Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Hasonló dokumentumok
Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

A gyomor-bélrendszer immunológiája: az orális tolerancia mechanizmusa

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunológia alapjai

Allergológia Kurzus 2011

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Doktori értekezés tézisei

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Allergia immunológiája 2012.

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Antigén, Antigén prezentáció

Az ételintolerancia immunológiai alapjai

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

AZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA. Balicza-Himer Leonóra. Doktori értekezés tézisei

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Glutén asszociált kórképek

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben

Immunitás és evolúció

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest

Citokinek, citokin receptorok. Dr. Berki Timea, Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Tumor immunológia


A tumorok megszökése az immunrendszer elől

AZ IMMUNVÁLASZ SZABÁLYOZÁSA

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Isaák Andrea

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

T sejtek II Vizler Csaba 2010

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Az immunológia alapjai

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunbetegségek. Asztma. Szénanátha. Reumatoid artritisz. 1-es típusú Diabétesz mellitusz

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

A szervspecifikus autoimmun betegségek pathomechanizmusa. Dr. Bakó Gyula DE OEC III. Belklinika Ph.D. Kurzus, Debrecen, 2011.

4. A humorális immunválasz október 12.

Az allergiás reakció

Tolerancia és autoimmunitás

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

Jelátviteli útvonalak kapcsolata és azok gátlása egészséges és RA-s B sejtekben

5/1/14. I. Mononukleáris sejtek izolálása és tenyésztése. II. Limfociták ak=vációjának, proliferációjának kimutatása

A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Célkitűzések. Célkitűzéseink tehát a következőek voltak: 1. Az ODN-antigén komplexek APC-k és T-sejtek általi felvételének vizsgálata.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Immunrendszer. Immunrendszer. Immunológiai alapfogalmak Vércsoport antigének,antitestek Alloimmunizáció mechanizmusa Agglutináció

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Tumor Immunológia. Tímár József Semmelweis Egyetem (SE) 2.sz. Patológiai Intézet SE Molekuláris Onkológiai Kutatócsoport

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Átírás:

Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az immunrendszer aktivációjának és effektor funkcióinak a csökkentése/gátlása. Az immunrendszer egyes elemei szupresszív hatást gyakorolnak az immunrendszer egyéb komponenseire.

Az immunszupresszióban részt vevő szabályzó mechanizmusok Az antigén a legfőbb szabályzó: az antigén megvonása leállítja az Ig termelést és mind a T és B limfocita proliferációt Citokin mediálta T sejt reguláció: Th1/Th2 egyensúly APC: T sejt kostimuláció CD28/CTLA-4 Regulator T sejtek (természetes és indukált T reg ) Antigén/immunkomplex: BcR+koreceptorok Anti-idiotípus ellenanyag-mediálta reguláció

Az immunválasz alap szabályozása citokinekkel Általános citokin hatás: a sejtproliferáció, differenciálódás, migráció, Ig termelés, citotoxikus aktivitás, stb. fokozása és blokkolása A citokin mintázat hatása a CD4 T sejt differenciálódásra (Th0, Th1, Th2, Th17) Mivel az egyes szabályzó elemek önmagukban nem fedik le a teljes kontroll mechanizmust, ezért HÁLÓZATként működnek.

Sejt szintű szupresszió APC/makrofág szupresszió T sejt szupresszió B sejt szupresszió

APC/makrofág szupresszió Az aktivált makrofágok különböző gátló faktorokat termelnek: A fagocitált és megemésztett sejtekből származó nagy mennyiségű timidin gátolja a proliferációt Komplement faktorok Poliamin oxidáz enzim (PAO) Interferonok ciklikus AMP prosztaglandinok

T sejt szupresszió Az aktivált T sejtek által expresszált CTLA-4 (CD152) blokkoló hatást fejt ki Th1 és Th2 kereszt-reguláció CD4/CD25+ regulátor T sejtek és más T sejt alosztályok, NKT sejtek A T sejtek funkcionálisan képesek gátolni a T és B sejt funkciókat, de specifikus Ts markert nem lehetett kémiailag azonosítani!

CTLA-4 (CD152) T sejt gátlás + - CD152 CD80/86

A kostimulációs jelátvitel bioterápiás gátlása

A kostimuláció gátlása Abatacept

Th1 Th2 kereszt-reguláció

Treg alosztály - fenotípus

A regulátor T sejtek (indukált T reg ) által termelt citokinek hatása idc=immature DC LPS, virus RNA, bacterial DNA idc no differentiation Parasite, allergen DC1 DC2 IL-12 idc IL-4 Th1 IL-10 TGFβ Th2 Treg INF Cellular immunity, inflammation, IgG2 IL-10 and TGFβ Immunregulation, Tolerance, IgA IL-4 Humoral immunity IgG1, IgE

Természetes és indukált regulátor T sejt (T reg ) kialakulás CD4+CD8+ Thymus Periphery CD25- T naive Treg CD4+ CD25-CTLA-4+ FoxP3/- induced Treg Teff effector T cell Treg CD4+ CD25+ CTLA-4+ FoxP3+ natural Treg

T reg szupresszió mechanizmusai

Az effektor és a regulátor T sejtek egyesúlya

B sejt szupresszió Az ellenanyag túlsúly blokkolja a további B sejt aktivációt Ig-nal kapcsolódott antigén gátolja a további B sejt aktivációt az alacsony affinitású FcγR II (CD32) közvetítette blokkoló jelátvitelen (ITIM) keresztül

Immunkomplex indukálta B sejt anergia és gátlás

B sejt gátlás FcγRII (CD32) jelátvitellel Ellenanyag túlsúly: a B sejt aktiváció gátlása. Ig-kapcsolt antigén: az alacsony affinitású FcγR-II (ITIM) receptoron keresztüli gátlás. (Hibás jelátvitel: autoimmun betegségek)

Szupresszió immunglobulinokkal Az affinitás érés során nagy mennyiségű, mutált immunoglobulin keletkezik, amelyek, mint új antigén struktúrák humorális immunválaszt váltanak ki. Az egyedi antigen determináns (idiotípus) váltja ki az ellenanyag V régiója elleni, un. anti-idiotípus ellenanyag termelést. Anti-izotípus ellenanyagok: a nem-igm (pl. IgG) izotípusú ellenanyagok a konstans régiójuk (izotípusuk) ellen átmeneti - ellenanyag választ (pl. IgM anti-igg) válthatnak ki (un. Rheuma faktor termelés) befolyásolva a humorális effector immunválaszt.

Anti-idiotípus ellenanyagok

Anti-idiotípus hálózat paratop antigén idi otop idiotí pus anti-idiotípus 1 (paratop-specifikus) anti-idiotíp us 2 (idiotop-specifikus) anti-anti-idiot ípus 1 anti-anti-idiotípus 2 anti-anti-idiot ípus 1 anti-a nti-id iotípus 2

Az anti-idiotípus hálózat funkciói B és T sejtek szupressziója Funkcionális memória kialakítása Biológiai mimikri (inzulin anti-inzulin anti-anti-inzulin)

Mi a szupresszió? A szupresszió egy alap biológiai szabályozási funkció. Az egész immunrendszer részt vesz benne, de egyetlen sejt-társaság sem önállóan váltja ki a szupressziót. Számos regulátor mechanizmus felügyeli az immunválaszt egy szabályzó hálózatot kialakítva, amelyik a szupressziót, mint alap immunfunkciót is magában foglalja.