Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér

Átírás

1 Kis cég? Kis kockázat?

2 Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó

3 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi feladatok ellátásában A kockázatértékelés kiemelt jelentősége

4 Mi a munkavédelem? A munkavédelem nemzetközi egyezményekben (ENSZ Alapokmánya, WHO Alkotmánya, ILO Egyezményei és Ajánlásai, EU rendeletei, stb. által) meghatározott általános emberi alapjog. Jelentése: Minden munkavállaló számára a munkahelyen biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, testi épsége és foglalkozási egészsége védelmét, munkavégző képessége megóvását a munkabalesetek és a foglalkozási betegségek megelőzése érdekében.

5 Az munkavédelme a) Tartalmazza a munkavédelmi feltételek kialakítását és az előírt követelmények biztosítását a munkabiztonság és a munkaegészségügy szabályozása révén, továbbá a munkahelyi munkavédelmi szolgáltatást/ellátást nyújtó és a helyes gyakorlatot segítő szolgáltatások (személyek és szervezetek) által. b) Felöleli a munkavédelem szociális dimenzióját is, aminek része a jó munkahelyi közérzet megteremtése, a munkavédelem szociális feltételeinek a kialakítása az egészség és a munkavégző képesség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése érdekében. c) A kockázatértékelésre alapozott megelőzési stratégiát preferálja.

6 Szakterületei Munkavédelem Munkavédelem Munkavédelem Munkabiztonság Munkaegészségügy Szociális munkavédelem Munkahigiéne Foglalkozásegészségügy

7 Az Alaptörvény szerint: A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország - többek között - a munkavédelem megszervezésével segíti elő.

8 Munkavédelmi törvény A munkavédelemről szóló évi XCIII. számú törvény alkalmazásában a munkavédelem: A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

9 Kinek a feladata? A MUNKÁLTATÓK át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata a munkavédelmi: - feltételek megvalósítása, - követelmények biztosítása, - és a munkabalesetekkel, a foglalkozási megbetegedésekkel (a fokozott expozíciós esetekkel) kapcsolatos előírások teljesítése. A munkáltatók a munkavédelmi feladatok megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - szabadon határozzák meg.

10 A feltételekről A munkavégzés munkavédelmi feltételeinek a megvalósítása az általános előírásokkal, a létesítéssel, az üzembe helyezéssel, a tárgyi feltételekkel, a munkafolyamatokkal, a technológiával, az anyaggal, a személyi tényezőkkel, stb. kapcsolatosak.

11 A követelményekről A munkavégzés munkavédelmi követelményeinek biztosítása és fenntartása pl.: munkabiztonsági szakember foglalkoztatása, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtása valamennyi munkavállalóra kiterjedően, munkahigiénés vizsgálatok elvégzése, kockázatértékelés megvalósítása, elsősegélynyújtás megszervezése, mentés, egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása, munkavédelmi oktatás, tájékoztatási - felvilágosítási - konzultációs feladatok, stb. ellátása.

12 Az eseményekről A munkabalesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel (beleértve a fokozott expozíciós eseteket is) kapcsolatos előírások teljesítése (bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás, intézkedés, stb.). [EU-27: 1:>4; 1:>10 a munkabaleset/foglalkozási ártalom aránya]

13 Munkaegészségügyi feladatok: - a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének, a (munka)higiénés és a klinikai megelőzés követelményeinek a rendszere, - amit a MUNKÁLTATÓ a foglalkozás-egészségügyi szolgálat segítségével - a munkavégzés, a munkakörülmények hatásainak és a munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezőinek a megfelelő kezelése és a megelőző intézkedések révén valósít meg - a foglalkozási megbetegedések megelőzése (csökkentése) érdekében, valamint a munkavégző képesség megőrzése és fejlesztése végett.

14 Szabályozása - jelentése Eütv. 53. szerint: a munkaegészségügy célja a munkavégzés során a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkát végző személy egészségének a megóvása. A jogi alapokat orvos-szakmai oldalról a feladatok megjelölésével teremti meg (klinikai és higiénés megelőzés). Mvt. 1. (1) alapján: A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületét foglalja magába. A szervezett munkavégzés során, a munkahelyen, a munkáltató által megvalósítandó munkaegészségügyi feladatokat (taxatíve) rögzíti, a végrehajtási rendeletek részletes előírásokat tartalmaznak (gyakorlat).

15 Tartalma A munkakörnyezet kóroki tényezőinek, a munkavégzés megterhelést okozó hatásainak munkahigiénés vizsgálatáról - a munkakörnyezeti és a biológiai monitor együttes alkalmazásáról - a munkáltatónak kell gondoskodni. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek a feladata: a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése; javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi - szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.

16 Munkakörnyezeti monitor Munkakörnyezeti műszeres munkahigiénés vizsgálatok: - kémiai kóroki tényezők (pl. porok okozta légszennyezés, stb.) fizikai kóroki tényezők (pl. zaj-, kéz-kar rezgésterhelés, stb.) - zárt, telepített munkahelyek klímatényezői (pl. sugárzó hő, stb.) - fizikai megterhelés-igénybevétel (pl. ergometriai és egyéb vizsgálatok)

17 Biológiai monitor A biológiai expozíciós és hatás mutatók - BEM/BHM - azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok (22) és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők. A vegyi anyag expozíciós hatásának ( kitettség ) vizeletben és vérben történő vizsgálata és értékelése (külön jogszabály szerint). Anilin (V és v) Arzén Benzol Dimetil-formamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyületek Szervetlen higany Kadmium (V és v) Króm Kobalt n-hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklóretilén Xilol Szervetlen ólom Szén-monoxid Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek

18 Mvt. 8. szerint: Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. Az Mvt. szerint és külön jogszabályokban is előírt munkaegészségügyi szaktevékenység a munkáltató felkérésére történő közreműködői tevékenységet jelent ( valamely tevékenységben vagy eseményben felkérésre történő részvétel: vizsgálat, vélemény, tanácsadás, tájékoztatás, nyilatkozat, felvilágosítás, kezdeményezés, javaslattétel, segítés ). A foglalkozás-egészségügyi szolgálat - az Mvt. 58. (2) szerint - közreműködik a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat ellátásában is.

19 Melyek ezek a feladatok? Mvt. 21. (3) Mvt. 23. (2) az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése Mvt. 54. (1) b), d)-f) és (2) a munkahelyi kockázatok értékelése Mvt. 54. (1) g) és (2) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Mvt. 56. az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása

20 Mvt. 21. (3) Üzembe helyezés: Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, technológia üzemeltetését írásban rendeli el, aminek feltétele a munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálat is. Jelentése: A vizsgálat arra irányul, hogy a vonatkozó munkavédelmi szabályok szerint készült kockázatbecslés és kockázatkezelés megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. Pl. biológiai kóroki tényezők esetén a kockázatbecslés elvégzése és a munkakörhöz kötött védőoltások megfelelő időben történő beadása.

21 Mvt. 23. (2) Soron kívüli vizsgálat: Veszélyes munkahelyet, egyéni védőeszközt, technológiát a munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét, vagy foglalkozási megbetegedés következett be. Jelentése: Az ellenőrzés kiterjed a munkahelyekre, a munkaeszközök és az egyéni védőeszközök használatának egészségi minimális követelményeire vonatkozó jogszabályok megvalósítására, a kockázatok kezelésre. Pl. foglalkozási megbetegedés esetén cél a veszélyforrás felkutatása, az ok-okozati összefüggés feltárása, de feladat egy újabb kockázatértékelés során megvalósítandó megelőző intézkedések megalapozása is.

22 Mvt. 54. (1) b), d) -f) és (2) Kockázatértékelés: Részvétel a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi és mennyiségi kockázatértékelésében, amely a munkáltatók kötelezettsége (feladata és felelőssége). Jelentése: A különböző végrehajtási rendeletek (és szabványok) írják elő az egyes kóroki tényezők és hatások (a veszélyes vegyi anyagok, a foglalkozási rákkeltők, az azbeszt, a biológiai tényezők, a zaj- és a rezgésexpozíció, a kézi tehermozgatás, a képernyő előtti munkavégzés, a robbanásveszély, stb.) kockázatbecslésének és kockázatkezelésének szabályait. Pl. a munkahelyi zajterhelés mérése és a zajexpozíció vizsgálata

23 Mvt. 54. (1) g) és (2) Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása: A munkahelyi kockázatok kezelését (elkerülését, csökkentését) célozza, a védelmi és az ellenőrző intézkedések meghatározását jelenti, aminek a megvalósításában a munkáltató felkérésére részt vesz a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa is. Jelentése- gyakorlata: Az Mvt. és külön jogszabályok végrehajtására kiadott rendeletek írják elő a kockázatbecslést, a kockázatkezelést, a megelőző intézkedéseket a munkavégzés és a munkakörülmények hatásainak, a munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezőinek megfelelően. Pl. pszichoszociális kóroki tényezők felmérését követően a munkahelyi stressz monitorozása, szervezeti és egyéni szinten történő kezelése.

24 Mvt. 56. Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása: A munkahelyen a kollektív, műszaki védelem és a munkaszervezési intézkedések mellett a balesetek megelőzése és a kockázatok egészséget nem veszélyeztető szintre csökkentése érdekében a munkavállalókat a veszély jellege szerint kiválasztott és megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel is el kell látni. A külön jogszabály által előírt - és kockázatbecslésen alapuló - egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét a munkáltató a kockázatértékelés alapján írásban köteles szabályozni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakemberek és szolgáltatók/szervezetek közreműködésével.

25 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet* A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabály* szerint: - a kockázatbecsléshez, az egyéni védőeszköz kiválasztásához, használata szabályainak megállapításához a munkáltató szakértőt vehet igénybe - az EVE juttatás szabályozásába, a kiválasztásba a munkáltató a szolgálat orvosát és a munkavédelmi képviselőt is bevonja - az EVE alkalmazásának egyéni (egészségi) alkalmasság feltételeiről és korlátairól (viselés, használat) a szolgálat orvosa tanácsadást végez. A szolgálat közreműködése kiterjed a zaj-, a rezgés-, a vegyi expozíciók, a biológiai, ergonómiai és egyéb kóroki tényezők, stb. elleni védelemre is.

26 A világ veszélyes A világ veszélyes = RISKY WORLD (születünk és meghalunk ) Az emberiség és az ember mindennapi élete is számos veszélyt hordoz. * A munka világa az ember egyik legveszélyesebb környezete! * Nincs veszélytelen munkavégzés nem létezik 0 kockázat! A munkavégzés során számos veszély, veszélyes tényező, veszélyforrás fenyegeti a munkavállalók testi épségét és egészségét. Minden 100. fizikai, minden szellemi munkát végző munkavállalót ér vagy érhet (valamilyen) munkabaleset vagy foglalkozási ártalom.

27 A munka világa veszélyes A munkavállalók munkahelyi veszélyei, veszélyforrásai: - kültéri - beltéri - mélyben - magasban - beszállással -hidegben-melegben -csúszós, vizes, - balesetveszélyes, stb. -fizikai -kémiai -biológiai - ergonómiai -pszicho-szociális kóroki tényezők Munkakörülményekből származó hatások Munkakörnyezeti kóroki tényezők - mechanikai (fizikális) - élettani (fiziológiai) Munkavégzésből eredő hatások - idegi (mentális) - érzelmi (pszichés)

28 Veszély és kockázat A veszély (Hazard) és a kockázat (Risk) különbsége V E S Z É L Y C S E L E K V É S K O C K Á Z A T

29 Kockázatértékelés/- elemzés ALAPELVEK: 1. A munkavégzés során a veszélyt (hatás, expozíció) kell megszüntetni vagy csökkenteni és a megmaradt veszélyekből eredő kockázatokat kezelni. (Hatás, expozíció = veszély, de nem kockázat!) 2. A munkahelyen térben és időben együtt és egyszerre van (lehet) jelen az összes egészségkárosító kockázat. 3. A megelőzés kulcsa a kockázatértékelés (= cél, módszer, feladat) a szabályozások, a helyes gyakorlat és a tájékoztatás révén. 4. A kockázatértékelés (Mvt.) kockázatelemzés (Kbt.) 3 lépése: kockázatbecslés kockázatértékelés kockázatkommunikáció 5. A kockázatértékelés a munkahelyi egészségvédelem kulcsa és a megelőzési stratégia alapja, a munkaegészségügy központi eleme.

30 Mennyiségi kockázatbecslés 1. A hatás, az expozíció, a dózis/expozíció összefüggés meghatározható: - a munkahelyi légtérben mérhető a veszélyes anyag koncentráció - biológiai monitorozással megítélhető a fokozott expozíció - mérhetők a klíma paraméterek, számítható a klímaindex - mérhető a zaj - és a rezgés terhelés és az expozíció - meghatározható a fertőzést okozó csíraszám - kiszámítható a fizikai munkavégzés munka-energia forgalma. 2. Regisztrálható az expozíció gyakorisága és az expozíciós idő. 3. A mérési adatok a határértékekkel, az expozíciós koncentrációs szintekkel összevethetők, a kockázatok becsülhetők, mérhetők, számszerűsíthetők [µr]: elfogadható / eltűrhető / megengedett vagy csökkentendő / kezelendő.

31 Minőségi kockázatbecslés Ha az expozíció, a hatás nem mérhető, paraméterekkel nem jellemezhető: Szemi-kvantitatív összefüggéseket kell feltárni. Az azonosított veszélyeket irodalmi adatokkal, az egészségkárosodás előfordulási gyakorisággal, a korai diagnosztizálással és monitorozással feltárt tünetekkel össze kell vetni. Minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét. Matematikailag modellezni kell, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető, de 10 µr felett már intézkedés R = K x W szükséges a megelőzés érdekében.

32 Példa -1: Porok, rostok, füstök

33 Példa -2: H1N1 vírus hatása

34 Az expozíció elleni védelem Miaközös? - A veszély jellege, mértéke, az expozíció ideje, a veszélyeztetettek köre meghatározó. - A méretük hasonló bejutalégutakba: azbesztrost: <3 µ átmérőjű és >5 µ hosszú - H1N1v aerosol 5 µ - A hatásuk is hasonló: súlyos, halálos kimenetelű azbesztrost: pl. hörgőrák, mesothelioma (időfaktor lassú gyilkos) H1N1v: a célcsoportok súlyos, jelentős %-ban [100 µr!] - Szűrő vagy izolációs típusú légzésvédelem FFP2/3(respirációs) azbesztbontás, - mentesítés során + védőruházat H1N1v: invazív beavatkozás során + standard izoláció + védőoltás!

35 Egyéni védelem biztosítása

36 Kiscég=kiskockázat Igaz-e a fenti állítás? A válasz: nem igaz! A kis cégnél is vannak veszélyek, veszélyes tényezők, veszélyforrások, amelyek valamilyen szintű kockázatot jelenthetnek a munkavállalók testi épségére és egészségére. Nem a gazdálkodó szervezet mérete (létszám-kategória és nettó árbevétel) a döntő, hanem a munkavégzés hatásai, a munkakörnyezet kóroki tényezői, a kockázatértékelésen alapuló megelőző intézkedések (egészségvédelem) megvalósítása és annak hatékonysága. (Szemle!) 1 munkabaleset/foglalkozási megbetegedés is sok! [>3% és > 8%] A veszélyeztetettek köre eltérhet (kis létszám), de a kockázat lehet jelentős, >10 µr, ami kezelést (csökkentést) indokol. (A 10 µr a megengedett határértékeknek megfelelő kockázati szint!)