Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Átírás

1 Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke forintról forintra, míg a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványok adómentes értéke forintról forintra emelkedik. (Szja tv. 1. sz. Melléklet 8.17). Az adómentes iskolakezdési támogatás törvényi szabályozása néhány helyen megváltozik január 1-jétől. A leglényegesebb változás, hogy a juttatás adómentes értékét a törvényalkotó hozzákötötte a havi minimálbér értékéhez és annak 30 százalékában maximálta azt. A hatályos kormányrendelet szerint január 1-jétől a havi minimálbér értéke forint lesz. Ennek megfelelően az iskolakezdési támogatás adómentes értéke az idei forint helyett január 1-jével forintra emelkedik, mely összeg továbbra is gyermekenként és szülőnként értelmezett. A törvény eddig a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermekre, tanulóra hivatkozott, - noha ezen meghatározásokat kellő gondossággal sem lehetett egyértelműen felfedezni az említett törvényben - januártól azonban már a közoktatásban részt vevő gyermeket és tanulót említ. Az Európai Unió jogának történő megfelelés következménye, hogy a gyermek, tanuló vonatkozásában a törvény elismeri bármely EGT-állam a hazai közoktásnak megfelelő oktatását illetve a családok támogatásáról szóló törvény bármely EGT-államban hasonló jogszabály alapján a családi pótlékra vagy hasonló ellátásra jogosult szülő jogát az adómentes juttatásra (Szja tv. 1. sz. Melléklet 8.30). Új elemként jelenik meg az adómentes juttatások között az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett különböző társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidő rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, helyben fogyasztott étel, ital és a résztvevők között kiosztott azonos értékű ajándék juttatásokat. Az ajándéknak résztvevőnként azonos értékűnek kell lennie és az adómentesség feltételeként, értékük nem haladhatja meg a rendezvény összes költségének 10 százalékát (Szja tv. 1. sz. Melléklet 8.35).

2 A törvény immáron pontosan meghatározza a művelődési intézményi szolgáltatás fogalmát, ily módon is rendezve azt a téves értelmezést, mely szerint ennek adómentessége (Szja tv. 1. számú mellékletének pontja) csak állami vagy önkormányzati művelődési intézmények szolgáltatásának igénybe vétele esetén áll fenn. Adómentes tehát többek között az előadóművészet, filmvetítés, múzeumi szolgáltatás január 1-jétől megemelkedik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba vagy önsegélyező pénztárakba a magánszemély számára fizetett munkáltatói hozzájárulás azon összege, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Jövőre, a minimálbér 20 százaléka helyett már a minimálbér 30 százalékának megfelelő (2008-ban forint) összeget lehet ilyen módon juttatni a fent említett pénztártípusokba, fontos azonban, hogy több pénztár esetén is az együttesen juttatott összeg nem lehet magasabb az említett összegnél, mert az e fölötti rész jövedelemnek számít. Ebben a pontban új elem, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként befizetett, a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összeget szintén nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál. A foglalkoztatói nyugdíj önmagában is új elemnek számít, ennek részletei a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló évi CXVII. törvényben találhatók. (Szja tv. 7. (1) bekezdés k). Januártól a kiegészítő adójóváírást összevonják az adójóváírással. Ennek megfelelően az adójóváírás kifutása is magasabb jogosultsági határnál történik meg. Ez az intézkedés bizonyos jövedelemsávokban az adóterhelés kiegyenlítését hivatott szolgálni más jövedelmsávokhoz képest (Szja tv. 33. ). A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozások közül ez talán az egyik legfontosabb változás. A törvény az utalvány természetbeni juttatásként történő megfeleléseként már nem azt szabja feltételül, hogy fel kell tüntetni rajta, hogy mely termékre vagy szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben váltható be, hanem a juttatási feltételek alapján kell megállapítható legyen, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

3 Az is új tiltás, hogy nem minősül természetbeni juttatásnak a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. A hivatkozott törvényhely (Hpt. tv. 2. sz. melléklet I. fejezet 5.1) tételesen sorolja fel a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket, melyek január 1- jétől már nem minősülnek természetbeni juttatásnak. a. csekk, b. az elektronikus pénzeszköz, c. olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. (Szja tv. 69. (11)). A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás az ún. "400 ezres szabály" fontos változása, hogy január 1-jétől kezdődően a juttatás utáni adót már csak az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni (Szja tv. 71. (5)). Szja tv. 1. számú melléklet /A természetbeni juttatások közül adómentes:/ a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12

4 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül; Szja tv. 1. számú melléklet /A természetbeni juttatások közül adómentes:/ az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGTállam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül; Az Szja tv. 1. számú melléklet /A természetbeni juttatások közül adómentes:/ a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális,

5 hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű, ajándék. Szja tv /E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/ 27. Művelődési intézményi szolgáltatás: könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); előadóművészet (SZJ ), filmvetítés (SZJ ), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ ), közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4). Szja tv. 7. (1) bekezdés k) /A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/ k) azt az összeget, amelyet ka) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg; kb) a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet; kc) a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet; kd) a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba együttesen legfeljebb a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizet; ke) a munkáltató a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet, azzal, hogy a kc)-ke) alpontokban említett mértéket meghaladó összeget -

6 figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére is - munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni; Az Szja tv (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely a) az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 9 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 512 ezer forinttal növelt összegét. (2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. (3) A jogosultsági határ az adóévre 1 millió 250 ezer forint. Szja tv. 69. (11) (11) Utalvány e törvény külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha az utalványra vonatkozóan a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire felhasználható utalvány, valamint a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

7 Szja tv. 71. (5) (5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie Forrás: