E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2012.május IV. évfolyam 5. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája Devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározása Olvasói kérdések Euróban vezetett könyvelés Szakképzési hozzájárulás elszámolása Folyamatos folyószámlahitelt elszámolása Eladási árban kalkulált várható támogatás összege Garanciális kötelezettségek és a céltartalékok Egyéni vállalkozó által kapott vállalkozóvá-válási támogatás Számla befogadása átalakuló cégnél Számviteli vs. tao.-nyereség és -veszteség Devizaalapú forintos kölcsön értékelése Személygépkocsi-bérbeadás elszámolása Szerződés szerinti teljesítés megállapítása Részesedés nyilvántartása Végleges eszközátadás Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról http://forum-szaklapok.hu/ a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv342 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. május 2. 1
A hónap témája Devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározása Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára A következőkben egy esettanulmányon keresztül gyakorlati problémán szemléltetve tárgyaljuk a devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározásához kapcsolódó elszámolásokat és könyvelési feladatokat. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 100 000 EUR bankhitelből technológiai fejlesztést szeretne megvalósítani. A beruházás keretében három gyártóeszközt kívánnak beszerezni. A bankhitelszerződést 2012. július 1-jén aláírták, ezen naptól fogva a hitel lehívható. A hitel rendelkezésre-tartási jutaléka 0,4%, a hitel kamata 5%. A rendelkezésre-tartási jutalékot és a hitel kamatát először 2012. december 31-én emeli le a bank a vállalkozás devizabetétszámlájáról; egyébként félévente, a félév utolsó napján kell fizetni. A hitel futamideje 7 év. A vállalkozás közvetlenül a hitelkeretből fogja a beruházási szállítókat kifizetni. A vállalkozás a devizában felmerült ügyletek forintosítására számviteli politikájában MNB-árfolyamot választott. Az első gép számlázott vételára 50 000 EUR, a teljesítés időpontja 2012. augusztus 1. A beruházási szállító 2012. augusztus 15-én kifizetésre kerül. A gép 2012. szeptember 1-jével kerül aktiválásra. A második gép számlázott vételára 25 000 EUR, a teljesítés időpontja 2012. október 1. A beruházási szállító 2012. november 1-jén kifizetésre kerül. A gép 2013. január 15-én kerül aktiválásra. A harmadik gép számlázott vételára 25 000 EUR, a teljesítés időpontja 2012. december 1. A beruházási szállító 2013. január 1-jén kifizetésre kerül. A gép 2013. január 15-én kerül aktiválásra. MNB-árfolyamok alakulása (Ft/EUR): 2012. augusztus 1. 290Ft/EUR 2012. augusztus 15. 292Ft/EUR 2012. szeptember 1. 295Ft/EUR 2012. október 1. 300Ft/EUR 2012. november 1. 305Ft/EUR 2012. december 1. 298Ft/EUR 2012. december 31. 290Ft/EUR 2013. január 1. 294Ft/EUR 2013. január 15. 297Ft/EUR Az esettanulmányban 30 napos hónapokkal számolok. A devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározásához kapcsolódó számítások és könyvelési feladatok a következők: 1.2012. augusztus 1. az első gép beszerzésének elszámolása T 1611. I. gépberuházás 14.500.000Ft (50.000EUR 290Ft/EUR) K 455. Beruházási szállító 14.500.000Ft (50.000EUR 290Ft/EUR) 2. 2012. augusztus 15. a beruházási szállító kifizetése beruházási hitelkeretből T 455. Beruházási szállító 14.600.000Ft (50.000EUR 292Ft/EUR) K 444. Beruházási hitel 14.600.000Ft (50.000EUR 292Ft/EUR) 3. A kifizetéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása A Számviteli törvény 47. -a (4) bekezdésének c) pontja alapján az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. T 1611. I. gépberuházás 100.000Ft K 455. Beruházási szállító 100.000Ft 4. 2012. szeptember 1. Az első gép aktiválásának elszámolása Az aktiválásnál figyelembe kell venni, hogy a hitel rendelkezésre-tartási jutalékát és a hitel kamatát a vállalkozás még nem fizette meg. A Számviteli törvény 47. -a (4) bekezdésének ab) és ad) pontja szerint az üzembe helyezésig felmerült, illetve az azon 2
időszakot terhelő jutalékot és kamatot a beruházás bekerülési értékében figyelembe kell venni. K 444. Beruházási hitel (25.000EUR 305Ft/EUR) 7.625.000Ft Rendelkezésre-tartási jutalék számítása az üzembe helyezésig eltelt időtartamra: A rendelkezésre-tartási jutalékot a bank a 100 000 EUR hitelkeretre fogja felszámolni. Így felmerüléskor nem lehet az egyedi eszközökhöz közvetlenül hozzárendelni. A hitelkeret első gépre jutó arányos részét kell a bekerülési értékben figyelembe venni. Rendelkezésre-tartási jutalék az üzembe helyezés napjáig: 100.000EUR 0,4% 1,5:12 = 50EUR. 50EUR 295Ft/EUR = 14.750Ft. Ennek azonban csak a fele (50 000 EUR) illeti meg arányosan az első gépet, így az elszámolandó jutalék összege: 50EUR:2 295Ft/EUR = 7.375Ft. A jutalék fennmaradó része a másik két gép bekerülési értékében kerül figyelembevételre. T 1611. I. gépberuházás 7.375Ft K 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 7.375Ft Kamat számítása az üzembe helyezésig eltelt időtartamra: 50.000EUR 5% 0,5:12 = 104,17EUR T 1611. I. gépberuházás 30.730Ft (104,17EUR 295Ft/EUR) K 4792. Kamat-elszámolási technikai számla 30.730Ft (104,17EUR 295Ft/EUR) A beruházás bekerülési értéke: 14.500.000Ft + 100.000Ft + 7.375Ft + 30.730Ft = 14.638.105Ft T 13. Műszaki berendezések 14.638.105Ft K 1611. I. gépberuházás 14.638.105Ft 5. 2012. október 1. a második gép beszerzésének elszámolása T 1612. II. gépberuházás 7.500.000Ft (25.000EUR 300Ft/EUR) K 455. Beruházási szállító 7.500.000Ft (25.000EUR 300Ft/EUR) 6. 2012. november 1. a beruházási szállító kifizetése beruházási hitelkeretből T 455. Beruházási szállító 7.625.000Ft (25.000EUR 305Ft/EUR) 7. A kifizetéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása A Számviteli törvény 47. -a (4) bekezdésének c) pontja alapján az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. T 1612. II. gépberuházás 125.000Ft K 455. Beruházási szállító 125.000Ft 8. 2012. december 1. a harmadik gép beszerzésének elszámolása T 1613. III. gépberuházás 7.450.000Ft (25.000EUR 298Ft/EUR) K 455. Beruházási szállító 7.450.000Ft (25.000EUR 298Ft/EUR) 9. 2012. december 31. A bank a rendelkezésre-tartási jutalékot és a hitel kamatát leemelte a devizabetét-számláról (a devizabetét-számla könyv szerinti árfolyama 290Ft/EUR). Rendelkezésre-tartási jutalék: 100.000EUR 0,4% 1,5:12=50EUR 50.000EUR 0,4% 2,5:12=25,01EUR 25.000EUR 0,4% 2:12=16,66EUR, összesen: 91,67EUR a) Rendelkezésre-tartási jutalék elszámolása T 1619. Beruházási közös költség 19.335Ft (66,67EUR 290Ft/EUR) T 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 7.250Ft (25EUR 290Ft/EUR) K 386. Devizabetét-számla 26.585Ft (91,67EUR 290Ft/EUR) A 4791. Jutalék-elszámolási technikai számlán marad 125Ft árfolyamnyereség, ami az első géphez kapcsolódik. Mivel az első gép már aktiválásra került, ezért az árfolyam különbözetet eredmény javára kell elszámolni. T 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 125Ft K 974. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 125Ft A devizabetét könyv szerinti árfolyama 290Ft/ EUR, ezért a fizetéshez kapcsolódóan árfolyamkülönbözetet nem kell elszámolni. 3
Kamat: 50.000EUR 5% 4,5:12=937,49EUR25.0 00EUR 5% 2:12=208,34EUR, összesen: 1.145,83EUR Az első gép aktiválása került, az aktiválás utáni időszakot terhelő kamat nem lehet a bekerülési érték része, azt kamatráfordításként kell elszámolni, összege 832,78EUR (937,49EUR- 104,71EUR). A második gép még nem került aktiválásra, ezért a kamat arányos részét a második gép bekerülési értékében aktiválni kell. b) Kamat elszámolása T 871. Fizetett kamatok 241.506Ft (832,78EUR 290Ft/EUR) T 4792. Kamat-elszámolási technikai számla 30.366Ft (104,71EUR 290Ft/EUR) T 1612. II. gépberuházás 60.419Ft (208,34EUR 290Ft/EUR) K 386. Devizabetét-számla 332.291Ft (1.145,83EUR 290Ft/EUR) A 4792. Kamat-elszámolási technikai számlán marad 364Ft árfolyamnyereség, ami az első géphez kapcsolódik. Mivel az első gép már aktiválásra került, az árfolyam-különbözetet eredmény javára el kell számolni. T 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 364Ft K 974. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 364Ft A devizabetét könyv szerinti árfolyama 290Ft/ EUR, ezért a fizetéshez kapcsolódóan árfolyamkülönbözetet nem kell elszámolni. c) Az év végi értékelés végrehajtása Mérlegfordulónapon a beruházási hitelt és a beruházási szállítókat kell átértékelni. Mivel az első gép már aktiválásra került, az ahhoz kapcsolódó beruházási hitel átértékelésének összegét eredménnyel szemben kell elszámolni. A második és harmadik gép mérlegfordulónapon még nem került aktiválásra, ezért a Számviteli törvény 47. (4) bekezdése c) pontjának előírása szerint a beruházási hitel és a beruházási szállító átértékelésének összegét a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. Beruházási hitelállomány átértékelése: 50.000EUR (292Ft/EUR 290Ft/EUR) + 25.000EUR (305Ft/EUR 290Ft/EUR) = 475.000Ft árfolyamnyereség, Beruházási szállítók átértékelése (harmadik gép): 25.000EUR (298Ft/EUR 290Ft/EUR)= 200.000Ft. Átértékelés elszámolása: T 444. Beruházási hitel 475.000Ft K 1612. II. gépberuházás 375.000Ft K 974. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 100.000Ft T455. Beruházási szállító 200.000Ft K 1613. III. gépberuházás 200.000Ft 10. 2013. január 1. beruházási szállító kifizetése beruházási hitelből T 455. Beruházási szállító 7.350.000Ft (25.000EUR 294Ft/EUR) K 444. Beruházási hitel 7.350.000Ft (25.000EUR 294Ft/EUR) 11. A kifizetéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása A Számviteli törvény 47. (4) bekezdésének c) pontja alapján az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. T 1613. III. gépberuházás 100.000Ft [25.000EUR (294Ft/EUR 290Ft/EUR)] K 455. Beruházási szállító 100.000Ft [25.000EUR (294Ft/EUR 290Ft/EUR)] 12. 2013. január 15. a második és harmadik gép aktiválása A Számviteli törvény 47. (4) bekezdése ab) és ad) pontjának előírása szerint az üzembe helyezésig terjedő időszakot terhelő rendelkezésre-tartási jutalékot, kamatot szintén a bekerülési értékben figyelembe kell venni. 2013. január 1-jével a hitelkeret fennmaradó 25.000EUR-os összege lehívásra került, ezért rendelkezésre-tartási jutalék nem terheli ezt az időszakot. Mivel az aktiválás időpontjában a bank a kamatot nem emelte le, a 2013. január 1 2013. január 15. közötti időszakot terhelő összegeket ki kell számolni. A hitelállomány fele az aktivált első géphez kapcsolódik, ezért a kamatot 50.000EUR hitelállományra kell kiszámolni. 4
Kamat: 50.000EUR 5% 0,5:12 = 104,17EUR. A második és harmadik gép beszerzési ára azonos, ezért a kamatot fele-fele arányban kell a két gép között megosztani. A kamat elszámolása: T 1612. II. gépberuházás 15.469Ft (52,09EUR 297Ft/EUR) T 1613. III. gépberuházás 15.469Ft (52,09EUR 297Ft/EUR) K 4792. Kamat-elszámolási technikai számla 30.938Ft (104.17EUR 297Ft/EUR) Aktiválás előtt a 1619. Beruházási közös költség számla egyenlegét a két gép között fel kell osztani. Felosztásra a vetítési alap a két gép beruházási számlájának egyenlege. 1612. II. gépberuházás egyenlege: 7.500.000Ft + 125.000Ft + 60.419Ft 375.000Ft + 15.469Ft = 7.325.888Ft 1613. III. gépberuházás egyenlege: 7.450.000Ft 200.000Ft + 100.000Ft + 15.469Ft = 7.365.469Ft. Így a két eszköz között 49,87% : 50,13% arányban kell a beruházási közös költséget megosztani. 1619. Beruházási közös költség számla egyenlege 19.335Ft; második gépre jut: 19.335Ft 49,87% = 9.642Ft, harmadik gépre jut: 19.335Ft 50,13% = 9.693Ft. Közös költség elszámolása: T 1612. II. gépberuházás 9.642Ft T 1613. III. gépberuházás 9.693Ft K 1619. Beruházási közös költség 19.335Ft Felosztás után a két gép beruházási számlájának egyenlege: T 1612. II. gépberuházás 7.325.888Ft + 9.642Ft = 7.335.530Ft T 1613. III. gépberuházás 7.365.469Ft + 9.693Ft = 7.375.162Ft Üzembe helyezés elszámolása: T 13. Műszaki berendezések 14.710.692Ft K 1612. II. gépberuházás 7.335.530Ft K 1613. III. gépberuházás 7.375.162Ft A 100.000EUR beruházási hitelt az üzembe helyezés (aktiválás) napján nem lehet átértékelni (a számviteli törvény előírása alapján átértékelni csak mérlegfordulónapon lehet). Olvasói kérdések Euróban vezetett könyvelés Társaságunk magyarországi adószámmal rendelkező európai részvénytársaság, amely könyvelését forintban vezeti. Jegyzett tőkéje ugyanakkor euróban meghatározott. az adott esetben a jegyzett tőkét át kell-e értékelni a 12. 31-i árfolyamra? Ha igen, akkor ezt az átértékelést is az eredménnyel szemben kell elszámolni? A kérdésben leírt tényállás ellentmondásos. Egy cégnek olyan pénznemben kell a könyveit vezetni, amilyen a jegyzett tőkéje. A kérdésben leírtak szerint az Rt. jegyzett tőkéje euróban meghatározott, ezért ebben az esetben a könyveit is euróban kell vezetnie. Így a jegyzett tőke átértékelése fel sem merülhet. Az európai részvénytársaság forintban is vezetheti könyveit, ennek azonban az a feltétele, hogy a jegyzett tőkéjét a társasági szerződésben, így a cégbíróságon is forintban tartsák nyilván (ebben az esetben sem lehet átértékelés, mert forintos könyvvezetés mellett forintos jegyzett tőke van). A Számviteli törvény 20. -a (3) bekezdésének előírásából következik a válasz. E szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját, többek között, az európai részvénytársaság. Így, ha a létesítő okiratban (társasági szerződésben) a jegyzett tőkét devizában határozták meg, akkor az Rt.-nek devizás beszámolót kell készíteni (ebben az esetben a jegyzett tőkét is devizában kell a cégbíróságon bejegyeztetni). Devizás beszámolót csak devizás könyvvezetéssel lehet alátámasztani. 5
Szakképzési hozzájárulás elszámolása 2012. január 1-től jelentősen változtak a szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályai. Cégünk ipari tanulókat foglalkoztat tanulószerződéssel, s eddig (2012. január február) az érvényesíthető normatív elszámolással visszaigénylő pozícióban voltunk, hiszen a havi bruttó kötelezettségünket meghaladta az elszámolható normatív támogatás. Kérdésünk, hogyan könyveljük le a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget. 1. Bruttó módon: Bruttó kötelezettség: T 56/K 47 Normatív támogatás: T 47/K 96 Pénzügyi teljesítés: T 47/K 38 vagy T 38/K 47 2. Nettó módon: Havi bevallás alapján, ha fizetendő: T 56/ K 47 és T 47/K 38, ha visszaigényelhető: T 47/K 96 és T 38/K 47. Ha nettó módon könyvelünk, akkor az éves elszámolás hogyan alakul? Mi van akkor, ha az egyik hónapban visszaigénylők vagyunk, a másikban pedig befizetők? Mi a bruttó elszámolást tartjuk helyesnek, de több fórumon ennek ellenkezőjét olvassuk. Az új törvény előírása alapján a cégnek havi bevallás alapján előleget kell fizetnie. Ezért a havonta fizetett összeget előlegként kell elszámolni: T 47 K 38. Ha a havi bevallás alapján visszaigényelhető összeg van, akkor annak is csak a pénzügyi teljesítése kerül elszámolásra: T 38. K 47. Ha az éves bevallásban kötelezettség keletkezik, akkor azt az eddigieknek megfelelően bérjárulékként kell elszámolni: T 56 K 47. Ha az éves bevallásban visszaigénylés jön ki egyenlegében, akkor, mint költségekre kapott támogatást, egyéb bevételként kell elszámolni: T 47 K 96. Így éves szinten nettó elszámolás történik, év közben csak pénzügyi rendezés kerül elszámolásra. Folyamatos folyószámlahitelt elszámolása Az alább leírt számviteli esemény főkönyvi könyveléséhez szeretnék segítséget, tanácsot kérni. Kft.-nk folyamatosan folyószámlahitelt vesz igénybe a folyószámlát vezető banktól. A bank által küldött kivonat kétfajta egyenleget tartalmaz: záróegyenleget ( ) előjellel a hitel aznapi egyenlegével és a felhasználható egyenleget (+) előjellel. Kérdésem, hogy a főkönyvi könyvelésben milyen módon kell nyilvántartani napi gyakorisággal vagy mérlegkészítés előtti éves záráskor az igénybe vett hitel összegét, hogy az megfeleljen a számviteli törvény, illetve az adótörvények hatályos előírásainak. A bankszámla forgalmát folyamatosan, pénzmozgáskor a bankszámlán (38-as számlacsoportban) kell könyvelni, akkor is, ha annak egyenlege mínusz előjelű, azaz folyószámlahitelt vettek igénybe. Ha mérlegfordulónapon a bankszámla egyenlege negatív, akkor a főkönyvi kivonatban a bankszámlának K egyenlege van, ezért a mérleg összeállításakor a rövid lejáratú hitelek között kell a mérlegben a számla egyenlegét szerepeltetni. Ezt a negatív egyenleget viszont sem év közben, sem év végén nem kell a 4-es számlaosztályba átkönyvelni. Eladási árban kalkulált várható támogatás összege A 2000. évi C. törvény 56. -a (1) bekezdése értelmében a saját termelésű készleteket a mérlegben a még várható költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb, mint a piaci ár. Mezőgazdasági üzemben lehet-e értelmezni a várható támogatást ilyen vonatkozásban? A válasz röviden: igen. A mezőgazdasági termék eladási árába bele kell kalkulálni a várható támogatás összegét, és az értékvesztés elszámolásának vizsgála- 6
takor ezt a támogatással megemelt árat kell a könyv szerinti értékhez viszonyítani. Garanciális kötelezettségek és a céltartalékok Egy építőipari beruházásokat végző társaság esetében a kiszámlázott bevétel 10%-át megrendelővel kötött szerződések alapján a megrendelő garanciális visszatartás formájában a szerződésben meghatározott ideig nem utalja át. Egyes megrendelők garanciális kötelezettségek fedezetére elfogadják a bankgarancia nyújtását, melynek fedezete az építőipari vállalkozás óvadéki betéte. Az építőipari vállalkozásnál garanciális munkák miatti költségek egyes években nem merültek fel. Kérdésem: Helyes-e a vállalkozás azon gyakorlata, hogy garanciális kötelezettségekre céltartalékot nem képez, mivel többéves tapasztalat alapján ilyen jellegű kötelezettsége nem merült fel, vagy a bankgarancia, illetve a garanciális visszatartás összegével egyezően céltartalékképzés fennáll? A garanciális kötelezettségre történő céltartalékképzés szabályait a számviteli politikában kell rögzíteni. Ezt a céltartalékot tapasztalati adatok alapján indokolt képezni, hiszen azok mutatják, hogy a vállalkozás milyen minőségben végzi a munkáját. Így pl. a vállalkozás számviteli politikában dönthet úgy, hogy a megelőző években (3 5 év) ténylegesen felmerült garanciális javítási költségek alapján képezi a céltartalékot. Így a garanciális kötelezettségre történő céltartalékképzés mértékének semmi köze ahhoz, hogy a megrendelővel milyen mértékű garanciális visszatartásban állapodtak meg (ez csak pénzügyi visszatartás; azt jelenti, hogy a követelés egy részét később fogják kiegyenlíteni). Így, ha a vállalkozásnak a számviteli politikában meghatározott megelőző években nem merült fel ilyen jellegű kötelezettsége, akkor céltartalék képzése sem indokolt, függetlenül attól, hogy a megrendelővel garanciális visszatartásban állapodtak meg. Egyéni vállalkozó által kapott vállalkozóvá-válási támogatás Átalányadózó egyéni vállalkozó kap a munkaügyi központtól vállalkozóvá-válási támogatást. (80% költséget ismerhet el a jövedelemszámításnál.) A támogatás folyósítása havonta történik. Az egyéni vállalkozónak ezt bevételként kell elszámolni, így a támogatás 20%-a jövedelem lesz számára? Röviden a válasz: nem. Az Szja.-tv. 51. -a (1) bekezdésének előírása szerint az átalányadózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra kapott jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevétellel összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az önálló tevékenység idevonatkozó bevétel- elszámolási szabályait az Szja.-tv. 19. -a határozza meg. A 19. (2) bekezdésének előírása szerint a támogatás akkor és olyan összegben minősül bevételnek, amikor a hozzá kapcsolódó költségek, kiadások felmerülnek. A 19. (4) bekezdésének előírása szerint, ha a támogatás a jogszabályban előírt határidőig nem kerül felhasználásra, akkor a fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár; határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. Számla befogadása átalakuló cégnél Egy Kft. 2012. 01. 01-i időponttal beolvad egy Zrtbe. Az átalakuláshoz kapcsolódó vagyonmérleget és vagyonleltárt 2011. december 31-i időponttal készíti el mind a két társaság. 2012. 01. 04-én a volt Kft. telephelyén egy nagy fogyasztású eszköznél az EON vizsgálatot tartott, és megállapította, hogy technikai okok miatt csak a fogyasztás 60%-át számlázta a 7
Kft. felé. 5 évre visszamenőleg ki akarja számlázni a 40% különbözetet, amelynek várható összege kb. 60 millió Ft. A beszámoló elkészítéséig az EON számlát nem küldött. Mivel a Kft. 2011. december 31-i időponttal megszűnt, a kérdéseim a következők: 1. Az összeg nagysága miatt háromoszlopos mérlegeket kell készíteni. A Kft. mérlegét hogyan lehet módosítani, ha a megszűnés miatt a NAV záró ellenőrzést fog tartani, és csak ezt követően kapjuk meg a számlákat? 2. A Kft. beolvadása miatt a Zrt. 2012. évi nyitó adatai a Kft 2011. december 31-i időpontra vonatkozó mérleg adatait fogják tartalmazni. A cégbíróság is ezt az adatot fogadja el. Amennyiben a Kft. előző 5 évi mérlegét módosítani kell, változni fog az eredménye és a saját tőkéje is. A Zrt.-nél ezt hogyan kell lekezelni? 3. Hogyan lehetséges egy megszűnt cégnél 5 évre viszszamenőleg adót önellenőrízni (záró ellenőrzés után)? A Zrt. a Kft. jogutódja. A Kft. 2011. évi beszámolójában ezzel kapcsolatban nem lehet csinálni valamit? Ha a Kft. 2011. évi beszámolója mérlegkészítésének időpontjáig az EON számlája nem érkezett meg, akkor azt a Kft. 2011. évi mérlegében nem lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a Zrt. mint jogutód könyvelésében kell a villanyszámlát rögzíteni, ez a költség a Zrt. mint jogutód 2012. évi költsége lesz; ezért a kft. tekintetében megelőző évek önellenőrzése és ehhez kapcsolódóan háromoszlopos beszámoló készítése fel sem merülhet. Számviteli vs. tao.-nyereség és -veszteség Egyik ügyfelünk a 2011-es évet közel 15 mft nyereséggel zárta. A vállalkozás 2009. végén alakult, azt az évet nyereséggel zárta, a 2010-es évet viszont 6 mft veszteséggel. Van-e lehetőség ezzel a 6 mft-tal csökkenteni az adózás előtti eredményt, csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót? Milyen könyvelési tételekre kell ilyenkor figyelnünk 2011-ben, és majd 2012-ben? Először is fontos hangsúlyozni, hogy a számvitelben kimutatott nyereség és veszteség nem feltétlenül egyezik meg a társasági adóalappal. Amennyiben a kérdésben leírt számok az adóalappal egyeznek meg, akkor a 2011. évi 15 mft-os pozitív adóalapot a 2010. évi 6mFt-os negatív adóalappal csökkentheti a vállalkozás(feltéve, hogy a 2010. évi negatív adóalap rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett keletkezett). Így csökken a 2011. évre fizetendő társasági adó. Ezt a fizetendő társasági adót kell 2011-ben a 89-es számlacsoportban elszámolni. A negatív adóalap felhasználásához más könyvelési tétel sem 2011-ben, sem 2012-ben nem kapcsolódik. A veszteségelhatárolás társasági adónál a későbbi években az adóalapot csökkentheti, így az társasági adótörvény szerinti kategória. A társasági adótörvény szerinti veszteségelhatárolást a számviteli törvény nem kezeli, azt könyvelni nem kell, nem lehet (a könyveléstől függetlenül a társasági adótörvény szerint ezt a veszteséget viszont nyilván kell tartani). Ha a vállalkozás mérleg szerinti eredménye 2010-ben veszteség volt, akkor ez a veszteség ami nem biztos, hogy a negatív adóalappal megegyezik 2011-ben nyitás után az eredménytartalékot csökkentette (de olyan eset is lehet, hogy a számviteli eredmény nyereség, a társasági adóalap viszont negatív). 2011-ben a veszteség felhasználása miatt kevesebb társasági adót kell fizetni, így az adózott eredmény és ha osztalék jóváhagyás nem történt a mérleg szerinti eredmény is magasabb lesz. Ez a 2011. évi mérleg szerinti eredmény 2012-ben nyitás után az eredménytartalékba kerül átvezetésre, így a megelőző évek vesztesége miatti vagyoncsökkenést az eredménytartalékban fogja ellentételezni. Devizaalapú forintos kölcsön értékelése Át kell-e értékelni év végén a fix törlesztésű devizaalapú forintkölcsön összegét, ha törlesztési értesítőn a tőketörlesztés és az alapkamat összege forintban van meghatározva? Továbbá, a továbbvitt kamat (a vál- 8
tozó kamatrész + forint és a kölcsön alapjául szolgáló deviza- árfolyamváltozáshoz kötött kamatrész + az előző részlet továbbvitt kamata és a forintkamat) teljes összegét az eredeti futamidő lejárta után érvényesíti a hitelező. Ez utóbbi összeget el kell határolni a futamidő éveire? A kérdés kissé bonyolultan került megfogalmazásra. Ha jól értem, akkor a felvett devizaalapú forintos hitel esetén a hiteltörlesztés nem az aktuális árfolyamon történik, hanem az mindig forintban azonos összegű. A hiteltörlesztés árfolyam-különbözetét a hitelező nem tőketörlesztés árfolyam-különbözeteként, hanem kamatként kéri megfizetni. Ebben az esetben a felvett hitelt mérlegfordulónapon nem kell átértékelni. A hitel kamatát fő szabály szerint felmerüléskor (fizetéskor) kell kamatráfordításként elszámolni. Amennyiben a kamatterhelés (fizetés) időszaka nem egyezik meg az üzleti évvel, az üzleti évet időarányosan terhelő kamatot is zárlat keretében el kell számolni. Így, ha a hitelező minden tőketörlesztéshez kapcsolódóan terheli a kamatot, ami a tőketörlesztéshez kapcsolódó kamatkülönbözetet is tartalmazza, akkor azt a kamatot mérlegfordulónapon kamatráfordításként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni (mert a kamat fizetése csak a futamidő végén történik). Személygépkocsi-bérbeadás elszámolása Személygépkocsi bérbeadásával foglalkozó kft.-vel kapcsolatos a kérdésem. A Kft. a gépkocsibérleti-díjat egy összegben számlázza ki a bérlő felé. A bérleti szerződésben tételesen fel van sorolva, milyen tételekből áll össze a számla értéke pl. szervizköltség, biztosítás, lízingdíj, üzemanyag stb. Kérdésem: A szervizköltségnek az áfáját a bérbeadó levonhatja-e attól függetlenül, hogy a bérlő felé a számlában egyösszegű bérleti díj szerepel? Vagy ez abban az esetben lehet, ha közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerül a szervizköltség a bérlőnek, és nem egy átfogó bérleti díj részét képezi? A bérlőnek üzemanyagkártyát biztosít a bérbeadó cég. A bérbeadó megkapja az üzemanyag-fogyasztásról a számlát, pl. a Mol-tól. Ennek az áfáját levonhatja-e mivel ez is a bérbevevő részére kiszámlázásra kerül az egyösszegű bérletidíj-számlában. Ha a szervizköltség átalányban van havonta kiszámlázva, mert a kocsi élettartamától és műszaki állapotától függően megállapítanak egy összeget, akkor a szervizköltség áfája, ami év közben megjelenik, öszszegszerűen levonható-e? Csak ebben az esetben nem akkor van továbbszámlázva, amikor a szervizszámlát megkapja a cég, hanem egyenlő részletekben egész évben. A bérbeadó a szervizköltség, üzemanyagszámlák áfatartalmát csak akkor igényelheti vissza, ha az tételesen továbbszámlázásra kerül. A szervizköltséget közvetített szolgáltatásként, az üzemanyagot termékértékesítésként külön-külön nevesíteni kell a bérbevevő felé kimenő számlában ahhoz, hogy a bérbeadó ezen számlák áfáját levonja (csak így tudja bizonyítani, hogy tovább-értékesítési céllal történik a beszerzés). Ha a bérbeadó csak egy bérleti díjról állít ki számlát, akkor sem a szervizköltség, sem az üzemanyag áfáját nem igényelheti vissza. Ha a szervizköltség átalányban van havonta kiszámlázva melyet a kocsi élettartamától és műszaki állapotától függően állapítanak meg, akkor az nem kerülhet közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra, hiszen a bejövő és kimenő számláknak adott esetben semmi közük nincs egymáshoz. A kérdésben leírt feltételből az is következik, hogy a szervizátalány akkor is kiszámlázásra kerül, ha adott évben a bérbeadónál például nem merül fel szervizköltség, így nem beszélhetünk arról, hogy változatlan tartalmú szolgáltatást számláz tovább a bérbeadó. Ezért a bérbeadónál a szervizszámla áfatartalma nem vonható le. 9
Szerződés szerinti teljesítés megállapítása Társaságunk laboratóriumi gépek, berendezések karbantartását (tisztítás, kalibráció, tesztelés) végezte el 2011. 12. 27-én (dátum: a szervizmunkalap alapján). A megbízó a munka elvégzését 2012. 03. 05-én igazolta vissza, azaz a teljesítési igazolás dátuma 2012. 03. 05. Kérdésem, hogy társaságunk helyesen állította-e ki a tevékenységről szóló számlát 2012. 03. 05-ei teljesítési időponttal és 27%-os áfa feltüntetésével. A munka egyedi megrendelés alapján eseti jellegű volt. A szerződés szerinti teljesítés időpontja a két fél megállapodásán alapszik. Ha a szerződő felek a megrendelés teljesítéseként a vevő teljesítésigazolásában állapodtak meg, akkor a teljesítés időpontjának megállapításában a teljesítésigazolás a mérvadó (ebben az esetben nem a szervizmunkalapot tekintik teljesítésnek). Ez lehetséges, hiszen egy javítás után például lehet próbaüzemet is végezni a laboreszközökkel, és ezen próbaüzem eredményeihez is lehet a teljesítést kötni. Ha azonban a megrendelésnél ilyen egyéb, a javítást követő később teljesülő feltételt nem kötöttek ki, akkor nem értelmezhető, hogy a teljesítésigazolás dátuma miért 2012. 03. 05., és miért nem 2011. 12. 27. Ebben az esetben sem a számviteli törvény, sem az áfatörvény szempontjából nem lehet megalapozott, hogy 2012. évi teljesítéssel került a számla kiállításra. Részesedés nyilvántartása Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt, legutoljára 2002-ben. Csak pénzben és csak jegyzetttőke-befizetések voltak. A tőkebefizetések EUR-ban és USD-ben történtek meg, a román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli (feltüntetve a valamikor befizetett más devizákat is), valamint a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években a fordulónapi átértékelés nem történt meg, mivel a kiszámított árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. 2011. 01. 01-től a számviteli törvény 60. -a alapján kötelező a devizás tételek fordulónapi átértékelése, így a részesedést a cégbíróságon devizában jegyzett tőke devizanemében kell értékelni. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejes értékét számolta át fordulónapi árfolyamon forintra mivel előző években a részesedés devizaértékét EUR-ban és USD-ben tartotta nyilván, és jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy egy 1995-ös USD-befizetést milyen keresztárfolyamon lehetne román lejre átváltani, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Véleményünk szerint a jegyzett tőke lejértéke tükrözheti legjobban a korábbi más devizákban befizetett összegeket, mivel a román cégbíróság a befizetés napján érvényes keresztárfolyamokon ismerte el lejben a tőkejuttatások értékét. Helyesen járt-e el a társaság? A társaságnak alapítástól kezdve a részesedést lejben kellett volna nyilvántartania, nem EUR-ban és USD-ben. Így a nyilvántartása helytelen volt. Minden tőkeemelésnél a társaság által számviteli politikában választott árfolyammal (pl. MNB, saját bank átlagárfolyama stb.) kellett volna a részesedés lejben kifejezett értékét meghatározni (minden devizás tétel állományba vétele csak és kizárólag a számviteli politikában rögzített árfolyammal történhet). Így 2011-ben mivel megelőző években nem volt átértékelés a részesedésnek több árfolyamon kellene a könyvekben szerepelnie (ehhez a korábbi évek árfolyamait meg kell szerezni; arra nem lehet hivatkozni, hogy ezek az árfolyamok nem állnak rendelkezésre). A részesedés állománybavétel-kori számviteli politika szerinti árfolyamai és a 2011. mérlegfordulónapi számviteli politika szerinti árfolyam közötti különbözet jelenhet meg átértékelési különbözetként. 10
Végleges eszközátadás Építőipari segédanyagokat forgalomba hozó vállalkozás (forgalmazó) akciót hirdetett. A termékeit TÜZÉP vállalatok vásárolják meg, amelyektől a termékeket a házat építők és építtetők veszik meg. A termékeket az anyagok felrakására szakosodott szakemberek építik be a házakba. A forgalmazó azáltal igyekszik a termékeinek a forgalmát növelni, hogy a termékeket beépítő mesteremberek részére egy ún. pontgyűjtő akciót hirdet. (Indok: a terméket beépítő szakember tudja igazán meggyőzni a házépítőt a termék előnyös tulajdonságai felől, így közvetett módon nő a forgalmazó árbevétele). A forgalmazó egy klubot hozott létre, amelyben regisztrálják azokat a szakembereket, akik jelentkeznek náluk. A klubtagság a jelentkezési lap beküldésével szerezhető meg; a tagságot a tagsági kártya igazolja. A klubtagság megtartásához klubtagnak a klubkártya kiállításától számított egy éven belül részt kell vennie egy 3 napos szakmai tanfolyamon, amelyen a forgalmazó megtanítja a résztvevőket az általa forgalmazott termékek megfelelő használatára. A szakemberek ugyan magánszemélyek, de ezeket a tanfolyamokat az őket foglalkoztató cégek fizetik. A meghirdetett akcióban kizárólag a klub tagjai vehetnek részt. A forgalmazó a termékeken matricákat helyez el, amelyeket a vásárlás után le kell venni, és a pontgyűjtő füzetbe ragasztani. Az összegyűjtött pontokat a szakemberek be tudják váltani előre meghirdetett ún. ajándékokra. Ezek az ajándékok különféle, a termék emblémájával ellátott munkaruházati termékek, védőfelszerelések és szerszámok lehetnek. Ezen túlmenően a forgalmazó a klubtagjai között minden évben versenyt hirdet, a legtöbb pontot beküldő szakemberek értékes fődíjat nyerhetnek. A fődíj minden évben más (pl. gyárlátogatás az anyavállalatnál). Tehát az ajándékban részesülő szakember semmilyen vagy csak nagyon közvetett (azaz nem kereskedelmi, üzleti) kapcsolatban van a forgalmazóval. Kérdés, hogy minek minősülnek az ajándékok számviteli és adózási szempontból: reklámköltségnek, üzleti ajándéknak, utólag adott engedménynek vagy végleges eszközátadásnak? A kérdésben leírt választási lehetőségek közül az utolsó szerint kell az ügyletet minősíteni mind számviteli, mind adózási szempontból, azaz végleges eszközátadás történik magánszemélynek. A szakemberek, megállapítható, hogy nincsenek közvetlen üzleti kapcsolatban a forgalmazóval, így az üzleti ajándék, illetve az utólagos engedmény fel sem merülhet (utólagos engedményt a forgalmazó a vevőjének aki a kérdésben leírtak szerint a TÜZÉP adhatna, és nem annak a szakembernek, aki beépíti az anyagot). Az adott termék, nyújtott szolgáltatás (anyavállalat látogatása) természete miatt véleményem szerint reklámnak sem minősíthető az ügylet. Így a szakembereknek ajándékként átadott termékeket térítés nélkül átadott eszközként kell elszámolni. Mivel a termékeket magánszemélyek kapják, ezért személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni [Számviteli törvény 3. (7) bekezdésének 3. pontja, 79. (3) bekezdése]. Az átadott termékek után pl. áfafizetési kötelezettség is keletkezik. Ha a magánszemélyek nem fizetik meg az áfát, akkor a fizetendő áfát is mint magánszeméllyel szemben elengedett követelést szintén személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel IV. évfolyam ötödik szám, 2012. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.