és 89. pontjai alapján munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek kell tekinteni adóévtől a nettó munkabér 100 Ft-ja után kb. 78 Ft közterhet kell a munkáltatónak (17,5 + 1,5%) és a munkavállalónak (10 + 8,5 + 15%) közösen megfizetnie, a évben hatályos 40,71%-kal szemben. Tehát a közteher növekedése 37,29%. A biztosító szolgáltatása továbbra is adómentes marad az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. pontja alapján. Lehetséges egy másfajta jogértelmezés is. A törvényjavaslat alapján a adóévtől hatályos Szja tv.70. (6) bek. c) pontja kimondja: (6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül. c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; Más jogszabály rendelkezésének minősül pl. a Tao. tv. 3. számú melléklet B) 8. pont, lásd az 5. pontot 13. Az így értelmezett juttatás után évtől 38,35 % közterhet fizet a munkáltató (kifizető). Megjegyzem, hogy a adóévtől hatályos Szja tv.70. (6) bek. c) pontja rendelkezésére épülő gondolatmenet alapján nem kizárt egy olyan következtetés, miszerint az életbiztosítási szerződések munkáltató (kifizető) által fizetett biztosítási díj továbbra is egyes meghatározott /5. Adózási kérdés. 11 A követelés helyett eleve költséget kellett volna elszámolni, lásd a 8. pontban leírtakat. 12 Az Szja tv pontja szerint: Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel. 13 A Számv. tv 3. (7) bek. és 79. (3) bek alapján személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen:.a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja 6

7 juttatásnak minősül, ha a kedvezményezett a biztosított által megjelölt személy. Véleményem szerint az 5. pontban leírt egyéb jövedelemmé történő átalakítás biztonságosabb megoldásnak tekinthető. 7. A csoportos baleset és egészségbiztosítás biztosított: a Ptk 6:442. szerinti csoporthoz tartozó munkavállaló (személyesen közreműködő tag, tisztségviselő), kedvezményezett: a biztosított. Ha a biztosítási szerződésben a csoportot alkotó magánszemélyeket nem kell név szerint, konkrét adatokkal megjelölni, abban az esetben az ilyen szerződés alapján a munkáltató (kifizető) által fizetett biztosítási díj továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. A törvényjavaslat alapján a adóévtől hatályos Szja tv.70. (6) bek. b) pontja kimondja: (6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül. b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,. Ezen előírások alapján évtől a juttatás után 38,35 % közterhet fizet a munkáltató (kifizető). 8. A munkáltató (kifizető) költségelszámolása A Tao. tv. 3. számú melléklet B) 8. pontja kimondja, hogy gazdasági társaságoknál a biztosítás díja költségként elszámolható, ha a biztosított magánszemély a társas vállalkozásnál munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban áll, vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. 4. sz. táblázat Biztosított és Kedvezményezett 1. biztosított: magánszemély, kedvezményezett: a biztosított által megjelölt magánszemély 2. biztosított: magánszemély, kedvezményezett: a vállalkozás Életbiztosítás díjának elszámolása a társas vállalkozásnál Számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés 14 személyi jellegű egyéb kifizetés 16 Tao-ban a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ha a biztosított: munkavállaló, tisztségviselő, személyesen közreműködő tag, stb. 15 a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ha a biztosított: 14 Számv. tv 3. (7) bek. és 79. (3) bek alapján 15 Tao tv. 3. sz. melléklet B) 8. pont. 16 Számv. tv 3. (7) bek. és 79. (3) bek alapján 7

8 által megjelölt személy (pl. maga a vállalkozás) munkavállaló, tisztségviselő, személyesen közreműködő tag, stb. 17 Az előbbi táblázat a szerző véleményét tükrözi. Ezzel ellentétes jogértelmezést tartalmaz a hivatalos álláspont 18, amely szerint a a munkáltató (kifizető) által megfizetett biztosítási díjat a számvitelben a biztosítóval szembeni követelésként 19 kell kimutatni, ha a kedvezményezett a munkáltató (kifizető) által kijelölt személy (pl. maga a vállalkozás), mert ilyen esetben nem következik be végleges vagyonvesztés. A hivatalos okfejtés nem vezethető le a számviteli törvényből, ugyanis a személyi jellegű egyéb kifizetésre vonatkozó szabály egyértelműen kimondja, hogy ide tartozik.különösen:.a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja 20 A számviteli törvényben nincs semmilyen utalás arra vonatkozóan, hogy a biztosítási díj elszámolása különböző, attól függően, hogy a vállalkozás végleges vagy nem végleges vagyonvesztést szenved el. Budapest, július 18. Vadász Iván okleveles adószakértő 17 Tao tv. 3. sz. melléklet B) 8. pont /5. Adózási kérdés. 19 Tévedés a biztosítóval szembeni követelésről beszélni, ugyanis a Ptk alapján a munkáltató nem követelheti vissza az általa fizetett biztosítási díjat, csak bizonyos szolgáltatásokra lesz jogosult. 20 Számv. tv 3. (7) bek. 8