Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Átírás

1 Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

2 Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály cím: Telefonszám: Megelőzéssel a gépipar biztonságáért Szimpózium a gépiparral összefüggő veszélyek és szabálytalanságok megelőzéséért Ipar Napjai 2013 Véd-TechVédelmi Technológiák Munkavédelmi, Munkabiztonsági és Tűzvédelmi Szakkiállítás május 30. Hungexpo Budapesti Vásárközpont

3 Zaj A zaj munkavédelmi (munkaegészségügyi) szempontból fizikai kóroki tényezőnek minősül, veszélyforrás, ami veszélyt, ártalmat jelenthet, foglalkozási ártalom vagy munkabaleset kialakulásához vezethet.

4 Zaj Az Európai Unió tagállamaiban a munkavállalók 30 %-a van kitéve zajexpozíciónak, a munkahelyi zaj okozta halláskárosodás az egyik leggyakoribb (az EU átlagában a 4.) foglalkozási megbetegedésnek számít.

5 Zaj A munkahelyi zajjal kapcsolatos EU szabályozás alapján a hazai jogszabályok részletes előírásokat tartalmaznak, amelyek szerint: a zajhatások a munkahelyen nem károsíthatják a munkavállalókat, a kockázatértékelés keretében munkahelyi zajmérést és értékelést kell végezni, ami meghatározza a megelőző és védelmi intézkedéseket, a foglalkozási eredetű halláskárosodás (fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés, azaz munkahelyi zaj okozta halláskárosodás) bejelentendő és kivizsgálandó.

6 Hallószervi hatások A hallássérülés vagy kezdődő hallászavar a következő módokon is észlelhető: nem hallja meg például a telefoncsengést vagy a kapucsengőt, nem hallja meg a figyelmeztető jelzéseket (pl. a villástargoncát vagy a bicikli csengetését), (majdnem) teljes hangerőn hallgatja a rádiót vagy a televíziót.

7 Fokozott expozíció Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 khz 2 khz 4 khz 8 khz Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 khz 2 khz 4 khz 8 khz

8 Foglalkozási betegség Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 khz 2 khz 4 khz 8 khz Hz 125 Hz 250 Hz 500 Hz 1 khz 2 khz 4 khz 8 khz

9 Zaj A zajszintek (hallószerven kívüli) fiziológiai változásokat is okozhatnak, például a következőket: a pulzusszám emelkedése, a vérnyomás emelkedése, érszűkület, pupillatágulat, adrenalin-kiválasztás, pánikreakció.

10 Zaj A zaj még a belső fülre nézve ártalmatlan hangszintek és expozíciók esetén is számos nemkívánatos hatással járhat. Néhány példa: a beszédértés romlása a kommunikáció során (félreértést okozhat, ami rossz döntésekhez vezethet), a teljesítőképesség romlása, bosszúság, stressz, nehézségek a veszély és a figyelmeztető jelzések észlelése terén, kevesebb, illetve rosszabb minőségű alvás.

11 A hallórendszer külső tényezők miatti károsodása A hallást ideiglenesen vagy tartósan károsító vegyszereket pl. oldószereket és gyógyszereket ototoxinoknak nevezzük. Az egész testben oxigénhiányos állapotot okozó szénmonoxid is rendelkezik halláskárosító hatással. Az oldószer-keverékek hatványozottan károsítják a hallórendszert. Egyes gyógyszerek szintén halláskárosító hatásúak lehetnek, ezért azoknak, akik elismerten halláskárosító hatású gyógyszert szednek, kerülniük kell a zajártalmakat.

12 A zaj és a rezgés kölcsönhatása A tudományos kutatások kimutatták, hogy a kéz és a kar, valamint az egésztest rezgés felerősíti a zaj hatását. Például az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók egész teste az expozíciós határértéket meghaladó mértékű rezgésnek van kitéve, a zaj és a teljes testre kiterjedő rezgés kölcsönhatásba lép és megnő a hallásvesztés kockázata a test rezgésével nem járó zajexpozícióhoz képest.

13 A zajjal járó tevékenységek ellenőrzésének tapasztalatai a gépiparban A minőségi kockázatbecslés eredménye alapján elhanyagolhatónak veszik a kockázatot, holott az alkalmazott gépek és eszközök zajkibocsátása meghaladja a határértéket. Méréssel nem határozzák meg a zajexpozíciót. Nem jelölik meg a munkahelyet ahol a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelés van. Nem végeztetnek hallásvizsgálatot.

14 A kockázatértékelésnél figyelembe veendő néhány szempont Munkakörnyezet Zajexpozíció mértéke Ototoxikus anyagok hatása Rezgés expozíció Figyelmeztető jelzések Munkavállaló Sérülékeny csoportok Túlmunka Hallásvédő eszközök

15 A munkáltató teendői Munkavédelmi oktatás,konzultáció > 80 db Munkahely megjelölése > 80 db Védőeszköz > 80 db; > 85 db; > 87 db Hallásvizsgálat > 80 db; > 85 db Intézkedési terv > 85 db Sérülékeny csoportok > 85 db Műszaki zajcsökkentés > 85 db Munkaszervezés > 87 db

16 Az egyéni védőeszköz kiválasztásának szempontjai Zajszint Zaj frekvencia spektruma Napi expozíció időtartama Egyéb expozíciók Oldószer expozíció Meleg, párás klíma Szennyezett munkakörnyezet Nehéz fizikai munka Mozgás Védőeszköz alkalmazhatósága Anatómiai szempontok Ellenőrizhetőség

17 A védőeszközök biztosítása A munkaállomáson a mért zajszint 83 db (A), de a jogszabály értelmében az alsó expozíciós beavatkozási határértek 80 db (A): amunkáltató hallásvédő eszközt biztosíta munkaállomás kezelői számára. A munkaállomáson a mért zajszint 87 db (A), de a jogszabály szerint a felső expozíciós beavatkozási határértek 85 db (A): a munkavállalóknak ezért hallásvédő eszközt kell viselniük.

18 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában a kockázatelemzésben, munkakörülményekkel kapcsolatos felvilágosítás. Közreműködés a foglalkozás-egészségügyi és higiénés feladatok megoldásában. Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok, munkaköri alkalmasság elbírálása. Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, részvétel azok kivizsgálásában.

19 Csökkenteni kell a zaj expozíciót! A zaj mindazon hangok összessége függetlenül a hangosságszinttől és a hangmagasságtól, amelyek az emberben kellemetlen, zavaró érzetet keltenek, ezért munkáját, tevékenységét, nyugalmát vagy pihenését zavarják, kedvezőtlen (élettani, pszichés és idegrendszeri) hatásokat, illetve patológiás (kóros) reakciókat váltanak ki,a hallószervet károsíthatják, illetve balesetek kialakulását elősegíthetik.