Munkahelyi Egészség és Biztonság fejl esztése az Oktatási ágazatban M u nkaegészségü gy az oktatási ágazatban. / oktatasbiztonsag.

Átírás

1 Munkahelyi Egészség és Biztonság fejl esztése az Oktatási ágazatban M u nkaegészségü gy az oktatási ágazatban / oktatasbiztonsag.hu

2 Dr. Bereczki Edit M u nkaegészségü gy az oktatási ágazatban GINOP A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban

3 Kihez fordulhatok a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogaim és érdekeim képviselete érdekében? A munkavédelem a munkahelyi érdekvédelem és érdekképviselet egyik legfontosabb területe. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkavédelmi képviselő jogosult a munkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogainak és érdekeinek képviseletére. A munkahelyi egészség védelmében, a munkavállalók legmagasabb fokú fizikai, mentális és szociális jóllétének előmozdításában és fenntartásában a munkavédelmi képviselőknek kitüntetett szerep jut. Melyek a munkavédelmi képviselő főbb egészségvédelmi jogosultságai? A munkavédelmi képviselő tanácskozhat a munkaegészségügyi feladatokat ellátó szolgáltatókról, a munkavédelmi információkról és a munkavédelmi oktatás munkaegészségügyet érintő kérdéseiről. A munkavédelmi képviselő meggyőződhet az egészség megóvására, a foglalkozási betegségek megelőzésére tett munkáltatói intézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. A munkavédelmi képviselő az ellenőrzése során az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása érdekében: tájékozódhat a munkavállalóktól, tájékoztatást kérhet és javaslatokat tehet a munkáltatónak, véleményezheti és kezdeményezheti a munkáltatói intézkedéseket, részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, 1

4 közreműködhet a foglalkozási megbetegedések körülményeinek feltárásában, munkavédelmi hatósághoz fordulhat és a hatósági ellenőrzés során közölheti észrevételeit, meghatározott feltételekkel szakértőt is igénybe vehet. A munkavédelmi testület tagjaként a munkavédelmi képviselő értékelheti a munkavédelmi helyzetet és intézkedéseket, megvitathatja a munkavédelmi programot, állást foglalhat a munkavédelmet érintő belső szabályzatokkal kapcsolatban. Mit jelent a munkahelyi egészségvédelem a gyakorlatban? A munkaegészségügy (a munkahigiéné és a foglalkozás egészségügy) a munkabiztonsággal együtt a munkavédelem része. A munkahelyi egészségvédelem az Mvt. továbbá a külön jogszabályok szerinti munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő és egyéb feladatok végrehajtását jelenti. Kiemelten foglalkozik a kockázatértékelésen alapuló megelőző intézkedések megvalósításával (figyelembe véve a munkahelyi kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat), a helyes munkahelyi gyakorlattal, a döntően prevenciós ellátást nyújtó foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatás biztosításával és munkahigiénés (a munkahelyi légtérben jelen lévő és a munkavállaló szervezetébe bejutó vegyi anyagok és hatásuk) vizsgálatával. Mi a munkahigiéné és mire szolgálnak a munkahigiénés vizsgálatok? A munkahigiéné a munkakörnyezet egészségi veszélyeivel foglalkozó (orvos)tudomány, amelynek célja a munkát végzők egészségének és jóllétének védelme és általában a közösség megóvása. 2

5 A munkahigiénés vizsgálatok a munkakörülményekből, a munkavégzésből és a munkakörnyezet kóroki tényezőiből adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas olyan eljárások és vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető az egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére). Mit értünk munkakörnyezeti munkahigiénés vizsgálatok alatt? A munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok kiterjednek: a) a munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) minőségi és mennyiségi vizsgálatára; b) a munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, az egész test és a kéz kar rezgésterhelésének, a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses térnek, a magas légköri nyomáson végzett munkának a vizsgálatára, az ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározására; c) a zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározására; d) valamint a fizikai munka megterhelés igénybevétel vizsgálatára. Melyek a munkahigiénés biológiai vizsgálatok? A biológiai expozíciós és hatásmutatók 1 (rövidítve: BEM és BHM) révén a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők. A BEM a vegyi anyag vagy metabolit 1 A biológiai expozíciós és hatásmutatók vizsgálata Magyarországon az EU ban alkalmazott vegyi anyaggal szemben csak 24 vegyi anyagra nézve kötelező (anilin, arzén, benzol, dimetil formamid, etil benzol, fenol, fluorid vegyületek, halotán, higany (szervetlen), kadmium, króm, kobalt, n Hexán, nikkel, nitro benzol, ólom (szervetlen), pentaklórfenol, szelén, szén monoxid, szerves foszforsav észter tartalmú peszticidek, sztirol, toluol, triklóretilén, xilol). 3

6 jának (az anyagcsere során keletkezett bomlástermékének) koncentrációja a biológiai mintában (vizeletben vagy vérben), míg a BHM a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter. Mi a különbség a munkakörnyezeti és a biológiai monitorozás között? A munkakörnyezeti monitorozás a munkatér levegőjében lévő vegyi anyagok koncentrációjának folyamatos, rendszeres vagy időszakos mérését, regisztrálását és értékelését jelenti. A veszélyes vegyi anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentrációjának (ÁK érték), és megengedett csúcskoncentrációjának (CK érték), illetőleg eltűrhető maximális koncentrációjának (MK érték) meghatározása, és megengedett határértékekkel való összevetése mutatja az adott munkatérben (légtérben) dolgozók védettségét. A biológiai monitor a BEM/BHM mutatók meghatározott gyakorisággal történő mérését, regisztrálását és értékelését jelenti, a különböző expozíciós utakon (belégzéssel, bőrön át vagy a tápcsatornán keresztül) a munkavállaló szervezetébe bejutott vegyi anyag összdózisának jellemzésére, a valós expozícióra jellemző paraméter. 2 A mért értékeket összevetik a megengedhető (felső) határértékekkel. A biológiai monitorozás jelentősége elsősorban az expozíciós források felderítésében és megszüntetésében, a fokozott expozíciós esetek megelőzésében van. Vegyi anyagok munkahelyi expozíciója esetén a munkakörnyezeti és a biológiai monitorozás egymás kiegészítésére szolgál, együtt jelentik a foglalkozási mérgezések leghatékonyabb prevenciós eszközét. 2 Fontos tudni, hogy a biológiai monitorozás során a (vizelet vagy vér) mintavétel rendje (például műszak előtt vagy után, munkahét után) is meghatározott. A vizsgálatba csak egészséges munkavállalók vonhatók be. 4

7 Melyek a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok? A munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokban való részvétel, közreműködés kiterjed az Mvt. szerint: a) a veszélyes létesítmény, munkahely, technológia munkavédelmi üzembe helyezése előtt a munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálatra; b) a rendeltetésszerű alkalmazás során a munkavállalók egészségét közvetlenül veszélyeztető egyéni védőeszköz, technológia soron kívüli munkaegészségügyi ellenőrzésére; c) a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatok becslésére, a kockázatok minőségi és mennyiségi kockázatértékelésére, valamint a kockázatkezelési feladatokra; d) az egységes és átfogó megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kidolgozására; e) az egyéni védőeszköz juttatás belső (munkahelyi) rendjének írásos meghatározására. Mi tartozik az egyéb munkaegészségügyi feladatok körébe? Az egyéb munkaegészségügyi feladatokban való közreműködés: a) a veszélyeztetés elkerülésében (összehangolásról, kockázatokról, megelőző intézkedésekről szóló, a munkavállalóknak/képviselőiknek szóló tájékoztatás révén), b) a veszélyek megelőzésében, a károsító hatások csökkentésében, a veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók hatásos védelmét szolgáló intézkedésekben (egyéni védőeszközök kiválasztása és rendeltetésszerű használatának oktatása), c) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek a biztosításában 5

8 való tevékenységeket öleli fel a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató részéről. Milyen veszély, veszélyforrás, veszélyhelyzet, veszélyeztetés fordulhat elő a munkahelyeken? A munkavállalók egészségére veszélyt jelenthetnek, veszélyforrásnak, veszélyhelyzetnek, illetve veszélyeztetésnek minősülhetnek: 1. a munkakörülmények (épületek, munkahelyek, berendezések, munkaeszközök, technológiák) jellegéből adódó kedvezőtlen hatások, kiemelten a balesetveszély, a tűz és a villamosveszély, a klímatényezők (zárt téri, szabadtéri, hideg, hőség, időjárás), a megvilágítás, a szellőzés és a szellőztetés, a klimatizálás, a veszélyes hulladék, a szociális és közegészségügyi feltételek; 2. a munkavégzés során a túlzott mechanikai (fizikai munka), élettani, idegi és lelki megterhelés okozhat problémát (például a képernyő előtti szellemi munka, az e eszközök használata során), vagyis mindaz, ami nem optimális igénybevételt jelent a munkavállaló szervezetére nézve; 3. a munkakörnyezeti kóroki tényezők közül a fizikai (zaj, rezgés, sugárzás), a kémiai (veszélyes vegyi anyagok), a biológiai, az ergonómiai (az ember, a gép, a környezet nem optimális működése) és a pszichoszociális kóroki tényezők (a nem megfelelően tervezett munkafeladat, munkaszervezés, munkakörnyezet és szociális feltételek stb.) káros hatásai. Mi a különbség a veszély és a kockázat között? A veszély és a kockázat nem azonos fogalmak. A veszély önmagában létező, de nem aktív, csak potenciális károsító hatást jelent, míg a kockázat aktív, cselekvéshez köthető. A kockázat alatt a veszélyhelyzetben bekövetkező sérülés vagy egészségkárosodás va 6

9 lószínűségének és súlyosságának együttes hatása értendő. Kockázat lehet valamilyen sérülés, munkabaleset, mérgezés vagy egészségkárosodás, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció. Mi a teendő a munkahelyi kockázatokkal? A munkahelyi veszélyekből fakadó egészségi (és biztonsági) kockázatok értékelése 3 (helyesen: becslése) a munka összes aspektusának szisztematikus, rendszerszerű vizsgálatát jelenti. A munkahelyi kockázatkezelés (első szakasza a kockázatértékelés, amit kockázatcsökkentő intézkedés és folyamatos kockázatkontroll követ) során elsősorban a veszélyt kell megszüntetni vagy elfogadható szintre csökkenteni. Ha ez nem lehetséges, akkor a potenciális kockázatok elkerülésére, csökkentésére, folyamatos ellenőrzésére kell intézkedéseket hozni, majd megfelelő módon kommunikálni (közölni) valamennyi érintettel a megelőzés érdekében. A kockázatok munkaegészségügyi szempontú minőségi és mennyiségi értékelése kiterjed a munkavállalók egészségét veszélyeztető valamennyi kockázatra (kiemelten: a veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő megterhelésekre, a munkahelyek kialakítására). Ennek során azonosítani kell a várható veszélyeket és a veszélyeztetettek körét, meg kell becsüli/mérni a 3 A kockázatbecslés magába foglalja a veszélyek azonosítását és jellemzését, az expozíció becslését és mérését, a kockázatok jellemzését is. Az EU legfőbb munkavédelmi alaptörvénye, a 89/391/EGK Keretirányelv a kockázatértékelést a megelőzés módszereként vezette be, de a végrehajtására időközben megjelent egyedi irányelvek (25 irányelv!) már a WHO kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatelemzés (kockázat becslés kockázat kezelés kockázat kommunikáció) elvét alkalmazzák. A hazai Mvt. a kockázatértékelést nevesíti, ami tartalmilag kockázatbecslést és kockázatkezelést jelent, míg külön szakaszaiban a kockázatkommunikációra is kitér. 7

10 veszélyeztetettség mértékét és jellemezni a kockázatokat. Ennek egyik eszközét jelentik a munkahigiénés vizsgálatok. Az Mvt. szerint munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő kockázatértékelés kiemelt jelentőségét az adja, hogy a munkahelyi egészségvédelem kulcsa és egyben a megelőzési stratégia alapja is. Mit kell tudni a munkahelyi prevencióról, az egységes és átfogó megelőzési stratégiáról? A munkahelyi primer prevenció a kollektív védelem elsőbbsége mellett a műszaki, a munkaszervezési intézkedések és az egyéni védőeszközök együttes alkalmazását jelenti, amelynek az a célja, hogy az egészségkárosító hatások ne vagy csak hatástalan állapotban érjék el a munkavállalókat. Az elsődleges megelőzés klinikai, orvos szakmai megvalósítása főként az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok és a munkakörhöz kötött védőoltások révén valósul meg. A munkahelyi szekunder prevenció (másodlagos megelőzés) az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok során felismert foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kezelése mellett célzott orvosi szűrővizsgálatokat is jelent (kiemelten: vastagbéldaganat, emlőrák, méhnyakrák, kardiovaszkuláris megbetegedések). A biológiai monitorozás is a szűrővizsgálatok körébe sorolható, mivel az intézkedést igénylő (fokozott) expozíciókra hívja fel a figyelmet. A munkahelyi tertier prevenció (harmadlagos megelőzés) körébe a gondozási tevékenység és a rehabilitációval kapcsolatos egyéb 8

11 tevékenység értendő. A megváltozott munkaképességű (mozgáskorlátozottsággal vagy egyéb testi fogyatékossággal élő) munkavállalók foglalkoztatása során szükséges adaptációs intézkedések (a fizikai környezet illesztése az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz) is ebbe a körbe sorolhatók. A munkahelyi kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére tett valamennyi intézkedés megelőzésnek minősül. Az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására is. Kinek a feladata a munkaegészségügyi követelmények megvalósítása a munkahelyen? A munkavédelmi, így a munkaegészségügyi feladatok megvalósítása is a munkáltatók felelőssége és feladata, amely kiterjed: a) a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető feltételeire; b) a munkavégzés egészségi követelményeinek biztosítására,; c) a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos előírások teljesítésére, d) a munkavállalók munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos elméleti és gyakorlati oktatására is. A munkáltatók a munkaegészségügyi feladatok megvalósításához (az Mvt. szerint meghatározott) munkaegészségügyi szakértők és a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (segítő) közreműködését kötelesek igénybe venni, továbbá a munkahigiénés (munkakörnyezeti és biológiai) vizsgálatokról is intézkedniük kell. 9

12 Milyen megelőző szolgáltatásokat nyújt a foglalkozás egészségügyi alapszolgálat? A foglalkozás egészségügyi alapszolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, mivel a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyása mellett közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében, valamint a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok megvalósításában. A foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat tevékenysége a szabályozás és a funkciók tekintetében elkülönül orvosszakmai, főleg klinikai jellegű tevékenységekre és a munkahigiénés (és egyéb) feladatok ellátására. a) Egészségügyi jellegű feladatok: munkaköri (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró) és egészségi alkalmassági vizsgálatok végzése, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek felkutatása, bejelentése és kivizsgálása, orvosi beutalás, védőoltások beadása, felvilágosítás és tanácsadás; b) Munkahigiénés jellegű tevékenységek elsősorban a munkáltatók kockázatkezelési és kockázatkommunikációs feladataihoz kapcsolódnak, mint például a munkahigiénés vizsgálatok értékelése, a munkahelyi munkaegészségügyi üzemhigiénés szemle és vizsgálat végzése, amely a közegészségügyi és higiénés feltételek ellenőrzését is magába foglalja. Mire terjed ki a foglalkozás egészségügyi szolgálatok kommunikációs kötelezettsége a munkahelyi érdekegyeztetés során? A szolgálatok tájékoztatási, felvilágosítási, tanácskozási, konzultációs és egyéb kötelezettsége az alábbi kérdésekre terjed ki: 10

13 a munkavégzés és a munkakörülmények egészségkárosító hatásai, a munkahelyi üzemhigiénés szemlék tapasztalatai, a munkaköri alkalmassági és egyéb vizsgálatok rendje, eljárása, az egyéni védőeszközök kiválasztása, használata és viselése, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek, a munkakörhöz kötött (és egyéb) védőoltások, a foglalkozási gondozás, a rehabilitáció, az egészségmegőrzés, az elsősegélynyújtás megszervezése (illetve biztosítása), a munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai. Tudnivalók és teendők a prevenciós feladatokról az oktatási ágazatban Az egészségvédelmi követelmények megvalósítása során az oktatási ágazat valamennyi területén az adott munkahely veszélyeinek, a várható kockázatoknak és a megelőzés lehetőségeinek az ismerete jelenti a legfőbb támpontot a jobb munkakörnyezet kialakításához, a foglalkozási egészség és a munkavégző képesség megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez, de a jó munkahelyi közérzet, jól lét (well being) megteremtéséhez, végső soron az életminőség javításához is. A legfőbb veszélyforrások, az általuk kiváltott kockázatok és a megelőzés lehetőségei, a teendők az alábbiak szerint vázolhatók: 11

14 Veszélyek (forrásai és jellege) A (szellemi) munkavégzés túlzott idegi és lelki megterhelései (készenléti feszültség, információs és érzelmi megterhelés); A munkakörnyezet pszichoszociális kóroki tényezői (állandósuló konfliktus, válságos élethelyzet, egyéni hajlam); A szervezet irányításából, vezetéséből és kapcsolatrendszeréből adódó problémák (a nem megfelelően tervezett munkafeladat, feltétel, folyamat, szociális és fizikai munkakörnyezet); Ergonómiai kóroki tényezők (a berendezések, a képernyő előtti 12 Kockázatok (tünetek és betegségek) A hosszan tartó és túlzott munkahelyi stressz, a distressz tünetei: viselkedési zavarok; a koncentrációs képesség romlása, az érdeklődés elvesztése, a motiváció csökkenése, a családi és baráti kapcsolatok leépülése, abúzusok; Pszichés tünetek: túlzott érzékenység, szorongás, depresszió, kiégésszindróma; Pszichoszomatikus kórképek: alvászavar, fejfájás, kimerültség, szív és érrendszeri panaszok, magas vérnyomás, nyak vállés hátfájdalom, gyomor és bélpanaszok; Szervezeti problé Megelőzés (módszerek és eszközök) A pszichoszociális kockázatok értékelése az emberi tényező alapján; Kockázatkezelés a fokozott fizikai, idegi és lelki terhelés mérséklése érdekében; Megelőző intézkedések a munkakörülmények, a munkavégzési feltételek, a munkakörnyezeti tényezők javítása révén; Stresszmonitorozás és stresszkezelés két szinten (szervezeti és egyéni); Konfliktuskezelés (tréningek, oktatás); Diszkrimináció tilalma, esélyegyenlőség; A szervezeti és

15 Veszélyek (forrásai és jellege) munka nem megfelelő feltételei); Egyéni rizikódiszpozíció (képesség, képzettség és gyakorlat hiánya, betegség); Munkahelyi erőszak és zaklatás (belső/ külső); Kockázatok (tünetek és betegségek) mák: növekvő hiányzás és fluktuáció, fegyelmi gondok, elégedetlenség, baleset és betegség; Munkahelyi distressztünetek: pályaelhagyás; Megelőzés (módszerek és eszközök) intézményi kultúra fejlesztése; A munkahelyi lelki terror megakadályozása a szabályozás, a képzés, a tájékoztatás révén; Személyes segítség; A munkavégzés jellege (ülő, képernyő előtti, vagy állvajárkálva végzett munka, beleértve a fizikai megterhelést, a kézi tehermozgatást, gyermekgondozást is); Rossz munkaszervezés (a túlóra, az időkényszer, az elégtelen pihenőidő); Ergonómiai tényezők (berendezés, munkaszék, megvilágítás); Mozgásszervi rendellenesség (MSDs): ujj és kézínhüvelygyulladás, kéztő alagút szindróma, nyak, váll és hátfájdalom, gerincpanasz, ízületi problémák; Látórendszeri panaszok: égő, száraz, vörös szemek, fejfájás, szédülés; Munkahelyi stressz tünetei: megegyeznek a pszicho szo A túlzott fizikai és szellemi megterhelés mérséklése, kedvező munkakörülmények és ergonomikus kialakítás biztosítása, a túlmunka korlátozása, elegendő pihenőidő biztosítása; Szemészeti vizsgálat, szemtorna, éleslátást biztosító eszköz; Munkahelyi torna bevezetése; Stresszmonitoro 13

16 Veszélyek (forrásai és jellege) Kedvezőtlen munkakörülmények (szabadban, műhelyben, laborban); Egyes kóroki tényezők (pszichoszociális, zaj, rezgés stb.) együttes hatásai; Az oktatás képzés speciális jellegéből származó hatások: kémiai és biológiai labor gyakorlatok, műhelyekben és szakmai képző helyeken végzett gyakorlatok, testnevelés, sportés szabadidős tevékenység; Biológiai kóroki tényezők: fertőzések a közösségben 14 Kockázatok (tünetek és betegségek) ciális kockázatok kapcsán leírtakkal. Veszélyes vegyi anyagok, expozíciója miatti (balesetszerű) mérgezések; Biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések; Munkabalesetek miatt bekövetkező korai vagy késői egészségkárosodás; Légúti betegségek; Hasmenések; Fejtetű, rühatka; Bőrbetegségek. Megelőzés (módszerek és eszközök) zás és stresszkezelés; Orvosi szűrővizsgálatok, szakvizsgálatok; Egyéni védőeszközök, felszerelés; A kockázatok oktatása; Szabályozás, házirend; Közegészségügyi és személyi higiénés feltételek (kézmosás, magatartás, tilalmak); Munkafeltételek javítása (szellőztetés, világítás, klíma, elsősegély); Munkahelyi ellenőrzés; A kockázatok oktatása; Személyi higiéné, helyes kézmosás;

17 Veszélyek (forrásai és jellege) (tanulóktól, kisgyermekektől); Fizikai kóroki tényezők: külső környezeti zajok, hangos beszéd, kiabálás, zsibongás; Gépek, berendezések, járművek zajterhelése; Kockázatok (tünetek és betegségek) Zaj okozta, nem hallórendszeri egészségi panaszok határérték (85 dba) alatti zajszintek esetén: 40 65dBA zajszint pszichés hatású, nyugtalanságot vált ki, romlik a fizikai aktivitás és a koncentráció zavarja a tanulást; dba zajszint főként a vegetatív idegrendszerre hat (alvás, egyensúly, emésztési zavar), munkahelyi stresszkiváltó, rontja a beszédmegértést és a Megelőzés (módszerek és eszközök) Védőoltások és egyéni védelem biztosítása; Takarítás, munkahelyi rend, fertőtlenítés, irtószerek, karbantartás (klímaberendezések); A kockázatok oktatása; Egészségi ellenőrzés felmérés a panaszokról; A zajterhelés mérése; Zajexpozíció értékelése; Audiometriai szűrések; Zajvédelmi intézkedés, szükség esetén egyéni hallásvédő eszközök; 15

18 Veszélyek (forrásai és jellege) A munkahely rossz kialakítása, karbantartás hiánya, baleset, tűz és villamosveszély, klíma, megvilágítás, emberi mulasztás és hibázás. Kockázatok (tünetek és betegségek) teljesítményt (feladatmegoldást), baleset kiváltója lehet; Fokozott zajexpozíció vagy munkahelyi zaj okozta halláskárosodás. Balesetek miatt kialakuló egészségkárosodások: rándulás, ficam, törés, esések, égés, áramütés és panaszok (MSDs, légző, látószervi). Megelőzés (módszerek és eszközök) Hallásvédelmi programok bevezetése; Oktatás képzés tájékoztatás; Munkafeltételek javítása; A biztonsági kockázatok és az elsősegély oktatása; Balesetmegelőzési programok (gyakorlati bemutatók). Hasznos tudnivalók, mint Munkavédelmi (EU, ILO és nemzeti) jogszabályok Munkavédelmi Képviselők Fóruma Munkavédelem Nemzeti Politikája EU OSHA Nemzeti Fókuszpont közleményeiről. megtalálhatók az alábbi honlapon: 16

19 A kötet a GINOP A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban c. projekt keretében készült Konzorciumvezető: Magyar Iparszövetség ISBN Kiadó: Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Minden jog fenntartva

20 Munkahelyi Egészség és Biztonság fejlesztése az Oktatási ágazatban