SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár.

Átírás

1 1 SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár Tartalma: 1) Devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése 2) Devizakötelezettség árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása (példa) 3) Eva adóalanyiságról társasági adó hatálya alá való visszatérés február

2 2 1) Devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése A számviteli törvény évi hatályos 60. -a (2) bekezdésének előírása szerint a 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján kötelező a devizás ügyletek és a devizaalapú forintos ügyletek mérlegfordulónapi átértékelése, függetlenül attól, hogy mi lesz az átértékelés eredménye (nyereség vagy veszteség), és függetlenül attól, hogy mennyi az átértékelés összege. Sok vállalkozás ezeket az ügyleteket eddig nem értékelte (mert a számviteli politikájában meghatározott jelentős mértéket nem haladta meg), ezért célszerű az év végi értékelés szabályairól részletesen szólni. A törvény a devizaeszközök és a devizakötelezettségek év végi átértékelését írja elő. Mi minősül annak? Devizaeszközök: pénzeszközök (valuta, devizabetét), külföldi pénznemben fennálló követelések, külföldi pénznemre szóló részesedések és értékpapírok, külföldi pénznemben adott előlegek, külföldi pénznemben meghatározott aktív időbeli elhatárolások. Devizakötelezettségek: külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírok, külföldi pénznemben kapott előlegek, külföldi pénznemben meghatározott passzív időbeli elhatárolások. A saját tőke elemi között nem lehetnek devizás tételek. A gyakorlatban legtöbbször a pótbefizetésnél amit a lekötött tartalékban kell kimutatni merül fel kérdésként, hogy azt át kell-e értékelni. A tulajdonosok a taggyűlési (közgyűlési) határozatokban sok esetben euróban, dollárban stb. határozzák meg a fizetendő pótbefizetés összegét. Ha a vállalkozás jegyzett tőkéje Ft-ban meghatározott, akkor a pótbefizetésről szóló tulajdonosi határozat is csak Ft-ban határozhatja meg a pótbefizetés összegét (ezért ebben az esetben nem lehet a lekötött tartalék devizás tétel). Természetesen a tulajdonos nem minden esetben rendelkezik Ft-tal, ezért a pótbefizetést devizában teljesíti. Ebben az esetben a tulajdonosoknak a pótbefizetés elrendelésekor határozni kell az árfolyam tekintetében. Így, ha a tulajdonos Ftban határozhatja meg a pótbefizetés összegét, akkor a lekötött tartalék Ft-os tételnek minősül a mérlegben akkor is, ha a tulajdonos devizában utalta azt át. A számviteli törvény előírása szerint, amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy belföldi vállalkozások közötti szerződéses ügyleteknél az ellenértéket devizalapon határozzák meg, akkor az ebből adódó devizaalapú követeléseket és kötelezettségeket is devizás eszköznek és kötelezettségnek kell tekinteni [számviteli törvény 60. -ának (7) bekezdése]. A gyakorlatban devizaalapú forintos ügyletek a hitel- és kölcsön szerződéseknél, pénzügyi lízingnél, adásvételi és szolgáltatási szerződéseknél fordulnak elő. A devizaalapú forintos követelésekből és kötelezettségekből csak azt kell a mérlegfordulónapon átértékelni, amelyeknél a könyvekben szereplő Ft értéktől eltérő Ft értéket kell fizetni. Ha például a bérleti díj összegét euróalapon forintban határozzák meg, akkor az ebből adódó követelést és kötelezettséget nem kell év végén átértékelni. [Pl. a bérleti szerződés szerint december hóra eurónak megfelelő bérleti díjat kell fizetni és a szerződés szerinti árfolyam 290Ft/euró, akkor a bérbeadó decemberben Ft-os bérleti díjról állít ki számlát a bérbevevőnek. Így mérlegfordulónapon mind a két vállalkozásnál követelésként és kötelezettségként Ft van a könyvekben. Mivel a szerződés szerint ezt a Ft-ot kell kifizetni, ezt a követelést és kötelezettséget nem kell év végén átértékelni (a követelés-kötelezettség könyv szerinti értéke megegyezik a fizetendő összeggel). A vállalkozások könyveiben jellemzően

3 3 hitel-, kölcsönnyújtásból, valamint pénzügyi lízingből adódó devizalapú forintos követelések és kötelezettségek azok, amelyeket év végén át kell értékelni (ezeknél nem a könyv szerinti értéket kell fizetni, hanem ettől eltérő összeget). Ezeket a tartozásokat a mérlegfordulónapon fennálló devizaösszeg alapján kell átértékelni. Ha ez nem számolható ki a szerződés alapján (mert pl. a lízingszerződés nem tartalmazza az árfolyamot vagy a devizaösszeget), akkor folyószámla egyeztetővel kell lekérni a mérlegfordulónapi tőketartozás devizaösszegét. A gyakorlatban sokszor felmerül kérdésként, hogy milyen részesedés, értékpapír minősül devizás eszköznek? Részesedés (üzletrész, részvény, vagyoni betét) akkor minősül devizás eszköznek, ha a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje devizában meghatározott. Ezért a részesedés minősítését nem befolyásolja, hogy a részesedés vételárát milyen pénznemben állapították meg. Így például, ha egy vállalkozás euróért vásárolt tulajdoni részesedést egy magyar rt-ben, amelynek a jegyzett tőkéje Ft-ban meghatározott, akkor ez a részesedés Ft-os részesedésnek minősül. (Természetesen a részvényvásárlás miatt fennálló kötelezettség devizában fennálló kötelezettség.) A részesedés olyan devizanemű, amilyen a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje. Amennyiben egy magyar vállalkozás Szlovákiában alapított leányvállalatot, akkor a magyar vállalkozás részesedése eurós részesedésnek minősül, ha a szlovák leányvállalat jegyzett tőkéjét euróban határozták meg (függetlenül attól, hogy a tulajdonos alapításkor esetleg forintot utalt apportként). Ezt a részesedést a mérlegfordulónapi euró árfolyamon kell átértékelni. Értékpapírok minősítésénél abból kell kiindulni, hogy az értékpapír névértéke miben meghatározott. Így az értékpapír minősítését szintén nem befolyásolja, hogy a vételárat milyen pénznemben határozták meg. Ha az értékpapír névértéke dollárban meghatározott, akkor az dolláros értékpapírnak minősül és a mérlegfordulónapi dollárárfolyam alapján kell értékelni (de lehet, hogy a vételárat Ft-ban, euróban stb. határozták meg). Az értékpapír kibocsátásból adódó kötelezettségeket is így kell minősíteni. Külföldi pénznemben adott előleg lehet szállítónak adott előleg (beruházásra, készletbeszerzésre adott előleg is ide tartozik), munkavállalóknak adott elszámolási előleg (pl. külföldi kiküldetésnél) is. Fontos hangsúlyozni, hogy a készletbeszerzésre, beruházásra adott előleg követelésnek minősül, ezért a mérlegfordulónapon a devizás követelés értékelési szabályát kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az előlegeknek az év végi átértékelési eredménye a pénzügyi műveletekben jelenik meg, nem része a beruházás, készlet bekerülési értékének, függetlenül attól, hogy a beruházásra adott előleget a mérlegben a tárgyi eszközök között, a készletre adott előleget a készletek között mutatjuk ki (ez csak egy mérleg besorolási technika, amely a követelés jövőbeni sorsát mutatja). Külön ki kell emelni, hogy devizás eszközöknél értékvesztés elszámolása is felmerülhet. Értékvesztést részesedésnél, értékpapírnál, követelésnél és követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásnál (pl. járó kamat) kell elszámolni. Ha ezek az eszközök devizás eszközök, akkor az értékvesztésüket is devizában kell meghatározni. Az értékvesztés forintértékét a devizaeszköz árfolyamán kell meghatározni, majd ezek után kell az év végi átértékelést végrehajtani. Konkrétan mit jelent ez? Ha a vállalkozásnak 2011-ben euró követelése keletkezett egy másik vállalkozással szemben, akkor azt a teljesítésnapi számviteli politikai árfolyammal forintosította. Ha a teljesítés napi árfolyam 280Ft/euró volt, akkor ez a követelés Ft-tal szerepel a könyvekben. Ha erre a követelésre év végén értékvesztést kell elszámolni, akkor a követelés értékvesztését az előbb leírtak szerint - euróban kell meghatározni. Ha 50%-os értékvesztést számolnak el erre a követelésre, akkor az értékvesztés

4 4 összege euró. Ezt az értékvesztést a követelés könyv szerinti árfolyamán kell forintosítani, ami ebben az esetben 280Ft/euró. Így az értékvesztés Ft-ban elszámolt összege Ft lesz. Ezek után kell a devizás követelést a mérlegfordulónapi árfolyamra átértékelni. Természetesen az értékvesztés is devizás tételnek minősül, így az értékvesztést is a mérlegfordulónapi árfolyamra át kell értékelni. A devizás tételek év végi átértékelése egyedileg történik. Minden devizás tételnél egyedileg kell megállapítani a mérlegfordulónapi érték és a könyv szerinti érték különbözetét. Ebből következően nem lehet pl. a vevőköveteléseket, szállítói tartozásokat összevontan értékelni, hanem egyesével, számlánként kell az értékelési különbözetet megállapítani. Az év végi átértékelés egyenlegét viszont összevontan kell elszámolni. Ezért a devizás tételek év végi értékeléséhez célszerű technikai számlát nyitni (pl. a 47-es számlacsoporton belül), ahol az egyedi értékelések árfolyamkülönbözetét számolja el a vállalkozás. Az átértékelés végén a technikai számla egyenlege mutatja az átértékelés összevont különbözetét, mely különbözetet kell előjelének megfelelően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (ha egyenlegében árfolyamnyereség), vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha egyenlegében árfolyamveszteség) elszámolni. A devizás tételeket a 2011-es mérlegfordulónapi árfolyamon kell átértékelni, a számviteli törvény nem ad lehetőséget a mérlegkészítés időpontjáig realizált árfolyamkülönbözetek figyelembevételére. A devizás tételek közül kivételt képez így nem tartozik bele az összevont átértékelési különbözetbe a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek (beruházási hitel, pénzügyi lízingtartozás, beruházási szállítói tartozás) a tárgyi eszköz, az immateriális jószág üzembe helyezésének időpontjáig elszámolt év végi átértékelési különbözete. Ezen kötelezettségeknek az év végi átértékelési különbözete a vagyoni értékű jog, a beruházás bekerülési értékének a részét képezi (függetlenül attól, hogy az átértékelés eredménye árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség), így azok nem jelenhetnek meg eredményben. Ezen túlmenően a számviteli törvény még egy előírást tartalmaz. A devizakészlettel nem fedezett, üzembe helyezett beruházáshoz kapcsolódó devizatartozások (devizában, illetve devizaalapon forintban fennálló beruházási hitel és pénzügyi lízingtartozás, külföldi pénznemre szóló kötvénykibocsátásból adódó kötelezettség) esetében az év végi átértékelésből adódó a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség összegét saját döntés alapján teljes mértékben elhatárolhatja a vállalkozás. Az árfolyamveszteség elhatárolása mellett a vállalkozás bármikor dönthet akkor is, ha a tartozás a megelőző üzleti években fennállt, de a vállalkozás nem határolta el az árfolyamveszteséget, azzal, hogyha egyszer bevezeti, akkor ezt a szabályt a következő üzleti években is alkalmaznia kell, ha a tartozás év végi átértékeléséből árfolyamveszteség keletkezik. Ha a vállalkozás ezt az árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor az elhatárolt összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie. A számviteli törvény évi módosítása szerint mely szabály 2011-re is alkalmazható a céltartalék képzése más módszerrel is történhet. E szerint a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni. Mivel 2011-re mind a két szabály alkalmazható, ezért célszerű mindkét módszerrel a céltartalékot kiszámolni és amelyik kedvezőbb a

5 5 vállalkozásnak, amellett dönteni. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Az így képzett céltartalékkal nem kell a társasági adóalapot megnövelni [ez a céltartalék képzés a számviteli törvény 41. -a (4) bekezdése alapján képzett céltartalék, ezért nem minősül a várható kötelezettségre, a jövőbeni költségre képzett céltartaléknak]. A céltartalék feloldásával elszámolt egyéb bevétel a társasági adóalap része, azzal nem lehet a társasági adóalapot csökkenteni. Az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbözetének összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni akkor is, ha az eredménytartalék negatíve előjelű vagy negatív előjelű lesz. 2) Devizakötelezettség árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása Mivel a beruházáshoz kapcsolódó devizahitel-tartozásokat 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján át kellett értékelni, a mérlegfordulónapi magas devizaárfolyamok miatt ez sok vállalkozásnál árfolyamveszteséget fog jelenteni. Azért, hogy ez a veszteség ne terhelje a évi eredményt, a vállalkozások sok esetben az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása mellett fognak dönteni. Az elhatárolt árfolyamveszteség következő években történő kezelését mutatja be az alábbi példa. Példa: A vállalkozás december 15-én beruházási hitelből ingatlant vásárolt euróért. Az ingatlan birtokba adásakor az árfolyam 275Ft/euro volt. Az ingatlan január 1-jén üzembe helyezésre került. Az ingatlan várható használati ideje 50 év. A beruházási hitelt euro-ban folyósították, úgy, hogy közvetlenül a beruházási szállító került kifizetésre. Január 1-jén az árfolyam 280Ft/euro volt. A szállítónak a bank január 1-én fizetett. A beruházási hitel futamideje 10 év, folyósított összeg euro, mely hitelt negyedévente kell egyenlő részletben törleszteni. A vállalkozás a hitelt látra szóló euró-betétszámláról törleszti. A folyósított beruházási hitel után a vállalkozásnak kamatot is fizetnie kell, ezt azonban a példa megoldása során figyelmen kívül hagyjuk, mert az árfolyamveszteség időbeli elhatárolását és annak kezelését a kamatfizetési kötelezettség nem befolyásolja. Könyvelés: december 15. Eszközbeszerzés elszámolása december 15-én ( EURx275Ft/EUR): T Beruházás Ft K Beruházási szállító Ft 2010-es üzleti év mérlegfordulónapján a vállalkozás a devizás tételeket nem értékelte át.

6 január 1. A beruházási hitel folyósításnak elszámolása ( EURx280Ft/EUR): T Beruházási szállító Ft K Hosszú lejáratú hitelek Ft A szállító kifizetéséhez kapcsolódó árfolyamkülönbözet elszámolása ( EURx5Ft/EUR): T Beruházások Ft K Beruházási szállító Ft [A számviteli törvény 47. -a (4) bekezdésének c) pontja szerint ez az árfolyamveszteség a beruházás bekerülési értékét növeli, azt nem lehet eredmény terhére elszámolni.] Az üzembe helyezés elszámolása (a beruházási szállító fennmaradó része üzembehelyezésig nem került kifizetésre) T Ingatlanok Ft K Beruházások Ft január 10. A fennmaradó EUR szállítói tartozás kifizetése euró-betétszámláról. Az euróbetétszámla könyv szerinti árfolyama 287Ft/EUR. T Beruházási szállító Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (50.000EURx( )Ft/EUR) Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft] március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 282Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx282Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5000Ft] június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 284Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx284Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx4Ft/EUR)

7 7 K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft] szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 287Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx287Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx7Ft/EUR) Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft] december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 295Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx295Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx15Ft/EUR) Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft] december 31. A vállalkozás december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 311Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege EUR. Az átértékelés összege: EURx (311Ft/EUR-280Ft/EUR)= Ft. Átértékelés elszámolása: K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft A vállalkozás év végén él a számviteli törvény 33. -a (3) bekezdésében adott lehetőséggel, ezért az elszámolt árfolyamveszteséget időbeli elhatárolás alá vonja. Mekkora összeg vonható időbeli elhatárolás alá, két feltételt kell vizsgálni. Egyik, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon a devizahitele devizakészlettel fedezett-e, másrészt árfolyamnyereséggel ellentételezett-e. A vállalkozásnak látra szóló euro-betét számlája van, ezért a devizahitel devizakészlettel nem fedezett (ha a vállalkozás olyan elkülönített euro-betétszámlával rendelkezne, ami betétszámla csak és kizárólag a beruházási hitel törlesztésére lenne felhasználható, akkor kellene csak az árfolyamveszteség elhatárolásánál figyelembe venni). A vállalkozás év végi átértékelési egyenlege Ft árfolyamveszteség, ezért árfolyamnyereség nem ellentételezi a devizahitel árfolyamveszteségét. A vállalkozás mind a két feltételt teljesíti, ezért a Ft árfolyamveszteséget elhatárolhatja. (Ha az év végi

8 8 átértékelés egyenlege pl Ft árfolyamveszteség lenne, akkor a devizahitel árfolyamveszteségét árfolyamnyereség részben ellentételezi. Ebben az esetben hiába a hitel átértékelésének a Ft-os árfolyamvesztesége, csak Ft árfolyamveszteség elhatárolásáról lehetne dönteni). T Aktív időbeli elhatárolások Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása Ft Mivel a vállalkozás az árfolyamveszteséget elhatárolta, a számviteli törvény 41. -a (4) bekezdésének előírása szerint céltartalék képzési kötelezettsége van. Mivel az ingatlan használati ideje várhatóan 50 év, ezért a számviteli törvény előírása szerint a céltartalék képzésénél a hitel futamidejét ez a rövidebb időszak - kell figyelembe venni. Így az elszámolt árfolyamveszteség után - a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegben - céltartalékot kell képezni. A számviteli törvény évi módosítása szerint mely szabály 2011-re is alkalmazható a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni. A példánkban az ingatlan aktiválása és a hitel felvétele egy időpontban történt, ezért az arányszám mind a két módszerrel azonos. A céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 1év/10év=0,10. Ezen arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: Ftx0,10= Ft. T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék Ft Ft Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni ( Ft Ft= Ft) T Eredménytartalék K Lekötött tartalék Ft Ft [Megjegyzés: A évben esedékes EUR tőketörlesztést a évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000EUR x 311Ft/EUR= Ft] március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 305Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx305Ft/euro) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft

9 9 [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(311Ft/EUR-305Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft K Pénzügyi műveletek bevétele Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= Ft Ft Ft június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 300Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx300Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx11Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft K Pénzügyi műveletek bevétele Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= Ft Ft Ft szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 293Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx293Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx18Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft T Pénzügyi műveletek bevétele Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= Ft Ft

10 Ft december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 290FT/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx290Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx21Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft T Pénzügyi műveletek bevétele Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/90.000EUR= 31Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 31Ft/EUR= Ft Ft Ft december 31. A vállalkozás december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 320Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege EUR. Az átértékelés összege: EURx (311Ft/EUR-320Ft/EUR)= Ft. Átértékelés elszámolása: T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft Mivel a vállalkozás év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. T Aktív időbeli elhatárolások Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása Ft 2012-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 2év/10év=0,20. Az aktív időbeli elhatárolás záró állománya a következő: = Ft. A 0,20-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: Ftx0,20= Ft. Az előző évi céltartalék állománya Ft, ezért még meg kell képezni Ft-ot.

11 11 T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék Ft Ft Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni ( Ft Ft= Ft). Az előző évi lekötött tartalék Ft, ezért még Ft lekötött tartalékot kell képezni. T Eredménytartalék K Lekötött tartalék Ft Ft [Megjegyzés: A évben esedékes EUR tőketörlesztést a évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [10.000EUR x 320Ft/EUR= Ft] március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 310Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx310Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(320Ft/EUR-310Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft K Pénzügyi műveletek bevétele Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= Ft Ft Ft június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 306Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx306Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx14Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft K Pénzügyi műveletek bevétele Ft]

12 12 A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= Ft Ft Ft szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 322Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx322Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5.000Ft T Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= Ft Ft Ft december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 315Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx315Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx5Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft T Pénzügyi műveletek bevétele Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/80.000EUR= 40Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 40Ft/EUR= Ft Ft Ft december 31.

13 13 A vállalkozás december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 300Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege EUR. Az átértékelés összege: EURx (320Ft/EUR-300Ft/EUR)= Ft. Átértékelés elszámolása: T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele Ft Ft A számviteli törvény 33. -a (4) bekezdésének előírása szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással csökkenteni kell a devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. Mivel a mérlegfordulónapi átértékelés árfolyamnyereség, ezért a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján az árfolyamnyereséggel azonos összegű elhatárolt árfolyamveszteséget a zárlat keretében fel kell oldani. ok Ft Ft 2013-ban a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 3év/10év=0,30. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: Ft = Ft. A 0,30-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak a mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: Ftx0,30= Ft. Az előző évi céltartalék állománya Ft, ezért fel kell oldani Ft-ot. T Egyéb céltartalék K Egyéb bevétel Ft Ft Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni ( Ft Ft= Ft). Az előző évi lekötött tartalék Ft, ezért Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. T Lekötött tartalék K Eredménytartalék Ft Ft [Megjegyzés: A évben esedékes EUR tőketörlesztést a évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [ euro x 300Ft/euro= Ft] március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft

14 Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(302Ft/EUR-300Ft/EUR) 5.000Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= Ft Ft Ft június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 299Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx299Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx1Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.500Ft K Pénzügyi műveletek bevétele 2.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. -a (2) bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= Ft Ft Ft szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR) 5.000Ft T Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.000Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1

15 15 EUR-ra jutó összege: Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= Ft Ft Ft december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 285Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx285Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx15Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft T Pénzügyi műveletek bevétele Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. -a (2) bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/70.000EUR= 20Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 20Ft/EUR= Ft Ft Ft december 31. A vállalkozás december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 302Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege EUR. Az átértékelés összege: EURx (302Ft/EUR-300Ft/EUR)= Ft. Átértékelés elszámolása: K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft Mivel a vállalkozás év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. T Aktív időbeli elhatárolások Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása Ft 2014-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 4év/10év=0,40.

16 16 Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: Ft = Ft. A 0,40-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: Ftx0,40= Ft. Az előző évi céltartalék állománya Ft, ezért meg kell képezni Ft-ot. T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék Ft Ft Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni ( Ft Ft= Ft). Az előző évi lekötött tartalék Ft, ezért Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. T Lekötött tartalék K Eredménytartalék Ft Ft [Megjegyzés: A évben esedékes EUR tőketörlesztést a évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [ euro x 302Ft/euro= Ft] március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 303Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx303Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(303Ft/EUR-302Ft/EUR) 2.500Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.500Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. -a (2) bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/60.000EUR= 22Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 22Ft/EUR= Ft Ft Ft június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 300Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx300Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx2Ft/EUR)

17 17 T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele 5.000Ft 5.000Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. -a (2) bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/60.000EUR= 22Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 22Ft/EUR= Ft Ft Ft szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 302Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx302Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft Mivel az euró betétszámla árfolyamának könyv szerinti értéke megegyezik a hitel könyv szerinti árfolyamával árfolyamkülönbözetet nem kell elszámolni december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 290Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx290Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx12Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft T Pénzügyi műveletek bevétele Ft] A tőketörlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget - a számviteli törvény 33. -a (2) bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/60.000EUR= 22Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 22Ft/EUR= Ft Ft Ft december 31. A vállalkozás december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése

18 18 Az év végi árfolyam 305Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege EUR. Az átértékelés összege: EURx (305Ft/EUR-302Ft/EUR)= Ft. Átértékelés elszámolása: K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft Mivel a vállalkozás év végén élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért évi árfolyamveszteséget is el kell határolnia mérlegfordulónapon a devizahitel devizakészlettel nem fedezett, másrészt árfolyamnyereség nem ellentételezi, ezért a Ft árfolyamveszteséget kell elhatárolni. T Aktív időbeli elhatárolások Ft K Pénzügyi műveletek ráfordítása Ft 2015-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 5év/10év=0,50. Mérlegfordulónapon az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya a következő: Ft = Ft. A 0,50-as arányszámmal megszorozva az elhatárolt árfolyamveszteség összegét, megkapjuk, hogy a vállalkozásnak mérlegfordulónapon mennyi céltartalékkal kell rendelkeznie: Ftx0,50= Ft. Az előző évi céltartalék állománya Ft, ezért meg kell képezni Ft-ot. T Egyéb ráfordítás K Egyéb céltartalék Ft Ft Az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét lekötött tartalékba kell helyezni ( Ft Ft= Ft). Az előző évi lekötött tartalék Ft, ezért Ft lekötött tartalékot fel kell oldani. T Lekötött tartalék K Eredménytartalék Ft Ft [Megjegyzés: A évben esedékes EUR tőketörlesztést a évi mérlegben rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni [ euro x 305Ft/euro= Ft] március 31. Az első negyedévi hiteltörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 307Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx307Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx(307Ft/EUR-305Ft/EUR) 5.000Ft

19 19 K Hosszú lejáratú kötelezettségek 5.00Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= Ft Ft Ft június 30. Második negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 297Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx297Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx8Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft K Pénzügyi műveletek bevétele Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= Ft Ft Ft szeptember 30. Harmadik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 301Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx301Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx4Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft K Pénzügyi műveletek bevétele Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= Ft Ft

20 Ft december 30. Negyedik negyedévi tőketörlesztés elszámolása Az euró-betétszámla könyv szerinti árfolyama 309Ft/EUR. A hiteltörlesztés elszámolása (2.500EURx309Ft/EUR) T Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft Ft [Kapcsolódó tétel az árfolyamkülönbözet elszámolása (2.500EURx4Ft/EUR) Ft K Hosszú lejáratú kötelezettségek Ft] bekezdésének előírása szerint fel kell oldani. A év végi elhatárolt árfolyamveszteség 1 EUR-ra jutó összege: Ft/50.000EUR= 25Ft/EUR. A feloldandó összeg: 2.500EURx 25Ft/EUR= Ft Ft Ft december 31. A vállalkozás december 31-én fennálló hiteltartozásának átértékelése Az év végi árfolyam 295Ft/EUR volt. Mérlegfordulónapon a hiteltartozás összege EUR. Az átértékelés összege: EURx (305Ft/EUR-295Ft/EUR)= Ft. Átértékelés elszámolása: T Hosszú lejáratú kötelezettségek K Pénzügyi műveletek bevétele Ft Ft A számviteli törvény 33. -a (4) bekezdésének előírása szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással csökkenteni kell a devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. Mivel a mérlegfordulónapi átértékelés árfolyamnyereség, ezért a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján az árfolyamnyereséggel azonos összegű elhatárolt árfolyamveszteséget a zárlat keretében fel kell oldani. ok Ft Ft 2016-ben a céltartalék képzésénél az arányszám a következő: 6év/10év=0,60.