VONATKOZÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

Átírás

1 VONATKOZÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Adómentesen adható természetbeni juttatások köre lehet: 1. számú melléklet az évi CXVII. Törvényhez Az adómentes bevételekrõl 8. A természetbeni juttatások közül adómentes: TICKET RESTAURANT étkezési-, és melegétel utalvány a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvérõl szóló törvény elõírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezõhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történõ vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 5000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképzõ iskolai tanuló, kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülõ magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a forintig, vagy az 5000 forintig terjedõ) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül. TICKET COMPLIMENTS TOP PREMIUM ajándék utalvány Munkavállalónak nyújtott: a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékébõl a forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettõl, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedõ és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékébõl az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedõn nyert érem, trófea; e rendelkezés alkalmazásában nem minõsül tárgyjutalomnak az értékpapír; a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élõ közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképzõ iskolai tanulónak, kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülõ magánszemélynek és vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékébõl alkalmanként az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; az adómentes juttatást a kifizetõ (szakszervezet, munkáltató) csekély értékû ajándékként tartja nyilván. Egyéb üzleti partnernek nyújtott: A meghatározások tartalmazzák az üzleti ajándék meghatározását, adómentes határának pontos számítási módját ill. az adómentes határon felül milyen adókötelezettség terheli a munkáltatót: 69. (10) e) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggõ üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt. 1

2 69. (7)ab) az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított adóból a (9) bekezdésben meghatározott létszámmal számolva 5000 forint/fõ érték 54 százalékát; (9) A (7) bekezdés ab) pontjában meghatározott létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizetõ tevékenységében személyesen közremûködõ tagok (egyéni vállalkozó kifizetõ esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni évi LXVI. törvényaz egészségügyi hozzájárulásról 3. (1) A kifizetõ 11 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után: Adókötelezettség teljesítésének rendje, amennyiben az adómentes határt átlépte a vállalkozás: A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adó-, és eho-kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá esõ érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összes bevétel megállapítására elõírt idõpontot (általában május 31.) követõen kell megállapítani, és a bevétel megállapításának hónapját követõ hónap 12-éig kell megfizetni [Szja tv. 69. (8) bekezdés a) pont]. A megállapított adót a bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következõ havi, negyedéves, illetõleg éves bevallásban kell bevallani. Ettõl függetlenül a számvitelben a passzív idõbeli elhatárolás szabálya alapján [2000. évi C. tv. 44. (1) bekezdés b) pont] ezt az adót a mérleg fordulónapja elõtti (az adott üzleti év) ráfordításaként kell kimutatni. Nyilvántartás: A részletezett rendelkezések alkalmazása, végrehajtása, ellenõrizhetõsége érdekében különös rendelkezéseket nem tartalmaznak az adótörvények. Ez a helyi körülmények és adottságok alapján alakítható csak ki. Ezért az általános szabályt kell szem elõtt tartani, azaz olyan nyilvántartásokat kell vezetni és a bizonylatokat oly módon kell kezelni (megõrizni), hogy azokból az elévülési idõn belül utólag is megállapíthatók legyenek az adókötelezettségek, illetõleg mentességek. Különösen fontos, hogy a nyilvántartások alkalmasak legyenek a törvényi feltételek fennállásának bizonyítására. TICKET SERVICE beiskolázási utalvány az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetõje a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult - szülõ vagy a vele közös háztartásban élõ házastárs útján a tanév elsõ napját megelõzõ és követõ 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetõje nevére szóló, az elõzõekben felsorolt javak beszerzésérõl szóló számla ellenértékének az említett idõszakban történõ megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 20 ezer forint értékig terjedõen juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetõje az adómentes iskolakezdési támogatás összegérõl magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megõriz; az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetõje által a szülõvel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelõ módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülõ, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minõsül; 2003/132. Adózási kérdés iskolakezdési támogatásra való jogosultság (Szja törvény 1. számú melléklet pont) A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet családi pótlékra jogosult szülõje vagy a vele közös háztartásban élõ házastársa útján. Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdõ gyermeket, tanulónak pedig az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. A juttatásban azonban a gyermek, tanuló mindkét szülõ (vagy a vele közös háztartásban élõ házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak. 2

3 TICKET CULTURE kultúra utalvány 8.6. a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott juttatás, a hallgatónak a felsõoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott juttatás, a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói részére biztosított, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy, valamint a bölcsõdei, a mûvelõdési intézményi szolgáltatás, továbbá a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, valamint a szolgálati lakásban, munkásszálláson történõ elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizetõ tulajdonát képezõ vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetõvel munkaviszonyban lévõ olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizetõ olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn; 1998/30. Adózási kérdés adómentes mûvelõdési intézményi szolgáltatások (Szja. tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.6. pontja szerint mûvelõdési intézményi szolgáltatást nyújtó mûvelõdési intézmények körébe a következõk tartoznak: Állami és önkormányzati költségvetési fenntartású - közmûvelõdési intézmények és közkönyvtárak, - elõadómûvészeti intézmények (Magyar Állami Operaház, színházak, hivatásos szimfonikus zenekarok, énekkarok, zene- és táncegyüttesek). Ezen intézmények szolgáltatása minõsülhet adómentes természetbeni juttatásnak. Az elõzõek a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló évi CXI. törvény és a mûvelõdési és közoktatási miniszter feladatáról, hatáskörérõl és hatósági jogkörérõl szóló 47/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint a PM és az MKM szintû szakmai egyeztetésen alapulnak. Az Adó és Ellenõrzési Értesítõben megjelent, 201/1997. számú ismertetõben foglalt szolgáltatások is csak az elõbbi mûvelõdési intézmények szervezésében lehetnek adómentesek. TICKET WEB internet utalvány a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az elsõ üzembe helyezését követõen legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése; 2003/48. Adózási kérdés a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat adómentessége, munkáltatói elszámolása (Szja. tv. 1. számú melléklet pont) A rendelkezés elsõ fordulata szerinti forgalmi díj számlázása különbözõ módon törtéhet, de az internet forgalmának a számlában meg kell jelennie. Amennyiben az internetszolgáltatás valamely kábelhálózaton keresztül történik, úgy az adott szolgáltató számlájában (például a televíziós elõfizetéstõl) elkülönítetten feltüntetett, csak az internet igénybevétele érdekében fizetendõ összeg ( csomag, havi átalánydíj) átvállalása lehet személyi jövedelemadó mentes. Ha az internetezés vezetékes telefonon keresztül bonyolódik, a számlázott forgalmi díj magában foglalja a telefonszámla internetforgalmát is, amely jellemzõen elkülönítetten szerepel, függetlenül attól, hogy a telefon normál, ISDN, ADSL vagy egyéb adatátvitellel mûködik. Az internethasználat díjának a telefonszámlában való elkülönítése (nem hívásból eredõ díj) kérhetõ a szolgáltatótól. Amennyiben a számlában nem szerepel elkülönítetten az internethasználat díja annak térítése nem tekinthetõ adómentes juttatásnak. A dolgozónál levõ számítógép internet-elõfizetési, -használati díjának, a dolgozó nevére szóló számla munkáltató által történõ megfizetése (költségtérítése) számviteli szempontból, a számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. (7) bekezdésének 3. pontja szerint személy jellegû egyéb kifizetésnek minõsül, amely költség a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény alkalmazása szempontjából is elismert. Ha a felek között létezik a költségtérítésre vonatkozó megállapodás. Ezen megállapodás (belsõ bizonylat) és a munkavállaló nevére szóló számla együttesen szolgál a vállalkozási tevékenység érdekében történõ költségelszámolás igazolására. 3

4 A szolgáltatásra a munkáltató is köthet szerzõdést a munkavállaló javára. Ebben az esetben a számla a munkáltató nevére szól és a magánszemély természetbeni juttatásban részesül. E természetbeni juttatás a Tao. tv. 3. számú mellékletének 3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minõsül. Nem kifogásolható az a megoldás, ha a munkáltató a munkavállalója házastársának nevére kiállított számla alapján téríti meg az internethasználat díját, tekintettel a fennálló házassági vagyonközösségre. Ebben az esetben is megvalósul az adómentesség kritériuma, vagyis adómentes az internethasználat díjának munkáltató által történõ megtérítése. A munkáltató által adott természetbeni juttatás, legyen az akár étkeztetési utalvány, vagy bármilyen, jogszabály által adható juttatás a munkáltató és a munkavállaló közötti olyan speciális jogviszony, melyben a 3. szereplõ, a szolgátatást nyújtó pénz ellenében szolgáltat a munkavállaló részére valamilyen árut, vagy egyéb szolgáltatást. Az utalványok a jogszabályban megfogalmazott és taxatíve felsorolt célokra vehetõk igénybe, ez a munkavállaló és a 3. személy szolgáltató felelõssége. A szolgáltató, ha elfogadja az utalványt eltérõ célra is, csak saját kockázatra teheti meg. TICKET WELLNESS egészségpénztári utalvány Az egészségpénztári befizetésekre vonatkozó adókedvezményeket az alábbi törvények szabályozzák: SZJA Törvény 7., 17., 41., 44./A, 69., 71., 1.sz. melléklet 6.4., 6.5. pontja és 7.3. pontja évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról Cafeteria január 1-jétõl jelentõsen átalakult a természetbeni juttatás intézményének szja-törvénybeli szabályozása. Ezen idõponttól kezdõdõen az Szja törvény taxatíve sorolja fel, hogy alkalmazásában mi minõsülhet természetbeni juttatásnak. Az új szabályozás bevezetése óta eltelt idõszakban jelentõs számú jogértelmezési kérdés vetõdött fel. A hatályos szabályozás alapján természetbeni juttatásnak minõsül: - a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhetõ [69. (1) bekezdés d) pont] 69. (11) Kereskedelmi utalvány, jegy, bón, kupon és más hasonló tanúsítvány stb. e törvény külön rendelkezése hiányában akkor minõsül természetbeni juttatásnak, ha azon feltüntették, hogy mely termékre vagy szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben váltható be, és a juttatás körülményei egyebekben megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minõsül ilyennek a bármire beváltható utalvány vagy vásárlói kártya. A munkáltatónál adómentes béren kívüli juttatás 71. (1) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minõsül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az e törvény rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékébõl legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetõleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). (3) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához az (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. (4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka. 4

5 A Munka törvénykönyve a részmunkaidõben dolgozó munkavállalót is munkaviszonyban álló személynek tekinti, akit a munkaviszonyban töltött napok után az általános szabályok szerint illetnek meg járandóságok, például a szabadság. Az Szja törvény sem szabályozza külön azt az esetet, amikor a munkavállaló részmunkaidõben, napi 8 óránál kevesebbet dolgozik. Ezért ugyanazok a szabályok, kötelezettségek és mentességek vonatkoznak a részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalókra, mint a teljes munkaidõben dolgozó társaikra, így az Szja törvény 71. -ában szabályozott 400 ezer forintos keret a részmunkaidõben dolgozó munkavállalókra is irányadó. Juttatásokban részesíthetõk köre 69. (1) Természetbeni juttatás: d) a munkáltató által - a c) pontban foglaltaktól függetlenül is - da) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvérõl szóló törvény elõírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy db) az elõbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképzõ iskolai tanuló, kötelezõ szakmai gyakorlaton lévõ hallgató, nyugdíjban részesülõ magánszemély - ha nyugdíjazását megelõzõen a munkáltatónál vagy annak jogelõdjénél volt munkavállaló -, vagy dc) az elõbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az elõzõekben említett, juttatásban részesülõ magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörbõl azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhetõ; évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl 685. E törvény alkalmazásában b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa; Utalvány vásárláskor felszámított kezelési költség ÁFA levonási lehetõség megítélése Amennyiben az utalványt vásárló szállítási szolgáltatást ill. kezelési szolgáltatást vesz igénybe, ezek ellenértéke minden esetben számlázandó, de a felszámított ÁFA - itt hivatkozott tv rendelet alapján - nem helyezhetõ levonásba évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról 33. (1) Nem vonható le az elõzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást a) közvetlenül a 30. (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja. A hivatkozott jogszabály elõírása alapján nem helyezhetõ levonásba annak a szolgáltatásnak az ÁFA-ja, amelyet az adóalany nem az ÁFA adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenységhez hasznosít. 5