ALVÁSI APNOE A lakosság 20%-ban jelentkező kórkép. Gyakorisága és több betegségben játszott oki szerepe miatt népegészségügyi jelentőséggel bír. Egyik gyakori tünete az aluszékonyság és a hozzá kapcsolódó figyelemzavar (közlekedési és munkabalesetek okozója az EU-ban gjvezetéshez kizáró).ha a beteg kezeletlen illetve nem müködik együtt
A kórkép lényege Anatómiai anomáliából és egy alapvető élettani szabályozás szerencsétlen társulásából áll elő. Az emberek egy részénél a garat keresztmetszete az optimálisnál kisebb (pl. obesitas, anatómiai adottság, megduzzadt, gyulladt nyálkahártya.
Az alvási apnoe vezető tünetei Hangos, szaggatott horkolás Nappali aluszékonyság - dg. értékű tünetek
Gyakori tünetek Megfigyelt éjszakai légzésszünet Nyugtalan alvás Éjszakai izzadás Reggeli fejfájás Éjszakai szapora és rendszertelen szívverés Reggeli szájszárazság Reggeli kialvatlanság érzés Nappali fáradtság Levertség érzés, koncentráció zavar Mentális teljesítőképesség csökkenése
Ritka tünetek Angina pectoris Személyiségzavar Insomnia Potenciazavar
Az obstruktív alvási apnoe következményei (krónikus hypoxyás állapot miatt) Dementálódás Bállíthatatlan magas vérnyomás Kisvérköri magas vérnyomás Jobb szívfél elégtelenség Fokozott inzulin rezisztencia
Az OSAS diagnózisa Kórelőzmények (általános és speciális szempontok) Betegvizsgálat (bel-, neurológia, és pszichés kép) Konzílium: F-O-G, neurológiai, alváslaboratórium Műszeres vizsgálatok (CT, MR, endoszkópia, poliszomnográfia) Jogosítvány érvényesítése előtt: OSAS megítélését elősegítő kérdőív kitöltése
A kérdőívet a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlása a közúti járművezetés egészségi alkalmasságának vizsgálatához ajánlja OSAS dg. esetében a gépjárművezetőt alkalmatlannak kell minősíteni, ha vezetés közben fokozott aluszékonyságot tapasztal (skála értéke 15 vagy több) Ha a gj.vezető aluszékonyság miatt közlekedési balesetet okozott, alkalmatlan. Alkalmatlan akkor is, ha a kezelési utasításokat nem tartja be és ellenőrzésen nem jelenik meg. Eredményesen kezelt esetben ellenőrzés: 1. csop.gj. esetében 3 évente, 2. csop. esetén évente.
Az OSAS kezelése Testsúly csökkentése Alvásban testhelyzet változtatás Alvás-hygiéne (alkohol, altatók elvonása) Gyógyszeres kezelés (retard theophyllin) Mechanikus korrekció ( eszközök ) éjszakára CPAP Műtéti
Extrinsic allergiás alveolitis Szerves porok es mikroorganizmusok által okozott alllergiás reakcion alapuló légúti megbetegedés. A betegség etiologiájában belégzés során a légutakat elérő és ott hypersensivitásos pneumonitist okozó kóroki tényezőknek van szerepe. Patomechanizmus: periferiás légutak gyulladása, oedema, limfocitás és neurotrofil granulocytás infiltráció.
Előfordulás Régebben (elsősorban a mezőgazdaságban) Állattenyésztés (sertés, marha, galamb tenyésztőkön) Növénytermesztésben (paprika, gomba, stb.) Utóbbi időben Légkondicionálók, hűtő berendezések, párologtató berendezések nem megfelelő tisztán tartása esetén ugyan csak a betegség okozói lehetnek.
Tünetek Köhögés Subfebrilitas, láz Myalgia izületi panaszok Kóros tüdő hallgatózási lelet /érdes légzés creptatio, sípolás, búgás/ Dyspnoe cyanosis Leukocytosis, eosinophilia Kóros mellkas röntgen felvétel /beszűrődés, fokozott kötegezettséggel/ Kóros légzésfunkciós vizsgálati eredmény /elsősorban restrictio/obstructio
Dg. kritériumok Fő kritériumok (min. 3) Jellemző klinikai tünetek Radiológiai vizsgálatokkal igazolt tüdőinfiltrátio Mikrobiológiai vizsgálatokkal alátámasztott expozíciós adatok, antigén Antigén specifikus IgG antitestek kimutatása Munkaanamnézis pontos tisztázása Részkritériumok (min. 2) Pozitív provokációs próba Crepitatio Csökkent diffúziós kapacitás Restriktív spirometriás eltérések Kóros szövettani lelet Csökkent artériás oxigén tensio nyugalmi helyzetben
Terápia Steroid, antihistamin oxigén, diureticum, esetleg antibiotikum A betegség spontán gyógyulhat, de halállal végződő pneumonitis is lehet. Átmehet krónikus obstruktív légúti megbetegedésb tüdőfibrosis alakul ki.
Preventio 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet - közegészségügyi előírások Legionella fertőzés megelőzésére
Szervetlen porok belégzése által kiváltott tüdőfibrózisok
Rövid ismertetés A munkahelyi ásványi és fémporok belégzése súlyos tüdőfibrózis kialakulásának oka lehet. Bizonyos porok esetén a fibrózis a porexpozíció megszűnte után is súlyosbodhat. A kialakult tüdőhegesedés nem gyógyítható. Korlátozott munkaképességhez, rokkantsághoz, halálhoz vezethet. Technológia váltás! Egyéni védőeszközök
Por-expozícióban végzendő vizsgálatok Por-expozíció kvalitatív és kvantitatív bemérése Porvizsgálatok elvégzése a dolgozók légzési zónájában pontosabb eredményt ad, mint a fix pontos bemérés Előzetes, időszakos záró vizsgálatok elvégzése. Valamennyi vizsgálat kiegészítendő légzésfunkciós vizsgálattal és mellkas Rtg felvétellel
A tüdőfibrózis patológiája A fibrogén szervetlen porok által előidézett tüdőfibrózis a normál szöveti struktúra pótlása hegszövettel, azaz fibroblaszttal és kollagénnel. Szövettani (és radiológiai képe) az azt előidéző porok típusától függően változhat.
Kialakulásának körülményei A tüdőfibrosisok túlnyomó többsége foglalkozási betegség Ritkán idiopátiás Elkülönítő dg: por-expozíciós adatok
Panaszok, tünetek Enyhe köhécselés Nehézlégzés Teherbíró képesség csökkenése Terhelési tolerancia egyre romlik A tüdő heges területeinek zsugorodása a környező, ép tüdőszövetet vongálja Tüdőerek következményes compressioja, elzáródása a tüneteket súlyosbítja
A betegség kialakulását befolyásoló tényezők A légutakban lerakodó por mennyisége függ: a porszemcsék alakja, száma, nagysága és expozíciós idő Az expozíciónak kitett ember percventilációja A légutak csillószőreinek pillanatnyi állapota A dohányzás A lezajlott légúti infekciók Egyéni védőeszközök használata Kísérő betegségek (asthma bronchiale, COPD)
Az ásványi és fémporok inhalációja által előidézett elváltozások Macula képződés és perifokális emphysema Noduláris fibrózis (szilícium-dioxid lerakódás; bányászok, kerámia-ipar, fogtechnikusok) Diffúz intersticiális fibrózis (azbeszt, alumínium és kadmium) Ritkább formája a granulum képződés berilium
A diagnózis felállítása Kötelező vizsgálat Kiegészítő vizsgálat Munkaanamnézis Fizikális vizsgálat Mellkas röntgenfelvétel computer tomográfos vizsgálattal kiegészítve Légzésfunkciós vizsgálat restrictiv elv totálkapacitás csökken EKG Tüdő biopszia
Szövődmények Krónikus bronchitis Légúti obstrukció TBC
Tüdő-transzplantáció Kezelés
Tűszúrásos balesetek Leggyakoribb okai: használt tűre védőkupak visszahelyezése (tilos!!) Nem megfelelő tárolóba dobott tű (vesetál, háztartási hulladék) Baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni! A munkáltatónak rendelkezni kell munkabaleseti nyilvántartással
Teendők Ismert fertőző forrás esetén, az osztályon tartózkodó betegtől: natív csőbe levett vérből HBV surface antigén, HCV, HIV. Negatív leletek esetén ismételt vizsgálat nem szükséges Nem ismert fertőző forrás esetén a munkavállalótól: - HIV szerológiai vizsgálat azonnal, majd 1, 3, 6 hó múlva HCV hordozó fertőző forrás esetén azonnal, majd 1, 2, 4, 6 hó múlva HBV pozitív fertőző forrás esetén azonnal, majd 1, 3, 6 hó múlva HBVanti HBs kimutatás
Tűszúrásos balesetek Ha a baleset hét végén vagy ünnepnapon történik: natív csőbe vért venni, +4 C fokon tárolni A munkavállaló májfunkcióját kontrollálni kell Ha a munkavállalónak nincs dokumentációja a HBV védőoltásról, az oltási sorozatot megkezdjük. Ha van dokumentáció, emlékeztető oltást kap (Booster)
T Tűszúrásos balesetek
Sebellátás Tűszúrásos balesetek
T Tűszúrásos balesetek
T Tűszúrásos balesetek